Daniel
2 Ngɛ Nebukadnezar nɔ yemi ɔ we jeha enyɔne ɔ mi ɔ, e nla nlami komɛ, nɛ e* hao wawɛɛ nɛ lɔ ɔ ha nɛ e nyɛ we mahe hwɔmi. 2 Enɛ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ fã ke a bua wɔnɔ ɔmɛ, kɛ klaali ɔmɛ, kunya yeli ɔmɛ, kɛ Kaldeabi ɔmɛ* a nya konɛ a ba de matsɛ ɔ e nlami ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, a ba nɛ a ba da matsɛ ɔ hɛ mi. 3 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de mɛ ke: “I nla nlami ko, nɛ i* ngɛ haoe ejakaa i suɔ nɛ ma le nlami nɛ i nla a.” 4 Kaldeabi ɔmɛ de matsɛ ɔ ngɛ Aram gbi* mi ke: “Oo nɛnɛ, o yi nɛ ná wami kɛ ya neneene. Mo de o sɔmɔli ɔmɛ nlami ɔ, nɛ wa maa tsɔɔ sisi.”
5 Matsɛ ɔ de Kaldeabi ɔmɛ ke: “Ye nyagbe munyu ji nɛ ɔ nɛ: Ke nyɛ de we mi nlami nɛ i nla a nɛ́ nyɛɛ tsɔɔ mi sisi ɔ, a maa poo nyɛ mi kpɔ nya kpɔ nya, nɛ a maa ngɔ nyɛ we ɔmɛ kɛ pee ma a niase yami he.* 6 Se ke nyɛ de mi nlami ɔ nɛ nyɛ tsɔɔ mi sisi ɔ, ma ke nyɛ ní, ma wó nyɛ nɔ, nɛ ma wo nyɛ hɛ mi nyami wawɛɛ. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ de mi nlami ɔ nɛ nyɛɛ tsɔɔ mi sisi.”
7 A ha heto ekohu ke: “Nɛnɛ nɛ e de e sɔmɔli ɔmɛ nlami ɔ, nɛ wa maa tsɔɔ sisi.”
8 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de ke: “I le paa kaa nyɛ ngɛ munyu nɛ ɔ mi gblae nɛ́ nyɛ kɛ ná be, ejakaa nyɛ le yi mi kpɔ nɛ i mwɔ. 9 Ke nyɛ de we mi nlami ɔ, tue gblami kake lɛ ngɛ ha nyɛ tsuo. Se nyɛ so kaa nyɛ maa ye mi lakpa konɛ nyɛɛ sisi mi kɛ ya si be nɛ si fɔfɔɛ ɔ ma tsake. Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ de mi nlami ɔ, kɛkɛ ma na kaa nyɛ ma nyɛ maa tsɔɔ sisi.”
10 Kaldeabi ɔmɛ de matsɛ ɔ ke: “Nɔ ko be zugba nɛ ɔ nɔ nɛ ma nyɛ maa pee nɔ́ nɛ matsɛ ɔ ngɛ bie ɔ, ejakaa matsɛ ngua loo amlaalo ko bi we wɔnɔ ɔmɛ loo klaali ɔmɛ loo Kaldeabi ɔmɛ nɔ́ ko kaa kikɛ hyɛ. 11 Nɔ́ nɛ matsɛ ɔ ngɛ bie ɔ he wa tsɔ, nɛ nɔ ko nɔ ko be nɛ ma nyɛ ma de matsɛ ɔ nɔ́ nɛ e ngɛ bie ɔ, jã mawu ɔmɛ pɛ, pohu a be adesahi* a kpɛti.”
12 Nɔ́ nɛ ɔ wo matsɛ ɔ mi mi la wawɛɛ nitsɛ, nɛ e fã ke a gbe ní leli tsuo nɛ a ngɛ Babilon ɔ. 13 Benɛ matsɛ ɔ kɛ fami ɔ ha, nɛ́ a ma ní leli ɔmɛ gbemi ɔ, a hla Daniel kɛ e huɛmɛ ɔmɛ hulɔ konɛ a gbe mɛ.
14 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Daniel kɛ nile kɛ ga tu munyu kɛ tsɔɔ Ariok nɛ ji matsɛ ɔ he buli ɔmɛ a nɔkɔtɔma nɛ́ e yaa konɛ e ya gbe Babilon ní leli ɔmɛ ɔ. 15 E bi Ariok nɛ ji matsɛ ɔ he buli ɔmɛ a nɔkɔtɔma a ke: “Mɛni he je nɛ matsɛ ɔ kɛ fami nɛ nya wa nɛ ɔ ha a?” Kɛkɛ nɛ Ariok de Daniel nɔ́ nɛ ba a. 16 Lɔ ɔ he ɔ, Daniel ya matsɛ ɔ ngɔ, nɛ e ya kpa lɛ pɛɛ kaa e ha lɛ be nɛ e kɛ maa tsɔɔ lɛ nlami ɔ sisi.
17 Daniel ho e we ɔ mi ya nɛ e ya bɔ e huɛmɛ Hanania, Mishael, kɛ Azaria nɔ́ nɛ ba a. 18 E de mɛ ke a sɔle kɛ ha Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ nɛ e na mɛ mɔbɔ ngɛ laami sane nɛ ɔ he, bɔ nɛ pee nɛ a ko kpata Daniel kɛ e huɛmɛ ɔmɛ a hɛ mi kɛ piɛɛ Babilon ní leli ɔmɛ a he.
19 Kɛkɛ nɛ a je laami sane ɔ kpo ngɔ tsɔɔ Daniel nyɔ mi ngɛ nina mi. Enɛ ɔ he ɔ, Daniel je Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ yi. 20 Daniel de ke:
“Á je Mawu biɛ ɔ yi kɛ ya neneene,*
Ejakaa lɛ pɛ ji juɛmitsɛ kɛ he walɔ.
22 E jeɔ níhi nɛ a mi kuɔ kɛ níhi nɛ a kɛ laa a kpo,
E le níhi nɛ ngɛ diblii mi,
Nɛ e ngɔ lɛ la ngɛ.
23 Oo ye nɛmɛ ɔmɛ a Mawu, i ngɛ mo si nae nɛ i ngɛ o yi jee,
Ejakaa o ha mi juɛmi kɛ he wami.
Nɛ amlɔ nɛ ɔ, o je nɔ́ nɛ wa bi mo ɔ kpo kɛ tsɔɔ mi;
O ha nɛ wa le matsɛ ɔ nlami ɔ.”
24 Kɛkɛ nɛ Daniel ya Ariok, nɔ nɛ matsɛ ɔ hla lɛ kaa e kpata Babilon ní leli ɔmɛ a hɛ mi ɔ ngɔ, nɛ e ya de lɛ ke: “Ko kpata Babilon ní leli ɔmɛ ekoeko hɛ mi. Ngɔɔ mi kɛ ya matsɛ ɔ ngɔ, nɛ ma tsɔɔ matsɛ ɔ nlami ɔ sisi.”
25 Ariok ngɔ Daniel kɛ ho matsɛ ɔ ngɔ ya oya nɔuu, nɛ e ya de lɛ ke: “I na nyumu ko ngɛ Yudabi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ba a kpɛti nɛ e ma nyɛ maa tsɔɔ matsɛ ɔ nlami ɔ sisi.” 26 Matsɛ ɔ bi Daniel nɛ e biɛ ji Belteshazar a ke: “Anɛ o ma nyɛ ma de mi nlami nɛ i nla a nɛ o tsɔɔ mi sisi lo?” 27 Daniel ha matsɛ ɔ heto ke: “Ní leli ɔmɛ, klaali ɔmɛ, wɔnɔ ɔmɛ, loo dodoe mi hyɛli ɔmɛ a kpɛti nɔ ko nyɛ we nɛ e de matsɛ ɔ laami sane nɛ e ngɛ bie ɔ. 28 Se Mawu ko ngɛ hiɔwe nɛ e jeɔ laami sanehi kpo, nɛ e ha nɛ Matsɛ Nebukadnezar le nɔ́ nɛ maa ba ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi. O nlami ɔ ji nɛ ɔ nɛ, nɛ nina nɛ a je kɛ tsɔɔ mo ngɛ o yi mi benɛ o hwɔɔ si ngɛ o sa a nɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ:
29 “Oo nɛnɛ, benɛ o hwɔɔ si ngɛ o sa a nɔ ɔ, o juɛmi ya níhi nɛ maa ba hwɔɔ se ɔ nɔ, nɛ nɔ nɛ jeɔ laami sane kpo ɔ ha nɛ o na níhi nɛ maa ba. 30 Imi lɛɛ tsa pi nɛ i ngɛ juɛmi tsɔ pe nɔ ko he je nɛ a je laami sane nɛ ɔ ngɔ tsɔɔ mi; mohu ɔ, a je kpo ngɔ tsɔɔ mi konɛ ma tsɔɔ matsɛ ɔ nlami ɔ sisi, konɛ o le níhi nɛ ngɛ o tsui mi.
31 “Oo nɛnɛ, o nla nɛ o na amaga ngua ko. Amaga ngua nɛ o na nɛ e ngɛ kpɛe nylamnylam ɔ daa si ngɛ o hɛ mi, nɛ e he ngɛ gbeye wawɛɛ. 32 Amaga a yi ɔ, sika tsu ngmingmiingmi, e gugue kɛ e kɔni ɔmɛ ɔ, sika hiɔ, nɛ e mlɛmi kɛ e fiɔ ɔmɛ ɔ, akɔblee, 33 e nane tso ɔmɛ ɔ, dade, nɛ e nanewɛɛ ɔmɛ lɛɛ he komɛ dade kɛ he komɛ zu.* 34 O ngɛ amaga a hyɛe kɛ ya si benɛ tɛ ko nɛ nɔ ko nine sɛ he hia kɛ je yoku ɔ mi, nɛ e ba fia amaga a nanewɛɛ ɔ nɛ́ e he komɛ dade nɛ e he komɛ zu ɔ nɛ e ywia lɛ wɔtsɔwɔtsɔ. 35 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, dade ɔ, zu ɔ, akɔblee ɔ, sika hiɔ ɔ, kɛ sika tsu ɔ tsuo ywia wɔtsɔwɔtsɔ nɛ e ba pee kaa tsakati* ngɛ ngma fiaami he ngɛ mawulɛ be mi, nɛ kɔɔhiɔ mwɔɔ mɛ kɛ ho nɛ e sisi po piɛ. Se tɛ ɔ nɛ ba ywia amaga a ba pee yoku agbo ko nɛ e ha zugba a nɔ tsuo.
36 “Nlami ɔ ji nɛ ɔ nɛ, nɛ amlɔ nɛ ɔ, wa maa tsɔɔ nɛnɛ nlami ɔ sisi. 37 Oo nɛnɛ, mo matsɛmɛ a matsɛ nɛ Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ ngɔ matsɛ yemi, nyɛmi, he wami, kɛ hɛ mi nyami kɛ ha mo, 38 mo nɛ́ e ngɔ adesahi nɛ a ngɛ he fɛɛ he, kɛ nga nɔ lohwehi, kɛ lohwe pɛlitsɛmɛ nɛ a ngɛ hiɔwe kɛ wo o dɛ, nɛ́ e pee mo mɛ tsuo a nɔ yelɔ, mo ji amaga a yi nɛ ji sika tsu ɔ nɛ.
39 “Se ngɛ o se ɔ, matsɛ yemi kpa nɛ o he wa pe lɛ maa te si; lɔ ɔ se ɔ, matsɛ yemi kpa, nɛ ji matsɛ yemi etɛne, nɛ ji akɔblee ɔ ma ba ye zugba a tsuo nɔ.
40 “Matsɛ yemi eywiɛne ɔ lɛɛ, e he maa wa kaa dade. Ejakaa bɔ nɛ dade ywiaa nɔ́ nɛ e wɛɛɔ lɛ ɔ, ee, bɔ nɛ dade ywiaa nɔ́ ɔ, jã nɛ e maa ywia matsɛ yemi nɛ ɔmɛ tsuo nɛ e ma kpata a hɛ mi.
41 “Nɛ kaa bɔ nɛ o na nɛ e nanewɛɛ ɔmɛ kɛ e nane nguɛ ɔmɛ he komɛ ji dade nɛ he komɛ ji zu ɔ, jã kɛ̃ nɛ matsɛ yemi ɔ mi ma gba. Se kaa bɔ nɛ o na nɛ dade ɔ kɛ zu nɛ he jɔ ɔ futu ɔ, matsɛ yemi nɛ ɔ fã he maa wa kaa dade. 42 Nɛ bɔ nɛ nane nguɛ ɔmɛ he komɛ dade nɛ he komɛ zu ɔ, jã nɛ matsɛ yemi ɔ he fã he maa wa, nɛ he fã hu he maa gbɔjɔ. 43 Kaa bɔ nɛ o na nɛ dade ɔ kɛ zu nɛ he jɔ ɔ futu ɔ, jã nɛ e fã nɛ he wa a ma futu ni ɔmɛ;* se a be a sibi a he mɛtɛe kaa bɔ nɛ dade kɛ zu bla we ɔ.
44 “Ngɛ matsɛmɛ nɛ ɔmɛ a yi nɔ ɔ, Mawu nɛ ngɛ hiɔwe ɔ maa to matsɛ yemi ko sisi, nɛ a be nyɛe ma kpata e hɛ mi gblegbleegble. Nɛ a be matsɛ yemi nɛ ɔ ngɔe kɛ ha ma ko ma ko. E maa ywia matsɛ yemi nɛ ɔmɛ tsuo, nɛ e ma kpata a hɛ mi, nɛ lɛ pɛ lɛ e maa hi si kɛ maa ya neneene. 45 E maa ba kaa bɔ nɛ o na nɛ tɛ nɛ nɔ ko nine sɛ he ɔ hia kɛ je yoku ɔ mi nɛ e ba ywia dade ɔ, akɔblee ɔ, zu ɔ, sika hiɔ ɔ, kɛ sika tsu ɔ. Mawu Kpetekpleenyɛ ɔ ha nɛ matsɛ ɔ na nɔ́ nɛ maa ba hwɔɔ se. Nlami ɔ ji anɔkuale, nɛ e sisi tsɔɔmi ɔ hu maa ba mi kokooko.”
46 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Nebukadnezar kplã si ngɛ Daniel hɛ mi, nɛ e kɛ e hɛ mi bu si, nɛ e je bumi kpo kɛ tsɔɔ lɛ. Nɛ e fã ke a ke lɛ ní nɛ a sã tsopa kɛ e he via ha lɛ. 47 Matsɛ ɔ de Daniel ke, “Niinɛ, nyɛ Mawu ɔ ji mawuhi a Mawu kɛ matsɛmɛ a Nyɔmtsɛ, kɛ nɔ nɛ jeɔ laami sanehi kpo, ejakaa o nyɛ nɛ o je laami sane nɛ ɔ kpo.” 48 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ wo Daniel nɔ nɛ e ke lɛ ní kpakpahi fuu, nɛ e pee lɛ nɔ yelɔ ngɛ Babilon kpokpa a tsuo nɔ,* kɛ Babilon ní leli ɔmɛ tsuo a hɛ mi nyɛɛlɔ nɔkɔtɔma. 49 Nɛ matsɛ ɔ ngɔ Shadrak, Meshak, kɛ Abednego kɛ da ma ní tsumihi a nya ngɛ Babilon kpokpa a nɔ kaa bɔ nɛ Daniel bi lɛ ɔ, se Daniel lɛɛ e sɔmɔ ngɛ matsɛ we ɔ.