Daniel
6 Darius ma nya si kaa e maa hla kpokpa nɔ hyɛli 120 ngɛ matsɛ yemi ɔ tsuo nɔ. 2 E hla nikɔtɔmahi etɛ nɛ a maa hyɛ a nɔ, nɛ a kpɛti nɔ kake ji Daniel; kpokpa nɔ hyɛli ɔmɛ maa bu a ní tsumi ɔmɛ a he akɔtaa kɛ ha mɛ, bɔ nɛ pee nɛ matsɛ ɔ ko gbee si. 3 Daniel je ekpa ngɛ nikɔtɔma amɛ kɛ kpokpa nɔ hyɛli ɔmɛ a he, ejakaa Daniel ngɛ nyɛmi pɔtɛɛ ko nɛ se be,* nɛ matsɛ ɔ to e yi mi kaa e ma ha lɛ he blɔ ngua ngɛ matsɛ yemi ɔ mi.
4 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, nikɔtɔma amɛ kɛ kpokpa nɔ hyɛli ɔmɛ ngɛ hlae nɛ a maa na tɔmi ko ngɛ Daniel ma nɔ yemi ní tsumi ɔ he* kɛ po e nya, se a nɛ nɔ́ ko nɛ a maa da nɔ kɛ po e nya, nɛ a nɛ kaa e tɔ̃ hulɔ, ejakaa e yeɔ anɔkuale, nɛ e kɛ e ní tsumi fiɛ we, nɛ a nɛ tɔ̃tɔ̃mi ko hu ngɛ e he. 5 Lɔ ɔ he ɔ, nyumu nɛ ɔmɛ de ke: “Wa be nɔ́ ko nae nɛ wa maa da nɔ kɛ po jamɛ a Daniel ɔ nya, jã wa hla nɔ́ ko ngɛ e Mawu ɔ mlaa a mi kɛ po e nya.”
6 Kɛkɛ nɛ nikɔtɔma nɛ ɔmɛ kɛ kpokpa nɔ hyɛli nɛ ɔmɛ pee kake nɛ a ya matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya de lɛ ke: “Oo Matsɛ Darius, o yi nɛ ná wami kɛ ya neneene. 7 Ga woli ɔmɛ, nɔ hyɛli nikɔtɔma amɛ, kpokpa nɔ hyɛli ɔmɛ, ga woli nikɔtɔma amɛ, kɛ amlaalo ɔmɛ tsuo kpe a yi, nɛ a ma nya si kaa a maa wo mlaa ko ngɛ matsɛ ɔ biɛ mi konɛ e ha nɛ a kpa nɔ́ ko peemi, nɛ lɔ ɔ ji, ngɛ ligbi 30 mi ɔ, nɔ ko nɔ ko nɛ e ko sɔle kɛ ha mawu ko loo adesa ko kaa ja mo nɛnɛ pɛ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ma tɔ̃ mlaa nɛ ɔ nɔ ɔ, á sake lɛ kɛ wo jatahi a muɔ mi. 8 Amlɔ nɛ ɔ nɛnɛ, moo wo mlaa nɛ ɔ, nɛ o ngɔ o nine kɛ wo sisi, konɛ a ko nyɛ nɛ a tsake kaa bɔ nɛ Mediabi kɛ Persiabi a mlaa nɛ a be nyɛe ma tsake ɔ tsɔɔ ɔ.”
9 Lɔ ɔ he ɔ, Matsɛ Darius ngɔ e nine kɛ wo fami ɔ kɛ mlaa a sisi.
10 Benɛ Daniel ná le kaa matsɛ ɔ kɛ e nine wo mlaa a sisi pɛ ɔ, e ho e we ɔ mi ya. E we ɔ hiɔwe tsu ɔ saflɛ ɔmɛ nɛ a bli ɔ hɛ mi tsɔɔ Yerusalem. E kplãã si si etɛ daa ligbi ngɛ e Mawu ɔ hɛ mi, nɛ e sɔleɔ nɛ e jeɔ e yi kaa bɔ nɛ e peeɔ daa a. 11 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, nyumu nɛ ɔmɛ ya sɛ Daniel we ɔ mi nɛ a na lɛ nɛ e ngɛ sɔlee nɛ e ngɛ e Mawu ɔ pɛɛ kpae kaa e ye bua lɛ.
12 Lɔ ɔ he ɔ, a ho matsɛ ɔ ngɔ ya nɛ a ya kai lɛ mlaa nɛ e wo ɔ. A de ke: “Anɛ o wui mlaa ke, ngɛ ligbi 30 mi ɔ, nɔ ko nɔ ko nɛ e ko sɔle kɛ ha mawu ko loo adesa ko kaa ja mo nɛnɛ pɛ, nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ ma tɔ̃ mlaa nɛ ɔ nɔ ɔ, á sake lɛ kɛ wo jatahi a muɔ mi lo?” Matsɛ ɔ ha heto ke: “Ee, e ji anɔkuale kaa bɔ nɛ Mediabi kɛ Persiabi a mlaa nɛ a be nyɛe maa tsake ɔ tsɔɔ ɔ.” 13 Oya nɔuu nɛ a de matsɛ ɔ ke: “Daniel nɛ e piɛɛ Yudabi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a he ɔ bui mo nɛnɛ, nɛ mlaa nɛ o kɛ o nine wo sisi ɔ hu e yi nɔ fɛɛ. Daa ligbi ɔ, e sɔleɔ si etɛ.” 14 Benɛ matsɛ ɔ nu nɔ́ nɛ ɔ pɛ ɔ, e hao wawɛɛ, nɛ e susu blɔ nɔ nɛ e maa gu kɛ kpɔ̃ Daniel ɔ he; e pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma nyɛ konɛ e kɛ he e yi wami kɛ ya si benɛ pu nɔ si. 15 Nyagbenyagbe ɔ, nyumu nɛ ɔmɛ bua a he nya nɛ a ya matsɛ ɔ ngɔ, nɛ a ya de matsɛ ɔ ke: “Nɛnɛ, mo kai kaa Mediabi kɛ Persiabi a mlaa a tsɔɔ kaa fami fɛɛ fami kɛ mlaa fɛɛ mlaa nɛ matsɛ ɔ kɛ e nine maa wo sisi ɔ, a be nyɛe ma tsake.”
16 Lɔ ɔ he ɔ, matsɛ ɔ fã nɛ a ya ngɔ Daniel kɛ ba, nɛ a sake lɛ ngɔ fɔ jatahi a muɔ ɔ mi. Matsɛ ɔ de Daniel ke: “O Mawu ɔ nɛ o sɔmɔɔ lɛ be fɛɛ be ɔ ma kpɔ̃ mo.” 17 Kɛkɛ nɛ a ngɔ tɛ kɛ ba fɔ muɔ ɔ nya, nɛ matsɛ ɔ ngɔ e nɔ́ nya sɔumi ga a kɛ sɔu nya, nɛ e we odehe ɔmɛ hu ngɔ a nɔ́ nya sɔumi ga a kɛ sɔu nya, bɔ nɛ pee nɛ a ko nyɛ nɛ a tsake nɔ́ ko ngɛ Daniel sane ɔ he.
18 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ ho e matsɛ we ɔ mi ya. E ha hwɔ jamɛ a nyɔ ɔ mi, nɛ e kplɛɛ we kaa a je e hɛja,* nɛ e nyɛ we mahe hwɔmi.* 19 Benɛ je hɛ mi bɔni tsɔmi ɔ, matsɛ ɔ te si nɛ e kɛ oya yemi ho jata amɛ a muɔ ɔ he ya. 20 Benɛ e miɔ nɛ e su muɔ ɔ he ɔ, e kɛ aywilɛho tsɛ Daniel. Matsɛ ɔ bi Daniel ke: “Ao Daniel, Mawu hɛ kalɔ ɔ sɔmɔlɔ, anɛ o Mawu ɔ nɛ o sɔmɔɔ lɛ be fɛɛ be ɔ nyɛ kpɔ̃ mo kɛ je jata amɛ a nya mi lo?” 21 Oya nɔuu nɛ Daniel he nɔ ke, “Nɛnɛ, o yi nɛ ná wami kɛ ya neneene. 22 Ye Mawu ɔ tsɔ e bɔfo ɔ nɛ e ba ma jata amɛ a nya, nɛ a yi mi awi, ejakaa ngɛ e hɛ mi ɔ, i pee we nɔ́ ko nɛ dɛ; e le kaa mo nɛnɛ hu, i tɔ̃ we o nɔ.”
23 Matsɛ ɔ bua jɔ wawɛɛ nitsɛ, nɛ e fã ke a je Daniel kɛ je muɔ ɔ mi. Benɛ a je Daniel kɛ je muɔ ɔ mi ɔ, nɔ́ ko nɔ́ ko pee we lɛ, ejakaa e ngɔ e hɛ kɛ fɔ e Mawu ɔ nɔ.
24 Matsɛ ɔ fã nɛ a ya ngɔ nyumu ɔmɛ nɛ a po Daniel nya a kɛ ba, nɛ a sake a kɛ a yihi kɛ a bimɛ kɛ wo jata amɛ a muɔ ɔ mi. A ná we nɛ a su muɔ ɔ sisi tete po nɛ jata amɛ yu a nɔ, nɛ a ku a wuhi tsuo dukuduku.
25 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Darius ngma kɛ ya ha mahi, kɛ je mahi kɛ nihi nɛ a tuɔ gbi slɔɔtoslɔɔtohi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ tsuo ke: “Tue mi jɔmi babauu ha nyɛ! 26 I ngɛ fãe ke, ngɛ ye matsɛ yemi ɔ mi he fɛɛ he ɔ, e sa nɛ nihi a he nɛ do blibliibli nɛ a ye Daniel Mawu ɔ gbeye. Ejakaa lɛ ji Mawu hɛ kalɔ ɔ nɛ, nɛ e ngɛ kɛ yaa neneene. E matsɛ yemi ɔ hɛ mi be kpatae gblegbleegble, nɛ e nɔ yemi ɔ hu ngɛ daa. 27 E kpɔ̃ɔ nɔ, e heɔ nɔ yi wami, nɛ e peeɔ okadihi kɛ nyakpɛ níhi ngɛ hiɔwe kɛ zugba a nɔ, ejakaa e kpɔ̃ Daniel kɛ je jata amɛ a dɛ mi.”
28 Lɔ ɔ he ɔ, níhi ya nɔ saminya ha Daniel ngɛ Darius matsɛ yemi ɔ kɛ ngɛ Sirus nɛ ji Persiano ɔ matsɛ yemi ɔ mi.