Mateo Sane Kpakpa a
21 Benɛ e piɛ bɔɔ nɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ maa su Yerusalem nɛ a ba su Betfage ngɛ Oliv Yoku ɔ nɔ ɔ, e tsɔ kaseli ɔmɛ a kpɛti ni enyɔ, 2 nɛ e de mɛ ke: “Nyɛɛ ya kɔpe nɛ wa ngɛ hyɛe nɛ ɔ mi, nɛ ke nyɛ su lejɛ ɔ pɛ nyɛ maa na teji ko nɛ a muɔ lɛ si kɛ teji ku wayo ko ngɛ e kasa nya. Nyɛɛ pɛne mɛ nɛ nyɛɛ ngɔ mɛ kɛ ba ha mi. 3 Ke nɔ ko bi nyɛ munyu ko ɔ, nyɛ de ke, ‘A he hia Nyɔmtsɛ ɔ.’ Kɛkɛ ɔ, e maa ngmɛɛ a he kɛ ha nyɛ amlɔ nɔuu.”
4 Enɛ ɔ ba mi jã pɛpɛɛpɛ konɛ nɔ́ nɛ Mawu de kɛ gu gbalɔ ɔ nɔ ɔ nɛ ba mi. E de ke: 5 “Nyɛ de Zion biyo ɔ ke: ‘Hyɛ! O matsɛ ɔ ma o ngɔ, e he jɔ nɛ e hii si ngɛ teji nɔ, ee, ngɛ teji ku wayo nɔ, teji bi nɔ.’”
6 Lɔ ɔ he ɔ, kaseli ɔmɛ ya nɛ a ya pee kaa bɔ nɛ Yesu fã mɛ ɔ pɛpɛɛpɛ. 7 A ngɔ teji ɔ kɛ e bi wayo ɔ kɛ ba, nɛ a ngɔ tadehi nɛ a wo ngɛ a tade ɔmɛ a nɔ ɔ kɛ pue a nɔ, nɛ e hi a* nɔ. 8 Asafo kuu ɔ mi nihi hiɛhiɛɛ ngɔ tadehi nɛ a wo ngɛ a tade ɔmɛ a nɔ ɔ kɛ pue gbɛjegbɛ ɔ nɔ, nɛ a ti ni komɛ hu ngɛ tso kɔnihi pooe kɛ ngɛ blɔ ɔ nɔ puee. 9 Jehanɛ se hu ɔ, asafo kuu ɔ nɛ a nyɛɛ e hɛ mi, kɛ ni nɛmɛ nɛ a nyɛɛ e se ɔ ngɛ ngmlaa kpae ke: “Wa kpa mo pɛɛ, mo he David Bi ɔ yi wami! A jɔɔ nɔ nɛ e ma ngɛ Yehowa* biɛ ɔ mi ɔ! Wa kpa mo pɛɛ, mo he e yi wami, mo nɛ o ngɛ hiɔwe lokoo!”
10 Benɛ e sɛ Yerusalem ma a mi ɔ, ma a mi tsuo pee hoo, nɛ a ngɛ bie ke: “Mɛnɔ ji nɛ ɔ?” 11 Asafo kuu ɔ ngɛ dee ke: “Nɔ nɛ ɔ ji gbalɔ Yesu nɛ e je Nazaret ngɛ Galilea a nɛ!”
12 Yesu sɛ sɔlemi we ɔ nɛ e fie nihi tsuo nɛ a ngɛ ní juae kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ ní hee ngɛ sɔlemi we ɔ kɛ je kpo, nɛ e plɛ sika tsakeli ɔmɛ a we okplɔɔ ɔmɛ, kɛ ni nɛmɛ nɛ a ngɛ lahuɛhi juae ɔ a sɛ ɔmɛ ngɔ bu si. 13 Nɛ e de mɛ ke: “A ngma ke, ‘A ma tsɛ ye we ɔ ke he nɛ je ma amɛ tsuo ma ba sɔle ngɛ’,* se nyɛɛ lɛɛ nyɛ ngɔ kɛ pee juli a tɛ puɔ mi.” 14 Jehanɛ hu ɔ, hɛ yuyuili kɛ glɔtsɛmɛ ba e ngɔ ngɛ sɔlemi we ɔ, nɛ e tsa mɛ.
15 Benɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ kɛ womi ngmali ɔmɛ na nyakpɛ níhi nɛ e pee, kɛ ngmlaa nɛ jokuɛ nyumuwi ɔmɛ ngɛ kpae ngɛ sɔlemi we ɔ ke, “Wa kpa mo pɛɛ, mo he David Bi ɔ yi wami!” ɔ, a mi mi fu 16 nɛ a bi lɛ ke: “Anɛ o nu nɔ́ nɛ nimli nɛ ɔmɛ ngɛ dee ɔ lo?” Yesu de mɛ ke: “Ee. Anɛ nyɛ kane we munyu nɛ ɔ hyɛ lo? ‘O ha nɛ jokuɛwi kɛ bimwɔwi ngɛ o yi jee.’” 17 Nɛ e si mɛ ngɛ lejɛ ɔ, nɛ e je ma a mi kɛ ho Betania ya nɛ e ya hwɔ lejɛ ɔ.
18 Benɛ e kpale kɛ ma ma a mi mɔtu mla a, hwɔ ye lɛ. 19 E hɛngmɛ gba fig tso ko nɔ ngɛ blɔ ɔ he, nɛ e gba kɛ ya he, se e nɛ nɔ́ ko ngɛ tso ɔ nɔ kaa ja bahi pɛ, nɛ e de tso ɔ ke: “O be yiblii ko yiblii ko woe hu gblegbleegble.” Amlɔ nɔuu nɛ fig tso ɔ gbo. 20 Benɛ kaseli ɔmɛ na nɔ́ nɛ ɔ, e pee mɛ nyakpɛ nɛ a bi ke: “Kɛ e ba kɛɛ nɛ fig tso ɔ gbo amlɔ nɔuu ɔ?” 21 Yesu ha mɛ heto ke: “Ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee kaa ke nyɛ ngɛ hemi kɛ yemi, nɛ nyɛ yi mi pee we nyɛ enyɔɔnyɔ ɔ, pi nɔ́ nɛ i pee fig tso nɛ ɔ kɛkɛ nɛ nyɛ maa pee, mohu ɔ, ke nyɛ de yoku nɛ ɔ po ke, ‘hiaa nɛ o ya nɔ wo ɔ mi’ ɔ, e maa ba mi jã. 22 Nɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ nyɛ maa sɔle kɛ bi ɔ, ke nyɛ ngɛ hemi kɛ yemi ɔ, nyɛ nine maa su nɔ.”
23 Lɔ ɔ se benɛ e ya sɔlemi we ɔ nɛ e ngɛ ní tsɔɔe ɔ, osɔfo nikɔtɔma amɛ kɛ ma nikɔtɔma amɛ ba e ngɔ nɛ a ba bi lɛ ke: “Mɛnɔ he wami lɛ o kɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee? Nɛ mɛnɔ ha mo he wami nɛ ɔ?” 24 Yesu ha mɛ heto ke: “Imi hu ma bi nyɛ nɔ́ kake. Ke nyɛ ha mi heto ɔ, lɛɛ imi hu ma de nyɛ nɔ nɛ e ha mi he wami nɛ i kɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee ɔ: 25 Yohane nɔ baptisimi ɔ, jije e je? E je hiɔwe aloo e je adesahi a ngɔ?” Se a bɔni he susumi nɛ a ngɛ dee ke: “Ke wa de ke, ‘E je hiɔwe’ ɔ, e ma bi wɔ ke, ‘Lɛɛ mɛni he je nɛ nyɛ he we lɛ yi ɔ?’ 26 Se ke wa de ke, ‘E je adesahi a ngɔ’ ɔ, lɔ ɔ hu wa ngɛ nɔ́ nɛ asafo kuu ɔ maa pee wɔ ɔ gbeye yee, ejakaa mɛ tsuo a buɔ Yohane kaa e ji gbalɔ.” 27 Lɔ ɔ he ɔ, a ha Yesu heto ke: “Wa li.” Lɛ hu e de mɛ ke: “Imi hu i be nyɛ nɔ nɛ e ha mi he wami nɛ i kɛ ngɛ ní nɛ ɔmɛ pee ɔ dee.
28 “Kɛ nyɛ susu kɛɛ? Nyumu ko ngɛ bimɛ enyɔ. E ya kekle nɔ ɔ ngɔ, nɛ e ya de lɛ ke, ‘Ye bi, mwɔnɛ ɔ, mo ya tsu ní ngɛ wai ngmɔ ɔ mi.’ 29 E de e tsɛ ɔ ke, ‘I be yae,’ se pee se ɔ, e pia e he nɛ e je kɛ ho. 30 Nyumu ɔ ya e bi enyɔne ɔ ngɔ nɛ e ya de lɛ jã nɔuu. E bi ɔ de lɛ ke, ‘Tsaatsɛ, ma ya,’ se e yɛ. 31 Mɛ ni enyɔ ɔmɛ ɔ, a kpɛti mɛnɔ lɛ e pee e tsɛ ɔ suɔmi nya ní?” A he nɔ ke: “Kekle nɔ ɔ.” Yesu de mɛ ke: “Ngɛ anɔkuale mi ɔ, i ngɛ nyɛ dee ke tó tsuli ɔmɛ kɛ tuutuu poli ɔmɛ ngɛ nyɛ hlami sɛe kɛ yaa Mawu Matsɛ Yemi ɔ mi. 32 Ejakaa Yohane ba nyɛ ngɔ ngɛ dami blɔ nɔ, se nyɛ he we lɛ yi. Mohu ɔ, tó tsuli ɔmɛ kɛ tuutuu poli ɔmɛ he lɛ ye, nɛ benɛ nyɛ na enɛ ɔ po ɔ, nyɛ pia we nyɛ he konɛ nyɛ he lɛ nɛ nyɛɛ ye.
33 “Nyɛɛ bu nɔ́ he tomi nɔ́ kpa ko hu tue: Nyumu ko nɛ e ji zugbatsɛ pee wai ngmɔ, nɛ e po piɛ ngɔ wo he, nɛ e tsua wai ngami muɔ ngɛ mi, nɛ e ma mɔ; lɔ ɔ se ɔ, e ngɔ kɛ wo ngmɔ huli a dɛ, nɛ e hia blɔ kɛ ho ma se ya. 34 Benɛ wai yiblii kpami be su ɔ, e tsɔ e nyɔguɛ ɔmɛ kɛ ya ngmɔ huli ɔmɛ a ngɔ konɛ a ya ngɔ e wai yiblii ɔ. 35 Se ngmɔ huli ɔmɛ nuu e nyɔguɛ ɔmɛ, nɛ a kongo nɔ kake, nɛ a gbe nɔ kake, nɛ nɔ kake hu lɛɛ a fiaa lɛ tɛ. 36 E kpale tsɔ nyɔguɛ kpahi nɛ mɛɛ a he hiɛ pe kekle ni ɔmɛ, se mɛ hu a pee mɛ jã nɔuu. 37 Nyagbe ɔ, e tsɔ e binyumu kɛ ya a ngɔ nɛ e de ke, ‘A maa bu ye binyumu ɔ.’ 38 Benɛ ngmɔ huli ɔmɛ na e binyumu ɔ, a de a sibi ke, ‘Gbosi ní yelɔ ɔ ji nɛ ɔ nɛ. Nyɛɛ ba, nyɛ ha nɛ waa gbe lɛ konɛ gbosi ní ɔ ba pee wa nɔ!’ 39 Kɛkɛ nɛ a nu lɛ, nɛ a je lɛ kpo kɛ je wai ngmɔ ɔ mi nɛ a ya gbe lɛ. 40 Lɔ ɔ he ɔ, ke wai ngmɔtsɛ ɔ ba a, mɛni e ma ba pee ngmɔ huli nɛ ɔmɛ?” 41 A de lɛ ke: “Akɛnɛ a ji nimli yayamihi he je ɔ, e ma kpata a hɛ mi pɛsɛpɛsɛ, nɛ e maa ngɔ wai ngmɔ ɔ kɛ ha ngmɔ huli kpahi, nihi nɛ ke a kpa yiblii ɔ, a maa ngɔ kɛ ha lɛ.”
42 Yesu de mɛ ke: “Anɛ nyɛ kane we munyu nɛ ɔ ngɛ Ngmami ɔ mi hyɛ lo? ‘Tɛ ɔ nɛ tsu mali ɔmɛ kua a, lɔ ɔ lɛ e ba pee kɔ nya tɛ titli.* Enɛ ɔ je Yehowa ngɔ, nɛ ngɛ wa hɛ mi ɔ, e ngɛ nyakpɛ.’ 43 Enɛ ɔ he je nɛ i ngɛ nyɛ dee ke, a maa ngɔ Mawu Matsɛ Yemi ɔ ngɛ nyɛ dɛ, nɛ a kɛ ma ha je ma ko nɛ woɔ e yiblii ɔ nɛ. 44 Jehanɛ se hu ɔ, nɔ nɛ e maa nɔ tɛ nɛ ɔ nɔ ɔ, e mi ma tsɔtslɔɔ. Nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ tɛ ɔ maa nɔ e nɔ ɔ, tɛ ɔ maa gbɛ lɛ.”
45 Benɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ kɛ Farisi bi ɔmɛ nu nɔ́ he tomi níhi nɛ e kɛ tsu ní ɔ, a le kaa a he munyu lɛ e ngɛ tue ɔ nɛ. 46 E ngɛ mi kaa a suɔ nɛ a maa nu lɛ mohu lɛɛ, se a ngɛ asafo kuu ɔ gbeye yee, ejakaa a buɔ lɛ kaa e ji gbalɔ.