1 Samuel
14 Ligbi ko ɔ, Yonatan, Saul binyumu ɔ de e tsɔlɔ nɛ e hɛɛɔ e ta hwumi ní ɔmɛ ɔ ke: “Ba nɛ waa po mi kɛ ho Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ ya ngɛ se ɔ.” Se e de we e tsɛ ɔ. 2 Saul ngɛ Gibea ma a se ngɛ pomegranet* tso ɔ sisi ngɛ Migron, nɛ nyumuhi maa pee 600 piɛɛ e he. 3 (Nɛ Ahiya, nɛ ji Ikabod nyɛminyumu Ahitub binyumu ɔ hɛɛ efɔd ɔ. Ahitub tsɛ ji Finehas, nɛ Finehas tsɛ ji Eli, lɛ ji Yehowa we osɔfo nɛ hi Shilo ɔ.) Nɛ ni ɔmɛ li kaa Yonatan je. 4 Yonatan ngɛ mɔde bɔe kaa e maa po mi kɛ gu hehi nɛ tɛ sa enyɔ komɛ nɛ a ngɛ kaa lungu ɔ a ngɛ ɔ a kpɛ kɛ ya Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ; a tsɛɛ tɛ sa a kake ke Bozez, nɛ a tsɛɛ kake hu ke Sene. 5 Tɛ sa a kake ji titima ngɛ yiti je, nɛ e hɛ mi tsɔɔ Mikmash, nɛ kake ɔ hu ngɛ woyi je, nɛ e hɛ mi tsɔɔ Geba.
6 Lɔ ɔ he ɔ, Yonatan de e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Ba nɛ waa po mi kɛ ho nyumu mɔmlɔtɔtsɛmɛ nɛ ɔmɛ a sito he ɔ ya. Eko ɔ, Yehowa maa hwu ha wɔ, ejakaa nɔ́ ko be nyɛe maa tsi Yehowa nya kaa e maa gu nihi babauu aloo nihi bɔɔ pɛ a nɔ kɛ he nihi a yi wami.” 7 Kɛkɛ nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ de lɛ ke: “Moo pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ o tsui ma de mo ke o pee. Moo gu he fɛɛ he nɛ o suɔ, nɛ ma nyɛɛ o se kɛ gu he fɛɛ he nɛ o tsui ma de mo ke o gu ɔ.” 8 Kɛkɛ nɛ Yonatan de ke: “Wa maa po mi kɛ ya jamɛ a nyumu ɔmɛ a ngɔ, nɛ wa ma ya je wa he kpo kɛ tsɔɔ mɛ. 9 Ke a de wɔ ke, ‘Nyɛɛ da si dii kɛ yaa si be nɛ wa maa ba nyɛ ngɔ!’ ɔ, wa maa da si ngɛ he nɛ wa ngɛ ɔ, nɛ wa be kuɔe kɛ ya a ngɔ. 10 Se ke a de ke, ‘Nyɛɛ kuɔ kɛ ba tua wɔ!’ ɔ, wa maa kuɔ kɛ ya, ejakaa Yehowa maa ngɔ mɛ kɛ wo wa dɛ mi. Enɛ ɔ maa pee okadi ha wɔ.”
11 Kɛkɛ nɛ mɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo a je a he kpo kɛ tsɔɔ Filisti bi ɔmɛ ngɛ a sito he ɔ. Filisti bi ɔmɛ de ke: “Hyɛ! Hebri bi ɔmɛ ngɛ kpo jee ngɛ muɔhi nɛ a ya laa a he ngɛ mi ɔ mi kɛ ma.” 12 Lɔ ɔ he ɔ, nyumu ɔmɛ nɛ a ngɛ sito he ɔ de Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Nyɛɛ kuɔ kɛ ba wa ngɔ, nɛ wa maa tsɔɔ nyɛ juɛmi!” Amlɔ nɔuu ɔ, Yonatan de e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ke: “Moo nyɛɛ ye se, ejakaa Yehowa maa ngɔ mɛ kɛ wo Israel dɛ mi.” 13 Kɛkɛ nɛ Yonatan kuɔ ngɛ e nine kɛ e nane nya, nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ngɛ e se; nɛ Filisti bi ɔmɛ bɔni si nɔɔmi ngɛ Yonatan hɛ mi, nɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ ngɛ mɛ gbee ngɛ e se. 14 Ngɛ kekle tuami nɛ Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ tua mɛ ɔ mi ɔ, a gbe nyumuhi maa pee 20 ngɛ zugba nɛ e kami ji eka fã nɔ.*
15 Kɛkɛ nɛ sawale nu ta buli nɛ a ngɛ sito he ɔ ngɛ nga a nɔ, kɛ ta buli nɛ a hwɔɔ ɔ tsuo, nɛ ní hali a kuu ɔmɛ po sawale nu mɛ. Zugba a bɔni mimiɛɛmi, nɛ Mawu ha nɛ sawale nu Filisti bi ɔmɛ. 16 Saul he buli nɛ a ngɛ Gibea ngɛ Benyamin ɔ na kaa basabasa peemi ɔ ngɛ gbɛe kɛ ngɛ he fɛɛ he yae.
17 Saul de nihi nɛ a piɛɛ e he ɔ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ kane ni ɔmɛ nɛ nyɛɛ hyɛ kaa mɛnɔ je wa kpɛti.” Benɛ a kane ni ɔmɛ ɔ, a na kaa Yonatan kɛ e ta hwumi ní hɛɛlɔ ɔ be lejɛ ɔ. 18 Kɛkɛ nɛ Saul de Ahiya ke: “Ngɔɔ anɔkuale Mawu ɔ Daka a kɛ ba!” (Ejakaa jamɛ a be ɔ mi ɔ,* anɔkuale Mawu ɔ Daka a ngɛ Israel bi ɔmɛ a ngɔ.) 19 Nɛ be mi nɛ Saul kɛ osɔfo ɔ ngɛ munyu tue ɔ, basabasa peemi nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ Filisti bi ɔmɛ a sito he ɔ mi ngɛ wae wawɛɛ. Kɛkɛ nɛ Saul de osɔfo ɔ ke: “Kpa nɔ́ nɛ o ngɛ pee ɔ.”* 20 Lɔ ɔ he ɔ, Saul kɛ nihi tsuo nɛ a piɛɛ e he ɔ bua a he nya nɛ a ho ta a ya, nɛ a ya na kaa Filisti bi ɔmɛ wo klaate nɔ ngɛ a sibi a nɔ, nɛ basabasa peemi ɔ nya wa wawɛɛ. 21 Jehanɛ se hu ɔ, Hebri bi ɔmɛ nɛ be ko nɛ be ɔ, a ya fĩ Filisti bi ɔmɛ a se nɛ a kɛ mɛ kuɔ kɛ ba sito he ɔ bɔni Israel ngɔ bami konɛ a ba je Saul kɛ Yonatan sisi. 22 Israel nyumu ɔmɛ tsuo nɛ a ya laa ngɛ Efraim yoku ɔmɛ a nɔ ɔ nu kaa Filisti bi ɔmɛ tu fo, nɛ mɛ hu a ba piɛɛ he kɛ fiee a se ngɛ ta a mi. 23 Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa he Israel yi wami jamɛ a ligbi ɔ, nɛ a hwu ta a hluu kɛ ya su Bet Aven.
24 Se Israel nyumu ɔmɛ a yi fĩ jamɛ a ligbi ɔ, ejakaa Saul kã kita kɛ pue ni ɔmɛ a nɔ ke: “Nyumu nɛ maa ye ní* loko gbɔkuɛ maa su, aloo loko ma ye lue ngɛ ye he nyɛli ɔmɛ a nɔ ɔ, á gbiɛ lɛ!” Enɛ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko yi nɔ́ ko.
25 Ni ɔmɛ* tsuo ba hue tso ɔ mi, nɛ a na hwo nɛ pueɔ si ngɛ zugba. 26 Benɛ ni ɔmɛ ba su hue tso ɔ mi ɔ, a na hwo nɛ ngɛ bee yɔɔ, se nɔ ko sɛ e nya eko, ejakaa a ngɛ gbeye yee ngɛ kita a he je. 27 Se Yonatan nui kaa e tsɛ ɔ kã kita kɛ pue ma a nɔ, lɔ ɔ he ɔ, e kpã e nine mi nɛ e ngɔ tso nɛ ngɛ e dɛ ɔ nya kɛ sɔ hwo gbaku ɔ mi. Benɛ e kɛ sa e nya a, e ná he wami ekohu.* 28 Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ a ti nɔ kake de ke: “O tsɛ ɔ kã ni ɔmɛ kita veveeve ke, ‘Nyumu nɛ maa ye ní mwɔnɛ ɔ, á gbiɛ lɛ!’ Lɔ ɔ he je nɛ pɔ tɔ ni ɔmɛ a he wawɛɛ ɔ nɛ.” 29 Se Yonatan de ke: “Ye tsɛ ɔ kɛ haomi agbo ba ni ɔmɛ a nɔ. Nɛ́ i sa ye nya hwo bɔɔ nɛ ɔ, hyɛ bɔ nɛ ye hɛngmɛ nɔ tsɔ ha. 30 Kaa ni ɔmɛ ye ta yibu ní nɛ a ná kɛ je a he nyɛli ɔmɛ a ngɔ ɔ eko faa mwɔnɛ ɔ, hyɛ bɔ nɛ e ko hi ha! Kaa a pee jã a, jinɛ a ko gbe Filisti bi ɔmɛ wawɛɛ pe kikɛ nɛ ɔ po.”
31 Jamɛ a ligbi ɔ, a ya nɔ nɛ a gbe Filisti bi ɔmɛ kɛ je Mikmash kɛ ya si Aiyalon, nɛ pɔ tɔ ni ɔmɛ a he wawɛɛ. 32 Lɔ ɔ he ɔ, ni ɔmɛ kɛ hɛ tsumi bɔni fo tumi kɛ ya ngɛ ta yibu ní ɔ hae, nɛ a nuu jijɔhi, kɛ nahi, kɛ na bimɛ, nɛ a gbe mɛ ngɛ zugba, nɛ a ye lo ɔ kɛ muɔ ɔ tsuo. 33 Enɛ ɔ he ɔ, a ya bɔ Saul amaniɛ ke: “Hyɛ! Ni ɔmɛ ngɛ yayami pee kɛ ngɛ Yehowa sie ngɛ lo kɛ muɔ ɔ nɛ a ngɛ yee ɔ he je.” Kɛkɛ nɛ e de ke: “Nyɛ pee nyɛ ní kaa nihi nɛ be hemi kɛ yemi. Nyɛ kpɛne tɛ ngua ko ba ha mi amlɔ nɔuu.” 34 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Nyɛɛ nyɛɛ ni ɔmɛ a kpɛti nɛ nyɛ de mɛ ke, ‘Nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɔ e na ku kɛ e jijɔ kɛ ba. Nyɛ ba gbe mɛ ngɛ hiɛ ɔ nɛ nyɛɛ ye. Nyɛ ko ye lo kɛ muɔ ɔ kɛ pee yayami kɛ si Yehowa.’” Enɛ ɔ he ɔ, a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɔ e na ku kɛ ba jamɛ a nyɔ ɔ mi, nɛ e ba gbe ngɛ lejɛ ɔ. 35 Nɛ Saul ma afɔle sami la tɛ ha Yehowa. Enɛ ɔ ji kekleekle afɔle sami la tɛ nɛ e ma ha Yehowa.
36 Lɔ ɔ se ɔ, Saul de ke: “Nyɛ ha wa kple kɛ fiee Filisti bi ɔmɛ a se nyɔ mi, nɛ wa ya ha a ní kɛ ya si be nɛ je mi ma tsɔ heii. Wa be nɔ kake po sie nɛ e hi wami mi.” Kɛkɛ nɛ a de ke: “Moo pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ hi ngɛ o hɛ mi.” Kɛkɛ nɛ osɔfo ɔ de ke: “Nyɛ ha nɛ waa su anɔkuale Mawu ɔ he ngɛ hiɛ ɔ.” 37 Kɛkɛ nɛ Saul bi Mawu ke: “Anɛ ma kple kɛ ya fiee Filisti bi ɔmɛ a se lo? Anɛ o kɛ mɛ maa wo Israel dɛ mi lo?” Se Mawu ha we lɛ heto jamɛ a ligbi ɔ. 38 Enɛ ɔ he ɔ, Saul de ke: “Nyɛ nɛ́ nyɛ ji ni ɔmɛ a nya dali tsuo, nyɛɛ ba hiɛ ɔ nɛ́ nyɛ ba hyɛ kaa nyɛ maa na yayami nɛ a pee mwɔnɛ ɔ lo. 39 Ejakaa be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ kpɔ̃ Israel ɔ hɛ ngɛ nɛ ɔ, ke e ba mi kaa ye binyumu Yonatan po lɛ pee yayami nɛ ɔ, e sa nɛ e gbo.” Se ni ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko ha we lɛ heto. 40 Kɛkɛ nɛ e de Israel tsuo ke: “Nyɛ maa da fã kake, nɛ i kɛ ye binyumu Yonatan hu maa da fã kake.” Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ de Saul ke: “Moo pee nɔ́ nɛ sa o hɛ mi.”
41 Jehanɛ ɔ, Saul de Yehowa ke: “Oo Israel Mawu, moo gu Tumim ɔ nɔ kɛ ha heto!” Kɛkɛ nɛ Tumim ɔ hla Yonatan kɛ Saul, nɛ ni ɔmɛ ye a he. 42 Jehanɛ ɔ, Saul de ke: “Nyɛɛ fɔ sɔ ngɛ i kɛ ye binyumu Yonatan wa nɔ.” Nɛ sɔ ɔ nɔ Yonatan nɔ. 43 Kɛkɛ nɛ Saul bi Yonatan ke: “Mo de mi, mɛni o pee?” Nɛ Yonatan de lɛ ke: “I sa ye nya hwo ngɛ tso nɛ i hɛɛ ngɛ ye dɛ mi ɔ nya kɛkɛ. O nɛ mi! I pee klaalo kaa ma gbo!”
44 Kɛkɛ nɛ Saul de ke: “Yonatan, ke o gbo we ɔ, Mawu kɛ mi nɛ ye nɛ e kɛ mi nɛ ye wawɛɛ nitsɛ.” 45 Se ni ɔmɛ de Saul ke: “Anɛ e sa kaa Yonatan, nɔ nɛ ngɔ kunimi yemi* ngua nɛ ɔ kɛ ba Israel ɔ nɛ gbo lo? E be bae jã kɔkɔɔkɔ! Be abɔ nɛ Yehowa hɛ ngɛ nɛ ɔ, e yi bwɔmi kake ngmelu po be zugba nɔe, ejakaa e kɛ Mawu lɛ a tsu nɔ́ nɛ ɔ mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ.” Nɛ ni ɔmɛ kpɔ̃ Yonatan, nɛ e gbo we.
46 Lɔ ɔ he ɔ, Saul jɔɔ Filisti bi ɔmɛ a se fieemi, nɛ Filisti bi ɔmɛ je kɛ ho mɛ nitsɛmɛ a zugba kpɔ ɔ mi ya.
47 Saul ha nɛ Israel nɔ matsɛ nɛ e ngɛ yee ɔ pi si, nɛ e kɛ e he nyɛli ɔmɛ tsuo nɛ a bɔle lɛ ɔ, Moab bi ɔmɛ, Amon bi ɔmɛ, Edom bi ɔmɛ, Zoba matsɛmɛ ɔmɛ, kɛ Filisti bi ɔmɛ hwu ta; nɛ he fɛɛ he nɛ e maa ya a, e yeɔ a nɔ kunimi. 48 Nɛ e kɛ kã hwu ta, nɛ e ye Amalek bi ɔmɛ a nɔ kunimi, nɛ e kpɔ̃ Israel kɛ je a ní hali ɔmɛ a dɛ mi.
49 Saul binyumu ɔmɛ ji Yonatan, Ishvi, kɛ Malkishua. Nɛ e ngɛ biyihi enyɔ; nɔkɔtɔma a biɛ ji Merab, nɛ jokuɛ ɔ biɛ ji Mikal. 50 Saul yo ɔ biɛ ji Ahinoam, Ahimaaz biyo ɔ. E tabo ɔ nya dalɔ ji Abner, Saul tsɛ ɔ nyɛminyumu Ner binyumu ɔ. 51 Saul tsɛ ji Kish, nɛ Abner tsɛ Ner ji Abiel binyumu.
52 Ngɛ Saul be ɔ mi tsuo ɔ, a kɛ Filisti bi ɔmɛ hwu ta wawɛɛ. Ke Saul na nyumu he walɔ aloo kãtsɛ ko ɔ, e ngɔɔ lɛ konɛ e ba sɔmɔ lɛ.