YEREMIA
1 Osɔfohi nɛ a ngɛ Anatot ngɛ Benyamin zugba a nɔ ɔ, a kpɛti nɔ kake nɛ a tsɛɔ lɛ ke Hilkia a binyumu Yeremia* munyuhi ji nɛ ɔ nɛ. 2 Yehowa kɛ lɛ tu munyu ngɛ Amon binyumu Yosia, nɛ ji Yuda matsɛ ɔ be ɔ mi ngɛ Yosia nɔ yemi jeha 13 ɔ mi. 3 Mawu ya nɔ nɛ e kɛ lɛ tu munyu ngɛ Yosia binyumu Yehoyakim nɛ ji Yuda matsɛ ɔ be ɔ mi, kɛ ya si Yosia binyumu Zedekia, nɛ ji Yuda matsɛ ɔ nɔ yemi jeha 11 ɔ nyagbe, kɛ ba si benɛ a nuu Yerusalembi ɔmɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya ngɛ nyɔhiɔ enuɔne ɔ nɔ.
4 Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke:
I pee mo gbalɔ kɛ ha je ma amɛ.”
6 Se i de ke: “Ao, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa!
I li munyu tumi, ejakaa niheyo wayoo kɛkɛ ji mi.”
7 Yehowa de mi ke:
“Mo ko de ke, ‘niheyo wayoo kɛkɛ ji mi.’
Ejakaa nihi tsuo nɛ ma tsɔ mo a ngɔ ɔ, e sa nɛ o ya,
Nɛ́ o ya de mɛ níhi tsuo nɛ ma fã mo kaa o de ɔ.
8 Koo ye mɛ gbeye,
Ejakaa ‘I kɛ mo ngɛ, nɛ ma he o yi wami,’ Yehowa lɛ de.”
9 Kɛkɛ nɛ Yehowa kpa e nine mi nɛ e ta ye nya he. Nɛ Yehowa de mi ke: “I ngɔ ye munyu ɔ kɛ wo o nya mi. 10 Hyɛ, mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ, i ngɔ mo kɛ to je ma amɛ kɛ matsɛ yemi ɔmɛ a nya kaa o hia nɛ́ o ku kɛ pue si, o kpata hɛ mi nɛ́ o hule kɛ pue si, o fia kɛ ma si nɛ́ o du.”
11 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: “Yeremia, mɛni o na?” Kɛkɛ nɛ i de ke: “I na almond tso* kɔni ko.”*
12 Yehowa de mi ke: “Nɔ́ nɛ o na a da, ejakaa ye hɛngmɛ ngɛ ye munyu ɔ he bɔ nɛ pee nɛ ma ha nɛ nɔ́ nɛ i de ɔ nɛ ba mi.”
13 Yehowa kɛ mi tu munyu si enyɔne, nɛ e bi mi ke: “Mɛni o na?” I de ke: “I na buɛ* ko nɛ e mi ngɛ fiae, nɛ́ e plɛ e hɛ mi kɛ je yiti je kɛ tsɔɔ woyi je.” 14 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke:
“Amanehlu ko maa je yiti je kɛ ba
E maa ba nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ a nɔ.
15 Ejakaa ‘i ngɛ wekuhi tsuo nɛ a ngɛ matsɛ yemi ɔmɛ a mi ngɛ yiti je ɔ tsɛe,’ Yehowa lɛ de,
‘Nɛ a maa ba; a ti nɔ fɛɛ nɔ kɛ e matsɛ sɛ maa ba
A kɛ ma ba ma si ngɛ Yerusalem agbo ɔmɛ a nya,
Ngɛ e gbogbo ɔmɛ a he tsuo kɛ bɔle si
Kɛ Yuda ma amɛ tsuo a he.
16 Nɛ ma kojo mɛ ngɛ a yiwutso ní peepee ɔmɛ a he je,
Ejakaa a kua mi,
Nɛ a haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ kɛ haa mawu kpahi
Nɛ a kplãã si kɛ haa mɛ nitsɛmɛ a nine nya ní tsumihi.’
17 Se moo lɛɛ, moo pee klaalo,
Nɛ́ o te kɛ da si nɛ o de mɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ma fã mo ɔ.
Mo ko ye mɛ gbeye,
Ke pi jã a, ma ha nɛ sawale maa nu mo ngɛ a hɛ mi.
18 Ejakaa mwɔnɛ ɔ, i pee mo ma nɛ a fia gbogbo kɛ wo he,
Dade titima kɛ akɔblee gbogbohi konɛ o nyɛ nɛ o da zugba a tsuo hɛ mi,
Nɛ́ o da Yuda matsɛmɛ ɔmɛ kɛ e nikɔtɔma amɛ
Kɛ e we osɔfo ɔmɛ kɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ a hɛ mi.
19 Nɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ mo maa nɔ kunɔ,
Se a be nyɛe maa ye o nɔ kunimi,
Ejakaa ‘I piɛɛ o he konɛ ma he o yi wami,’ Yehowa lɛ de.”
2 Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 2 “Yaa, nɛ o ya jaje kɛ wo Yerusalem tue mi ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“I kai suɔmi nɛ o suɔ mi* ngɛ o yihe mi ɔ,
Kɛ suɔmi nɛ o je kpo kɛ tsɔɔ mi benɛ i ba bi o si kaa ma ngɔ mo ɔ,
Nɛ i kai bɔ nɛ o nyɛɛ ye se ngɛ nga a nɔ,
Ngɛ zugba nɛ a du we níhi ngɛ nɔ ɔ.
3 Jamɛ a be ɔ, Israel ngɛ klɔuklɔu kɛ ha Yehowa, e ji e níba ní ɔmɛ a mi kekleekle yiblii.”’
‘Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e maa ye lɛ awi ɔ maa ye fɔ.
Haomi maa ba a nɔ,’ Yehowa lɛ de.”
4 Nyɛ Yakob we, kɛ nyɛ wekuhi tsuo nɛ nyɛ ngɛ Israel we ɔ,
Nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue.
5 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Mɛni tɔmi lɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ na ngɛ ye he,
Loko a tsɔ a he kɛ je ye he kɛ ya se tsitsaa,
Nɛ a ya nyɛɛ amagahi nɛ a he be se nami ɔ a se nɛ mɛ nitsɛmɛ a ba pee nihi nɛ a he be se nami ɔ?
6 A bi we ke, ‘Jije Yehowa ngɛ,
Nɔ nɛ e je wɔ kɛ je Egipt zugba a nɔ,
Nɛ́ e nyɛɛ wa hɛ mi kɛ gu nga a nɔ,
Kɛ gu nga kplanaahi a nɔ kɛ muɔhi a mi,
Kɛ gu zugba nɛ nyu be nɔ nɛ e nɔ wo diblii nɔ,
Kɛ gu zugba nɛ nɔ ko bi ngɛ nɔ hyɛ,
Nɛ adesa ko hí nɔ hyɛ ɔ nɔ?’
7 Kɛkɛ nɛ i ngɔ nyɛ kɛ ba zugba kɛ e nɔ tsohi nɛ woɔ yiblii ɔ nɔ,
Konɛ nyɛɛ ye e nɔ yiblii kɛ e nɔ ní kpakpahi.
Se nyɛ ba nɛ nyɛ ba ble ye zugba a;
Nyɛ ha nɛ ye weto ní ɔ plɛ pee nɔ́ ko nɛ a hieɔ.
8 Osɔfo ɔmɛ bi we ke, ‘Jije Yehowa ngɛ?’
Mlaa tsɔɔli ɔmɛ li mi,
To hyɛli ɔmɛ tsɔ ye hɛ mi atuã,
Gbali ɔmɛ gba ngɛ Baal biɛ mi,
Nɛ a ya nyɛɛ mawuhi nɛ a he be se nami ɔ a se.
9 ‘Lɔ ɔ he ɔ, i kɛ ye ma a maa to ní,’ Yehowa lɛ de,
‘Nɛ i kɛ o bibimɛ ɔmɛ maa to ní.’
10 Nyɛɛ ya Kitim wo nya zugba amɛ* a nɔ nɛ nyɛ ya hyɛ.
Ee, nyɛɛ tsɔ kɛ ya Kedar, nɛ nyɛ ya hla mi fitsofitso;
Nyɛ ya hyɛ kaa nɔ́ ko kaa kikɛ ba hyɛ lo.
11 Anɛ je ma ko ngɔ e mawuhi kɛ ya tsake níhi nɛ a pi mawuhi hyɛ lo?
Se imi nitsɛ ye we bi ɔmɛ lɛɛ, a ngɔ ye hɛ mi nyami ɔ kɛ ya tsake nɔ́ ko nɛ se nami be he.
12 Oo hiɔwe, moo hyɛ nɔ́ nɛ ɔ too, nɛ́ o nya nɛ kpɛ o he;
Ha nɛ sawale nɛ nu mo, nɛ o he mi nɛ po,’ Yehowa lɛ de,
13 Ejakaa ye ma a pee yayami enyɔ:
A kua mi, nɛ ji wami nyu je he ɔ,
Nɛ a tsua* vuhi kɛ ha mɛ nitsɛmɛ a he,
Vuhi nɛ a ywia, nɛ́ nyu be nyɛe maa da mi.’
14 ‘Anɛ Israel ji sɔmɔlɔ loo nyɔguɛ nɛ a fɔ lɛ ngɛ e nyɔmtsɛ we mi lo?
Lɛɛ mɛni he je nɛ a nu lɛ kaa nyɔguɛ ɔ?
15 Jatahi* huãã kɛ woɔ lɛ;
A woɔ a gbi nɔ.
A ha nɛ e zugba a pee he gbeye womi nɔ́.
A sã e ma amɛ, nɛ nɔ ko nɔ ko be ma a mi.
16 Nihi nɛ a ngɛ Nof* kɛ Tapanhes yeɔ ní ngɛ o yi kpɛti, nɛ lɔ ɔ ha nɛ o yi mi kpa.
17 Pi mo nitsɛ nɛ o ngɔ nɔ́ nɛ ɔ kɛ ba o nɔ lo?
O kua Yehowa o Mawu ɔ
Benɛ e ngɛ o hɛ mi nyɛɛe ngɛ blɔ ɔ nɔ ɔ.
18 Amlɔ nɛ ɔ, mɛni he je nɛ o ngɛ blɔ hlae kɛ́ ya Egipt
Konɛ o ya nu Shihor* nyu ɔ?
Mɛni he je nɛ o ngɛ blɔ hlae kɛ́ ya Asiria
Konɛ o ya nu Pa a* mi nyu ɔ?
19 E sa nɛ o kase ní kɛ je o yiwutso ní peepee ɔ mi,
Nɛ mo nitsɛ o lakpa yemi ɔ nɛ́ kã o hɛ mi.
Ná nɛ o le kaa Yehowa se nɛ o je ɔ
Ji nɔ́ ko nɛ dɛ nɛ e hí kulaa;
O yi mi gbeye kulaa,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de.
20 ‘Kɛ je blema lokoo lɛ i ku o kuɛpã tso ɔ
Nɛ i tsɔ o kɔsɔkɔsɔ ɔmɛ.
Se o de ke: “I be mo sɔmɔe fɛɛ,”
Nɛ ngɛ kpongu fɛɛ kpongu nɛ ya hiɔwe nɔ, kɛ tso fɛɛ tso nɛ bɔ kusuu sisi ɔ
O gbɛɔ o nane mi, nɛ o bɔɔ ajuama.
21 I du mo kaa wai* tso kpakpa, wu kpakpahi sɔuu lɛ i du;
Lɔ ɔ he ɔ, kɛ ba lɛ kɛɛ nɛ o puɛ ba pee wai tso yaya ngɛ ye hɛ mi ɔ?
22 Ke o kɛ soda* kɛ jale du o he kaa mɛni po,
O tɔmi ɔmɛ a he je ɔ, loloolo ɔ, o he be tsɔe ngɛ ye hɛ mi,’ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa lɛ de.
23 Mɛni he je nɛ o deɔ ke, ‘I ble we ye he.
Nɛ i nyɛɛ we Baal amaga amɛ a se’ ɔ?
Hyɛ bɔ nɛ o ba o je mi ha ngɛ dɔgba a mi.
Mo susu nɔ́ nɛ o pee ɔ he.
O ngɛ kaa afukpɔngɔ eyo nɛ e he sɔɔ,
E tuɔ fo kɛ yaa kɛ baa ngɛ e blɔ ɔmɛ a nɔ kɛkɛ,
24 O ngɛ kaa nga mi teji eyo nɛ e le nga nɔ saminya,
Ke e we akɔnɔ te si ɔ, mɛnɔ ma nyɛ maa tsi e nya?
Nihi nɛ a ngɛ lɛ hlae ɔ, e he hia we nɛ a hao a he kɛ ya hla lɛ.
Ke e su be nɛ e ngɛ hlae nɛ e ná bɔmi ɔ,* a maa na lɛ.
25 Koo hɛɛ o nane si gu
Nɛ ko ha nɛ kuma nɛ e ye mo nɛ o kuɛ si ba gbli.
Se o de ke, ‘Dɛbi! I be pee!
I ná suɔmi kɛ ha nibwɔhi,*
Nɛ ma nyɛɛ a se.’
26 Kaa bɔ nɛ ke a nu julɔ nɛ e hɛ mi pueɔ si ɔ,
Jã nɔuu lɛ Israel we ɔ hɛ mi pue si,
A kɛ a matsɛ ɔmɛ kɛ a ganɔ ɔmɛ,
A we osɔfo ɔmɛ kɛ a gbali ɔmɛ.
27 A deɔ tso ke, ‘Mo ji ye tsɛ,’
Nɛ a deɔ tɛ ke, ‘Mo lɛ o fɔ mi.’
Se imi lɛɛ a plɛ a se kɛ wo mi, se pi a hɛ mi.
Se ke haomi ko ba a nɔ ɔ, lɛɛ a deɔ mi ke,
‘Moo te si nɛ o kpɔ̃ wɔ!’
28 Amlɔ nɛ ɔ, jije nyɛ mawu ɔmɛ nɛ nyɛ pee kɛ ha nyɛ he ɔ ngɛ?
Ke haomi ko ba nyɛ nɔ ɔ, nyɛ ha nɛ a te si nɛ a kpɔ̃ nyɛ,
Ejakaa nyɛ mawu ɔmɛ ba hiɛ kaa nyɛ ma amɛ, oo Yuda.
29 ‘Mɛni he je nɛ nyɛ yaa nɔ nɛ nyɛ poɔ ye nya a?
Mɛni he je nɛ nyɛ tsuo nyɛ tsɔɔ atuã kɛ siɔ mi ɔ?’ Yehowa lɛ de.
30 I gbla nyɛ bimɛ ɔmɛ a tue, se lɛ tsuo pee yaka.
A kplɛɛ we tsɔsemi nɔ;
Nyɛɛ kɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ klaate gbe gbali ɔmɛ,
Kaa jata nɛ e hɛ dɔ.
31 Nyɛ yi nɔ bi nɛ ɔmɛ, nyɛ susu Yehowa munyu ɔ he,
Anɛ i ba pee kaa nga nɔ kɛ ha Israel
Aloo zugba nɛ e nɔ wo diblii kpii lo?
Mɛni he je nɛ ye we bi nɛ ɔmɛ deɔ ke, ‘Wa kpaa kɛ yaa he fɛɛ he nɛ wa suɔ.
Wa be o ngɔ bae hu’ ɔ?
32 Anɛ yomiyo hɛ ma nyɛ maa je e june nɔ lo?
Anɛ ayɛflo hɛ ma nyɛ maa je e gugue fimi nɔ́ ɔ nɔ lo?
Se imi nitsɛ ye we bi ɔmɛ lɛɛ a hɛ je ye nɔ ligbihi babauu.
33 Oo yo, blɔ nɔ nɛ a guɔ kɛ hlaa suɔlɔ lɛɛ, o he be ngɛ mi!
O tsɔse o he ngɛ yiwutso ní peepeehi a mi saminya.
34 Ohiatsɛmɛ nɛ a pee we yayami ko a muɔ ngɛ o tadehi a mi,
E ngɛ mi kaa i nɛ́ mɛ nɛ a ngɛ ywiae kɛ sɛ o we ɔ mi mohu lɛɛ;
Se a muɔ ɔ kpa o tade ɔmɛ a mi tsuo.
35 Se o de ke, ‘I yi fɔ.
I he ye kaa e mi mi fumi ɔ je ye nɔ.’
Amlɔ nɛ ɔ, ma kojo mo
Ejakaa o de ke, ‘I pee we yayami ko.’
36 Mɛni he je nɛ o buɔ blɔ nɛ hí nɛ o wo ɔ kaa nɔ́ ko nyafii ɔ?
O hɛ mi ma pue si ngɛ Egipt he je,
Kaa bɔ nɛ o hɛ mi pue si ngɛ Asiria he je ɔ.
37 Enɛ ɔ he ɔ, o kɛ o nine ma pue o yi mi nɛ o maa je kpo,
Ejakaa Yehowa kua nihi nɛ o ngɔ o hɛ kɛ fɔ a nɔ ɔ;
A be hae nɛ o ye manye.”
3 Nihi biɔ ke: “Ke nyumu ko fie e yo, nɛ yo ɔ je e he nɛ e ya pee nyumu kpa yo ɔ, anɛ e sa nɛ nyumu ɔ nɛ kpale ya ngɔ lɛ kɛ ba ekohu lo?”
Anɛ a ble we zugba a pɛsɛpɛsɛ lo?
“O kɛ nyumuhi fuu bɔ ajuama,
Nɛ kpaako o ngɛ hlae nɛ o kpale kɛ ba ye ngɔ lo?” Yehowa lɛ de.
2 “Mo wo o yi nɔ kɛ hyɛ kpongu nɛ nɔ́ ko be nɔ ɔ nɔ.
Jije tutuutu lɛ a tua we mo abonua ngɛ?
O ya hiɔ si ngɛ gbɛjegbɛ ɔmɛ a he kɛ mlɛɔ mɛ,
Kaa nɔ ko nɛ́ e ngɛ lalaalo woe ngɛ nga nɔ.*
O ya nɔ nɛ o kɛ o tuutuu pomi kɛ o yiwutso ní peepee ɔ
Ble zugba a.
3 Enɛ ɔ he ɔ, a tsi hiɔmi nɛmi nya,
Nɛ hiɔmi nɛ́ ngɛ gbiɛ be mi.
O hɛ mi* ngɛ kaa yogbayo nɛ poɔ tuutuu;
Zo pee we mo kulaa.
4 Se amlɔ nɛ ɔ, o ngɛ mi dee ke,
‘Ye tsɛ, mo ji ye huɛ kɛ je ye jokuɛyo mi tɔɔ!
5 Anɛ e sa nɛ nɔ ko mi mi nɛ fu kɛ ya neneene lo,
Aloo e ngɔ nɔ ko he abofu kɛ wo e mi lo?’
Nɔ́ nɛ o de ji nɛ ɔ nɛ,
Se o yaa nɔ nɛ o peeɔ nɔ́ yayami fɛɛ nɔ́ yayami nɛ o ma nyɛ.”
6 Ngɛ Matsɛ Yosia be ɔ mi ɔ, Yehowa de mi ke: “Anɛ o na nɔ́ nɛ Israel nɛ e yi anɔkuale ɔ pee ɔ lo? E kuɔ kɛ ho yoku fɛɛ yoku nɛ ya hiɔwe ɔ nɔ ya, nɛ e ya tso fɛɛ tso nɛ e bɔ kusuu ɔ sisi, nɛ e ya po tuutuu. 7 Ngɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo nɛ e pee ɔ se ɔ, i ya nɔ nɛ i de lɛ ke e kpale kɛ ba ye ngɔ, se e kpale we kɛ bɛ; nɛ Yuda ya nɔ nɛ e hyɛ e nyɛmiyo nɛ́ yi anɔkuale ɔ. 8 Benɛ i na nɔ́ nɛ e pee nɛ ɔ, i ha Israel nɛ yi anɔkuale ɔ gba mi pomi womi nɛ i wo lɛ blɔ akɛnɛ e puɛ gba a he je. Se e nyɛmiyo Yuda nɛ́ yi anɔkuale ɔ yi gbeye; nɛ lɛ hu e ho nɛ e ya po tuutuu. 9 E bui e tuutuu pomi ɔ kaa nɔ́ ko nɛ hí, nɛ e ya nɔ nɛ e kɛ tɛhi kɛ tsohi puɛ gba nɛ e kɛ ble zugba a. 10 Enɛ ɔmɛ tsuo a se ɔ, e nyɛmiyo Yuda nɛ́ e yi anɔkuale ɔ kpale we kɛ bɛ ye ngɔ kɛ e tsui tsuo, mohu ɔ, e ba sisi mi,’ Yehowa lɛ de.”
11 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: “Israel nɛ yi anɔkuale ɔ tsɔɔ kaa e* da kulaa pe Yuda nɛ yi anɔkuale ɔ. 12 Mo ya jaje munyu nɛ ɔ kɛ tsɔɔ nihi nɛ a ngɛ yiti je ɔ ke:
“‘“Oo Israel atuã tsɔlɔ, moo kpale kɛ ba,” Yehowa lɛ de.’ ‘“I be ye hɛ mi tue kɛ wo mo hu, ejakaa i yeɔ anɔkuale,” Yehowa lɛ de.’ Ye mi mi be fue kɛ ya neneene. 13 Moo lɛɛ moo kplɛɛ o tɔmi nɔ kɛkɛ, ejakaa o tsɔ Yehowa o Mawu ɔ hɛ mi atuã. O ya nɔ nɛ o ngɔ o he* kɛ ha nibwɔhi* ngɛ tso fɛɛ tso nɛ bɔ kusuu sisi, se o bui ye gbi tue,” Yehowa lɛ de.’”
14 Yehowa de ke, “Bimɛ atuã tsɔli lee, nyɛɛ kpale kɛ ba. Ejakaa i ba pee nyɛ nyɔmtsɛ* nitsɛnitsɛ jehanɛ ɔ; nɛ ma fɛɛ ma mi ɔ, ma ngɔ nɔ kake kɛ je mi, nɛ weku fɛɛ weku mi ɔ, ma ngɔ nihi enyɔ kɛ je mi, nɛ i kɛ nyɛ maa ba Zion. 15 Ma ha nyɛ to hyɛli nɛ́ a maa pee nɔ́ nɛ ye tsui suɔ, nɛ a kɛ nile kɛ nɔ́ se kɔmi maa lɛ nyɛ. 16 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, nyɛ he maa hiɛ ngɛ zugba a nɔ nɛ nyɛ maa wo yiblii,” Yehowa lɛ de. A be dee hu ke, ‘Yehowa somi daka a!’ E be tsui mi bae hu, a be kaie nɛ a hɛ hu be jae ngɛ he po, nɛ a be daka a ekpa pee hu. 17 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, a ma tsɛ Yerusalem ke Yehowa matsɛ sɛ; nɛ a ma bua je ma amɛ a nya kɛ ba Yehowa biɛ ɔ hɛ mi ngɛ Yerusalem, nɛ a be a tsui kpliie kɛ ya nyɛɛ mɛ nitsɛmɛ a tsui yaya a se hu.”
18 “Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yuda kɛ Israel we ɔ tsuo ma bla kɛ nyɛɛ, nɛ a maa je yiti je zugba a nɔ, kɛ ba zugba nɛ i kɛ ha nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kaa a weto ní ɔ nɔ. 19 I de ngɛ ye yi mi ke, ‘Hyɛ bɔ nɛ i kɛ mo piɛɛ bimɛ ɔmɛ a he nɛ́ i ha mo zugba kpakpa ha, weto ní nɛ ngɛ fɛu pe kulaa ngɛ je ma amɛ a kpɛti!’* I susu hu kaa o ma tsɛ mi ke, ‘Ye Tsɛ!’ nɛ o be kpalee ngɛ ye se kɔkɔɔkɔ. 20 ‘Ngɛ anɔkuale mi ɔ, kaa bɔ nɛ yogbayo nɛ e yi anɔkuale jeɔ e huno* se ɔ, jã nɔuu lɛ nyɛ Israel we ɔ hu, nyɛ yi mi anɔkuale,’ Yehowa lɛ de.”
21 A nu pɛmi ko he ngɛ kponguhi nɛ nɔ́ ko be a nɔ ɔ nɔ,
Israelbi ɔmɛ ngɛ ya foe nɛ a ngɛ pɛɛ kpae,
Ejakaa a kpɛ̃ a blɔ ɔ;
A hɛ je Yehowa a Mawu ɔ nɔ.
22 “Bimɛ atuã tsɔli lee, nyɛɛ kpale kɛ ba.
Ma tsa nyɛ hiɔ ɔ, nɛ nyɛ be atuã tsɔe hu.”
“Wɔ ji nɛ ɔ nɛ! Wa ba o ngɔ,
Ejakaa mo Yehowa, mo ji wa Mawu.
23 Niinɛ, hoo peemi nɛ ngɛ pɛe ngɛ kpongu ɔmɛ kɛ yoku ɔmɛ a nɔ ɔ tsuo ji lakpa.
Niinɛ, Yehowa wa Mawu ɔ ji Israel yi wami helɔ.
24 Se kɛ je wa jokuɛyo mi tɔɔ lɛ hɛ mi si puemi nɔ́ ɔ* puɛ níhi tsuo nɛ wa nɛmɛ ɔmɛ gbo dengme kɛ ná a,
A to ɔmɛ kɛ a na amɛ,
A binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ.
25 Nyɛ ha nɛ waa hwɔ si ngɛ wa hɛ mi si puemi ɔ mi,
Nɛ wa zo ɔ nɛ ha wa nɔ,
Ejakaa wa pee yayami kɛ si Yehowa wa Mawu ɔ,
Waa kɛ wa tsɛmɛ ɔmɛ tsuo, kɛ je wa jokuɛwi a si tɔɔ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ,
Nɛ wa bui Yehowa wa Mawu ɔ gbi tue.”
4 Yehowa de ke, “Oo Israel, moo kpale kɛ ba,
Ke o maa kpale kɛ ba ye ngɔ
Nɛ o ma je o mawuhi nɛ a he ngɛ tai ɔ kɛ je ye hɛ mi ɔ,
Lɛɛ o be lalaalo woe hu.
2 Nɛ ke o yeɔ anɔkuale, o yeɔ dami sane nɛ o peeɔ nɔ́ nɛ da nɛ o kã kita ke,
‘Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ!’
Lɛɛ, je ma amɛ maa gu e nɔ kɛ ná jɔɔmi kɛ ha a he,
Nɛ a maa fĩa ngɛ e he je.”
3 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ Yudabi ɔmɛ kɛ Yerusalem dee ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛ hu zugba nɛ hi kɛ ha ní dumi kɛ ha nyɛ he,
Nɛ́ nyɛ kpa ní dumi ngɛ miohi a kpɛti.
4 Nyɛ Yuda nyumuhi kɛ nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ Yerusalem,
Nyɛɛ tsu nyɛ he kɛ ha Yehowa,
Nɛ nyɛɛ tsu nyɛ tsui ɔmɛ hu a he,
Konɛ ye mi mi fumi ɔ nɛ ko tso kaa la
Nɛ́ e tso nɛ́ nɔ ko be nyɛe maa gbe,
Ngɛ nyɛ yiwutso ní peepee ɔmɛ a he je.”
5 Nyɛɛ tu munyu nɛ ɔ ngɛ Yuda, nɛ nyɛɛ jaje ngɛ Yerusalem.
Nyɛ kpa ngmlaa nɛ nyɛ kpa titimati kɛ kpa zugba a nɔ tsuo.
Nyɛ kpa ngmlaa wawɛɛ nɛ nyɛ de ke: “Nyɛ bua nyɛ he nya,
Nɛ waa tu fo kɛ ho ma amɛ nɛ a fia gbogbo wo a he ɔmɛ a mi ya.
6 Nyɛ wo okadi* ko nɔ kɛ tsɔɔ Zion.
Nyɛ ko da si, nyɛ hla he ko nɛ́ nyɛɛ laa nyɛ he ngɛ,”
Ejakaa i ngɔ haomi kɛ je yiti je kɛ ma, e ji haomi ngua.
7 E hia kpo kaa jata nɛ je kpo kɛ je e laami he;
Je ma amɛ a hɛ mi kpatalɔ ɔ ma.
E je kpo kɛ je he nɛ e ngɛ ɔ kɛ ma konɛ e ha nɛ o zugba a nɛ pee he gbeye womi nɔ́.
A ma kpata o ma amɛ a hɛ mi pɛsɛpɛsɛ nɛ nɔ ko nɔ ko be a mi hie hu.
8 Enɛ ɔ he ɔ, nyɛɛ ha kpekpe,
Nyɛɛ ye aywilɛho* nɛ nyɛ fo ya,
Ejakaa Yehowa we abofu nɛ nya wa a ji wa nɔ.
9 Yehowa de ke, “Jamɛ a ligbi ɔ, matsɛ ɔ tsui maa po,
Nɛ ganɔ ɔmɛ hu a tsui maa po;
Osɔfo ɔmɛ maa ye gbeye nɛ gbali ɔmɛ a hɛ mi maa pee mɛ yaa.”
10 Kɛkɛ nɛ i de ke: “Ao, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! Niinɛ, o sisi nimli nɛ ɔmɛ kɛ Yerusalembi ɔmɛ saminya, nɛ o de ke, ‘Nyɛ ma ná tue mi jɔmi,’ be mi nɛ klaate ɔ ngɛ wa kuɛ si.”*
11 Jamɛ a ligbi ɔ, a ma de ni ɔmɛ kɛ Yerusalembi ɔmɛ ke:
“Kɔɔhiɔ nɛ mi dɔ la ko maa je kpongu kpataa amɛ nɛ a ngɛ nga kplanaa a nɔ ɔ nɔ kɛ ba
Nɛ e ma ba fia kɛ pue ye ma a biyo ɔ* nɔ;
Pi nɛ e ma nɛ e ba sa a mi loo e je mu ngɛ a mi.
12 Ma ha nɛ kɔɔhiɔ nɛ nya wa nɛ ɔ maa je he nɛ ɔmɛ kɛ ba.
Amlɔ nɛ ɔ, ma kojo mɛ.
13 Hyɛ! E maa ba kaa bɔku nɛ yu tuu,
Nɛ e ta zugba lɛ ɔmɛ ngɛ kaa kɔɔhiɔ nɛ nya wa.
E we okpɔngɔ ɔmɛ a he sɔɔ pe kɔle.
Kpoo ha wɔ, ejakaa a kpata wa hɛ mi!
14 Oo Yerusalem, mo fɔ yayami peemi kɛ je o tsui mi, konɛ a he o yi wami.
Kɛ yaa si mɛni be nɛ o maa hi ní yayahi a he susue?
15 Ejakaa gbi ko bɔ amaniɛ kɛ je Dan,
Nɛ e jaje haomi kɛ je Efraim yoku ɔmɛ a nɔ.
16 Moo bɔ amaniɛ, ee, moo bɔ je ma amɛ amaniɛ;
Moo jaje kɛ tsɔɔ Yerusalem.”
Buli* komɛ je he ko tsitsaa kɛ ma,
Nɛ a ma wo a gbi nɔ kɛ si Yuda ma amɛ.
17 A guɔ he fɛɛ he kɛ ba tuaa lɛ kaa buli nɛ a ngɛ ngmɔ he bue,
Ejakaa e tsɔ atuã kɛ si mi,” Yehowa lɛ de.
18 “O maa wo o je mi bami kɛ o ní peepee ɔ he hiɔ.
O we amanehlu ɔ nya wa,
Ejakaa e su o tsui he tɔɔ!”
19 Ao! Ye mi mi!* Ye mi mi!
Ye tsui* ngɛ mi yee!
Ye tsui ngɛ fiae kpla kpla ngɛ ye mi!
20 A bɔ amanehlu nɛ́ eko nyɛɛ eko se ɔ he amaniɛ,
Ejakaa a kpata zugba a tsuo hɛ mi.
A kpata ye bo tsu ɔmɛ a hɛ mi tlukaa,
Ye bo tsu ɔmɛ a hɛ mi kpata si kake too.
21 Kɛ yaa si mɛni be nɛ ma hi okadi* ɔ hyɛe,
Nɛ kɛ yaa si mɛni be nɛ ma hi titimati ɔ pɛmi ɔ nue?
22 “Ejakaa ye we bi ɔmɛ ji kuasiahi;
Tsa pi a kɔmɔ ji mi.
A ji bimɛ nɛ a biɛɛ, nɛ́ a nui nɔ́ sisi.
Ke e ba nɔ́ yaya peemi mi ɔ lɛɛ, a hɛ mi tsɔ,*
Se nɔ́ kpakpa lɛɛ, a li peemi.”
23 I na zugba a, nɛ hyɛ! nɔ́ ko nɔ́ ko be nɔ, nɛ e plɛ pee ma doku.
I hyɛ hiɔwe, nɛ e kane ɔ be hu.
24 I na yoku ɔmɛ, nɛ hyɛ! a ngɛ hosoe,
Nɛ kpongu ɔmɛ ngɛ mimiɛe.
25 Nɛ hyɛ! i na kaa nɔ ko nɔ ko be lejɛ ɔ,
Nɛ hiɔwe lohwe pɛlitsɛ ɔmɛ tsuo te kɛ je.
26 Nɛ hyɛ! i na kaa zugba kɛ e nɔ tsohi nɛ woɔ yiblii ɔ plɛ pee nga nɔ,
Nɛ a kpata e ma amɛ tsuo a hɛ mi.
Yehowa he je nɛ e ba jã,
E mi mi fumi nɛ nya wa a he je nɛ e ba jã.
27 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Zugba a tsuo ma plɛ pee ma doku,
Se, tsa pi nɔ́ fɛɛ nɔ́ hɛ mi nɛ́ ma kpata.
28 Enɛ ɔ he je ɔ, zugba a maa ye aywilɛho,
Nɛ hiɔwe maa wo diblii.
Ejakaa imi nitsɛ lɛ i de, nɛ i ma ye juɛmi nya si,
I be ye juɛmi tsakee,* nɛ i be ye nya se kpalee.
29 Ke a nu okpɔngɔ nɔ hili ɔmɛ kɛ kɛ̃ɛ̃ tsɛli ɔmɛ a he ɔ,
Ma a tsuo maa ma fo.
A maa ma fo kɛ sɛ a laami he ɔmɛ,
Nɛ a maa kuɔ tɛsa amɛ.
Ma fɛɛ ma mi maa fɔ si gu,
Nɛ nɔ ko nɔ ko be a mi hie.”
30 Amlɔ nɛ ɔ nɛ a kpata o hɛ mi nɛ ɔ, mɛni o maa pee?
Jinɛ o haa bo tsutsu,
O kɛ sika tsu junehi dlaa o he,
Nɛ o kɛ tsopa yumu kpaa o hɛngmɛ se konɛ a na o hɛngmɛ ɔmɛ saminya.
Se o he dlami nɛ ɔ tsuo pee yaka,
Ejakaa nihi tsuo nɛ a ná o he akɔnɔ ɔ kua mo;
Amlɔ nɛ ɔ, a ngɛ hlae nɛ a gbe mo.*
31 I nu gbi ko nɛ ngɛ kaa yo nɛ be he wami gbi,
Kaa yo nɛ ngɛ kɛmɛe nɛ e ma fɔ e kekleekle bi,
E ji Zion biyo ɔ gbi, e mumi nya ngɛ tae.
E gbɛ e dɛ mi nɛ e de ke:
“Kpoo ha mi, ejakaa nɔ gbeli ɔmɛ ha nɛ pɔ tɔ mi!”*
5 Nyɛɛ kpa Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ.
Nyɛɛ hyɛ kɛ bɔle si nɛ́ nyɛ kadi.
Nyɛɛ hyɛ e he nya buami he ɔmɛ
Kaa nyɛ maa na nɔ ko nɛ yeɔ dami sane lo,
Aloo nɔ ko nɛ e suɔ nɛ e ye anɔkuale lo,
Kɛkɛ ɔ, i kɛ Yerusalem ma a he maa ke lɛ.
2 Ke a de ke: “Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ!” po,
A ma kã lakpa kita.
3 Oo Yehowa, anɛ pi nihi nɛ a yeɔ anɔkuale nɛ o ngɛ hlae lo?
O fiaa mɛ ní, se e yi mɛ.*
E ngɛ mi kaa o kpata a zugba a hɛ mi mohu lɛɛ, se a kplɛɛ we tsɔsemi nɔ.
A tsui* he wa pe tɛsa,
Nɛ a kua kaa a maa kpale kɛ je a blɔ yaya amɛ a nɔ.
4 Se i de ye he ke: “Nimli nɛ ɔmɛ ji nimli guhi.
A jeɔ kuasia, ejakaa a li Yehowa blɔ ɔ,
Nɛ a li a Mawu ɔ kojomi ɔ.
5 Ma ya nimli ngua amɛ a ngɔ nɛ i kɛ mɛ ma ya tu munyu,
Ejakaa mɛɛ lɛɛ a maa le Yehowa blɔ ɔ,
Nɛ a maa le a Mawu ɔ kojomi ɔ.
Se mɛ tsuo a ku kuɛpã tso ɔ
Nɛ a tsɔ kpa amɛ.”
6 Enɛ ɔ he je nɛ jata jeɔ hue tso mi kɛ ba tuaa mɛ,
Ogbetee jeɔ nga kplanaa nɔ kɛ ba kpataa a hɛ mi,
Nɛ ngatsɛ woɔ a ma amɛ a he ka a nɛ.
Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa je kpo ɔ, a ma tsɔtslɔɔ e mi.
Ejakaa a tɔmi ɔmɛ hiɛ babauu;
Nɛ anɔkuale nɛ a yi mi ɔ hu hiɛ babauu.
7 Kɛ e maa pee kɛɛ nɛ i kɛ nɔ́ nɛ ɔ maa ke mo?
O bimɛ ɔmɛ kua mi,
Nɛ a kã kita ngɛ níhi nɛ a pi Mawu ɔ a biɛ mi.
I ha mɛ níhi tsuo nɛ a hia,
Se a ya nɔ nɛ a puɛ gba,
Nɛ a bu yuu kɛ ho tuutuu polɔ ko we mi ya.
8 A ngɛ kaa okpɔngɔhi nɛ a we akɔnɔ te si wawɛɛ,
A ti nɔ fɛɛ nɔ pɛɔ kɛ nyɛɛɔ nɔ kpa yo se.
9 Yehowa de ke, “anɛ e sɛ nɛ ma ha nɛ a bu ní nɛ ɔmɛ a he akɔtaa lo?
Anɛ e sɛ nɛ ma* ye ye he lue ngɛ ma nɛ ɔ nɔ lo?”
10 “Nyɛɛ kuɔ kɛ ba e wai ngmɔ ɔ nɔ nɛ́ nyɛ ba kpata hɛ mi,
Se nyɛ ko kpata hɛ mi kɛ pi si.
Nyɛɛ poo e kɔni tsɔwi ɔmɛ,
Ejakaa tsa pi Yehowa níhi ji mɛ.
11 Israel we ɔ kɛ Yuda we ɔ
Yi mi anɔkuale kulaa,” Yehowa lɛ de.
12 “A kua Yehowa, nɛ a ngɛ dee ke,
‘E be wɔ nɔ́ ko pee fɛɛ.*
Haomi ko be wa nɔ bae;
Ta be wa nɔ bae, nɛ hwɔ hu be wɔ gbee.’
13 Kɔɔhiɔ hyi gbali ɔmɛ tɔ,
Nɛ munyu ɔ* be a mi.
Ha nɛ nɔ́ nɛ ɔ nɛ ba a nɔ!”
14 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa Mawu tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“Akɛnɛ nimli nɛ ɔmɛ ngɛ nɔ́ nɛ ɔ dee he je ɔ,
Ma ha nɛ ye munyu ɔ nɛ pee kaa la ngɛ o nya mi,
Nɛ ma nɛ ɔ maa pee kaa lɛ,
Nɛ la a maa sã mɛ.”
15 Nyɛ Israel we, i ngɔ ma ko kɛ je tsitsaa kɛ ma nyɛ nɔ,” Yehowa lɛ de.
“E ji ma ko nɛ e se kɛ.
E ji ma ko nɛ ngɛ kɛ je blema,
E ji ma ko nɛ nyɛ li a gbi,
Nɛ nyɛ be nyɛe maa nu a munyu ɔmɛ hu a sisi.
16 A kɛ̃ɛ̃ mi bi gbaja a ngɛ kaa yɔkɔ nɛ a bli nya;
Tatsɛmɛ ji mɛ tsuo.
17 A maa ye nyɛ ngmɔ ní nɛ nyɛ kpa kɛ nyɛ we abolo ɔmɛ.
A maa gbe nyɛ binyumu ɔmɛ kɛ nyɛ biyi ɔmɛ.
A maa ye nyɛ to ɔmɛ kɛ nyɛ na amɛ.
A maa ye nyɛ wai tso ɔmɛ kɛ fig tso ɔmɛ.
A kɛ klaate ma kpata nyɛ mahi nɛ a fia gbogbo wo a he nɛ nyɛ ngɔ nyɛ hɛ kɛ fɔ a nɔ ɔ a hɛ mi.”
18 “Se jamɛ a be ɔ mi po ɔ, i be nyɛ hɛ mi kpatae kulaa,” Yehowa lɛ de. 19 “Nɛ ke a bi ke, ‘Mɛni he je nɛ Yehowa wa Mawu ɔ pee wɔ ní nɛ ɔmɛ tsuo ɔ?’ mo ha mɛ heto ke, ‘Kaa bɔ nɛ nyɛ je ye se nɛ nyɛ ya sɔmɔ ma se mawu ngɛ nyɛ zugba a nɔ ɔ, jã nɔuu kɛ̃ lɛ nyɛ ma sɔmɔ nibwɔhi ngɛ ma se zugba nɔ.’”
20 Moo fiɛɛ nɔ́ nɛ ɔ ngɛ Yakob we ɔ,
Nɛ o jaje ngɛ Yuda ke:
21 “Nyɛɛ bu nɔ́ nɛ ɔ tue, nyɛ kuasiahi kɛ nihi nɛ nyɛ be juɛmi:*
Nyɛ ngɛ hɛngmɛ, se nyɛ hyɛ we nɔ́;
Nyɛ ngɛ tue, se nyɛ nui nɔ́.
22 Yehowa de ke, ‘anɛ nyɛ yi mi gbeye lo?
Anɛ e sɛ nɛ nyɛ he nɛ do blibliibli ngɛ ye hɛ mi lo?
Imi lɛ i ngɔ zu kɛ wo huzu kɛ ha wo ɔ nɛ,
E ji mlaa nɛ ngɛ daa nɛ e be nyɛe maa be he.
E ngɛ mi kaa e we oslɔke ɔmɛ hii fiae mohu lɛɛ, se a be nyɛe maa be he;
Ke e pee hamahama kaa mɛni po, loloolo ɔ, e be nyɛe maa be he.
23 Se nimli nɛ ɔmɛ hɛɛ tue mi timi kɛ atuã tsɔmi tsui;
A kpale a se nɛ a wo mɛ nitsɛmɛ a blɔ.
24 Nɛ a de we ngɛ a tsui mi ke:
“Jehanɛ ɔ lɛɛ nyɛ ha nɛ waa ye Yehowa wa Mawu ɔ gbeye,
Nɔ nɛ haa nɛ hiɔmi nɛɔ ngɛ e be mi,
Nɛ ji gbo nyu kɛ gbiɛ nyu ɔ,
Nɔ nɛ buɔ otsihi nɛ a to a he blɔ nya kɛ ha ní kpami ɔ he kɛ haa wɔ ɔ.”
25 Nyɛ nitsɛmɛ nyɛ tɔmi ɔmɛ ha we nɛ ní nɛ ɔmɛ nɛ a ba;
Nyɛ nitsɛmɛ nyɛ he yayami ɔmɛ ha nɛ ní kpakpahi bɔ nyɛ.
26 Yiwutsotsɛmɛ ngɛ ye we bi ɔmɛ a kpɛti.
A hyɛɔ nɔ́ kaa bɔ nɛ nihi nɛ a nuɔ lohwe pɛlitsɛmɛ peeɔ ke a buu si kɛ ngɛ lohwe pɛlitsɛ ko mlɛe ɔ.
A tsɔɔ klama nɛ́ kpataa níhi a hɛ mi.
A kɛ duɔ nimli.
27 A we ɔmɛ a mi hyi tɔ kɛ nɔ sisimi,
Kaa daka nɛ mi hyi tɔ kɛ lohwe pɛlitsɛmɛ sɔuu.
Enɛ ɔ he je nɛ a he ba wa nɛ a ná ní ɔ nɛ.
28 A plɔke nɛ a he womi pee tlotlootlo;
Ní yayami peemi hyi mɛ tɔ.
29 Yehowa de ke, “anɛ e sɛ nɛ ma ha nɛ a bu ní nɛ ɔmɛ a he akɔtaa lo?
Anɛ e sɛ nɛ ma* ye ye he lue ngɛ ma nɛ ɔ nɔ lo?”
30 Nɔ́ ko nɛ haa nɛ nɔ nya kpɛɔ e he nɛ́ e he mi poɔ ya nɔ ngɛ zugba a nɔ:
31 Gbali ɔmɛ gbaa lakpa gbami,
Nɛ osɔfo ɔmɛ kɛ he blɔ nɛ a ngɛ ɔ nyɛɔ nihi a nɔ.
Nɛ imi nitsɛ ye we bi ɔmɛ suɔ jã.
Se mɛni o maa pee ke nyagbe ɔ ba?”
6 Oo Benyamin bimɛ, nyɛɛ tu fo kɛ je Yerusalem nɛ nyɛ ya laa nyɛ he.
Nyɛ kpa titimati* ngɛ Tekoa;
Nyɛ slɛ la ngɛ Bet Hakerem kɛ pee okadi!
Ejakaa haomi ko je yiti je kɛ ma, e ji haomi ngua nitsɛ.
2 Zion biyo ɔ ngɛ kaa yo nɛ e he ngɛ fɛu nɛ́ a pua lɛ.*
3 To hyɛli ɔmɛ kɛ a to kuu ɔmɛ maa ba.
A maa ma a bo tsu ɔmɛ kɛ bɔle lɛ kɛ kpe,
Nɔ fɛɛ nɔ ma ha e tohi nɛ e ngɛ a nɔ hyɛe ɔ niye ní.
4 “Nyɛ dla nyɛ he* nɛ nyɛɛ kɛ lɛ ya hwu ta!
Nyɛɛ te si nɛ nyɛ ha nɛ wa ya tua lɛ piani katakata!”
“Kpoo ha wɔ, ejakaa je ngɛ jɔe,
Nɛ gbɔkuɛ nini ɔmɛ ngɛ kae gagaaga!”
5 “Nyɛɛ te si nɛ nyɛ ha nɛ wa ya tua lɛ gbɔkuɛ
Nɛ wa kpata e mɔhi nɛ a fia gbogbo wo a he ɔ a hɛ mi.”
6 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛɛ poo tsohi nɛ nyɛɛ fia ta hwumi kpoku kɛ wo Yerusalem he.
Lɛ ji ma nɛ a maa gbla e tue;
E hyi tɔ kɛ yi mi wami sɔuu.
7 Kaa bɔ nɛ nyu si tomi muɔ haa nɛ nyu nɛ ngɛ mi ɔ mi jɔɔ ɔ,
Jã nɔuu kɛ̃ nɛ Yerusalem haa nɛ yayami peemi peeɔ kaa nyu nɛ mi jɔ.
A nuɔ yi mi wami kɛ hɛ mi kpatami he ngɛ e mi;
Nɔ́ nɛ i naa pɛ ji hiɔ kɛ haomi.
8 Oo Yerusalem, moo hyɛ nɛ hi, ke pi jã a, o he maa pee mi tai nɛ ma* je o he;
Ma pee mo ma doku, nɛ nɔ ko nɔ ko be o mi hie.”
9 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“A ma kpɛte Israelbi nɛ a piɛ ɔ tsuo kaa bɔ nɛ a kpɛteɔ wai yiblii nɛ piɛ ngɛ wai tso nɔ ɔ.
Mo bua a nya kaa bɔ nɛ nɔ ko ma bua wai yiblii nɛ piɛ nya kɛ wo kusii* mi ɔ.”
10 “Mɛnɔmɛ lɛ ma tu munyu kɛ tsɔɔ nɛ́ ma bɔ mɛ kɔkɔ?
Mɛnɔmɛ maa bu tue?
Hyɛ! A tue tsi,* lɔ ɔ he ɔ, a nyɛ we nɛ a bu tue.
Hyɛ! Yehowa munyu ɔ ba pee nɔ́ ko nɛ a gbeɔ he guɛ;
A nya we he.
11 Enɛ ɔ he ɔ, Yehowa abofu ɔ hyi mi tɔ,
I nyɛ we nya tsimi hu.”
“Mo plɛ kɛ pue jokuɛ ɔ nɛ ngɛ nyɛɛe ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ ɔ nɔ,
Nɛ o plɛ kɛ pue nihewi ɔmɛ nɛ a bua a he nya a hu a nɔ.
A maa nuu mɛ tsuo kɛ ho, nyumu fɛɛ nyumu kɛ e yo,
Nɛ a maa nuu nihi nɛ a bwɔ kɛ nihi nɛ a bwɔ kotokoto ɔ hu kɛ ho.*
12 A we ɔmɛ ma ba pee ni kpahi a níhi,
Nɛ a ngmɔ ɔmɛ kɛ a yi ɔmɛ hu ma ba pee ni kpahi a níhi.
Ejakaa ma kpa ye nine mi ngɛ nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ a nɔ,” Yehowa lɛ de.
13 “Ejakaa kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ ɔ, mɛ tsuo a ngɛ sisimi blɔ nɔ gue kɛ ná ní;
Kɛ je gbali ɔmɛ a nɔ kɛ ya si osɔfo ɔmɛ a nɔ ɔ, a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ nɔ sisie.
14 Nɛ a bɔɔ mɔde kaa a maa tsɔɔ ye ma a pa amɛ* eko kɛ eko,* nɛ a deɔ ke,
‘Tue mi jɔmi ngɛ! Tue mi jɔmi ngɛ!’
Be mi nɛ tue mi jɔmi ko be.
15 Anɛ zo gbe mɛ ngɛ ní hiɔmi níhi nɛ a pee ɔ he lo?
Zo gbi mɛ fɛɛ!
A li nɔ́ nɛ a tsɛɔ ke zo po!
Lɔ ɔ he ɔ, a ma gbo kɛ piɛɛ ni nɛmɛ nɛ a gbe mɛ momo ɔ a he.
Ke i gbla a tue ɔ, a nane maa tɔ̃tɔ̃,” Yehowa lɛ de.
16 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛ ya da blɔ gbla a nya nɛ nyɛɛ hyɛ.
Nyɛ bi blema blɔ ɔmɛ a he sane,
Nyɛ bi he nɛ blɔ kpakpa a ngɛ nɛ nyɛɛ nyɛɛ nɔ,
Konɛ nyɛ he mi nɛ jɔ nyɛ.”*
Se a de ke: “Wa be nɔ nyɛɛe fɛɛ.”
17 “I hla buli, nɛ a de ke,
‘Nyɛɛ bu titimati ɔ pɛmi tue saminya!’
Se a de ke: Wa be tue bue fɛɛ.”
18 “Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ je mahi, nyɛɛ bu tue!
Nɛ nyɛ asafo, nyɛɛ le
Nɔ́ nɛ maa ba a nɔ.
19 Oo zugba, bu tue!
I kɛ haomi ma nimli nɛ ɔmɛ a nɔ
Kaa mɛ nitsɛmɛ a ga tsɔmi ɔ mi yiblii,
Ejakaa a bui ye munyu ɔmɛ tue
Nɛ a kua ye mlaa a* hulɔ.”
20 “Ke nyɛ ngɔ ohɛ kɛ je Sheba kɛ ba
Nɛ nyɛɛ kɛ kalamo* je he tsitsaa kɛ ba ha mi po, mɛni se nami lɛ ngɛ he?
I sume nyɛ sami afɔle ɔmɛ,
Nɛ ye bua jɔɛ nyɛ afɔle ɔmɛ a he.”
21 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“I kɛ blɔ tsimi níhi maa fɔ ma nɛ ɔ blɔ mi,
Nɛ e ma ha nɛ a tɛ si
Tsɛmɛ kɛ bimɛ tsuo
Nihi kɛ a huɛmɛ
Mɛ tsuo a hɛ mi ma kpata.”
22 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Hyɛ! Ma ko je yiti je zugba a nɔ kɛ ma,
Nɛ a ma tle je ma ngua ko si kɛ je zugba a nɔ hehi nɛ a kɛ pe kulaa a.
23 A maa hɛɛ kɛ̃ɛ̃ kɛ akplɔ.
A yi mi wa nɛ a be nɔ ko mɔbɔ nae.
A maa wo gbi kaa wo ɔ,
A hiɔ okpɔngɔhi a nɔ.
A gba ta kɛ wo mo kaa tatsɛ, oo Zion biyo.”
24 Wa nu he sane.
25 Koo je kpo kɛ ya nga a nɔ,
Nɛ koo nyɛɛ ngɛ gbɛjegbɛ ɔ nɔ,
Ejakaa he nyɛlɔ ɔ hɛɛ klaate;
He fɛɛ he pee gbeyegbeye.
26 Oo ye ma a biyo,
Mo bu kpekpe nɛ o wuwlua si ngɛ lazu mi.
Moo wo yana nɛ o ye kɔmɔ kaa a yeɔ kɔmɔ kɛ haa bi kake too nɛ́ gbo,
Ejakaa hɛ mi kpatalɔ ɔ maa ba wa nɔ tlukaa.
27 “I pee mo* kaa nɔ ko nɛ tsuɔ sika hiɔ he ngɛ ye we bi ɔmɛ a kpɛti,
Nɔ ko nɛ hlaa níhi a mi saminya;
O juɛmi nɛ hi a he nɛ o hyɛ nɔ́ nɛ a ngɛ pee ɔ saminya.
28 Nyumuhi nɛ a tue mi ti saminya ji mɛ tsuo,
A nyɛɛɔ kɛ yaa kɛ baa kaa he guɛ gbeli.
A ngɛ kaa akɔblee kɛ dade;
Mɛ tsuo a puɛ.
29 Ní tsulɔ ɔ kɛ afa* huɔ la mi konɛ e kɛ tsu sika hiɔ he;
Afa a sã, se sumui lɛ je la a mi kɛ ba.
Ní tsulɔ ɔ ha nɛ la a nya wa wawɛɛ nitsɛ, se e mɔde bɔmi ɔ tsuo pee yaka.
A je we nimli yaya amɛ kɛ ji ni ɔmɛ a kpɛti.
30 Nihi ma tsɛ mɛ ke sika hiɔ nɛ́ a kua,
Ejakaa Yehowa kua mɛ.”
7 Munyu nɛ Yehowa tu kɛ gu Yeremia nɔ ji nɛ ɔ nɛ: 2 “Mo ya da si ngɛ Yehowa we ɔ agbo ɔ nya nɛ o jaje sɛ gbi nɛ ɔ ke, ‘Nyɛ Yudabi tsuo nɛ nyɛ sɛɔ agbo nɛ ɔ mi nɛ nyɛ ba kplãã si kɛ haa Yehowa a, nyɛɛ bu nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ɔ tue. 3 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ tsake nyɛ blɔ ɔmɛ kɛ nyɛ ní peepeehi, nɛ ma ha nɛ nyɛɛ ya nɔ nɛ nyɛɛ hi hiɛ ɔ. 4 Nyɛ ko he lakpa munyuhi nɛ nyɛɛ ye, nɛ́ nyɛ de ke, ‘Yehowa sɔlemi we ɔ ji nɛ ɔ nɛ,* Yehowa sɔlemi we ɔ ji nɛ ɔ nɛ, Yehowa sɔlemi we ɔ ji nɛ ɔ nɛ!’ 5 Nɛ ke nyɛ tsake nyɛ blɔ ɔmɛ kɛ nyɛ ní peepee ɔmɛ ngɛ anɔkuale mi; nɛ nyɛ ye dami sane ngɛ nɔ ko kɛ e nyɛmi a kpɛti; 6 nɛ nyɛ wɛ ma se bi, awusahi* kɛ yalɔyihi* yi mi; nɛ nyɛ pue we nɔ ko nɛ e pee we nɔ́ ko muɔ si ngɛ hiɛ ɔ; nɛ nyɛ nyɛɛ we mawu kpahi a se kɛ ye nyɛ nitsɛmɛ nyɛ he awi ɔ; 7 Lɛɛ, ma ngmɛ nyɛ blɔ nɛ nyɛɛ ya nɔ nɛ nyɛɛ hi hiɛ ɔ, ngɛ zugba nɛ i kɛ ha nyɛ nɛmɛ kɛ yaa neneene ɔ nɔ.”’”*
8 “Se nyɛɛ kɛ nyɛ hɛ fɔ lakpa munyuhi a nɔ, nɛ e be nyɛ ye buae ngɛ blɔ ko blɔ ko nɔ. 9 Anɛ nyɛ ma nyɛ maa ju, maa gbe nɔ, ma puɛ gba, ma kã lakpa kita, maa sã afɔlehi* kɛ ha Baal nɛ́ nyɛ maa nyɛɛ mawuhi nɛ nyɛ li mɛ ɔ a se, 10 kɛkɛ lɔ ɔ se ɔ, nyɛ ma ba da ye hɛ mi ngɛ we nɛ ɔ nɛ ye biɛ ngɛ nɔ ɔ mi nɛ́ nyɛ de ke, ‘A ma he wa yi wami,’ ngɛ ní hiɔmi níhi nɛ nyɛ pee nɛ ɔ tsuo se lo? 11 Anɛ we nɛ ɔ nɛ ye biɛ ngɛ nɔ ɔ ba pee juli a tɛ puɔ kɛ ha nyɛ lo? Imi nitsɛ i na kɛ ye hɛngmɛ paa,” Yehowa lɛ de.
12 “‘Se amlɔ nɛ ɔ, nyɛɛ ya ye jami he ɔ ngɛ Shilo, he nɛ i ha nɛ ye biɛ ɔ hi kekle ɔ, nɛ́ nyɛ ya hyɛ bɔ nɛ i pee lejɛ ɔ ha ngɛ ye ma Israel he yayami ɔ he je. 13 Se nyɛ ya nɔ nɛ nyɛ pee ní nɛ ɔmɛ tsuo, nɛ e ngɛ mi kaa i kɛ nyɛ tu munyu si abɔ* mohu lɛɛ, se nyɛ bui tue. I ya nɔ nɛ i tsɛ nyɛ, se nyɛ he we nɔ,’ Yehowa lɛ de. 14 Lɔ ɔ he ɔ, kaa bɔ nɛ i pee Shilo ɔ, jã kɛ̃ nɛ ma pee we nɛ ɔ nɛ ye biɛ ngɛ nɔ, nɛ́ i kɛ ha nyɛɛ kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ, nɛ́ nyɛ ngɔ nyɛ hɛ kɛ fɔ nɔ ɔ nɛ. 15 Ma sake nyɛ kɛ je ye hɛ mi, kaa bɔ nɛ i sake nyɛ nyɛmimɛ ɔmɛ tsuo, Efraim nina a tsuo kɛ je ye hɛ mi ɔ’.
16 “Se mo, koo sɔle ha ma nɛ ɔ. Ko fo ya, nɛ koo sɔle loo o kpa mi pɛɛ ngɛ a he je, ejakaa i be mo tue bue. 17 Anɛ o nɛ nɔ́ nɛ a ngɛ pee ngɛ Yuda ma amɛ a mi kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ lo? 18 Bimɛ ngɛ lɛ́ nya buae, tsɛmɛ ngɛ la slɛe, nɛ yigbayihi ngɛ ma pɔtɔe nɛ́ a kɛ sã keeki ha Hiɔwe Manyɛ* ɔ, nɛ a ngɛ dã afɔle plɛe kɛ ngɛ si puee ha mawu kpahi kɛ ngɛ ye mi mi la woe. 19 ‘Se, anɛ ye mi mi la lɛ a ngɛ woe lo?* Anɛ pi mɛ nitsɛmɛ a he nɛ a ngɛ pee nɛ́ a kɛ ngɛ a hɛ mi si puee lo?’ Yehowa lɛ de. 20 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Hyɛ! Ma plɛ ye mi mi la kɛ ye abofu ɔ kɛ pue hiɛ ɔ, kɛ jehanɛ se hu, kɛ pue nɔmlɔ kɛ lohwe nɔ, kɛ tsohi nɛ a ngɛ nga nɔ, kɛ zugba a nɔ niba ní a nɔ; ye mi mi fumi ɔ ngɛ kaa la, nɛ́ a be gbee.
21 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nyɛɛ ya nɔ, nɛ nyɛɛ ngɔ sami afɔle ɔmɛ kɛ piɛɛ afɔle kpa amɛ a he, nɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛɛ ye lo ɔ. 22 Ejakaa kɛ je ligbi ɔ nɛ i je nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ ɔ, i de we mɛ nɔ́ ko nɛ i wui mɛ mlaa ko kaa a sã sami afɔlehi kɛ afɔle kpahi. 23 Se i fã mɛ ke: “Nyɛɛ bu ye gbi tue, nɛ ma pee nyɛ Mawu, nɛ nyɛ maa pee ye we bi. Nyɛɛ nyɛɛ blɔhi tsuo nɛ i fã nyɛ ke nyɛɛ nyɛɛ nɔ ɔ a nɔ, konɛ e hi ha nyɛ.”’ 24 Se a bui tue, mohu ɔ, a nyɛɛ ngɛ mɛ nitsɛmɛ a ga tsɔmi ɔ* nya, nɛ a kɛ tue mi timi nyɛɛ a tsui yaya a se. Enɛ ɔ he ɔ, a yɛ a hɛ mi, mohu ɔ, a kpale a se, 25 a pee jã kɛ je ligbi ɔ nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ba si mwɔnɛ ligbi nɛ ɔ. Lɔ ɔ he ɔ, i ya nɔ nɛ i tsɔ ye sɔmɔli ɔmɛ nɛ a ji gbali ɔ tsuo kɛ ba nyɛ ngɔ. I tsɔɔ mɛ daa kɛ baa nyɛ ngɔ si abɔ.* 26 Se a kua kaa a maa bu mi tue. Mohu ɔ, a tue mi ti,* nɛ a pee yayami kulaa pe a nɛmɛ ɔmɛ!
27 O ma de mɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo, se a be mo tue bue; o ma tsɛ mɛ, se a be nɔ hee. 28 Nɛ o ma de mɛ ke, ‘Ma nɛ bui Yehowa a Mawu ɔ tue, nɛ a kplɛɛ we tsɔsemi nɔ ji nɛ ɔ nɛ. Anɔkuale yemi laa, nɛ a wui ta ngɛ a kpɛti po.’*
29 “Moo sɛ o yi bwɔmi gagaa a* nɛ o sake kɛ pue he, nɛ o la aywilɛho yemi la ngɛ kpongu kpataa amɛ a nɔ, ejakaa Yehowa kua yi nɔhi nɛ a wo e mi mi la nɛ ɔ, nɛ e je a he. 30 Yehowa de ke, ‘Yudabi ɔmɛ pee ní yayahi ngɛ ye hɛ mi. A kɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ ba ma ye we nɛ ye biɛ ngɛ nɔ ɔ mi, bɔ nɛ pee nɛ a kɛ ble ye we ɔ. 31 A ma hehi nɛ ya hiɔwe kɛ ha Tofet ngɛ Hinom Binyumu ɔ Dɔgba* a mi, konɛ a sã a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ ngɛ la mi. I de we mɛ ke a pee nɔ́ ko kaa jã, nɛ e bɛ ye tsui mi po hyɛ.’*
32 “‘Lɔ ɔ he ɔ, hyɛ! be ma nɛ a be lejɛ ɔ tsɛe ke Tofet loo Hinom Binyumu ɔ Dɔgba* hu, mohu ɔ, a ma tsɛ lɛ ke Nɔmlɔ Gbemi Dɔgba. A maa pu gbogboehi ngɛ Tofet hluu kɛ ya si be nɛ e ma hyi nɛ a be he ko nae nɛ a pu nihi ngɛ,’ Yehowa lɛ de. 33 ‘Nɛ nimli nɛ ɔmɛ a gbogboehi maa pee niye ní kɛ ha hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli, nɛ nɔ ko nɔ ko be mɛ fiee kɛ je. 34 Ma ha nɛ nyami kɛ ose hemi kɛ ayɛflo huno gbi kɛ ayɛflo gbi se maa po ngɛ Yuda ma amɛ a mi, kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ, ejakaa a ma kpata zugba a hɛ mi pɛsɛpɛsɛ.’”
8 Yehowa de ke, “jamɛ a be ɔ mi ɔ, a maa tsua Yuda matsɛmɛ a wuhi, ganɔ ɔmɛ a wuhi, osɔfo ɔmɛ a wuhi, gbali ɔmɛ a wuhi kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ a wuhi kɛ je a yɔkɔ ɔmɛ a mi. 2 A maa gbɛ mɛ kɛ pue si kɛ tsɔɔ pu ɔ, nyɔhiɔ ɔ kɛ hiɔwe tabo ɔmɛ tsuo nɛ́ a suɔ mɛ, nɛ́ a sɔmɔɔ mɛ, nɛ́ a nyɛɛɔ a se, nɛ́ a hlaa a se blɔ, nɛ́ a kplãã si kɛ haa mɛ ɔ. A be a nya buae nɛ a be mɛ pue hulɔ. A maa pee kaa kuku zu ngɛ zugba a nɔ.”
3 “Nɛ ma yiwutsotsɛ nɛ ɔ mi bihi nɛ maa piɛ ɔ maa suɔ kaa a ma gbo mohu pe nɛ a maa hi wami mi ngɛ hehi nɛ i gbɛ mɛ kɛ fĩa a,” Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de.
4 “Nɛ mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Anɛ ke nɔ ko nɔ si ɔ, e be si tee hu lo?
Ke nɔ ko kpale e se ɔ, anɛ nɔ kpa a hu be e se kpalee lo?
5 Mɛni he je nɛ nimli nɛ ɔmɛ, Yerusalembi nɛ ɔmɛ yi mi anɔkuale, nɛ a fĩɔ si ngɛ anɔkuale nɛ a yi ɔ mi ɔ?
A pɛtɛɔ lakpa he kpɛii;
A kua kaa a maa kpale a se.
6 I ta tue nɛ i ya nɔ nɛ i bu tue, se munyuhi nɛ a tu ɔ pi anɔkuale.
A kpɛti nɔ ko nɔ ko tsakee we kɛ je e yiwutso ní peepee ɔ se, loo e ma bi ke, ‘Mɛni i pee nɛ ɔ?’
Mɛ tsuo a kpaleɔ kɛ ya peeɔ nɔ́ nɛ nɔ fɛɛ nɔ peeɔ ɔ eko, kaa bɔ nɛ okpɔngɔ saa fo kɛ yaa ta a.
7 Aklawa nɛ ngɛ hiɔwe tete po le e be;*
Lahuɛ* kɛ nga nɔ odangmɔdangmɔ kɛ adlɔba yeɔ be nɛ a kɛ kpaleɔ a se* ɔ nɔ pɛpɛɛpɛ.
Se ye we bi ɔmɛ lɛɛ a nui Yehowa kojomi ɔ sisi.”’
8 ‘Mɛni he je nɛ nyɛ deɔ ke: “Wa ji juɛmitsɛmɛ, nɛ wa ngɛ Yehowa mlaa a”?*
Ngɛ anɔkuale mi ɔ, womi ngmali ɔmɛ ngɔɔ a ningma tso ɔmɛ kɛ ngmaa níhi nɛ a pi anɔkuale.
9 Juɛmitsɛmɛ ɔmɛ a hɛ mi pue si.
A tsui po nɛ a maa nuu mɛ.
Hyɛ! A kua Yehowa munyu ɔ,
Lɔ ɔ, mɛni juɛmi lɛ a ngɛ?
10 Enɛ ɔ he ɔ, i kɛ a yi ɔmɛ ma ha nyumu kpahi,
Nɛ ma ngɔ a ngmɔ ɔmɛ hu kɛ ha ni kpahi;
Ejakaa kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ ɔ, mɛ tsuo a ngɛ sisimi blɔ nɔ gue kɛ ná ní;
Kɛ je gbali ɔmɛ a nɔ kɛ ya si osɔfo ɔmɛ a nɔ ɔ, a ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ nɔ sisie.
11 Nɛ a bɔɔ mɔde kaa a maa tsɔɔ ye ma a biyo ɔ pa amɛ* eko kɛ eko,* nɛ a deɔ ke,
‘Tue mi jɔmi ngɛ! Tue mi jɔmi ngɛ!’
Be mi nɛ tue mi jɔmi ko be.
12 Anɛ zo gbe mɛ ngɛ ní hiɔmi níhi nɛ a pee ɔ he lo?
Zo gbi mɛ fɛɛ!
A li nɔ́ nɛ a tsɛɔ ke zo po!
Lɔ ɔ he ɔ, a ma gbo kɛ piɛɛ ni nɛmɛ nɛ a gbe mɛ momo ɔ a he.
Ke i gbla a tue ɔ, a nane maa tɔ̃tɔ̃,” Yehowa lɛ de.
13 ‘Ke i bua a nya a, ma kpata a hɛ mi,
Wai tso yiblii ko be piɛe ngɛ wai tso ɔ nɔ, fig ko hu be fig tso ɔ nɔ hie, nɛ ba amɛ ma gbli.
Nɛ nɔ́ nɛ i ha mɛ ɔ maa laa mɛ,’ Yehowa lɛ de.”
14 “Mɛni he je nɛ wa hii si ngɛ hiɛ ɔ?
Nyɛ ha nɛ wa bua wa he nya nɛ wa ya sɛ mahi nɛ a fia gbogbo wo a he ɔ mi nɛ wa ya gbo ngɛ lejɛ ɔ.
Ejakaa Yehowa wa Mawu ɔ ma kpata wa hɛ mi,
E ha wɔ nyu nɛ duɔ ngɛ mi ke waa nu,
Ejakaa wa pee yayami kɛ si Yehowa.
15 Wa hyɛ blɔ kaa tue mi jɔmi maa ba, se nɔ́ kpakpa ko bɛ,
Wa hyɛ tsami blɔ, se gbeye níhi mohu lɛ a ba!
16 A nu kaa e we okpɔngɔ ɔmɛ ngɛ a gugwɔ mi flie ngɛ Dan.
Benɛ e ta hwumi okpɔngɔ ɔmɛ pɛ ɔ,
Zugba a tsuo mimiɛ.
A ba kpata zugba a kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ ko nɛ ngɛ nɔ ɔ hɛ mi,
Nɛ a kpata ma a kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ mi ɔ hu a hɛ mi.”
17 “Nɛ hyɛ, i ngɛ sinɔhi tsɔe kɛ ba nyɛ kpɛti,
Sinɔ duɔtsɛmɛ nɛ kunya yeli be nyɛe ma kudɔ mɛ,
Nɛ bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a maa kɔ̃ɔ nyɛ,” Yehowa lɛ de.
18 Ye aywilɛho ɔ nya tsaba be;
Ye tsui be he wami.
19 Ye ma a biyo ɔ
Ngɛ ya foe kɛ je he ko tsitsaa kɛ ngɛ yemi kɛ buami bie ke:
“Anɛ Yehowa be Zion lo?
Aloo e matsɛ ɔ be e mi lo?”
“Mɛni he je nɛ a kɛ a we amaga amɛ wo ye mi mi la
Nɛ a kɛ a ma se mawuhi nɛ se nami be a he ɔ hu wo ye mi mi la a?”
20 “Ní kpami be ɔ be, mawulɛ be ɔ ba nyagbe,
Se a he we wa yi wami!”
21 Ye ma a biyo ɔ pa a ha nɛ ye tsui ku;
I hao.
Nɛ gbeye nu mi.
22 Anɛ balsam* ko be Gilead lo?
Aloo tsalɔ* ko be lejɛ ɔ lo?
Mɛni he je nɛ a tsa we ye ma a biyo ɔ?
9 Oo i ná nɛ nyu hyi ye yi mi tɔ,
Nɛ ye hɛngmɛ ɔmɛ hu pee kaa nyu hɛngmɛ nɛ vonyu jeɔ mi kɛ baa!
Jinɛ ma fo ya nyɔ kɛ pia
Kɛ ha ye ma a mi bi ɔmɛ nɛ a gbe mɛ ɔ.
2 I ná nɛ i ngɛ blɔ hiali a sito he ko ngɛ nga a nɔ!
Jinɛ ma je ye ma a mi bi ɔmɛ a he kɛ ho,
Ejakaa mɛ tsuo a ji gba puɛli,
A ji nɔ sisili a kuu.
3 A kɔɔ a lilɛ mi kaa kɛ̃ɛ̃;
A yi anɔkuale, mohu ɔ, lakpa sɔuu lɛ hyi zugba a nɔ.
“A yaa a hɛ mi ngɛ yiwutso ní peemi mi,
Nɛ a bui mi tue fɛɛ,” Yehowa lɛ de.
4 “Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e hyɛ e he saminya ngɛ e nyɛmi he,
Nɛ nyɛ ti nɔ ko nɛ ko he e nyɛmi po ye.
Ejakaa nyɛmi fɛɛ nyɛmi ji nɔ se blɔ tsɔɔlɔ,
Nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɛ o kasa nya a hu ji nɔ he guɛ gbelɔ.
5 Nɔ fɛɛ nɔ sisiɔ e nyɛmi,
Nɛ nɔ ko nɔ ko tui anɔkuale.
A tsɔɔ a lilɛ ɔmɛ bɔ nɛ a yeɔ lakpa ha.
A gboɔ dengme ngɛ nɔ́ yaya peemi he.
6 O ngɛ nɔ sisili a kpɛti.
Akɛnɛ a ngɛ nɔ sisie he je ɔ, a sume nɛ a maa le mi,” Yehowa lɛ de.
7 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“Ma sile mɛ nɛ ma ka mɛ nɛ ma hyɛ,
Ejakaa mɛni ekohu ma pee ye ma a biyo ɔ?
8 A lilɛ ji kɛ̃ɛ̃ mi bi nɛ gbeɔ nɔ nɛ e yeɔ lakpa.
Nɔ ko kɛ e nya maa tu tue mi jɔmi munyu kɛ tsɔɔ e nyɛmi,
Se ngɛ e tsui mi lɛɛ e wo lɛ ka.”
9 “Anɛ e sɛ nɛ ma ha nɛ a bu ní nɛ ɔmɛ a he akɔtaa lo?
Anɛ e sɛ nɛ ma ye ye he lue* ngɛ ma kaa kikɛ ɔ nɔ lo?” Yehowa lɛ de.
10 Ma fo ya nɛ ma ye kɔmɔ ngɛ yoku ɔmɛ a he je
Nɛ ma la aywilɛho yemi la ngɛ lohwehi a ní yemi he nɛ ngɛ nga a nɔ ɔ he je,
Ejakaa a sã mɛ, nɛ nɔ ko nɔ ko gui lejɛ ɔ hu,
Nɛ a nui lohwehi a nya hu.
Hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ lohwe awi yeli ɔmɛ tsuo tu fo kɛ je; mɛ tsuo a je.
11 Ma ha nɛ Yerusalem ma plɛ pee tɛhi nɛ a bua nya glekuu, kaa nga mi gbehi a hwɔ he,
Ma ha nɛ Yuda ma amɛ maa pee ma dokuhi, nɛ nɔ ko nɔ ko be a mi hie.
12 Mɛnɔ lɛ ngɛ juɛmi bɔ nɛ sa nɛ ma nyɛ maa nu nɔ́ nɛ ɔ sisi?
Mɛnɔ lɛ Yehowa tu munyu kɛ tsɔɔ nɛ e ma nyɛ maa jaje?
Mɛni he je nɛ zugba a hɛ mi kpata a?
Mɛni he je nɛ e nɔ gbli kaa nga nɔ,
Nɛ lɔ ɔ he je ɔ, nɔ ko nɔ ko bi ngɛ nɔ ɔ?”
13 Yehowa ha heto ke: “Ejakaa a kua ye mlaa a* nɛ i kɛ ha mɛ ɔ, nɛ a kɛ tsu we ní nɛ a bui ye gbi tue. 14 Mohu ɔ, a kɛ tue mi timi ya nyɛɛ mɛ nitsɛmɛ a tsui se, nɛ a nyɛɛ Baal amaga amɛ a se kaa bɔ nɛ a tsɛmɛ ɔmɛ tsɔɔ mɛ kaa a pee ɔ. 15 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ma ha nɛ ma nɛ ɔ maa ye nɔ́ nɛ dooɔ, nɛ a maa nu nyu nɛ duɔ ngɛ mi. 16 Ma gbɛ mɛ kɛ fĩa mahi nɛ mɛ loo a tsɛmɛ ɔmɛ po li lejɛ ɔ a nɔ, nɛ ma tsɔ klaate kɛ nyɛɛ a se kɛ ya si be nɛ mɛ tsuo a hɛ mi ma kpata pɛsɛpɛsɛ.’
17 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ,
‘Nyɛ susu nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ɔ he.
Nyɛ bua yi ɔmɛ nɛ a laa aywilɛho yemi la amɛ a nya,
Nɛ́ nyɛɛ tsɔ nɛ́ a ya tsɛ yi ɔmɛ nɛ a le ga a kɛ ba,
18 Konɛ a kɛ oya yemi nɛ la kɔmɔ yemi la ha wɔ,
Konɛ vonyu nɛ be ngɛ wa hɛngmɛ nya
Nɛ vonyu ɔ nɛ be ngɛ wa tsitsa nɔ.
19 Ejakaa a nu kɔmɔ yemi la a kɛ je Zion ke:
“Hyɛ bɔ nɛ a kpata wa hɛ mi ha!
Hyɛ bɔ nɛ zo gbe wɔ kpɔtɔɔ ha!
Ejakaa wa je zugba a nɔ nɛ a hule wa we ɔmɛ kɛ pue si.”
20 Nyɛ yihi, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue.
Nyɛ tue nɛ nu nɔ́ nɛ e ngɛ dee ɔ.
Nyɛɛ tsɔɔ nyɛ biyi ɔmɛ kɔmɔ yemi la nɛ ɔ,
Nɛ nyɛɛ tsɔɔ nyɛ sibi aywilɛho yemi la nɛ ɔ.
21 Ejakaa gbenɔ gu wa saflɛ ɔmɛ a mi kɛ ba;
E sɛ wa mɔhi nɛ a fia gbogbo wo a he ɔ a mi
Konɛ e ngɔ jokuɛwi ɔmɛ kɛ je gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ
Kɛ nihewi ɔmɛ hu kɛ je ma a he nya buami he ɔmɛ.’
22 Mo de ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nimli a gbogboehi ma pue si kaa kuku zu ngɛ ngmɔ nɔ,
Kaa ngma* nɛ a poo lɛ ehe nɛ́ pueɔ si ngɛ ngma kpalɔ se,
Nɛ nɔ ko be nɛ ma bua a nya.”’”
23 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
Nɔ nɛ ngɛ juɛmi ɔ, e ko fĩa ngɛ e juɛmi ɔ he je;
Nɔ nɛ e he wa a, e ko fĩa ngɛ e he wami ɔ he je;
Nɛ nɔ nɛ ngɛ ní ɔ hu, e ko fĩa ngɛ e ní nami ɔ he je.”
24 Mohu ɔ, nɔ nɛ e fĩaa a, ha nɛ e fĩa ngɛ ní nɛ ɔmɛ a he:
Kaa e kɔɔ nɔ́ se nɛ e le mi,
Kaa imi ji Yehowa, nɔ nɛ jeɔ suɔmi nɛ se pui kpo, nɛ e yeɔ dami sane nɛ e peeɔ nɔ́ nɛ da ngɛ zugba a nɔ,
Ejakaa ní nɛ ɔmɛ lɛ ye bua jɔ he,” Yehowa lɛ de.
25 , “Hyɛ! Be ma nɛ ma ha nɛ́ nɔ fɛɛ nɔ nɛ a po lɛ, se ngɛ anɔkuale mi ɔ, a pui lɛ ɔ maa bu akɔtaa,” Yehowa lɛ de, 26 “ma ha nɛ Egipt, kɛ Yuda, kɛ Edom, kɛ Amonbi ɔmɛ kɛ Moab kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ nga a nɔ nɛ a sɛ a yi he ɔ hu nɛ a bu akɔtaa; ejakaa a pui je ma amɛ, nɛ Israel we ɔ tsuo hu, a pui mɛ ngɛ a tsui mi.”
10 Oo Israel we, nyɛɛ bu munyu nɛ Yehowa tu kɛ si nyɛ ɔ tue. 2 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛ ko kase je ma amɛ a blɔ ɔmɛ,
Nɛ nyɛ ko ha nɛ okadihi nɛ ngɛ hiɔwe ɔ nɛ a wo nyɛ he gbeye
Ejakaa je ma amɛ yeɔ okadi nɛ ɔmɛ gbeye.
3 Je ma amɛ a kusumi ɔmɛ sisiɔ nɔ.*
E ngɛ kaa tso ngɛ hue tso mi nɛ a po fɔ si,
Nɛ́ ga ní tsulɔ kɛ e ní tsumi dade tsuɔ he ní.
4 A kɛ sika hiɔ kɛ sika tsu haa he konɛ e pee fɛu
Nɛ a kɛ hamle kaa plɛɛkohi kɛ woɔ mi nɛ a kɛ nuɔ lɛ kɛ daa si konɛ e ko nɔ si.
5 A ngɛ kaa lohwehi a he gbeye womi nɔ́ ngɛ jamatlɛ* ngmɔ nɔ, a be nyɛe maa tu munyu;
A be nyɛe maa nyɛɛ, ja a wo a nɔ.
Koo ye mɛ gbeye, ejakaa a be nyɛe maa ye mo awi ko,
Nɛ a be nyɛe maa pee nɔ́ kpakpa ko hulɔ.”
6 Oo Yehowa, nɔ ko nɔ ko be nɛ ngɛ kaa mo.
O kle, nɛ o biɛ je agbo nɛ e ngɛ he wami.
7 Oo je ma amɛ a Matsɛ, mɛnɔ po lɛ e sɛ nɛ e ye mo gbeye, ejakaa o sa bu;
Ngɛ nihi tsuo nɛ a le ní ngɛ je ma amɛ a kpɛti kɛ ngɛ a matsɛ yemi ɔmɛ tsuo a kpɛti ɔ,
Nɔ ko kulaa be nɛ ngɛ kaa mo.
8 Mɛ tsuo pɛpɛɛpɛ a biɛɛ, nɛ a jeɔ kuasia.
Blɔ tsɔɔmi nɛ je tso ngɔ ɔ ji sisimi agbo.*
9 A sɛɔ sika hiɔ pɛtɛpɛtɛhi kɛ jeɔ Tarshish, kɛ sika tsu kɛ jeɔ Ufaz,
Ga ní tsuli kɛ dade he ní tsuli ngɔɔ kɛ haa tso ɔmɛ a he.
Nihi ngɔɔ bo nɛ a kɛ kpa bluu kɛ lohwe he bwɔmi nɛ hɛɛ alamua tu su pee ɔ kɛ haa a he.
Ga ní tsuli kpanaahi lɛ a peeɔ amaga nɛ ɔmɛ tsuo.
10 Se Yehowa ji Mawu niinɛ.
Lɛ ji Mawu hɛ kalɔ kɛ Matsɛ nɛ ngɛ kɛ yaa neneene.
E mi mi fumi ɔ he je ɔ, zugba a ma hoso,
Nɛ je ma ko be nyɛe maa da e mi mi la a nya.
11* Nɔ́ nɛ nyɛ de mɛ ji nɛ ɔ nɛ:
“Mawuhi nɛ pi mɛ nɛ a bɔ hiɔwe kɛ zugba a
A hɛ mi ma kpata ngɛ zugba a nɔ kɛ ngɛ hiɔwe nɛ ɔ sisi.”
12 Lɛ ji nɔ nɛ e kɛ e he wami ɔ Bɔ* zugba a,
Nɔ nɛ ngɔ e nile ɔ kɛ to zugba a si
Nɛ́ e kɛ e nɔ́ sisi numi ɔ bli hiɔwe ɔ mi ɔ nɛ.
13 Ke e wo gbi ɔ,
Nyuhi nɛ a ngɛ hiɔwe ɔ keɔ wawɛɛ,
Nɛ e haa nɛ bɔkuhi* teɔ si kɛ jeɔ zugba a nyagbe he ɔmɛ.
E pee oslabai* kɛ ha hiɔmi,
Nɛ e jeɔ kɔɔhiɔ kpo kɛ jeɔ e nito he ɔmɛ.
14 Nɔ fɛɛ nɔ peeɔ e ní kaa nɔ nɛ biɛɛ nɛ́ e be juɛmi.
A ma pue dade he ní tsulɔ fɛɛ dade he ní tsulɔ hɛ mi si ngɛ amaga nɛ e hlɔ ɔ he je;
Ejakaa e dade amaga a ji lakpa,
Nɛ mumi ko be a mi.
15 A ji sisimi níhi,* muɔ ní kɛkɛ ji mɛ.
Ke be nɛ a maa kojo mɛ ɔ su ɔ, a hɛ mi ma kpata.
16 Yakob Blɔ Fa Mi Nɔ́ ɔ be kaa ní nɛ ɔmɛ,
Ejakaa lɛ ji nɔ nɛ bɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́,
Nɛ Israel ji e weto ní dɛma tso.
E biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ.
17 Oo yo nɛ a sa o yi ngɛ ma a mi,
Mo bua o ní ɔmɛ a nya kɛ je zugba.
18 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Ma sake* nihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ kɛ je nɔ ngɛ be nɛ ɔ mi,
Nɛ ma ha nɛ a na amanehlu.”
19 Kpoo ha mi ejakaa i plaa!
Ye pa a* be tsaba.
Nɛ i de ke: “Niinɛ, ye hiɔ ji nɛ ɔ nɛ, ma pɛtɛ he jã.
20 A puɛ ye bo tsu ɔ, nɛ a tsɔ ye bo tsu ɔ he kpa amɛ kulaa.
Ye binyumu ɔmɛ je ye he nɛ a be hu.
Nɔ ko be hu nɛ e maa ma ye bo tsu ɔ ha mi aloo e wo ye bo tsu ɔmɛ a nɔ kɛ ma si.
21 Ejakaa to hyɛli ɔmɛ ngɛ kuasia jee,
Nɛ a bi we Yehowa blɔ tsɔɔmi.
Enɛ ɔ he je nɛ a kɔ we nɔ́ se,
Nɛ a to ɔmɛ kulaa gbɛ fĩa a nɛ.”
22 Nyɛɛ bu tue! Wa nu amaniɛ bɔmi ko he piɔ pɛ!
Basabasa peemi nɛ nya wa ko je yiti je zugba a nɔ kɛ ma.
E ma ba pee Yuda ma amɛ ma dokuhi, kaa nga mi gbehi a hwɔ he.
23 Oo Yehowa, i le saminya kaa nɔmlɔ adesa blɔ be lɛ nitsɛ e dɛ.
Adesa nɛ ngɛ nyɛɛe po be nyɛe ma kudɔ lɛ nitsɛ e nane hiami.
24 Oo Yehowa, mo dla mi ngɛ dami nya,
Koo ngɔ abofu kɛ gbla ye tue, konɛ o ko ba kpata ye hɛ mi kulaa.
25 Mo plɛ o we abofu ɔ kɛ pue je ma amɛ nɛ a kua mo ɔ a nɔ
Nɛ o plɛ pue wekuhi nɛ a tsɛ we o biɛ ɔ hu a nɔ.
Ejakaa a gbe Yakob sisi bimɛ,
Ee, a tsɔtslɔɔ e mi kɛ ya si benɛ e hɛ mi kpata,
Nɛ a pee e ma a ma doku.
11 Munyu nɛ Yehowa tu kɛ gu Yeremia nɔ ji nɛ ɔ nɛ: 2 “Nyɛ ma bi, nyɛɛ bu somi nɛ ɔ mi munyu ɔmɛ tue!
“Moo tu munyu nɛ ɔmɛ* kɛ tsɔɔ Yuda nyumu ɔmɛ kɛ Yerusalembi ɔmɛ 3 nɛ́ o de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Gbiɛmi fɔɔ si ha nɔ fɛɛ nɔ nɛ be somi nɛ ɔ mi munyu ɔmɛ tue bue ɔ. 4 Enɛ ɔ ji nɔ́ nɛ i fã nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ke a pee benɛ i je mɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ, kɛ je dade silemi flɔɔnɔɔ mi ɔ nɛ. I de mɛ ke, ‘Nyɛɛ bu ye gbi tue, nɛ́ nyɛɛ ye níhi tsuo nɛ i fã nyɛ ɔ a nɔ; nɛ nyɛ maa pee ye we bi nɛ ma pee nyɛ Mawu, 5 bɔ nɛ pee nɛ ma ye kita nɛ i kã nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kaa ma ha mɛ zugba nɛ nyɔ nyu kɛ hwo ngɛ bee ngɛ nɔ ɔ, kaa bɔ nɛ e ji mwɔnɛ ɔ ligbi nɛ ɔ.’”’”
Kɛkɛ nɛ i ha heto ke: “Amen,* Oo Yehowa.”
6 Yehowa de mi ekohu ke: “Moo jaje munyu nɛ ɔmɛ ngɛ Yuda ma amɛ kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ ke: ‘Nyɛɛ bu somi nɛ ɔ mi munyu ɔmɛ tue nɛ nyɛɛ ye nɔ. 7 Ejakaa i tu munyu kɛ tsɔɔ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kɛ je ligbi ɔ nɛ i je mɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ ɔ, nɛ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ ligbi nɛ ɔ, i ya nɔ nɛ i bɔ mɛ kɔkɔ si abɔ* ke: “Nyɛɛ bu ye gbi tue.” 8 Se a bui tue; mohu ɔ, a ti nɔ fɛɛ nɔ kɛ tue mi timi nyɛɛ e tsui yaya a se. Lɔ ɔ he ɔ, i ha nɛ somi nɛ ɔ mi munyu ɔmɛ tsuo nɛ i fã mɛ ke a ye nɔ se a yi nɔ ɔ ba a nɔ.’”
9 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: Yuda nyumu ɔmɛ kɛ Yerusalembi ɔmɛ so ye yi nɔ. 10 A kpale a se kɛ ya nyɛɛ a nɛmɛ ɔmɛ nɛ a hi si blema nɛ a bui ye mlaa amɛ tue ɔ a tɔmi ɔmɛ a se. Mɛ hu a ya nyɛɛ mawu kpahi a se nɛ a sɔmɔ mɛ. Israel we ɔ kɛ Yuda we ɔ ku somi nɛ i kɛ a nɛmɛ ɔmɛ so ɔ mi. 11 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ haomi nɛ a be nyɛe maa tu nya fo ɔ maa ba a nɔ. Ke a tsɛ mi ke ma ye bua mɛ ɔ, i be mɛ tue bue fɛɛ. 12 Kɛkɛ ɔ, Yuda ma amɛ kɛ Yersualembi ɔmɛ maa ya mawu ɔmɛ nɛ a sãã afɔlehi* kɛ haa mɛ ɔ a ngɔ, nɛ a ma ya bi a yemi kɛ buami, se mawu nɛ ɔmɛ be nyɛe ma he a yi wami kɛ je a haomi ɔ mi kɔkɔɔkɔ. 13 Ejakaa mo Yuda, o mawu ɔmɛ hiɛ kaa bɔ nɛ o ma amɛ hiɛ ɔ, nɛ kaa bɔ nɛ gbɛjegbɛhi hiɛ fuu ngɛ Yerusalem ɔ, jã nɔuu lɛ nyɛ ma afɔle sami latɛ babauu kɛ ha zo nɔ́ ɔ,* afɔle sami latɛ nɛ nyɛɛ kɛ maa sã afɔle ha Baal.’
14 “Se mo,* koo sɔle ha ma nɛ ɔ. Ko fo ya ngɛ a he je, nɛ koo sɔle ha mɛ hulɔ, ejakaa ke a kpa ngmlaa kɛ tsɛ mi ngɛ haomi nɛ ba a nɔ ɔ he je ɔ, i be mɛ tue bue.
15 Mɛni he je nɛ e sa nɛ ye suɔlɔ ɔ nɛ ya nɔ nɛ e hi ye we ɔ mi
Be mi nɛ nihi babauu to ga yayahi ɔ?
Anɛ ke haomi ko ba o nɔ ɔ, a ma nyɛ maa ngɔ lo klɔuklɔu* kɛ je haomi ɔ kɛ je lo?
Anɛ o ma nya ngɛ jamɛ a be ɔ mi lo?
16 Be ko nɛ be ɔ, Yehowa tsɛ mo ke oliv tso nɛ bɔ kusuu,
Tso nɛ ngɛ fɛu kɛ e nɔ yiblii kpakpa.
Se e wo gbi wawɛɛ, nɛ e slɛ la kɛ wo e suɔlɔ ɔ he,
Nɛ a ku e tso kɔni ɔmɛ.
17 “Yehowa tabohiatsɛ, Nɔ Nɛ Du mo ɔ de ke, haomi ko maa ba o nɔ ngɛ ní yayahi nɛ Israel we ɔ kɛ Yuda we ɔ pee, nɛ́ a sã afɔlehi kɛ ha Baal kɛ wo ye mi mi la a he je.”
18 Yehowa de mi konɛ ma le;
Jamɛ a be ɔ mi ɔ, o ha nɛ i na nɔ́ nɛ a ngɛ pee ɔ.
19 I ngɛ kaa jijɔ bi nɛ he jɔ nɛ́ a yaa gbe lɛ.
I li kaa a ngɛ ye he ga toe ke:
“Nyɛ ha nɛ wa kpata tso ɔ kɛ e nɔ yiblii ɔ hɛ mi,
Nɛ waa po lɛ kɛ je hɛ kali a zugba a nɔ,
Konɛ a ko kai e biɛ hu kɔkɔɔkɔ.”
20 Se Yehowa tabohiatsɛ ɔ kojoɔ ngɛ dami mi;
E hlaa susumihi nɛ a mi kuɔ* kɛ tsui mi.
Ha nɛ ma na bɔ nɛ o maa ye a nɔ lue ha,
Ejakaa mo lɛ i kɛ ye sane ɔ ba ha.
21 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ si Anatot nyumu ɔmɛ nɛ a ngɛ hlae nɛ a gbe mo* nɛ a ngɛ dee ke: “Mo ko gba ngɛ Yehowa biɛ mi, ke pi jã a, o gbo ngɛ wa dɛ” ɔ ji nɛ ɔ nɛ; 22 lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ha nɛ a maa bu akɔtaa. Nihewi ɔmɛ ma gbo ngɛ klaate nya, nɛ hwɔ maa gbe a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ. 23 A kpɛti nɔ ko nɔ ko be piɛe, ejakaa i kɛ haomi maa ba Anatot nyumu ɔmɛ a nɔ ngɛ jeha nɛ ma ha nɛ a maa bu akɔtaa a mi.”
12 Oo Yehowa, dalɔ ji mo, ke i ngɔ ye sane ɔ kɛ ba o hɛ mi,
Nɛ ke i kɛ mo sɛɛ níhi nɛ kɔɔ o kojomi ɔ he po ɔ, o yeɔ dami sane.
Se mɛni he je nɛ yiwutsotsɛmɛ ngɛ manye yee jã a,
Nɛ mɛni he je nɛ nɔ sisili hu, a he mi jɔ mɛ ɔ?
2 O du mɛ nɛ a tsɛ̃ sipoku.
A wa nɛ a wo yiblii.
A kɛ a nya woɔ o biɛ tã, se a susuu we o he kulaa ngɛ a tsui* mi.
3 Oo Yehowa, o le mi saminya nɛ o naa mi;
O hyɛ ye tsui mi nɛ o na kaa i yeɔ mo anɔkuale.
Mo je mɛ kɛ to kaa jijɔhi nɛ a yaa gbe mɛ,
Nɛ́ o ngɔ mɛ kɛ to kɛ ha ligbi nɛ a maa gbe mɛ ɔ.
4 Kɛ yaa si mɛni be lɛ zugba a nɔ
Kɛ ngahi tsuo ngɛ ngmɔ ɔ nɔ ɔ ma gbli?
Nihi nɛ a ngɛ nɔ ɔ a yayami peemi ɔ he je ɔ,
A bɛɛ lohwe awi yeli kɛ lohwe pɛlitsɛmɛ tsuo kɛ je.
Ejakaa a de ke: “E be nɔ́ nɛ maa ba wa nɔ ɔ nae.”
5 Ke o kɛ nihi nɛ a nyɛɛɔ ngɛ fo tue nɛ pɔ tɔ o he kaa kikɛ ɔ,
Lɛɛ o kɛ okpɔngɔhi ma nyɛ maa ka fo lo?
Ke o nu he kaa o he jɔ mo ngɛ tue mi jɔmi zugba nɔ ɔ,
Lɛɛ kɛ o maa pee o ní ha kɛɛ ke o ngɛ hue tso nɛ mi ti mi ngɛ Yordan Pa a he?
6 Mo nitsɛ o nyɛmimɛ, mo nitsɛ o tsɛ we mi bimɛ po,
A kɛ mo yi ngɛ blɔ nɛ da nɔ.
A kpa ngmlaa wawɛɛ kɛ pue o nɔ.
Ke a tu munyu kpakpahi kɛ tsɔɔ mo po,
Mo ko he mɛ nɛ o ye.
7 “I je ye we ɔ he; i kua ye weto ní ɔ.
I ngɔ nɔ nɛ i suɔ lɛ wawɛɛ ɔ* kɛ wo e he nyɛli a dɛ.
8 Ye weto ní ɔ ba pee kaa jata ngɛ hue tso mi.
E huã kɛ wo mi.
Lɔ ɔ he ɔ, i nyɛ lɛ.
9 Ye weto ní ɔ ngɛ kaa lohwe pɛlitsɛ nɛ he ngɛ gbeye nɛ hɛɛ kɔla slɔɔtoslɔɔtohi.*
Lohwe pɛlitsɛmɛ kpahi nɛ a he ngɛ gbeye bɔleɔ lɛ nɛ a tuaa lɛ.
Nyɛ nga mi lohwe awi yeli tsuo, nyɛɛ ba, nyɛ bua nyɛ he nya.
Nyɛ ba ye ní.
10 To hyɛli fuu kpata ye wai ngmɔ ɔ hɛ mi;
A naa naa zugba a nɛ ji ye blɔ fa mi nɔ́ ɔ nɔ.
A ha nɛ ye blɔ fa mi nɔ́ ɔ pee kaa nga nɔ.
11 E pee kaa zugba nɛ se nami be he.
E nɔ gbli;*
E pee ma doku ngɛ ye hɛ mi.
Ma a tsuo pee ma doku,
Se e pue we nɔ ko tsui nɔ.
12 Hɛ mi kpatali ɔmɛ ba nga a nɔ hehi tsuo nɛ blɔhi ngɛ ɔ,*
Ejakaa Yehowa klaate ngɛ ní puɛe kɛ je zugba a fã kake kɛ ya si fã kpa nɔ.
Nɔ ko nɔ ko* be tue mi jɔmi.
13 A du whiit, se a kpa mio.
A gbo dengme kɛ tsu ní, se se nami ko ji mi kɛ bɛ.
A niba ní ɔmɛ a he maa pee mɛ zo
Ngɛ Yehowa abofu nɛ nya wa a he je.”
14 Nɔ́ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Yiwutsotsɛmɛ tsuo nɛ a ngɛ ye kasa nya, nɛ a ngɛ weto ní nɛ i kɛ ha Israel ɔ hɛ mi kpatae ɔ, i ngɛ mɛ hiae kɛ je a zugba a nɔ, nɛ ma hia Yuda we ɔ kɛ je a kpɛti. 15 Se ke i hia mɛ tã a, ma na mɛ mɔbɔ ekohu nɛ ma ngɔ a kpɛti nɔ fɛɛ nɔ kɛ ba e weto ní kɛ e zugba nɔ ekohu.”
16 “Nɛ ke a bɔ mɔde nɛ a kase ye we bi ɔmɛ a blɔ ɔmɛ nɛ a kɛ ye biɛ kã kita ke, ‘Be abɔ nɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ!’ kaa bɔ nɛ a tsɔɔ ye we bi ɔmɛ kaa a ngɔ Baal kɛ kã kita a, a ma ná hi he ngɛ ye we bi ɔmɛ a kpɛti. 17 Se ke a bui tue ɔ, lɛɛ imi hu ma hia jamɛ a je ma a, ma hia lɛ nɛ ma kpata e hɛ mi,” Yehowa lɛ de.
13 Nɔ́ nɛ Yehowa de mi ji nɛ ɔ nɛ: “Yaa nɛ o ya he mlɛmi fimi nɔ́ nɛ a kɛ klala pee kɛ ha o he, nɛ o kɛ fĩ o mlɛmi se o ko ngɔ kɛ sɔ nyu mi.” 2 Lɔ ɔ he ɔ, i ya he mlɛmi fimi nɔ́ ɔ kaa bɔ nɛ Yehowa de ɔ, nɛ i kɛ fĩ ye mlɛmi. 3 Nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu si enyɔne ke: 4 “Ngɔɔ mlɛmi fimi nɔ́ ɔ nɛ o he nɛ e ngɛ o mlɛmi ɔ, nɛ́ o te si nɛ o ya Yufrate Pa a nya nɛ o kɛ ya laa ngɛ tɛsa ko kpɛ ngɛ lejɛ ɔ. 5 Lɔ ɔ he ɔ, i kɛ ya laa ngɛ Yufrate Pa a nya kaa bɔ nɛ Yehowa fã mi ɔ.
6 Se ligbi babauu se ɔ, Yehowa de mi ke: “Tee si nɛ o ya Yufrate Pa a nya nɛ o ya ngɔ mlɛmi fimi nɔ́ ɔ nɛ i fã mo ke o kɛ ya laa ngɛ lejɛ ɔ kɛ ba.” 7 Lɔ ɔ he ɔ, i ho Yufrate Pa a nya ya, nɛ i ya tsua mlɛmi fimi nɔ́ ɔ kɛ je he nɛ i ngɔ kɛ laa ngɛ ɔ, nɛ i na kaa mlɛmi fimi nɔ́ ɔ puɛ; e be hie kɛ nɔ́ ko peemi hu.
8 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 9 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Kikɛ ji bɔ nɛ ma pee Yuda he nɔ womi ɔ kɛ Yerusalem he nɔ womi babauu ɔ nɛ. 10 Nimli yiwutsotsɛmɛ nɛ ɔmɛ nɛ́ a bui ye munyu tue, nɛ́ a kɛ tue mi timi nyɛɛ mɛ nitsɛmɛ a tsui se, nɛ́ a ngɛ mawu kpahi a se nyɛɛe, nɛ́ a ngɛ mɛ sɔmɔe nɛ́ a ngɛ si kplãe ha mɛ ɔ, maa pee kaa mlɛmi fimi nɔ́ nɛ ɔ nɛ e hí kɛ nɔ́ ko peemi ɔ.’ 11 ‘Ejakaa kaa bɔ nɛ mlɛmi fimi nɔ́ mɛtɛɔ nɔ mlɛmi kpɛii ɔ, jã nɛ i kɛ Israel we ɔ tsuo kɛ Yuda we ɔ tsuo mɛtɛ ye he, bɔ nɛ pee nɛ a pee ye we bi, ye biɛ, ye yi jemi kɛ nɔ́ ko nɛ ngɛ fɛu ha mi. Se a bui mi tue.’ Yehowa lɛ de.
12 “Moo ngɔ sɛ gbi nɛ ɔ hu kɛ ha mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ ha nɛ buɛ nguahi tsuo nɛ a hyi kɛ wai.”’ Se a ma de mo ke, ‘Anɛ wɔɔ lɛɛ wa li kaa e sa nɛ wa ha nɛ buɛ nguahi tsuo nɛ a hyi kɛ wai lo?’ 13 Kɛkɛ ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ha nɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ, matsɛmɛ nɛ a hi David matsɛ sɛ ɔ nɔ, osɔfo ɔmɛ, gbali ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yerusalem ma a mi ɔ nɛ́ a de dã kpɔtɔɔ. 14 Nɛ ma nuu mɛ kɛ fiaa a sibi, ma pee tsɛmɛ kɛ bimɛ jã nɔuu, ye mi mi be mi sãe ngɛ a he, i be aywilɛho yee nɛ i be mɛ mɔbɔ nae; nɔ́ ko nɔ́ ko be nyɛe maa tsi ye nya nɛ ma ko kpata a hɛ mi,” Yehowa lɛ de.
15 Nyɛ ta tue nɛ nyɛɛ nu.
Nyɛ ko wo nyɛ he nɔ, ejakaa Yehowa munyu ji nɛ ɔ nɛ.
16 Nyɛɛ kɛ hɛ mi nyami nɛ ha Yehowa nyɛ Mawu ɔ
Loko e ha nɛ diblii nɛ wo
Loko nyɛ nane nɛ tɛ nɔ́ ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ benɛ je ngɛ jɔe.
Nyɛ maa hyɛ la blɔ,
Se e kɛ diblii lɛ maa ba;
E ma ha nɛ e pee diblii kpii.
17 Se ke nyɛ bui tue ɔ,
Ma fo ya ngɛ laami mi ngɛ nyɛ he nɔ womi ɔ he je.
Ma fo ya* wawɛɛ, nɛ vonyu maa be ngɛ ye hɛ mi,
Ejakaa a nuu Yehowa to kuu ɔ nyɔguɛ kɛ je.
18 Mo de matsɛ ɔ kɛ manyɛ ɔ ke, ‘Nyɛɛ hi si ngɛ he nɛ ba si,
Ejakaa nyɛ jlasi nɛ ngɛ fɛu ɔ maa je nyɛ yi kɛ nɔ si.’
19 A nga woyi je ma amɛ a nya,* nɛ nɔ ko be nɛ ma bli a nya.
A nuu Yudabi ɔmɛ tsuo kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya, a nuu mɛ tsuo kɛ ho.
20 Mo wo o hɛngmɛ nɔ nɛ o hyɛ nihi nɛ a je yiti je kɛ ma a.
To kuu ɔ nɛ a kɛ wo o dɛ ɔ, o jijɔ nɛ he ngɛ fɛu ɔ, jije a ngɛ?
21 O huɛmɛ nɛ o kɛ mɛ wa, nɛ nyu bi ngɛ nyɛ kpɛti ɔ
Ke a gbla o tue ɔ, mɛni o ma de?
Anɛ o he mi be mo kɔ̃ɔe kaa yo nɛ nu kɔɔmi nɛ e piɛ bɔɔ nɛ e ma fɔ lo?
22 Nɛ ke o de ngɛ o tsui mi ke, ‘Mɛni he je lɛ ní nɛ ɔmɛ ba ye nɔ ɔ?’
Mo ná nɛ o le kaa, o yayami babauu ɔ he je lɛ a je tade ngɛ o he
Nɛ o nane se ja* hu ngɛ mo yee ɔ nɛ.
23 Anɛ Kushno* ma nyɛ ma tsake e he womi nɔ su lo, aloo ngatsɛ ma nyɛ ma tsake bɔ nɛ e he pee tuubɛtuubɛ* ɔ lo?
Ke jã a, lɛɛ nyɛ hu nyɛ ma nyɛ maa pee kpakpa,
Nyɛ nɛ a tsɔse nyɛ kaa nyɛɛ pee yayami ɔ.
24 Enɛ ɔ he ɔ, ma gbɛ mɛ kɛ fĩa kaa nga nɛ nga kplanaa nɔ kɔɔhiɔ fia kɛ yaa.
25 O blɔ fa mi nɔ́ ji nɛ ɔ nɛ, o blɔ fa mi nɔ́ nɛ i susu ha mo,
Ejakaa o hɛ je ye nɔ nɛ o he lakpa munyuhi ye,” Yehowa lɛ de.
26 “Enɛ ɔ he ɔ, ma wo o tade ɔ nɔ kɛ bu o yi,
Nɛ a maa na o hɛ mi si puemi ɔ,
27 O gba puɛmi ní peepee ɔmɛ kɛ o akɔnɔ yaya a ngɛ kaa okpɔngɔ nɛ ngɛ pɛe kɛ ngɛ eyo hlae nɛ e kuɔ,
Kɛ o we ajuama bɔmi nɛ ngɛ tai* ɔ.
I na o subai yaya a
Ngɛ kpongu ɔmɛ kɛ ngmɔ ɔmɛ a nɔ.
Oo Yerusalem, kpoo ha mo!
Kɛ yaa si mɛni be lɛ o maa ya nɔ maa wo o he mu?”
14 Nɔ́ nɛ Yehowa de Yeremia kɛ kɔ sapu ɔ he ji nɛ ɔ nɛ:
2 Yuda ngɛ aywilɛho yee, nɛ e we agbo ɔmɛ hule pue si.
Agbo ɔmɛ nɔ zugba nɛ a pee basaa,
Nɛ a ngɛ ya fomi he nue ngɛ Yerusalem.
3 Nɛ a nyɔmtsɛmɛ ɔmɛ tsɔ a sɔmɔli ɔmɛ kaa a ya yɛ nyu kɛ ba.
A ya nyu tomi muɔ ɔmɛ a mi se a nɛ nyu ko.
A kpale a buɛ ɔmɛ kɛ ba kɛ a mi gu.
A hɛ mi pue si nɛ a nine nyɛ si.
Nɛ a ha a yi nɔ.
4 Akɛnɛ hiɔmi nɛ́ he je ɔ,
Zugba a gba
Nɛ ngmɔ huli ɔmɛ a nya kpɛ a he nɛ a ha a yi nɔ.
5 Afugbɛ eyo nɛ ngɛ nga a nɔ po kuaa e bi nɛ́ e fɔ lɛ ehe ɔ
Akɛnɛ nga be ɔ he je.
6 Nga mi tejihi daa si ngɛ kpongu kpataa amɛ a nɔ.
A ngɛ mumi woe mlamlaamla kaa nga mi gbehi;
A hɛngmɛ ɔmɛ hyɛ we nɔ́ kpakpa ko hu ejakaa nga be.
7 E ngɛ mi kaa wɔ nitsɛmɛ wa he yayami yeɔ odase kɛ siɔ wɔ mohu lɛɛ,
Se mo Yehowa, moo pee he nɔ́ ko ngɛ o biɛ ɔ he je.
Ejakaa wa he yayami ɔmɛ hiɛ,
Nɛ mo lɛ wa pee yayami kɛ si ɔ nɛ.
8 Oo Israel hɛ kɛ nɔ fɔmi kɛ nɔ nɛ Kpɔ̃ɔ lɛ ngɛ haomi be mi,
Mɛni he je nɛ o pee kaa nubwɔ ngɛ zugba a nɔ,
Nɛ o pee kaa blɔ hialɔ nɛ e to si konɛ e hwɔ he nɛ e to ɔ jamɛ a nyɔ ɔ mi pɛ ɔ?
9 Mɛni he je nɛ o pee kaa nyumu nɛ nɔ́ ko pee lɛ nyakpɛ ɔ,
Kaa nyumu katsɛ nɛ́ e be nyɛe ma kpɔ̃ nɔ ko ɔ?
Se mo Yehowa, o ngɛ wa kpɛti,
Nɛ a kɛ o biɛ tsɛɔ wɔ.
Mo ko kua wɔ.
10 Nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ ma nɛ ɔ he ji nɛ ɔ nɛ: “A suɔ lalaalo womi; a wui a nane kpa. Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa bua jɔɛ a he. Amlɔ nɛ ɔ, e ma kai a he yayami ɔmɛ kɛ a tɔmi ɔmɛ, nɛ e maa gbla a tue ngɛ a he yayami ɔmɛ a he.”
11 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: “Koo sɔle kaa nɔ́ kpakpa ko nɛ ba ma nɛ ɔ nɔ. 12 Ke a ha hwɔ ɔ, i bui a pɛɛ kpami ɔmɛ tue, nɛ ke a sã sami afɔlehi kɛ ngma afɔlehi ɔ, ye bua jɔɛ a he, ejakaa ma ngɔ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ kɛ kpata a hɛ mi.”
13 Kɛkɛ nɛ i de ke: “Ao, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! Gbali ɔmɛ ngɛ mɛ dee ke, ‘Nyɛ be klaate nae, nɛ hwɔ hu be nyɛ yee, mohu ɔ, ma ha nɛ nyɛ ma ná tue mi jɔmi nitsɛnitsɛ ngɛ hiɛ ɔ.’”
14 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: “Gbali ɔmɛ ngɛ lakpa gbamihi gbae ngɛ ye biɛ mi. I tsɔɛ mɛ nɛ i fã we mɛ nɛ i kɛ mɛ tui munyu hulɔ. Lakpa ninahi kɛ klaamihi nɛ se nami ko be a he kɛ sisimihi nɛ ngɛ a tsui mi ɔ ji níhi nɛ a ngɛ gbae kɛ ngɛ nyɛ hae ɔ nɛ. 15 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Gbali nɛ i tsɔɛ mɛ nɛ a ngɛ gbae ngɛ ye biɛ mi nɛ́ a ngɛ dee ke klaate kɛ hwɔ be zugba nɛ ɔ nɔ bae ɔ: ‘A hɛ mi ma kpata ngɛ klaate kɛ hwɔ dɛ mi. 16 Nɛ a ma sake nihi nɛ a ngɛ gbae kɛ ngɛ mɛ tsɔɔe ɔ kɛ pue Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ ngɛ hwɔ kɛ klaate he je, nɛ nɔ ko nɔ ko be mɛ pue; mɛ, a yi ɔmɛ, a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ, ejakaa i kɛ haomi nɛ sa mɛ maa ba a nɔ.’
17 “Mo de mɛ munyu nɛ ɔmɛ,
‘Vonyu nɛ be ngɛ ye hɛ mi nyɔ kɛ pia,
Ejakaa a fia ye we bi ɔmɛ a biyo yomiyo ɔ nɔ́ wawɛɛ nɛ e hule,
Nɛ e plaa wawɛɛ.
18 Ke i ya nga a nɔ ɔ,
I naa nihi nɛ klaate gbe mɛ pue si ɔ!
Ke i ba ma a mi ɔ,
I naa hiɔhi nɛ hwɔ ngɔ kɛ ba a!
Ejakaa gbali ɔmɛ kɛ osɔfo ɔmɛ tsuo ya bɔle si ngɛ zugba nɛ a li nɔ ɔ nɔ.’”
19 Anɛ o kua Yuda kulaa lo, aloo o* hie Zion?
Mɛni he je nɛ o fia wɔ nɔ́ nɛ wa plaa nɛ́ be hie tsami ɔ?
Wa hyɛ blɔ kaa tue mi jɔmi maa ba, se nɔ́ kpakpa ko bɛ,
Wa hyɛ tsami blɔ, se gbeye níhi mohu lɛ a ba!
20 Oo Yehowa, wa le kaa wa pee yiwutso ní.
Nɛ wa nɛmɛ ɔmɛ tɔ̃ o nɔ,
Ejakaa wa pee yayami kɛ si mo.
21 O biɛ ɔ he je ɔ, ko kua wɔ;
Mo ko kua o matsɛ sɛ ɔ nɛ hɛ mi ngɛ nyami ɔ.
Mo kai nɛ o ko je somi nɛ o kɛ wɔ so ɔ se.
22 Anɛ je ma amɛ a mawuhi nɛ a he be se nami ɔ eko ma nyɛ ma ha nɛ hiɔmi nɛ́ nɛ lo,
Aloo anɛ hiɔwe ɔ nitsɛ ma nyɛ ma ha nɛ hiɔmi nɛ́ nɛ ngɛ e dɛ he lo?
Oo Yehowa wa Mawu, anɛ pi mo pɛ nɛ́ o ma nyɛ pee nɔ́ nɛ ɔ lo?
Wa ngɛ hɛnɔkami ngɛ o mi,
Ejakaa mo lɛ o pee ní nɛ ɔmɛ tsuo.
15 Kɛkɛ nɛ Yehowa de mi ke: “Ke Mose kɛ Samuel po ba da ye hɛ mi ɔ, i be ma nɛ ɔ mɔbɔ nae.* Moo fie mɛ kɛ je ye hɛ mi. Ha nɛ a ho. 2 Nɛ ke a bi mo ke, ‘Jije waa ya a?’ mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nɔ nɛ sa gbenɔ hiɔ ɔ, ha nɛ gbenɔ hiɔ nɛ gbe lɛ!
Nɔ nɛ sa klaate ɔ, ha nɛ klaate nɛ gbe lɛ!
Nɔ nɛ sa hwɔ ɔ, ha nɛ hwɔ nɛ gbe lɛ!
Nɛ nɔ nɛ sa nyɔguɛ tso mi ɔ, ha nɛ a nu lɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya!”’
3 “‘Nɛ ma ha nɛ amanehlu slɔɔtohi eywiɛ* maa ba a nɔ, klaate maa gbe mɛ, gbehi maa gbla mɛ si kɛ ho, hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli maa ye mɛ nɛ a ma kpata a hɛ mi,’ Yehowa lɛ de. 4 Nɛ ma ha nɛ a pee he gbeye womi nɔ́ kɛ ha zugba a nɔ matsɛmɛ, ngɛ nɔ́ nɛ Yuda matsɛ Manase, nɛ ji Hezekia bi ɔ pee ngɛ Yerusalem ɔ he je.
5 Oo Yerusalem, mɛnɔ lɛ maa na mo mɔbɔ,
Mɛnɔ lɛ maa ye kɔmɔ ha mo,
Nɛ mɛnɔ lɛ maa da si nɛ́ e bi bɔ nɛ o he mi ngɛ ha?’
6 Yehowa de ke, ‘O je ye se.
O yaa nɔ nɛ o plɛɔ o se kɛ woɔ mi.*
Lɔ ɔ he ɔ, ma kpa ye nine mi ngɛ o nɔ nɛ ma kpata o hɛ mi.
Jehanɛ ɔ lɛɛ, pɔ ba tɔ ye he kɛ mo mɔbɔ nami.
7 Ma sa a mi* ngɛ zugba a agbo ɔ nya kaa bɔ nɛ a saa ngma mi ɔ.
Ma ha nɛ a bimɛ ma gbo.
Ma kpata ye we bi ɔmɛ a hɛ mi,
Akɛnɛ a kua kaa a maa kpale kɛ je a blɔ ɔmɛ a nɔ ɔ he je.
8 A yalɔyi ɔmɛ* maa hiɛ ngɛ ye hɛ mi pe wo nya zia.
Ma ha nɛ hɛ mi kpatalɔ ko ma ba tua mɛ piani katakata, e ma tua binyɛ ɔmɛ kɛ nihewi ɔmɛ.
I kɛ aywilɛho kɛ gbeye yemi maa ba a nɔ tlukaa.
9 Yo nɛ fɔ bimɛ kpaago ɔ pee gbedee;
E he wa ha lɛ* kaa e maa wo mumi.
Piani be mi ɔ, lɛɛ lɛɛ e pu ɔ nɔ si momo,
Nɛ e kɛ hɛ mi si puemi kɛ zo ba.’*
‘Nɛ a kpɛti nihi bɔɔ nɛ piɛ ɔ
I kɛ mɛ maa wo klaate ɔ dɛ mi ngɛ a he nyɛli ɔmɛ a hɛ mi,’ Yehowa lɛ de.”
10 Oo ye mami, kpoo ha mi kaa o fɔ mi,
Nihi nɛ a ngɛ zugba amɛ tsuo a nɔ ɔ kɛ mi pɛɛɔ nɛ a kɛ mi nɔɔ kunɔ.
I pɛ nɔ́ ko kɛ ha we nɔ ko nɛ i pɛ nɔ́ ko hu ngɛ nɔ ko dɛ;
Se mɛ tsuo a ngɛ mi gbiɛe.
11 Yehowa de ke: “Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma ye bua mo;
Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma kpɔ̃ mo ngɛ o he nyɛli ɔmɛ a dɛ mi ngɛ haomi be mi,
Jehanɛ ɔ, ma kpɔ̃ mo ngɛ o he nyɛli ɔmɛ a hɛ mi ngɛ amanehlu be mi.
12 Anɛ nɔ ko ma nyɛ maa ku dade mi tsɔwitsɔwi lo?
E ma nyɛ maa ku dade nɛ je yiti je kɛ akɔblee mi lo?
13 Ma ha nɛ nihi ma ba ha o níhi kɛ o juetli ɔmɛ,
A be hiɔ woe, se mohu, a maa ha ngɛ yayami nɛ o pee ngɛ o kpokpa a nɔ tsuo ɔ he je.
14 Ma ngɔ kɛ ha o he nyɛli ɔmɛ
Konɛ a ngɔ kɛ ho zugba nɛ o li nɔ ya.
Ejakaa ye mi mi fumi ɔ ha nɛ la ko tso,
Nɛ e ngɛ mo sããe.
15 Oo Yehowa, mo nitsɛ o le ye nɔ́ nami ɔ,
Mo kai mi nɛ o gbla o juɛmi kɛ ba ye nɔ.
Moo ye ye he nyɛli ɔmɛ a nɔ lue kɛ ha mi.
Ko ha nɛ ye hɛ mi nɛ kpata* akɛnɛ o mi mi fu we mla a he je.
Mo kai kaa, o he je nɛ hɛ mi si puemi nɛ ɔ ba ye nɔ ɔ nɛ.
16 I na o munyu ɔmɛ nɛ i ye;
O munyu ɔ ha nɛ i nya nɛ i ná bua jɔmi ngɛ ye tsui mi,
Ejakaa o biɛ fɔɔ si ngɛ ye nɔ, Oo Yehowa Mawu tabohiatsɛ.
17 I hí si ngɛ nihi nɛ a ngɛ a hɛja jee ɔ a kpɛti kɛ nya.
Akɛnɛ o nine ngɛ ye nɔ he je ɔ, imi nɔ kake too i hii si,
Ejakaa o ha nɛ abofu* hyi mi tɔ.
18 Mɛni he je nɛ yeyee nɛ i ngɛ he nue ɔ se pui, nɛ ye pa amɛ hu hí tsami ɔ?
Pa amɛ kua ke a be gboe.
Anɛ o maa pee kaa nyu hɛngmɛ nɛ sisiɔ nɔ
Nɛ́ a be nyɛe maa ngɔ hɛ kɛ fɔ nɔ kɛ ha mi lo?
19 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Ke o kpale o se ɔ, lɛɛ ma tsa mo,
Nɛ o maa da si ngɛ ye hɛ mi.
Ke o je nɔ́ nɛ he jua wa kɛ je nɔ́ nɛ se nami be he ɔ he ɔ,
O maa pee kaa imi nitsɛ ye nya.*
A maa kpale a se kɛ ba o ngɔ,
Se moo lɛɛ o be o se kpalee kɛ ya a ngɔ.”
20 “Ma ha nɛ o pee kaa akɔblee gbogbo kɛ ha ma nɛ ɔ.
Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ mo maa nɔ kunɔ,
Se a be nyɛe maa ye o nɔ kunimi,
Ejakaa i piɛɛ o he konɛ ma he o yi wami nɛ́ ma kpɔ̃ mo,” Yehowa lɛ de.
21 “Ma kpɔ̃ mo kɛ je yiwutsotsɛ ɔ dɛ mi
Nɛ ma je mo kɛ je nɔ nɛ e yi mi wa a dɛ mi.”
16 Yehowa kɛ mi tu munyu ekohu nɛ e de mi ke: 2 Koo ngɔ yo, nɛ ko fɔ binyumuhi kɛ biyihi ngɛ hiɛ ɔ. 3 Ejakaa binyumuhi kɛ biyihi nɛ a fɔ mɛ ngɛ hiɛ ɔ, a nyɛmɛ nɛ́ fɔ mɛ, kɛ a tsɛmɛ nɛ́ a ha nɛ́ a fɔ mɛ ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ngɛ a he ji nɛ ɔ nɛ: 4 ‘Gbenɔ hiɔhi maa gbe mɛ, se nɔ ko nɔ ko be aywilɛho yee ha mɛ loo e pu mɛ; A maa pee kaa kuku zu ngɛ zugba a nɔ. Klaate kɛ hwɔ maa gbe mɛ, nɛ a gbogboe ɔmɛ maa pee niye ní kɛ ha hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli.’
5 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ,
‘Koo ya we nɛ a ngmɛ aywilɛho yemi okplɔɔ ngɛ mi ɔ mi,
Ko ya fo ya, nɛ ko ya ye kɔmɔ hulɔ.’
Ejakaa i je ye tue mi jɔmi ɔ kɛ je ma nɛ ɔ nɔ,
Nɛ i je ye suɔmi nɛ se pui kɛ ye mɔbɔ nami ɔ hu kɛ je a nɔ,’ Yehowa lɛ de.
6 ‘Nimli nguahi kɛ nimli wawi tsuo ma gbo ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ.
A be mɛ pue,
A be kɔmɔ yee ha mɛ,
Nɛ nɔ ko nɔ ko kɛ nɔ́ ko be e he pooe nɛ nɔ ko hu be e yi bwɔmi sɛe kpalokpalo ngɛ a he je.*
7 Nɔ ko be nihi nɛ a ngɛ aywilɛho yee ɔ niye ní hae,
Nɛ́ a kɛ wo a bua ngɛ a nihi nɛ a gbo ɔ a he je;
Nɛ nɔ ko nɔ ko be mɛ bua womi kplu kɛ e mi wai ɔ hae
Konɛ a nu ngɛ a tsɛ loo a nyɛ gbenɔ ɔ he.
8 Koo ya we nɛ a ngmɛ okplɔɔ ngɛ mi ɔ mi
Nɛ́ o kɛ mɛ ya hi si nɛ́ nyɛɛ ye ní nɛ nyɛɛ nu ní.’
9 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ma ha nɛ nyami kɛ ose hemi kɛ ayɛflo huno gbi kɛ ayɛflo gbi se maa po ngɛ hiɛ ɔ, ngɛ nyɛ be ɔ mi ngɛ nyɛ hɛ mi.’
10 “Ke o de ma nɛ ɔ ní nɛ ɔmɛ tsuo ɔ, a ma bi mo ke, ‘Mɛni he je nɛ Yehowa tu haomi ngua nɛ ɔmɛ tsuo a he munyu kɛ si wɔ ɔ? Mɛni tɔmi loo yayami lɛ wa pee kɛ si Yehowa wa Mawu ɔ?’ 11 Mo ha mɛ heto ke, ‘“Ejakaa nyɛ nɛmɛ ɔmɛ kua mi, nɛ a ya nɔ nɛ a nyɛɛ mawu kpahi a se nɛ a sɔmɔ mɛ nɛ a kplã si ha mɛ. Se imi lɛɛ, a kua mi, nɛ a yi ye mlaa a nɔ,” Yehowa lɛ de. 12 “Nyɛɛ lɛɛ, nyɛ yayami ɔmɛ hiɛ kulaa pe nyɛ nɛmɛ ɔmɛ a nɔ́ ɔ, nɛ nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nyɛɔ e tsui yaya nɛ bui nɔ́ ko nɔ́ ko ɔ se, mohu pe nɛ e maa bu mi tue. 13 Enɛ ɔ he ɔ, ma sake nyɛ kɛ je zugba nɛ ɔ nɔ kɛ ya pue zugba nɛ nyɛ loo nyɛ nɛmɛ ɔmɛ li nɔ ɔ nɔ, nɛ nyɛ ma sɔmɔ mawu kpahi ngɛ lejɛ ɔ nyɔ kɛ pia, ejakaa i be nyɛ mɔbɔ nae.”’
14 “Se Yehowa de ke, ‘ligbi ɔmɛ ma, nɛ́ a be dee hu ke: “Be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ je Israelbi ɔmɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ ɔ ngɛ nɛ ɔ!” 15 se mohu ɔ, a ma de ke: “Be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ ngɔ Israel ma a kɛ je yiti je zugba kɛ zugbahi nɛ e gbɛ mɛ kɛ fĩa a nɔ kɛ ba a ngɛ nɛ ɔ!” nɛ ma kpale mɛ kɛ ba a zugba nɛ́ i kɛ ha a nɛmɛ ɔ nɔ.’
16 Nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ dee ji nɛ ɔ nɛ, ‘I ngɛ tsɔe nɛ́ a ya tsɛ wo hɛli babauu kɛ ba,
Nɛ a maa hɛ mɛ kaa lohi.
Lɔ ɔ se ɔ, ma tsɔ nɛ́ a ya tsɛ de dali babauu kɛ ba,
Nɛ a maa da mɛ ngɛ yoku fɛɛ yoku kɛ kpongu fɛɛ kpongu nɔ
Kɛ ngɛ tɛsa amɛ a kpɛ.
17 Ejakaa ye hɛngmɛ naa nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a peeɔ ɔ.*
A laa we ngɛ ye hɛ mi,
Nɛ a tɔmi ɔ hu, i naa.
18 Kekleekle ɔ, ma wo mɛ hiɔ bɔ nɛ sa ngɛ a tɔmi ɔmɛ kɛ a yayami ɔmɛ a he,
Ejakaa a ngɔ amagahi nɛ i hiɔ nɛ wami ko be a mi ɔ* kɛ ble ye zugba a
Nɛ a ha nɛ ní hiɔmi níhi hyi ye zugba a nɔ tɔ.
19 Oo Yehowa, ye he wami kɛ ye wesa he,
He nɛ i tuɔ fo kɛ yaa ngɛ haomi ligbi nɔ,
O ngɔ lɛ je ma amɛ nɛ a ngɛ zugba a nyagbe he ɔmɛ tsuo maa ba,
Nɛ a ma de ke: “Lakpa munyuhi sɔuu lɛ wa nɛmɛ ɔmɛ ba ná,
Yaka níhi kɛ níhi nɛ se nami be a he lɛ a ba ná.”
20 Anɛ adesa ma nyɛ maa pee mawuhi kɛ ha e he
Be mi nɛ tsa pi mawu nitsɛhi ji mɛ lo?
21 “Lɔ ɔ he ɔ, ma ha nɛ a maa na,
Jehanɛ ɔ lɛɛ, ma ha nɛ a maa na ye he wami kɛ ye nyɛmi ɔ,
Nɛ a ma ná maa le kaa ye biɛ ji Yehowa.”
17 “A ngɔ dade ningma tso kɛ ngma Yuda he yayami ɔ kɛ pue si.
A ngɔ tslɛbo kɛ e nya piɔpiɔɔpiɔ kɛ ngma ngɛ a tsui nɔ,
Kɛ jehanɛ hu ɔ, ngɛ a we afɔle sami latɛ ɔmɛ a koli ɔmɛ a he,
2 Be mi nɛ a binyumu ɔmɛ kai a we afɔle sami latɛ ɔmɛ kɛ a wɔ tso* ɔmɛ
Ngɛ tso nɛ bɔ kusuu sisi ngɛ kpongu ɔmɛ a yi mi,
3 Ngɛ yokuhi nɛ a ngɛ kɔpe ɔmɛ a mi ɔ a nɔ ɔ.
Ma ha nɛ a maa ha o níhi kɛ o junehi tsuo,
Ee, ma ngɔ o hehi nɛ ya hiɔwe* ɔ kɛ ha ngɛ yayami nɛ nyɛ pee ngɛ nyɛ kpokpa amɛ a nɔ ɔ he je.
4 Mo nɔuu lɛ o ma ha nɛ weto ní nɛ i kɛ ha mo ɔ maa je o dɛ.
Nɛ ma ha nɛ o ma ya sɔmɔ o he nyɛli ngɛ zugba nɛ o li nɔ ɔ nɔ,
Ejakaa o ha nɛ ye mi mi fu kaa la nɛ ngɛ tsoe gegeege.*
E maa tso kɛ ya neneene.”
5 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Á gbiɛ nɔ* nɛ e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ nimli adesahi a nɔ,
Nɔ nɛ e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ adesa he wami nɔ,*
Nɛ e tsui gba kɛ je Yehowa he ɔ.
6 E maa pee kaa tso nɛ e piɛ lɛ pɛ ngɛ nga kplanaa nɔ.
Ke nɔ́ kpakpa ko ba a, e be nae,
Se e maa hi hehi nɛ a gbli kadokado ngɛ nga a nɔ,
Ngɛ ngo zugba nɔ he nɛ nɔ ko nɔ ko be nyɛe maa hi lejɛ ɔ.
7 Á jɔɔ nɔ* nɛ heɔ Yehowa yeɔ,
Nɛ e ngɔɔ e hɛ kɛ fɔɔ Yehowa nɔ ɔ.
8 E maa pee kaa tso nɛ a du ngɛ pa tue,
Nɛ jeɔ e sipoku kɛ woɔ pa a mi.
Ke je mi dɔ la a, e be he nue,
Mohu ɔ, e ba amɛ maa pee flɔflɔɔflɔ daa ligbi.
Nɛ ke sapu ba a, e be gbeye yee,
Nɛ e maa ya nɔ maa wo yiblii.
9 Tsui sisiɔ nɔ pe nɔ́ fɛɛ nɔ́, nɛ e he ngɛ ahuto.*
Mɛnɔ ma nyɛ maa le lɛ?
10 Imi Yehowa, i hlaa tsui mi,
I hlaa susumihi nɛ a mi kuɔ ɔ* a mi,
Konɛ ma wo nɔ fɛɛ nɔ hiɔ ngɛ e blɔ ɔmɛ
Kɛ e ní nɛ e tsu ɔmɛ a nya.
11 Nɔ nɛ guɔ blɔ yaya nɔ kɛ náa ní ɔ,*
E ngɛ kaa bebee* nɛ buaa hlui nɛ pi lɛ nɛ e ngmɛ ɔ nya kɛ woɔ e sisi.
A maa je e dɛ ngɛ e wami be ɔ kpɛti,
Nɛ nyagbenyagbe ɔ, e maa pee heii kaa e je kuasia.”
12 Matsɛ sɛ nɛ hɛ mi ngɛ nyami nɛ a wo nɔ kɛ je sisije ɔ,
Ji he nɛ wa jami he ɔ ngɛ ɔ nɛ.
13 Oo Yehowa, Israel hɛ kɛ nɔ fɔmi ɔ,
Nihi tsuo nɛ a kpale ngɛ o se ɔ,* a hɛ mi ma pue si.
A maa ngma nihi tsuo nɛ a kua mo ɔ a biɛ ngɛ bunyuku mi,
Ejakaa a kpale ngɛ Yehowa nɛ ji wami nyu je he ɔ se.
14 Oo Yehowa, mo tsa mi, nɛ ma ná he wami.
Mo kpɔ̃ mi, nɛ ye yi ma ná wami,
Ejakaa mo pɛ o yi lɛ i jeɔ.
15 Hyɛ! Ni komɛ ngɛ mi dee ke:
“Jije Yehowa munyu ɔ ngɛ?
Wa kpa mo pɛɛ, ha nɛ e ba koo!”
16 Se imi lɛɛ, i kpale we kɛ ji o se; ma ya nɔ nɛ ma nyɛɛ o se kaa to hyɛlɔ,
Nɛ i hyɛ we blɔ hu kaa amanehlu ko nɛ ba.
O le nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i kɛ ye nya de ɔ;
Nɔ́ fɛɛ nɔ́ ko ya nɔ ngɛ o hɛ mi!
17 Mo ko wo ye he gbeye.
Mo ji ye wesa he ngɛ amanehlu be mi.
18 Ha nɛ nihi nɛ a ngɛ mi yi mi wae ɔ, a hɛ mi nɛ pue si,
Se imi lɛɛ ko ha nɛ ye hɛ mi nɛ pue si.
Mo ha nɛ gbeye nɛ nu mɛ,
Se imi lɛɛ ko ha nɛ gbeye nɛ nu mi.
Mo ha nɛ amanehlu ligbi ɔ nɛ ba a nɔ,
Nɛ o ywia mɛ nɛ o kpata a hɛ mi pɛsɛpɛsɛ.*
19 Nɔ́ nɛ Yehowa de mi ji nɛ ɔ nɛ: “Yaa nɛ o ya da si ngɛ ma a agbo ɔ nya, he nɛ Yuda matsɛ ɔmɛ guɔ kɛ yaa kɛ baa a, kɛ Yerusalem agbo ɔmɛ tsuo a nya. 20 Mo de mɛ ke, ‘Nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue, nyɛ Yuda matsɛmɛ, Yudabi tsuo kɛ Yerusalembi tsuo nɛ nyɛ guɔ agbo nɛ ɔmɛ a mi ɔ. 21 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛɛ hyɛ nyɛ he* saminya nɛ́ nyɛ ko tloo tlomi ko ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ, nɛ nyɛ ko ngɔ tlomi ko kɛ gu Yerusalem agbo ɔmɛ a mi hulɔ. 22 Nyɛ ko ngɔ tlomi ko kɛ je kpo ngɛ nyɛ we ɔmɛ a mi ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ; nɛ nyɛ ko tsu ní tsumi ko kulaa hulɔ. Nyɛɛ pee He Jɔɔmi Ligbi ɔ klɔuklɔu kaa bɔ nɛ i fã nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ɔ. 23 Se a bui tue, nɛ a kɛ tue mi timi* kua kaa a maa bu tue loo a maa kplɛɛ tsɔsemi nɔ.”’
24 “‘Se Yehowa de ke, “ke nyɛ bu mi tue sisiisi, nɛ nyɛɛ kɛ tlomi ko gui ma nɛ ɔ agbo ɔmɛ a mi ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ, nɛ nyɛ tsu we nɔ́ ko ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ kɛ pee lɛ klɔuklɔu ɔ, 25 lɛɛ, matsɛmɛ kɛ ganɔhi nɛ a hiɔ si ngɛ David matsɛ sɛ ɔ nɔ ɔ hu maa hi ta zugba lɛ kɛ okpɔngɔhi a nɔ kɛ gu ma agbo ɔmɛ a mi, a kɛ a ganɔ ɔmɛ kɛ Yuda nyumu ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ; nɛ nihi maa hi ma nɛ ɔ mi kɛ ya neneene. 26 Nɛ nihi maa je Yuda ma amɛ a mi, mahi nɛ bɔle Yerusalem ma a, Benyamin zugba a nɔ, dɔgba amɛ a mi, yoku ɔmɛ a nɔ kɛ Negeb* kɛ ba. A maa ngɔ sami afɔlehi, afɔle kpahi, ngma afɔlehi, ohɛ kɛ sina afɔlehi kɛ ba Yehowa we ɔ.
27 “‘“Se ke nyɛ pee we ye He Jɔɔmi Ligbi ɔ klɔuklɔu kɛ tsɔɔ kaa nyɛ bui mi tue, nɛ nyɛ tloo tlomihi kɛ gu Yerusalem agbo ɔmɛ a mi ngɛ He Jɔɔmi Ligbi ɔ nɔ ɔ, ma mɛ agbo ɔmɛ a he la, nɛ e maa sã mɔhi nɛ a fia gbogbo wo a he ngɛ Yerusalem ɔ, nɛ e be hie gbemi.”’”
18 Munyu nɛ Yehowa tu kɛ gu Yeremia nɔ ji nɛ ɔ nɛ: 2 “Tee si nɛ o ya buɛ puɛlɔ ɔ we ɔ mi, nɛ ma ngɔ ye munyu ɔ kɛ ha mo ngɛ lejɛ ɔ.”
3 Lɔ ɔ he ɔ, i ho buɛ puɛlɔ ɔ we ɔ mi ya, jamɛ a be ɔ mi ɔ, e ngɛ ní tsue ngɛ buɛ puɛmi tɛ ɔ nɔ. 4 Se buɛ ɔ nɛ buɛ puɛlɔ ɔ ngɔ zu kɛ ngɛ puɛe ɔ puɛ ngɛ e dɛ. Lɔ ɔ he ɔ, buɛ puɛlɔ ɔ ngɔ zu ɔ kɛ puɛ buɛ kpa, kaa bɔ nɛ e ngɛ hlae ɔ.*
5 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 6 “‘Oo Israel we, anɛ i be nyɛe nɛ ma pee nyɛ kaa bɔ nɛ buɛ puɛlɔ nɛ ɔ pee ɔ lo?’ Yehowa lɛ de. ‘Hyɛ! Kaa bɔ nɛ zu ɔ ngɛ ngɛ buɛ puɛlɔ ɔ dɛ mi ɔ, jã nɔuu nyɛ ngɛ ngɛ ye dɛ mi, Oo Israel we. 7 Be fɛɛ be nɛ ma de ke, ma hia je ma ko aloo matsɛ yemi ko, nɛ́ ma hule lɛ nɛ ma kpata e hɛ mi, 8 nɛ́ jamɛ a je ma a ma kpa e ní yayahi nɛ́ i tu munyu kɛ si ɔ peemi ɔ, imi hu ma tsake ye juɛmi* ngɛ amanehlu nɛ i to kaa ma kɛ ba e nɔ ɔ he. 9 Nɛ be fɛɛ be nɛ ma de ke, ma to je ma ko loo matsɛ yemi ko si nɛ ma ma, 10 nɛ́ e maa pee ní yayahi ngɛ ye hɛ mi nɛ e be ye gbi tue bue ɔ, ma tsake ye juɛmi* ngɛ nɔ́ kpakpa nɛ i to kaa ma pee ha lɛ ɔ he.’
11 “Amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ nɛ o de Yuda nyumu ɔmɛ kɛ nihi nɛ ngɛ Yerusalem ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “I ngɛ haomi ko nya buae* nɛ i ngɛ ga ko toe kɛ si nyɛ. I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛɛ kpale nyɛ se kɛ je nyɛ blɔ yaya amɛ a nɔ, nɛ́ nyɛ tsake nyɛ blɔ ɔmɛ kɛ nyɛ ní peepee ɔmɛ.”’”
12 Se a de ke: “Ko gba o he nya! Ejakaa wa maa nyɛɛ wɔ nitsɛmɛ wa susumi ɔmɛ a se, nɛ wa ti nɔ fɛɛ nɔ maa pee nɔ́ nɛ e tsui yaya nɛ́ e bui nɔ́ ko nɔ́ ko ɔ suɔ kaa e pee ɔ.”
13 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ bi ngɛ je ma amɛ a kpɛti.
Mɛnɔ lɛ e nu nɔ́ ko kaa kikɛ ɔ hyɛ?
Israel yomiyo ɔ bɔ musu.
14 Anɛ snoo nɛ ngɛ tɛsa amɛ a nɔ ngɛ Lebanon ɔ maa sile lo?
Aloo nyuhi nɛ a mi jɔ nɛ́ a jeɔ tsitsaa kɛ beɔ ɔ ma gbli lo?
15 Se ye we bi ɔmɛ a hɛ je ye nɔ.
Ejakaa a sãã afɔlehi* kɛ haa nɔ́ ko nɛ se nami be he,
Nɛ a haa nɛ nihi a nane tɛɔ si ngɛ a blɔ ɔmɛ a nɔ, ngɛ blema blɔ ɔmɛ a nɔ,
Nɛ a ya nyɛɛɔ blɔ kpahi nɛ́ a nɔ dɛ nɔ,*
16 Bɔ nɛ pee nɛ a ha nɛ a zugba a nɛ pee he gbeye womi nɔ́
Kɛ nɔ́ ko nɛ a ma kpa nyagba kɛ wo lɛ kɛ ya daa.
Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa be ngɛ lejɛ ɔ kɛ gbeye maa hyɛ too nɛ e ma huanya e yi.
17 Ma gbɛ mɛ kɛ fĩa ngɛ he nyɛlɔ ɔ hɛ mi, kaa bɔ nɛ puje he kɔɔhiɔ gbɛɔ bunyuku kɛ fĩaa a.
Ngɛ a we amanehlu ligbi ɔ nɔ ɔ, ma plɛ ye se kɛ wo mɛ, se pi ye hɛ mi.”
18 Nɛ a de ke: “Nyɛɛ ba, nyɛ ha nɛ waa to ga kɛ wo Yeremia he, ejakaa wa osɔfo ɔmɛ lɛ a maa ya nɔ ma ha nɛ waa le mlaa a,* juɛmitsɛmɛ ɔmɛ lɛ a maa ya nɔ maa wo wɔ ga, nɛ gbali ɔmɛ lɛ a maa ya nɔ maa tu Mawu munyu ɔ kɛ tsɔɔ wɔ. Nyɛɛ ba, nyɛ ha nɛ waa tu munyu kɛ si lɛ,* nɛ́ wa ko bu nɔ́ nɛ e ngɛ dee ɔ tue.”
19 Oo Yehowa, moo bu mi tue,
Nɛ́ o bu nɔ́ nɛ ye he nyɛli ɔmɛ ngɛ dee ɔ tue.
20 Anɛ e sa kaa a ngɔ yayami kɛ to kpakpa nane mi lo?
Ejakaa a tsua muɔ konɛ a kɛ kpata ye wami* hɛ mi.
Mo kai kaa i da o hɛ mi nɛ i tu a he munyu kpakpa kɛ ha mo,
Konɛ o je o mi mi fumi ɔ kɛ je a nɔ.
21 Lɔ ɔ he ɔ, ha nɛ hwɔ nɛ gbe a bimɛ ɔmɛ,
Nɛ moo ngɔ mɛ kɛ wo klaate he wami ɔ dɛ mi.
Ha nɛ a yi ɔmɛ a bimɛ ɔmɛ nɛ a gbo, nɛ́ a pee yalɔyihi.*
Ha nɛ gbenɔ hiɔ nɛ gbe a nyumu ɔmɛ,
Nɛ́ a kɛ klaate nɛ gbe a nihewi ɔmɛ ngɛ ta mi.
22 Ha nɛ ojo fiali nɛ a ba tua mɛ tlukaa
Nɛ́ a nu ya fomi he ngɛ a we ɔmɛ a mi.
Ejakaa a tsua muɔ konɛ a kɛ nu mi
Nɛ a tsɔ̃ klamahi konɛ a kɛ nu ye nane.
23 Se mo, Oo Yehowa,
O le gahi tsuo nɛ́ a ngɛ toe ngɛ ye he konɛ a kɛ gbe mi ɔ.
Koo laa a yayami ɔmɛ a nɔ,
Nɛ mo ko tsu a he yayami ɔmɛ kɛ je o hɛ mi.
Ke o gbla a tue ngɛ o mi mi fumi ɔ mi ɔ
Ha nɛ a tɛ si ngɛ o hɛ mi.
19 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Mo ya he zu buɛ ngɛ buɛ puɛlɔ ngɔ. Moo ngɔ ma a mi nikɔtɔma amɛ ekomɛ kɛ osɔfo ɔmɛ a kpɛti nikɔtɔma amɛ ekomɛ, 2 nɛ́ o je kpo kɛ ya Hinom Binyumu ɔ Dɔgba a mi, ngɛ Buɛ Puɛlɔ Agbo ɔ nya. Nɛ́ o jaje munyu nɛ ma kɛ ha mo ɔ ngɛ lejɛ ɔ. 3 Mo de ke, ‘Nyɛ Yuda matsɛmɛ kɛ nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ Yerusalem, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue. Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“‘“I ngɔ amanehlu ko kɛ ma hiɛ ɔ, nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ́ maa nu ɔ, e tue mi ma ka lɛ. 4 Ejakaa a kua mi nɛ a ha nɛ hiɛ ɔ tsake kulaa nɛ́ e hí yomi. A ngɛ afɔlehi sãe kɛ ngɛ mawu kpahi nɛ a kɛ a nɛmɛ ɔmɛ kɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ po li mɛ ɔ hae ngɛ hiɛ ɔ, nɛ a ha nɛ hiɛ ɔ hyi tɔ kɛ nihi nɛ a pee we nɔ́ ko ɔ a muɔ. 5 A ma hehi nɛ ya hiɔwe* kɛ ha Baal konɛ a sã a bimɛ ngɛ la mi kaa sami afɔlehi kɛ ha Baal, i fã we mɛ, nɛ i de we mɛ ke a pee nɔ́ ko kaa jã, nɛ e bɛ ye tsui mi po hyɛ.”’*
6 “‘“Lɔ ɔ he ɔ, hyɛ! be ma nɛ a be lejɛ ɔ tsɛe ke Tofet loo Hinom Binyumu ɔ Dɔgba hu, mohu ɔ, a ma tsɛ lɛ ke Nɔmlɔ Gbemi Dɔgba,” Yehowa lɛ de. 7 “Ma puɛ Yuda kɛ Yerusalem a yi mi tomi ngɛ hiɛ ɔ, nɛ ma ha nɛ a gbo ngɛ klaate nya ngɛ a he nyɛli ɔmɛ, kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi ɔ* a hɛ mi. Nɛ i kɛ a gbogboe ɔmɛ ma ha hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli kaa niye ní. 8 Nɛ ma ha nɛ ma nɛ ɔ maa pee he gbeye womi nɔ́ kɛ nɔ́ ko nɛ a ma kpa nyagba kɛ wo lɛ. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa be ngɛ lejɛ ɔ kɛ gbeye maa hyɛ too nɛ e ma kpa nyagba kɛ wo lɛ ngɛ e haomi ɔmɛ tsuo a he je. 9 Ke a he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi ɔ* ba bɔle mɛ nɛ a sa ma a yi ɔ, a yi ma fĩ nɛ a maa ye a binyumu ɔmɛ kɛ a biyi ɔmɛ a lo, nɛ nɔ fɛɛ nɔ maa ye e nyɛmi he lo.
10 “Kɛkɛ ɔ, moo ywia buɛ ɔ ngɛ nyumu ɔmɛ nɛ́ a kɛ mo ho ɔ a hɛ mi, 11 nɛ́ o de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Kaa bɔ nɛ nɔ ko maa ywia buɛ puɛlɔ ko buɛ nɛ́ e be hie dlami hu ɔ, jã nɔuu ma ywia nimli nɛ ɔmɛ kɛ ma nɛ ɔ nɛ; nɛ a maa pu gbogboehi ngɛ Tofet hluu kɛ ya si be nɛ e ma hyi nɛ a be he ko nae nɛ a pu mɛ ngɛ.”’
12 “‘Jã pɛ lɛ ma pee hiɛ ɔ kɛ nihi nɛ a ngɛ mi ɔ, nɛ ma ha nɛ́ ma nɛ ɔ maa pee kaa Tofet,’ Yehowa lɛ de. 13 ‘Nɛ wehi nɛ a ngɛ Yerusalem kɛ Yuda matsɛmɛ a we ɔmɛ a he be tsɔe kaa Tofet, ee, wehi tsuo nɛ a sã afɔlehi ngɛ a yi nɔ kɛ ha hiɔwe tabo ɔmɛ tsuo kɛ hehi nɛ a sã dã afɔlehi kɛ ha mawu kpahi ngɛ ɔ.’”
14 Benɛ Yeremia kpale kɛ je Tofet, he nɛ Yehowa tsɔ lɛ ke e ya gba ngɛ ɔ kɛ ba a, e ya da si ngɛ Yehowa we ɔ yale ɔ mi nɛ e de ni ɔmɛ tsuo ke: 15 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ haomihi tsuo nɛ i tu he munyu kɛ si ma nɛ ɔ kɛ mahi tsuo nɛ bɔle lɛ ɔ maa ba a nɔ, ejakaa a kɛ tue mi timi* kua kaa a maa bu ye munyu ɔmɛ tue.’”
20 Jehanɛ ɔ, osɔfo Pashur nɛ ji Imer binyumu ɔ, nɛ́ lɛ nɔuu ji Yehowa we ɔ nɔ hyɛlɔ nɔkɔtɔma a ngɛ tue bue benɛ Yeremia ngɛ ní nɛ ɔmɛ gbae ɔ. 2 Kɛkɛ nɛ Pashur gba Yeremia nɛ ji gbalɔ ɔ ma, nɛ e bɔ lɛ pã ngɛ Benyamin Agbo ɔ Yiti Je, ngɛ Yehowa we ɔ. 3 Se e nɔ jena benɛ Pashur je Yeremia ngɛ pã a mi ɔ, Yeremia de lɛ ke:
“Yehowa be mo tsɛe hu ke Pashur, mohu ɔ, e ma tsɛ mo ke Gbeye Ngɛ He Fɛɛ He. 4 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ma ha nɛ́ o pee he gbeye womi nɔ́ kɛ ha mo nitsɛ o he, kɛ o huɛmɛ tsuo, nɛ a ma gbo ngɛ a he nyɛli ɔmɛ a klaate nya ngɛ o hɛ mi; nɛ ma ngɔ Yuda tsuo kɛ wo Babilon matsɛ ɔ dɛ, nɛ e maa nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ho Babilon ya, nɛ e kɛ klaate maa gbe mɛ. 5 Nɛ i kɛ ma nɛ ɔ ní nami ɔ tsuo, níhi tsuo nɛ e ngɛ, e ní kpakpahi tsuo kɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a juetlihi tsuo maa wo a he nyɛli ɔmɛ a dɛ. Nɛ a ma kpɔ̃ a ní ɔmɛ pani nya kɛ ho Babilon ya. 6 Nɛ mo Pashur, a maa nuu o kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ o we ɔ mi ɔ nyɔguɛ. A maa nu mo kɛ ya Babilon, nɛ o ma ya gbo ngɛ lejɛ ɔ, nɛ a maa pu o kɛ o huɛmɛ ɔmɛ tsuo ngɛ lejɛ ɔ, ejakaa o gba lakpa gbamihi kɛ ha mɛ.’”
7 Oo Yehowa, o sisi mi, ee, o sisi mi niinɛ.
O kɛ o he wami ɔ tsu ní ngɛ ye nɔ, nɛ o ye kunimi.
I plɛ pee muɔ nɔ́;
Nɛ daa ligbi ɔ, nɔ fɛɛ nɔ ngɛ ye he fɛu yee.
8 Ejakaa be fɛɛ be nɛ ma tu munyu ɔ, ja i kpa ngmlaa nɛ i de ke,
“Yi mi wami kɛ hɛ mi kpatami!”
Yehowa munyu ɔ he je ɔ, a jɛɔ mi nɛ a yeɔ ye he fɛu daa ligbi.
9 Lɔ ɔ he ɔ, i de ke: “I be e biɛ ta woe hu,
Nɛ i be munyu tue ngɛ e biɛ mi hu.”
Se ngɛ ye tsui mi ɔ, e munyu ɔ pee kaa la nɛ ngɛ tsoe nɛ́ a nga nya kɛ wo ye wu ɔmɛ a mi,
Nɛ i nyɛ we nya tsimi hu;
I nyɛ we nɛ ma da nya hu.
10 Ejakaa i nu munyu yayahi fuu nɛ nihi tu kɛ kɔ ye he;
Gbeye níhi bɔle mi kɛ kpe.
A deɔ ke, “Nyɛɛ po sane kɛ fɔ e nɔ; nyɛ ha nɛ waa po sane kɛ fɔ e nɔ!”
Nɔ fɛɛ nɔ nɛ e bua peeɔ kaa e ngɛ hlae nɛ́ ma ná tue mi jɔmi ɔ ngɛ blɔ hyɛe kaa ma pee nɔ́ yaya ko, a deɔ ke:
“Eko ɔ, a maa sisi lɛ nɛ e ma tɔ̃,
Nɛ wa maa ye e nɔ, nɛ wa maa ye lue ngɛ e nɔ.”
11 Se Yehowa piɛɛ ye he kaa tabulɔ nɛ́ e he ngɛ gbeye.
Enɛ ɔ he je nɛ nihi nɛ a ngɛ mi yi mi wae ɔ ma tɛ si nɛ a be kunimi yee ɔ nɛ.
Zo maa gbe mɛ kpɔtɔɔ, ejakaa a be kunimi yee.
A hɛ mi ma pue si kɛ ya neneene, nɛ nihi a hɛ be nɔ jee.
12 Se mo, Yehowa tabohiatsɛ, o hyɛɔ dalɔ mi;
O naa susumihi nɛ a mi kuɔ* kɛ tsui mi.
Ha nɛ ma na bɔ nɛ o maa ye a nɔ lue ha,
Ejakaa mo lɛ i kɛ ye sane ɔ ba ha.
13 Nyɛ la ha Yehowa! Nyɛ je Yehowa yi!
Ejakaa e kpɔ̃ ohiatsɛ ɔ* kɛ je yiwutsotsɛmɛ a dɛ.
14 Á gbiɛ ligbi nɛ a fɔ mi ɔ!
A ko jɔɔ ligbi ɔ nɛ ye yayo fɔ mi ɔ!
15 Á gbiɛ nyumu ɔ nɛ ngɔ sane kpakpa kɛ ba ha ye tsaatsɛ, nɛ́ e de lɛ ke:
“A fɔ binyumu ha mo!”
Nɛ́ lɔ ɔ ha nɛ e bua jɔ ɔ.
16 Jamɛ a nyumu ɔ nɛ́ e pee kaa mahi nɛ Yehowa kpata a hɛ mi nɛ́ e pia we e he ɔ.
Ke je na a, e nu ya fomi he, nɛ piani ɔ, e nu ta ngmlaa he.
17 Mɛni he je nɛ e gbi mi ngɛ ye yayo fɔmi kotoku mi,
Konɛ e fɔmi kotoku ɔ mi nɛ pee he nɛ a maa pu mi ngɛ
Nɛ́ hɔ ɔ ko hi e he kɛ ko ya neneene ɔ?
18 Mɛni he je nɛ i je fɔmi kotoku ɔ mi kɛ ba
Nɛ́ ma ba na haomi kɛ aywilɛho,
Nɛ́ ye ligbi ɔ nɛ ba nyagbe ngɛ hɛ mi si puemi mi ɔ?
21 Yeremia nine su sɛ gbi nɔ kɛ je Yehowa ngɔ, benɛ Matsɛ Zedekia tsɔ Pashur, nɛ ji Malkiya bi ɔ kɛ osɔfo Zefania nɛ ji Maaseya bi ɔ kɛ ya Yeremia ngɔ ɔ. Nɛ a ya de lɛ ke: 2 “Wa kpa mo pɛɛ nɛ o bi Yehowa munyu ha wɔ, ejakaa Babilon Matsɛ Nebukadnezar* kɛ wɔ ma ta hwumi. Eko ɔ, Yehowa ma tsu e nyakpɛ ní ɔmɛ eko kɛ ha wɔ konɛ e kpale kɛ je wa se.”
3 Yeremia de mɛ ke: “Nyɛ ya de Zedekia ke, 4 ‘Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma plɛ ta hwumi níhi nɛ ngɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ dɛ mi nɛ nyɛɛ kɛ ngɛ hwue ɔ kɛ wo nyɛ, ta hwumi níhi nɛ nyɛɛ kɛ ngɛ hwue kɛ ngɛ Babilon matsɛ ɔ kɛ Kaldeabi ɔmɛ nɛ a ngɛ gbogbo ɔ se nɛ a sa nyɛ yi ɔ sie ɔ. Nɛ ma bua a nya kɛ ba ma nɛ ɔ kpɛti. 5 Nɛ imi nitsɛ i kɛ nine nɛ a kpa mi kɛ kɔni si wami, kɛ abofu kɛ mi mi la kɛ mi mi fumi nɛ nya wa maa hwu kɛ si nyɛ. 6 Ma fiaa nimli kɛ lohwehi tsuo nɛ a ngɛ ma nɛ ɔ mi ɔ ní. Nɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* maa gbe mɛ.”’
7 “‘Nɛ Yehowa de ke, “Lɔ ɔ se ɔ, ma ngɔ Yuda matsɛ Zedekia kɛ e sɔmɔli ɔmɛ kɛ ma nɛ ɔ mi bi ɔmɛ, nɛ ji nihi nɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ, kɛ klaate kɛ hwɔ gbi mɛ ɔ, kɛ wo Babilon matsɛ Nebukadnezar* dɛ mi, kɛ a he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi ɔ* hu a dɛ. E kɛ klaate maa gbe mɛ. E be he nue ha mɛ, e mi mi be lɛ sãe ngɛ a he, nɛ e be mɛ mɔbɔ nae.”’
8 “Nɛ mo de nimli nɛ ɔmɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “I kɛ wami blɔ kɛ gbenɔ blɔ ngɛ nyɛ hɛ mi fɔe. 9 Nihi nɛ a maa hi ma nɛ ɔ mi ɔ, klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ maa gbe mɛ. Se nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa je kpo nɛ e ma ya nu Kaldeabi ɔmɛ nɛ a ba sa nyɛ yi ɔ a nane ɔ maa hi wami mi, nɛ e ma ná e wami* kaa ta yibu ní.”’*
10 “‘“Ejakaa i je ye hɛ kɛ pi ma nɛ ɔ konɛ ma ngɔ amanehlu kɛ ba e nɔ, se pi nɔ́ kpakpa. A kɛ ma a maa wo Babilon matsɛ ɔ dɛ mi, nɛ e kɛ la maa sã lɛ,” Yehowa lɛ de.
11 “‘Nyɛ Yuda matsɛ ɔ we mi bimɛ: Nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue. 12 Oo David we, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Daa mɔtu ɔ, nyɛɛ ye dami sane,
Nɛ nyɛ kpɔ̃ nɔ nɛ a ngɛ lɛ sisie ɔ kɛ je nɔ sisilɔ ɔ dɛ,
Konɛ ye mi mi fumi ɔ nɛ ko tso kaa la
Nɛ́ e tso nɛ́ nɔ ko be nyɛe maa gbe
Ngɛ nyɛ yiwutso ní peepee ɔmɛ a he je.”’
13 Yehowa de ke, ‘Nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ dɔgba a mi,
Kɛ nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ ma a nɛ ngɛ tɛsa amɛ a nɔ ɔ mi ɔ, i kɛ nyɛ ná.
Nɛ nyɛ nihi nɛ nyɛ deɔ ke: “Mɛnɔ ma kple si kɛ ba tua wɔ?
Nɛ mɛnɔ ma ba tua wa hi he ɔmɛ?” ɔ,
14 Ma gbla nyɛ tue
Ngɛ nyɛ ní peepee ɔmɛ a nya,
Nɛ i kɛ la maa sã e hue tso ɔ,
Nɛ e ma kpata níhi tsuo nɛ bɔle lɛ ɔ hɛ mi,’ Yehowa lɛ de.”
22 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Mo kple kɛ ya Yuda matsɛ ɔ we ɔ mi, nɛ o kɛ sɛ gbi nɛ ɔ ya ha lɛ. 2 Mo de ke, ‘Oo Yuda matsɛ nɛ́ o hii si ngɛ David matsɛ sɛ nɔ, moo bu Yehowa munyu tue, o kɛ o sɔmɔli ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a guɔ agbo nɛ ɔmɛ a mi kɛ sɛɔ mi ɔ. 3 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛɛ ye dami sane nɛ́ nyɛɛ pee nɔ́ nɛ da. Nyɛ kpɔ̃ nɔ nɛ a ngɛ lɛ sisie ɔ kɛ je nɔ sisilɔ ɔ dɛ mi. Nyɛ ko wa nubwɔ ko yi mi, nɛ nyɛ ko ye awusa* aloo yalɔyo* ko awi. Nɛ nyɛ ko pue nɔ ko nɛ e pee we nɔ́ ko ɔ muɔ si ngɛ hiɛ ɔ. 4 Ejakaa ke nyɛɛ kɛ ye munyu ɔ tsu ní saminya a, lɛɛ matsɛmɛ nɛ a hiɔ si ngɛ David matsɛ sɛ ɔ nɔ ɔ maa hi ta zugba lɛhi a mi kɛ okpɔngɔhi a nɔ kɛ gu we nɛ ɔ agbo ɔ mi kɛ sɛ mi. A kɛ a sɔmɔli ɔmɛ kɛ a we bi ɔmɛ.”’
5 “Yehowa de ke, ‘se ke nyɛ be ye munyu ɔmɛ tue bue ɔ, lɛɛ i ngɛ kita kãe kaa, we nɛ ɔ maa pee we doku.’
6 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ Yuda matsɛ ɔ we ɔ he ji nɛ ɔ nɛ,
‘O ngɛ kaa Gilead kɛ ha mi,
Kaa Lebanon yoku ɔ yi mi.
Se ma ha nɛ o maa pee kaa nga nɔ;
Nɛ nɔ ko nɔ ko be o ma amɛ ekoeko mi hie.
7 Nɛ ma je hɛ mi kpatali* kɛ wo mo,
A ti nɔ fɛɛ nɔ maa hɛɛ e ta hwumi níhi.
A maa poo o seda tso kpakpa amɛ kɛ pue si
Nɛ a maa ngmɛɛ a he kɛ pue la mi.
8 “‘Nɛ je mahi babauu maa be ngɛ ma nɛ ɔ he, nɛ nɔ fɛɛ nɔ ma bi e sibi ke: “Mɛni he je nɛ Yehowa pee ma ngua nɛ ɔ jã a?” 9 Nɛ a ma ha heto ke: “Ejakaa a kua somi nɛ Yehowa kɛ mɛ so ɔ nɛ a kplã si kɛ ha mawu kpahi nɛ a sɔmɔ mɛ.”
10 Nyɛ ko fo ya ha nɔ nɛ e gbo ɔ,
Nɛ nyɛ ko ye e he kɔmɔ.
Mohu ɔ, nyɛ fo ya wawɛɛ kɛ ha nɔ nɛ e ngɛ jee ɔ,
Ejakaa e be e se kpalee kɛ ba na zugba nɛ a fɔ lɛ ngɛ nɔ ɔ hu.
11 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔɔ Yosia bi Shalum* nɛ ji Yuda matsɛ ɔ nɛ́ e ngɛ nɔ yee ngɛ e tsɛ ɔ nane mi, nɛ́ e je zugba nɛ ɔ nɔ ɔ he ji nɛ ɔ nɛ: ‘E be kpalee kɛ ya lejɛ ɔ hu. 12 E ma gbo ngɛ he nɛ a nu lɛ nyɔguɛ kɛ ho ɔ, nɛ e be zugba nɛ ɔ nae hu.’
13 Kpoo ha nɔ nɛ gu blɔ nɛ dɛ nɔ kɛ po we
Nɛ́ e gui blɔ nɛ da nɔ kɛ ma e hiɔwe tsu ɔ,
Nɛ́ e haa nɛ e nyɛmi nɔmlɔ sɔmɔɔ lɛ yaka gu,
Nɛ́ e wui lɛ hiɔ ko ɔ;
14 Nɔ nɛ deɔ ke, ‘Ma ma we kɛ e mi tsuhi fuu
Nɛ hiɔwe tsu ɔmɛ a mi ma bli gbajaa.
Ma pee saflɛhi fuu kɛ wo he
Nɛ ma ka seda tsohi kɛ wo mi tsuo, nɛ i kɛ kɔla tsutsu ma kpa he tsuo.’
15 Anɛ o maa ya nɔ maa ye matsɛ akɛnɛ o ngɔ seda tsohi fuu kɛ ma o we ɔ pe ni kpahi ɔ lo?
O tsɛ hu ye ní nɛ e nu ní,
Se e ye dami sane nɛ e pee nɔ́ nɛ da,
Nɛ níhi ya nɔ saminya ha lɛ.
16 E ye nɔ́ nalɔ kɛ ohiatsɛ sane ha mɛ,
Nɛ níhi ya nɔ saminya.
‘Anɛ pi enɛ ɔ nɛ tsɔɔ kaa nɔ ko le mi ɔ lo?’ Yehowa lɛ de.
17 ‘Se o hɛngmɛ kɛ o tsui ngɛ ní nɛ o suɔ kaa o ma ná,
Kɛ nihi nɛ a pee we nɔ́ ko a muɔ si nɛ o ma pue,
Kɛ nihi nɛ o maa sisi nɛ o maa fia mɛ ojo ɔ pɛ nɔ.’
18 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ Yosia bi Yehoyakim nɛ ji Yuda matsɛ ɔ he ji nɛ ɔ nɛ,
‘A be kɔmɔ yee ha lɛ ke:
“Ao, ye nyɛminyumu! Ao, ye nyɛmiyo!”
A be ya foe ha lɛ ke:
“Ao, nyɔmtsɛ! Ao, matsɛ!”
19 A maa pu lɛ kaa bɔ nɛ a puɔ teji ɔ,
A maa gbla lɛ si nɛ a ma ya sake lɛ kɛ fɔ
Yerusalem agbo ɔmɛ a se.’
20 Moo kuɔ kɛ ya Lebanon nɛ o ya kpa bubuubui,
Mo wo o gbi nɔ ngɛ Bashan,
Nɛ́ o kpa bubuubui kɛ je Abarim
Ejakaa a kpata nihi tsuo nɛ a suɔ mo wawɛɛ ɔ a hɛ mi.
21 I kɛ mo tu munyu benɛ o nu he kaa o ngɛ slɔkee ɔ.
Se o de ke, ‘I be tue bue fɛɛ.’
Jã ji bɔ nɛ o ngɛ kɛ je o jokuɛwi a si,
Ejakaa o bui ye gbi tue.
22 Kɔɔhiɔ ma kpaka o to hyɛli ɔmɛ,
Nɛ a maa nuu nihi nɛ a suɔ mo wawɛɛ ɔ nyɔguɛ.
Kɛkɛ ɔ, zo maa gbe mo nɛ o hɛ mi ma pue si ngɛ amanehlu nɛ ba o nɔ ɔ he je.
23 Mo nɛ o ngɛ Lebanon,
Nɛ́ o pee tsu ngɛ seda tso ɔmɛ a kpɛ,
Ke o nu kɔɔmi ɔ, o ma kɛmɛ wawɛɛ.
O ma kɛmɛ* kaa yo nɛ ngɛ fɔe.”
24 “Yehowa de ke, ‘be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ, ke mo Yuda matsɛ Konia* nɛ o ji Yehoyakim bi ɔ ji nɔ́ nya sɔumi ga ngɛ ye hiɔ nine he po, ma je mo kɛ je lejɛ ɔ! 25 Ma ngɔ mo kɛ wo nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a gbe mo* ɔ a dɛ mi, nɛ ma ngɔ mo kɛ wo nihi nɛ o yeɔ mɛ gbeye, Babilon matsɛ Nebukadnezar* kɛ Kaldeabi ɔmɛ a dɛ mi. 26 Nɛ ma sake o kɛ o nyɛ nɛ fɔ mo ɔ kɛ fɔ zugba kpa ko nɛ́ pi lejɛ ɔ nɛ a fɔ mo ngɛ ɔ nɔ, nɛ lejɛ ɔ lɛ o ma gbo ngɛ. 27 Nɛ a be a se kpalee kɛ ba zugba nɛ a suɔ wawɛɛ ɔ nɔ hu gblegbleegble.*
28 Anɛ Konia nɛ ɔ lɛ ngɛ kaa buɛ ko nɛ ywia nɛ a kua lɛ,
Aloo buɛ ko nɛ nɔ ko nɔ ko sume ɔ lo?
Mɛni he je nɛ a sake e kɛ e sisi bimɛ ɔmɛ
Kɛ pue zugba nɛ a li nɔ ɔ nɔ ɔ?’
29 Oo zugba, zugba, zugba, moo bu Yehowa munyu ɔ tue.
30 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
‘Nyɛɛ ngma nyumu nɛ ɔ he sane kaa e be bi,
Nyumu nɛ e be manye yee gblee ngɛ e wami si himi mi,*
Ejakaa e sisi bimɛ ɔmɛ a ti nɔ ko nɔ ko be e se yee
Nɛ́ e hi David matsɛ sɛ ɔ nɔ nɛ́ e ye Yuda nɔ ekohu.’”
23 Yehowa de ke, “Kpoo ha to hyɛli nɛ a ngɛ to ɔmɛ nɛ a ngɛ ye lohwehi a ní yemi he ɔ a hɛ mi kpatae nɛ́ a ngɛ mɛ gbɛe kɛ ngɛ fĩae ɔ!”
2 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de kɛ kɔ to hyɛli nɛ a ngɛ ye ma a nɔ hyɛe ɔ a he ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ gbɛ ye jijɔ ɔmɛ kɛ fĩa; nyɛ yaa nɔ nɛ nyɛ fieɔ mɛ, nɛ nyɛ hyɛ we a nɔ.”
“Enɛ ɔ he ɔ, ma gbla nyɛ tue ngɛ nyɛ ní peepee yaya amɛ a he je,” Yehowa lɛ de.
3 “Kɛkɛ ɔ, ma bua ye jijɔ ɔmɛ nɛ piɛ ɔ a nya kɛ je zugbahi nɛ i fie mɛ kɛ ho a nɔ ya a, nɛ ma kpale mɛ kɛ ba a ní yemi he ɔ, nɛ a ma ba fɔ babauu nɛ a he maa hiɛ. 4 Nɛ ma ha mɛ to hyɛli nɛ́ a maa hyɛ a nɔ saminya. A be gbeye yee nɛ a tsui be poe hu, nɛ ekoeko be laae,” Yehowa lɛ de.
5 “Hyɛ! Ligbi ɔmɛ ma, nɛ ma ha nɛ dami tso ko ma tsɛ̃ kɛ ha David.* Nɛ e maa ye nɔ kaa matsɛ, nɛ e kɛ nɔ́ se kɔmi ma tsu ní nɛ e maa ye dami sane nɛ e maa pee nɔ́ nɛ da ngɛ zugba a nɔ,” Yehowa lɛ de. 6 Ngɛ e be ɔ mi ɔ, a ma he Yuda yi wami, nɛ Israel maa hi si slɔkee. Nɛ biɛ nɛ a kɛ ma tsɛ lɛ ji nɛ ɔ nɛ: Yehowa Ji Wa Dami Ní Peemi.”
7 Se Yehowa de ke, “Ligbi ɔmɛ ma nɛ a be dee hu ke, ‘Be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ e je Israelbi ɔmɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ ɔ ngɛ nɛ ɔ!” 8 mohu ɔ, a ma de ke, ‘Be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ fie Israel we ɔ sisi bimɛ ɔmɛ kɛ ho yiti je zugba a kɛ zugba kpa amɛ tsuo a nɔ ya, nɛ́ e kpale mɛ kɛ ba a ngɛ nɛ ɔ,’ nɛ a maa hi mɛ nitsɛmɛ a zugba a nɔ.”
9 Gbali ɔmɛ a munyu ji nɛ ɔ nɛ:
Ye tsui ku ngɛ ye mi.
Ye wu ɔmɛ tsuo ngɛ doe blibliibli.
I ngɛ kaa nyumu nɛ e de dã
Nɛ i ngɛ kaa nyumu nɛ nu dã pe nine,
Ngɛ Yehowa kɛ e munyuhi nɛ a ngɛ klɔuklɔu ɔ he je.
10 Ejakaa zugba a nɔ hyi tɔ kɛ gba puɛli;
Gbiɛmi ɔ he je ɔ, zugba a tsuo ngɛ aywilɛho yee
Nɛ lohwehi a ní yemi hehi nɛ a ngɛ nga a nɔ ɔ gbli.
A peeɔ ní yayahi nɛ a kɛ a he wami tsu we ní ngɛ blɔ nɛ da nɔ.
11 Gbali ɔmɛ kɛ osɔfo ɔmɛ tsuo a he tsɔ we.*
I naa a ní yaya amɛ ngɛ ye we ɔ po,” Yehowa lɛ de.
12 Enɛ ɔ he ɔ, a blɔ ɔmɛ a nɔ maa sane nɛ a nɔ maa wo diblii;
A ma tsitsɛɛ mɛ nɛ a maa nɔ si.
Ejakaa i kɛ haomi maa ba a nɔ
Ngɛ kojomi jeha a mi,” Yehowa lɛ de.
13 “Nɛ i na nɔ́ ko nɛ ngɛ tai ngɛ Samaria gbali ɔmɛ a he.
A gbaa ngɛ Baal biɛ mi,
Nɛ a ha ye ma Israel laa blɔ.
14 Nɛ i na ní komɛ nɛ be hɛngmɛ nɔ ngɛ Yerusalem gbali ɔmɛ a he.
A puɛɔ gba nɛ a yeɔ lakpa;
A woɔ yiwutsotsɛmɛ he wami,*
Nɛ a kpale we kɛ ji a yiwutso ní peepee ɔmɛ a se.
Mɛ tsuo a ngɛ kaa Sodom ngɛ ye hɛ mi,
Nɛ nihi nɛ a ngɛ e mi ɔ hu ngɛ kaa Gomora.”
15 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de kɛ si gbali ɔmɛ ji nɛ ɔ nɛ:
“Ma ha nɛ a maa ye nɔ́ nɛ dooɔ
Nɛ a maa nu nyu nɛ duɔ ngɛ mi.
Ejakaa Yerusalem gbali ɔmɛ ha nɛ hemi kɛ yemi kuami gbɛ kɛ fĩa zugba a nɔ.”
16 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛ ko bu gbali ɔmɛ nɛ a ngɛ gbae kɛ ngɛ nyɛ hae ɔ a munyu ɔmɛ tue.
A ngɛ nyɛ sisie.*
Ninahi nɛ a tuɔ he munyu ɔ je mɛ nitsɛmɛ a tsui mi,
Tsa pi Yehowa nya nɛ a je.
17 A deɔ nihi nɛ a bui mi ɔ si abɔ ke,
‘Yehowa de ke: “Nyɛ ma ná tue mi jɔmi.”’
Nɛ a deɔ nɔ fɛɛ nɔ nɛ nyɛɛɔ e tsui nɛ kplii ɔ se ke,
‘Haomi ko be o nɔ bae kɔkɔɔkɔ.’
18 Ejakaa mɛnɔ lɛ da nihi nɛ a hɛ kɛ su Yehowa he ɔ a kpɛti
Konɛ e na nɛ e nu e munyu ɔ?
Mɛnɔ lɛ e bu e munyu ɔ tue konɛ e nu?
19 Hyɛ! Yehowa kɔɔhiɔ nɛ nya wa a maa fia kɛ abofu;
E maa fia kaa lasiogblee kɛ pue yiwutsotsɛmɛ a yi mi.
20 Yehowa mi mi fumi ɔ be e se kpalee
Kɛ ya si be nɛ e ma tsu níhi nɛ ngɛ e tsui mi ɔ a he ní kɛ gbe nya.
Ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, nyɛ maa nu nɔ́ nɛ ɔ sisi heii.
21 I tsɔ we gbali ɔmɛ, se a tuɔ fo.
I kɛ mɛ tui munyu, se a gbaa.
22 Se, kaa a da nihi nɛ a hɛ kɛ su ye he ɔ a kpɛti ɔ,
Jinɛ a ko ha nɛ ye we bi ɔmɛ ko nu ye munyu ɔmɛ
Nɛ lɔ ɔ ko ha nɛ a ko kpale a se kɛ je a blɔ yayami ɔmɛ kɛ a ní peepee yaya amɛ a he.”
23 Yehowa de ke, “Anɛ ke i hɛ kɛ su nyɛ he pɛ loko Mawu ji mi lo, nɛ ke i ngɛ se lokoo lɛɛ pi Mawu ji mi lo?”
24 Yehowa de ke, “Anɛ nɔ ko ma nyɛ maa laa e he ngɛ laami he ko nɛ i be lɛ nae lo?
Anɛ i be nyɛe ma na nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ hiɔwe kɛ zugba a nɔ lo?” Yehowa lɛ de.
25 “I nu nɛ gbali ɔmɛ ngɛ lakpa gbamihi gbae ngɛ ye biɛ mi ke, ‘I nla nlami ko! I nla nlami ko!’ 26 Kɛ yaa si mɛni be nɛ ní nɛ ɔmɛ maa ya nɔ ngɛ gbali nɛ ɔmɛ a tsui mi, kaa a maa hi lakpa gbamihi gbae ɔ? A ji gbali nɛ a gbaa lakpa gbamihi kɛ jeɔ mɛ nitsɛmɛ a tsui mi. 27 A ngɛ hlae nɛ a gu nlami nɛ a sɛɛɔ kɛ haa a sibi ɔ nɔ kɛ ha nɛ ye we bi ɔmɛ a hɛ nɛ je ye biɛ nɔ, kaa bɔ nɛ Baal he je ɔ, a tsɛmɛ ɔmɛ a hɛ je ye biɛ ɔ nɔ ɔ. 28 Ke gbalɔ ko nla a, e gba nlami ɔ pɛ, se nɔ nɛ ye munyu ɔ ngɛ e dɛ ɔ, e tu ye munyu ɔ ngɛ anɔkuale mi.”
“Mɛni tsakpa lɛ ngɛ nga kɛ ngma a kpɛti?” Yehowa lɛ de.
29 “Anɛ ye munyu ɔ be kaa la lo? Anɛ e be kaa hamle nɛ ywiaa tɛsa lo?” Yehowa lɛ de.
30 Lɔ ɔ he ɔ, i kɛ gbali ɔmɛ nɛ a juɔ ye munyu ɔ kɛ jeɔ a sibi a ngɔ ɔ ná,” Yehowa lɛ de.
31 “I kɛ gbali ɔmɛ nɛ a kɛ a lilɛ deɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ e de ji nɛ ɔ nɛ!’” ɔ ná, Yehowa lɛ de.
32 “I kɛ gbali ɔmɛ nɛ a deɔ lakpa nlamihi kɛ haa ye we bi ɔmɛ nɛ lɔ ɔ haa nɛ a tlaa blɔ ngɛ a lakpa amɛ kɛ a he nɔ womi ɔmɛ a he ɔ ná.” Yehowa lɛ de.
I tsɔ we mɛ nɛ i fã we mɛ hulɔ. Enɛ ɔ he ɔ, a be nyɛe maa ye bua ma nɛ ɔ ngɛ blɔ ko blɔ ko nɔ,” Yehowa lɛ de.
33 “Nɛ ke nimli nɛ ɔmɛ loo gbalɔ ko loo osɔfo ko bi mo ke, ‘Mɛni ji Yehowa tlomi* ɔ?’ mo de mɛ ke, ‘“Nyɛ, nyɛ tutuutu ji tlomi ɔ nɛ! Nɛ ma sake nyɛ kɛ fɔ he,” Yehowa lɛ de.’ 34 Se gbalɔ ko loo osɔfo ko loo nɔ ko nɛ ma de ke, ‘Yehowa tlomi* ɔ ji nɛ ɔ nɛ!’ ɔ, ma gbla jamɛ a nɔ ɔ kɛ e we ɔ tsuo tue. 35 Nɔ́ nɛ nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ ngɛ e huɛ kɛ e nyɛmi bie ji, ‘Mɛni heto Yehowa ha? Nɛ mɛni Yehowa de?’ 36 Se Yehowa tlomi* ɔ lɛɛ, nyɛ ko wo nɔ tã hu, ejakaa tlomi* ɔ ji nyɛ nitsɛmɛ nyɛ nya mi munyu, nɛ nyɛ tsake Yehowa tabohiatsɛ ɔ, Mawu hɛ kalɔ ɔ nɛ ji wa Mawu ɔ munyu ɔmɛ.
37 “Nɔ́ nɛ e sa nɛ o bi gbali ɔmɛ ji nɛ ɔ nɛ, ‘Mɛni heto Yehowa ha nyɛ? Nɛ mɛni Yehowa de? 38 Nɛ ke nyɛ ya nɔ nɛ nyɛ de ke “Yehowa tlomi* ɔ!” lɛɛ nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Akɛnɛ nyɛ de ke, ‘Munyu nɛ ɔ ji Yehowa tlomi* ɔ,’ be mi nɛ i de nyɛ ke, ‘Nyɛ ko de ke: “Yehowa tlomi* ɔ!”’ 39 hyɛ! Ma wo nyɛ nɔ nɛ ma sake nyɛ kɛ fɔ he kɛ je ye hɛ mi, nyɛɛ kɛ ma nɛ i kɛ ha nyɛɛ kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ ɔ. 40 Nɛ ma ha nɛ zo maa gbe nyɛ kɛ ya neneene nɛ nyɛ hɛ mi ma pue si kɛ ya neneene, nɛ nɔ ko nɔ ko hɛ be nɔ jee.”’”
24 Benɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* nuu Yuda matsɛ Yekonia* nɛ ji Yehoyakim bi ɔ kɛ Yuda ganɔ ɔmɛ, ga ní tsuli ɔmɛ kɛ dade he ní tsuli* ɔmɛ kɛ je Yerusalem kɛ ho Babilon ya a se ɔ; Yehowa ha nɛ i na kusii* enyɔ komɛ kɛ a mi fig nɛ maa si ngɛ Yehowa sɔlemi we ɔ hɛ mi. 2 Fig kpakpahi ngɛ kusii* kake mi, a ngɛ kaa fig kekleekle yiblii, se kusii* enyɔne ɔ lɛɛ, fig yayahi lɛ a ngɛ mi, a puɛ kulaa nɛ́ a be hie yemi.
3 Kɛkɛ nɛ Yehowa bi mi ke: “Yeremia, mɛni o na?” Nɛ i de ke: “Fig; fig kpakpa amɛ hi saminya, se yaya amɛ lɛɛ a puɛ kulaa nɛ́ a be hie yemi.”
4 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke: 5 “Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Kaa bɔ nɛ fig kpakpa amɛ ngɛ ɔ, jã lɛ ma na Yudabi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ je hiɛ ɔ kɛ ho Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ ya a ngɛ blɔ kpakpa nɔ. 6 Ma ha nɛ ye hɛngmɛ nɛ hi a he nɛ́ ma pee mɛ kpakpa, nɛ ma ha nɛ a kpale kɛ ba zugba nɛ ɔ nɔ. Ma fia mɛ kɛ ma si, nɛ i be mɛ kue; ma du mɛ, nɛ i be mɛ hiae. 7 Ma ha mɛ tsui nɛ́ a kɛ maa le mi, kaa imi ji Yehowa. A maa pee ye we bi, nɛ ma pee a Mawu, ejakaa a kɛ a tsui tsuo maa kpale kɛ ba ye ngɔ.
8 “‘Se nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ fig yaya amɛ nɛ a puɛ kulaa nɛ a be hie yemi ɔ a he ji nɛ ɔ nɛ: “Jã nɛ ma na Yuda matsɛ Zedekia, e ganɔ ɔmɛ, Yerusalembi nɛ a piɛ ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ, kɛ nihi nɛ a ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ. 9 Ma ha nɛ a maa pee he gbeye womi nɔ́ kɛ haomi kɛ ha matsɛ yemihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ, a maa pee kaa he guɛ gbemi nɔ́, abɛ bumi nɔ́, ahlua bɔmi nɔ́ kɛ gbiɛmi ngɛ he fɛɛ he nɛ ma gbɛ mɛ kɛ fĩa a. 10 Nɛ ma tsɔ klaate, hwɔ, kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* kɛ nyɛɛ a se kɛ ya si be nɛ mɛ tsuo a hɛ mi ma kpata ngɛ zugba nɛ i kɛ ha a kɛ a nɛmɛ ɔ nɔ.”’”
25 Nɔ́ nɛ Mawu de Yeremia kɛ kɔ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yuda a, a he, ngɛ Yehoyakim bi Yosia, nɛ ji Yuda matsɛ ɔ nɔ yemi jeha eywiɛne ɔ mi, nɛ ji Babilon matsɛ Nebukadnezar* nɔ yemi kekleekle jeha a mi ɔ ji nɛ ɔ nɛ. 2 Nɔ́ nɛ gbalɔ Yeremia de kɛ kɔ Yudabi tsuo kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ a he ji nɛ ɔ nɛ:
3 “Kɛ je Yuda matsɛ Yosia nɛ ji Amon bi ɔ nɔ yemi jeha 13 ɔ nɔ kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, nɛ ji jeha 23 ji nɛ ɔ, Yehowa kɛ mi tu munyu, nɛ i ya nɔ nɛ i kɛ nyɛ tu munyu si abɔ,* se nyɛ bui tue. 4 Nɛ Yehowa tsɔ e sɔmɔli nɛ ji gbali ɔmɛ kɛ ba nyɛ ngɔ si abɔ,* se nyɛ bui mɛ tue. 5 A deɔ ke, ‘Wa kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ kpale kɛ je e blɔ yaya amɛ a nɔ, nɛ e kpa e yiwutso ní peepee ɔmɛ; kɛkɛ ɔ, nyɛ maa ya nɔ maa hi zugba nɛ Yehowa kɛ ha nyɛ nɛmɛ ɔmɛ blema a nɔ be kɛkɛɛ. 6 Nyɛ ko nyɛɛ mawu kpahi a se, nyɛ ko ja mɛ nɛ nyɛ ko kplã si ha mɛ, nɛ́ nyɛɛ kɛ nyɛ nine nya ní tsumi ɔmɛ nɛ́ ko ba wo ye mi mi la; ke pi jã a, i kɛ haomi maa ba nyɛ nɔ.’
7 “‘Se nyɛ bui mi tue, mohu ɔ, nyɛɛ kɛ nyɛ nine nya ní tsumi ɔmɛ wo ye mi mi la, nɛ nyɛɛ kɛ haomi ba nyɛ nɔ.’ Yehowa lɛ de.
8 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘“Akɛnɛ nyɛ bui mi tue he je ɔ, 9 i ngɛ tsɔe konɛ a ya ngɔ wekuhi tsuo nɛ a ngɛ yiti je ɔ kɛ ba, ma tsɛ Matsɛ Nebukadnezar,* nɛ ji ye sɔmɔlɔ ɔ hu kɛ ba, nɛ ma ha nɛ a ma ba tua zugba nɛ ɔ kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ nɔ ɔ kɛ je mahi tsuo nɛ bɔle mɛ ɔ. Ma kpata a hɛ mi, ma pee mɛ he gbeye womi nɔ́ kɛ nɔ́ ko nɛ a ma kpa nyagba kɛ wo lɛ, kɛ ma doku kɛ ya neneene,” Yehowa lɛ de. 10 Ma ha nɛ nyami kɛ ose hemi kɛ ayɛflo huno gbi kɛ ayɛflo gbi kɛ wɛ tɛ pɛmi kɛ kane kpɛmi se maa po. 11 Nɛ a ma kpata zugba nɛ ɔ tsuo hɛ mi nɛ e maa pee nɔ́ ko nɛ maa wo nihi a he gbeye, nɛ je ma nɛ ɔmɛ ma sɔmɔ Babilon matsɛ ɔ jeha 70 sɔuu.”’
12 “Yehowa de ke, ‘Se ke jeha 70 ɔ ba nyagbe ɔ, ma ha nɛ Babilon matsɛ ɔ kɛ jamɛ a je ma a nɛ́ á bu a yayami ɔ he akɔtaa,* nɛ ma ha nɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a maa pee ma doku kɛ ya neneene. 13 Ma ha nɛ munyuhi tsuo nɛ i tu kɛ si zugba nɛ ɔ nɛ ba e nɔ, nɛ ji munyuhi tsuo nɛ a ngma ngɛ womi nɛ ɔ mi nɛ́ Yeremia gba kɛ si je ma amɛ tsuo ɔ. 14 Ejakaa je mahi babauu kɛ matsɛ nguahi maa nuu mɛ nyɔguɛ, nɛ ma wo mɛ hiɔ ngɛ a ní peepee ɔmɛ kɛ a nine nya ní tsumi ɔmɛ a nya.’”
15 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu de mi ji nɛ ɔ nɛ: “Mo wo kplu kɛ e mi abofu wai nɛ ɔ ngɛ ye dɛ, nɛ o ha nɛ je mahi tsuo nɛ ma tsɔ mo a ngɔ ɔ nɛ a nu. 16 A maa nu nɛ a maa dede nɛ a maa pee a ní kaa godotsɛmɛ ngɛ klaate nɛ ma kɛ ba a kpɛti ɔ he je.”
17 Lɔ ɔ he ɔ, i wo kplu ɔ ngɛ Yehowa dɛ nɛ i ha nɛ je ma amɛ tsuo nɛ Yehowa tsɔ mi a ngɔ ɔ nu: 18 i je sisi kɛ je Yerusalem kɛ Yuda ma amɛ, e matsɛmɛ ɔmɛ kɛ e ganɔ ɔmɛ a nɔ, konɛ a hɛ mi nɛ kpata nɛ́ a pee he gbeye womi nɔ́, nɔ́ ko nɛ a ma kpa nyagba kɛ wo lɛ kɛ gbiɛmi, kaa bɔ nɛ e ji mwɔnɛ ɔ; 19 lɔ ɔ se ɔ, Egipt matsɛ Farao kɛ e sɔmɔli ɔmɛ, e ganɔ ɔmɛ kɛ e we bi ɔmɛ tsuo, 20 kɛ futufututsɛmɛ tsuo nɛ a ngɛ a kpɛti ɔ; matsɛmɛ tsuo nɛ a ngɛ Uz zugba a nɔ ɔ; matsɛmɛ tsuo nɛ a ngɛ Filistibi ɔmɛ a zugba a nɔ, Ashkelon matsɛ ɔ, Gaza matsɛ ɔ, Ekron matsɛ ɔ kɛ Ashdodbi nɛ a piɛ ɔ a matsɛ ɔ; 21 kɛ Edom, kɛ Moab, kɛ Ammonbi ɔmɛ; 22 kɛ Tiro matsɛmɛ ɔmɛ tsuo, Sidon matsɛmɛ ɔmɛ tsuo kɛ matsɛmɛ nɛ a ngɛ zugba kpɔ nɛ nyu bɔle lɛ ngɛ wo ɔ mi ɔ; 23 kɛ Dedan, Tema, Buz kɛ nihi tsuo nɛ a sɛ a yi he ɔ; 24 kɛ Arabiabi ɔmɛ a matsɛmɛ ɔmɛ kɛ futufututsɛmɛ ɔmɛ nɛ́ a ngɛ nga a nɔ ɔ a matsɛmɛ ɔmɛ tsuo; 25 jehanɛ ɔ, Zimri matsɛmɛ ɔmɛ tsuo, Elam matsɛmɛ ɔmɛ tsuo kɛ Mediabi ɔmɛ a matsɛmɛ ɔmɛ tsuo; 26 kɛ yiti je matsɛmɛ ɔmɛ nɛ a he kɛ we kɛ ni nɛmɛ nɛ a he kɛ ɔ tsuo, a maa nu kɛ nyɛɛ a sibi a se, kɛ zugba a nɔ matsɛ yemi kpahi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ; nɛ ke a nu ta a, Sheshak* matsɛ ɔ hu maa nu eko.
27 “Nɛ mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛɛ nu nɛ nyɛɛ de nɛ nyɛɛ vie nɛ nyɛɛ nɔɔ si, bɔ nɛ nyɛ be nyɛe maa te si hu ngɛ klaate nɛ ma kɛ ba nyɛ kpɛti ɔ he je.”’ 28 Nɛ ke a kua ke a be kplu ɔ ngɔe ngɛ o dɛ nɛ a nu ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “E sa nɛ nyɛɛ nu! 29 Ejakaa hyɛ! ke ma nɛ ye biɛ ngɛ nɔ ɔ lɛ i kɛ amanehlu ma e nɔ kekle ɔ, nyɛɛ lɛɛ nyɛ maa ye nyɛ he lo?”’
“Nyɛ be nyɛ he yee, ejakaa ma tsɛ klaate kɛ wo nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ a he,’ Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de.
30 “Nɛ moo gba gbami nɛ ɔ tsuo kɛ ha mɛ nɛ o de mɛ ke,
‘Yehowa maa wo gbi kɛ je hiɔwe,
Nɛ e ma ha nɛ a nu e gbi kɛ je e hi he klɔuklɔu ɔ.
Nɛ e maa wo gbi wawɛɛ kɛ wo e sihi he ɔ.
E ma kpa ngmlaa wawɛɛ kaa nihi nɛ a ngɛ wai ngae ngɛ wai ngami muɔ mi,
Nɛ e ma la kunimi yemi la kɛ wo nihi tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ.’
31 ‘Ngmlaa ko maa pɛ wawɛɛ kɛ ya je ɔ nyagbe he ɔmɛ tsuo,
Ejakaa Yehowa kɛ je ma amɛ ná sane.
Lɛ nitsɛ e maa kojo adesahi* tsuo.
Nɛ e kɛ yiwutsotsɛmɛ maa wo klaate dɛ mi,’ Yehowa lɛ de.
32 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
‘Hyɛ! Amanehlu ko je je ma ko mi kɛ yaa je ma kpa mi,
Nɛ a maa ngmɛɛ ahumi ko he kɛ je zugba a nɔ hehi nɛ a kɛ pe kulaa a.
33 “‘Nɛ nihi tsuo nɛ Yehowa maa gbe jamɛ a ligbi ɔ ma pue si kɛ je zugba a nyagbe he kake kɛ ya si zugba a nyagbe he kpa. A be kɔmɔ yee ha mɛ, nɛ a be a nya buae nɛ a be mɛ pue hulɔ. A maa pee kaa kuku zu ngɛ zugba a nɔ.’
34 Nyɛ to hyɛli, nyɛ fo ya, nyɛ kpa ngmlaa!
Nyɛ to kuu ɔ mi to kpakpa amɛ, nyɛ wuwlua si,
Ejakaa be nɛ a maa gbe nyɛ nɛ́ a maa gbɛ nyɛ kɛ fĩa a su,
Nɛ nyɛ maa nɔ si kaa buɛ nɛ he jua wa!
35 To hyɛli ɔmɛ be he ko nɛ a maa ma fo kɛ ya,
Nɛ to kuu ɔ mi to kpakpa amɛ hu he ko be nɛ a maa ma fo kɛ gu.
36 Nyɛɛ bu tue! To hyɛli ɔmɛ ngɛ ngmlaa kpae
Nɛ to kuu ɔ mi to kpakpa amɛ hu ngɛ ya foe,
Ejakaa Yehowa ngɛ a ní yemi he ɔ hɛ mi kpatae.
37 Nɛ hehi nɛ a buɔ si ngɛ ɔ tsuo jɔ dii
Ngɛ Yehowa mi mi fumi nɛ nya wa a he je.
38 E je kpo kɛ je e hi he ɔ kaa jata,*
Ejakaa a zugba a plɛ pee nɔ́ ko nɛ woɔ nɔ he gbeye
Ngɛ klaate yiwutsotsɛ
Kɛ e mi mi fumi nɛ nya wa a he je.”
26 Ngɛ Yuda matsɛ Yehoyakim nɛ ji Yosia binyumu ɔ nɔ yemi ɔ sisije ɔ, Yehowa kɛ Yeremia tu munyu: 2 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Moo da si ngɛ Yehowa we ɔ yale ɔ mi nɛ o tu munyu kɛ kɔ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yuda ma amɛ a mi nɛ a ma sɔmɔmi* ngɛ Yehowa we ɔ a he. Mo de mɛ níhi tsuo nɛ i fã mo ɔ; ko je munyu kake po ngɛ mi. 3 Eko ɔ, a maa bu tue nɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ maa kpale kɛ je e yiwutso ní peepee ɔ se, nɛ ma tsake ye juɛmi* kɛ kɔ haomi nɛ jinɛ i to kaa ma kɛ ba a nɔ ngɛ a yiwutso ní peepee ɔmɛ a he ɔ he. 4 Mo de mɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ke nyɛ be mi tue bue nɛ́ nyɛɛ ye ye mlaa a* nɛ i kɛ fɔ nyɛ hɛ mi ɔ nɔ, 5 nɛ ke nyɛ be ye sɔmɔli ɔmɛ nɛ́ a ji gbali nɛ́ i tsɔ mɛ kɛ ba nyɛ ngɔ si abɔ* ɔ a munyu ɔmɛ tue bue ɔ, 6 Lɛɛ ma pee we nɛ ɔ kaa bɔ nɛ i pee Shilo ɔ, nɛ ma pee ma nɛ ɔ kaa nɔ́ ko nɛ́ a gbiɛ kɛ ha je ma amɛ tsuo ngɛ zugba a nɔ.’”’”
7 Nɛ osɔfo ɔmɛ kɛ gbali ɔmɛ kɛ ma a tsuo nu munyu nɛ ɔmɛ nɛ Yeremia tu ngɛ Yehowa we ɔ mi ɔ. 8 Lɔ ɔ he ɔ, benɛ Yeremia tu munyuhi tsuo nɛ Yehowa fã lɛ ke e de ni ɔmɛ ɔ ta a, osɔfo ɔmɛ kɛ gbali ɔmɛ kɛ ma a tsuo nu lɛ nɛ a de ke: “O ma gbo kokooko. 9 Mɛni he je nɛ o gba ngɛ Yehowa biɛ mi, nɛ o de ke, ‘A maa pee we nɛ ɔ kaa bɔ nɛ a pee Shilo ɔ, nɛ ma nɛ ɔ hɛ mi ma kpata nɛ e maa fɔ si gu ɔ’?” Nɛ ma a tsuo bua kɛ wo Yeremia he ngɛ Yehowa we ɔ.
10 Benɛ Yuda ganɔ ɔmɛ nu munyu nɛ ɔmɛ ɔ, a je matsɛ ɔ we ɔ mi kɛ ba Yehowa we ɔ, nɛ a ba hi si ngɛ agbo ehe ɔ nɛ ngɛ Yehowa we ɔ he ɔ nya. 11 Osɔfo ɔmɛ kɛ gbali ɔmɛ de ganɔ ɔmɛ kɛ ma a tsuo ke: “Nyumu nɛ ɔ sa gbenɔ, ejakaa e gba kɛ si ma nɛ ɔ kaa bɔ nɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ nu ngɛ nyɛ tue mi ɔ.”
12 Kɛkɛ nɛ Yeremia de ganɔ ɔmɛ kɛ ma a tsuo ke: “Munyu nɛ ɔmɛ tsuo nɛ nyɛ nu ɔ, Yehowa lɛ tsɔ mi ke ma ba gba kɛ si we nɛ ɔ kɛ ma nɛ ɔ. 13 Lɔ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ, nyɛ tsake nyɛ blɔ ɔmɛ kɛ nyɛ ní peepee ɔmɛ, nɛ nyɛɛ bu Yehowa wa Mawu ɔ gbi tue, nɛ Yehowa ma tsake e juɛmi* ngɛ amanehlu nɛ e de ke e kɛ maa ba nyɛ nɔ ɔ he. 14 Se imi lɛɛ, i ngɛ nyɛ dɛ mi. Nyɛɛ pee mi nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ hi nɛ e da ngɛ nyɛ hɛ mi. 15 Se nyɛ ná nɛ nyɛɛ le kaa ke nyɛ gbe mi ɔ, nyɛɛ kɛ nɔ nɛ e pee we nɔ́ ko ɔ muɔ ba nyɛɛ kɛ ma nɛ ɔ kɛ nihi nɛ a ngɛ mi ɔ nyɛ nɔ, ejakaa ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yehowa lɛ tsɔ mi ke ma ba tu munyu nɛ ɔmɛ tsuo nɛ́ nyɛɛ nu.”
16 Kɛkɛ nɛ ganɔ ɔmɛ kɛ ma a tsuo de osɔfo ɔmɛ kɛ gbali ɔmɛ ke: “E sɛ nɛ a gbe nyumu nɛ ɔ, ejakaa e kɛ wɔ tu munyu ngɛ Yehowa wa Mawu ɔ biɛ mi.”
17 Jehanɛ ɔ, ma a mi nikɔtɔma amɛ ekomɛ te si nɛ a de asafo kuu ɔ nɛ a ba bua a he nya a ke: 18 “Mika nɛ́ je Meroshet ɔ gba ngɛ Yuda matsɛ Hezekia be ɔ mi, nɛ e de Yudabi ɔmɛ tsuo ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“A ma hu Zion kaa bɔ nɛ a huɔ ngmɔ ɔ,
Yerusalem maa pee ma doku,
Nɛ We ɔ yoku ɔ* maa pee kaa he nɛ ya hiɔwe ngɛ hue tso mi.”’*
19 “Anɛ Yuda matsɛ Hezekia kɛ Yuda ma a tsuo gbe lɛ lo? Anɛ e yi Yehowa gbeye lo, nɛ e kpa we Yehowa pɛɛ nɛ́ e na mɛ mɔbɔ, nɛ́ lɔ ɔ ha nɛ Yehowa tsake e juɛmi ngɛ amanehlu nɛ e to kaa jinɛ e kɛ maa ba a nɔ ɔ he lo? Enɛ ɔ he ɔ, waa kɛ amanehlu ngua ko ma wɔ nitsɛmɛ wa nɔ.*
20 “Nɛ nyumu ko hu hi si nɛ́ e gbaa ngɛ Yehowa biɛ mi, e biɛ ji Uriya, Shemaya nɛ je Kiriat Yearim ɔ bi ɔ, nɛ níhi nɛ e gba kɛ si ma nɛ ɔ kɛ zugba nɛ ɔ ngɛ kaa níhi nɛ Yeremia gba a nɔuu. 21 Matsɛ Yehoyakim kɛ e nyumuhi nɛ a he wa a kɛ e ganɔ ɔmɛ tsuo nu e munyu ɔmɛ, nɛ matsɛ ɔ to kaa e maa gbe lɛ. Benɛ Uriya nu he ɔ, e ye gbeye wawɛɛ nɛ e tu fo kɛ ho Egipt ya. 22 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Yehoyakim tsɔ Elnatan nɛ ji Akbor bi ɔ kɛ nyumu kpahi kɛ piɛɛ e he kɛ ho Egipt ya. 23 A ya ngɔ Uriya kɛ je Egipt kɛ ba nɛ a kɛ lɛ ya ha Matsɛ Yehoyakim, nɛ e kɛ klaate gbe lɛ nɛ e sake e gbogboe ɔ kɛ fɔ gɔ ɔ mi he nɛ a puɔ nimli gu ɔmɛ ngɛ ɔ.”
24 Se Shafan bi Ahikam ye bua Yeremia, bɔ nɛ pee nɛ a kɛ lɛ nɛ ko wo ma bi ɔmɛ a dɛ nɛ́ a ba gbe lɛ.
27 Ngɛ Yuda matsɛ Yehoyakim nɛ ji Yosia bi ɔ nɔ yemi ɔ sisije ɔ, Yehowa kɛ sɛ gbi nɛ ɔ ha Yeremia: 2 “Nɔ́ nɛ Yehowa de mi ji nɛ ɔ nɛ, ‘Moo pee kpahi kɛ kuɛpã tsohi kɛ ha o he, nɛ o kɛ wo o kuɛ. 3 Nɛ́ o kɛ tsɔ tsɔli ɔmɛ nɛ́ a ba Yuda matsɛ Zedekia ngɔ ngɛ Yerusalem ɔ, nɛ́ a kɛ ya ha Edom matsɛ ɔ, Moab matsɛ ɔ, Ammonbi ɔmɛ a matsɛ ɔ, Tiro matsɛ ɔ kɛ Sidon matsɛ ɔ. 4 O kɛ fami nɛ ɔ nɛ ha mɛ nɛ a kɛ ya ha a nyɔmtsɛmɛ ɔmɛ:
“‘“Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ; nɔ́ nɛ nyɛ ya de nyɛ nyɔmtsɛmɛ ɔmɛ ji nɛ ɔ nɛ, 5 ‘Imi lɛ i kɛ ye he wami ngua a kɛ ye nine nɛ i kpa mi ɔ bɔ zugba a, adesahi kɛ lohwehi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ; nɛ i kɛ haa nɔ fɛɛ nɔ nɛ i suɔ.* 6 Nɛ amlɔ nɛ ɔ, i kɛ zugba nɛ ɔmɛ tsuo ha ye sɔmɔlɔ Babilon matsɛ Nebukadnezar; nga mi lohwe awi yeli po, i kɛ mɛ ha lɛ nɛ́ a sɔmɔ lɛ. 7 Je ma amɛ tsuo ma sɔmɔ e kɛ e binyumu kɛ e bibi hluu kɛ ya si be nɛ lɛ nitsɛ e zugba be maa su, nɛ́ je mahi fuu kɛ matsɛ nguahi maa pee lɛ a nyɔguɛ.
8 “‘“‘Ke je ma ko loo matsɛ yemi ko kua kaa e be Babilon matsɛ Nebukadnezar sɔmɔe, nɛ e kɛ e he wui Babilon matsɛ ɔ kuɛpã tso ɔ sisi ɔ, i kɛ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* maa gbla jamɛ a ma a tue kɛ ya si benɛ ma gu e nine nɔ kɛ kpata mɛ tsuo a hɛ mi,’ Yehowa lɛ de.
9 “‘“‘Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ gbali ɔmɛ, nyɛ klaali ɔmɛ, nyɛ nlali ɔmɛ, nyɛ nyakpɛ ní peeli ɔmɛ kɛ nyɛ kunya yeli ɔmɛ tsuo nɛ́ a ngɛ nyɛ dee ke: “Nyɛ be Babilon matsɛ ɔ sɔmɔe ɔ,” nyɛ ko bu mɛ tue. 10 Ejakaa a ngɛ lakpa gbamihi gbae kɛ ngɛ nyɛ hae, bɔ nɛ pee nɛ á ngɔ nyɛ kɛ je nyɛ zugba a nɔ kɛ ya he ko tsitsaa, nɛ ma gbɛ nyɛ kɛ fĩa nɛ ma kpata nyɛ hɛ mi.
11 “‘“‘Se je ma nɛ e maa ngɔ e kuɛ kɛ wo Babilon matsɛ ɔ kuɛpã tso ɔ sisi nɛ e ma sɔmɔ lɛ ɔ, ma ha nɛ e ya nɔ nɛ́ e hi e zugba a nɔ,* nɛ e du ní ngɛ nɔ nɛ e hi nɔ,’ Yehowa lɛ de.”’”
12 Jã nɔuu lɛ i de Yuda matsɛ Zedekia hu ke: “Nyɛɛ ngɔ nyɛ kuɛ kɛ ba wo Babilon matsɛ ɔ kuɛpã tso ɔ sisi nɛ nyɛ sɔmɔ e kɛ e we bi ɔmɛ, konɛ nyɛɛ ya nɔ nɛ nyɛɛ hi wami mi. 13 Mɛni he je nɛ e sa nɛ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ ɔ nɛ gbe o kɛ o we bi ɔmɛ kaa bɔ nɛ Yehowa de kɛ kɔ ma nɛ e be Babilon matsɛ ɔ sɔmɔe ɔ he ɔ? 14 Nyɛ ko bu gbali nɛ a ngɛ nyɛ dee ke, ‘nyɛ be Babilon matsɛ ɔ sɔmɔe ɔ tue,’ ejakaa lakpa gbami lɛ a ngɛ gbae kɛ ngɛ nyɛ hae ɔ nɛ.
15 “‘Ejakaa i tsɔ we mɛ, se a ngɛ lakpa gbamihi gbae ngɛ ye biɛ mi, konɛ ma gbɛ nyɛ kɛ fĩa nɛ nyɛ hɛ mi nɛ kpata, nyɛɛ kɛ gbali ɔmɛ nɛ a gba kɛ tsɔɔ nyɛ ɔ tsuo,’ Yehowa lɛ de.”
16 Nɛ i de osɔfo ɔmɛ kɛ ma bi ɔmɛ tsuo ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nyɛ ko bu gbali ɔmɛ nɛ́ a ngɛ gbae kɛ ngɛ nyɛ hae ke: “Hyɛ! E be kɛe kulaa nɛ́ a kɛ Yehowa we ɔ ní ɔmɛ maa ba!” a tue, ejakaa a ngɛ lakpa gbamihi gbae kɛ ngɛ nyɛ hae. 17 Nyɛ ko bu mɛ tue. Nyɛ sɔmɔ Babilon matsɛ ɔ, nɛ nyɛ maa ya nɔ maa hi wami mi. Mɛni he je nɛ e sa nɛ a kpata ma nɛ ɔ hɛ mi ɔ? 18 Se ke gbali ji mɛ nɛ Yehowa munyu ɔ lɛ a jajeɔ niinɛ ɔ, lɛɛ, i kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ ha nɛ a kpa Yehowa tabohiatsɛ ɔ pɛɛ nɛ́ ní ɔmɛ nɛ piɛ ngɛ Yehowa we ɔ kɛ ní nɛmɛ nɛ a piɛ ngɛ Yuda matsɛ ɔ we ɔ mi kɛ Yerusalem ɔ, a ko ngɔ kɛ ho Babilon ya.’
19 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de kɛ kɔ titima amɛ, Wo ɔ,* tlɔɔke ɔmɛ kɛ níhi nɛ piɛ ngɛ ma nɛ ɔ mi, 20 nɛ́ Babilon matsɛ Nebukadnezar ngɔɛ kɛ yɛ benɛ e ba nu Yuda matsɛ Yekonia nɛ ji Yehoyakim bi ɔ, kɛ Yuda kɛ Yerusalem odehe ɔmɛ kɛ je Yerusalem kɛ ho Babilon ya a; 21 ee, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de kɛ kɔ níhi nɛ a piɛ ngɛ Yehowa we ɔ, Yuda matsɛ we ɔ mi kɛ Yerusalem tsuo a he ji nɛ ɔ nɛ: 22 ‘“A kɛ maa ya Babilon, nɛ a maa hi lejɛ ɔ kɛ ya si ligbi nɛ ma gbla ye juɛmi kɛ ba a nɔ, kɛkɛ ɔ, ma kpale mɛ kɛ ba, nɛ ma ngɔ mɛ kɛ ma a blɔ hehi,” Yehowa lɛ de.’”
28 Ngɛ jamɛ a jeha a mi nɔuu, ngɛ Yuda matsɛ Zedekia nɔ yemi ɔ sisije, ngɛ jeha eywiɛne ɔ we nyɔhiɔ enuɔne ɔ mi ɔ, gbalɔ Hanania nɛ ji Azur nɛ e je Gibeon ɔ bi ɔ de mi ngɛ Yehowa we ɔ ngɛ osɔfo ɔmɛ kɛ gbali ɔmɛ tsuo a hɛ mi ke: 2 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ma ku Babilon matsɛ ɔ kuɛpã tso ɔ mi. 3 Ngɛ jeha enyɔ* mi ɔ, ma ngɔ Yehowa we ɔ ní ɔmɛ nɛ́ Babilon matsɛ Nebukadnezar ba muɔɔ kɛ je hiɛ ɔ kɛ ho Babilon ya a kɛ kpale kɛ ba hiɛ ɔ.’” 4 “‘Nɛ ma kpale Yuda matsɛ Yekonia nɛ ji Yehoyakim bi ɔ, kɛ Yudabi tsuo nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ho Babilon ya a kɛ ba, ejakaa ma ku Babilon matsɛ ɔ kuɛpã tso ɔ mi,’ Yehowa lɛ de.”
5 Kɛkɛ nɛ gbalɔ Yeremia kɛ gbalɔ Hanania tu munyu ngɛ osɔfo ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a daa si ngɛ Yehowa we ɔ a hɛ mi. 6 Gbalɔ Yeremia de ke: “Amen!* Yehowa nɛ ha nɛ e ba mi! Yehowa nɛ ha nɛ gbami nɛ o gba kaa a maa kpale Yehowa we ɔ ní ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ nyɔguɛ tso mi ɔ tsuo kɛ je Babilon kɛ ba a nɛ e ba mi! 7 Se, i kpa mo pɛɛ, bu nɔ́ nɛ i ngɛ o kɛ ma bi ɔmɛ tsuo dee ɔ tue. 8 Blema a, gbali nɛ a sɛ i kɛ mo wa hlami ɔ gba kɛ kɔ je mahi fuu kɛ matsɛ yemi nguahi a he kaa ta kɛ haomi kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* maa ba a nɔ. 9 Ke gbalɔ ko gba kaa tue mi jɔmi maa ba, nɛ gbalɔ ɔ munyu ɔ ba mi ɔ, lɛɛ nɔ fɛɛ nɔ maa na kaa Yehowa lɛ tsɔ jamɛ a gbalɔ ɔ niinɛ.”
10 Kɛkɛ nɛ gbalɔ Hanania je kuɛpã tso ɔ kɛ je gbalɔ Yeremia kuɛ nɛ e ku mi. 11 Nɛ Hanania de ngɛ ma a tsuo hɛ mi ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Kikɛ ji bɔ nɛ ma ku Babilon matsɛ Nebukadnezar kuɛpã tso ɔ mi ngɛ je ma amɛ a kuɛ ngɛ jeha enyɔ mi.’” Kɛkɛ nɛ gbalɔ Yeremia je lejɛ ɔ kɛ ho.
12 Benɛ gbalɔ Hanania je kuɛpã tso ɔ ngɛ gbalɔ Yeremia kuɛ nɛ e ku mi se ɔ, Yehowa kɛ sɛ gbi nɛ ɔ ha Yeremia ke: 13 “Yaa nɛ o ya de Hanania ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “O ku kuɛpã tso nɛ a kɛ tso lɛ pee ɔ mi, se o maa pee dade kuɛpã tso kɛ ma nane mi.” 14 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ngɔ dade kuɛpã tso kɛ wo je ma nɛ ɔmɛ tsuo a kuɛ, konɛ a sɔmɔ Babilon matsɛ Nebukadnezar, nɛ a ma sɔmɔ lɛ. Nga mi lohwe awi yeli po, ma ngɔ mɛ kɛ ha lɛ.”’”
15 Kɛkɛ nɛ gbalɔ Yeremia de gbalɔ Hanania ke: “Oo Hanania, i kpa mo pɛɛ, moo bu tue! Yehowa tsɔ we mo, se o ha nɛ ma nɛ ɔ kɛ a hɛ fɔ lakpa munyu nɔ. 16 Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Hyɛ! I ngɛ mo jee kɛ je zugba a nɔ. Jeha nɛ ɔ, o ma gbo, ejakaa o wo nihi he wami konɛ a tsɔ atuã kɛ si Yehowa.’”
17 Lɔ ɔ he ɔ, gbalɔ Hanania gbo ngɛ jamɛ a jeha a mi, ngɛ nyɔhiɔ kpaagone ɔ mi.
29 Gbalɔ Yeremia ngma sɛ womi kɛ je Yerusalem kɛ ya ha nikɔtɔmahi nɛ a piɛ ngɛ nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a kpɛti ɔ, osɔfo ɔmɛ, gbali ɔmɛ kɛ ni ɔmɛ tsuo nɛ Nebukadnezar nuu mɛ nyɔguɛ kɛ je Yerusalem kɛ ho Babilon ya a, 2 benɛ Matsɛ Yekonia, manyɛ ɔ, matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma ɔmɛ, Yuda kɛ Yerusalem ganɔ ɔmɛ, ga ní tsuli ɔmɛ kɛ dade he ní tsuli* ɔmɛ je Yerusalem kɛ ho ɔ. 3 E kɛ sɛ womi ɔ tsɔ Elasa nɛ ji Shafan bi ɔ kɛ Gemaria nɛ ji Hilkia bi ɔ, nɛ́ Yuda matsɛ Zedekia tsɔ mɛ Babilon ke a ya Babilon matsɛ Nebukadnezar ngɔ ɔ. E ngma ngɛ sɛ womi ɔ mi ke:
4 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ ngɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ nyɔguɛ tso mi, nɛ́ i ha nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ je Yerusalem kɛ ho Babilon ya a dee ji nɛ ɔ nɛ, 5 ‘Nyɛɛ ma wehi nɛ nyɛɛ hi mi. Nyɛɛ pee ngmɔhi nɛ nyɛɛ ye a mi ní. 6 Nyɛɛ ngɔ yihi nɛ nyɛ fɔ binyumuhi kɛ biyihi; nyɛɛ ngɔ yihi kɛ ha nyɛ binyumu ɔmɛ, nɛ́ nyɛ ha nyɛ biyi ɔmɛ gba, konɛ mɛ hu a fɔ binyumuhi kɛ biyihi. Nyɛ he nɛ hiɛ ngɛ lejɛ ɔ, nyɛ nɔ nɛ ko gbɔ. 7 Nɛ nyɛ hla tue mi jɔmi kɛ ha ma nɛ i ha nɛ nyɛ ya pee nyɔguɛ ngɛ mi ɔ, nyɛɛ sɔle ha Yehowa kɛ ha ma a, ejakaa ke ma a ná tue mi jɔmi ɔ, nyɛ hu nyɛ ma ná tue mi jɔmi. 8 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Nyɛ ko ha nɛ nyɛ gbali ɔmɛ kɛ nyɛ klaali ɔmɛ nɛ a ngɛ nyɛ kpɛti ɔ nɛ a sisi nyɛ, nɛ nyɛ ko bu nlamihi nɛ a ngɛ nlae ɔ tue. 9 Ejakaa a ngɛ lakpa gbamihi gbae kɛ ngɛ nyɛ hae ngɛ ye biɛ mi. I tsɔ we mɛ,’ Yehowa lɛ de.”’”
10 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ke jeha 70 ba nyagbe ngɛ Babilon ɔ, ma gbla ye juɛmi kɛ ba nyɛ nɔ, nɛ ma ha nɛ si nɛ i wo kaa ma kpale nyɛ kɛ ba hiɛ ɔ nɛ ba mi.’
11 “‘Ejakaa i le susumihi nɛ i hɛɛ ngɛ nyɛ he, kaa ma ha nɛ nyɛ tue mi nɛ jɔ nyɛ, se pi kaa ma hao nyɛ, bɔ nɛ pee nɛ e hi ha nyɛ hwɔɔ se nɛ́ nyɛ ná hɛnɔkami,’ Yehowa lɛ de. 12 ‘Nyɛ ma tsɛ mi, nɛ nyɛ maa ba nɛ nyɛ ma ba sɔle ha mi, nɛ ma bu nyɛ tue.’
13 “‘Nyɛ ma hla mi nɛ nyɛ maa na mi, ejakaa nyɛ ma hla mi kɛ nyɛ tsui tsuo. 14 Nɛ ma ha nɛ́ nyɛɛ na mi,’ Yehowa lɛ de. ‘Nɛ ma bua nyɛ ni ɔmɛ nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya, nɛ ma bua nyɛ nya kɛ je je mahi kɛ hehi tsuo nɛ i gbɛ nyɛ kɛ fĩa a, nɛ ma kpale nyɛ kɛ je hehi nɛ i ha nɛ nyɛ ya pee nyɔguɛ ngɛ ɔ kɛ ba,’ Yehowa lɛ de.
15 “Se nyɛ de ke, ‘Yehowa ha wɔ gbali ngɛ Babilon.’
16 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa ngɛ matsɛ ɔ nɛ hii si ngɛ David matsɛ sɛ ɔ nɔ kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ ma a mi, nɛ ji nyɛ nyɛmimɛ nɛ a nui mɛ kɛ piɛɛ we nyɛ he kɛ yɛ nyɔguɛ tso mi ɔ dee ji nɛ ɔ nɛ, 17 ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “I kɛ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ ɔ* maa ba a nɔ, nɛ ma pee mɛ kaa fig nɛ́ sa* nɛ́ puɛ kulaa nɛ́ be hie yemi.”’
18 “‘Nɛ i kɛ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ maa nyɛɛ a se, nɛ ma ha nɛ a pee kaa he gbeye womi nɔ́ kɛ ha matsɛ yemihi nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ, gbiɛmi kɛ nɔ́ ko nɛ haa nɔ hemi poɔ, kɛ nɔ́ nɛ a kpaa nyagba kɛ woɔ kɛ he guɛ gbemi nɔ́ ngɛ je mahi nɛ i gbɛ mɛ kɛ fĩa a mi ɔ, 19 ejakaa a bui ye munyuhi nɛ i kɛ tsɔ ye sɔmɔli nɛ ji gbali ɔmɛ nɛ a kɛ ya ha mɛ ɔ tue,’ Yehowa lɛ de, ‘i tsɔ mɛ si abɔ.’*
“‘Se nyɛ bui tue,’ Yehowa lɛ de.
20 “Lɔ ɔ he ɔ, nyɛ nihi nɛ a nuu nyɛ nyɔguɛ, nɛ́ i je nyɛ kɛ Yerusalem kɛ ho Babilon ya a, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue. 21 Nɔ́ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de kɛ kɔ Ahab nɛ ji Kolaya bi ɔ kɛ Zedekia nɛ ji Maaseya bi ɔ nɛ a ngɛ lakpa gbamihi gbae ngɛ ye biɛ mi kɛ ngɛ nyɛ hae ɔ a he ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ mɛ ngɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* dɛ woe, nɛ e maa fia mɛ nɔ́ ngɛ nyɛ hɛ mi. 22 Nɛ nɔ́ nɛ maa ba a nɔ ɔ, Yudabi tsuo nɛ a ngɛ nyɔguɛ tso mi ɔ kɛ maa gbiɛ ke: “Yehowa nɛ pee mo kaa Zedekia kɛ Ahab, nɛ́ Babilon matsɛ ɔ sã mɛ ngɛ la mi ɔ!” 23 ejakaa a pee zo níhi ngɛ Israel, a kɛ ni kpahi a yihi puɛ gba, nɛ a tu lakpa munyuhi ngɛ ye biɛ mi, pohu i fã we mɛ,
“‘“Imi lɛ i le, nɛ imi ji odase,” Yehowa lɛ de.’”
24 “Nɛ Shemaya nɛ je Nehelam ɔ hu, mo de lɛ ke, 25 ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “O kɛ sɛ womihi mane nihi nɛ a ngɛ Yerusalem, osɔfo Zefania nɛ ji Maaseya bi ɔ, kɛ osɔfo ɔmɛ tsuo ngɛ o biɛ mi ke, 26 ‘Yehowa wo mo osɔfo ngɛ osɔfo Yehoyada nane mi, konɛ o hyɛ Yehowa we ɔ nɔ, nɛ́ o hyɛ godotsɛ fɛɛ godotsɛ nɛ e peeɔ e ní kaa gbalɔ ɔ nɔ, nɛ o bɔ lɛ pã nɛ o wo e kuɛ kɔsɔkɔsɔ; 27 lɔ ɔ he ɔ, mɛni he je nɛ o kã we Yeremia nɛ je Anatot nɛ ngɛ e ní pee kaa gbalɔ ɔ hɛ mi ɔ? 28 Ejakaa e kɛ sɛ gbi po mane wɔ ngɛ Babilon ke: “E se maa kɛ! Nyɛɛ ma wehi nɛ nyɛɛ hi mi. Nyɛɛ pee ngmɔhi nɛ nyɛɛ ye a mi ní, —”’”’”
29 Benɛ gbalɔ Zefania kane sɛ womi nɛ ɔ kɛ ha gbalɔ Yeremia a, 30 Yehowa kɛ Yeremia tu munyu nɛ e de lɛ ke: 31 “Moo tsɔ nɛ a ya de nihi tsuo nɛ a ngɛ nyɔguɛ tso mi ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ Shemaya nɛ je Nehelam ɔ he ji nɛ ɔ nɛ: “Akɛnɛ Shemaya gba kɛ tsɔɔ nyɛ, be mi nɛ i tsɔ we lɛ, nɛ́ e bɔ mɔde kaa e ma ha nɛ nyɛ he lakpa munyuhi nɛ nyɛɛ ye he je ɔ, 32 nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ma gbla Shemaya nɛ je Nehelam ɔ kɛ e sisi bimɛ a tue. A kpɛti nɔ ko nɔ ko yi be wami náe ngɛ nimli nɛ ɔmɛ a kpɛti, nɛ e be ní kpakpahi nɛ ma pee ha ye ma a nae, ejakaa e wo nihi he wami konɛ a tsɔ Yehowa hɛ mi atuã,’ Yehowa lɛ de.’”’”
30 Munyu nɛ je Yehowa ngɔ kɛ ba Yeremia ngɔ ji nɛ ɔ nɛ: 2 “Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Moo ngma nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i de mo ɔ kɛ wo womi mi. 3 Ejakaa “hyɛ! ligbi ɔmɛ ma, nɛ́ ma bua ye ma Israel kɛ Yuda nɛ́ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya,” Yehowa lɛ de, “nɛ ma kpale mɛ kɛ ba zugba nɛ i kɛ ha a nɛmɛ ɔ nɔ, nɛ a maa hi nɔ ekohu,” Yehowa lɛ de.’”
4 Munyuhi nɛ Yehowa tu kɛ tsɔɔ Israel kɛ Yuda ji nɛ ɔ nɛ.
5 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Wa nu nihi nɛ a he ngɛ dooe blibliibli a gbi;
Gbeye ngɛ, nɛ tue mi jɔmi ko be.
6 I kpa nyɛ pɛɛ nɛ nyɛ bi kaa, nyumu ma nyɛ ma fɔ lo.
Lɛɛ, mɛni he je mɔ nɛ i naa nyumu fɛɛ nyumu nɛ́ e he wa nɛ e kɛ e ninehi pue e muklii* nɔ
Kaa yo nɛ ngɛ fɔe ɔ?
Mɛni he je nɛ nɔ fɛɛ nɔ hɛ mi tsake ɔ?
7 Ao! Jamɛ a ligbi ɔ maa pee gbeye.*
Eko bɛ hyɛ,
E ji haomi be kɛ ha Yakob.
Se a ma kpɔ̃ lɛ kɛ je mi.”
8 “Jamɛ a ligbi ɔ, ma ku kuɛpã tso nɛ ngɛ a kuɛ ɔ, nɛ ma tsɔ a kpa a mi enyɔ; nɛ nibwɔhi* be mɛ a nyɔguɛ pee hu,” Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de. 9 “A ma sɔmɔ Yehowa a Mawu ɔ, kɛ David nɛ ji a matsɛ ɔ, nɔ nɛ ma ngɔ kɛ ha mɛ nɛ e ye a nɔ ɔ.”
10 “Nɛ mo ye sɔmɔlɔ Yakob, koo ye gbeye,
Oo Israel, o tsui nɛ ko po.
Ejakaa ma he o yi wami ngɛ tsitsaa he nɛ o ngɛ ɔ
Nɛ ma he o nina hu yi wami ngɛ zugba nɛ a ya pee nyɔguɛ ngɛ nɔ ɔ nɔ.
Yakob maa kpale kɛ ba, nɛ e maa pee kpoo nɛ e he maa jɔ lɛ,
Nɛ nɔ ko be a he gbeye woe,” Yehowa lɛ de.
11 “Ejakaa i kɛ mo ngɛ, nɛ ma he o yi wami.
Se ma kpata je mahi tsuo nɛ i gbɛ mo kɛ fĩa a nɔ ɔ a hɛ mi;
Se moo lɛɛ i be o hɛ mi kpatae.
Ma tsɔse mo* bɔ nɛ sa,
Se i be hae nɛ o ye o he kulaa hulɔ,” Yehowa lɛ de.
12 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Plaami nɛ o plaa a be hie tsami.
O pa a hu be hie tsami.
13 Nɔ ko be nɛ ma kpa pɛɛ ha mo,
A be nyɛe ma tsa o pa a.
A be nyɛe ma tsa mo.
14 Nihi tsuo nɛ a suɔ mo wawɛɛ ɔ a hɛ je o nɔ.
A hla we o se blɔ hu.
Ejakaa i fia mo nɔ́ kaa bɔ nɛ he nyɛlɔ fiaa nɔ nɔ́ ɔ,
Nɛ i gbla o tue kaa bɔ nɛ yiwutsotsɛ gblaa nɔ tue ɔ,
Ngɛ o yayami babauu kɛ o tɔmi fuu ɔ he je.
15 Mɛni he je nɛ o ngɛ ya foe ngɛ plaami nɛ o plaa a he ɔ?
Yeyee nɛ o ngɛ he nue ɔ be jee!
O yayami babauu kɛ o tɔmi fuu ɔ he je
Nɛ i pee mo nɔ́ nɛ ɔ nɛ.
16 Lɔ ɔ he ɔ, a ma kpata nihi tsuo nɛ a ngɛ o hɛ mi kpatae ɔ a hɛ mi,
Nɛ a maa nuu o he nyɛli ɔmɛ tsuo nyɔguɛ.
Nihi nɛ a haa o níhi ɔ, ni kpahi maa ha a níhi.
Nɛ nihi nɛ a muɔɔ o níhi ɔ, ni kpahi maa muɔɔ a níhi.”
17 “Se ma ha nɛ o ná he wami, nɛ ma tsa o pa amɛ,
E ngɛ mi kaa a tsɛɔ mo ke nɔ nɛ a fie lɛ:
‘Zion nɛ nɔ ko hla we e se blɔ,’” Yehowa lɛ de.
18 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“I ngɛ nihi nɛ a piɛ ngɛ Yakob bo tsu ɔ mi ɔ nya buae,
Ma na e bo tsu ɔ mɔbɔ.
A maa to ma a sisi ekohu ngɛ e kpongu ɔ nɔ,
Nɛ mɔ nɛ he wa a maa ma si ngɛ he nɛ e sa nɛ e hi ɔ.
19 Nɛ a maa nu sina kɛ muɔ he kɛ je a mi.
20 E bimɛ maa hi kaa bɔ nɛ a ngɛ sa a,
A maa pee nihi nɛ a he wa ngɛ ye hɛ mi.
I kɛ e he nyɛli ɔmɛ tsuo maa ye.
21 E nɔ yelɔ ɔ maa pee lɛ nitsɛ e we bi ɔmɛ a kpɛti nɔ kake,
Nɛ e maa je e mi kɛ ba.
Ma ha nɛ e hɛ kɛ ba, nɛ e maa su ye he.”
“Ejakaa ke pi jã a, mɛnɔ lɛ e maa ka* kaa e maa hɛ kɛ su ye he?” Yehowa lɛ de.
22 “Nɛ nyɛ maa pee ye we bi, nɛ ma pee nyɛ Mawu.”
23 Hyɛ! Yehowa kɔɔhiɔ nɛ nya wa a maa fia kɛ abofu,
E maa fia kaa lasiogblee kɛ pue yiwutsotsɛmɛ a yi mi.
24 Yehowa mi mi fumi nɛ nya wa a be e se kpalee
Kɛ ya si be nɛ e ma tsu níhi nɛ a ngɛ e tsui mi ɔ a he ní kɛ gbe nya.
Ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, nyɛ maa nu nɔ́ nɛ ɔ sisi.
31 Yehowa de ke, “Jamɛ a be ɔ, ma pee Israel wekuhi tsuo a Mawu, nɛ a maa pee ye we bi.”
2 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nihi nɛ klaate ɔ gbi mɛ ɔ a hɛ mi ba nyami ngɛ nga a nɔ
Benɛ Israel ngɛ blɔ ɔ nɔ kɛ yaa e he jɔɔmi he ɔ.”
3 Yehowa je e he kpo kɛ tsɔɔ mi ngɛ tsitsaa nɛ e de ke:
“Suɔmi nɛ be nyagbe lɛ i kɛ suɔ mo.
Lɔ ɔ he je nɛ i kɛ suɔmi nɛ se pui gbla mo kɛ su ye he ɔ nɛ.*
4 Ma kpale fia mo kɛ ma si ekohu nɛ ma ma mo ekohu.
Oo Israel yomiyo, o ma wo o we akasawa amɛ ekohu
Nɛ o maa je kpo nɛ o kɛ bua jɔmi maa do.*
5 O maa kpale pee wai ngmɔhi ngɛ Samaria yoku ɔmɛ a nɔ;
Ní duli ɔmɛ ma du ní nɛ a maa ye a nɔ yiblii.
6 Ejakaa ligbi ko maa ba nɛ hwɔɔli ɔmɛ nɛ a ngɛ Efraim yoku ɔmɛ a nɔ ɔ ma kpa ngmlaa ke:
‘Nyɛɛ te si, nyɛ ha nɛ waa ho Yehowa wa Mawu ɔ ngɔ ya ngɛ Zion.’”
7 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛɛ kɛ bua jɔmi nɛ la ha Yakob.
Nyɛ kpa ngmlaa kɛ bua jɔmi ejakaa nyɛ sɛ je ma amɛ a hlami.
Nyɛɛ fiɛɛ sɛ gbi ɔ, nyɛ je e yi nɛ́ nyɛ de ke,
‘Oo Yehowa, mo kpɔ̃ o we bi, nɛ ji Israelbi nɛ a piɛ ɔ.’
8 Ma kpale mɛ kɛ je yiti je zugba a nɔ kɛ ba.
Ma bua a nya kɛ je zugba a nɔ hehi nɛ kɛ pe kulaa a kɛ ba.
Nihi nɛ a hɛngmɛ yu kɛ glɔtsɛmɛ hu maa piɛɛ a he,
Yihɔyihi kɛ yihi nɛ a nu kɔɔmi tsuo maa piɛɛ a he.
Nimli asafo lɛ a maa kpale kɛ ba hiɛ ɔ.
9 A maa ba kɛ a hɛ mi ya.
Ma nyɛɛ a hɛ mi be mi nɛ a ngɛ pɛɛ kpae ke a na mɛ mɔbɔ ɔ.
Ma nyɛɛ a hɛ mi kɛ ya pahi a he
Kɛ gu blɔ nɛ nɔ da tlɔmɔɔ nɛ be hae nɛ a tɛ si ɔ nɔ.
Ejakaa i ji Tsɛ kɛ ha Israel, nɛ Efraim ji ye kekleekle bi.”
10 Nyɛ je mahi, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue,
Nɛ́ nyɛ ya fiɛɛ kɛ ha zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ nɛ́ a ngɛ tsitsaa a ke:
“Nɔ nɛ gbɛ Israel kɛ fĩa a maa kpale bua e nya.
E maa hyɛ e nɔ kaa bɔ nɛ to hyɛlɔ hyɛɔ e tohi a nɔ ɔ.
11 Ejakaa Yehowa ma kpɔ̃ Yakob
Nɛ e ma he e yi wami* kɛ je nɔ nɛ e he wa pe lɛ ɔ dɛ mi.
12 A maa ba nɛ a kɛ bua jɔmi ma he ose ngɛ Zion Yoku ɔ nɔ
Nɛ a bua maa jɔ ngɛ Yehowa kpakpa peemi ɔ he,*
Nɛ a bua maa jɔ ngɛ ngma kɛ wai ehe kɛ nu he,
Kɛ jehanɛ se hu, ngɛ to wawi kɛ na wawi ɔmɛ a he.
A* maa pee kaa abɔɔ nɛ ná nyu fuu,
Nɛ a be gbɔjɔe hu.”
13 “Jamɛ a be ɔ mi ɔ, yomiyo maa do kɛ bua jɔmi,
Nɛ nihewi ɔmɛ kɛ nimowi ɔmɛ hu maa do kɛ bua jɔmi.
Ma tsake a we aywilɛho yemi ɔ kɛ pee nyami.
Ma wo a bua nɛ ma ha nɛ a ma ná bua jɔmi ngɛ a kɔmɔ yemi ɔ nane mi.
14 Ma ha nɛ osɔfo ɔmɛ* maa tɔ kɛ ní babauu,*
Nɛ ye we bi ɔmɛ maa tɔ kɛ ní kpakpahi nɛ je ye ngɔ ɔ,” Yehowa lɛ de.
15 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
‘A nu gbi ko ngɛ Rama, kɔmɔ yemi kɛ ya fomi boboobo;
Rahel ngɛ e binyumu ɔmɛ* a he ya foe.
Nɛ e kplɛɛ we nɛ nɔ ko nɛ e wo e bua ngɛ e binyumu ɔmɛ a he je,
Ejakaa a be hu.’”
16 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“‘Mo kpa ya fomi nɛ o tsu o hɛ mi vonyu ɔ,
Ejakaa a maa wo mo hiɔ ngɛ o ní tsumi he,
A maa kpale kɛ je he nyɛlɔ ɔ zugba a nɔ kɛ ba,’ Yehowa lɛ de.
17 ‘Hɛnɔkami ngɛ kɛ ha mo hwɔɔ se,
O binyumu ɔmɛ maa kpale kɛ ba mɛ nitsɛmɛ a zugba a nɔ,’ Yehowa lɛ de.”
18 “I nu nɛ Efraim ngɛ kɔmɔ yee ke,
‘Jinɛ i ngɛ kaa na bi nɛ a tsɔse we lɛ,
Se o tsɔse mi nɛ i pee tsakemihi.
Moo kpale mi kɛ ba, nɛ ma kpale kɛ ba oya nɔuu,
Ejakaa mo ji Yehowa ye Mawu.
19 Ejakaa benɛ i kpale kɛ ba a, i pia ye he;
Benɛ a ha nɛ i nu sisi ɔ, i kɛ aywilɛho yemi gba ye ngmɔngmɔ he ma.
Zo gbe mi nɛ ye hɛ mi pue si,
Ejakaa níhi nɛ i pee ngɛ ye nihe be mi ɔ he zo ngɛ mi pee.’”
20 “Anɛ pi bi nɛ he jua wa kɛ ha mi nɛ i suɔ e sane ji Efraim lo?
Ejakaa e ngɛ mi kaa i tu munyu kɛ si lɛ si abɔ mohu lɛɛ, se loloolo ɔ, i kaiɔ lɛ.
Lɔ ɔ he je nɛ ye mi mi* sãã mi ngɛ e he ɔ nɛ.
Nɛ ma na lɛ mɔbɔ kokooko,” Yehowa lɛ de.
21 O kɛ blɔ kadimi níhi nɛ ma si ha o he,
Nɛ o pee blɔ tsɔɔmi okadihi kɛ ma blɔ ɔ he.
O juɛmi nɛ hi blɔ ngua a, nɛ ji blɔ nɛ o maa gu nɔ ɔ he,
Oo Israel yomiyo, kpale o se, kpale kɛ ba o ma nɛ ɔmɛ a mi.
22 Kɛ yaa si mɛni be lɛ o ma mimiɛ, Oo biyo nɛ o yi anɔkuale?
Ejakaa Yehowa bɔ nɔ́ ehe ko ngɛ zugba a nɔ:
Yo ma hla nyumu se blɔ wawɛɛ.”
23 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “A maa tu munyu nɛ ɔmɛ ekohu ngɛ Yuda zugba a nɔ, kɛ e ma amɛ a mi, ke i bua nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ ho ɔ a nya kɛ ba ekohu ɔ: ‘Oo hi he nɛ nihi naa dami ngɛ, Oo yoku klɔuklɔu, Yehowa nɛ jɔɔ mo.’ 24 Nɛ Yuda kɛ e ma amɛ tsuo kɛ ngmɔ huli kɛ to hyɛli maa hi e mi. 25 Ejakaa ma ha nɔ* nɛ pɔ tɔ lɛ ɔ he wami, nɛ nɔ fɛɛ nɔ* nɛ hwɔ ha nɛ e gbɔjɔ ɔ, ma ha nɛ e dɛ mi ma hyi.
26 Kɛkɛ nɛ ye hɛ tsɛ̃ nɛ i bli ye hɛngmɛ, nɛ i na kaa i hwɔ mahe nɛ e ngɔ ye he saminya.
27 “Hyɛ! Ligbi ɔmɛ ma, nɛ ma du adesahi kɛ lohwehi a ngmɛdu* ngɛ Israel kɛ Yuda we ɔ, nɛ ma ha nɛ a he nɛ hiɛ,” Yehowa lɛ de.
28 “Nɛ kaa bɔ nɛ i kɛ ye hɛ ma a nɔ nɛ́ i hia, nɛ́ i ku pue si, nɛ́ i hule kɛ pue si nɛ́ i ye mɛ awi ɔ, jã nɔuu i kɛ ye hɛ maa ma a nɔ nɛ ma fia mɛ kɛ ma si nɛ ma du mɛ,” Yehowa lɛ de. 29 “Jamɛ a be ɔ mi ɔ, a be dee hu ke, ‘Tsɛmɛ ye wai ngmlikiti, se bimɛ mohu a lungu fĩa.’* 30 Mohu ɔ, nɔ fɛɛ nɔ ma gbo ngɛ lɛ nitsɛ e tɔmi he je. Nɛ nɔ nɛ maa ye wai ngmlikiti ɔ, lɛ nitsɛ e lungu lɛ maa fĩa.”
31 “Hyɛ! Ligbi ɔmɛ ma nɛ́ i kɛ Israel we ɔ kɛ Yuda we ɔ maa so somi ehe ko,” Yehowa lɛ de. 32 “E be hie kaa somi nɛ i kɛ a nɛmɛ ɔmɛ so ligbi ɔ nɛ i pɛtɛ a kɔni si nɛ́ i nyɛɛ a hɛ mi kɛ je Egipt zugba a nɔ ɔ, ‘e ngɛ mi kaa imi ji a nyɔmtsɛ* nitsɛnitsɛ mohu lɛɛ, se a yi ye somi ɔ nɔ,’ Yehowa lɛ de.”
33 “Ejakaa somi nɛ i kɛ Israel we ɔ maa so kɛ je jamɛ a ligbi ɔmɛ a se ji nɛ ɔ nɛ; Ma ngɔ ye mlaa a kɛ wo a mi, nɛ ma ngma ngɛ a tsui mi. Nɛ ma pee a Mawu, nɛ a maa pee ye we bi,” Yehowa lɛ de.
34 “Nɛ nɔ ko be nɔ nɛ ngɛ e kasa nya kɛ e nyɛmi tsɔɔe hu ke, ‘Moo le Yehowa!’ ejakaa mɛ tsuo a maa le mi, kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ, ejakaa ma ngɔ a tɔmi ɔ kɛ ke mɛ, nɛ i be a yayami ɔ kaie hu,” Yehowa lɛ de.
35 Nɔ́ nɛ Yehowa,
Nɔ nɛ haa nɛ pu ɔ tsoɔ piani,
Nɛ́ e wo mlaahi* nɛ kudɔɔ nyɔhiɔ ɔ kɛ dodoehi nɛ a haa kane gbɔkuɛ ɔ,
Nɔ nɛ klɛɔ wo ɔ mi nɛ e haa nɛ e we oslɔke ɔmɛ peeɔ hamahama a,
Nɛ́ e biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
36 “‘Ja mlaa nɛ ɔmɛ tsu we ní hu,
Loko Israel nina be ma pee ngɛ ye hɛ mi hu kɛ ya daa,’ Yehowa lɛ de.”
37 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ja nɔ ko ma nyɛ ma susu hiɔwe ɔ nɛ́ e hla zugba a sisi tomi ɔ, loko imi hu ma kua Israel nina tsuo ngɛ níhi nɛ a pee ɔ he je,’ Yehowa lɛ de.”
38 “Hyɛ! Ligbi ɔmɛ ma, nɛ a maa po ma kɛ ha Yehowa kɛ je Hananel Mɔ ɔ he kɛ ya si Kɔ Nya Agbo ɔ he,” Yehowa lɛ de. 39 Susumi kpa a maa be tɛɛ kɛ ho Gareb kpongu ɔ nɔ ya, nɛ e maa dɔ e yi kɛ ya Goa. 40 Nɛ dɔgba nɛ́ a sakeɔ gbogboehi kɛ lazu* kɛ pueɔ mi ɔ kɛ kpongu ɔmɛ tsuo kɛ ya si Kidron Dɔgba a he, hluu kɛ ya si Okpɔngɔ Agbo ɔ kɔ nya a nɛ ngɛ kɛ yaa puje he blɔ ɔ maa pee nɔ́ nɛ ngɛ klɔuklɔu kɛ ha Yehowa. A be lɛ hiae nɛ a be lɛ tsɔtslɔɔe kɛ pue si hu.”
32 Nɔ́ nɛ Yehowa de Yeremia ngɛ Yuda matsɛ Zedekia nɔ yemi ɔ we jeha 10 mi ngɛ Nebukadnezar* nɔ yemi ɔ we jeha 18 ɔ mi ji nɛ ɔ nɛ. 2 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Babilon matsɛ ɔ tabo ɔ sa Yerusalem yi, nɛ a tsi gbalɔ Yeremia nya ngɛ Buli Ɔmɛ A Yale ɔ nɛ ngɛ Yuda matsɛ ɔ we ɔ mi ɔ mi. 3 Ejakaa Yuda matsɛ Zedekia tsi e nya, nɛ e de ke, “Mɛni he je nɛ o gba gbami nɛ ɔ? O de ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Ma ngɔ ma nɛ ɔ kɛ wo Babilon matsɛ ɔ dɛ mi, nɛ e maa ngɔ ma a, 4 nɛ Yuda matsɛ Zedekia be nyɛe maa je Kaldeabi ɔmɛ a dɛ, ejakaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ lɛ maa wo Babilon matsɛ ɔ dɛ, nɛ e maa na e hɛ mi nɛ e kɛ lɛ maa tu munyu hɛ mi kɛ hɛ mi.”’ 5 ‘E maa ngɔ Zedekia kɛ ya Babilon, nɛ e maa hi lejɛ ɔ kɛ ya si be nɛ ma gbla ye juɛmi kɛ ba e nɔ. E ngɛ mi kaa nyɛɛ kɛ Kaldeabi ɔmɛ ngɛ hwue mohu lɛɛ, se nyɛ be kunimi yee,’ Yehowa lɛ de.”
6 Yeremia de ke: “Yehowa kɛ mi tu munyu nɛ e de mi ke, 7 ‘Hanamel, nɛ ji o tsɛ ɔ nyɛminyumu Shalum bi ɔ maa ba o ngɔ nɛ e ma ba de mo ke: “Mo he ye zugba a nɛ ngɛ Anatot ɔ kɛ ha o he, ejakaa mo ji kekleekle nɔ nɛ o ngɛ he blɔ kaa o ma kpɔ̃ zugba nɛ ɔ.”’”
8 Hanamel, nɛ ji ye tsɛ ɔ nyɛminyumu ɔ bi ɔ ba ye ngɔ kaa bɔ nɛ Yehowa de ɔ, ngɛ Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi, nɛ e ba de mi ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o he ye zugba a nɛ ngɛ Anatot ɔ, nɛ́ ngɛ Banyaminbi ɔmɛ a zugba a nɔ ɔ, ejakaa mo ji nɔ nɛ o ngɛ he blɔ kaa o ngɔ nɛ́ o kpɔ̃. Mo he kɛ ha o he.” Kɛkɛ nɛ i na kaa Yehowa munyu ɔ ji nɛ ɔ nɛ.
9 Lɔ ɔ he ɔ, i he zugba a nɛ ngɛ Anatot ɔ kɛ je Hanamel, nɛ ji ye tsɛ ɔ nyɛminyumu ɔ bi ɔ dɛ. I ngmɛ sika nɛ nya su shekel* kpaago kɛ sika hiɔ nyɔngma kɛ ha lɛ. 10 Kɛkɛ nɛ i pee zugba a he womi, nɛ i sɔu nya, nɛ i tsɛ odasehi, nɛ i ngmɛ sika a ngɛ sɛnihi a nɔ. 11 I ngɔ zugba a he womi ɔ, nɔ́ nɛ a sɔu nya a, kaa bɔ nɛ e he blɔ tsɔɔmi kɛ mlaa a tsɔɔ ɔ, kɛ nɔ́ nɛ a sɔu we nya a, 12 nɛ i kɛ zugba a he womi ɔmɛ ha Baruk nɛ ji Maaseya bi Neria bi ɔ, ngɛ Hanamel, nɛ ji ye tsɛ ɔ nyɛminyumu ɔ bi ɔ, kɛ odase ɔmɛ nɛ a ngɔ a nine kɛ wo womi ɔ sisi ɔ kɛ Yudabi tsuo nɛ a hii si ngɛ Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi ɔ a hɛ mi.
13 Kɛkɛ nɛ i fã Baruk ngɛ a hɛ mi ke: 14 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Moo ngɔ womi nɛ ɔmɛ, nɛ ji zugba a he womi nɛ ɔmɛ, nɔ́ nɛ a sɔu nya kɛ nɔ́ a sɔu we nya a, nɛ o ngɔ kɛ wo zu buɛ mi, konɛ a se nɛ kɛ.’ 15 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nihi ma he wehi, zugbahi kɛ wai ngmɔhi ekohu ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ.’”
16 Kɛkɛ nɛ benɛ i ngɔ zugba a he womi ɔ kɛ ha Baruk, nɛ ji Neria bi ɔ se ɔ, i sɔle ha Yehowa nɛ i de lɛ ke: 17 “Ao, Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa! Hyɛ! Mo lɛ o kɛ o he wami ngua a kɛ o nine nɛ o kpa mi ɔ bɔ hiɔwe ɔ kɛ zugba a. Nɔ́ ko nɔ́ ko be nɛ o be nyɛe maa pee, 18 mo lɛ o jeɔ suɔmi nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ nimli akpehi abɔ, nɛ o kɛ tsɛmɛ a tɔmi he tue gblami baa* a bimɛ a nɔ ngɛ a se, mo ji anɔkuale Mawu ɔ, Mawu kpetekplenyɛ kɛ Hewalɔ, nɛ́ e biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ ɔ. 19 O ga womi se be,* nɛ o ní tsumi ɔmɛ kle, mo lɛ o hɛngmɛ naa adesahi a blɔ ɔmɛ tsuo, konɛ o wo nɔ fɛɛ nɔ hiɔ ngɛ e blɔ ɔmɛ kɛ e ní peepee ɔmɛ a nya. 20 O pee okadihi kɛ nyakpɛ níhi ngɛ Egipt zugba a nɔ, nɛ nihi le kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, nɛ enɛ ɔ he ɔ, o ná biɛ kɛ ha o he ngɛ Israel kɛ adesahi a kpɛti kaa bɔ nɛ e ji mwɔnɛ ɔ. 21 Nɛ o pee okadihi kɛ nyakpɛ níhi, nɛ o kɛ kɔni si wami kɛ nine nɛ́ o kpa mi kɛ gbeye níhi je o ma Israel kɛ je Egipt zugba a nɔ.
22 Pee se ɔ, o ha mɛ zugba nɛ ɔ nɛ́ o kã kita kaa o kɛ ma ha a nɛmɛ ɔ, zugba nɛ nyɔ nyu kɛ hwo ngɛ bee ngɛ nɔ ɔ. 23 Nɛ a ba nɛ a ba ngɔ zugba a, se a bui o gbi tue nɛ a nyɛɛ we ngɛ o mlaa a nya. A pee we níhi nɛ o fã mɛ ke a pee ɔ ekoeko, lɔ ɔ he ɔ, o ha nɛ haomi nɛ ɔmɛ tsuo ba a nɔ. 24 Hyɛ! Nyumuhi ba fia ta hwumi kpokuhi kɛ wo ma a he konɛ a ngɔ ma a, nɛ klaate, hwɔ, kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* he je ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ ma a maa wo Kaldeabi ɔmɛ nɛ a ngɛ hwue kɛ si ma a, a dɛ; níhi tsuo nɛ o de ɔ ba mi, kaa bɔ nɛ o na amlɔ nɛ ɔ. 25 Oo Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa, e ngɛ mi kaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a kɛ ma a maa wo Kaldeabi ɔmɛ a dɛ mi, se o de mi ke, ‘Ma ngɔ sika kɛ ya he zugba a kɛ ha ye he nɛ ma tsɛ odasehi.’”
26 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ Yeremia tu munyu nɛ e de lɛ ke: 27 “Imi Yehowa, adesahi tsuo* a Mawu ɔ ji nɛ ɔ nɛ. Anɛ nɔ́ ko ngɛ nɛ́ i be nyɛe ma pee lo? 28 Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ ma nɛ ɔ ngɛ Kaldeabi ɔmɛ kɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* dɛ mi woe, nɛ e maa ngɔ ma a. 29 Nɛ Kaldeabi ɔmɛ nɛ́ a ngɛ hwue kɛ si ma nɛ ɔ maa sɛ ma a mi, nɛ a maa mɛ ma a he la nɛ a maa sã ma a kɛ wehi nɛ ni ɔmɛ sã afɔlehi ngɛ a yi mi kɛ ha Baal nɛ́ a sã dã afɔlehi kɛ ha mawu kpahi konɛ a kɛ tɔ̃ ye nɔ ɔ.’
30 “‘Ejakaa Israelbi ɔmɛ kɛ Yudabi ɔmɛ pee ní yayahi sɔuu ngɛ ye hɛ mi kɛ je a jokuɛwi a si tɔɔ; Israelbi ɔmɛ yaa nɔ nɛ a kɛ a nine nya ní tsumihi woɔ ye mi mi la,’ Yehowa lɛ de. 31 ‘Ejakaa kɛ je ligbi nɛ a to ma nɛ ɔ sisi kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, ye mi mi la sɔuu lɛ a ngɛ woe, lɔ ɔ he ɔ, e sa nɛ ma je mɛ kɛ je ye hɛ mi, 32 ngɛ ní yayahi tsuo nɛ Israelbi ɔmɛ kɛ Yudabi ɔmɛ pee kɛ wo ye mi mi la a he je, a kɛ a matsɛmɛ ɔmɛ, a ganɔ ɔmɛ, a we osɔfo ɔmɛ, a gbali ɔmɛ kɛ Yuda nyumu ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ. 33 A yaa nɔ nɛ a plɛɔ a se kɛ woɔ mi se pi a hɛ mi; i bɔ mɔde kaa ma tsɔɔ mɛ ní si abɔ* mohu lɛɛ, se a ti nɔ ko nɔ ko bui tue nɛ́ e kɛ tsu ní. 34 nɛ a kɛ a we amagahi nɛ i hiɔ ɔ ba ma we nɛ ye biɛ ngɛ nɔ ɔ mi, konɛ a kɛ ble lɛ. 35 Jehanɛ hu ɔ, a ma hehi nɛ ya hiɔwe* kɛ ha Baal ngɛ Hinom Binyumu ɔ Dɔgba* a mi, konɛ a sã a binyumuhi kɛ a biyihi ngɛ la mi* kɛ ha Molek. I de we mɛ ke a pee nɔ́ ko kaa jã, nɛ e bɛ ye tsui mi hyɛ* kaa ma pee jamɛ a tai ní ɔ, nɛ́ ma ha nɛ Yuda nɛ pee yayami.’
36 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de kɛ kɔ ma nɛ ɔ nɛ nyɛ ngɛ dee ke a maa gu klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ ɔ nɔ, nɛ́ á kɛ wo Babilon matsɛ ɔ dɛ mi ɔ he ji nɛ ɔ nɛ, 37 ‘Ma bua a nya kɛ je zugbahi nɛ i kɛ abofu, mi mi la kɛ mi mi fumi nɛ nya wa gbɛ mɛ kɛ fĩa a nɔ ɔ, nɛ ma ngɔ mɛ kɛ ba hiɛ ɔ nɛ ma ha nɛ a hi si slɔkee. 38 Nɛ a maa pee ye ma, nɛ ma pee a Mawu. 39 Nɛ ma ha mɛ tsui kake kɛ blɔ kake, konɛ a ye mi gbeye be fɛɛ be, bɔ nɛ pee nɛ e hi ha mɛ nitsɛmɛ kɛ a bimɛ nɛ a maa ba ngɛ a se ɔ. 40 Nɛ i kɛ mɛ maa so neneene somi, nɛ ma ya nɔ ma pee mɛ kpakpa daa; ma ngɔ ye he gbeye yemi kɛ wo a tsui mi konɛ a ko kpale kɛ je ye se. 41 Ma ná a he bua jɔmi nɛ ma pee mɛ kpakpa, nɛ i kɛ ye tsui tsuo kɛ ye klaa* tsuo ma du mɛ saminya ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ.’”
42 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Kaa bɔ nɛ i kɛ haomi ngua ba ma nɛ ɔ nɔ ɔ, jã nɔuu kɛ̃ nɛ ma pee ní kpakpahi nɛ i wo mɛ si ɔ tsuo kɛ ha mɛ. 43 E ngɛ mi kaa nyɛ deɔ ke: “E ji zugba nɛ́ se nami ko be he, nɛ nɔmlɔ kɛ lohwe ko be nɔ, nɛ a ngɔ kɛ wo Kaldeabi ɔmɛ a dɛ mohu lɛɛ,”’ se ma ha nɛ a maa kpale he zugbahi ngɛ nɔ ekohu.
44 A kɛ sika ma he zugbahi, nɛ a maa pee zugba amɛ a he womihi, nɛ a maa sɔu a nya, nɛ a ma tsɛ odasehi kɛ je Benyamin zugba a nɔ, hehi nɛ bɔle Yerusalem ma a, Yuda ma amɛ a mi, mahi nɛ a ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ ɔ a mi, kɛ woyi je ma amɛ a mi, ejakaa ma kpale a nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ kɛ ba,’ Yehowa lɛ de.”
33 Yehowa kɛ Yeremia tu munyu si enyɔne benɛ loloolo ɔ, a tsi e nya ngɛ Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi ɔ, nɛ e de lɛ ke: 2 Nɔ́ nɛ Yehowa, nɔ nɛ Bɔ* zugba a, Yehowa, nɔ nɛ e pee zugba a nɛ́ e ngɔ kɛ ma si kpɛii; nɛ́ e biɛ ji Yehowa a de ji nɛ ɔ nɛ, 3 ‘Mo tsɛ mi, nɛ ma he nɔ, i pee klaalo kaa ma de mo ní nguahi kɛ níhi nɛ o nui a sisi nɛ́ o li.’”
4 “Ejakaa Yehowa, Israel Mawu ɔ tu wehi nɛ a ngɛ ma nɛ ɔ mi kɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ a we ɔmɛ nɛ a hule pue si, ngɛ klaate kɛ ma a yi nɛ a sa he je ɔ he munyu. 5 Nɛ e tu nihi nɛ a kɛ Kaldeabi ɔmɛ ma ba hwu, kɛ nihi nɛ e kɛ e we abofu kɛ e mi mi la nɛ nya wa a maa fia mɛ nɔ́ nɛ a gbogboehi ma hyi zugba a nɔ tɔ ɔ hu a he munyu. A yiwutso ní peepee ɔ ha nɛ e kɛ e hɛ mi laa ma a. 6 E de ke: ‘Ma tsa lɛ nɛ e ma ná he wami, nɛ ma tsa mɛ nɛ ma ha mɛ tue mi jɔmi kɛ anɔkuale babauu. 7 Nɛ ma kpale Yudabi kɛ Israelbi tsuo nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ kɛ ba, nɛ ma fia mɛ kɛ ma si kaa bɔ nɛ i pee sisije ɔ. 8 Nɛ ma tsu a he kɛ je yayamihi tsuo nɛ a pee kɛ si mi ɔ he, nɛ ma ngɔ a he yayami ɔmɛ tsuo kɛ tɔmihi nɛ a tɔ̃ ye nɔ ɔ kɛ ke mɛ. 9 Nɛ e maa pee hɛ mi nyami, yi jemi, kɛ afɛu nɔ́ ha mi ngɛ je ma amɛ tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ nɛ́ a maa nu kpakpa tsuo nɛ i pee ha lɛ ɔ he ɔ a hɛ mi. Nɛ a maa ye gbeye nɛ a he ma kpokpo ngɛ kpakpa tsuo nɛ i pee ha lɛ kɛ tue mi jɔmi nɛ i ha lɛ ɔ he je.’”
10 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘zugba nɛ ɔ nɛ nyɛ deɔ ngɛ he ke, se nami ko be he, nɔmlɔ ko loo lohwe ko be nɔ, nɛ Yuda ma amɛ kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ fɔɔ si gu, nɔ ko nɔ ko be a mi nɛ lohwe ko hu be a mi ɔ, a maa kpale nu 11 nyami kɛ ose hemi he ngɛ lejɛ ɔ, kɛ ayɛflo huno gbi kɛ ayɛflo gbi, kɛ nihi nɛ́ a ngɛ dee ke: “Nyɛɛ na Yehowa tabohiatsɛ ɔ si, ejakaa Yehowa hi; e suɔmi nɛ se pui ɔ ngɛ kɛ yaa neneene!”’ ɔ hu a gbi.
“‘A maa ngɔ sina afɔlehi kɛ ba Yehowa we ɔ, ejakaa ma kpale zugba a nɔ bi ɔmɛ nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ kɛ ba ekohu kaa sisije ɔ,’ Yehowa lɛ de.”
12 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Ngɛ zugba nɛ se nami ko be he, nɛ nɔmlɔ loo lohwe ko be nɔ, kɛ e ma amɛ a mi ɔ, a maa na lohwehi a ní yemi he kɛ ha to hyɛli ɔmɛ konɛ a to ɔmɛ nɛ a jɔɔ a he ngɛ lejɛ ɔ.’
13 “‘Tohi maa be ngɛ nɔ nɛ ngɛ mɛ kanee ɔ nine sisi ekohu ngɛ mahi nɛ a ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ, mahi nɛ a ngɛ dɔgba a mi, woyi je ma amɛ, Benyamin zugba a nɔ, hehi nɛ bɔle Yerusalem kɛ Yuda ma amɛ a mi,’ Yehowa lɛ de.”
14 Hyɛ! Ligbi ɔmɛ ma, nɛ́ ní kpakpahi nɛ i wo si kɛ kɔ Israel we ɔ kɛ Yuda we ɔ he ɔ maa ba mi,’ Yehowa lɛ de. 15 Ngɛ jamɛ a ligbi ɔmɛ kɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, ma ha nɛ dami tso ko ma tsɛ̃ kɛ ha David,* nɛ e maa ye dami sane nɛ e maa pee nɔ́ nɛ da ngɛ zugba a nɔ. 16 Jamɛ a be ɔ mi ɔ, a ma he Yuda yi wami nɛ Yerusalem maa hi si slɔkee. Nɛ a ma tsɛ lɛ ke: Yehowa Ji Wa Dami Ní Peemi.’”
17 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘E be bae kɔkɔɔkɔ kaa be ko maa ba nɛ a be nɔ ko nae nɛ e je David weku ɔ mi nɛ e maa hi Israel we ɔ matsɛ sɛ ɔ nɔ, 18 nɛ e be bae kɔkɔɔkɔ hu kaa be ko maa ba nɛ a be Levi osɔfo ɔmɛ a kpɛti nɔ ko nae nɛ e da ye hɛ mi nɛ e sã sami afɔlehi, ngma afɔlehi kɛ afɔle kpahi.’”
19 Yehowa kɛ Yeremia tu munyu ekohu nɛ e de lɛ ke: 20 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ke nyɛ ma nyɛ maa po ye somi nɛ kɔɔ je nami kɛ ye somi nɛ kɔɔ je jɔmi he ɔ mi, konɛ je nɛ ko na nɛ́ je nɛ ko jɔ ngɛ be nɛ sa kaa a ba a mi ɔ, 21 lɛɛ, nyɛ ma nyɛ maa po somi nɛ ngɛ i kɛ ye sɔmɔlɔ David wa kpɛti ɔ mi, konɛ e ko ná binyumu ko nɛ maa hi e matsɛ sɛ ɔ nɔ kɛ ye nɔ kaa matsɛ, nɛ jã nɔuu ji somi nɛ ngɛ i kɛ Levi osɔfo ɔmɛ nɛ a ji ye sɔmɔli ɔ a blɔ fa mi. 22 Kaa bɔ nɛ a be nyɛe maa kane hiɔwe tabo ɔ, nɛ́ a be nyɛe ma susu wo nya zia a, jã nɛ ma ha nɛ ye sɔmɔlɔ David nina a* kɛ Levibi ɔmɛ nɛ a sɔmɔɔ mi ɔ a he maa hiɛ.’”
23 Nɛ Yehowa kɛ Yeremia tu munyu ekohu nɛ e de lɛ ke: 24 “Anɛ o nui nɔ́ nɛ nimli nɛ ɔmɛ ngɛ dee ke, ‘Yehowa ma kua wekuhi enyɔ nɛ e hla a’ lo? A bui ye we bi ɔmɛ, nɛ a bui mɛ kaa ma hu.
25 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Kaa bɔ nɛ ye somi nɛ kɔɔ je nami kɛ je jɔmi he ɔ ngɛ ní tsue, nɛ mlaahi* nɛ kɔɔ hiɔwe kɛ zugba he ɔ hu ngɛ ní tsue loloolo ɔ, 26 jã nɔuu nɛ i be Yakob kɛ ye sɔmɔlɔ David a nina a* kuae, nɛ ma ha nɛ nɔ yeli maa je e nina a* mi kɛ ye Abraham, Isak kɛ Yakob sisi bimɛ ɔmɛ* a nɔ. Ejakaa ma bua a nihi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya kɛ ba, nɛ ma na mɛ mɔbɔ.’”
34 Nɔ́ nɛ Yehowa de Yeremia benɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* kɛ e tabo ɔ tsuo, kɛ zugba a nɔ matsɛ yemihi tsuo nɛ́ a ngɛ e nɔ yemi he ɔ, kɛ ni ɔmɛ tsuo ngɛ hwue kɛ́ si Yerusalem kɛ e ma amɛ tsuo ɔ ji nɛ ɔ nɛ:
2 “Nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Moo ya, nɛ o kɛ Yuda matsɛ Zedekia ya tu munyu nɛ o de lɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ ma nɛ ɔ ngɛ Babilon matsɛ ɔ dɛ mi woe, nɛ e kɛ la maa sã ma a. 3 Nɛ o be nyɛe maa je e dɛ, ejakaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a maa nu mo, nɛ a kɛ mo maa wo e dɛ mi. Nɛ o maa na Babilon matsɛ ɔ hɛ mi, nɛ e kɛ mo maa tu munyu hɛ mi kɛ hɛ mi, nɛ o maa ya Babilon.’ 4 Se kɛ̃ ɔ, moo bu Yehowa munyu ɔ tue, Oo Yuda matsɛ Zedekia, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ o he ji nɛ ɔ nɛ: “O be gboe ngɛ klaate nya. 5 O ma gbo ngɛ tue mi jɔmi mi, nɛ a maa sã tsopa kɛ e he via kɛ ha mo, kaa bɔ nɛ a sã kɛ ha o tsɛmɛ, nɛ ji matsɛmɛ nɛ a sɛ o hlami ɔ, nɛ a maa ye kɔmɔ ha mo ke, ‘Ao, nyɔmtsɛ!’ ejakaa ‘imi lɛ i tu munyu nɛ ɔ,’ Yehowa lɛ de.”’”’”
6 Kɛkɛ nɛ gbalɔ Yeremia tu munyu nɛ ɔmɛ tsuo kɛ tsɔɔ Yuda matsɛ Zedekia ngɛ Yerusalem, 7 benɛ Babilon matsɛ ɔ tabo ɔ ngɛ hwue kɛ́ si Yerusalem, kɛ Yuda ma amɛ tsuo nɛ piɛ ɔ, kɛ Lakish, kɛ Azeka a; ejakaa mɛ pɛ ji mahi nɛ a fia gbogbo kɛ wo a he nɛ a piɛ ngɛ Yuda ma amɛ a kpɛti.
8 Yehowa kɛ Yeremia tu munyu benɛ Matsɛ Zedekia kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ Yerusalem so kaa e ma ha nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ́ ye e he, 9 nɛ́ nɔ fɛɛ nɔ nɛ ha nɛ e nyɔguɛhi nɛ a ji Hebribi ɔ nɛ a ye a he, nyumuhi kɛ yihi tsuo, bɔ nɛ pee nɛ nɔ ko nɛ ko ngɔ e nyɛmi Yudano kɛ pee e nyɔguɛ hu ɔ. 10 Lɔ ɔ he ɔ, ganɔ ɔmɛ kɛ ma a tsuo bu tue. Nɛ somi nɛ a so kaa nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ha nɛ e nyɔguɛ nyumu kɛ e nyɔguɛ yo nɛ e ye e he, nɛ́ a ko ya nɔ nɛ a pee nyɔguɛ ha mɛ hu ɔ, a bu tue nɛ a ngmɛɛ a he. 11 Se pee se ɔ, a kpale ya ngɔ nyɔguɛ nyumu ɔmɛ kɛ nyɔguɛ yi ɔmɛ nɛ a ngmɛɛ a he ɔ kɛ ba ekohu, nɛ a nyɛ a nɔ nɛ a sɔmɔ kaa nyɔguɛhi ekohu. 12 Lɔ ɔ he ɔ, Yehowa munyu ɔ je Yehowa ngɔ kɛ ba Yeremia ngɔ ke:
13 “Nɔ́ nɛ Yehowa, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ so somi ko, ligbi ɔ nɛ i je mɛ kɛ je Egipt zugba a nɔ, kɛ je nyɔguɛ yemi mi* ɔ ke: 14 “Ke jeha kpaago ba nyagbe ɔ, nyɛ kpɛti nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngmɛɛ e nyɛmi Hebrino nɛ a jua lɛ kɛ ha lɛ, nɛ e sɔmɔ lɛ jeha ekpa a he; ngmɛɛ e he nɛ e ho.” Se nyɛ nɛmɛ ɔmɛ bui mi tue. 15 Se nyɛɛ lɛɛ lingmi nɛ ɔ, nyɛ nitsɛmɛ nyɛ tsake nyɛ tsui nɛ nyɛ pee nɔ́ nɛ da ngɛ ye hɛ mi, kaa nyɛ ha nɛ nyɛ nyɛmimɛ ɔmɛ ye a he, nɛ nyɛ so somi ngɛ ye hɛ mi ngɛ we nɛ ye biɛ ngɛ nɔ ɔ mi. 16 Se nyɛ tsake nyɛ juɛmi nɛ nyɛ ble ye biɛ ɔ, ejakaa nyɛ kpale ya ngɔ nyɛ nyɔguɛ nyumu ɔmɛ kɛ nyɔguɛ yi ɔmɛ nɛ́ nyɛ ngmɛɛ a he konɛ a ho he fɛɛ he ko nɛ a suɔ ya a kɛ ba ekohu, nɛ nyɛ nyɛ a nɔ konɛ a kpale sɔmɔ kaa nyɔguɛhi.’
17 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Nyɛ bui mi tue nɛ nyɛ ha we nɛ nyɛ nyɔguɛ ɔmɛ nɛ a ye a he, nyɛ ti nɔ ko nɔ ko ngmɛɛ we e nyɛmi nɛ ji e nyɔguɛ ɔ he. Lɔ ɔ he ɔ, amlɔ nɛ ɔ, ma ha nɛ nyɛɛ ye nyɛ he, ke i ha nɛ klaate, gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* kɛ hwɔ gbe nyɛ ɔ. Nɛ ma pee nyɛ he gbeye womi nɔ́ kɛ ha zugba a nɔ matsɛ yemi ɔmɛ tsuo,’ Yehowa lɛ de. 18 Nyumuhi nɛ a po ye somi ɔ mi nɛ́ a yi munyuhi nɛ ngɛ somi nɛ a so ngɛ ye hɛ mi ɔ nɔ benɛ a gba na bi ɔ mi enyɔ nɛ́ a nyɛɛ kɛ be ngɛ fã enyɔ ɔmɛ a kpɛti, 19 nɛ ji, Yuda ganɔ ɔmɛ, Yerusalem ganɔ ɔmɛ, matsɛ we ɔ nikɔtɔma amɛ, osɔfo ɔmɛ kɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ tsuo nɛ́ a gu na bi ɔ nɛ a gba mi enyɔ ɔ a kpɛti kɛ be ɔ, nɔ́ nɛ maa ba a nɔ ji nɛ ɔ nɛ: 20 Ma ngɔ mɛ kɛ wo a he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi ɔ* a dɛ mi, nɛ a gbogboe ɔmɛ maa pee niye ní kɛ ha hiɔwe lohwe pɛlitsɛmɛ kɛ zugba a nɔ lohwe awi yeli. 21 Nɛ ma ngɔ Yuda matsɛ Zedekia kɛ e ganɔ ɔmɛ kɛ wo a he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi,* kɛ Babilon matsɛ ɔ tabo ɔ nɛ a ngɛ kpalee ngɛ o se ɔ a dɛ.’
22 “Yehowa de ke, ‘I kɛ fami ma ha, nɛ ma ngɔ mɛ kɛ ba ma nɛ ɔ mi ekohu, nɛ a maa hwu kɛ si ma a, nɛ a maa ngɔ ma a nɛ a kɛ la maa sã lɛ; nɛ ma ha nɛ Yuda ma amɛ maa pee zugba nɛ se nami ko be he, nɛ nɔ ko nɔ ko be mi hie.’”
35 Yehowa kɛ Yeremia tu munyu ngɛ Yuda matsɛ Yehoyakim, nɛ ji Yosia binyumu ɔ be ɔ mi, nɛ e de lɛ ke: 2 “Moo ya Rekabbi ɔmɛ a we ɔ mi nɛ o kɛ mɛ nɛ ya tu munyu, nɛ́ o ngɔ mɛ kɛ ya Yehowa we ɔ, ngɛ ní yemi he ɔ* eko mi; nɛ́ o ha mɛ dã nɛ a nu.”
3 Lɔ ɔ he ɔ, i ngɔ Yaazania, nɛ ji Habazinia bi Yeremia bi ɔ, e nyɛminyumu ɔmɛ, e binyumu ɔmɛ tsuo kɛ Rekabbi ɔmɛ a we ɔ mi bi ɔmɛ tsuo 4 kɛ ba Yehowa we ɔ. I ngɔ mɛ kɛ ba Igdalia binyumu Hanan, anɔkuale Mawu ɔ nɔmlɔ ɔ binyumu ɔmɛ a ní yemi he ɔ nɛ ngɛ ganɔ ɔmɛ a ní yemi he ɔ kasa nya ngɛ Maaseya, Shalum nɛ ji agbo nya bulɔ ɔ bi ɔ ní yemi he ɔ yi nɔ ɔ. 5 Kɛkɛ nɛ i kɛ kpluhi nɛ dã ngɛ a mi ma nyumuhi nɛ a je Rekabbi ɔmɛ a we ɔ mi ɔ a hɛ mi, nɛ i de mɛ ke: “Nyɛɛ nu wai.”
6 Se a de mi ke: “Wa be wai nue, ejakaa Yehonadab,* Rekab bi ɔ, nɛ ji wa nɛnɛ ɔ fã wɔ ke, ‘Nyɛɛ kɛ nyɛ bimɛ nɛ ko nu wai kɔkɔɔkɔ. 7 Nɛ nyɛ ko po we, nyɛ ko du ní, nyɛ ko pee wai ngmɔ nɛ nyɛ ko ná wai ngmɔ kɛ ha nyɛ he hulɔ. Mohu ɔ, nyɛɛ hi bo tsuhi a mi be fɛɛ be, bɔ nɛ pee nɛ nyɛ se nɛ kɛ ngɛ zugba nɛ nyɛ ji nibwɔhi ngɛ nɔ ɔ nɔ.’ 8 Lɔ ɔ he ɔ, wa yaa nɔ nɛ wa buɔ Yehonadab, nɛ ji wa nɛnɛ Rekab bi ɔ tue ngɛ níhi tsuo nɛ e fã wɔ ɔ mi. Nɛ wa nui wai ko, waa kɛ wa yi ɔmɛ, wa binyumu ɔmɛ kɛ wa biyi ɔmɛ. 9 Nɛ wa mɛ wehi nɛ́ waa hi a mi, nɛ wa be wai ngmɔhi loo zugbahi loo dumi wu ko. 10 Wa ya nɔ nɛ wa hi bo tsuhi a mi, nɛ wa ngɛ famihi tsuo nɛ wa nɛnɛ Yehonadab* fã wɔ ɔ nɔ yee. 11 Se benɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* ba tua zugba a, wa de ke, ‘Nyɛɛ ba, nyɛ ha nɛ waa tu Kaldeabi ɔmɛ a tabo ɔ kɛ Siriabi ɔmɛ a tabo ɔ nya fo kɛ ho Yerusalem ya,’ nɛ amlɔ nɛ ɔ, wa ngɛ Yerusalem.”
12 Nɛ Yehowa kɛ Yeremia tu munyu nɛ e de lɛ ke: 13 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Yaa nɛ o ya de Yuda nyumu ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ ke: “Anɛ a de we nyɛ si abɔ ke nyɛɛ bu ye munyuhi tue lo?” Yehowa lɛ de. 14 “Yehonadab nɛ ji Rekab bi ɔ de e sisi bimɛ ɔmɛ ke, a ko nu wai, nɛ a bu e munyu ɔmɛ tue nɛ a nui wai kɛ ba si mwɔnɛ ɔ, a pee jã kɛ tsɔɔ kaa a yeɔ a nɛnɛ ɔ fami ɔ nɔ. Se nyɛɛ lɛɛ, i kɛ nyɛ tu munyu si abɔ,* se nyɛ bui mi tue. 15 Nɛ i ya nɔ nɛ i tsɔ ye sɔmɔli ɔmɛ tsuo nɛ ji gbali ɔmɛ kɛ ba nyɛ ngɔ, i tsɔ mɛ si abɔ* ke a ba de nyɛ ke, ‘I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ kpale e se kɛ je e blɔ yaya a nɔ, nɛ́ e pee nɔ́ nɛ da! Nyɛ ko ya nyɛɛ mawu kpahi a se nɛ́ nyɛ sɔmɔ mɛ. Ke nyɛ bu mi tue ɔ, nyɛ maa ya nɔ maa hi zugba nɛ i kɛ ha nyɛɛ kɛ nyɛ nɛmɛ ɔ nɔ.’ Se nyɛ bui mi tue nɛ ye munyu ɔmɛ hu nyɛ ngɔɛ. 16 Yehonadab nɛ ji Rekab bi ɔ sisi bimɛ ɔmɛ ya nɔ nɛ a ye mlaa nɛ a nɛnɛ ɔ wo mɛ ɔ nɔ, se ma nɛ ɔ lɛɛ a bui mi tue.”’”
17 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa, Mawu tabohiatsɛ ɔ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘I kɛ haomihi tsuo nɛ i bɔ Yuda kɛ nihi nɛ a ngɛ Yerusalem kɔkɔ ngɛ he ɔ ma a nɔ, ejakaa i tu he munyu kɛ tsɔɔ mɛ se a bui tue, i ya nɔ nɛ i tsɛ mɛ, se a he we nɔ.’”
18 Nɛ Yeremia de Rekabbi ɔmɛ a we ɔ mi bi ɔmɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Akɛnɛ nyɛ bu fami nɛ nyɛ nɛnɛ Yehonadab fã nyɛ ɔ tue nɛ nyɛ ya nɔ nɛ nyɛ ye e mlaa amɛ a nɔ, nɛ́ nyɛ pee níhi tsuo nɛ e de nyɛ ɔ he je ɔ, 19 nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “E be bae kɔkɔɔkɔ kaa be ko maa ba nɛ a be Yehonadab* nɛ ji Rekab bi ɔ sisi bi ɔmɛ a ti nɔ ko nae nɛ e ma sɔmɔ ngɛ ye hɛ mi.”’”
36 Ngɛ Yehoyakim, Yosia bi ɔ, nɛ ji Yuda matsɛ ɔ nɔ yemi jeha eywiɛne ɔ mi ɔ, Yehowa kɛ Yeremia tu munyu nɛ e de lɛ ke: 2 “Moo ngɔ womi kpo nɛ o ngma munyuhi tsuo nɛ i tu kɛ si Israel kɛ Yuda kɛ je ma amɛ tsuo ɔ kɛ wo mi. Ngmaa nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i de mo kɛ je kekleekle ligbi nɛ i kɛ mo tu munyu ngɛ Yosia be ɔ mi kɛ ba si mwɔnɛ ɔ. 3 Eko ɔ, ke Yuda we ɔ mi bi ɔmɛ nu haomihi tsuo nɛ i to kaa ma kɛ ba a nɔ ɔ, a ma tsake kɛ je a blɔ yaya amɛ a nɔ, kɛkɛ ɔ, ma ngɔ a tɔmi kɛ a yayami ɔ kɛ ke mɛ.”
4 Kɛkɛ nɛ Yeremia tsɛ Baruk, Neria bi ɔ, nɛ Yeremia de lɛ munyuhi tsuo nɛ Yehowa tu kɛ tsɔɔ lɛ ɔ, nɛ Baruk ngma kɛ wo womi kpo ɔ mi. 5 Kɛkɛ nɛ Yeremia de Baruk ke: “A tsi ye nya, nɛ i be nyɛe ma sɛ Yehowa we ɔ. 6 Lɔ ɔ he ɔ, mo lɛ o ma ya kane Yehowa munyu ɔ nɛ i de mo nɛ o ngma kɛ wo womi kpo ɔ mi ɔ kɛ ha mɛ nɛ́ a nu. Ngɛ hwɔ hami ligbi ɔ nɔ ɔ, moo kane konɛ nihi nɛ a ngɛ Yehowa we ɔ jamɛ a ligbi ɔ nɛ a nu; nɛ enɛ ɔ ma ha nɛ o kane kɛ ha Yudabi tsuo nɛ a je a ma amɛ a mi kɛ ba a. 7 Eko ɔ, a pɛɛ kpami kaa a na mɛ mɔbɔ ɔ maa su Yehowa ngɔ, nɛ a kpɛti nɔ fɛɛ nɔ maa kpale kɛ je e blɔ yaya amɛ a nɔ, ejakaa abofu kɛ mi mi la nɛ Yehowa kɛ ma a nɔ ɔ nya wa wawɛɛ nitsɛ.”
8 Lɔ ɔ he ɔ, Baruk, nɛ ji Neria bi ɔ pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ gbalɔ Yeremia fã lɛ ke e pee ɔ; e kane Yehowa munyu ɔmɛ nɛ́ a ngɛ womi kpo ɔ mi ɔ ngɛ Yehowa we ɔ nɛ ni ɔmɛ nu.
9 Jehanɛ ɔ, ngɛ Yehoyakim, Yosia bi ɔ, nɛ ji Yuda matsɛ ɔ nɔ yemi jeha enuɔne ɔ mi ɔ, nihi tsuo nɛ a ngɛ Yerusalem kɛ nihi tsuo nɛ a je Yuda ma amɛ a mi kɛ ba a ha hwɔ ngɛ Yehowa hɛ mi. 10 Kɛkɛ nɛ Baruk kane Yehowa munyu ɔmɛ nɛ ngɛ womi kpo ɔ mi ɔ ngɛ Gemaria, Shafan bi ɔ nɛ ji womi ngmalɔ ɔ tsu* ɔ nɛ ngɛ yiti je yale ɔ mi ɔ mi, ngɛ agbo ehe ɔ nɛ ngɛ Yehowa we ɔ he ɔ kasa nya a.
11 Benɛ Mikaya, nɛ ji Gemaria bi Shafan bi ɔ nu Yehowa munyu ɔ tsuo nɛ a kane kɛ je womi kpo ɔ mi ɔ, 12 e kple kɛ ho matsɛ we ɔ mi ya, nɛ e ho womi ngmalɔ ɔ tsu ɔ mi ya. Ganɔ ɔmɛ* tsuo hii si ngɛ lejɛ ɔ: Mɛ ji, Elishama nɛ ji womi ngmalɔ ɔ, Shemaya bi Delaya, Akbor bi Elnatan, Shafan bi Gemaria, Hanania bi Zedekia, kɛ ganɔ kpa amɛ tsuo. 13 Mikaya de mɛ níhi tsuo nɛ e nu benɛ Baruk kane womi kpo ɔ mi munyu ɔmɛ kɛ ha ma a mi bi ɔmɛ nɛ́ a nu ɔ.
14 Kɛkɛ nɛ ganɔ ɔmɛ tsuo tsɔ Yehudi kɛ ho Baruk ngɔ ya, Yehudi nɛ ɔ tsɛ ji Netania, Netania tsɛ ji Shelemia nɛ Shelemia tsɛ ji Kushi, konɛ e ya de lɛ ke: “Ngɔɔ womi kpo ɔ nɛ o kane e mi munyu ɔmɛ kɛ ha ma a mi bi ɔmɛ ɔ, nɛ o ba.” Enɛ ɔ he ɔ, Neria bi Baruk wo womi kpo ɔ nɛ e ho a ngɔ ya. 15 A de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ, moo hi si nɛ o kane nɛ waa nu.” Kɛkɛ nɛ Baruk kane womi ɔ ha mɛ.
16 Benɛ a nu munyu ɔmɛ nɔuu pɛ ɔ, gbeye pue a nɔ, nɛ a hyɛ a sibi a hɛ mi, nɛ a de Baruk ke: “E sa nɛ wa ya de matsɛ ɔ munyu nɛ ɔmɛ tsuo.” 17 Kɛkɛ nɛ a bi Baruk ke: “Wa kpa mo pɛɛ, mo de wɔ bɔ nɛ o plɛ kɛ ngma munyu nɛ ɔmɛ tsuo ha. Anɛ Yeremia lɛ de mo ke o ngma ní nɛ ɔmɛ tsuo lo? 18 Baruk ha mɛ heto ke: “Ee, lɛ nɛ e de mi munyu nɛ ɔ tsuo, nɛ i kɛ inki ngma kɛ wo womi kpo nɛ ɔ mi.” 19 Ganɔ ɔmɛ de Baruk ke: “Moo ho nɛ o ya laa o he, o kɛ Yeremia tsuo, nɛ nyɛ ko ha nɛ nɔ ko nɛ le he nɛ nyɛ ngɛ.”
20 Kɛkɛ nɛ a ho matsɛ ɔ ngɔ ya ngɛ yale ɔ mi, nɛ a kɛ womi kpo ɔ ya fɔ Elishama nɛ ji womi ngmalɔ ɔ tsu ɔ mi, nɛ a de matsɛ ɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ a nu ɔ.
21 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ tsɔ Yehudi ke e ya wo womi kpo ɔ kɛ ba, nɛ e ho Elishama nɛ ji womi ngmalɔ ɔ tsu ɔ mi ya nɛ e ya wo womi kpo ɔ kɛ ba. Yehudi kane womi ɔ nɛ matsɛ ɔ kɛ ganɔ ɔmɛ tsuo nɛ a daa si ngɛ matsɛ ɔ kasa nya a nu. 22 Matsɛ ɔ hii si ngɛ e we ahlabata be mi we ɔ mi ngɛ nyɔhiɔ nɛɛne ɔ mi,* nɛ nɔ́ ko nɛ a slɛ la ngɛ mi maa si ngɛ e hɛ mi. 23 Ke Yehudi kane womi ɔ bafa etɛ aloo eywiɛ ta pɛ, kɛkɛ matsɛ ɔ ngɔ womi ngmalɔ ɔ ha a kɛ po lejɛ ɔ, kɛkɛ e sake kɛ fɔ nɔ́ ɔ nɛ a slɛ la ngɛ mi ɔ mi, e pee jã kɛ ya si benɛ e sã womi kpo ɔ tsuo ngɛ la a mi. 24 A yi gbeye ko kulaa; matsɛ ɔ kɛ e sɔmɔli ɔmɛ tsuo nɛ a nu munyu nɛ ɔmɛ ɔ, a ti nɔ ko nɔ ko gba we e tade ngɛ e he. 25 E ngɛ mi kaa Elnatan, Delaya kɛ Gemaria kpa matsɛ ɔ pɛɛ kaa e ko sã womi kpo ɔ mohu lɛɛ, se e bui mɛ tue fɛɛ. 26 Lɔ ɔ se ɔ, matsɛ ɔ fã Yerameel nɛ ji matsɛ ɔ bi ɔ, Azriel bi Seraya kɛ Abdeel bi Shelemia kaa a ya nu Baruk nɛ ji womi ngmalɔ ɔ, kɛ gbalɔ Yeremia kɛ ba, se Yehowa ngɔ mɛ kɛ laa.
27 Benɛ matsɛ ɔ sã womi kpo ɔ nɛ Baruk ngma munyuhi nɛ Yeremia tu ɔ kɛ wo mi ɔ se ɔ, Yehowa kɛ Yeremia tu munyu ekohu nɛ e de lɛ ke: 28 “Moo ngɔ womi kpo ɔ ekpa nɛ o ngma munyuhi tsuo nɛ ngɛ kekle womi kpo ɔ, nɛ Yuda matsɛ Yehoyakim sã a mi ɔ kɛ wo mi. 29 Moo tu munyu kɛ si Yuda matsɛ Yehoyakim, nɛ o de lɛ ke: ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “O sã womi kpo nɛ ɔ, nɛ o de ke, ‘Mɛni he je nɛ o ngma ngɛ nɔ ke: “Babilon matsɛ ɔ ma ba kpata zugba nɛ ɔ hɛ mi kokooko, nɛ e ma kpata nimli kɛ lohwehi a hɛ mi ngɛ zugba a nɔ” ɔ?’ 30 Lɔ ɔ he ɔ, munyu nɛ Yehowa tu kɛ si Yuda matsɛ Yehoyakim ji nɛ ɔ nɛ, ‘E be nɔ ko nae nɛ e maa hi si ngɛ David matsɛ sɛ ɔ nɔ, nɛ a maa je e gbogboe ɔ he, nɛ pu maa tsoo lɛ piani, nɛ bɔ maa nɛɛ lɛ nyɔ mi. 31 Ma ha nɛ e kɛ e sisi bimɛ* kɛ e sɔmɔli ɔmɛ maa bu a yayami ɔ he akɔtaa, nɛ ma ngɔ haomihi nɛ i tu he munyu kɛ si mɛ se a bui tue ɔ kɛ ba a kɛ nihi nɛ a ngɛ Yerusalem ɔ, kɛ Yuda nyumu ɔmɛ a nɔ.’”’”
32 Kɛkɛ nɛ Yeremia wo womi kpo ɔ ekpa nɛ e kɛ ha Neria bi Baruk nɛ ji womi ngmalɔ ɔ, nɛ munyuhi tsuo nɛ ngɛ womi kpo nɛ Yuda matsɛ Yehoyakim sã a mi ɔ, Yeremia de ekohu, nɛ e de ní kpahi fuu kaa jã kɛ piɛɛ he, nɛ Baruk ngma lɛ tsuo kɛ wo womi kpo ɔ mi.
37 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Zedekia nɛ ji Yosia bi ɔ bɔni nɔ yemi ngɛ Yehoyakim bi Konia* nane mi, ejakaa Babilon matsɛ Nebukadnezar* pee lɛ matsɛ ngɛ Yuda zugba a nɔ. 2 Se e kɛ e sɔmɔli ɔmɛ kɛ ma a mi bi ɔmɛ bui munyu nɛ Yehowa tu kɛ gu gbalɔ Yeremia nɔ ɔ tue.
3 Nɛ Matsɛ Zedekia tsɔ Shelemia bi Yehukal kɛ osɔfo Zefania nɛ ji Maaseya bi ɔ kɛ ho gbalɔ Yeremia ngɔ ya, nɛ a ya de lɛ ke: “Wa kpa mo pɛɛ nɛ o sɔle kɛ ha Yehowa wa Mawu ɔ ha wɔ.” 4 Yeremia nyɛɛɔ kɛ yaa kɛ baa faa ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti, ejakaa a wui lɛ tsu lolo. 5 Jehanɛ ɔ, Farao tabo ɔ hia kɛ je Egipt, nɛ Kaldeabi ɔmɛ nɛ a ngɛ Yerusalem he ka woe ɔ nu he. Enɛ ɔ he ɔ, a kpale kɛ je Yerusalem he. 6 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ Yeremia tu munyu nɛ e de lɛ ke: 7 “Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Mo de Yuda matsɛ ɔ, nɔ nɛ tsɔ mo ke o ba bi ní ngɛ ye ngɔ ɔ ke: “Hyɛ! Farao tabo ɔ nɛ ma konɛ e ba ye bua mo ɔ maa kpale kɛ ho e zugba nɛ ji Egipt ɔ nɔ ya. 8 Nɛ Kaldeabi ɔmɛ maa kpale kɛ ba nɛ a ma ba hwu kɛ si ma nɛ ɔ, nɛ a maa ye ma a nɔ kunimi nɛ a maa ngɔ la kɛ sã lɛ.” 9 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, “Nyɛ ko sisi nyɛ he,* nɛ́ nyɛ de ke, ‘Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, Kaldeabi ɔmɛ be bae hu,’ ejakaa a maa kpale kɛ ba kokooko. 10 Ke nyɛ fiaa Kaldea tabo ɔ nɛ a kɛ nyɛ ngɛ hwue ɔ tsuo ní, nɛ e piɛ a kpɛti ni nɛmɛ nɛ plaa a pɛ po ɔ, a maa te si kɛ je a bo tsu ɔmɛ a mi nɛ a kɛ la maa sã ma nɛ ɔ.”’”
11 Benɛ Kaldeabi ɔmɛ a tabo ɔ kpale kɛ je Yerusalem ma a he ngɛ Farao tabo ɔ he je ɔ, 12 Yeremia je Yerusalem kɛ ho Benyamin zugba a nɔ ya konɛ e ya ngɔ e blɔ fa mi nɔ́ ngɛ e we bi ɔmɛ a kpɛti. 13 Se benɛ e su Benyamin Agbo ɔ nya a, Iriya nɛ ji Hanania bi Shelemia bi ɔ, nɛ ji bulɔ nɔkɔtɔma a nu gbalɔ Yeremia nɛ e de lɛ ke: “O ngɛ fo tue kɛ yaa Kaldeabi ɔmɛ a ngɔ!” 14 Se Yeremia de lɛ ke: “Dɛbi, e be mi! Pi Kaldeabi ɔmɛ a ngɔ nɛ i ngɛ fo tue kɛ yaa.” Se Iriya bui lɛ tue. Lɔ ɔ he ɔ, e nu Yeremia nɛ e kɛ lɛ ba ma nikɔtɔma amɛ a ngɔ. 15 Ma nikɔtɔma amɛ a mi mi fu Yeremia, nɛ a kongo lɛ nɛ a wo lɛ tsu* ngɛ Yehonatan nɛ ji womi ngmalɔ ɔ we ɔ nɛ a kɛ pee tsu womi he ɔ mi. 16 A kɛ Yeremia wo muɔ mi,* ngɛ zugba sisi tsu ɔmɛ a mi, nɛ e hi lejɛ ɔ ligbihi babauu.
17 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Zedekia tsɔ nɛ a ya ngɔ lɛ kɛ ba, nɛ e bi lɛ munyu ngɛ laami mi zaa ngɛ e we ɔ mi. E bi lɛ ke, “Anɛ o nu munyu ko kɛ je Yehowa ngɔ lo?” Yeremia he nɔ ke, “Ee!” nɛ e tsa nɔ ke, “A maa ngɔ mo kɛ wo Babilon matsɛ ɔ dɛ mi!”
18 Yeremia kpale de Matsɛ Zedekia ke: “Mɛni yayami i pee kɛ si o kɛ o sɔmɔli ɔmɛ kɛ nimli nɛ ɔmɛ, nɛ́ lɔ ɔ he je ɔ, nyɛ wo mi tsu ɔ? 19 Amlɔ nɛ ɔ, jije o gbali ɔmɛ nɛ a gba kɛ ha mo ke, ‘Babilon matsɛ ɔ ba be o kɛ zugba nɛ ɔ tuae ɔ ngɛ’? 20 Oo ye nyɔmtsɛ matsɛ, amlɔ nɛ ɔ, i kpa mo pɛɛ, moo bu ye ní bimi nɛ ɔ tue. Koo ngɔ mi kɛ ya Yehonatan, nɛ ji womi ngmalɔ ɔ we ɔ mi hu, ke pi jã a, ma gbo ngɛ lejɛ ɔ.” 21 Lɔ ɔ he ɔ, Matsɛ Zedekia fã ke a ngɔ Yeremia kɛ ya wo Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi, nɛ a kɛ abolo lokotoo kake jeɔ abolo sali ɔmɛ a gbɛjegbɛ ɔ nɔ kɛ ba haa lɛ daa ligbi, kɛ ya si be nɛ ma a mi abolo ɔ tsuo tã. Nɛ Yeremia ya nɔ nɛ e hi Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi.
38 Matan bi Shefatia, Pashur bi Gedalia, Shelemia bi Jukal kɛ Malkiya bi Pashur nu munyuhi nɛ Yeremia ngɛ tue kɛ ngɛ ni ɔmɛ tsɔɔe ɔ. E ngɛ dee ke: 2 “Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa piɛ ngɛ ma nɛ ɔ mi ɔ ma gbo ngɛ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ* dɛ mi. Se nɔ fɛɛ nɔ nɛ ma ya nu Kaldeabi ɔmɛ a nane ɔ* maa ya nɔ maa hi wami mi, nɛ e ma ná e wami* kaa ta yibu ní,* nɛ e be gboe.’ 3 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ, ‘A maa ngɔ ma nɛ ɔ kɛ wo Babilon matsɛ ɔ dɛ mi kokooko, nɛ e maa ngɔ ma a.”
4 Ma nikɔtɔma amɛ de matsɛ ɔ ke: “Wa kpa mo pɛɛ nɛ o ha nɛ a gbe nyumu nɛ ɔ, ejakaa jamɛ a munyu ɔmɛ nɛ e ngɛ tue kɛ ngɛ tabuli ɔmɛ nɛ a piɛ ngɛ ma nɛ ɔ mi kɛ ma a mi bi ɔmɛ tsuo tsɔɔe ɔ ha nɛ a kɔni mi ngɛ jɔ̃e. Ejakaa tsa pi ma nɛ ɔ tue mi jɔmi nɛ nyumu nɛ ɔ ngɛ hlae, mohu ɔ, e ngɛ hlae nɛ haomi nɛ ba a nɔ.” 5 Matsɛ Zedekia de mɛ ke: “Hyɛ! E ngɛ nyɛ dɛ mi, ejakaa matsɛ ɔ be nyɛe maa pee nɔ́ ko kɛ tsi nyɛ nya.”
6 Lɔ ɔ he ɔ, a nu Yeremia nɛ a sake lɛ kɛ fɔ Malkiya nɛ ji matsɛ ɔ bi ɔ nyu si tomi muɔ ɔ nɛ ngɛ Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi ɔ mi. A ngɔ kpa kɛ fĩ lɛ nɛ a ngmɛɛ e he bɔɔbɔɔbɔɔ kɛ wo muɔ ɔ mi. Nyu be muɔ ɔ mi, mɔsɔ sɔuu lɛ ngɛ mi, nɛ Yeremia bɔni pumi ngɛ mɔsɔ ɔ mi.
7 Ebedmelek nɛ ji Etiopia nyumu ɔ* nɛ a puɛ lɛ* nɛ́ e ngɛ matsɛ we ɔ mi ɔ nu kaa a nu Yeremia kɛ wo nyu si tomi muɔ ɔ mi. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, matsɛ ɔ hii si ngɛ Benyamin Agbo ɔ nya, 8 lɔ ɔ he ɔ, Ebedmelek je kpo kɛ je matsɛ we ɔ mi nɛ e ya de matsɛ ɔ ke: 9 “Oo, ye nyɔmtsɛ matsɛ, yiwutso ní lɛ nyumu nɛ ɔmɛ pee gbalɔ Yeremia a nɛ! A ya sake lɛ kɛ fɔ nyu si tomi muɔ ɔ mi, nɛ hwɔ maa gbe lɛ ngɛ lejɛ ɔ, ejakaa abolo ko kulaa be ma a mi.”
10 Kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ fã Ebedmelek nɛ ji Etiopia nyumu ɔ ke: “Ngɔɔ nyumuhi 30 ngɛ hiɛ ɔ kɛ piɛɛ o he kɛ ho, nɛ́ nyɛ ya gbla gbalɔ Yeremia kɛ je nyu si tomi muɔ ɔ mi nɛ e ko ba gbo.” 11 Lɔ ɔ he ɔ, Ebedmelek ngɔ nyumuhi kɛ piɛɛ e he nɛ a ya matsɛ we ɔ mi, ngɛ he ko nɛ ngɛ nito he ɔ sisi ɔ, nɛ a ya muɔɔ takohi kɛ bo gbagbɛhi nɛ a kɛ kpa fĩ mɛ nɛ a ngmɛɛ he bɔɔbɔɔbɔɔ kɛ ha Yeremia ngɛ nyu si tomi muɔ ɔ mi. 12 Kɛkɛ nɛ Ebedmelek nɛ ji Etiopia nyumu ɔ de Yeremia ke: “I kpa mo pɛɛ nɛ o ngɔ tako ɔmɛ kɛ bo gbagbɛ ɔmɛ nɛ́ a ngɛ kpa amɛ a he ɔ kɛ wo o ngasi.” Yeremia pee jã, 13 nɛ a kɛ kpa amɛ gbla Yeremia kɛ je nyu si tomi muɔ ɔ mi. Nɛ Yeremia ya nɔ nɛ e hi Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi.
14 Matsɛ Zedekia tsɔ nɛ a ya tsɛ gbalɔ Yeremia kɛ ba ha lɛ ngɛ agbo etɛne ɔ nɛ ngɛ Yehowa we ɔ he ɔ nya a, kɛkɛ nɛ matsɛ ɔ de Yeremia ke: “Ma bi mo nɔ́ ko. Koo ngɔ nɔ́ ko nɔ́ ko kɛ laa mi.” 15 Yeremia de lɛ ke: “Ke i de mo ɔ, o maa gbe mi kokooko. Nɛ ke i wo mo ga hu, o be tue bue.” 16 Enɛ ɔ he ɔ, Matsɛ Zedekia kã Yeremia kita ngɛ laami mi zaa ke: “Be abɔ nɛ Yehowa, nɔ nɛ ha wɔ wami nɛ ɔ,* ngɛ nɛ ɔ, i be mo gbee, nɛ i be mo ngɔe kɛ wo nimli nɛ ɔmɛ nɛ a ngɛ hlae nɛ a gbe mo* ɔ a dɛ.”
17 Kɛkɛ nɛ Yeremia de Zedekia ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa, Mawu tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Ke o ya nu Babilon matsɛ ɔ ma nikɔtɔma amɛ a nane ɔ,* a be o wami hɛ mi kpatae, nɛ a kɛ la be ma nɛ ɔ sãe, nɛ a ma he o kɛ o we ɔ nyɛ yi wami. 18 Se ke o ya nui Babilon matsɛ ɔ ma nikɔtɔma amɛ a nane ɔ,* lɛɛ a maa ngɔ ma nɛ ɔ kɛ wo Kaldeabi ɔmɛ a dɛ mi, nɛ a kɛ la maa sã ma a, nɛ o be a dɛ jee.’”
19 Kɛkɛ nɛ Matsɛ Zedekia de Yeremia ke: “I ngɛ Yudabi ɔmɛ nɛ a ya piɛɛ Kaldeabi ɔmɛ a he ɔ gbeye yee, ejakaa ke a kɛ mi wo a dɛ mi ɔ, a maa wa mi yi mi.” 20 Se Yeremia de lɛ ke: “A kɛ mo be a dɛ mi woe. I kpa mo pɛɛ, nɛ́ o bu Yehowa munyu nɛ i ngɛ mo dee ɔ tue, nɛ e maa hi ha mo, nɛ o* maa ya nɔ maa hi wami mi. 21 Se ke o kua kaa o ma ha yi ɔ,* lɛɛ nɔ́ nɛ Yehowa je kɛ tsɔɔ mi ji nɛ ɔ nɛ: 22 Hyɛ! Yi ɔmɛ tsuo nɛ a piɛ ngɛ Yuda matsɛ ɔ we ɔ, a ma je mɛ kpo kɛ ya ha Babilon matsɛ ɔ ma nikɔtɔma amɛ, nɛ a ma de ke,
‘Nyumu ɔmɛ nɛ o he mɛ ye ɔ* sisi mo nɛ a ye o nɔ.
A ha nɛ o nane pu ngɛ mɔsɔ mi.
Amlɔ nɛ ɔ, a kpale a se kɛ je.’
23 A ma kpaka o yi ɔmɛ kɛ o bimɛ ɔmɛ tsuo kɛ ba ha Kaldeabi ɔmɛ, nɛ o be nyɛe maa je a dɛ, mohu ɔ, Babilon matsɛ ɔ maa nu mo, nɛ o he je ɔ, a kɛ la maa sã ma nɛ ɔ.”
24 Kɛkɛ nɛ Zedekia de Yeremia ke: “Ko ha nɛ nɔ ko nɔ ko nɛ le ní nɛ ɔmɛ a he nɔ́ ko, nɛ́ o ko ba gbo. 25 Nɛ ke ma nikɔtɔma amɛ nu kaa i kɛ mo tu munyu, nɛ a ba o ngɔ, nɛ a ba de mo ke, ‘Wa kpa mo pɛɛ, mo de wɔ nɔ́ nɛ o ya de matsɛ ɔ. Koo laa wɔ nɔ́ ko nɔ́ ko nɔ, nɛ wa be mo gbee. Mɛni matsɛ ɔ de mo?’ ɔ, 26 mo de mɛ ke, ‘I ngɛ matsɛ ɔ dee nɛ e ko kpale mi kɛ ho Yehonatan we ɔ mi ya nɛ́ ma ko ya gbo ngɛ lejɛ ɔ.’”
27 Pee se ɔ, ma nikɔtɔma amɛ tsuo ba Yeremia ngɔ nɛ a ba bi lɛ sane. E de mɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ matsɛ ɔ fã lɛ ke e de ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, a bi we lɛ nɔ́ ko hu, ejakaa nɔ ko nɔ ko nui ní nɛ a sɛɛ ɔ. 28 Nɛ Yeremia ya nɔ nɛ e hi Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi kɛ ya si be nɛ a ngɔ Yerusalem ma a; E hi lejɛ ɔ kɛ ya si be nɛ a ngɔ Yerusalem ma a.
39 Ngɛ Yuda matsɛ Zedekia nɔ yemi jeha nɛɛ ɔ mi, ngɛ nyɔhiɔ nɛ ji nyɔngma a nɔ ɔ, Babilon matsɛ Nebukadnezar* kɛ e tabo ɔ tsuo ba Yerusalem, nɛ a ba sa ma a yi.
2 Ngɛ Zedekia nɔ yemi jeha 11 ɔ we nyɔhiɔ eywiɛne ɔ we ligbi nɛɛ ɔ nɔ ɔ, a ywia ma a gbogbo ɔ kɛ pue si. 3 Nɛ Babilon matsɛ ɔ ma nikɔtɔma amɛ tsuo ho nɛ a ya hi si ngɛ Kpɛti Agbo ɔ nya, mɛ ji; Nergal Sarezer, nɛ ji Samgar a, Nebo Sarsekim, nɛ ji Rabsaris* ɔ, Nergal Sarezer, nɛ ji Rabmag* ɔ, kɛ Babilon matsɛ ɔ ma nikɔtɔma amɛ tsuo.
4 Benɛ Yuda matsɛ Zedekia kɛ e tabo ɔ tsuo na mɛ ɔ, a ma fo. Benɛ je jɔ ɔ, a gu matsɛ ɔ abɔɔ ɔ mi kɛ ya gu agbo ɔ nɛ ngɛ gbogbo enyɔ ɔmɛ a kpɛti ɔ mi kɛ je kpo ngɛ ma a mi, nɛ a tsa nɔ kɛ gu Arab blɔ ɔ nɔ kɛ je. 5 Se Kaldeabi ɔmɛ a tabo ɔ nyɛɛ a se, nɛ a ya ná Zedekia ngɛ Yeriko nga kplanaa a nɔ. A nu lɛ, nɛ a kɛ lɛ kuɔ kɛ ba nɛ a kɛ lɛ ba ha Babilon matsɛ Nebukadnezar* ngɛ Ribla, ngɛ Hamat zugba a nɔ, nɛ e kojo lɛ ngɛ lejɛ ɔ. 6 Babilon matsɛ ɔ ha nɛ a gbe Zedekia binyumu ɔmɛ ngɛ e hɛ mi ngɛ Ribla, nɛ Babilon matsɛ ɔ ha nɛ a gbe Yuda odehe ɔmɛ tsuo hulɔ. 7 Jehanɛ ɔ, e puɛ Zedekia hɛngmɛ nɛ lɔ ɔ ha nɛ e hɛngmɛ yu, lɔ ɔ se ɔ, e bɔ lɛ akɔblee pã nɛ e ngɔ lɛ kɛ ho Babilon ya.
8 Kaldeabi ɔmɛ sã matsɛ we ɔ kɛ ma a mi bi ɔmɛ a we ɔmɛ, nɛ a ku Yerusalem gbogbo ɔmɛ kɛ pue si. 9 Nebuzaradan nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ nuu nihi nɛ a piɛ nɛ a si mɛ ngɛ ma a mi, nihi nɛ a kɛ a he ya ha Babilon matsɛ ɔ, kɛ ma a mi bi nɛ piɛ ɔ tsuo ɔ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya ngɛ Babilon.
10 Se Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ si nihi nɛ a ji ohiatsɛmɛ nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko be a dɛ ɔ a kpɛti ni komɛ ngɛ Yuda zugba a nɔ. Jamɛ a ligbi ɔ, e ha mɛ wai ngmɔhi kɛ zugbahi nɛ́ a tsu mi ní.*
11 Jehanɛ ɔ, Babilon matsɛ Nebukadnezar* de Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ nɔ́ nɛ é pee kɛ ha Yeremia. E de lɛ ke: 12 “Moo ngɔ lɛ nɛ o hyɛ e nɔ; mo ko ye lɛ awi, mohu ɔ, mo ha lɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ma bi mo ɔ.”
13 Lɔ ɔ he ɔ, Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ tsɔ Nebushazban, nɛ ji Rabsaris* ɔ, kɛ Nergal Sarezer, nɛ ji Rabmag ɔ,* kɛ matsɛ ɔ he nyumu nikɔtɔma amɛ 14 kɛ ya Yeremia ngɔ, nɛ a ya ngɔ lɛ kɛ je Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi nɛ a kɛ lɛ wo Gedalia, nɛ ji Shafan bi Ahikam bi ɔ dɛ, konɛ e kɛ lɛ nɛ ya e we ɔ mi. Enɛ ɔ he ɔ, e hi ma a mi bi ɔmɛ a kpɛti.
15 Benɛ a tsi Yeremia nya ngɛ Buli Ɔmɛ A Yale ɔ mi ɔ, Yehowa kɛ lɛ tu munyu nɛ e de lɛ ke: 16 “Mo ya de Ebedmelek, nɛ ji Etiopia nyumu ɔ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ, ma ha nɛ munyuhi tsuo nɛ i tu kaa haomi maa ba ma nɛ ɔ nɔ, se pi nɔ́ kpakpa a maa ba mi, nɛ jamɛ a ligbi ɔ, o maa na kɛ o hɛngmɛ.”’
17 “Se Yehowa de ke, ‘Ma he o yi wami jamɛ a ligbi ɔ, nɛ i kɛ mo be nyumuhi nɛ o ngɛ mɛ gbeye yee ɔ a dɛ mi woe.’
18 “‘Ejakaa bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, ma je mo kɛ je mi, nɛ o be gboe ngɛ klaate nya. O ma ná o wami* kaa ta yibu ní,* ejakaa o kɛ o hɛ fɔ ye nɔ,’ Yehowa lɛ de.”
40 Yehowa ya nɔ nɛ e kɛ Yeremia tu munyu, benɛ Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ ngmɛɛ e he ngɛ Rama a. A bɔ e nine pã be mi nɛ e kɛ lɛ ho lejɛ ɔ ya a, nɛ e piɛɛ Yerusalembi ɔmɛ kɛ Yudabi ɔmɛ tsuo nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ kɛ yaa Babilon ɔ a he. 2 Kɛkɛ nɛ buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ tsɛ Yeremia kɛ ya se nɛ e de lɛ ke: “Yehowa o Mawu ɔ gba kaa haomi nɛ ɔ maa ba zugba nɛ ɔ nɔ, 3 nɛ Yehowa ha nɛ nɔ́ nɛ e de ɔ ba mi pɛpɛɛpɛ, ejakaa nyɛ pee yayami kɛ si Yehowa nɛ nyɛ bui e gbi tue. Enɛ ɔ he je nɛ nɔ́ nɛ ɔ ba nyɛ nɔ ɔ nɛ. 4 Amlɔ nɛ ɔ, i ngɛ pã nɛ ɔ jee ngɛ o nine. Ke o suɔ kaa o kɛ mi nɛ ya Babilon ɔ, lɛɛ moo ba nɛ waa ho, nɛ ma hyɛ o nɔ. Se ke o sume nɛ o kɛ mi nɛ ya Babilon ɔ, lɛɛ koo ba. Hyɛ! Zugba a tsuo lɛ ngɛ o hɛ mi nɛ ɔ nɛ. Moo ya he fɛɛ he nɛ o suɔ kaa o maa ya a.”
5 Benɛ Yeremia ná we nɛ e je lolo ɔ, Nebuzaradan de lɛ ke: “Moo kpale kɛ ho Gedalia, nɛ ji Shafan bi Ahikam bi ɔ nɛ Babilon matsɛ ɔ hla lɛ kaa e hyɛ Yuda ma a nɔ ɔ ngɔ ya, nɛ́ o kɛ lɛ nɛ ya hi si ngɛ ma a mi bi ɔmɛ a kpɛti; aloo moo ya he fɛɛ he nɛ o suɔ.”
Kɛkɛ nɛ buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ ha lɛ niye ní kɛ nike ní, nɛ e ha nɛ e ho. 6 Lɔ ɔ he ɔ, Yeremia ho Ahikam bi Gedalia ngɔ ya ngɛ Mizpa, nɛ e kɛ lɛ ya hi si ngɛ ma a mi bi ɔmɛ nɛ a piɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ a kpɛti.
7 Pee se ɔ, tabo nya dali ɔmɛ tsuo nɛ a kɛ a nyumu ɔmɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ nu kaa Babilon matsɛ ɔ wo Ahikam bi Gedalia nya dalɔ ngɛ zugba a nɔ, nɛ e ngɔ lɛ kɛ da nyumu ɔmɛ, yi ɔmɛ kɛ jokuɛwi nɛ a ji ohiatsɛmɛ nɛ a kɛ mɛ yɛ Babilon ɔ a nya. 8 Enɛ ɔ he ɔ, a ba Gedalia ngɔ ngɛ Mizpa. Mɛ ji, Netania bi Ishmael, Karea bimɛ nɛ ji, Yohanan kɛ Yonatan, Tanhumet bi Seraya, Efai nɛ je Netofa a bimɛ ɔmɛ, kɛ Maakatno bi Yezania kɛ nyumuhi nɛ a piɛɛ he ɔ. 9 Gedalia, nɛ ji Shafan bi Ahikam bi ɔ kã a kɛ nyumu ɔmɛ nɛ piɛɛ a he ɔ kita ke: “Nyɛ ko ye gbeye kaa nyɛ ma sɔmɔ Kaldeabi ɔmɛ. Nyɛɛ hi zugba a nɔ nɛ nyɛ sɔmɔ Babilon matsɛ ɔ, nɛ níhi a mi maa hi ha nyɛ. 10 Imi lɛɛ ma hi Mizpa, nɛ Kaldeabi ɔmɛ nɛ a maa ba wa ngɔ ɔ, ma da nyɛ nane mi ngɛ a hɛ mi.* Se nyɛ bua wai, mawulɛ be mi tso yiblii kɛ nu nya, nɛ nyɛ kɛ wo níhi nɛ nyɛɛ kɛ níhi toɔ ngɛ mi ɔ a mi, nɛ nyɛɛ hi mahi nɛ nyɛ ngɔ ɔmɛ a mi.”
11 Nɛ Yudabi tsuo nɛ a ngɛ Moab, Ammon, kɛ Edom, kɛ jehanɛ se hu, ni nɛmɛ nɛ a ngɛ zugba kpahi a nɔ ɔ hu nu he kaa Babilon matsɛ ɔ ha nɛ ni komɛ piɛ ngɛ Yuda, nɛ e wo Gedalia, nɛ ji Shafan bi Ahikam bi ɔ a nya dalɔ. 12 Lɔ ɔ he ɔ, Yudabi ɔmɛ tsuo nɛ a gbɛ mɛ fĩa a kpale a se kɛ ba Yuda zugba a nɔ, nɛ a ho Gedalia ngɔ ya ngɛ Mizpa. Nɛ a bua wai kɛ mawulɛ be mi tso yiblii babauu nya.
13 Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ zugba a nɔ ɔ ba Gedalia ngɔ ngɛ Mizpa. 14 A de lɛ ke: “Anɛ o le kaa Ammonbi ɔmɛ a matsɛ Baalis tsɔ Netania bi Ishmael nɛ́ e ba gbe mo lo?”* Se Ahikam bi Gedalia he we nɔ́ nɛ a de ɔ yi.
15 Kɛkɛ nɛ Karea bi Yohanan de Gedalia ngɛ laami mi zaa ngɛ Mizpa ke: “I ngɛ hlae nɛ ma ya fia Netania bi Ishmael nɔ́ nɛ e gbo, nɛ nɔ ko nɔ ko be lee. Mɛni he je nɛ e sa nɛ e gbe mo ɔ,* nɛ mɛni he je nɛ e sa kaa Yudabi tsuo nɛ a bua a he nya kɛ ba o ngɔ ɔ nɛ a gbɛ fĩa, nɛ Yudabi nɛ a piɛ ɔ a hɛ mi nɛ kpata a?” 16 Se Ahikam bi Gedalia de Karea bi Yohanan ke: “Koo pee jã, ejakaa nɔ́ nɛ o ngɛ dee ngɛ Ishmael he ɔ be mi.”
41 Ngɛ nyɔhiɔ kpaagone ɔ mi ɔ, Ishmael nɛ ji Elishama bi Netania bi ɔ, nɔ nɛ ngɛ he blɔ kaa e yeɔ matsɛ ɔ,* nɛ́ e ji matsɛ ɔ he nyumu nikɔtɔma amɛ a kpɛti nɔ kake ɔ kɛ nyumuhi nyɔngma komɛ ba Ahikam bi Gedalia ngɔ ngɛ Mizpa. Benɛ a bla kɛ ngɛ ní yee ngɛ Mizpa a, 2 Netania bi Ishmael kɛ nyumuhi nyɔngma amɛ te si nɛ a kɛ klaate gbe Gedalia, nɛ ji Shafan bi Ahikam bi ɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e gbe nɔ nɛ Babilon matsɛ ɔ wo lɛ nya dalɔ ngɛ zugba a nɔ ɔ. 3 Jehanɛ se hu ɔ, Ishmael gbe Yudabi tsuo nɛ a kɛ Gedalia ngɛ Mizpa a, kɛ Kaldea tabuli ɔmɛ nɛ a ngɛ lejɛ ɔ hulɔ.
4 Benɛ a gbe Gedalia se ligbi enyɔ, nɛ́ nɔ ko nɔ ko li he nɔ́ ko ɔ, 5 nyumuhi 80 komɛ je Shekem, Shilo kɛ Samaria kɛ ba. A sɛ a kpɛni nɛ a gba a tade ɔmɛ, nɛ a kɛ nɔ́ poopoo a he, nɛ a hɛɛ ngma afɔle kɛ ohɛ ngɛ a dɛ mi nɛ́ a kɛ ma Yehowa we ɔ. 6 Enɛ ɔ he ɔ, Netania bi Ishmael je Mizpa konɛ e kɛ mɛ nɛ ya kpe, benɛ e ngɛ nyɛɛe kɛ yaa a, e ngɛ ya foe. Benɛ e kɛ mɛ kpe ɔ, e de mɛ ke: “Nyɛɛ ba Ahikam bi Gedalia ngɔ.” 7 Se benɛ a ba ma a mi ɔ, Netania bi Ishmael kɛ e nyumu ɔmɛ gbe mɛ nɛ a sake mɛ kɛ pue nyu si tomi muɔ ko mi.
8 Se a kpɛti nyumuhi nyɔngma de Ishmael ke: “Koo gbe wɔ, ejakaa waa kɛ hwiit, barli,* nu kɛ hwo to ngɛ nga a nɔ.” Enɛ ɔ he ɔ, e gbi mɛ kɛ piɛɛ a nyɛmimɛ ɔmɛ a he. 9 Ishmael sake nyumu ɔmɛ tsuo nɛ e gbe mɛ ɔ a gbogboe ɔmɛ kɛ pue nyu si tomi muɔ agbo ɔ mi. Matsɛ Asa ji nɔ nɛ pee muɔ nɛ ɔ ngɛ Israel matsɛ Baasha he je. Muɔ nɛ ɔ lɛ Netania bi Ishmael sake nyumu ɔmɛ nɛ e gbe mɛ ɔ a gbogboe ɔmɛ kɛ wo mi ɔ nɛ.
10 Ishmael nuu ma a mi bi ɔmɛ tsuo nɛ a piɛ ngɛ Mizpa a nyɔguɛ, mɛ ji matsɛ biyi ɔmɛ kɛ nihi tsuo nɛ a piɛ ngɛ Mizpa nɛ́ Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ ngɔ mɛ kɛ wo Ahikam bi Gedalia dɛ ɔ. Netania bi Ishmael nuu mɛ nyɔguɛ nɛ e kɛ mɛ po mi kɛ ho Ammonbi ɔmɛ a ngɔ ya.
11 Benɛ Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ tsuo nɛ a kɛ lɛ ngɛ ɔ nu yiwutso níhi tsuo nɛ Netania bi Ishmael pee ɔ, 12 a ngɔ nyumu ɔmɛ tsuo nɛ a kɛ mɛ ho konɛ a kɛ Netania bi Ishmael nɛ ya hwu, nɛ a ya na lɛ ngɛ nyu babauu* ɔ nɛ ngɛ Gibeon ɔ he.
13 Benɛ ni ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ Ishmael ngɔ ɔ na Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ tsuo nɛ a piɛɛ e he ɔ, a bua jɔ wawɛɛ nitsɛ. 14 Kɛkɛ nɛ ni ɔmɛ tsuo nɛ Ishmael nuu mɛ nyɔguɛ kɛ je Mizpa a kpale a se nɛ a kɛ Karea bi Yohanan je. 15 Se Netania bi Ishmael kɛ e nyumu ɔmɛ a kpɛti nihi kpaanyɔ je Yohanan dɛ nɛ a ho Ammonbi ɔmɛ a ngɔ ya.
16 Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ tsuo ngɔ ma a mi bi ɔmɛ nɛ a piɛ ngɛ Mizpa a, nɛ ji nihi nɛ a kpɔ̃ mɛ kɛ je Netania bi Ishmael dɛ benɛ e gbe Ahikam bi Gedalia a. A ngɔ nyumu ɔmɛ, tabuli ɔmɛ, yi ɔmɛ, jokuɛwi ɔmɛ kɛ matsɛ we ɔ nikɔtɔma amɛ kɛ kpale kɛ je Gibeon. 17 Lɔ ɔ he ɔ, a ho nɛ a ya to Kimham nibwɔhi a to he ko ngɛ Betlehem kasa nya, nɛ a to a yi mi kaa a ma tsa nɔ kɛ ya Egipt 18 ngɛ Kaldeabi ɔmɛ a he je. Ejakaa a ngɛ mɛ gbeye yee, akɛnɛ Netania bi Ishmael gbe Ahikam bi Gedalia, nɔ nɛ Babilon matsɛ ɔ wo lɛ nya dalɔ ngɛ zugba a nɔ ɔ he je.
42 Kɛkɛ nɛ tabo nya dali ɔmɛ, kɛ Karea bi Yohanan, Hoshaya bi Yezania, kɛ ma a mi bi ɔmɛ tsuo, kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ ɔ ba 2 nɛ a ba de gbalɔ Yeremia ke: “Wa kpa mo pɛɛ, moo bu wa ní bimi nɛ ɔ tue, nɛ o sɔle ha Yehowa o Mawu ɔ ha waa kɛ nihi nɛ piɛ nɛ ɔmɛ tsuo, ejakaa kaa bɔ nɛ o ngɛ hyɛe ɔ, nihi bɔɔ ko pɛ lɛ a piɛ. 3 Yehowa o Mawu ɔ nɛ tsɔɔ wɔ blɔ nɛ sa kaa waa nyɛɛ nɔ kɛ nɔ́ nɛ e sa kaa waa pee.”
4 Gbalɔ Yeremia ha mɛ heto ke: “I nu nyɛ ní bimi ɔ, nɛ ma sɔle kɛ ha Yehowa nyɛ Mawu ɔ kaa bɔ nɛ nyɛ de ɔ; nɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Yehowa ma de mi ɔ, ma ba bɔ nyɛ. I be nyɛ munyu kake ngmelu po nɔ lae.”
5 A de Yeremia ke: “Blɔ tsɔɔmi nɛ Yehowa o Mawu ɔ kɛ ma ha mo ke o ba de wɔ ɔ, ke wa yi nɔ pɛpɛɛpɛ ɔ, lɛɛ Yehowa nɛ pee odasefono anɔkualetsɛ kɛ si wɔ. 6 Ke nɔ́ kpakpa jio, nɔ́ yaya jio, wa maa bu Yehowa wa Mawu ɔ, nɔ nɛ wa ngɛ mo e ngɔ tsɔe ɔ gbi tue, konɛ e hi ha wɔ, ejakaa Yehowa wa Mawu ɔ gbi tue lɛ wa bu ɔ nɛ.”
7 Ligbi nyɔngma se ɔ, Yehowa kɛ Yeremia tu munyu. 8 Enɛ ɔ he ɔ, e tsɔ nɛ a ya tsɛ Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ nɛ a kɛ lɛ ngɛ ɔ, kɛ ni ɔmɛ tsuo, kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ kɛ ba. 9 Nɛ e de mɛ ke: “Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ, nɔ nɛ nyɛ tsɔ mi kaa ma ngɔ nyɛ ni bimi kaa e na nyɛ mɔbɔ ɔ kɛ ya fɔ e hɛ mi ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: 10 ‘Ke niinɛ nɛ nyɛ maa hi zugba nɛ ɔ nɔ ɔ, lɛɛ ma fia nyɛ kɛ ma si nɛ i be nyɛ kue, ma du nyɛ, nɛ i be nyɛ hiae, ejakaa ma pia ye he* ngɛ amanehlu nɛ i kɛ ba nyɛ nɔ ɔ he. 11 Nyɛ ko ye Babilon matsɛ ɔ gbeye hu.’
“‘Nyɛ ko ye lɛ gbeye,’ Yehowa lɛ de, ‘ejakaa i kɛ nyɛ ngɛ, nɛ ma he nyɛ yi wami, nɛ ma kpɔ̃ nyɛ kɛ je e dɛ. 12 Nɛ ma na nyɛ mɔbɔ, nɛ lɛ hu e maa na nyɛ mɔbɔ, nɛ e ma ha nɛ nyɛɛ kpale kɛ ya nyɛ nitsɛmɛ nyɛ zugba a nɔ.
13 “‘Se ke nyɛ de ke dɛbi, wa be si hie ngɛ zugba nɛ ɔ nɔ!” nɛ nyɛ bui Yehowa nyɛ Mawu ɔ gbi tue, 14 nɛ nyɛ de ke, “Dɛbi, wa maa ya Egipt zugba a nɔ mohu, he nɛ wa be ta nae, nɛ wa be titimati* pɛmi he nue, nɛ abolo he hwɔ be wɔ yee ngɛ; nɛ lejɛ ɔ lɛ wa maa hi ɔ,” 15 lɛɛ, nyɛ Yudabi nɛ piɛ, nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue. Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “Ke nyɛ fia nyɛ pɛɛ si kaa nyɛ maa kpale kɛ ya Egipt nɛ nyɛ ma ya hi lejɛ ɔ kokooko ɔ,* 16 lɛɛ, klaate ɔ nɛ nyɛ ngɛ gbeye yee ɔ ma ba ná nyɛ ngɛ Egipt zugba a nɔ, nɛ hwɔ ɔ nɛ nyɛ ngɛ gbeye yee ɔ, jamɛ a hwɔ ɔ nɔuu maa nyɛɛ nyɛ se kɛ ya Egipt, nɛ nyɛ ma gbo ngɛ lejɛ ɔ. 17 Nɛ nyumu ɔmɛ tsuo nɛ a fia a pɛɛ si kaa a maa ya Egipt nɛ́ a ma ya hi lejɛ ɔ kokooko ɔ, klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ* nɛ sãã nɔ maa gbe mɛ. A kpɛti nɔ ko nɔ ko yi be wami náe, nɛ a kpɛti nɔ ko nɔ ko hu be haomi nɛ ma kɛ ba a nɔ ɔ mi jee.”’
18 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Kaa bɔ nɛ i plɛ ye mi mi fumi kɛ ye mi mi la a kɛ pue Yerusalembi ɔmɛ a nɔ ɔ, jã nɔuu lɛ ma plɛ ye mi mi la a kɛ pue nyɛ nɔ, ke nyɛ ho Egipt ya a, nɛ nyɛ ma plɛ pee gbiɛmi nɔ́, he gbeye womi nɔ́, zo nɔ́, kɛ hɛ mi si puemi nɔ́, nɛ nyɛ be zugba nɛ ɔ nae hu gblegbleegble.’
19 “Nyɛ Yudabi nɛ piɛ, Yehowa tu munyu kɛ si nyɛ. Nyɛ ko ya Egipt. Nyɛ ná nɛ nyɛɛ le paa kaa, i bɔ nyɛ kɔkɔ mwɔnɛ ɔ ligbi nɛ ɔ 20 kaa, nyɛ tɔmi ɔmɛ ma ha nɛ nyɛ* hɛ mi ma kpata. Ejakaa nyɛ tsɔ mi Yehowa nyɛ Mawu ɔ ngɔ, nɛ nyɛ de ke, ‘Moo sɔle kɛ ha Yehowa wa Mawu ɔ ha wɔ, nɛ́ o de wɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Yehowa wa Mawu ɔ ma de mo ɔ, nɛ wa maa pee.’ 21 I de nyɛ ni nɛ ɔmɛ mwɔnɛ ɔ, se nyɛ be Yehowa nyɛ Mawu ɔ tue bue, nɛ nyɛ be níhi nɛ e tsɔ mi ke ma ba de nyɛ ɔ ekoeko pee. 22 Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ ná nɛ nyɛɛ le paa kaa, klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ maa gbe nyɛ ngɛ he nɛ nyɛ suɔ kaa nyɛ ma ya hi ɔ.”
43 Yeremia de ni ɔmɛ tsuo nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ Yehowa a Mawu ɔ de lɛ ke e de mɛ ɔ. Munyuhi tsuo nɛ Yehowa a Mawu ɔ tsɔ lɛ ke e de mɛ ɔ, e si we ekoeko. Benɛ e tu munyu ɔ ta a, 2 Hoshaya bi Azaria, Karea bi Yohanan kɛ nyumuhi he nɔ woli kpa amɛ tsuo de Yeremia ke: “Nɔ́ nɛ o de ɔ ji lakpa! Yehowa wa Mawu ɔ tsɔ we mo ke o ba de wɔ ke, ‘Nyɛ ko ya Egipt nɛ́ nyɛ ya hi lejɛ ɔ.’ 3 Mohu ɔ, Neria bi Baruk lɛ su mo kɛ wo wa he konɛ o ngɔ wɔ kɛ wo Kaldeabi ɔmɛ a dɛ mi nɛ a gbe wɔ, loo a nuu wɔ nyɔguɛ kɛ ya Babilon ɔ nɛ.”
4 Lɔ ɔ he ɔ, Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ tsuo kɛ ni ɔmɛ bui nɔ́ nɛ Yehowa de kaa a hi Yuda zugba a nɔ ɔ tue. 5 Mohu ɔ, Karea bi Yohanan kɛ tabo nya dali ɔmɛ tsuo ngɔ Yudabi nɛ a piɛ ɔ kɛ piɛɛ a he. Nimli nɛ ɔmɛ lɛ a kpale a se kɛ je je ma amɛ nɛ a gbɛ mɛ fĩa a mi ɔ kɛ ba a nɛ. 6 A ngɔ nyumu ɔmɛ, yi ɔmɛ, jokuɛwi ɔmɛ, matsɛ ɔ biyi ɔmɛ, kɛ nɔ fɛɛ nɔ* nɛ Nebuzaradan nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ si kɛ ha Gedalia, nɛ ji Shafan bi Ahikam bi ɔ, kɛ gbalɔ Yeremia, kɛ Neria bi Baruk. 7 Nɛ a ho Egipt zugba a nɔ ya, ejakaa a bui Yehowa gbi tue, nɛ a ya hluu kɛ ya si Tapanhes.
8 Kɛkɛ nɛ Yehowa kɛ Yeremia tu munyu ngɛ Tapanhes nɛ e de lɛ ke: 9 “Mo wo tɛ agboagbohi nɛ o kɛ laa ngɛ mɔɔta nɛ ngɛ blikisi ɔmɛ a kpɛ ɔ mi. A wo blikisi nɛ ɔmɛ ngɛ zugba ngɛ Farao we ɔ hɛ mi ngɛ Tapanhes, moo pee jã be mi nɛ Yuda nyumu ɔmɛ ngɛ hyɛe. 10 Kɛkɛ ɔ, mo de mɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: “I ngɛ tsɔe nɛ a ya tsɛ ye sɔmɔlɔ Babilon matsɛ Nebukadnezar* kɛ ba, nɛ i kɛ e matsɛ sɛ ɔ maa ma tɛ nɛ ɔmɛ nɛ i kɛ laa amɛ a nɔ, nɛ e ma bli e matsɛ yemi bo tsu ɔ mi ngɛ a nɔ. 11 Nɛ e maa ba nɛ e ma ba tua Egipt zugba a. Nɔ nɛ e sa kaa gbenɔ hiɔ nɛ gbe lɛ ɔ, gbenɔ hiɔ maa gbe lɛ, nɔ nɛ e sa kaa a nu lɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a, a maa nu lɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya, nɛ nɔ nɛ e sa kaa klaate nɛ gbe lɛ ɔ, e ma gbo ngɛ klaate nya. 12 Nɛ ma mɛ Egipt mawu ɔmɛ a we ɔmɛ* a he la, nɛ e maa sã mɛ nɛ e maa nuu mɛ nyɔguɛ. E maa ha Egipt zugba a kaa bɔ nɛ to hyɛlɔ haa e bo ɔ, nɛ e maa je lejɛ ɔ ngɛ tue mi jɔmi mi.* 13 Nɛ e maa ku Bet Shemesh* titima amɛ* nɛ a ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ a mi dukuduku, nɛ e kɛ la maa sã Egipt mawu ɔmɛ a we ɔmɛ.”’”*
44 Mawu de Yeremia ke e de Yudabi tsuo nɛ a ngɛ Egipt zugba a nɔ, ni nɛmɛ nɛ a ngɛ Migdol, Tapanhes, Nof* kɛ Patros zugba a nɔ ɔ ke: 2 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nyɛ na amanehlu tsuo nɛ i kɛ ba Yerusalem kɛ Yuda ma amɛ tsuo a nɔ, nɛ́ mwɔnɛ ɔ, a hɛ mi kpata nɛ́ nɔ ko nɔ ko be a mi ɔ. 3 Ní yayahi nɛ a pee kɛ tɔ̃ ye nɔ ɔ he je nɛ i pee mɛ jã a nɛ. A ho nɛ a ya sã afɔlehi, nɛ a sɔmɔ mawuhi nɛ nyɛɛ kɛ mɛ kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ li mɛ ɔ. 4 I ya nɔ nɛ i tsɔ ye sɔmɔli gbali ɔmɛ kɛ ba nyɛ ngɔ, i tsɔ mɛ si abɔ* ke a ba de nyɛ ke: “I kpa nyɛ pɛɛ, nyɛ ko pee níhi nɛ a ngɛ tai nɛ i hiɔ nɛ ɔmɛ.” 5 Se a bui tue konɛ a kpa yayami nɛ a ngɛ pee ɔ nɛ́ a kpale a se kɛ je afɔlehi nɛ a ngɛ sãe kɛ ngɛ mawu kpahi hae ɔ se. 6 Lɔ ɔ he ɔ, i plɛ ye mi mi la a kɛ ye we abofu ɔ kɛ pue si, nɛ e tso ngɛ Yuda ma amɛ kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ, nɛ a hɛ mi kpata nɛ a he be se nami ko hu, kaa bɔ nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ.
7 “Nɛ amlɔ nɛ ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa, Mawu tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Mɛni he je nɛ nyɛɛ kɛ amanehlu ngua ma nyɛ nitsɛmɛ nyɛ* nɔ, nɛ́ nyumuhi kɛ yihi, jokuɛwi kɛ bimwɔwi tsuo a hɛ mi ma kpata ngɛ Yuda, nɛ nɔ ko nɔ ko be piɛe ha nyɛ ɔ? 8 Mɛni he je nyɛɛ kɛ nyɛ nine nya ní tsumihi woɔ ye mi mi la nɛ nyɛ sãã afɔle kɛ haa mawu kpahi ngɛ Egipt zugba nɛ nyɛ ya hi nɔ ɔ nɔ ɔ? Nyɛ hɛ mi ma kpata nɛ nyɛ maa pee gbiɛmi nɔ́ kɛ hɛ mi si puemi nɔ́ ngɛ je ma amɛ tsuo a kpɛti. 9 Anɛ nyɛ hɛ je ní yayahi nɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ pee kɛ ní yayahi nɛ Yuda matsɛmɛ ɔmɛ pee kɛ ní yayahi nɛ a yi ɔmɛ pee, kɛ jehanɛ se hu ɔ, ní yayahi nɛ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ pee kɛ ní yayahi nɛ nyɛ yi ɔmɛ hu pee ngɛ Yuda zugba a nɔ kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ ɔ nɔ lo? 10 Kɛ ba si mwɔnɛ ɔ ligbi nɛ ɔ, a bɛ a he si, a yi gbeye nɛ a nyɛɛ we ngɛ mlaa nɛ i wo mɛ kɛ blɔ tsɔɔmi ɔmɛ nɛ i kɛ ha a kɛ a nɛmɛ ɔmɛ a nya.’
11 “Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘I fia ye pɛɛ si kaa i kɛ amanehlu maa ba nyɛ nɔ, nɛ ma kpata Yuda tsuo hɛ mi. 12 Nɛ ma ngɔ Yudabi nɛ a piɛ nɛ a fia a pɛɛ si kaa a maa ya Egipt ɔ kɛ ya hi lejɛ ɔ, nɛ mɛ tsuo a hɛ mi ma kpata ngɛ Egipt zugba a nɔ. A ma gbo ngɛ klaate nya, nɛ hwɔ hu maa gbe mɛ; kɛ je nɔ nyafii pe kulaa nɔ kɛ ya si nɔ ngua pe kulaa nɔ ɔ, klaate kɛ hwɔ maa gbe mɛ. Nɛ a ma plɛ pee gbiɛmi nɔ́, he gbeye womi nɔ́, zo nɔ́, kɛ hɛ mi si puemi nɔ́. 13 Nɛ kaa bɔ nɛ i kɛ klaate, hwɔ kɛ gbenɔ hiɔ nɛ sãã nɔ* gbla Yerusalem tue ɔ, jã nɔuu nɛ ma gbla nihi nɛ a ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ hu a tue. 14 Nɛ Yudabi nɛ a piɛ nɛ a ho ya hi Egipt zugba a nɔ ɔ, a be nyɛe maa tu fo, nɛ a yi hu be wami náe konɛ a kpale kɛ ba Yuda zugba a nɔ. A ma hla* kaa a maa kpale a se kɛ ba hi lejɛ ɔ, se a be a se kpalee, ja nihi bɔɔ pɛ nɛ a maa tu fo ɔ.’”
15 Kɛkɛ nɛ nyumu ɔmɛ tsuo nɛ a le kaa a yi ɔmɛ sãã afɔlehi kɛ haa mawu kpahi, kɛ a yi ɔmɛ tsuo nɛ a daa si ngɛ lejɛ ɔ, nɛ́ a peeɔ asafo kuu ngua a kɛ ma a mi bi ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ Patros ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ ha Yeremia heto ke: 16 “Wa be munyu nɛ o tu kɛ tsɔɔ wɔ ngɛ Yehowa biɛ mi ɔ tue bue. 17 Mohu ɔ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, wa maa ye munyu fɛɛ munyu nɛ waa kɛ wa nya tu ɔ nɔ, nɛ wa maa sã afɔle kɛ ha Hiɔwe Manyɛ* ɔ, nɛ wa ma plɛ dã afɔle kɛ pue si ha lɛ, kaa bɔ nɛ waa kɛ wa nɛmɛ ɔmɛ, wa matsɛ ɔmɛ, kɛ wa ma nikɔtɔma amɛ pee ngɛ Yuda ma amɛ kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ, benɛ wa ye abolo nɛ wa tɔ nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko hia we wɔ, nɛ́ wa nɛ haomi ko kulaa hulɔ ɔ. 18 Kɛ je be nɛ wa kpa afɔle sami kɛ ha Hiɔwe Manyɛ* ɔ, nɛ wa plɛ we dã afɔle kɛ pue si ha lɛ hu ɔ, nɔ́ fɛɛ nɔ́ bɔ wɔ, nɛ klaate kɛ hwɔ kpata wa hɛ mi.”
19 Yi ɔmɛ hu de kɛ piɛɛ he ke: “Nɛ benɛ wa ngɛ afɔlehi sãe ha Hiɔwe Manyɛ* ɔ, nɛ wa ngɛ dã afɔlehi plɛe pue si ha lɛ ɔ, anɛ wa bi we wa huno ɔmɛ loko wa pee afɔle sami keekihi nɛ ngɛ kaa lɛ, nɛ́ jehanɛ hu, wa plɛ dã afɔlehi kɛ pue si ha lɛ ɔ lo?”
20 Kɛkɛ nɛ Yeremia de ni ɔmɛ tsuo, nɛ ji nyumu ɔmɛ kɛ a yi ɔmɛ, kɛ nihi tsuo nɛ a kɛ lɛ tu munyu ɔ ke: 21 “Afɔlehi nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ nɛmɛ ɔmɛ, nyɛ matsɛ ɔmɛ, nyɛ ma nikɔtɔma amɛ kɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ tsuo sã ngɛ Yuda ma amɛ a mi kɛ Yerusalem gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ ɔ, Yehowa kai mɛ nɛ a ba e tsui mi! 22 Nyagbenyagbe ɔ, nyɛ yayami ɔmɛ kɛ níhi nɛ a ngɛ tai nɛ nyɛ pee ɔ ba gbe Yehowa nya, nɛ nyɛ zugba a ba pee ma doku, he gbeye womi nɔ́ kɛ gbiɛmi nɔ́, nɛ nɔ ko nɔ ko be ma a mi, kaa bɔ nɛ e ji mwɔnɛ ɔ. 23 Akɛnɛ nyɛ sã afɔle nɛ ɔmɛ nɛ nyɛ pee yayami kɛ si Yehowa, nɛ nyɛ bui Yehowa gbi tue, nɛ nyɛ yi e mlaa a, e fami ɔmɛ kɛ e kaimi ɔmɛ a nɔ ɔ he je nɛ haomi nɛ ɔ ba nyɛ nɔ ɔ nɛ, kaa bɔ nɛ e ji mwɔnɛ ɔ.”
24 Yeremia ya nɔ nɛ e de ni ɔmɛ kɛ yi ɔmɛ tsuo ke: “Nyɛɛ bu Yehowa munyu ɔ tue, nyɛ Yudabi tsuo nɛ nyɛ ngɛ Egipt zugba a nɔ. 25 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Nɔ́ nɛ nyɛɛ kɛ nyɛ yi ɔmɛ de kɛ nyɛ nya a, nyɛɛ kɛ nyɛ ninehi tsu he ní, ejakaa nyɛ de ke: “Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, si nɛ wa wo Hiɔwe Manyɛ* ɔ kaa wa maa sã afɔlehi kɛ ha lɛ nɛ wa ma plɛ dã afɔlehi kɛ pue si ha lɛ ɔ, wa maa ye nɔ.” Nyɛ yi nɛ ɔmɛ, bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, nyɛ maa ye si nɛ nyɛ wo ɔ nɔ, nɛ níhi tsuo nɛ nyɛ wo si ɔ, nyɛ maa pee.’
26 “Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ Yudabi tsuo nɛ nyɛ ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ, nyɛɛ bu Yehowa munyu tue: “Hyɛ, i kɛ imi nitsɛ ye biɛ ngua a kã kita,” Yehowa lɛ de, “kaa, Yuda nyumu ɔmɛ tsuo be ye biɛ tsɛe kɛ kã kita hu ngɛ Egipt zugba a nɔ ke, ‘Be abɔ nɛ Nyɔmtsɛ Matsɛ Yehowa ngɛ nɛ ɔ!’ 27 Amlɔ nɛ ɔ, i kɛ ye hɛ ma a nɔ kaa ma ngɔ amanehlu kɛ ba a nɔ, se pi nɔ́ kpakpa; klaate kɛ hwɔ ma kpata Yuda nyumu ɔmɛ tsuo nɛ a ngɛ Egipt zugba a nɔ ɔ a hɛ mi, kɛ ya si be nɛ mɛ tsuo a maa ta. 28 Nihi bɔɔ ko pɛ lɛ a maa je klaate ɔ nya nɛ a maa kpale kɛ je Egipt zugba a nɔ kɛ ba Yuda zugba a nɔ. Kɛkɛ ɔ, Yudabi tsuo nɛ a piɛ nɛ a ba Egipt zugba a nɔ nɛ a ba hi lejɛ ɔ maa le nɔ nɛ munyu ba mi, ke ji ye munyu ɔ aloo a nɔ́ ɔ.”’”
29 “‘Nɛ enɛ ɔ maa pee okadi kɛ ha nyɛ,’ Yehowa lɛ de, ‘kaa ma gbla nyɛ tue ngɛ hiɛ ɔ, konɛ nyɛɛ le kaa munyu nɛ i tu kaa i kɛ haomi maa ba nyɛ nɔ ɔ, maa ba mi kokooko. 30 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ, I kɛ Egipt matsɛ Farao Hofra maa wo e he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata e wami hɛ mi ɔ* a dɛ mi, kaa bɔ nɛ i ngɔ Yuda matsɛ Zedekia kɛ wo Babilon matsɛ Nebukadnezar,* nɛ ji e he nyɛlɔ ɔ nɛ ngɛ hlae nɛ e kpata e wami hɛ mi ɔ* dɛ mi ɔ.”’”
45 Munyu nɛ gbalɔ Yeremia de Neria bi Baruk ɔ ji nɛ ɔ nɛ. E ngma munyu nɛ ɔmɛ nɛ́ Yeremia de lɛ ɔ kɛ wo womi mi ngɛ Yuda matsɛ Yehoyakim, nɛ ji Yosia bi ɔ nɔ yemi jeha nɛ ji eywiɛ ɔ mi. E de lɛ ke:
2 “Nɔ́ nɛ Yehowa Israel Mawu ɔ de kɛ kɔɔ mo Baruk o he ji nɛ ɔ nɛ, 3 ‘O de ke: “Kpoo ha mi, ejakaa Yehowa kɛ aywilɛho yemi piɛɛ ye nɔ́ nami ɔ he! I kɛmɛ hluu nɛ pɔtɔ ye he, nɛ i nɛ he jɔmi he ko.”’
4 “Mo de lɛ ke, ‘Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ! Nɔ́ nɛ i fia kɛ ma si ɔ, ma ku kɛ pue si, nɛ nɔ́ nɛ i du ɔ, ma hia kɛ fɔ si, ma pee nɔ́ nɛ ɔ ngɛ zugba a tsuo nɔ. 5 Se moo lɛɛ, o ngɛ ní nguahi hlae ha o he.* Kpa ní nɛ ɔmɛ hlami.”
“‘Ejakaa i kɛ haomi ma he lo fɛɛ he lo nɔ,* nɛ he fɛɛ he nɛ o maa ya a, ma ha nɛ o ma ná o wami* kaa ta yibu ní,’* Yehowa lɛ de.”
46 Nɔ́ nɛ Yehowa de gbalɔ Yeremia kɛ kɔ je ma amɛ a he ji nɛ ɔ nɛ: 2 Sɛ gbi nɛ kɔɔ Egipt he ji nɛ ɔ nɛ, e kɔɔ Egipt matsɛ Farao Neko tabo ɔ nɛ e ngɛ Yufrate Pa a he, nɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* ye e nɔ kunimi ngɛ Karkemish, ngɛ Yuda matsɛ Yehoyakim, nɛ ji Yosia bi ɔ nɔ yemi jeha eywiɛ ɔ mi ɔ he:
3 “Nyɛ dla nyɛ tsɛ̃i wawi ɔmɛ* kɛ tsɛ̃i ngua amɛ,
Nɛ́ nyɛ ya hwu ta a.
4 Nyɛ okpɔngɔ nɔ hili, nyɛ dla okpɔngɔ ɔmɛ nɛ nyɛɛ hi a nɔ.
Nyɛ ya da nyɛ blɔ he ɔmɛ, nɛ́ nyɛ bu nyɛ dade pɛɛ ɔmɛ.
Nyɛ tsu nyɛ akplɔ ɔmɛ a he nɛ nyɛɛ wo nyɛ dade tade ɔmɛ.
5 ‘Mɛni he je nɛ i na kaa gbeye nu mɛ ɔ?
A ngɛ a se kpalee, a fiaa a tatsɛ ɔmɛ ní.
A ye gbeye nɛ a tu fo, a tatsɛ ɔmɛ plɛ we nɛ a hyɛ a se.
Gbeye ngɛ he fɛɛ he,’ Yehowa lɛ de.
6 ‘Nihi nɛ a he sɔɔ ɔ be nyɛe maa ma fo, nɛ tatsɛ ɔmɛ be nyɛe maa ye a he.
A tɛ nɔ́ nɛ a nɔ si,
Ngɛ yiti je, ngɛ Yufrate Pa a nya.’
7 Mɛnɔ lɛ ma kaa Nilo Pa a nɛ ɔ,
Kaa pahi nɛ a pee hamahama nɛ ɔ?
8 Egipt kuɔ kɛ ma kaa Nilo Pa a,
Kaa pahi nɛ a pee hamahama,
Nɛ e de ke, ‘Ma kuɔ kɛ ho nɛ ma ya ha zugba amɛ a nɔ.
Ma kpata zugba a kɛ nihi nɛ a ngɛ nɔ ɔ a hɛ mi.’
9 Nyɛ okpɔngɔhi, nyɛɛ kuɔ kɛ ho!
Nyɛ ta zugba lɛhi, nyɛɛ wo fo basabasa!
Nyɛ ha nɛ tatsɛ ɔmɛ nɛ a sɛ hlami,
Kush kɛ Put nɛ́ a hɛɛɔ tsɛ̃i ɔ,
Kɛ Ludim nyumu ɔmɛ nɛ́ a hɛɛɔ kɛ̃ɛ̃ nɛ́ a dɔɔ mi ɔ.*
10 “Jamɛ a ligbi ɔ ji Nyɔmtsɛ Matsɛ, Yehowa tabohiatsɛ ɔ nɔ́, e ji lue yemi ligbi nɛ́ e kɛ maa ye lue ngɛ e he nyɛli ɔmɛ a nɔ. Nɛ klaate maa ye lo nɛ e maa tɔ, nɛ e maa nu a muɔ nɛ e maa tɔ, ejakaa Nyɔmtsɛ Matsɛ, Yehowa tabohiatsɛ ɔ maa sã afɔle* ngɛ yiti je zugba a nɔ ngɛ Yufrate Pa a nya.
11 Oo Egipt biyo yomiyo,
Moo kuɔ kɛ ya Gilead nɛ o ya hla balsam.
Tsopahi babauu nɛ o ngɛ pee ɔ maa pee yaka,
Ejakaa o be tsami náe.
12 Je ma amɛ nu o hɛ mi si puemi ɔ he,
Nɛ o ngmlaa kpami ɔ hyi zugba a nɔ tɔ.
Ejakaa tatsɛ tɛ e nyɛmi tatsɛ,
Nɛ mɛ tsuo a nɔ si.”
13 Nɔ́ nɛ Yehowa de gbalɔ Yeremia kɛ kɔ bami nɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* maa ba nɛ́ e ma ba fia Egipt zugba a nɔ́ ɔ he ji nɛ ɔ nɛ:
14 “Nyɛɛ jaje ngɛ Egipt, nyɛɛ fiɛɛ ngɛ Migdol.
Nyɛɛ fiɛɛ ngɛ Nof* kɛ Tapanhes.
Nyɛ de ke, ‘Nyɛ ya da nyɛ blɔ hehi nɛ nyɛ dla nyɛ he,
Ejakaa klaate ma kpata nihi tsuo nɛ bɔle nyɛ kɛ kpe ɔ a hɛ mi.
15 Mɛni he je nɛ a bɛɛ nyɛ nyumuhi nɛ a he wa a kɛ je ɔ?
A nyɛ we nɛ a da si kpɛii,
Ejakaa Yehowa tsitsɛɛ mɛ kɛ fia si.
16 A kpɛti nihi fuu ngɛ a sibi tɛe nɛ a ngɛ si nɔɔe.
A ngɛ a sibi dee ke:
“Tee si! Ha waa kpale kɛ ya wa we bi ɔmɛ a ngɔ kɛ wa zugba a nɔ
Ngɛ klaate nɛ yi mi waa he je.”’
17 Lejɛ ɔ nɛ a fiɛɛ ngɛ ke,
‘Egipt matsɛ Farao ɔ, nya puu kɛkɛ lɛ e ngɛ pee
E ha nɛ he blɔ ɔ* be kɛ ho.’
18 Matsɛ ɔ nɛ e biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ke, ‘be abɔ nɛ i ngɛ wami mi nɛ ɔ
E* maa ba kaa Tabor ngɛ yoku ɔmɛ a kpɛti
Kaa Karmel ngɛ wo ɔ nya.
19 Mo biyo nɛ o ngɛ Egipt,
Mo dla o tlomi nɛ o kɛ maa ya nyɔguɛ tsomi ɔ.
20 Egipt ngɛ kaa na eyo nɛ he ngɛ fɛu wawɛɛ,
Se pwɔlwɛhi maa je yiti je kɛ ba kɔ̃ɔ̃ lɛ.
21 E tabuli nɛ e ya bɔ mɛ apaa nɛ a ngɛ e kpɛti ɔ ngɛ kaa nahi nɛ a wo zɔ,
Se mɛ hu a plɛ a se nɛ mɛ tsuo a tu fo.
A nyɛ we nɛ a da si kpɛii,
Ejakaa a hɛ mi kpatami ligbi ɔ ba a nɔ,
Nɛ ji a we akɔtaa bumi be ɔ.’
22 ‘E gbi ngɛ kaa sinɔ nɛ ngɛ pɛe nɛ e ngɛ fo tue,
Ejakaa a kɛ he wami ma e nɔ, kɛ gbiɛhi,
Kaa nyumuhi nɛ a ngɛ tsohi pooe.’*
23 Yehowa de ke, ‘blɔ ko blɔ ko be e hue tso ɔ mi mohu lɛɛ, se a maa poo e tso ɔmɛ ngɛ mi.
Ejakaa a he hiɛ pe baalɛhi nɛ́ a be hiee kanemi.
24 A ma pue Egipt biyo ɔ hɛ mi si.
A kɛ lɛ maa wo nihi nɛ a ngɛ yiti je ɔ a dɛ mi.’
25 “Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ke: ‘Ma gbla ye juɛmi kɛ ba Amon nɛ ngɛ No,* Farao, Egipt, kɛ e mawu ɔmɛ kɛ e matsɛ ɔmɛ a nɔ, ee, ma gbla ye juɛmi kɛ ba Farao kɛ nihi tsuo nɛ a he lɛ ye ɔ a nɔ.’
26 “‘Nɛ i kɛ mɛ maa wo nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi ɔ* a dɛ mi, i kɛ mɛ maa wo Babilon matsɛ Nebukadnezar* kɛ e tsɔli ɔmɛ a dɛ mi. Se lɔ ɔ se ɔ, a ma ba hi e mi ekohu kaa be ko nɛ be ɔ,’ Yehowa lɛ de.
27 ‘Se mo, ye sɔmɔlɔ Yakob, koo ye gbeye,
Nɛ mo Israel, o tsui nɛ ko po.
Ejakaa ma he o yi wami ngɛ tsitsaa he nɛ o ngɛ ɔ
Nɛ ma he o nina* hu yi wami ngɛ zugba nɛ a ya pee nyɔguɛ ngɛ nɔ ɔ nɔ.
Yakob maa kpale kɛ ba, nɛ e maa pee kpoo nɛ e he maa jɔ lɛ,
Nɛ nɔ ko be a he gbeye woe.
28 Enɛ ɔ he ɔ, ye sɔmɔlɔ Yakob, koo ye gbeye, ejakaa i kɛ mo ngɛ,’ Yehowa lɛ de.
‘Ma kpata je mahi tsuo nɛ i gbɛ mo kɛ fĩa a nɔ ɔ a hɛ mi,
Se moo lɛɛ i be o hɛ mi kpatae.
Ma tsɔse mo* bɔ nɛ sa,
Se i be hae nɛ o ye o he kulaa hulɔ.’”
47 Nɔ́ nɛ Yehowa de gbalɔ Yeremia kɛ kɔ Filistibi ɔmɛ a he loko Farao kpata Gaza hɛ mi ɔ ji nɛ ɔ nɛ. 2 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Hyɛ! Nyu je yiti je kɛ ma.
E maa pee pa nɛ hyi.
Nɛ e maa ha zugba a kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ nɔ ɔ nɔ,
Kɛ ma a, kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ mi ɔ hu a nɔ.
Nyumu ɔmɛ ma kpa ngmlaa,
Nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ ngɛ zugba a nɔ ɔ ma fo ya.
3 Ke a nu e ta hwumi okpɔngɔ ɔmɛ a nane kokloto ɔmɛ nɛ a ngɛ si sie glɛi, glɛi, glɛi,
Nɛ a nu nɛ e ta zugba lɛ ɔmɛ ngɛ pɛe
Kɛ e tlɔɔke nane ɔmɛ hu nɛ́ a ngɛ pɛe kplaka, kplaka a,
Tsɛmɛ be plɛe po nɛ a maa hyɛ a bimɛ,
Ejakaa a kɔni mi ma jɔ̃,
4 Ejakaa ligbi ɔ nɛ ma a, ma kpata Filistibi ɔmɛ tsuo a hɛ mi;
E ma kpata nihi tsuo nɛ a piɛ nɛ a ngɛ Tiro kɛ Sidon ye buae ɔ a hɛ mi.
Ejakaa Yehowa ma kpata Filistibi ɔmɛ a hɛ mi,
Nɛ ji, nihi nɛ a piɛ nɛ a je Kaftor* zugba kpɔ nɛ nyu bɔle lɛ ɔ nɔ ɔ.
5 Gaza yi mi ma kpa.*
A ha nɛ Ashkelon ma e nya.
Oo nyɛ nihi nɛ nyɛ piɛ ngɛ a dɔgba a mi,
Mɛni be lɛ nyɛ maa poo nyɛ he kɛ ya si?
6 Ao! Yehowa klaate!
Kɛ yaa si mɛni be lɛ o ma ma o nya?
Moo sɛ o kpo ɔ mi.
Yaa jɔɔ o he nɛ o pee dii.
7 Kɛ e ma plɛ kɛ pee dii kɛɛ
Be mi nɛ Yehowa kɛ fã mi ha lɛ ɔ?
E tsɔ lɛ konɛ e ya tua,
Askelon kɛ wo nya zugba a.”
48 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de Moab ji nɛ ɔ nɛ:
“Kpoo ha Nebo, ejakaa a kpata e hɛ mi!
A pue Kiriataim hɛ mi si nɛ a nu lɛ.
A pue wesa he nɛ ngɛ slɔkee* ɔ hɛ mi si nɛ a hule lɛ pue si.
2 A je we Moab yi hu.
A to ga yaya kɛ wo e he ngɛ Heshbon ke:
‘Nyɛɛ ba, nyɛ ha nɛ wa kpata e hɛ mi kaa ma.’
Oo Madmen, mo hu moo pee dii,
Ejakaa klaate ɔ nyɛɛ o se.
3 A nu ngmlaa ko he ngɛ Horonaim,
Ejakaa ma a hɛ mi kpata nɛ e puɛ kulaa.
4 A ku Moab kɛ pue si.
Nɛ e bimɛ tsɔwi ɔmɛ ngɛ ngmlaa kpae.
5 Benɛ a ngɛ Luhit yoku ɔ kuɔe ɔ, ya sɔuu lɛ a ngɛ foe.
Nɛ benɛ a ngɛ kplee kɛ je Horonaim kɛ ma a, a nu ya fomi ko he ngɛ amanehlu nɛ ba a he je.
6 Nyɛɛ tu fo, nyɛɛ tu fo kɛ baa nyɛ wami yi!*
Nyɛɛ pee kaa junipa tso nɛ ngɛ nga a nɔ.
7 Akɛnɛ o kɛ o hɛ fɔ o ní tsumi ɔmɛ kɛ juetli nɛ o ngɛ ɔ nɔ he je ɔ,
Mo hu a maa nu mo.
Nɛ a maa nu Kemosh hu kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya,
E kɛ e we osɔfo ɔmɛ kɛ e ma nikɔtɔma amɛ.
8 Hɛ mi kpatalɔ ɔ maa ba ma fɛɛ ma nɔ,
Nɛ ma ko ma ko be e he yee.
Dɔgba a hɛ mi ma kpata,
Nɛ zugba nɛ fɔɔ si tɛtlɛɛ ɔ hu hɛ mi ma kpata, kaa bɔ nɛ Yehowa de ɔ.
9 Nyɛɛ kɛ kadimi nɔ́ nɛ ma si ha Moab,
Ejakaa ke a ngɛ e ma amɛ a hɛ mi kpatae ɔ, e we bi ɔmɛ maa ma fo,
Nɛ e ma amɛ maa pee he gbeye womi nɔ́,
Nɛ nɔ ko nɔ ko be a mi hie.
10 Á gbiɛ nɔ nɛ kɛ yi si fiami tsuɔ ní ha Yehowa a!
Á gbiɛ nɔ́ nɛ kɛ e klaate ɔ pue we muɔ si ɔ!
11 Moabbi ɔmɛ a he jɔ mɛ kɛ je a jokuɛwi a si tɔɔ,
Kaa wai nɛ a ngmɛɛ he kɛ ma si nɛ e sisi ɔ ma.
A plɛ we ngɛ buɛ kake mi kɛ wo buɛ kpa mi,
A yɛ nyɔguɛ tso mi hyɛ.
Enɛ ɔ he je nɛ a ngɔmi ɔ tsakee we,
Nɛ a via a hu tsakee we ɔ nɛ.
12 “‘Enɛ ɔ he ɔ, hyɛ! ligbi ɔmɛ ma,’ Yehowa lɛ de, ‘nɛ ma tsɔ nyumuhi nɛ a ya plɛ mɛ kɛ bu si. A ma plɛ mɛ kɛ bu si nɛ a ma plɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ a mi ɔ kɛ pue si, nɛ a maa ywia a buɛ ngua amɛ wɔtsɔwɔtsɔ. 13 Nɛ Kemosh he zo maa pee Moab, kaa bɔ nɛ Betel nɛ Israel we ɔ ngɔ e hɛ kɛ fɔ nɔ ɔ he zo pee lɛ ɔ.
14 Mɛnɔmɛ ji nyɛ, nɛ nyɛ deɔ ke: “Wa ji tatsɛmɛ nɛ a he wa, nɛ wa pee klaalo kɛ ha ta” a?’
15 ‘A kpata Moab hɛ mi,
A tua e ma amɛ,
Nɛ a gbe e nihewi kpakpa amɛ,’
Matsɛ ɔ nɛ e biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de.
16 Moabbi ɔmɛ a hɛ mi kpatami ɔ ma kɛ fo,
Nɛ a si nɔmi ɔ ngɛ oya yee kɛ ma.
17 Nihi tsuo nɛ a bɔle mɛ ɔ maa ye kɔmɔ ha mɛ,
Nihi tsuo nɛ a le a biɛ ɔ.
Nyɛ de mɛ ke: ‘Ao, hyɛ bɔ nɛ a ku tso ngua a ha, a ku dɛma tso ɔ nɛ ngɛ fɛu ɔ!’
18 Oo biyo nɛ o ngɛ Dibon,
Mo kple si kɛ je o hɛ mi nyami ɔ mi, nɛ o hi si ngɛ kuma yemi mi,*
Ejakaa Moab hɛ mi kpatalɔ ɔ ba tua mo,
Nɛ e ma kpata o mahi nɛ a fia gbogbo wo a he ɔ a hɛ mi.
19 Mo nɛ o ngɛ Aroer, moo da si ngɛ gbɛjegbɛ ɔ he nɛ o hwɔɔ.
Mo bi nyumu ɔ nɛ tu fo kɛ bee, kɛ yo ɔ nɛ ngɛ he ko hlae nɛ e gu ɔ ke, ‘Mɛni sane lɛ ba?’
20 A pue Moab hɛ mi si nɛ gbeye nu lɛ.
Nyɛ fo ya nɛ nyɛ kpa ngmlaa.
Nyɛɛ fiɛɛ ngɛ Arnon ke, a kpata Moab hɛ mi.
21 “Kojomi ba zugba nɛ fɔɔ si tɛtlɛɛ ɔ nɔ, e ba Holon, Yahaz kɛ Mefaat a nɔ; 22 nɛ e ba Dibon, Nebo kɛ Bet Diblataim hu nɔ; 23 jehanɛ se hu ɔ, e ba Kiriathaim, Betgamul kɛ Betmeon a nɔ: 24 nɛ e ba Keriot kɛ Bozra a nɔ; nɛ e ba mahi tsuo nɛ a ngɛ Moab zugba a nɔ ɔ, ní nɛmɛ nɛ a he kɛ, kɛ ní nɛmɛ nɛ a he kɛ we ɔ hu a nɔ.
25 Yehowa de ke, ‘A po Moab he wami ɔ* kɛ fɔ si;
A ku e nine.
26 Nyɛ ha nɛ́ é de dã, ejakaa e wo e he nɔ kɛ si Yehowa.
Moab ngɛ si wuwluae ngɛ e vie ɔ mi,
E ba plɛ he fɛu yemi nɔ́.
27 Tse mo hu o ye Israel he fɛu?
Anɛ a na lɛ ngɛ juli a kpɛti
Nɛ lɔ ɔ he je nɛ o mimiɛ o yi nɛ o tu munyu kɛ si lɛ ɔ?
28 Nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ Moab, nyɛɛ je nyɛ ma amɛ a mi nɛ nyɛ ya hi tɛsa amɛ a nɔ,
Nɛ́ nyɛɛ pee kaa beleku lahuɛ nɛ e peeɔ e tsu ngɛ puɔhi a mi ngɛ yoku ɔmɛ a he ɔ.’”
29 “Wa nu Moab he nɔ womi ɔ he, e naa e he kaa e nɔ kuɔ,
E jeɔ e he nɔ womi ɔ kpo, e susuɔ kaa e he hia pe ni kpahi, nɛ e tsui hu woɔ e he nɔ.”
30 “Yehowa de ke, ‘I le e we abofu ɔ,
Se e munyu puu ɔ maa pee yaka.
A be nyɛe maa pee nɔ́ ko.
31 Lɔ ɔ he je nɛ ma fo ya ngɛ Moab he ɔ nɛ,
Ma fo Moab ma a tsuo he ya
Nɛ ma ye aywilɛho ha Kir Heres nyumu ɔmɛ.
32 Oo Sibma wai tso, ma fo ya ha mo,
Pe bɔ nɛ i fo ya ha Yazer ɔ.
O kɔni nɛ tsɛ̃ ɔ be ngɛ wo ɔ nɔ.
E ya su wo ɔ mi, kɛ Yazer tɔɔ.
Hɛ mi kpatalɔ ɔ kple kɛ ba
O mawulɛ be mi tso yiblii ɔmɛ kɛ o wai ɔmɛ nɛ o kpa a, a nɔ.
33 A ha nɛ bua jɔmi kɛ nyami se po ngɛ zugba kɛ e nɔ tsohi nɛ woɔ yiblii ɔ nɔ
Kɛ Moab zugba a hu nɔ.
I ha nɛ wai se po ngɛ wai ngami muɔ ɔ mi.
Nɔ ko nɔ ko kɛ bua jɔmi be ngmlaa kpae ke e ngɛ wai ngae.
Ngmlaa nɛ a ma kpa a maa je ekpa.’”
34 A kpa ngmlaa ngɛ Heshbon nɛ a nu he ngɛ Eleale.
A kpa ngmlaa a wawɛɛ nɛ a nu he ngɛ Yahaz tɔɔ,
A kpa ngmlaa ngɛ Zoar, nɛ a nu he ngɛ Horonaim kɛ Eglat Shelishiya.
Nimrim pa amɛ po ma gbli.
35 Yehowa de ke, ‘ma ha nɛ nɔ nɛ kɛ afɔle baa he nɛ ya hiɔwe ɔ,*
Kɛ nɔ nɛ sãã afɔlehi kɛ haa e mawu ɔ
Se maa po ngɛ Moab.
36 Enɛ ɔ he je nɛ ye tsui maa pɛ* kaa bɛ* kɛ ha Moab,
Nɛ ye tsui maa pɛ* kaa bɛ* kɛ ha Kir Heres nyumu ɔmɛ hulɔ ɔ nɛ.
Ejakaa e ní nɛ e ná a tsuo hɛ mi ma kpata.
37 Nɔ fɛɛ nɔ yi mi kpa,
Nɛ a sɛ kpɛni fɛɛ kpɛni.
Nɔ fɛɛ nɔ nine he poopoo,
Nɛ a ngɔ kpekpe kɛ muɔ a mlɛmi!’”
38 “‘Ya sɔuu lɛ a ngɛ foe
Ngɛ tsu ɔmɛ tsuo a yi mi ngɛ Moab,
Kɛ e he nya buami he ɔmɛ tsuo.
Ejakaa i ywia Moab
Kaa buɛ nɛ a sume hu,’ Yehowa lɛ de.
39 ‘Hyɛ bɔ nɛ e tsui po ha! Nyɛ fo ya!
Hyɛ bɔ nɛ Moab kɛ zo kpale e se ha!
Moab plɛ pee he fɛu yemi nɔ́,
E plɛ pee nɔ́ ko nɛ woɔ nihi tsuo nɛ a bɔle lɛ ɔ a he gbeye.’”
40 “Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
‘Hyɛ! E maa gbɛ e pɛli ɔ mi ngɛ Moab nɔ,
Kaa bɔ nɛ kɔle saa fo kɛ yaa zugba a.
41 A maa ngɔ e ma amɛ,
Nɛ a ma kpɔ̃ e hehi nɛ a fia gbogbo wo a he ɔ.
Jamɛ a ligbi ɔ, Moab tatsɛ ɔmɛ a tsui
Maa pee kaa yo nɛ ngɛ fɔe ɔ tsui.’”
42 “‘Nɛ a ma kpata Moab hɛ mi nɛ e be ma pee hu,
Ejakaa Yehowa ji nɔ nɛ e wo e he nɔ kɛ si ɔ nɛ.
43 Yehowa de ke, ‘Mo nɛ o ngɛ Moab,
Gbeye kɛ muɔ kɛ klama ngɛ o hɛ mi.
44 Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa tu gbeye nya fo ɔ, maa nɔ muɔ ɔ mi,
Nɛ nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa je kpo kɛ je muɔ ɔ mi ɔ, klama a maa du lɛ.’
‘Ejakaa ke jeha nɛ i to ɔ su ɔ, ma gbla Moab tue,’ Yehowa lɛ de.
45 ‘Nihi nɛ a ngɛ fo tue ɔ, ya da Heshbon hɔ ɔ mi, nɛ a he wami ta.
Ejakaa la ko maa je Heshbon kɛ ba
Nɛ la lilɛ maa je Sihon kɛ ba.
E maa sã Moab hɛ nya
Kɛ nihi nɛ a peeɔ basabasa a, a yi koklodo.’
46 “Kpoo ha mo, oo Moab!
Nihi nɛ a ngɛ Kemosh ɔ a hɛ mi kpata.
Ejakaa a nuu o binyumu ɔmɛ nyɔguɛ,
Nɛ a nu o biyi ɔmɛ hu kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya.
47 Se ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, ma bua Moabbi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya,’ Yehowa lɛ de.
‘Hiɛ ɔ ji he nɛ Moab kojomi sɛ gbi ɔ nya ta ngɛ.’”
49 Nɔ́ nɛ Yehowa de ngɛ Ammonbi ɔmɛ a he ji nɛ ɔ nɛ:
“Anɛ Israel be binyumuhi lo?
Anɛ e be nɔ ko nɛ maa ye e ní lo?
Mɛni he je nɛ Malkam ngɔ Gad kɛ pee e nɔ́ ɔ?
Nɛ mɛni he je nɛ e ma a mi bi ɔmɛ ya hi Israel ma amɛ a mi ɔ?”
2 “‘Enɛ ɔ he ɔ, hyɛ! ligbi ɔmɛ ma,’ Yehowa lɛ de,
‘Nɛ ma ha nɛ a nu pɛmi* ko nɛ tsɔɔ kaa á hia ta kɛ wo Raba, nɛ ji Ammonbi ɔmɛ a ma a he.
E ma plɛ pee kpongu nɛ nɔ ko be nɔ,
Nɛ a maa mɛ mahi nɛ bɔle lɛ* ɔ a he la.’
‘Nɛ Israel ma kpɔ̃ nihi nɛ a kpɔ̃ e zugba a ngɛ e dɛ ɔ a zugba,’ Yehowa lɛ de.
3 ‘Mo fo ya, Oo Heshbon, ejakaa a kpata Ai hɛ mi!
Nyɛ kpa ngmlaa, nyɛ mahi nɛ nyɛ bɔle Raba.
Nyɛɛ ha kpekpe.
Nyɛ fo ya, nɛ nyɛɛ nyɛɛ kɛ ya kɛ ba ngɛ to tsuhi nɛ a kɛ tɛ pee ɔ a mi,
Ejakaa a maa nu Malkam kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya,
E kɛ e we osɔfo ɔmɛ kɛ e ma nikɔtɔma amɛ.
4 Oo biyo nɛ yi anɔkuale, mɛni he je nɛ o kɛ dɔgba amɛ fĩaa a,
Mɛni he je nɛ o kɛ dɔ nɛ nyu ngɛ bee ngɛ nɔ ɔ fĩaa,
Nɛ o kɛ o hɛ fɔ o juetli ɔmɛ a nɔ
Nɛ o deɔ ke: “Mɛnɔ ma nyɛ ma ba tua mi ɔ?”’”
5 “Nyɔmtsɛ Matsɛ, Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ke ‘Hyɛ, i kɛ nɔ́ ko nɛ he ngɛ gbeye maa ba o nɔ,
‘E maa je nihi tsuo nɛ bɔle mo ɔ a ngɔ kɛ ba.
A maa gbɛ mo kɛ fĩa ngɛ he fɛɛ he,
Nɛ nɔ ko nɔ ko be nihi nɛ a maa tu fo ɔ a nya buae.’”
6 “‘Se lɔ ɔ se ɔ, ma bua Ammonbi ɔmɛ nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya,’ Yehowa lɛ de.”
7 Nɔ́ nɛ Yehowa de ngɛ Edom he ji nɛ ɔ nɛ:
“Anɛ juɛmi ko be Teman hu lo?
Anɛ ga womi kpakpa se po ngɛ nihi nɛ a nuɔ nɔ́ sisi ɔ a nya lo?
Anɛ a juɛmi ɔ sa lo?
8 Oo nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ Dedan, nyɛɛ tu fo, nyɛɛ kpale nyɛ se!
Nyɛɛ ho nɛ nyɛ ya hi muɔhi nɛ a mi kuɔ ɔ a mi!
Ejakaa ke be su nɛ ma gbla ye juɛmi kɛ ba Esau nɔ ɔ
I kɛ haomi maa ba e nɔ.
9 Ke nihi nɛ a buaa wai nya ba o nɔ ɔ
Anɛ a be eko sie konɛ nihi nɛ a kpɛte lo?
Ke juli ba nyɔ mi ɔ,
Níhi nɛ a suɔ pɛ lɛ a ma puɛ.
10 Se ma kpɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́ ngɛ Esau he.
Nɛ ma je e laami he ɔmɛ kpo,
Konɛ e ko nyɛ nɛ e laa e he.
E bimɛ kɛ e nyɛmimɛ kɛ nihi tsuo nɛ a ngɛ e kasa mi ɔ a hɛ mi ma kpata,
Nɛ e be si hie hu.
11 Mo si o bimɛ nɛ a be tsɛ ɔ kɛ ha mi,
Nɛ ma baa a wami yi,
Nɛ nyɛ yalɔyi ɔmɛ* maa ngɔ a hɛ kɛ fɔ ye nɔ.”
12 Ejakaa nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ: “Hyɛ! Ke nihi nɛ a kojo we mɛ kaa a nu nɔ́ nɛ ngɛ kplu ɔ mi ɔ po maa nu ɔ, lɛɛ moo lɛɛ e sa nɛ a ha nɛ o ye o he kulaa lo? O be o he yee, o maa nu kɛ̃.”
13 Yehowa de ke, “I kɛ imi nitsɛ ye he kã kita kaa Bozra ma ba pee nɔ́ ko nɛ he ngɛ gbeye, e hɛ mi ma pue si, e hɛ mi ma kpata, nɛ e maa pee gbiɛmi nɔ́; nɛ e ma amɛ tsuo maa pee ma dokuhi kɛ ya neneene.”
14 I nu sɛ gbi ko kɛ je Yehowa ngɔ,
E tsɔ e tsɔlɔ ɔ kɛ ho je ma amɛ a ngɔ ya ke:
“Nyɛ bua nyɛ he nya nɛ nyɛ ba tua lɛ;
Nyɛ dla nyɛ he kɛ ha ta.”
15 “Ejakaa hyɛ! I pee mo ma nyafii ngɛ je ma amɛ a kpɛti,
A maa hie mo ngɛ nimli a kpɛti.
16 Oo mo nɛ o hiɔ tɛsahi a yi mi,
Nɛ o hiɔ yokuhi nɛ a ya hiɔwe pe kulaa amɛ a nɔ,
Nihi a he gbeye nɛ o wo ɔ sisi mo
Nɛ o he nɔ nɛ o wo ngɛ o tsui mi ɔ hu sisi mo.
E ngɛ mi kaa o pee o tsu ɔ ngɛ hiɔwe lokoo kaa kɔle mohu lɛɛ,
Se ma kple mo si kɛ je lejɛ ɔ,” Yehowa lɛ de.
17 “Nɛ Edom ma plɛ pee he gbeye womi nɔ́. Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa be ngɛ lejɛ ɔ kɛ gbeye yemi maa hyɛ lɛ too nɛ e ma kpa nyagba kɛ wo lɛ ngɛ e haomi ɔmɛ tsuo a he je. 18 Kaa bɔ nɛ a kpata Sodom kɛ Gomora kɛ mahi nɛ a ngɛ a kasa nya a, a hɛ mi ɔ, jã nɔuu nɛ nɔ ko be lejɛ ɔ hie, nɛ nɔ ko hu be si toe ngɛ lejɛ ɔ,” Yehowa lɛ de.
19 “Hyɛ! Nɔ ko maa kuɔ kɛ ba tua lohwehi a ní yemi he nɛ ngɛ slɔkee ɔ kaa jata nɛ hia kpo kɛ je hue tso nɛ mi ti mi ngɛ Yordan Pa a he, se ma wo lɛ fo kɛ je e he kaa a fiaa hɛngmɛ. Nɛ ma ha nɛ nɔ nɛ a hla a maa ye e nɔ. Ejakaa mɛnɔ ngɛ kaa imi, nɛ mɛnɔ ma nyɛ nɛ e kɛ mi nɛ si koli? To hyɛlɔ te nɛɛ lɛ e ma nyɛ maa da ye hɛ mi? 20 Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ nyumuhi, nyɛɛ bu yi mi nɛ Yehowa to kɛ si Edom, kɛ nɔ́ nɛ e to kaa e maa pee nihi nɛ a ngɛ Teman ɔ tue:
Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a maa gbla to bihi nɛ a ngɛ to kuu ɔ mi ɔ kɛ je.
E ma ha nɛ a sihi he ɔ nɛ puɛ kulaa ngɛ a he je.
21 Bɔ nɛ a si nɔmi ɔ pɛ ha a, e ha nɛ zugba a hoso.
A nu ngmlaa ko he!
A nu pɛmi ɔ he ngɛ Wo Tsu ɔ he tɔɔ.
22 Hyɛ! E maa te kɛ ya hiɔwe nɛ e ma sa fo kɛ ba zugba kaa kɔle,
Nɛ e maa gbɛ e pɛli ɔmɛ a mi ngɛ Bozra nɔ.
Jamɛ a ligbi ɔ, Edom tatsɛ ɔmɛ a tsui
Maa pee kaa yo nɛ ngɛ fɔe ɔ tsui.”
23 Damasko nɔ́ ji nɛ ɔ nɛ:
“A pue Hamat kɛ Arpad hɛ mi si,
Ejakaa a nu sane yaya ko he.
A tsui po wawɛɛ.
Wo ɔ pee hamahama, nɛ a be nyɛe ma ha nɛ e he nɛ jɔ.
24 Damasko nine mi wo nyu.
E plɛ e he konɛ e tu fo, se gbeye nu lɛ.
E hao nɛ e ngɛ nɔ́ nae wawɛɛ,
Kaa yo nɛ e ngɛ fɔe.
25 Mɛni he je nɛ a kua we ma nɛ́ a jeɔ e yi ɔ,
Nɛ ji bua jɔmi ma a?
26 Ejakaa e nihewi ɔmɛ ma gbo ngɛ e he nya buami he ɔmɛ,
Nɛ tabuli ɔmɛ tsuo a hɛ mi ma kpata jamɛ a ligbi ɔ nɔuu,” Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de.
27 “Ma mɛ Damasko gbogbo ɔmɛ a he la,
Nɛ e maa sã Benhadad mɔhi nɛ a fia gbogbo wo a he ɔ.”
28 Nɔ́ nɛ Yehowa de ngɛ Kedar kɛ Hazor matsɛ yemi ɔmɛ nɛ Babilon matsɛ Nebukadnezar* fiaa mɛ ní ɔ a he ji nɛ ɔ nɛ:
“Nyɛɛ te si, nyɛɛ kuɔ kɛ ho Kedar ya,
Nɛ nyɛ ya kpata nihi nɛ a ngɛ puje he ɔ a hɛ mi.
29 A maa ngɔ a bo tsu ɔmɛ kɛ a to ɔmɛ kɛ je,
Kɛ a bo tsu ɔmɛ a he bo ɔmɛ, kɛ a níhi tsuo.
A maa ngɔ a we afukpɔngɔ ɔmɛ kɛ je,
Nɛ a ma kpa ngmlaa kɛ wo mɛ ke, ‘Gbeye ngɛ he fɛɛ he!’”
30 Yehowa de ke, “Nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ Hazor, nyɛɛ ya tsitsaa!
Nyɛɛ ya nɛ nyɛ ya hi muɔhi nɛ a mi kuɔ ɔ a mi,
Ejakaa Babilon matsɛ Nebukadnezar* to ga ko kɛ wo nyɛ he,
Nɛ e to yi mi yaya kɛ wo nyɛ he.”
31 Yehowa de ke, “Nyɛɛ te si nɛ nyɛɛ kuɔ kɛ ya tua ma nɛ e tue mi jɔ lɛ,
Nɛ e ngɛ slɔkee ɔ!
E be sinyahi, nɛ agbo se lami níhi hu be e he; a ngɛ he ko nɛ tsɔ e he banee.
32 A maa ha a we afukpɔngɔ ɔmɛ,
Nɛ a maa muɔɔ a lohwehi babauu ɔ kaa ta yibu ní.
Nihi nɛ a sɛɔ a yi ɔ he ɔ,
Ma gbɛ mɛ kɛ fĩa kɔɔhiɔ fɛɛ kɔɔhiɔ mi,*
Nɛ ma ha nɛ a we amanehlu ɔ maa je he fɛɛ he kɛ ba a nɔ,” Yehowa lɛ de.
33 “Nɛ Hazor ma plɛ pee nga mi gbehi a hi he,
E maa pee ma doku kɛ ya neneene.
Nɔ ko nɔ ko be lejɛ ɔ hie,
Nɛ nɔ ko hu be si toe ngɛ lejɛ ɔ.”
34 Nɔ́ nɛ Yehowa de gbalɔ Yeremia ngɛ Yuda matsɛ Zedekia nɔ yemi ɔ sisije, kɛ kɔ Elam he ji nɛ ɔ nɛ: 35 “Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ, ‘Hyɛ, ma ku Elam kɛ̃ɛ̃ ɔ, nɛ ji nɔ́ nɛ haa mɛ he wami ɔ.* 36 Ma ngɔ kɔɔhiɔ eywiɛ ɔmɛ kɛ je hiɔwe nyagbe he eywiɛ ɔmɛ kɛ ba Elam nɔ, nɛ ma gbɛ mɛ kɛ fĩa kɔɔhiɔ nɛ ɔmɛ tsuo a mi. Ma ko be nɛ Elambi nɛ a maa gbɛ fĩa a be a mi yae.’”
37 “Ma ywia Elambi ɔmɛ ngɛ a he nyɛli ɔmɛ kɛ nihi nɛ a ngɛ hlae nɛ a kpata a wami hɛ mi ɔ* a hɛ mi; nɛ ma ngɔ haomi, nɛ ji ye mi mi fumi nɛ nya wa a kɛ ba a nɔ,” Yehowa lɛ de. “Nɛ ma tsɔ klaate kɛ nyɛɛ a se, kɛ ya si be nɛ ma kpata a hɛ mi kulaa.”
38 “Nɛ i kɛ ye matsɛ sɛ ɔ maa ma Elam, nɛ ma kpata Elam matsɛ ɔ kɛ ma nikɔtɔma amɛ a hɛ mi,” Yehowa lɛ de.
39 “Se ngɛ nyagbe ligbi ɔmɛ a mi ɔ, ma bua Elambi nɛ a nuu mɛ nyɔguɛ ɔ a nya,” Yehowa lɛ de.
50 Nɔ́ nɛ Yehowa de kɛ kɔ Babilon kɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a he kɛ gu gbalɔ Yeremia nɔ ji nɛ ɔ nɛ:
2 Nyɛɛ jaje nɛ nyɛɛ fiɛɛ kɛ tsɔɔ je ma amɛ.
Nyɛ wo okadi* ko nɔ nɛ nyɛɛ fiɛɛ.
Nyɛ ko laa nɔ́ ko nɔ́ ko nɔ!
Nyɛ de ke, ‘A nu Babilon.
A pue Bel hɛ mi si.
Gbeye nu Merodak.
A pue e we amaga amɛ a hɛ mi si.
Gbeye nu e we amagahi nɛ a he ngɛ tai* ɔ.’
3 Ejakaa ma ko je yiti je kɛ ma lɛ tuami.
E ha nɛ e zugba a pee kaa he gbeye womi nɔ́;
Nɔ ko nɔ ko be e mi.
Nɔmli kɛ lohwehi tsuo tu fo;
Mɛ tsuo a tu fo kɛ je.”
4 Yehowa de ke, “Ngɛ jamɛ a ligbi ɔmɛ kɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ, Israelbi ɔmɛ kɛ Yudabi ɔmɛ maa pee kake kɛ ba. Ke a ngɛ nyɛɛe ɔ, a maa hi ya foe, nɛ a maa pee kake kɛ hla Yehowa a Mawu ɔ se blɔ. 5 A ma bi blɔ nɛ yaa Zion ɔ si, nɛ a ma plɛ a hɛ mi kɛ tsɔɔ jamɛ a blɔ ɔ nɛ a ma de ke, ‘Nyɛɛ ba nɛ waa kɛ wa he nɛ mɛtɛ Yehowa he nɛ waa kɛ lɛ nɛ so neneene somi nɛ́ nɔ ko hɛ be nɔ jee.’ 6 Ye ma a mi bi ɔmɛ pee kaa tohi nɛ a laa. Mɛ nitsɛmɛ a nɔ hyɛli ɔmɛ ha nɛ a laa. A kpaka mɛ kɛ ho yoku ɔmɛ a nɔ ya, nɛ a ngɛ si kpae ngɛ yokuhi kɛ kponguhi a nɔ. A hɛ je a he jɔɔmi he ɔ nɔ. 7 Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa na mɛ ɔ tsɔtslɔɔ a mi, nɛ a he nyɛli ɔmɛ deɔ ke, ‘Wa yi fɔ, ejakaa Yehowa lɛ a pee yayami kɛ si ɔ nɛ, a pee yayami kɛ si Yehowa nɛ ji dami sihi he ɔ, kɛ a nɛmɛ ɔmɛ a hɛnɔkami ɔ.’”
8 “Nyɛɛ tu fo kɛ je Babilon,
Nyɛɛ je Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ,
Nɛ́ nyɛɛ pee kaa to akpakpohi nɛ a nyɛɛɔ to kuu ɔ hɛ mi.
9 Ejakaa ma bua je mahi a kuu ngua ko nya kɛ je yiti je zugba a nɔ
Kɛ wo Babilon he.
A ma gba ta kɛ wo e he;
Nɛ a maa nu lɛ ngɛ lejɛ ɔ.
A kɛ̃ɛ̃ ɔmɛ ngɛ kaa tatsɛ kɛ̃ɛ̃
Nɛ́ a gbeɔ jokuɛwi;
A kpale we a se kɛ bɛ yaka gu.
10 Kaldea maa pee kaa ta yibu ní.
Nɔ fɛɛ nɔ nɛ ma ba muɔɔ ta yibu ní ngɛ e mi ɔ maa tɔ saminya,” Yehowa lɛ de.
11 “Benɛ nyɛ ngɛ ye weto ní ɔ hae ɔ
Nyɛ ya nɔ nɛ nyɛ nya nɛ nyɛ bua jɔ wawɛɛ.
Ejakaa nyɛ ya nɔ nɛ nyɛ tuu kaa na eyo ngɛ nga mi,
Nɛ nyɛ ya nɔ nɛ nyɛ pɛ kaa ta hwumi okpɔngɔ.
12 A gbe nyɛ yayo zo.
A pue yo nɛ fɔ nyɛ ɔ hɛ mi si.
Hyɛ! Lɛ ji nɔ nyafii pe kulaa ngɛ je ma amɛ a kpɛti,
E ji nga nɛ nyu be nɔ kɛ nga kplanaa.
13 Nɔ ko nɔ ko be e mi hie ngɛ Yehowa mi mi fumi ɔ he je;
E maa pee ma doku kulaa.
Nɔ fɛɛ nɔ nɛ maa be ngɛ Babilon he ɔ kɛ gbeye maa hyɛ lɛ too
Nɛ e ma kpa nyagba kɛ wo lɛ ngɛ e haomi ɔmɛ tsuo a he je.
14 Nyɛ bua nyɛ he nya nɛ nyɛ gba ta kɛ bɔle Babilon,
Nyɛ nihi tsuo nɛ nyɛ dɔɔ kɛ̃ɛ̃ mi.*
Nyɛ tsɛ̃ lɛ nyɛ kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ, nyɛ ko si kɛ̃ɛ̃ mi bi kake po,
Ejakaa Yehowa ji nɔ nɛ e pee yayami kɛ si ɔ nɛ.
15 Nyɛ kpa ta ngmlaa kɛ wo lɛ ngɛ he fɛɛ he.
E ha yi.*
E titima amɛ nɔɔ si, e gbogbo ɔmɛ ku pue si,
Ejakaa e ji Yehowa lue yemi.
Nyɛɛ ye nyɛ he lue ngɛ e nɔ.
Nyɛɛ pee lɛ kaa bɔ nɛ lɛ hu e pee nihi ɔ.
16 Nyɛɛ po ní dulɔ ɔ kɛ je Babilon
Nɛ́ nyɛɛ po nɔ nɛ hɛɛɔ ní kpami ha ngɛ ní kpami be mi ɔ hulɔ.
Nɔ fɛɛ nɔ maa kpale kɛ ho lɛ nitsɛ e ma a mi bi ɔmɛ a ngɔ ya, ngɛ klaate yiwutsotsɛ ɔ he je,
Nɔ fɛɛ nɔ maa ma fo kɛ ho e zugba nɔ ya.
17 “Israelbi ɔmɛ pee kaa jijɔhi nɛ a gbɛ fĩa. Jatahi gbɛ mɛ kɛ fĩa. Kekleekle ɔ, Asiria matsɛ ɔ tsɔtslɔɔ a mi; nɛ lɔ ɔ se ɔ, Babilon matsɛ Nebukadnezar* hu kpe a wu ɔmɛ. 18 Lɔ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ: ‘Hyɛ, i kɛ Babilon matsɛ ɔ kɛ e zugba a maa ye, kaa bɔ nɛ i kɛ Asiria matsɛ ɔ ye ɔ pɛpɛɛpɛ. 19 Nɛ ma kpale Israel se kɛ ba e ní yemi he ɔ, nɛ e maa ye ní ngɛ Karmel kɛ Bashan, nɛ e* maa ye ní ngɛ Efraim kɛ Gilead yoku ɔmɛ a nɔ nɛ e maa tɔ.’”
20 Yehowa de ke, “Ngɛ jamɛ a ligbi ɔmɛ kɛ jamɛ a be ɔ mi ɔ,
A ma hla Israel he yayami,
Se a be eko nae,
Nɛ a be Yuda hu he yayami ko nae,
Ejakaa i kɛ nihi nɛ i ha nɛ a piɛ ɔ a he yayami maa ke mɛ.”
21 Yehowa de ke, “Nyɛɛ kuɔ kɛ ya nɛ nyɛ ya tua Merataim zugba a kɛ nihi nɛ a ngɛ Pekod ɔ.
Nyɛɛ gbe mɛ nɛ nyɛ kpata a hɛ mi kulaa.
Nyɛɛ pee nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ i fã nyɛ ke nyɛɛ pee ɔ.
22 A nu ta he ngɛ zugba a nɔ,
E ji hɛ mi kpatami ngua.
23 Hyɛ bɔ nɛ a po zugba a tsuo hamle ɔ kɛ fɔ si nɛ́ a ku lɛ ha!
Hyɛ bɔ nɛ Babilon plɛ pee he gbeye womi nɔ́ ngɛ je ma amɛ tsuo a kpɛti ha!
24 Oo Babilon, i tsɔ̃ mo klama, nɛ e du mo,
Se o li.
A na mo, nɛ a nu mo,
Ejakaa Yehowa ji nɔ nɛ o te si kɛ wo ɔ nɛ.
25 Yehowa bli e nito he ɔ nya,
Nɛ e je e mi mi fumi ta hwumi ní ɔmɛ kpo.
Ejakaa Nyɔmtsɛ Matsɛ, Yehowa tabohiatsɛ ɔ ngɛ ní tsumi
Ngɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ.
26 Nyɛɛ je hehi nɛ a kɛ ɔmɛ kɛ ba tua lɛ.
Nyɛ bli e nito he ɔmɛ a nya.
Nyɛ bua e nya kaa ngma* nɛ a bua nya glekugleku.
Nyɛ kpata e hɛ mi kulaa.
Nɔ ko nɔ ko nɛ ko piɛ ngɛ e mi.
27 Nyɛɛ gbe e na ku wawi ɔmɛ tsuo;
Nyɛɛ ngɔ mɛ kɛ kple kɛ ho nɛ nyɛ ya gbe mɛ.
Kpoo ha mɛ, ejakaa a ligbi ɔ,
Nɛ ji, a kojomi be ɔ su!
28 A nu nihi nɛ a tu fo ɔ a he,
Nihi nɛ a tu fo kɛ je Babilon zugba a nɔ,
Konɛ a ya jaje Yehowa wa Mawu ɔ lue yemi ɔ ngɛ Zion,
Nɛ ji, e sɔlemi we ɔ he lue yemi ɔ.
29 Nyɛ bua kɛ̃ɛ̃ tsɛ̃li ɔmɛ a nya kɛ wo Babilon he,
Nihi tsuo nɛ a dɔɔ kɛ̃ɛ̃ mi ɔ.*
Nyɛɛ bɔle lɛ kɛ kpe; nyɛ ko ha nɛ nɔ ko nɛ tu fo.
Nyɛɛ wo lɛ hiɔ ngɛ e ní tsumi ɔmɛ a nya.
Nyɛɛ pee lɛ kaa bɔ nɛ e pee nihi ɔ pɛpɛɛpɛ.
Ejakaa e wo e he nɔ kɛ si Yehowa,
E wo e he nɔ kɛ si Israel Nɔ Klɔuklɔu ɔ.
30 Enɛ ɔ he ɔ, e nihewi ɔmɛ ma gbo ngɛ e he nya buami he ɔmɛ,
Nɛ e tabuli ɔmɛ a hɛ mi ma kpata* jamɛ a ligbi ɔ nɔuu,” Yehowa lɛ de.
31 Nyɔmtsɛ Matsɛ, Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ke, “Hyɛ! i kɛ mo ná, mo nɛ o bui nɔ,
Ejakaa o ligbi ɔmɛ maa ba, be ɔ nɛ ma ha nɛ o maa bu akɔtaa a.
32 Mo nɛ o bui nɔ, o ma tɛ nɔ́, nɛ o maa nɔ si,
Se o be nɔ ko nae nɛ e ma wo o nɔ.
Ma mɛ o ma amɛ a he la,
Nɛ e maa sã nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ bɔle mo kɛ kpe ɔ.”
33 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“A wa Israelbi ɔmɛ kɛ Yudabi ɔmɛ yi mi,
Nɛ ni nɛmɛ nɛ nuu mɛ nyɔguɛ ɔ hɛɛ mɛ kpɛii.
Nɛ a kplɛɛ we kaa a maa ngmɛɛ a he nɛ a ho.
34 Se a Kpɔlɔ ɔ he wa.
E biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ.
Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e maa ye a sane ɔ ha mɛ,
Konɛ e ha nɛ zugba a nɛ jɔɔ e he
Nɛ e kɛ e mi mi fumi ɔ ma kple Babilon nɔ.”
35 Yehowa de ke, “Klaate ko ma tua Kaldeabi ɔmɛ,
E ma tua Babilonbi ɔmɛ kɛ e ma nikɔtɔma amɛ kɛ e ní leli ɔmɛ.
36 Klaate ko ma tua nihi nɛ a tuɔ munyu puu ɔ,* nɛ a maa je kuasia.
E ma tua e tatsɛ ɔmɛ nɛ a tsui maa po.
37 Klaate ko ma tua a we okpɔngɔ ɔmɛ kɛ a ta zugba lɛ ɔmɛ,
Nɛ e ma tua nihi nɛ a je ma kpahi a mi nɛ́ a ngɛ e mi ɔ tsuo,
Nɛ a maa pee kaa yihi.
Klaate ko ma tua e juetli ɔmɛ, nɛ nihi maa muɔɔ kɛ ho.
38 E nyu ɔmɛ a hɛ mi ma kpata nɛ a ma gbli.
Ejakaa e ji amagahi a zugba,
Nɛ a ninahi nɛ́ a ngɛ gbeye he je ɔ, a peeɔ a ní kaa godotsɛmɛ.
39 Enɛ ɔ he ɔ, lohwehi nɛ a ngɛ nga kplanaa nɔ kɛ lohwehi nɛ pɛɛɔ kaa gbe ɔ, lɛ a maa hi lejɛ ɔ,
Nɛ dugumahi maa hi e mi.
Se nɔ ko nɔ ko be e mi hie hu gblegbleegble,
Nɛ e maa pee he ko nɛ nɔ ko be nyɛe maa hi yi nɔhi tsuo.”
40 Yehowa de ke, “Kaa bɔ nɛ Mawu kpata Sodom kɛ Gomora kɛ mahi nɛ a ngɛ a kasa nya a, a hɛ mi ɔ, jã nɔuu nɛ nɔ ko be lejɛ ɔ hie, nɛ nɔ ko hu be si toe ngɛ lejɛ ɔ.
41 Hyɛ! Ma ko je yiti je kɛ ma;
A ma tle je ma ngua ko kɛ matsɛ nguahi si
Kɛ je zugba a nɔ hehi nɛ a kɛ pe kulaa a.
42 A hɛɛ kɛ̃ɛ̃ kɛ akplɔ.
A yi mi wa nɛ a nɛ nɔ mɔbɔ.
Ke a hi a we okpɔngɔ ɔmɛ a nɔ kɛ ma a,
A pɛɔ kaa wo nɛ pee hamahama.
Oo Babilon biyo, a ma bua a he nya kaa nɔ kake kɛ gba ta kɛ wo mo.
43 Babilon matsɛ ɔ nu amaniɛ bɔmi kɛ kɔ a he,
Nɛ e kɔni mi jɔ̃.
E tsui po wawɛɛ,
Nɛ e pii kaa yo nɛ ngɛ fɔe.
44 “Hyɛ! Nɔ ko maa kuɔ kɛ ba tua lohwehi a ní yemi he nɛ ngɛ slɔkee ɔ kaa jata nɛ hia kɛ je kpo kɛ je hue tso nɛ mi ti mi ngɛ Yordan Pa a he, se ma wo mɛ fo kɛ je e he kaa a fiaa hɛngmɛ. Nɛ ma ha nɛ nɔ nɛ a hla a maa ye e nɔ. Ejakaa mɛnɔ ngɛ kaa imi, nɛ mɛnɔ ma nyɛ nɛ e kɛ mi nɛ si koli? To hyɛlɔ te nɛɛ lɛ e ma nyɛ maa da ye hɛ mi? 45 Enɛ ɔ he ɔ, nyɛ nyumuhi, nyɛɛ bu yi mi nɛ Yehowa to kɛ si Babilon, kɛ nɔ́ nɛ e to kaa e maa pee Kaldeabi ɔmɛ a zugba a tue:
Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, a maa gbla to bihi nɛ a ngɛ to kuu ɔ mi ɔ kɛ je.
E ma ha nɛ a sihi he ɔ nɛ puɛ kulaa ngɛ a he je.
46 Ke a nu Babilon nyɔguɛ ɔ, a maa nu pɛmi ko he, nɛ zugba a ma hoso,
Nɛ a maa nu ngmlaa ko he ngɛ je ma amɛ tsuo a kpɛti.”
51 Nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Hyɛ, ma ha nɛ kɔɔhiɔ nɛ puɛɔ ní maa fia
Kɛ wo Babilon kɛ nihi nɛ a ngɛ Lebkamai ɔ.*
2 Ma tsɔ nihi nɛ a saa ngma mi kɛ ya Babilon,
Nɛ a maa sa e mi nɛ a ma ha nɛ e zugba a maa fɔ si gu;
A ma ba bɔle lɛ nɛ a ma tua lɛ ngɛ amanehlu ligbi ɔ nɔ.
3 Kɛ̃ɛ̃ tsɛ̃lɔ ɔ nɛ ko dɔ e kɛ̃ɛ̃ ɔ mi.*
Nɛ nɔ ko nɔ ko nɛ ko te si kɛ da si ngɛ e dade tade ɔ mi.
Nyɛ ko na e nihewi ɔmɛ mɔbɔ.
Nyɛ kpata e tabuli ɔmɛ tsuo a hɛ mi.
4 Nɛ a ma gbo kɛ pue si ngɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ,
Nihi nɛ a gbɔɔ mɛ ní ɔ ma pue si ngɛ e gbɛjegbɛ ɔmɛ a nɔ.
5 Ejakaa Israel kɛ Yuda a Mawu, nɛ ji Yehowa tabohiatsɛ ɔ be mɛ sie, nɛ́ a pee kaa yalɔyihi.
Se a zugba a nɔ hyi tɔ* kɛ yayami ngɛ Israel Nɔ Klɔuklɔu ɔ hɛ mi.
6 Nyɛɛ tu fo kɛ je Babilon,
Nɛ nyɛɛ tu fo kɛ he nyɛ yi wami.*
Nyɛ ko ha nɛ a kpata nyɛ hɛ mi ngɛ e yayami ɔ he je.
Ejakaa be nɛ Yehowa kɛ maa ye e he lue ɔ ji nɛ ɔ nɛ.
E maa wo lɛ hiɔ ngɛ nɔ́ nɛ e pee ɔ nya.
7 Babilon pee kaa sika tsu kplu ngɛ Yehowa dɛ mi;
E ha nɛ zugba a tsuo tɔ dã.
Je ma amɛ nu e wai ɔ eko;
Lɔ ɔ he je nɛ je ma amɛ nu godo ɔ nɛ.
8 Tlukaa a, Babilon nɔ si nɛ e ku.
Nyɛ fo ya ha lɛ!
Nyɛɛ ngɔ balsam kɛ to e pa a nɔ ha lɛ; eko ɔ, e ma ná tsami.”
9 “Wa bɔ mɔde kaa wa ma tsa Babilon, se e hí tsami.
Nyɛɛ je e he nɛ waa ho, nɔ fɛɛ nɔ nɛ e ho lɛ nitsɛ e zugba nɔ ya.
Ejakaa e kojomi ɔ su hiɔwe tɔɔ;
E ya hiɔwe kaa bɔku ɔmɛ.
10 Yehowa ye dami sane ha wɔ.
Nyɛɛ ba, nyɛ ha nɛ waa tu Yehowa wa Mawu ɔ ní tsumi ɔmɛ a he munyu ngɛ Zion.”
11 “Nyɛɛ duɔ kɛ̃ɛ̃ mi bi ɔmɛ a nya; nyɛ wo tsɛ̃i lokotoo ɔmɛ.*
Yehowa kanya Media matsɛ ɔmɛ a mumi,
Ejakaa e to kaa e ma kpata Babilon hɛ mi.
Ejakaa enɛ ɔ ji Yehowa lue yemi ɔ nɛ, e sɔlemi we ɔ he lue yemi ɔ.
12 Nyɛ wo okadi* ko nɔ kɛ si Babilon gbogbo ɔmɛ.
Nyɛ ha nɛ hwɔɔmi ɔ mi nɛ wa, nyɛ ha nɛ buli ɔmɛ nɛ a da si ngɛ a blɔ hehi.
Nyɛ ha nɛ nihi nɛ a maa wo ka a nɛ a pee klaalo.
Ejakaa Yehowa to ga,
Nɛ e ma ha nɛ nɔ́ nɛ e de kɛ si nihi nɛ a ngɛ Babilon ɔ maa ba mi.”
13 “Mo yo nɛ o hiɔ nyu babauu a nɔ,
Nɛ o ngɛ juetli babauu
O nyagbe su, se nami nɛ o ngɛ náe ɔ ba nyagbe.
14 Yehowa kɛ lɛ nitsɛ e he* kã kita ke,
‘Ma ha nɛ nyumuhi babauu ma hyi o mi kaa baalɛhi,
Nɛ a ma he ose ngɛ o he je.’
15 Lɛ ji nɔ nɛ e kɛ e he wami ɔ Bɔ* zugba a,
Nɔ nɛ ngɔ e nile ɔ kɛ to zugba a sisi.
Nɛ́ e kɛ e nɔ́ sisi numi ɔ bli hiɔwe ɔ mi ɔ nɛ.
16 Ke e wo gbi ɔ,
Nyuhi nɛ a ngɛ hiɔwe ɔ keɔ wawɛɛ,
Nɛ e haa nɛ bɔkuhi* teɔ si kɛ jeɔ zugba a nyagbe he ɔmɛ.
E pee oslabai* kɛ ha hiɔmi,
Nɛ e jeɔ kɔɔhiɔ kpo kɛ jeɔ e nito he ɔmɛ.
17 Nɔ fɛɛ nɔ peeɔ e ní kaa nɔ nɛ biɛɛ nɛ́ e be juɛmi.
A ma pue dade he ní tsulɔ fɛɛ dade he ní tsulɔ hɛ mi si ngɛ amaga nɛ e hlɔ ɔ he je;
Ejakaa e dade amaga a ji lakpa,
Nɛ mumi ko be a mi.
18 A ji sisimi níhi,* muɔ ní kɛkɛ ji mɛ.
Ke be nɛ a maa kojo mɛ ɔ su ɔ, a hɛ mi ma kpata.
19 Yakob Blɔ Fa Mi Nɔ́ ɔ be kaa ní nɛ ɔmɛ,
Ejakaa lɛ ji nɔ nɛ bɔ nɔ́ fɛɛ nɔ́,
E weto ní dɛma tso po piɛɛ he.
E biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ.”
20 “O ji ta hwumi tso kpoti kɛ ha mi, ye ta hwumi ní,
Ejakaa mo ji nɔ nɛ ma kɛ ywia je mahi.
Mo lɛ ma kɛ kpata matsɛ yemihi a hɛ mi.
21 Mo lɛ ma kɛ ywia okpɔngɔ kɛ e nɔ hilɔ ɔ.
Mo lɛ ma kɛ ywia ta zugba lɛ kɛ e nɔ hilɔ ɔ.
22 Mo lɛ ma kɛ ywia nyumu kɛ yo.
Mo lɛ ma kɛ ywia nɔmoyo kɛ jokuɛ nyumuyo.
Mo lɛ ma kɛ ywia niheyo kɛ yiheyo.
23 Mo lɛ ma kɛ ywia to hyɛlɔ kɛ e to kuu ɔ.
Mo lɛ ma kɛ ywia ngmɔ hulɔ kɛ e lohwehi nɛ e kɛ huɔ ɔ.
Mo lɛ ma kɛ ywia amlaalohi kɛ nɔ yeli ɔmɛ a se yeli ɔmɛ.
24 Nɛ ma wo Babilon kɛ nihi nɛ a ngɛ Kaldea a hiɔ
Ngɛ yayamihi tsuo nɛ a pee ngɛ Zion ngɛ nyɛ hɛ mi ɔ he je,” Yehowa lɛ de.
25 “Hyɛ, mo yoku nɛ o kpataa nɔ hɛ mi, i kɛ mo ná,’ Yehowa lɛ de,
“Mo zugba a tsuo hɛ mi kpatalɔ.
Ma kpa ye nine mi ngɛ o nɔ nɛ ma kpɛne mo kɛ je tɛsa amɛ a nɔ kɛ ba fia si
Nɛ ma ha nɛ o maa pee yoku nɛ sã.”
26 “Nɔ ko nɔ ko be tɛ ko ngɔe kɛ je o mi kɛ pee kɔ̃ nya tɛ loo sisi tomi tɛ,
Ejakaa o maa pee ma doku kɛ ya neneene,” Yehowa lɛ de.
27 Nyɛ wo okadi* ko nɔ ngɛ zugba a nɔ.
Nyɛ kpa titimati* ngɛ je ma amɛ a mi.
Nyɛɛ hla je ma amɛ* nɛ a hwu kɛ si lɛ.
Nyɛ bua Ararat, Mini kɛ Ashkenaz matsɛ yemi ɔmɛ a nya kɛ wo e he.
Nyɛɛ hla nɔ ko nɛ e maa hla tabuli kɛ ya tua lɛ.
Nyɛ ha nɛ okpɔngɔ ɔmɛ nɛ a kuɔ kɛ ba kaa baalɛ bihi.
28 Nyɛɛ hla je ma amɛ* nɛ a hwu kɛ si lɛ;
Media matsɛ ɔmɛ, e we amlaalo ɔmɛ kɛ e nɔ yeli a se yeli ɔmɛ
Kɛ zugbahi tsuo nɛ a yeɔ nɔ ɔ.
29 Nɛ zugba a ma hoso nɛ e ma kpokpo,
Ejakaa a ma tsu yi mi nɛ Yehowa to ngɛ Babilon he ɔ he ní
Konɛ a ha nɛ Babilon zugba a nɛ pee he gbeye womi nɔ́, nɛ́ nɔ ko nɔ ko be nɔ.
30 Babilon tabuli ɔmɛ kpa ta hwumi.
A hii si ngɛ a he piɛ pomi he ɔmɛ.
A he wami ta.
A pee kaa yihi.
A kɛ la sã e we ɔmɛ.
A ku e we agbo se lami ní ɔmɛ.
31 Tsɔlɔ kake tuɔ fo nɛ e kɛ tsɔlɔ kpa ya kpeɔ,
Nɛ amaniɛ bɔlɔ kake kɛ amaniɛ bɔlɔ kpa hu ya kpeɔ,
Konɛ a ya bɔ Babilon matsɛ ɔ amaniɛ kaa a bɔle e ma a kɛ kpe,
32 Nɛ a ngɔ pa pomi he ɔmɛ,
Nɛ a kɛ la sã lɛ ɔmɛ nɛ a kɛ ngɔwu pee ɔ,
Nɛ gbeye nu tabuli ɔmɛ.”
33 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ, Israel Mawu ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“Babilon biyo ɔ ngɛ kaa ngma fiaami he.
E su be nɛ a maa naa e nɔ.
E be kɛe nɛ e kpami be ɔ maa su.”
34 “Babilon matsɛ Nebukadnezar* tsɔtslɔɔ ye mi;
E ha nɛ ye yi mi futu.
E kɛ mi ma si kaa buɛ nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko be mi.
E mi mi kaa bɔ nɛ sinɔ agbo miɔ níhi ɔ.
E muɔɔ ye ní kpakpa amɛ kɛ wo e mi mi.
E ngɔ nyu kɛ fɔ mi pue he.
35 Nihi nɛ a ngɛ Zion ɔ de ke, ‘Yiwutso ní nɛ a pee mi kɛ ye nɔmlɔ tso ɔ nɛ ba Babilon nɔ!’
Nɛ Yerusalem hu de ke, ‘Ye muɔ nɛ ba Kaldeabi ɔmɛ a nɔ!’”
36 Enɛ ɔ he ɔ, nɔ́ nɛ Yehowa de ji nɛ ɔ nɛ:
“Hyɛ, ma tsu o sane ɔ he ní ha mo,
Nɛ ma ye lue ha mo.
Ma ha nɛ e wo ɔ nɛ gbli, nɛ e vu ɔmɛ hu a mi ma gbli.
37 Nɛ Babilon ma plɛ pee tɛhi nɛ a bua nya pue si,
Kɛ ngami gbehi a hwɔ he,
E maa pee he gbeye womi nɔ́ kɛ nɔ́ ko nɛ a ma kpa nyagba kɛ wo lɛ,
Nɛ nɔ ko nɔ ko be lejɛ ɔ hie.
38 Mɛ tsuo a maa huã kaa jatahi.*
A maa pɛ kaa jata bimɛ.”
39 “Ke a he mi akɔnɔ te si ɔ, ma ngmɛ mɛ okplɔɔ nɛ ma ha nɛ a maa de dã,
Konɛ a bua nɛ jɔ a he;
Kɛkɛ ɔ, a maa hwɔ mahe kɛ ya neneene,
Nɛ a be si tee hu,” Yehowa lɛ de.
40 “I kɛ mɛ ma kple si kɛ ho kaa jijɔ bihi nɛ a yaa gbe mɛ.
Kaa agbosuhi kɛ apletsihi.”
41 “Oo hyɛ bɔ nɛ a nu Sheshak* nyɔguɛ ha,
Hyɛ bɔ nɛ a nu je ɔ tsuo Yi Jemi ɔ ha!
Hyɛ bɔ nɛ Babilon ba pee he gbeye womi nɔ́ ngɛ je ma amɛ tsuo a kpɛti ha!
42 Wo ɔ ba ha Babilon nɔ.
E we oslɔke babauu ɔ ha nɛ e yi laa.
43 E ma amɛ ba pee he gbeye womi nɔ́, zugba nɛ nyu be nɔ, kɛ nga kplanaa.
Zugba nɛ nɔ ko nɔ ko be nɔ hie nɛ nɔ ko nɔ ko hu be bee ngɛ nɔ.
44 Ma gbla ye juɛmi kɛ ya Bel nɔ ngɛ Babilon,
Nɛ ma je nɔ́ nɛ e mi ɔ kpo kɛ je e nya mi.
Je ma amɛ be fo tue kɛ ya e ngɔ hu,
Nɛ Babilon gbogbo ɔmɛ maa nɔ si.
45 Ye we bi, nyɛɛ je kpo kɛ je e mi!
Nyɛɛ tu fo kɛ he nyɛ* yi wami kɛ je Yehowa mi mi fumi ɔ nya!
46 Nyɛ tsui ko po, nɛ nyɛ ko ye gbeye ngɛ amaniɛ bɔmi nɛ nyɛ maa nu ngɛ zugba a nɔ ɔ he.
Ngɛ jeha kake mi ɔ, amaniɛ bɔmi ɔ maa ba,
Nɛ jeha nɛ maa nyɛɛ se ɔ hu, nyɛ maa nu amaniɛ bɔmi kpa ko hu he ke,
Yiwutso ní ngɛ nɔ yae, nɛ nɔ yelɔ kake te si kɛ wo nɔ yelɔ kpa.
47 Enɛ ɔ he ɔ, hyɛ! ligbi ɔmɛ ma
Nɛ ma gbla ye juɛmi kɛ ya Babilon amaga amɛ a nɔ.
E zugba a tsuo hɛ mi ma pue si,
Nɛ e nihi tsuo nɛ a gbe ɔ ma pue si ngɛ e mi.
48 Hiɔwe kɛ zugba, kɛ nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ a mi ɔ
Ma la kɛ bua jɔmi ngɛ Babilon he je,
Ejakaa hɛ mi kpatalɔ ɔ maa je yiti je kɛ ba tua lɛ,” Yehowa lɛ de.
49 “Tsa pi Israelbi nɛ a gbe mɛ ɔ pɛ nɛ Babilon ha nɛ a nɔ si
Se mohu, nihi nɛ a gbe mɛ ngɛ zugba a nɔ tsuo ɔ hu nɔ si ngɛ Babilon.
50 Nyɛ nihi nɛ nyɛ tu fo kɛ je klaate ɔ nya a, nyɛ ko da si, nyɛ tsa nɔ nɛ nyɛɛ tu fo!
Nyɛ nihi nɛ nyɛ ngɛ tsitsaa, nyɛ kai Yehowa,
Nɛ nyɛ kai Yerusalem hu ngɛ nyɛ tsui mi.”
51 “A pue wa hɛ mi si, ejakaa wa nu munyuhi nɛ a kɛ gbeɔ wa he guɛ ɔ.
Hɛ mi si puemi ha wa hɛ mi,
Ejakaa nibwɔhi* ba tua Yehowa we ɔ he klɔuklɔu ɔmɛ.”
52 “Enɛ ɔ he ɔ, hyɛ! ligbi ɔmɛ ma,” Yehowa lɛ de,
“Nɛ ma gbla ye juɛmi kɛ ya e we amaga amɛ a nɔ,
Nɛ nihi nɛ a plaa nɛ a ngɛ zugba a tsuo nɔ ɔ ma kɛmɛ.”
53 “Ke Babilon kuɔ kɛ ho hiɔwe ya,
Nɛ e ha nɛ e mɔhi nɛ a ya hiɔwe ɔ a he wa kaa mɛni po,
Bɔ fɛɛ bɔ nɛ ji ɔ, e hɛ mi kpatali ɔmɛ maa je ye ngɔ kɛ ba,” Yehowa lɛ de.
54 “Bu tue! Ngmlaa ko ngɛ pɛe ngɛ Babilon,
Hɛ mi kpatami ngua he ngmlaa ngɛ pɛe ngɛ Kaldeabi ɔmɛ a zugba a nɔ,
55 Ejakaa Yehowa ngɛ Babilon hɛ mi kpatae,
E ma ha nɛ e gbi nɛ nya wa a nɛ ba si,
Nɛ a we oslɔke ɔmɛ maa pɛ kaa nyuhi babauu.
A maa nu a gbi.
56 Ejakaa hɛ mi kpatalɔ ɔ ma ba tua Babilon;
A maa nuu e tatsɛ ɔmɛ,
A maa ku a kɛ̃ɛ̃ ɔmɛ,
Ejakaa Yehowa ji Mawu nɛ gblaa nɔ tue.
E maa wo hiɔ kokooko.
57 Ma ha nɛ e ma nikɔtɔma amɛ kɛ e ní leli ɔmɛ maa de dã,
E we amlaalo ɔmɛ kɛ e nɔ yeli ɔmɛ a se yeli ɔmɛ kɛ e tatsɛ ɔmɛ hu maa de dã,
Nɛ a maa hwɔ mahe kɛ ya neneene,
Nɛ a be si tee hu,” Matsɛ ɔ nɛ e biɛ ji Yehowa tabohiatsɛ ɔ lɛ de.
58 Nɔ́ nɛ Yehowa tabohiatsɛ ɔ de ji nɛ ɔ nɛ:
“E ngɛ mi kaa Babilon gbogbo ɔmɛ ti mohu lɛɛ, se a maa ku mɛ kɛ pue si,
Nɛ e ngɛ mi kaa e we agbo ɔmɛ ya hiɔwe mohu lɛɛ, se a kɛ la maa sã mɛ.
Ma a mi bi ɔmɛ ma gbo yaka dengme;
Je ma amɛ ma gbo dengme kɛ tsu ní, se la maa sã lɛ.”
59 Munyu nɛ gbalɔ Yeremia kɛ ha Seraya, nɛ ji Maseya bi Neria bi ɔ kaa fami, benɛ e kɛ Yuda matsɛ Zedekia ya Babilon ngɛ e nɔ yemi jeha nɛ ji eywiɛ ɔ mi ɔ ji nɛ ɔ nɛ; Seraya nɛ ɔ ji matsɛ ɔ we nɔ hyɛlɔ. 60 Yeremia ngma haomihi tsuo nɛ maa ba Babilon nɔ ɔ kɛ wo womi kake mi, e ngma munyu nɛ ɔmɛ kɛ si Babilon. 61 Jehanɛ hu ɔ, Yeremia de Seraya ke: “Ke o su Babilon nɛ o na ma a, o kane munyu nɛ ɔ tsuo kɛ tsɔɔ ma a. 62 Kɛkɛ ɔ, mo de ke, ‘Oo Yehowa, o tu munyu kɛ si ma nɛ ɔ ke, a ma kpata e hɛ mi nɛ nɔ ko nɔ ko be mi hie, nɔmlɔ jio, lohwe jio, nɛ e maa pee ma doku kɛ ya neneene.’ 63 Nɛ ke o kane womi nɛ ɔ nɛ o gbe nya a, o fĩ tɛ kɛ wo he nɛ o ya sake kɛ fɔ Yufrate Pa a kpɛti. 64 Lɔ ɔ se ɔ, mo de ke, ‘Kikɛ ji bɔ nɛ Babilon ma mu nɛ e be si tee hu ngɛ haomi nɛ i kɛ ma e nɔ ɔ he je ɔ nɛ; nɛ pɔ maa tɔ a he.’”
Hiɛ ɔ ji he nɛ Yeremia munyu ɔmɛ a nya ta ngɛ.
52 Zedekia ye jeha 21 benɛ e bɔ ni matsɛ yemi ɔ, nɛ e ye nɔ jeha 11 ngɛ Yerusalem. E nyɛ biɛ ji Hamutal, Yeremia nɛ e je Libna biyo ɔ. 2 E ya nɔ nɛ e pee ní yayahi ngɛ Yehowa hɛ mi kaa bɔ nɛ Yehoyakim pee ɔ pɛpɛɛpɛ. 3 Yehowa mi mi fumi ɔ he je nɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo ya nɔ ngɛ Yerusalem kɛ Yuda, kɛ ya si be nɛ e je mɛ kɛ je e hɛ mi ɔ nɛ. Nɛ Zedekia tsɔ Babilon matsɛ ɔ hɛ mi atuã. 4 Ngɛ Zedekia nɔ yemi jeha nɛɛne ɔ mi, ngɛ nyɔhiɔ nyɔngmane ɔ we ligbi nɛ ji nyɔngma a nɔ ɔ, Babilon Matsɛ Nebukadnezar* kɛ e tabo ɔ tsuo ba tua Yerusalem. A ba to si konɛ a kɛ ma a nɛ hwu ta, nɛ a fia ma yi sami gbogbo kɛ bɔle ma a kɛ kpe. 5 Nɛ e sa ma a yi kɛ ya si Matsɛ Zedekia nɔ yemi jeha nɛ ji 11 ɔ mi.
6 Ngɛ nyɔhiɔ eywiɛne ɔ we ligbi nɛɛne ɔ nɔ ɔ, hwɔ nya ba wa ngɛ ma a mi, nɛ zugba a nɔ bi ɔmɛ ná we niye ní nɛ a ye. 7 Nyagbe ɔ, a ku ma a gbogbo ɔ, nɛ tabuli ɔmɛ tsuo tu fo kɛ je ma a mi nyɔ mi kɛ gu agbo ɔ nɛ ngɛ gbogbo enyɔ ɔmɛ a kpɛti ngɛ matsɛ ɔ abɔɔ ɔ kasa nya a mi, be mi nɛ Kaldeabi ɔmɛ bɔle ma a; nɛ a tsa nɔ kɛ gu Araba blɔ ɔ nɔ kɛ je. 8 Se Kaldeabi ɔmɛ a tabo ɔ fie matsɛ ɔ se, nɛ a ya ná Zedekia ngɛ Yeriko nga kplanaa a nɔ, nɛ matsɛ ɔ tabuli ɔmɛ tsuo gbɛ fĩa kɛ je e he. 9 Kɛkɛ nɛ a nu matsɛ ɔ, nɛ a kɛ lɛ kuɔ kɛ ba nɛ a kɛ lɛ ba ha Babilon matsɛ ɔ ngɛ Ribla ngɛ Hamat zugba a nɔ, nɛ a kojo lɛ. 10 Nɛ Babilon matsɛ ɔ gbe Zedekia binyumu ɔmɛ ngɛ e hɛ mi, nɛ e gbe Yuda ma nikɔtɔma amɛ hulɔ ngɛ lejɛ ɔ ngɛ Ribla. 11 Nɛ Babilon matsɛ ɔ pɛ Zedekia hɛngmɛhi, nɛ e bɔ lɛ akɔblee pã, nɛ e ngɔ lɛ kɛ ho Babilon ya nɛ e ya wo lɛ tsu kɛ ya si be nɛ e gbo.
12 Ngɛ nyɔhiɔ enuɔne ɔ we ligbi nyɔngma a nɔ, nɛ ji Babilon matsɛ Nebukadnezar* nɔ yemi jeha nɛ ji 19 ɔ mi ɔ, Babilon matsɛ ɔ sɔmɔlɔ Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ ba Yerusalem. 13 E sã Yehowa we ɔ, matsɛ ɔ we ɔ, kɛ wehi tsuo nɛ ngɛ Yerusalem ɔ; e sã we nguahi tsuo hulɔ. 14 Nɛ Kaldeabi ɔmɛ a tabo ɔ tsuo nɛ a piɛɛ buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ he ɔ hule gbogbo ɔmɛ nɛ bɔle Yerusalem ɔ kɛ pue si.
15 Nebuzaradan nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ nuu nihi nɛ́ a ní ngɛ mɔbɔ ɔ a kpɛti ni komɛ kɛ nihi nɛ a piɛ nɛ a si mɛ ngɛ ma a mi ɔ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya. Jehanɛ se hu ɔ, e nuu nihi nɛ a kɛ a he ya ha Babilon matsɛ ɔ, kɛ ga ní tsuli kpanaa nɛ a piɛ ɔ hu nyɔguɛ. 16 Se Nebuzaradan nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ si zugba a nɔ bi ɔmɛ a kpɛti ohiatsɛmɛ pe kulaa a konɛ a sɔmɔ kaa wai ngmɔ nɔ hyɛli kɛ nihi nɛ a nyɛɔ a nɔ kɛ tsuɔ ní tsumi kpakpataa.
17 Kaldeabi ɔmɛ ywia akɔblee titima amɛ nɛ ngɛ Yehowa we ɔ, kɛ tlɔɔke ɔmɛ, kɛ akɔblee Wo ɔ nɛ ngɛ Yehowa we ɔ wɔtsɔwɔtsɔ, nɛ a muɔɔ akɔblee ɔ tsuo kɛ ho Babilon ya. 18 Jehanɛ hu ɔ, a muɔɔ lazu muɔɔmi ní ɔmɛ, sofi ɔmɛ, la gbemi ní ɔmɛ, tsesi ɔmɛ, kplu ɔmɛ, kɛ akɔblee níhi tsuo nɛ a kɛ tsuɔ ní ngɛ sɔlemi we ɔ kɛ ho. 19 Buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ muɔɔ kã amɛ, la jemi ní ɔmɛ, tsesi ɔmɛ, lazu muɔɔmi ní ɔmɛ, kane tso ɔmɛ, kplu ɔmɛ kɛ tsesi ɔmɛ nɛ a kɛ sika tsu kpakpa kɛ sika hiɔ kpakpa pee ɔ kɛ ho. 20 Titima enyɔ ɔmɛ, Wo ɔ, akɔblee na ku 12 ɔmɛ nɛ a ngɛ Wo ɔ sisi ɔ, kɛ tlɔɔke ɔmɛ nɛ Matsɛ Salomo pee ngɛ Yehowa we ɔ lɛɛ, a nyɛ we nɛ a ngmɛ akɔblee nɛ a kɛ pee jamɛ a ní ɔmɛ ɔ, ejakaa a jiɔ tsɔ.
21 Titima amɛ lɛɛ, eko fɛɛ eko hiɔwe yami ji kɔni fã* 18, nɛ susumi kpa nɛ e kami ji kɔni fã 12 ma nyɛ maa bɔle lɛ kɛ kpe; e timi ji nine nguɛ blimi* eywiɛ, nɛ puɔ ngɛ mi. 22 Nɛ titima a yi mi kpɔ ɔ, a kɛ akɔblee lɛ pee; nɛ titima a yi mi kpɔ kake hiɔwe yami ji kɔni fã enuɔ; nɛ ya a kɛ pomegranet ɔ nɛ bɔle titima a yi mi kpɔ ɔ he kɛ kpe ɔ, akɔblee lɛ a kɛ pee mɛ tsuo. Titima enyɔne ɔ kɛ pomegranet ɔ hu, jã nɛ a ngɛ. 23 Pomegranet 96 ngɛ he tsuo; pomegranet tsuo nɛ bɔle ya a he kɛ kpe ɔ peeɔ 100.
24 Buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ nuu Seraya, nɛ ji osɔfo nɔkɔtɔma a, kɛ Zefania, nɛ ji osɔfo enyɔne ɔ, kɛ sinya nya buli etɛ ɔmɛ. 25 Nɛ e nuu matsɛ ɔ we ɔ mi nikɔtɔma amɛ a kpɛti nɔ kake nɛ ji tabuli ɔmɛ a nɔ hyɛlɔ ɔ, matsɛ ɔ huɛmɛ kpaago nɛ nyu bi ngɛ e kɛ mɛ a kpɛti nɛ a ngɛ ma a mi ɔ, tabo ɔ nya dalɔ ɔ womi ngmalɔ ɔ, nɛ ji nɔ nɛ buaa zugba a nɔ bi ɔmɛ a nya a, kɛ zugba a nɔ nimli gu ɔmɛ a kpɛti nyumuhi 60 nɛ a ngɛ ma a mi loloolo ɔ kɛ ho. 26 Nebuzaradan, nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ nuu mɛ, nɛ e ngɔ mɛ kɛ ba ha Babilon matsɛ ɔ ngɛ Ribla. 27 Babilon matsɛ ɔ fiaa mɛ ní nɛ e gbe mɛ ngɛ Ribla, ngɛ Hamat zugba a nɔ. Lɔ ɔ he ɔ, a ngɔ Yuda kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya.
28 Nimli nɛ ɔmɛ ji nihi nɛ Nebukadnezar* ngɔ mɛ kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya: ngɛ e nɔ yemi jeha nɛ ji kpaago ɔ mi, e ngɔ Yudabi 3,023 kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya.
29 Ngɛ Nebukadnezar* nɔ yemi jeha nɛ ji 18 ɔ, a nuu nihi* 832 kɛ je Yerusalem.
30 Ngɛ Nebukadnezar* nɔ yemi jeha nɛ ji 23 mi ɔ, Nebuzaradan nɛ ji buli ɔmɛ a nya dalɔ ɔ nuu Yudabi 745 kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya.
Nihi* nɛ a nuu kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a tsuo a yibɔ ji 4,600.
31 Nɛ benɛ a nu Yuda Matsɛ Yehoyakin kɛ ho nyɔguɛ tso mi ya a we jeha 37 ɔ, e we nyɔhiɔ 12 ɔ we ligbi 25 ɔ nɔ ɔ, Babilon matsɛ Evilmerodak je Yuda matsɛ Yehoyakin* ngɛ tsu mi ngɛ jeha nɛ e bɔni matsɛ yemi ɔ mi. 32 E kɛ lɛ tu munyu ngɛ mi mi jɔmi mi, nɛ e ha nɛ e matsɛ sɛ ɔ nɔ kuɔ pe matsɛmɛ ɔmɛ nɛ a kɛ lɛ ngɛ Babilon ɔ a matsɛ sɛ ɔmɛ. 33 Lɔ ɔ he ɔ, Yehoyakin je e tsu womi tade ɔmɛ ngɛ e he, nɛ ngɛ e wami ligbi ɔmɛ tsuo a mi ɔ, e yeɔ ní ngɛ matsɛ ɔ okplɔɔ ɔ he daa. 34 Ngɛ e wami ligbi ɔmɛ tsuo a mi ɔ, Babilon matsɛ ɔ haa lɛ niye ní daa ligbi kɛ ya si be nɛ e gbo.
Eko ɔ, e sisi ji, “Yehowa Woɔ Nɔ Nɔ.”
Aloo “hla.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “loko o je kpo ngɛ fɔmi kotoku ɔ mi ɔ.’
Aloo “i je mo kɛ to.”
E ji blɛfo mi akate tso loo gigɛ blɛfo tso henɔ ko.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ ko nɛ e hɛ tsɛ̃.”
Aloo “buɛ nɛ nya kle agbo.”
Aloo “I kai suɔmi nɛ se pui nɛ o je kpo kɛ tsɔɔ mi.
Aloo “zugba kpɔhi nɛ nyu bɔle mɛ.”
Aloo “a kpɛ́,” eko ɔ, ngɛ tɛsa mi.
Aloo “jata ku wawi kɛ a kuɛ he bwɔmi.”
Aloo “Memfis.”
Nɛ ji Nilo Pa a kɔni.
Nɛ ji Yufrate Pa a.
Aloo “wai tsutsu.”
E ji tsopa nɛ a kɛ peeɔ jale.
Aloo “E fuɔ kɔɔhiɔ mi.”
Aloo “ngɛ nɔ́ nɛ e klaa ngɛ hlae wawɛɛ ɔ he je.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ke e su e nyɔhiɔ ɔ nɔ ɔ.”
Aloo “ma se mawuhi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kaa Arabiano.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o hɛ nya.”
Aloo “e klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “o blɔ ɔmɛ.”
Aloo “ma se mawuhi.”
Baiblo komɛ de ke “nyɛ huno.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “je ma amɛ a tabuli ɔmɛ a kpɛti.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e he piɛɛlɔ.”
Aloo “mawu nɛ e hɛ mi pue si ɔ.”
Aloo “okadi tso.”
Aloo “Nyɛ gba nyɛ gugue nɔ ma.”
Aloo “be mi nɛ klaate ɔ su wa klaa he.”
E ji asilɛ munyu nɛ a kɛ kaleɔ ma kaa nɔmlɔ. Be komɛ ɔ, a kɛ kaleɔ mi mi sami aloo mɔbɔ nami.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “”Hwɔɔli,” nɛ ji, nihi nɛ a ya laa ngɛ ma ko mi nɛ a hyɛɔ be nɛ a kɛ ma tua ma a.”
Aloo “ye mini.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ye tsui gbogbo ɔmɛ a mi.”
Aloo “ye klaa.”
Aloo “okadi tso.”
Aloo “a le ní.”
Aloo “I be ye he piae.”
Aloo “ a ngɛ o klaa hlae.”
Aloo “pɔ tɔ ye klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “se a gbɔjɔɔ we.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “hɛ mi.”
Aloo “ye klaa nɛ.”
Baiblo komɛ de ke “E be si himi mi.”
Nɛ ji, Mawu munyu ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛ kuasiahi nɛ nyɛ be tsui.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “bimɛ nɛ a be tsɛmɛ.”
Aloo “ye klaa nɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Aloo “a ye bi ha lɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nyɛɛ tsu nyɛ he.”
Aloo “ye klaa maa.”
Aloo “kɛtɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “A pui a tue nya mlɔmlɔtɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nihi nɛ a ligbihi hiɛ.”
Aloo “a ma tsa ye ma a mi bi ɔmɛ a kumi ɔ.”
Aloo “fa kɛ fa.”
Aloo “nyɛ klaa amɛ a he mi nɛ jɔ mɛ.”
Aloo “blɔ tsɔɔmi ɔ.”
E ji tso ko nɛ jeɔ via. A li bɔ nɛ tso nɛ ɔ ngɛ ha tutuutu.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Wa nu kɔɔmi.”
Nɛ ji, Yeremia.
Aloo “afutu ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Yehowa sɔlemi we ɔ ji nɛ ɔmɛ ɔ nɛ,” a ngɛ tsuhi tsuo nɛ a ngɛ sɔlemi we ɔ a he munyu tue.
Aloo “bimɛ nɛ a be tsɛmɛ.”
Aloo “ahoyihi.”
Aloo “kɛ je neneene kɛ yaa neneene.”
Aloo “ma ha nɛ afɔle sami lasuku nɛ je.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i te si mɔtu mla nɛ i kɛ nyɛ tu munyu.”
E ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ yo mawu nɛ Israelbi nɛ a ji hemi kɛ yemi kuali jaa a; E ma nyɛ maa pee kaa e ji yo mawu nɛ haa nɛ nɔ fɔɔ.
Aloo “ye nɔ lɛ a ngɛ tɔ̃e lo?”
Aloo “a ga womi ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i teɔ si mɔtu mla daa ligbi nɛ i tsɔɔ mɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kuɛ mi ti.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a po lɛ kɛ je a nya mi.”
Aloo “bwɔmi nɛ a jɔɔ nɔ ɔ.”
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi, “Gehena.”
Aloo “e bɛ ye juɛmi mi po hyɛ.”
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi, “Gehena.”
Aloo “be nɛ a to ha lɛ.”
Aloo “agbaa loo laakue”
Aloo “be nɛ a kɛ hiaa blɔ.”
Aloo “blɔ tsɔɔmi ɔ.”
Aloo “a ma tsa ye ma a mi bi ɔmɛ a kumi ɔ.”
Aloo “fa kɛ fa.”
Aloo “nu nɛ jɔɔ nɔ tsui he.”
Aloo “tsopatsɛ.”
Aloo “e sɛ nɛ ye klaa nɛ ye e he lue.”
Aloo “blɔ tsɔɔmi ɔ.”
Ngma nɛ a ngɛ tsɔɔe ngɛ hiɛ ɔ ji hwiit, blɛfo kɛ a henɔ ɔmɛ.
Aloo “se nami ko be a he.”
Blɛfo gbi mi ɔ, a tsɛɔ lɛ ke cucumber.
Aloo “se nami ko be he.”
A ngma kuku 11 ɔ ngɛ Aram gbi mi kekle.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Pee.”
Aloo “lamuɔ.”
Baiblo komɛ de ke “E gba blɔ.”
Aloo “Se nami ko be a he.”
Aloo “Ma fɔ.”
Aloo “kumi ɔ.”
E ma nyɛ maa pee kaa Yeremia lɛ a ngɛ dee ɔ nɛ.
Aloo “E ba mi jã.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i teɔ si mɔtu mla nɛ i bɔɔ mɛ kɔkɔ.”
Aloo “a haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ.”
Aloo “mawu nɛ e he ngɛ zo.”
Nɛ ji, Yeremia.
Nɛ ji, afɔlehi nɛ a sãã ngɛ sɔlemi we ɔ.
Aloo “he numihi nɛ a mi kuɔ.” Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “se tso mi ngmɛhi.”
Aloo “a ngɛ o klaa hlae.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “setsomingmɛ.”
Aloo “nɔ nɛ ye klaa suɔ lɛ ɔ.”
Aloo “tuubɛtuubɛ.”
Baiblo komɛ de ke “e ngɛ aywilɛho yee.”
Aloo “blɔ ɔmɛ a nɔ fɔɔ si gu ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “He lo ko he lo ko.”
Aloo “Ye klaa ma fo ya.”
Aloo “A sa woyi je ma a mɛ a yi.”
Aloo “nane se kpo.”
Aloo “Etiopiano.”
Aloo “tuutɛtuutɛ.”
Aloo “zo.”
Aloo “o klaa.”
Aloo “ye klaa be ma nɛ ɔ nɔ hie.”
Baiblo komɛ de ke “kojomi slɔɔtohi eywiɛ.” Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “wekuhi eywiɛ.”
Baiblo komɛ de ke “o nyɛɛɔ senyasenya.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “I kɛ fɔɔki maa sa a mi.”
Aloo “ahoyi ɔmɛ.”
Aloo “klaa.”
Baiblo komɛ de ke “E pu ɔ hɛ mi pue si nɛ zo gbe lɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Koo ngɔ mi kɛ ho.”
Aloo “kojomi sɛ gbi.”
Aloo “ye munyu tulɔ.”
E ji kusumi ko nɛ wɔ jali ɔmɛ peeɔ kɛ haa gbogboehi, nɛ e ma nyɛ maa pee kaa Israelbi nɛ a je Yehowa se ɔ hu kɛ a he woɔ mi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “naa a blɔ ɔmɛ tsuo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a he ngɛ tai ɔ a gbogboehi.”
Baiblo komɛ de ke “Ejakaa a mɛ nyɛ he la ngɛ ye abofu ɔ mi.”
Aloo “nɔ nɛ he wa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ kɛ he lo pee e kɔni.”
Aloo “nɔ nɛ he wa.”
Baiblo komɛ de ke “nɛ e hiɔ ɔ hu be tsaba.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “se tso mi ngmɛhi.”
Aloo “e náa ní ngɛ blɔ nɛ dɛ nɔ.”
Aloo “hɔne.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngɛ ye se,” E ma nyɛ maa pee kaa e daa si ha Yehowa.
Aloo “mo kpata a hɛ mi kɛ bɔ he si enyɔ.”
Aloo “nyɛ klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kɛ kuɛ mi timi.”
Aloo “woyi je.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “kaa bɔ nɛ e sa buɛ puɛlɔ ɔ hɛ mi kaa e pee ɔ.”
Aloo “ma pia ye he.”
Aloo “ma pia ye he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he blɔ nya toe.”
ALoo “a haa nɛ afɔle sami lasuku jeɔ.”
Aloo “nɛ́ a dla we nɔ ɔ nɔ.”
Aloo “blɔ tsɔɔmi ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “waa ngɔ wa lilɛ kɛ fiaa lɛ.”
Aloo “ye klaa.”
Aloo “ahoyihi.”
Aloo “e bɛ ye juɛmi mi hyɛ.”
Aloo “a ngɛ a klaa se blɔ hlae ɔ.”
Aloo “a ngɛ a klaa se blɔ hlae ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kɛ kuɛ mi timi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “setsomingmɛ ɔmɛ.”
Aloo “ohiatsɛ ɔ klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “hiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Aloo “a ngɛ a klaa se blɔ hlae ɔ.”
Aloo “e klaa.”
Aloo “e yi ma ná wami.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “bi nɛ e be tsɛ.”
Aloo “ahoyo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma tsu hɛ mi kpatali a he.”
A tsɛɔ lɛ hu ke Yehoahaz.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “O maa nu kɔɔmi.”
A tsɛɔ lɛ hu ke Yehoyakin kɛ Yekonia.
Aloo “a ngɛ o klaa hlae.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Aloo “zugba nɛ a wo a klaa nɔ ngɛ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbi ɔmɛ a mi.”
Aloo “ma wo ní yelɔ ko nɔ kɛ ha David.”
Aloo “a ji hemi kɛ yemi kuali.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a nine mi he wami.”
Aloo “a kɛ hɛnɔkami nɛ be mi bae ngɛ nyɛ mi woe.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.” Hebri munyungu nɛ a tsɔɔ sisi ke tlomi ɔ ma nyɛ maa tsɔɔ “Mawu kojomi sɛ gbi nɛ mi jiɔ” aloo “nɔ́ ko nɛ e mi jiɔ.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.”
Aloo “sɛ gbi nɛ mi jiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
A tsɛɔ lɛ hu ke Yehoyakin kɛ Konia.
Baiblo komɛ de ke “gbogbo fiali.”
Aloo “kɛtɛ.”
Aloo “kɛtɛ.”
Aloo “kɛtɛ.”
Aloo “hiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i te si mɔtu mla nɛ i kɛ nyɛ tu munyu.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e teɔ si mɔtu mla daa ligbi nɛ e tsɔɔ mɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “ma gbla a tue.”
E ma nyɛ maa pee kaa e ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ Babel (Babilon), ke a sume nɛ nɔ ko nɛ le kaa Babel (Babilon) he munyu lɛ a ngɛ tue ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he lohi.”
Aloo “Jata ku wayo kɛ e kuɛ he bwɔmi.”
Aloo “a ma si kplami”
Aloo “ma pia ye he.”
Aloo “blɔ tsɔɔmi ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i teɔ si mɔtu mla daa ligbi nɛ i tsɔɔ mɛ.”
Aloo “ma pia ye he.”
Aloo “sɔlemi we ɔ yoku ɔ.”
Aloo “kaa kpongu kɛ e nɔ tsohi.”
Aloo “wa klaa nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ sa ngɛ ye hɛ mi.”
Aloo “hiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “e jɔɔ e he ngɛ e zugba a nɔ.”
Nɛ ji, Akɔblee Wo ɔ nɛ ngɛ sɔlemi we ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbihi jeha enyɔ.”
Aloo “E ba mi jã!”
Aloo “hiɔ.”
Baiblo komɛ de ke “gbogbo fiali.”
Aloo “hiɔ.”
Baiblo komɛ de ke “fig nɛ pɛ́.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i teɔ si mɔtu mla daa ligbi nɛ i tsɔɔ mɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Aloo “se tso.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ligbi ngua.”
Aloo “ma se bi.”
Aloo “Ma dla mo.”
Baiblo komɛ de ke “Ma wo a hɛ mi nyami.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “mɛnɔ kɛ e tsui maa to awaba.”
Aloo “i ya nɔ nɛ i je suɔmi nɛ se pui kpo kɛ tsɔɔ mo ɔ nɛ.”
Aloo “o kɛ nihi nɛ a ngɛ muɔe ɔ maa do.”
Aloo “e maa kpale ngɔ lɛ.”
Aloo “maa jɔ ní kpakpahi nɛ je Yehowa ngɔ ɔ a he.”
Aloo “A klaa.”
Aloo “osɔfo ɔmɛ a klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “maa tɔ kɛ zɔ.”
Aloo “bimɛ ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “mini mi.”
Aloo “klaa.”
Aloo “klaa fɛɛ klaa.”
Aloo “nina.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a lungu nya gbo.”
Baiblo komɛ de ke “a huno.”
Aloo “e ha blɔ tsɔɔmihi.”
Aloo “lazu nɛ zɔ pɔ lɛ.” Nɛ ji lazu nɛ lohwehi nɛ a kɛ ba sãã afɔle ɔ a zɔ pɔ lɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Shekel kake peeɔ gram 11.4 (oz t 0.367). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “fɔɔ a bimɛ a gugue mi.”
Aloo “O yi mi tomi ɔmɛ a se be.”
Aloo “hiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “he lohi tsuo.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i teɔ si mɔtu mla nɛ i tsɔɔ mɛ ní.”
Hyɛ Munyu Komɛ A Sisi Tsɔɔmi, “Gehena.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a ha nɛ a binyumuhi kɛ a biyihi nɛ́ a gu la mi.”
Aloo “e bɛ ye juɛmi mi hyɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Pee.”
Aloo “ma wo ní yelɔ ko nɔ kɛ ha David.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu ɔ.”
Aloo “blɔ tsɔɔmi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɔguɛ yemi we mi.”
Aloo “hiɔ.”
Aloo “a ngɛ a klaa amɛ a se blɔ hlae ɔ.”
Aloo “a ngɛ a klaa amɛ a se blɔ hlae ɔ.”
Aloo “tsu ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Yonadab,” e ji biɛ Yehonadab kpiti pomi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Yonadab,” e ji biɛ Yehonadab kpiti pomi.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i te si mɔtu mla nɛ i kɛ nyɛ tu munyu.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i te si mɔtu mla nɛ i kɛ nyɛ tu munyu.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Yonadab,” e ji biɛ Yehonadab ɔ kpiti pomi.
Aloo “ní yemi he.”
Aloo “matsɛ we ɔ nikɔtɔma amɛ.”
November nyɔhiɔ ɔ nyagbe fã kɛ December nyɔhiɔ sisije fã. Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B15.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”
A tsɛɔ lɛ hu ke Yehoyakin kɛ Yekonia.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Aloo “nyɛ klaahi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a kɛ lɛ wo kɔsɔkɔsɔ we ɔ mi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyu si tomi muɔ we mi.”
Aloo “hiɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɔ nɛ maa je kpo kɛ ya Kaldeabi ɔmɛ a ngɔ ɔ.”
Aloo “e klaa.”
Aloo “e yi ma ná wami.”
Aloo “matsɛ we ɔ nɔkɔtɔma a.”
Aloo “a ta lɛ.”
Aloo “nɔ nɛ pee klaa nɛ ɔ kɛ ha wɔ ɔ.”
Aloo “a ngɛ o klaa hlae.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ke o je kpo kɛ ya Babilon ma nikɔtɔma amɛ a ngɔ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Ke o ji kpo kɛ yɛ Babilon ma nikɔtɔma amɛ a ngɔ ɔ.”
Aloo “o klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ke o kua kaa o maa je kpo kɛ ya a ngɔ ɔ.”
Aloo “Nyumu ɔmɛ nɛ tue mi jɔmi ngɛ o kɛ mɛ nyɛ kpɛti ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ blema Hebri ngmami ɔ eko mi ɔ, kikɛ ɔ ji bɔ nɛ a ngma biɛ ɔmɛ: “Nergal Sarezer, Samgar Nebo, Sarsekim, Rabsaris.”
Aloo “nyakpɛ ní peelɔ nɔkɔtɔma (dodoe mi hyɛlɔ).”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Baiblo komɛ de ke “ní tsumi nɛ a nyɛɔ nɔ nɔ ke e tsu.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “matsɛ we ɔ mi nikɔtɔma amɛ a hɛ mi nyɛɛlɔ.”
Aloo “nyakpɛ ní peelɔ nɔkɔtɔma (dodoe mi hyɛlɔ).”
Aloo “o klaa.”
Aloo “o yi ma ná wami.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ma da a hɛ mi ha nyɛ.”
Aloo “é ba fia o klaa nɔ́ lo?”
Aloo “é fia o klaa nɔ́ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ ji matsɛ yemi ɔ ngmɛdu ɔ.”
E ji ngma henɔ ko.
Baiblo komɛ de ke “taku ngua.”
Aloo “ma ye kɔmɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Aloo “nyɛ ma ya hi lejɛ ɔ be bɔɔ ko ɔ.”
Aloo “hiɔ.”
Aloo “nyɛ klaa.”
Aloo “klaa fɛɛ klaa.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “a jami he ɔmɛ.”
Aloo “nɛ nɔ́ ko be e he kɔe.”
Aloo “Pu ɔ We ɔ (Jami He ɔ),” nɛ ji Heliopoli.
Aloo “kaimi titima amɛ.”
ALoo “a jami he ɔmɛ.”
Aloo “Memfis.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “i teɔ si mɔtu mla daa ligbi nɛ i tsɔɔ mɛ.”
Aloo “nyɛ klaa.”
Aloo “hiɔ.”
Aloo “a ma wo a klaa nɔ.”
E ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ yo mawu nɛ Israelbi nɛ a ji hemi kɛ yemi kuali jaa a; E ma nyɛ maa pee kaa e ji yo mawu nɛ haa nɛ nɔ fɔɔ.
E ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ yo mawu nɛ Israelbi nɛ a ji hemi kɛ yemi kuali jaa a; E ma nyɛ maa pee kaa e ji yo mawu nɛ haa nɛ nɔ fɔɔ.
E ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ yo mawu nɛ Israelbi nɛ a ji hemi kɛ yemi kuali jaa a; E ma nyɛ maa pee kaa e ji yo mawu nɛ haa nɛ nɔ fɔɔ.
E ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ yo mawu nɛ Israelbi nɛ a ji hemi kɛ yemi kuali jaa a; E ma nyɛ maa pee kaa e ji yo mawu nɛ haa nɛ nɔ fɔɔ.
Aloo “a ngɛ e klaa se blɔ hlae ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Aloo “e ngɛ e klaa se blɔ hlae ɔ.”
Aloo “blɔ hyɛe.”
Aloo “nɔ fɛɛ nɔ.”
Aloo “o klaa.”
Aloo “o yi ma ná wami.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Behi fuu ɔ, kɛ̃ɛ̃ tsɛli lɛ a hɛɛɔ tsɛ̃i nɛ ɔmɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ́ a naa nɔ ɔ.”
Aloo “maa gbe nihi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “Memfis.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “be nɛ a to ɔ.”
Nɛ ji, nɔ nɛ maa ye Egipt nɔ kunimi ɔ.
Aloo “Memfis.”
Baiblo komɛ de ke “e maa pee zugba nɛ se nami ko be he.”
Aloo “a ngɛ lɛ́ nya buae.”
Nɛ ji, Tebes.
Aloo “a ngɛ a klaa se blɔ hlae ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “ngmɛdu.”
Aloo “Ma dla mo.”
Nɛ ji, Kreta.
Nɛ ji, a kɛ kɔmɔ yemi kɛ hɛ mi si puemi maa sɛ a yi bwɔmi.
Aloo “ye he nɛ ya hiɔwe.”
Aloo “nyɛ klaa yi.”
Baiblo komɛ de ke “zugba gbigbli nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli ɔ.”
Aloo “maa jije.”
Nɛ ji, bɛ nɛ a kpaa kɛ yeɔ kɔmɔ ngɛ ya sisi.
Aloo “maa jije.”
Nɛ ji, bɛ nɛ a kpaa kɛ yeɔ kɔmɔ ngɛ ya sisi.
Baiblo komɛ de ke “ta ose.”
Aloo “mahi nɛ ngɛ e sisi.”
Aloo “ahoyi ɔmɛ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “kɛ fĩa he fɛɛ he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “a he wami ɔ sisije ɔ.”
Aloo “a ngɛ a klaa se blɔ hlae ɔ.”
Aloo “okadi tso.”
Hebri munyu nɛ a kɛ tsu ní ɔ kɛ munyungu nɛ ji “fĩ” ma nyɛ maa hi tsakpa, nɛ a kɛ tsuɔ ní kɛ gbeɔ nɔ́ ko he guɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ́ nyɛ naa kɛ̃ɛ̃ nɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “E kɛ e nine ha.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “e klaa.”
Ngma nɛ a ngɛ tsɔɔe ngɛ hiɛ ɔ ji hwiit, blɛfo kɛ a henɔ ɔmɛ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ́ a naa kɛ̃ɛ̃ nɔ ɔ.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “maa pee dii.”
Aloo “lakpa gbali ɔmɛ.”
E ma nyɛ maa pee kaa e ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ Kaldea, ke a sume nɛ nɔ ko nɛ le kaa Kaldea he munyu lɛ a ngɛ tue ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nɛ ko naa e kɛ̃ɛ̃ ɔ nɔ.”
Nɛ ji, Kaldeabi ɔmɛ a zugba a.
Aloo “nyɛ klaa yi wami.”
Baiblo komɛ de ke “nyɛ ha nɛ kɛ̃ɛ̃ mi bi gbaja a nɛ hyi.”
Aloo “okadi tso.”
Aloo “e klaa.”
Aloo “Pee.”
Aloo “lamuɔ.”
Baiblo komɛ de ke “E gba blɔ.”
Aloo “Se nami ko be a he.”
Aloo “okadi tso.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “koli.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛɛ tsu je ma amɛ a he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “nyɛɛ tsu je ma amɛ a he.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngmaa biɛ nɛ ɔ.
Aloo “jata ku wawi kɛ a kuɛ he bwɔmi.”
E ma nyɛ maa pee kaa e ji biɛ nɛ a kɛ tsɛɔ Babel (Babilon), ke a sume nɛ nɔ ko nɛ le kaa Babel (Babilon) he munyu lɛ a ngɛ tue ɔ.
Aloo “nyɛ klaa.”
Aloo “ma se bi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Kɔni fã kake peeɔ sɛntimita 44.5 (intsisi 17.5). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Nine nguɛ blimi kake peeɔ sɛntimita 1.85 (intsisi 0.73). Hyɛ Mi Tsɔɔmi Munyu B14.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “klaahi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “Nebukadrezar,” blɔ kpa nɔ nɛ a ngma a biɛ nɛ ɔ.
Aloo “klaahi.”
Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, “wo Yuda Matsɛ Yehoyakin yi nɔ.”