Yi 5
“Ní Lemi Juetli ɔ Tsuo”
1-3. Ngɛ gbiɛ be mi ngɛ jeha 31 M.B., mɛni si fɔfɔɛ mi Yesu tu munyu ɔ ngɛ, nɛ mɛni heje e tue buli ɔmɛ a nya kpɛ a he ɔ?
E JI gbiɛ be mi ngɛ jeha 31 M.B. Yesu ngɛ Kapernaum ma a kasa nya. E ji ma ngua nɛ mi ngɛ hoo nɛ ngɛ Galilea Wo ɔ yiti je kɛ yaa pusinɔ he blɔ. Yesu ya yoku ko nɛ ngɛ lejɛ ɔ nɔ nɛ e ya sɔle nyɔnyɔɔnyɔ. Benɛ je na a, e tsɛ e kaseli ɔmɛ kɛ ba e ngɔ, nɛ e hla a kpɛti nihi 12 nɛ e tsɛ mɛ ke bɔfohi. Jamɛ a be ɔ mi ɔ, nimli asafo ko nɛ a ti ni komɛ je tsitsaa nyɛɛ Yesu se kɛ ba lejɛ ɔ nɛ a ba bua a he nya ngɛ magbɛ ko nɔ ngɛ yoku ɔ he. A pee klaalo kaa a maa bu lɛ tue konɛ e tsa a he hiɔhi hu ha mɛ. Yesu tsu a blɔ hyɛmi ɔ he ní.—Luka 6:12-19.
2 Yesu hɛ lɛ kɛ su nimli asafo ɔ he nɛ e tsa ni nɛmɛ nɛ be he wami ɔ tsuo. Nyagbe ɔ, a kpɛti nɔ ko nɔ ko be nɛ́ e he ko ngɛ lɛ yee hu, kɛkɛ nɛ e ya hi si nɛ e bɔni mɛ ní tsɔɔmi.a Eko ɔ, munyu nɛ e tu benɛ gbiɛ nya kɔɔhiɔ kpakpa ko ngɛ fiae ɔ ha nɛ e tue buli ɔmɛ a nya kpɛ a he. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, a nui nɛ nɔ ko tsɔɔ ní jã gblee. E tsɛ we munyuhi a se kɛ ji blema kɔhi nɛ a wo loo Yuda tsɔɔli nɛ a he biɛ ɔ a munyuhi a mi, bɔnɛ pee nɛ e ní tsɔɔmi ɔ nɛ nu tso. Mohu ɔ, e tsɛ ngmamihi a se si abɔ kɛ je Hebri Ngmami ɔmɛ nɛ Mawu ha nɛ a ngma a mi. E munyu ɔ ngɛ tɛɛ, e sisi numi wɛ, nɛ e mi tɛ̃. Benɛ e tu munyu ɔ ta a, nimli asafo ɔ a nya kpɛ a he. Niinɛ, e sa nɛ e ba jã, ejakaa nɔ nɛ le ní pe nɔ tsuaa nɔ nɛ hi si hyɛ ɔ ji nɔ nɛ a bu lɛ tue ɔ nɛ!—Mateo 7:28, 29.
3 A bɔ fiɛɛmi munyu nɛ ɔ kɛ ní kpahi nɛ Yesu de loo e pee ɔ he amaniɛ ngɛ Mawu Munyu ɔ mi. E hi saminya kaa wa maa gbɛ si kɛ hla níhi nɛ Baiblo ɔ de ngɛ Yesu he ɔ mi, ejakaa e mi nɛ “ní lemi juetli ɔ tsuo ngɛ.” (Kolosebi 2:3, NW) Jije Yesu ná ga, nɛ ji bɔnɛ a ngɔɔ ní lemi kɛ níhi a sisi numi kɛ tsuɔ ní ha a kɛ je? Mɛni blɔ nɔ e je ní lemi kpo ngɛ, nɛ kɛ wa ma plɛ kɛ nyɛɛ e nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ se kɛɛ?
“Jije Nyumu Nɛ ɔ Ná Kikɛmɛ a Nile Nɛ ɔ Kɛ Je?”
4. Mɛni sane nihi nɛ bu Yesu tue ngɛ Nazaret ɔ bi, nɛ mɛni heje?
4 Be ko nɛ Yesu ngɛ fiɛɛe ɔ, e ya Nazaret ngɛ he nɛ a lɛ lɛ ngɛ ɔ, nɛ e ya tsɔɔ ní ngɛ kpe he ɔ. E tue buli ɔmɛ a kpɛti nihi fuu a nya kpɛ a he nɛ a bi ke: “Jije nyumu nɛ ɔ ná kikɛmɛ a nile nɛ ɔ kɛ je?” A le e weku ɔ—e fɔli kɛ e nyɛmimɛ ɔmɛ—nɛ a le kaa e je weku nɛ be nɔ́ ko mi. (Mateo 13:54-56; Marko 6:1-3) Atsinyɛ jemi hu be he kaa a le kaa kapitɛ nɛ nya mi tsɔ nɛ ɔ yɛ rabihi a sukuuhi nɛ he biɛ ɔ eko. (Yohane 7:15) Lɔɔ heje ɔ, e ngɛ kaa nɔ́ nɛ sisi numi ngɛ sane nɛ a bi ɔ mi.
5. Jije Yesu tsɔɔ kaa e ná e ní lemi ɔ kɛ je?
5 Ní lemi nɛ Yesu je kpo ɔ, pi lɛ nitsɛ e juɛmi nɛ ye mluku ɔ pɛ mi nɛ e je. Pee se ɔ, benɛ Yesu ngɛ ní tsɔɔe ngɛ sɔlemi we ɔ, e tsɔɔ kaa he nɛ e ná e ní lemi ɔ kɛ je ɔ nɔ kuɔ. E de ke: “Nɔ́ nɛ i ngɛ nyɛ tsɔɔe ɔ ji imi nitsɛ ye yi mi; nɔ nɛ tsɔ mi ɔ nɛ ngɔ ha mi.” (Yohane 7:16) Niinɛ, Tsɛ ɔ nɛ tsɔ Bi ɔ kɛ ba a ji nɔ nɛ ha Yesu ní lemi ɔ nɛ. (Yohane 12:49) Se kɛ Yesu plɛ kɛ ná ní lemi kɛ je Yehowa ngɔ kɛɛ?
6, 7. Mɛni blɔhi a nɔ Yesu gu kɛ ná ní lemi kɛ je e Tsɛ ɔ ngɔ?
6 Yehowa mumi klɔuklɔu ɔ tsu ní ngɛ Yesu tsui kɛ e juɛmi mi. Yesaya gba ngɛ Yesu nɛ ji Mesia nɛ a wo e he si ɔ he ke: ‘Yehowa mumi ɔ maa ba e nɔ. E ma ha lɛ sane se kɔmi, nile, kɛ ga nɛ e kɛ maa ye e ma a nɔ. E maa le Yehowa suɔmi nya ní, nɛ e maa bu lɛ.’ (Yesaya 11:2) Akɛnɛ Yehowa mumi ɔ ngɛ e mi nɛ e kudɔ e susumi kɛ e juɛmi peemi heje ɔ, e be nyakpɛ kaa munyuhi nɛ Yesu tu kɛ e ní peepee tsɔɔ kaa e ngɛ ní lemi nɛ mi kuɔ saminya.
7 Yesu nine su ní lemi nɔ kɛ je e Tsɛ ɔ ngɔ ngɛ blɔ kpa hu nɔ. Kaa bɔnɛ wa na ngɛ Yi 2 mi ɔ, Yesu ná he blɔ nɛ e kɛ kadi bɔnɛ e Tsɛ ɔ susuɔ níhi a he ha a jehahi abɔ loko e ba hi si kaa adesa. Wa juɛmi be nyɛe maa kpe he keji wa susu ní lemi nɛ Bi nɛ ɔ ná a he benɛ e ngɛ e Tsɛ ɔ kasa nya kaa Mawu “ga nítsulɔ kpanaa,” nɛ e ye bua kɛ bɔ níhi tsuo, nɛ ji níhi nɛ wami ngɛ a mi, kɛ níhi nɛ wami be a mi ɔ. Yi mi tomi kpakpa heje nɛ benɛ Bi nɛ ɔ ngɛ hiɔwe ɔ, a tu e he munyu kaa ní lemi ɔ nɛ. (Abɛ 8:22-31; Kolosebi 1:15, 16) Yesu bɔ mɔde nɛ e ngɔ ní lemi nɛ e ná kɛ je e Tsɛ ɔ ngɔ ngɛ hiɔwe ɔ kɛ tsu ní ngɛ e sɔmɔmi nítsumi ɔ mi tsuo.b (Yohane 8:26, 28, 38) Enɛ ɔ heje ɔ, e sɛ nɛ wa nya nɛ kpɛ wa he ngɛ ní lemi fuu kɛ níhi a sisi numi nɛ mi kuɔ nɛ Yesu je kpo ngɛ munyuhi nɛ e tu ɔ he, loo bɔnɛ e kɛ juɛmi kpakpa tsu ní ha ngɛ nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ e peeɔ mi ɔ he.
8. Kɛ wa ma plɛ kɛ ná ní lemi kaa Yesu se nyɛɛli kɛɛ?
8 Akɛnɛ wa ji Yesu se nyɛɛli heje ɔ, e sa nɛ wɔ hu wa bi Yehowa nɛ e ha wɔ ní lemi. (Abɛ 2:6) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yehowa be wɔ ní lemi hae ngɛ nyakpɛ blɔ nɔ. Se ke wa je wa tsui mi kɛ sɔle kɛ ha lɛ konɛ e ha wɔ ní lemi nɛ́ wa kɛ tsu wa daa ligbi haomihi a he ní ɔ, e buɔ wɔ tue. (Yakobo 1:5) Ja wa bɔ mɔde wawɛɛ loko wa nine ma nyɛ maa su jamɛ a ní lemi ɔ nɔ. E sa nɛ wa hla se blɔ daa kaa bɔnɛ a hlaa “juetli nɛ a ngɔ kɛ laa” a. (Abɛ 2:1-6) Niinɛ, e sa nɛ waa ya nɔ nɛ waa kpa Mawu Munyu ɔ nɛ e ní lemi ɔ ngɛ mi ɔ mi, konɛ waa nyɛɛ ngɛ níhi nɛ wa kaseɔ ɔ nya. Nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Yehowa Bi ɔ pee ɔ maa ye bua wɔ saminya konɛ wa ná ní lemi. Nyɛ ha nɛ wa susu blɔ slɔɔtohi a nɔ nɛ Yesu je ní lemi kpo ngɛ ɔ he, konɛ waa hyɛ bɔnɛ wa ma nyɛ maa kase lɛ ha.
Ní Lemi Munyuhi
9. Mɛni heje ní lemi ngɛ Yesu tsɔɔmi ɔmɛ a mi wawɛɛ ɔ?
9 Nimli babauu yaa Yesu ngɔ bɔnɛ pee nɛ a ya bu e munyuhi tue. (Marko 6:31-34; Luka 5:1-3) Nɛ enɛ ɔ be nyakpɛ, ejakaa ní lemi munyuhi nɛ a se be ji nɔ́ nɛ jeɔ Yesu nya! E tsɔɔmi ɔmɛ tsɔɔ kaa e le Mawu Munyu ɔ mi saminya nɛ e nyɛɛ naa sanehi a mi fitsofitso. Nɔ tsuaa nɔ bua jɔ e tsɔɔmi ɔmɛ a he, nɛ a ma nyɛ ma kɛ tsu ní be tsuaa be. Mo susu ní lemi munyu komɛ nɛ Yesu, nɛ ji “Nyakpɛ Ga Wolɔ” ɔ tu ɔ a he nɛ o hyɛ.—Yesaya 9:6.
10. Mɛni su kpakpahi Yesu wo wɔ ga kaa wa ná, nɛ mɛni heje?
10 Yoku ɔ nɔ Fiɛɛmi ɔ nɛ a wo ta kɛ sɛ hlami ɔ ji Yesu tsɔɔmi ɔmɛ a kpɛti nɔ́ nɛ ka pe tsɔɔmi ɔmɛ tsuo nɛ nɔ kpa ko munyu pui mi. Ngɛ munyu nɛ Yesu tu nɛ ɔ mi ɔ, pi kaa e wo wɔ ga kaa waa tu munyuhi nɛ a he tsɔ nɛ waa ba wa je mi saminya kɛkɛ. E ga womi ɔ mi kuɔ pe jã. Akɛnɛ Yesu le kaa nɔ́ nɛ nɔmlɔ susuɔ kɛ bɔnɛ e nuɔ nɔ́ he ha a jeɔ kpo ngɛ e munyu tutui kɛ e ní peepeehi a mi heje ɔ, e wo wɔ ga kaa waa je wa tsui kɛ wa juɛmi mi nɛ wa je su kpakpa kaa mi mi jɔmi, dami ní peemi, mɔbɔ nami, kɛ tue mi jɔmi kpo, konɛ waa suɔ ni kpahi. (Mateo 5:5-9, 43-48) Ke wa bɔ mɔde nɛ wa ná su nɛ ɔmɛ ngɛ wa tsui mi ɔ, lɔɔ ma ha nɛ wa maa tu munyuhi nɛ a he tsɔ, nɛ wa jemiba maa sa Yehowa hɛ mi, nɛ waa kɛ nihi a kpɛti maa pee kpakpa.—Mateo 5:16.
11. Benɛ Yesu ngɛ ga woe ngɛ jemiba yayami he ɔ, mɛni ji nɔ́ nɛ e tsɔɔ kaa lɔɔ nɛ haa nɛ nɔ kɛ e he ya woɔ yayami mi?
11 Ke Yesu ngɛ ga woe ngɛ jemiba yayami ko he ɔ, e tsɔɔ nɔ́ pɔtɛɛ nɛ haa nɛ nɔ ngɔɔ e he kɛ ya woɔ mi. Pi yiwutso ní peepeehi a he kɛkɛ nɛ e de wɔ kaa wa je wa he kɛ je. Se mohu e bɔ wɔ kɔkɔ kaa wa kó ngmɛ abofu blɔ nɛ e he si ngɛ wa tsui mi. (Mateo 5:21, 22; 1 Yohane 3:15) Pi gba puɛmi pɛ nɛ e gu. Mohu ɔ, e bɔ kɔkɔ kɛ si akɔnɔ nɛ teɔ si ngɛ nɔ tsui mi nɛ gblaa nɔ kɛ sɛɛ yayami mi ɔ hulɔ. E wo wɔ ga kaa wa ko ngmɛ blɔ nɛ wa hɛngmɛ nɛ gbla akɔnɔ yaya kɛ wo wa juɛmi mi konɛ e ko ba tle bɔmi nami he numi si ngɛ wa tsui mi. (Mateo 5:27-30) Pi ní yayamihi a he okadi pɛ nɛ Yesu ha nɛ wa na. Mohu ɔ, e tsɔɔ wɔ níhi nɛ haa nɛ nɔ ko ngɔɔ e he kɛ ya woɔ ní yayamihi a mi hulɔ. E tsɔɔ suhi kɛ akɔnɔ níhi nɛ ngɔɔ yayami peemi kɛ baa.—La 7:14.
12. Kɛ Yesu se nyɛɛli ɔmɛ buɔ e ga womi ɔ ha kɛɛ, nɛ mɛni heje?
12 Ngɛ anɔkuale mi ɔ, ní lemi ngɛ Yesu munyu ɔmɛ a mi saminya! E be nyakpɛ kaa “ni ɔmɛ a nya kpɛ a he ngɛ bɔnɛ e plɛ kɛ tsɔɔ ní ɔ he.” (Mateo 7:28) Akɛnɛ wa ji e se nyɛɛli heje ɔ, wa buɔ e ga womi nɛ ní lemi ngɛ mi ɔ kaa nɔ́ nɛ kudɔɔ wɔ ngɛ wa si himi mi. Wa bɔɔ mɔde wawɛɛ konɛ wa ná su kpakpahi nɛ e je yi ɔ nɛ ji, mɔbɔ nami, he jɔmi, kɛ suɔmi—ejakaa wa le kaa jã peemi ma ha nɛ waa ba wa je mi bɔnɛ maa sa Mawu hɛ mi. E sa nɛ waa bɔ mɔde nɛ wa je susumi yayahi kɛ akɔnɔ yaya nɛ e bɔ wɔ a he kɔkɔ ɔ kɛ je wa tsui mi; ekomɛ ji abofu nɛ nya wa, kɛ bɔmi nami he akɔnɔ yayahi, ejakaa wa le kaa jã peemi maa ye bua wɔ konɛ wa je wa he ngɛ jemiba yayami ní peepeehi a he.—Yakobo 1:14, 15.
E Pee E Ní Ngɛ Ní Lemi Mi
13, 14. Mɛni tsɔɔ kaa Yesu pee e ní ngɛ ní lemi mi?
13 Pi munyuhi nɛ Yesu tu ɔ mi pɛ nɛ e je ní lemi kpo ngɛ, se e je ní lemi kpo ngɛ e ní peepeehi a mi hulɔ. E je mi si himi tsuo—níhi a he juɛmi nɛ e pee, bɔnɛ e na e he ha, kɛ bɔnɛ e kɛ nihi hi si ha—je ní lemi nɛ e ngɛ ɔ kpo ngɛ blɔ slɔɔtohi fuu a nɔ. Hyɛ nɔ hyɛmi ní komɛ nɛ tsɔɔ kaa Yesu ngɔ “nile nitsɛnitsɛ, kɛ juɛmi” kɛ tsu ní.—Abɛ 3:21.
14 Ke nɔ ko ngɛ ní lemi ɔ, e tsɔɔ kaa nɔ ɔ susuɔ níhi a he ngɛ blɔ kpakpa nɔ. Yesu pee e ní ngɛ ní lemi mi. Ke o susu níhi nɛ jinɛ Yesu ko nyɛ pee ngɛ e si himi mi—we nɛ e ko po, nítsumi nɛ e ko to sisi, loo biɛ nɛ e ko he ngɛ je nɛ ɔ mi ɔ he ɔ, anɛ o juɛmi ma nyɛ maa kpe bɔnɛ e si himi ko ji ha he lo? Yesu le kaa jamɛ a si himi blɔ nɛ e maa di se ɔ ji “yaka nɔ́ ko; e ngɛ kaa nɔ́ nɛ nɔ ko ngɛ fo tue kɛ ngɛ kɔɔhiɔ se nyɛɛe kɛkɛ.” (Fiɛlɔ 4:4; 5:10) Nɔ nɛ dii níhi kaa kikɛ ɔ a se ɔ, be ní lemi. Yesu pee e si himi hlɛhlɛɛhlɛ. E bɔɛ mɔde kaa e ma hla sika loo helo nya níhi babauu. (Mateo 8:20) E ngɔ e juɛmi kɛ ma nɔ́ kake pɛ nɛ ji Mawu suɔmi nya ní peemi nɔ, kaa bɔnɛ e tsɔɔ nihi kaa a pee ɔ. (Mateo 6:22) Ngɛ ní lemi nya a, Yesu ngɔ e be kɛ e he wami kɛ tsu Matsɛ Yemi ɔ he níhi nɛ a he hia, nɛ a he ngɛ se nami kulaa pe helo nya níhi ɔ. (Mateo 6:19-21) Enɛ ɔ ji nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa nɛ e pee kɛ fɔ si ha wɔ nɛ waa kase.
15. Mɛni blɔ nɔ Yesu se nyɛɛli ma nyɛ maa tsɔɔ ngɛ kaa a pee a si himi hlɛhlɛɛhlɛ, nɛ mɛni heje enɛ ɔ peemi ji ní lemi blɔ?
15 Yesu se nyɛɛli nɛ ngɛ mwɔnɛ ɔ na kaa ní lemi ngɛ mi kaa a ma ha nɛ a si himi maa pee hlɛhlɛɛhlɛ. Enɛ ɔ he ɔ, a yi yaka hĩɔ kɛ hɛwi a he, nɛ á dí je nɛ ɔ mi níhi nɛ puɛɔ nɔ be kɛ he wami ɔ a se. (1 Timoteo 6:9, 10) Nihi fuu pee a si himi hlɛhlɛɛhlɛ bɔnɛ pee nɛ a ná be fuu kɛ tsu Kristofoli a sɔmɔmi nítsumi ɔ, nɛ ni komɛ po ngɔ a be tsuo kɛ ngɛ sɔmɔe kaa Matsɛ Yemi ɔ fiɛɛli. Nɔ́ kpakpa ko be nɛ nɔ ko maa tsu ngɛ e si himi mi pe enɛ ɔ, ejakaa ‘matsɛ yemi ɔ nɛ wa ma hla kekle’ ɔ ngɔɔ bua jɔmi agbo kɛ baa, nɛ e haa nɔ tsui nɔɔ e mi.—Mateo 6:33.
16, 17. (a) Mɛni blɔhi a nɔ Yesu tsɔɔ kaa e baa e he si, nɛ e le níhi nɛ e ma nyɛ maa pee kɛ níhi nɛ e be nyɛe maa pee ngɛ? (b) Kɛ wa ma plɛ kɛ tsɔɔ kaa wa baa wa he si nɛ wa le níhi nɛ wa ma nyɛ maa pee kɛ níhi nɛ wa ba nyɛe maa pee kɛɛ?
16 Baiblo ɔ tsɔɔ kaa nɔ nɛ ngɛ ní lemi ɔ, e baa e he si, nɛ e le níhi nɛ e ma nyɛ maa pee kɛ níhi nɛ e be nyɛe maa pee. (Abɛ 11:2) Yesu ba e he si nɛ e le níhi nɛ e ma nyɛ maa pee kɛ níhi nɛ e be nyɛe maa pee. E le kaa e be nyɛe ma tsake nihi tsuo nɛ maa nu e sɛgbi ɔ. (Mateo 10:32-39) Jehanɛ se hu ɔ, e yɔse kaa nihi bɔɔ pɛ nɛ lɛ nitsɛ e ma nyɛ maa fiɛɛ kɛ tsɔɔ. Enɛ ɔ he ɔ, e kɛ ní lemi ngɔ kaselɔ peemi nítsumi ɔ kɛ wo e se nyɛɛli ɔmɛ a dɛ. (Mateo 28:18-20) E kɛ he si bami de kaa a “maa pee níhi nɛ pe” ní nɛmɛ nɛ e tsu ɔ, ejakaa a maa ngɔ be gagaa kɛ fiɛɛ kɛ tsɔɔ nihi babauu ngɛ mahi fuu a nɔ. (Yohane 14:12) Yesu yɔse kaa e hia yemi kɛ buami hulɔ. E kplɛɛ bɔfohi nɛ a ba sɔmɔ lɛ ngɛ nga a nɔ kɛ bɔfo ɔ nɛ ba wo lɛ he wami ngɛ Getsemane abɔɔ mi ɔ a yemi kɛ buami ɔ nɔ. Benɛ Mawu Bi ɔ sɛ haomi nɛ nya wa mi ɔ, e kpa ngmlaa kɛ bi yemi kɛ buami.—Mateo 4:11; Luka 22:43; Hebribi 5:7.
17 E sa nɛ wɔ hu waa ba wa he si konɛ waa le níhi nɛ wa ma nyɛ maa pee kɛ níhi nɛ wa be nyɛe maa pee. Niinɛ, wa suɔ kaa waa je wa tsui tsuo mi nɛ waa ngɔ mɔde bɔmi wawɛɛ kɛ tsu fiɛɛmi kɛ kaselɔ peemi nítsumi ɔ. (Luka 13:24; Kolosebi 3:23) Se e sa nɛ wa kai kaa, Yehowa ngɔɛ wɔ kɛ tui ni kpahi a he, nɛ jã nɔuu e sɛ kaa wɔ hu waa ngɔ wa he kɛ to ni kpahi a he. (Galatabi 6:4) Ní lemi maa ye bua wɔ konɛ waa ngɔ otihi nɛ wa si fɔfɔɛ kɛ wa he wami ma nyɛ maa ngmɛ wɔ blɔ nɛ waa su a he ɔ kɛ ma wa hɛ mi. Jehanɛ se hu ɔ, ní lemi ma ha nɛ nihi nɛ a hɛɛ blɔ nya nítsumi ɔ ma yɔse níhi nɛ a be nyɛe peemi, nɛ lɔɔ he ɔ, a hia yemi kɛ buami kɛ he wami womi ngɛ be komɛ a mi. He si bami maa ye bua nihi kaa kikɛ nɛ ɔ nɛ a maa kplɛɛ yemi kɛ buami nɔ kɛ bua jɔmi, akɛnɛ a le kaa Yehowa ma nyɛ maa gu a nyɛmi Kristofono ko nɔ kɛ wo mɛ he wami ɔ heje.—Kolosebi 4:11.
18, 19. (a) Mɛni tsɔɔ kaa Yesu nu e kaseli ɔmɛ sisi, nɛ e kɛ mɛ hi si ngɛ mi mi jɔmi mi? (b) Mɛni heje e sa kaa wa ná nihi a he tsui nɛ waa ngɔ wa juɛmi kɛ ma su kpakpahi nɛ a jeɔ kpo ɔ nɔ, nɛ kɛ wa ma plɛ kɛ pee enɛ ɔ kɛɛ?
18 A de ngɛ Yakobo 3:17 (NW) ke: “Ní lemi nɛ je hiɔwe ɔ . . . e nuɔ níhi a sisi.” Yesu nu e kaseli ɔmɛ sisi nɛ e kɛ mɛ hi si ngɛ mi mi jɔmi nya. E le a gbɔjɔmi ɔmɛ wawɛɛ, se e ngɔ e juɛmi kɛ ma su kpakpahi nɛ a jeɔ kpo ɔ nɔ mohu. (Yohane 1:47) E le kaa ke e su nyɔ mi nɛ a maa nu lɛ ɔ, a maa tu fo kɛ je e he lɛɛ, se e le kaa a be e se jee. (Mateo 26:31-35; Luka 22:28-30) Petro de si etɛ sɔuu ke e li Yesu. Se Yesu sɔle nɛ e kpa pɛɛ ha Petro, nɛ e tsɔɔ kaa e he Petro ye kaa e ji anɔkualetsɛ. (Luka 22:31-34) Nyagbe gbɔkuɛ nɛ Yesu hi si ngɛ zugba a nɔ, benɛ e sɔle kɛ ha e Tsɛ ɔ, e tui e kaseli ɔmɛ a tɔmihi nɛ a pee ɔ he munyu. Mohu ɔ, e tu ní kpakpahi nɛ a pee loko jamɛ a gbɔkuɛ ɔ su ɔ he munyu nɛ e de ke: “O munyu ɔ nɛ i kɛ ba ha mɛ ɔ, a ye nɔ.” (Yohane 17:6) E ngɛ mi kaa a yi mluku mohu, se kɛ̃ ɔ, e ngɔ Matsɛ Yemi fiɛɛmi kɛ kaselɔ peemi nitsumi ɔ kɛ wo a dɛ. (Mateo 28:19, 20) Atsinyɛ jemi ko be he kaa e hɛ nɛ e kɛ fɔ a nɔ, kɛ a mi hemi kɛ yemi nɛ e ná a wo mɛ he wami nɛ a tsu nítsumi nɛ e fã mɛ ke a tsu ɔ.
19 E sa nɛ Yesu se nyɛɛli nɛ kase nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ e pee ngɛ enɛ ɔ blɔ fa mi ɔ. Ke Mawu Bi nɛ ye mluku ɔ ná e kaseli nɛ yi mluku ɔ a he tsui ɔ, lɛɛ e he hia saminya kaa wɔ nɛ wa yi mluku ɔ wa ma ná wa sibi a he tsui wawɛɛ! (Filipibi 4:5) E sa nɛ waa ngɔ wa juɛmi kɛ ma wa nyɛmimɛ Kristofoli ɔmɛ a su kpakpahi a nɔ, se pi a tɔmihi a nɔ. Nile ngɛ mi kaa wa ma kai kaa Yehowa ji nɔ nɛ gbla mɛ kɛ ba e ngɔ. (Yohane 6:44) E ngɛ heii kaa e na su kpakpa komɛ kɛ̃ ngɛ a mi, nɛ jã nɔuu nɛ e sa kaa wɔ hu waa pee. Ke waa kɛ wa juɛmi ma su kpakpahi nɛ nihi ngɛ ɔ a nɔ ɔ, e maa ye bua wɔ nɛ́ wa ma wa hɛngmɛ ngɔ fɔ a tɔmihi a nɔ, konɛ wa hla ní kpakpahi ngɛ a he nɛ waa da nɔ kɛ je a yi. (Abɛ 19:11) Ke wa tsɔɔ kaa wa heɔ wa nyɛmimɛ Kristofoli nyumuhi kɛ yi ɔmɛ yeɔ ɔ, e haa nɛ a bɔɔ mɔde wawɛɛ ngɛ Yehowa sɔmɔmi ɔ mi, nɛ a náa bua jɔmi ngɛ sɔmɔmi ɔ mi hulɔ.—1 Tesalonikabi 5:11.
20. Mɛni e sa kaa waa ngɔ ní lemi munyuhi nɛ ngɛ kaa juetli nɛ a ngɛ Sane Kpakpa amɛ a mi ɔ kɛ pee, nɛ mɛni heje?
20 Yesu si himi kɛ e sɔmɔmi ɔ he sanehi a he amaniɛ nɛ a bɔ ngɛ Sane Kpakpa amɛ a mi ɔ ji ní lemi juetli nɛ a he ngɛ se nami nitsɛnitsɛ! Mɛni e sa kaa waa pee ngɛ juetli nɛ he jua wa wawɛɛ nɛ ɔ he? Yesu ngɔ Yoku ɔ nɔ Fiɛɛmi ɔ kɛ ba nyagbe benɛ e wo nihi nɛ ngɛ lɛ tue bue ɔ he wami kaa a ngɔ ní lemi munyuhi nɛ a nu ɔ kɛ tsu ní loo a nyɛɛ ngɛ nya, se a ko nu kɛkɛ. (Mateo 7:24-27) Ke wa ha níhi nɛ Yesu pee kɛ ní lemi munyuhi nɛ e tu ɔ ná wa susumihi, bɔnɛ wa nuɔ níhi a he ha, kɛ wa ní peepeehi a nɔ he wami ɔ, e maa ye bua wɔ konɛ wa ná si himi kpakpa amlɔ nɛ ɔ, nɛ wa maa ya nɔ maa hi blɔ nɛ yaa neneene wami mi ɔ nɔ. (Mateo 7:13, 14) Niinɛ, blɔ kpakpa loo ní lemi blɔ kpa ko be nɛ wa ma nyɛ maa gu nɔ pe blɔ nɛ ɔ!
[Sisi ningmahi]
a A ba le munyu nɛ Yesu tu ngɛ jamɛ a ligbi ɔ nɔ ɔ kaa Yoku ɔ Nɔ Fiɛɛmi ɔ. Kaa bɔnɛ a bɔ he amaniɛ ngɛ Mateo 5:3–7:27 ɔ, ngmami kukuhi 107 lɛ ngɛ munyu ɔ mi, nɛ a ma nyɛ maa ngɔ maa pee hɛngmɛfia 20 kɛ tu munyu nɛ ɔmɛ.
b Eko ɔ, be mi nɛ a baptisi Yesu nɛ “a bli hiɔwe nya” a, e kai e si himi ngɛ hiɔwe loko e ba zugba a nɔ ɔ.—Mateo 3:13-17.
Mɛni Blɔ Nɔ O Maa Gu Kɛ Nyɛɛ Yesu Se?
● Ke o na kaa o tɔ o nyɛmi Kristofono ko nɔ ɔ, mɛni ji ní lemi blɔ nɛ sa kaa o gu nɔ?—Mateo 5:23, 24.
● Ke a jɛ mo loo a wo o mi mi la a, mɛni blɔ nɔ munyu nɛ Yesu tu ɔ maa ye bua mo konɛ o pee o ní ngɛ ní lemi mi?—Mateo 5:38-42.
● Mɛni blɔ nɔ Yesu munyu ɔmɛ a he nɛ o ma susu ɔ maa ye bua mo konɛ o ná juɛmi nɛ da ngɛ sika kɛ helo nya níhi a he?—Mateo 6:24-34.
● Ke o ngɛ níhi nɛ a he hia mo ngɛ si himi mi he juɛmi pee ɔ, mɛni blɔ nɔ Yesu nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ se nɛ o maa nyɛɛ ɔ maa ye bua mo konɛ o pee juɛmi nɛ ní lemi ngɛ mi?—Luka 4:43; Yohane 4:34.
[Foni ngɛ bafa 47]
“Ni ɔmɛ a nya kpɛ a he ngɛ bɔnɛ e plɛ kɛ tsɔɔ ní ɔ he”
[Foni ngɛ bafa 50]
Mawu ní lemi ɔ ngɛ Baiblo ɔ mi