Hwɔɔmi Mɔ INTANƐTI NƆ NITO HE
Hwɔɔmi Mɔ
INTANƐTI NƆ NITO HE
Dangme
Ɛ
  • ã
  • á
  • ɛ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ
  • ɔ́
  • í
  • ĩ
  • BAIBLO
  • WOMIHI
  • ASAFO MI KPEHI
  • bt yi 4 bf. 28-35
  • ‘A Ji Nihi Nɛ A Yɛ Sukuu Kɛ Nimli Guhi Kɛkɛ’

Ngmami nɛ ɔ he video be amlɔ nɛ ɔ.

Wa kpa mo pɛɛ nyagba ko he je ɔ, video ɔ hí jemi.

  • ‘A Ji Nihi Nɛ A Yɛ Sukuu Kɛ Nimli Guhi Kɛkɛ’
  • “Ye Mawu Matsɛ Yemi ɔ He Odase Kɛ Pi Si”
  • Munyuyi Nyafinyafihi
  • Munyu Nɛ Ngɛ Kaa Enɛ ɔ
  • Pi “Wɔ Nitsɛmɛ Wa He Wami Nya” (Ní Tsumi 3:11-26)
  • “Wa Be Nyɛe Ma Kpa Munyu Tumi” (Ní Tsumi 4:1-22)
  • ‘A Wo A Gbi Nɔ Nɛ A Sɔle Ha Mawu’ (Ní Tsumi 4:23-31)
  • ‘Pi Adesahi Nɛ A Maa Bu Akɔtaa Ha, Se Mohu Mawu’ (Ní Tsumi 4:32–5:11)
  • O Ma Nyɛ Maa Ya Nɔ Nɛ O Ye Anɔkuale Kaa Petro
    Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2023
“Ye Mawu Matsɛ Yemi ɔ He Odase Kɛ Pi Si”
bt yi 4 bf. 28-35

YI 4

‘A Ji Nihi Nɛ A Yɛ Sukuu Kɛ Nimli Guhi Kɛkɛ’

Bɔfo ɔmɛ pee kã, nɛ Yehowa jɔɔ mɛ

A kɛ da Ní Tsumi 3:1–5:11 ɔ nɔ

1, 2. Mɛni nyakpɛ nɔ́ nɛ Petro kɛ Yohane pee ngɛ sɔlemi we ɔ agbo ɔ nya?

PIANI pu ɔ ngɛ tsoe benɛ asafo kuu ɔ ma a he nya buami ɔ. Yuda bi nɛ a yeɔ Mawu gbeye kɛ Yesu kaseli ɔmɛ ma sɔlemi we ɔ. E be kɛe nɛ “ngmlɛfia nɛ a kɛ sɔleɔ”a ɔ maa su. (Níts. 2:46; 3:1) Petro kɛ Yohane piɛɛ nimli babauu ɔ he, nɛ a ngɛ nyɛɛe kɛ yaa agbo nɛ a tsɛɛ ke Saminya Yoo ɔ he. Ní sɛɛmi nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ ni ɔmɛ a kpɛti, kɛ a nane si nɛ ngɛ pɛe be mi nɛ a ngɛ nyɛɛe ɔ ha nɛ lejɛ ɔ pee hoo. Nɛ nyumu ko nɛ a fɔ lɛ glɔtsɛ loo libɔɔ ɔ hu hii si ngɛ lejɛ ɔ nɛ e ngɛ sika bae. E ye pe jeha 40.​—Níts. 3:2; 4:22.

2 Benɛ Petro kɛ Yohane ngɛ nyumu ɔ he sue ɔ, e bɔni mɛ sika bami kaa bɔ nɛ e pɔɔ peemi ɔ. Bɔfo ɔmɛ da si, nɛ nyumu ɔ ngɛ mɛ hyɛe kaa a ma ha lɛ sika ko lo. Petro de lɛ ke, “Sika hiɔ kɛ sika tsu lɛɛ i be eko, se nɔ́ nɛ i ngɛ ɔ, lɔ ɔ nɛ ma ngɔ kɛ ha mo. Ngɛ Yesu Kristo, Nazarɛt no ɔ biɛ mi ɔ, moo nyɛɛ!” Moo po he foni nɛ o hyɛ bɔ nɛ asafo kuu ɔ nya maa kpɛ a he ha, kaa ngɛ kekleekle be ngɛ nyumu ɔ si himi mi ɔ, e te si kɛ da si benɛ Petro pɛtɛ e nine he ɔ! (Níts. 3:6, 7) Poo he foni nɛ o hyɛ bɔ nɛ nyumu ɔ maa nu he ha benɛ e hyɛ e nane ɔmɛ nɛ a ná tsami nɛ e hia e nane kekleekle ɔ. E be nyakpɛ kaa nyumu ɔ bɔni tuumi kɛ bua jɔmi, nɛ e wo e gbi nɔ kɛ ngɛ Mawu yi jee!

3. Mɛni nike ní nɛ́ e se be nɛ nyumu ɔ nɛ a tsa lɛ ɔ kɛ asafo kuu ɔ ma nyɛ ma ná?

3 Asafo kuu ɔ kɛ bua jɔmi tu fo kɛ ho Petro kɛ Yohane a ngɔ ya ngɛ Solomon ablanaa a nɔ. Ngɛ ablanaa nɛ ɔ nɔ ɔ, Petro tsɔɔ asafo kuu ɔ nɔ́ nɛ ha nɛ nyakpɛ nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ ɔ, nɛ hiɛ ɔ nɔuu ji he nɛ be ko nɛ be ɔ Yesu tsɔɔ nihi ní ngɛ. (Yoh. 10:23) Petro ngɛ asafo kuu ɔ kɛ nyumu ɔ nɛ a tsa e nane ɔ nike ní ko nɛ e he jua wa kulaa pe sika hiɔ loo sika tsu ɔ hae. Nike ní nɛ ɔ he hia pe he blɔ nɛ nɔ ko ma ná kaa a ma tsa lɛ. Nɛ lɔ ɔ ji he blɔ nɛ a ná nɛ a kɛ ma tsake a tsui, konɛ Yehowa nɛ ngɔ a yayami ɔmɛ kɛ ke mɛ, nɛ́ á ba pee Yesu Kristo, nɔ nɛ Yehowa hla lɛ kaa “wami Hɛ Mi Nyɛɛlɔ Kpanaa” a se nyɛɛli.​—Níts. 3:15.

4. (a) Benɛ Petro kɛ Yohane tsa nyumu ɔ, mɛni nɛ nihi nɛ a ngɛ blɔ nya a bɔ mɔde kaa a maa pee? (b) Mɛni sane bimi enyɔ nɛ wa ma ha a heto?

4 Ligbi nɛ ɔ ji ligbi ko nɛ e sa kadimi wawɛɛ! Petro tsa nɔ ko, nɛ amlɔ nɛ ɔ e ngɛ nyɛɛe. Nɛ nihi akpehi abɔ ba ná he blɔ nɛ a kɛ maa le nɔ́ nɛ Mawu suɔ kaa a pee konɛ a sɔmɔ lɛ ngɛ blɔ nɛ sa e hɛ mi ɔ nɔ. (Kol. 1:9, 10) Jehanɛ hu ɔ, nɔ́ nɛ ya nɔ jamɛ a ligbi ɔ ha nɛ nihi nɛ a hɛɛ blɔ nya nguahi ɔ bɔ mɔde kaa a maa tsi Kristo kaseli ɔmɛ a nya, konɛ a ko bu fami nɛ e kɛ ha mɛ kaa a fiɛɛ Matsɛ Yemi ɔ sɛ gbi ɔ tue. (Níts. 1:8) Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ blɔ nɔ nɛ Petro kɛ Yohane nɛ́ a bu mɛ kaa, ‘nihi nɛ a yɛ sukuu nɛ a ji nimli guhi kɛkɛ ɔ’ gu kɛ ye asafo kuu ɔ odase ɔ mi?b (Níts. 4:13) Nɛ kɛ wa ma plɛ kɛ kase blɔ nɔ nɛ a kɛ kaseli kpa amɛ gu kɛ da yi mi wami nya a ha kɛɛ?

Pi “Wɔ Nitsɛmɛ Wa He Wami Nya” (Ní Tsumi 3:11-26)

5. Mɛni wa kaseɔ ngɛ bɔ nɛ Petro kɛ asafo kuu ɔ tu munyu ha a mi?

5 Petro kɛ Yohane kɛ asafo kuu ɔ tu munyu. A le kaa nihi nɛ a ngɛ lejɛ ɔ a kpɛti ni komɛ de kaa a suɔ nɛ a gbe Yesu. (Maak. 15:8-15; Níts. 3:13-15) Mo susu kã nɛ Petro je lɛ kpo benɛ e ngɛ asafo kuu ɔ dee kaa, Yesu biɛ mi nɛ a tsa glɔtsɛ ɔ ngɛ ɔ he nɛ o hyɛ. Petro kɛ kã tu anɔkuale ɔ. E de asafo kuu ɔ heii kaa, a he ngɛ mi nɛ a gbe Kristo ɔ nɛ. Se Petro le kaa, nɔ́ nɛ nimli nɛ ɔmɛ pee ɔ ‘pe a li,’ lɔ ɔ he ɔ, e ngɔɛ a he abofu kɛ wo e mi. (Níts. 3:17) E tsɛ mɛ ke e nyɛmimɛ, nɛ e tu sane kpakpa nɛ e kɔɔ Matsɛ Yemi ɔ he ɔ he munyu kɛ tsɔɔ mɛ. Ke a tsake a tsui nɛ a ná hemi kɛ yemi ngɛ Kristo mi ɔ, “he jɔmi behi” maa je Yehowa ngɔ kɛ ba a nɔ. (Níts. 3:19) Jã nɔuu nɛ ke wa ngɛ Mawu kojomi nɛ e be kɛe nɛ́ e maa ba a fiɛɛe ɔ, e sa nɛ waa kɛ kã nɛ e pee jã nɛ́ wa ko laa nɔ́ ko nɔ. Ngɛ jamɛ a be ɔ mi nɔuu ɔ, e sɛ nɛ waa pee gbagblaa loo kpɛii tsɔ, nɛ e sɛ nɛ waa kojo nihi hulɔ. Mohu ɔ, e sa nɛ waa na mɛ kaa nihi nɛ a ma nyɛ ma ba pee wa nyɛmimɛ, nɛ kaa bɔ nɛ Petro pee ɔ, e he hia nɛ waa ngɔ wa juɛmi kɛ ma Matsɛ Yemi ɔ he sane kpakpa a nɔ titli.

6. Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Petro kɛ Yohane ba a he si nɛ a pee a he humi?

6 Bɔfo ɔmɛ baa a he si. A ngɔɛ hɛ mi nyami kɛ ha a he ngɛ nyakpɛ nɔ́ nɛ a pee ɔ he. Petro de asafo kuu ɔ ke: “Mɛni he je nɛ nyɛ ngɛ wɔ hyɛe gaa kaa nɔ́ nɛ wɔ nitsɛmɛ wa he wami nya aloo Mawu nɛ wa jaa saminya a he je nɛ wa ha nɛ e nyɛɛ ɔ?” (Níts. 3:12) Petro kɛ bɔfo kpa amɛ le kaa, Mawu he wami nya nɛ a nyɛ tsu ní tsumi kpakpahi ngɛ a sɔmɔmi ní tsumi ɔ mi ɔ nɛ, se pi mɛ nitsɛmɛ a he wami nya. Enɛ ɔ he ɔ, a je he si bami mi nɛ a ngɔ yi jemi ɔ kɛ ha Yehowa kɛ Yesu ngɛ níhi tsuo nɛ a pee ɔ he.

7, 8. (a) Mɛni nike ní waa kɛ ma nyɛ ma ha nihi? (b) Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ si nɛ a wo kaa a maa “pee níhi tsuo ehe” ɔ ngɛ mi bae mwɔnɛ ɔ?

7 E sa nɛ wa je he si bami su nɛ ɔ nɔuu kpo ke wa ngɛ Matsɛ Yemi fiɛɛmi ní tsumi ɔ tsue. E ji anɔkuale kaa mwɔnɛ ɔ, Mawu mumi klɔuklɔu ɔ ha we Kristofohi he wami nɛ́ a kɛ tsa nihi. Se kɛ̃ ɔ, wa ma nyɛ maa ye bua nihi konɛ a ná hemi kɛ yemi ngɛ Mawu kɛ Kristo mi, konɛ a nine nɛ e su nike ní nɛ Petro kɛ ha a nɔuu nɔ, nɛ lɔ ɔ ji he blɔ nɛ a ma ná kaa a kɛ a yayamihi maa ke mɛ, nɛ́ a ná he jɔmi ngɛ Yehowa ngɔ. Daa jeha a, nihi akpehi abɔ kplɛɛɔ he blɔ nɛ ɔ nɔ nɛ a baptisiɔ mɛ kaa Kristo kaseli.

8 Wa ngɛ be nɛ Petro tu he munyu kaa, “a maa pee níhi tsuo ehe” ɔ mi. Mawu Matsɛ Yemi ɔ bɔni nɔ yemi ngɛ hiɔwe ngɛ jeha 1914, nɛ enɛ ɔ ha nɛ gbamihi nɛ ‘Mawu ngɔ kɛ wo e gbali klɔuklɔu ɔmɛ nɛ a hi si blema a a nya mi nɛ́ a de ɔ’ ba mi. (Níts. 3:21; La 110:1-3; Dan. 4:16, 17) Lɔ ɔ se ɔ, e kɛ we nɛ Kristo ye bua e kaseli ɔmɛ nɛ a to anɔkuale jami sisi ekohu ngɛ zugba a nɔ. Enɛ ɔ ha nɛ nihi ayɔhi abɔ ba pee Mawu Matsɛ Yemi ɔ sisi bimɛ, nɛ a kɛ tue mi jɔmi kɛ kake peemi ngɛ Yehowa sɔmɔe amlɔ nɛ ɔ. A je su momo ɔ nɛ́ e puɛ ɔ, nɛ a “wo su ehe ɔ nɛ a bɔ ngɛ Mawu suɔmi nya” a. (Efe. 4:22-24) Mawu mumi klɔuklɔu ɔ lɛ e tsa glɔtsɛ ɔ nɛ́ e hii sika a bae ɔ nɛ, nɛ Mawu mumi klɔuklɔu ɔ nɔuu lɛ ye bua nihi nɛ a ba ngɛ Mawu sɔmɔe ɔ nɛ, se pi adesa he wami nya. E sa nɛ waa pee kã nɛ waa kɛ Mawu Munyu ɔ nɛ tsɔɔ nihi ní saminya kaa bɔ nɛ Petro pee ɔ. Nɛ wa le kaa ke wa ye bua nɔ ko nɛ e ba pee Kristo kaselɔ ɔ, pi wa he wami nya nɛ wa nyɛ pee jã, se mohu Mawu he wami nya.

“Wa Be Nyɛe Ma Kpa Munyu Tumi” (Ní Tsumi 4:1-22)

9-11. (a) Kɛ Yuda bi ɔmɛ a hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ pee a ní ngɛ Petro kɛ Yohane a sɛ gbi ɔ he ha kɛɛ? (b) Mɛni nɛ bɔfo ɔmɛ fia a pɛɛ si kaa a maa pee?

9 Petro munyu ɔ, kɛ bua jɔmi nɛ nyumu ɔ nɛ a tsa lɛ ɔ ná nɛ e ngɛ tuue nɛ́ e ngɛ ngmla kpae ɔ ha nɛ lejɛ ɔ tsuo pee hoo. Sɔlemi we ɔ nɔ hyɛlɔ ɔ, nɛ e ní tsumi ji e hyɛ konɛ nihi nɛ a ngɛ sɔlemi we ɔ nɛ a pee slɔkee ɔ kɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ ba konɛ a ba hyɛ nɔ́ nɛ e ngɛ nɔ yae. E ma nyɛ maa ba lɛ kaa sɔlemi we ɔ nɔ hyɛlɔ ɔ kɛ osɔfo nikɔtɔma amɛ ji Saduki bi, nɛ a ji ma nɔ hyɛmi kuu nɛ a ngɛ he wami nɛ́ a ngɛ ní, nɛ a hyɛɛ konɛ tue mi jɔmi nɛ e hi a kɛ Roma bi ɔmɛ a kpɛti. Saduki bi ɔmɛ be kaa Farisi bi ɔmɛ nɛ a yeɔ mlaahi nɛ a blematsɛmɛ wo ɔ nɔ ɔ. Saduki bi ɔmɛ lɛɛ a kua mlaa nɛ ɔmɛ, nɛ a he we gbogboehi a si tlemi ɔ yi.c Hyɛ bɔ nɛ a mi mi fu wawɛɛ ha benɛ a na kaa Petro kɛ Yohane kɛ kã ngɛ fiɛɛe ngɛ sɔlemi we ɔ kaa a tle Yesu si ɔ!

10 Si temi kɛ woli nɛ ɔmɛ nɛ a mi mi fu ɔ nu Petro kɛ Yohane kɛ wo tsu, nɛ e nɔ jena a, a ngɔ mɛ kɛ ba Yuda bi a kojomi he ngua a. Nɔ yeli nɛ ɔmɛ susu kaa a nɔ kuɔ, nɛ Petro kɛ Yohane lɛɛ a ji ‘nihi nɛ a yɛ sukuu nɛ a ji nimli guhi kɛkɛ,’ nɛ a be he blɔ kaa a tsɔɔ ní ngɛ sɔlemi we ɔ. A yɛ jami he sukuuhi nɛ́ a he biɛ wawɛɛ ɔ eko. Se kã, kɛ nɔ mi mami nɛ a kɛ tu munyu ɔ ha nɛ nihi nɛ a ngɛ kojomi he ɔ a hɛ mi pee mɛ yaa. Mɛni ha nɛ Petro kɛ Yohane tu munyu kɛ nɔ mi mami ɔ? Yi mi tomi kake he je ji kaa, “a kɛ Yesu lɛ hi si.” (Níts. 4:13) A Nyɔmtsɛ ɔ tsɔɔ ní kaa nɔ ko nɛ e hɛɛ blɔ nya nitsɛnitsɛ, se pi kaa womi ngmali ɔmɛ.​—Mat. 7:28, 29.

11 Kojomi he ɔ fã kaseli ɔmɛ kaa a kpa fiɛɛmi. Kojomi he nɛ ɔ hɛɛ blɔ nyahi fuu. Otsi bɔɔ komɛ nɛ be ɔ, benɛ Yesu daa si ngɛ kojomi he nɛ ɔ, kojomi he ɔ mi bi ɔmɛ de ke: “E sa gbenɔ.” (Mat. 26:59-66) Se kɛ̃ ɔ, Petro kɛ Yohane yi gbeye. Petro kɛ Yohane nɛ́ a daa si ngɛ nyumuhi nɛ a le womi mi, nɛ a hɛɛ blɔ nya, nɛ a ji niatsɛmɛ nɛ ɔmɛ a hɛ mi ɔ kɛ kã kɛ bumi tu munyu nɛ a de ke: “Ke e da blɔ ngɛ Mawu hɛ mi kaa a bu nyɛ mohu tue pe Mawu ɔ, nyɛ nitsɛmɛ nyɛɛ kojo. Se wɔɔ lɛɛ wa be nyɛe ma kpa níhi nɛ wa na kɛ níhi nɛ wa nu ɔ he munyu tumi.”​—Níts. 4:19, 20.

OSƆFO NƆKƆTƆMA PE KULAA A KƐ OSƆFO NIKƆTƆMA AMƐ

Osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a daa Israel bi ɔmɛ a nane mi ngɛ Mawu hɛ mi. Ngɛ Yesu kɛ e kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ, lɛ nɔuu kɛ̃ ji Sanhedri kuu ɔ hɛ mi nyɛɛlɔ. Nihi nɛ a piɛɛ e he kaa Yuda bi ɔmɛ a hɛ mi nyɛɛli ji osɔfo nikɔtɔma amɛ. Nihi nɛ a sɔmɔɔ kaa osɔfo nikɔtɔma amɛ ji, nihi nɛ a sɔmɔ be ko nɛ be kaa osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa kaa Anas, kɛ ni kpahi nɛ a je wekuhi nɛ a hlaa osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa ngɛ mi ɔ. E ngɛ kaa nɔ́ nɛ weku eywiɛ loo enuɔ mi pɛ nɛ a hlaa nihi nɛ a sɔmɔɔ kaa osɔfo nikɔtɔmahi pe kulaa a ngɛ. Yi nɔ sane ngmalɔ Emil Schürer ngma kaa, “ke nyumu ko je weku nɛ ɔ eko mi ɔ, a buɔ lɛ wawɛɛ pe osɔfo kpa amɛ po.”

Ngmami ɔ tsɔɔ kaa osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a sɔmɔɔ e wami be tsuo. (4 Mose 35:25) Se ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ, Roma amlaalo ɔmɛ kɛ matsɛmɛ nɛ Roma ma a hla mɛ ɔ ma nyɛ maa wo nɔ ko osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa, nɛ a ma nyɛ ma kpa lɛ osɔfo yemi bɔ nɛ a suɔ. E ngɛ kaa nɔ́ nɛ nɔ yeli nɛ a jaa wɔ nɛ ɔ hlaa nihi nɛ a sɔmɔɔ kaa osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a kɛ jeɔ Aaron weku ɔ mi pɛ.

12. Mɛni lɛ maa ye bua mo konɛ nɔ mi mami kɛ kã nɛ o ngɛ ɔ mi nɛ wa?

12 Anɛ o ma nyɛ ma je kã kaa kikɛ nɛ ɔ kpo lo? Kɛ o nuɔ he ha kɛɛ ke o ná he blɔ kaa o maa fiɛɛ kɛ ha nihi nɛ a le womi mi, nɛ a ji niatsɛmɛ, nɛ a ngɛ blɔ nya ngua ngɛ o kpɔ ɔ mi ɔ? Kɛ o maa pee o ní ha kɛɛ, ke o weku li, loo nihi nɛ o kɛ mɛ yaa sukuu, loo nihi nɛ o kɛ mɛ tsuɔ ní ɔ yeɔ o he fɛu ngɛ níhi nɛ o heɔ yeɔ ɔ he je? Anɛ o tsui poɔ lo? Ke e peeɔ mo jã a, o ma nyɛ maa ye he numi nɛ ɔ nɔ. Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e tsɔɔ e bɔfo ɔmɛ bɔ nɛ a kɛ nɔ mi mami kɛ bumi maa fã níhi nɛ a heɔ yeɔ ɔ he ha. (Mat. 10:11-18) Benɛ a tle Yesu si ɔ, e wo e kaseli ɔmɛ si kaa, e maa ya nɔ maa piɛɛ a he “ligbi ɔmɛ tsuo kɛ yaa si níhi a blɔ nya tomi ɔ nyagbe be ɔ.” (Mat. 28:20) Ngɛ Yesu blɔ tsɔɔmi nya a, “tsɔlɔ anɔkualetsɛ kɛ ní lelɔ ɔ” tsɔɔ wɔ bɔ nɛ wa maa fã níhi nɛ wa heɔ yeɔ ɔ he ha. (Mat. 24:45-47; 1 Pet. 3:15) Wa nine suɔ blɔ tsɔɔmi nɛ ɔ nɔ ngɛ asafo mi kpehi nɛ wa peeɔ sisi, kaa Kristofohi A Si Himi Kɛ A Sɔmɔmi Ní Tsumi Kpe ɔ, kɛ jehanɛ hu womihi nɛ a da Baiblo ɔ nɔ kɛ pee, nɛ eko ji “Baiblo Mi Sane Bimihi Nɛ A Ha Heto” kɛ munyuhi nɛ ngɛ jw.org ɔ nɔ ɔ. Anɛ o yaa asafo mi kpe nɛ ɔmɛ nɛ o kɛ wa womi ɔmɛ hu tsuɔ ní lo? Ke o peeɔ jã a, e ma ha nɛ nɔ mi mami nɛ o ngɛ ngɛ Baiblo ɔ mi anɔkuale ɔ mi ɔ mi maa wa nɛ o ma ná kã hulɔ. Nɛ kaa bɔ nɛ e ji ngɛ bɔfo ɔmɛ a blɔ fa mi ɔ, mo hu o be hae nɛ nɔ́ ko nɛ ha nɛ o kpa Baiblo mi anɔkualehi nɛ o ba kase ɔ he munyu tumi.

Nyɛmiyo ko nɛ e ngɛ fiɛɛe ha nɔ ko nɛ e kɛ lɛ tsuɔ ní benɛ a ngɛ a he jɔɔe ɔ.

Ko ha nɛ nɔ́ ko nɛ tsi o nya ngɛ Baiblo mi anɔkualehi nɛ o ba kase nɛ́ o maa tsɔɔ nihi ɔ he

‘A Wo A Gbi Nɔ Nɛ A Sɔle Ha Mawu’ (Ní Tsumi 4:23-31)

13, 14. Ke waa kɛ si temi kɛ womi kpe ɔ, mɛni e sa nɛ waa pee, nɛ mɛni he je?

13 Benɛ a je Petro kɛ Yohane ngɛ tsu womi mi nɔuu nɛ a kɛ asafo ɔ tsuo kpe. Nɛ a pee kake, nɛ “a wo a gbi nɔ” nɛ a sɔle ha Mawu konɛ e ha nɛ a ná kã nɛ a ya nɔ nɛ a fiɛɛ. (Níts. 4:24) Petro le heii kaa ke wa ngɛ mɔde bɔe kaa wa maa pee Mawu suɔmi nya ní ɔ, nile be mi kaa wa maa ngɔ wa hɛ kɛ fɔ wɔ nitsɛmɛ wa nɔ. Otsi bɔɔ komɛ nɛ sɛ hlami ɔ, Petro he e he ye tsɔ nɛ e de Yesu ke: “Ke ni kpa amɛ tsuo a nane maa tɔ̃tɔ̃ ngɛ o he po ɔ, imi lɛɛ ye nane be tɔ̃tɔ̃e gblegbleegble!” Se kaa bɔ nɛ Yesu gba kɛ fɔ si ɔ, e kɛ we nɛ Petro ha nɛ nɔmlɔ hɛ mi gbeye yemi ná e nɔ he wami, nɛ lɔ ɔ ha nɛ e kua e huɛ ɔ kɛ e tsɔɔlɔ ɔ. Se kɛ̃ ɔ, Petro kase ní kɛ je e tɔmi ɔ mi.​—Mat. 26:33, 34, 69-75.

14 Ke o suɔ nɛ o ya nɔ nɛ o bu fami nɛ ji kaa ó ye Kristo he odase ɔ tue ɔ, e biɔ babauu pe o pɛɛ si nɛ o maa fia kaa o maa fiɛɛ kɛkɛ. Ke si temi kɛ woli ngɛ mɔde bɔe kaa a ma ha nɛ o kpa Yehowa sɔmɔmi aloo o kpa fiɛɛmi ɔ, moo nyɛɛ nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Petro kɛ Yohane pee ɔ se. Moo sɔle ha Yehowa konɛ e wo mo kã. Mo bi nyɛmimɛ nɛ a ngɛ asafo ɔ mi ɔ nɛ a ye bua mo. Mo de asafo mi nikɔtɔma amɛ kɛ nyɛmimɛ nɛ a nane pi si ngɛ asafo ɔ mi ɔ nyagbahi nɛ o kɛ ngɛ kpee. Sɔlemi nɛ ni kpahi sɔleɔ kɛ haa mo ɔ ma nyɛ maa wo mo he wami.​—Efe. 6:18; Yak. 5:16.

15. Mɛni nɔ hyɛmi nɔ́ lɛ e ma nyɛ maa wo nihi he wami ke a kpa fiɛɛmi be bɔɔ be ko nɛ be ɔ?

15 Ke nɔ nyɛmi nɛ ni kpahi kɛ ba o nɔ be ko nɛ be ɔ ha nɛ o kpa fiɛɛmi be bɔɔ ɔ, o kɔni mi ko jɔ̃. Mo kai kaa Yesu bɔfo ɔmɛ hu kpa fiɛɛmi be bɔɔ benɛ Yesu gbo ɔ, se e kɛ we nɛ a kɛ kã bɔni fiɛɛmi ekohu. (Mat. 26:56; 28:10, 16-20) Ko ha nɛ tɔmi nɛ o tɔ̃ be ko nɛ be ɔ nɛ jɔ̃ o kɔni mi, mohu ɔ, ngɔɔ níhi nɛ o kase ngɛ mi ɔ kɛ wo ni kpahi he wami.

16, 17. Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ sɔlemi nɛ Kristo se nyɛɛli ɔmɛ sɔle ngɛ Yerusalɛm ɔ mi?

16 Mɛni he wa ma nyɛ maa sɔle ngɛ ke nihi nɛ a ngɛ blɔ nya a te si kɛ wo wɔ? Wa kpa mo pɛɛ nɛ o kadi kaa, Yesu kaseli ɔmɛ sɔɛli kaa Mawu nɛ po a he piɛ nɛ́ ka ko nɛ kó ba a nɔ. A hɛ ngɛ Yesu munyu nɛ ji, “Ke a wa mi yi mi ɔ, nyɛ hu a maa wa nyɛ yi mi” ɔ nɔ. (Yoh. 15:20) Enɛ ɔ he ɔ, Yesu kaseli nɛ a yeɔ anɔkuale nɛ ɔ sɔle ha Yehowa konɛ e “hyɛ a he gbeye” nɛ si temi kɛ woli ɔmɛ ngɛ woe ɔ. (Níts. 4:29) Kaseli ɔmɛ le kaa Mawu suɔmi nya ní ji nɔ́ titli nɛ e he hia. A nu sisi kaa si temi kɛ womi nɛ a kɛ ngɛ kpee ɔ ha nɛ gbamihi nɛ a gba a ngɛ mi bae. A le kaa, kaa bɔ nɛ Yesu tsɔɔ mɛ kaa a sɔle ɔ, a ‘maa pee Mawu suɔmi nya ní ngɛ zugba a nɔ’ niinɛ, ngɛ nɔ́ nɛ adesa nɔ yeli ma de ɔ tsuo se.​—Mat. 6:9, 10.

17 Bɔ nɛ pee nɛ kaseli ɔmɛ nɛ a nyɛ nɛ a pee Mawu suɔmi nya ní ɔ, a sɔle ha Yehowa ke: “Ha nɛ wɔ o nyɔguɛ ɔmɛ waa ya nɔ nɛ waa kɛ kã nɛ tu o munyu ɔ.” Mɛni Yehowa pee amlɔ nɔuu ngɛ sɔlemi nɛ a sɔle ɔ he? “He nɛ a bua a he nya ngɛ ɔ mimiɛɛ, nɛ mumi klɔuklɔu ɔ hyi mɛ tsuo tɔ, nɛ a kɛ kã ngɛ Mawu munyu ɔ tue.” (Níts. 4:29-31) Nɔ́ ko be nyɛe maa tsi nɔ́ nɛ Mawu suɔ kaa e ba mi ɔ nya. (Yes. 55:11) Eko ɔ, e maa pee wɔ kaa nɔ́ nɛ Mawu yi mi tomi be nyɛe maa ba mi, nɛ wa he nyɛli ɔmɛ hu a he wa, se ke wa sɔle ha Mawu nɛ wa bi lɛ konɛ e wo wɔ he wami ɔ, e ma ha wɔ he wami nɛ wa hia a konɛ waa ya nɔ nɛ waa kɛ kã nɛ fiɛɛ.

‘Pi Adesahi Nɛ A Maa Bu Akɔtaa Ha, Se Mohu Mawu’ (Ní Tsumi 4:32–5:11)

18. Mɛni nɛ nyɛmimɛ nɛ a ngɛ Yerusalɛm asafo ɔ mi ɔ pee kɛ ha a sibi?

18 E kɛ we nɛ nihi nɛ a ngɛ asafo ehe nɛ a to sisi ngɛ Yerusalɛm ɔ mi ɔ a he ba hiɛ pe 5,000.d E ngɛ mi kaa kaseli ɔmɛ je he slɔɔtohi mohu lɛɛ, se mɛ tsuo a hɛɛ “tsui kake kɛ susuma kake.” A pee kake ngɛ a susumi kɛ a juɛmi mi. (Níts. 4:32; 1 Kor. 1:10) Kaseli ɔmɛ sɔle ha Yehowa konɛ e jɔɔ a mɔde bɔmi ɔ nɔ. Nɛ a pee nɔ́ kpa ko hulɔ, a wo a sibi a hemi kɛ yemi ɔ mi he wami, nɛ jehanɛ hu a ye bua a sibi ngɛ he lo nya ke e he hia nɛ a pee jã. (1 Yoh. 3:16-18) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, kaselɔ Yosef, nɛ bɔfo ɔmɛ wo lɛ biɛ ke Banaba a jua e zugba, nɛ e ngɔ sika a tsuo kɛ ha bɔfo ɔmɛ konɛ a kɛ ye bua nihi nɛ a je hehi nɛ kɛ ɔ, konɛ a nyɛ nɛ a hi Yerusalɛm be kɛkɛɛ nɛ a nyɛ nɛ a kase a hemi kɛ yemi ehe ɔ he ní fuu.

19. Mɛni he je nɛ Yehowa gbe Anania kɛ Safira a?

19 Anania kɛ e yo Safira hu jua a zugba, nɛ a ngɔ sika a kɛ ba ha bɔfo ɔmɛ. A bua pee kaa nɔ́ nɛ sika a tsuo a kɛ ba a nɛ; se kɛ̃ ɔ, a “ngɔ sika a eko kɛ laa.” (Níts. 5:2) Yehowa gbe Anania kɛ Safira. Pi kaa sika nɛ a kɛ ba a pi, mohu ɔ, yi mi tomi nɛ a kɛ ha a ji yi mi tomi yayami, nɛ a ye lakpa. “Pi adesahi nɛ [Anania kɛ Safira] ye lakpa a, se mohu Mawu.” (Níts. 5:4) Kaa bɔ nɛ osatotsɛmɛ ɔmɛ nɛ Yesu bu mɛ fɔ ɔ pee ɔ, Anania kɛ Safira hu suɔ nɛ a sa nimli a hɛ mi mohu pe nɛ a maa sa Mawu hɛ mi.​—Mat. 6:1-3.

20. Mɛni wa kaseɔ kɛ kɔɔ nɔ́ nɛ wa haa ngɛ Yehowa sɔmɔmi mi ɔ he?

20 Kaa bɔ nɛ kaseli anɔkualetsɛmɛ nɛ a hi si ngɛ kaseli ɔmɛ a be ɔ mi ɔ je a tsui mi nɛ a ha a sibi nɔ́ fa a, jã nɔuu nɛ Yehowa Odasefohi hu nɛ a ngɛ mwɔnɛ ɔ jeɔ a tsui mi nɛ a haa yemi kɛ buami kɛ fĩɔ je kɛ wɛ fiɛɛmi ní tsumi ɔ se. A nyɛ we nɔ ko nɔ kaa e ngɔ e be loo e sika kɛ fĩ ní tsumi nɛ ɔ se. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yehowa sume nɛ wa sɔmɔ lɛ ngɛ mi gbigblimi mi aloo ngɛ nɔ nyɛmi nya. (2 Kor. 9:7) E sa nɛ wa kai kaa nɔ́ nɛ e he hia Yehowa wawɛɛ ji yi mi tomi he je nɛ wa ha nɔ́ ɔ, se pi abɔ nɛ wa ha a. (Maak. 12:41-44) Wa be suɔe kɔkɔɔkɔ nɛ waa pee kaa Anania kɛ Safira, nɛ́ é ya ba lɛ kaa nɔ́ nɛ wa ma ná loo hɛ mi nyami hlami he je nɛ wa ngɛ Mawu sɔmɔe. Mohu ɔ, kaa bɔ nɛ Petro, Yohane kɛ Banaba pee ɔ, é ba mi kaa nɔ́ nɛ e maa wo wɔ he wami be fɛɛ be nɛ́ wa sɔmɔ Yehowa ji suɔmi nitsɛnitsɛ nɛ wa ngɛ kɛ ha Mawu kɛ wa nyɛmi nɔmlɔ.​—Mat. 22:37-40.

PETRO​—WO HƐLƆ NƐ E BA PEE BƆFO NƐ E NGƐ KÃ

A kɛ biɛ slɔɔtohi enuɔ lɛ tsɛɛ Petro ngɛ Ngmami ɔ mi. Ngɛ Hebri gbi mi ɔ, a tsɛɛ lɛ ke Simeon, nɛ ngɛ Hela gbi mi ɔ, a tsɛɛ biɛ nɛ ɔ nɔuu ke Simon, nɛ a tsɛɛ lɛ hu ke Petro, nɛ ngɛ Aram gbi mi ɔ, a tsɛɛ lɛ Kefa. A tsɛɛ bɔfo nɛ ɔ hu ke Simon Petro, nɛ́ ji biɛhi enyɔ nɛ a bla.​—Mat. 10:2; Yoh. 1:42; Níts. 15:14.

Bɔfo Petro nɛ e hɛɛ kɛtɛ kɛ e mi lo.

Petro sɛ gba si himi mi, nɛ e kɛ e nganyɛ ɔ kɛ e nyɛminyumu ɔ lɛ hi we mi. (Maak. 1:29-31) E ji wo hɛlɔ, nɛ e je Betsaida, nɛ́ ji ma nɛ ngɛ Galilea Wo ɔ yiti je ɔ. (Yoh. 1:44) Pee se ɔ, e ya hi Kapenaum. (Luka 4:31, 38) Petro lɛ ɔ mi nɛ Yesu hi si ngɛ benɛ e kɛ asafo kuu ɔ nɛ a bua a he nya ngɛ Galilea Wo ɔ nya a ngɛ ní sɛɛe ɔ. Lɔ ɔ se ɔ, Yesu de Petro kaa e fɔ e ya a kɛ wo wo ɔ mi, nɛ e ha nɛ e gbe lo fuu ngɛ nyakpɛ blɔ nɔ. Petro ye gbeye nɛ e kplã si ngɛ Yesu nane nya, se Yesu de lɛ ke: “Jɔɔ gbeye yemi. Kɛ je amlɔ nɛ ɔ kɛ yaa a, o maa nuu nimli hɛ ngmengmle.” (Luka 5:1-11) Petro kɛ e nyɛminyumu Andrea, kɛ jehanɛ ɔ Yakobo kɛ Yohane lɛ yaa wo. Benɛ Yesu fɔ mɛ nine kaa a ba nyɛɛ e se ɔ, mɛ nihi eywiɛ ɔmɛ tsuo je a wo hɛmi ní tsumi ɔ he. (Mat. 4:18-22; Maak. 1:16-18) Maa pee jeha kake se ɔ, Petro ba piɛɛ nihi 12 ɔ nɛ Yesu hla mɛ kaa e “bɔfohi” ɔ a he. Munyungu nɛ ɔ sisi ji, “nihi nɛ a tsɔ mɛ.”​—Maak. 3:13-16.

Yesu ha nɛ Petro, Yakobo kɛ Yohane piɛɛ e he ngɛ be klɛdɛɛ komɛ a mi. A na Yesu benɛ e nɔmlɔ tso su tsake ɔ, nɛ a na benɛ e tle Yairo biyo ɔ si ɔ, nɛ a piɛɛ e he ngɛ Getsemane abɔɔ mi benɛ e ngɛ aywilɛho yee ɔ. (Mat. 17:1, 2; 26:36-46; Maak. 5:22-24, 35-42; Luka 22:39-46) Nihi etɛ nɛ ɔmɛ, nɛ́ Andrea hu piɛɛ a he ɔ lɛ a ya bi Yesu e bami ɔ he okadi ɔ nɛ.​—Maak. 13:1-4.

Petro ji nɔ ko nɛ e kɛ kã tuɔ munyu, nɛ e munyu ngɛ tɛ̃ɛ, nɛ be komɛ ɔ, e daa e he numi nɔ kɛ peeɔ ní komɛ nɛ́ e susuu we he kɛ sɛ hlami. E ngɛ kaa nɔ́ nɛ be komɛ ɔ, Petro tuɔ munyu kekle loko kaseli kpa amɛ tuɔ munyu. Sane Kpakpa womi ɔmɛ bɔ munyuhi nɛ Petro tu ɔ he amaniɛ wawɛɛ pe munyuhi nɛ bɔfo 11 ɔ tu ɔ tsuo nɛ a bla. Ke bɔfo 11 ɔ pee dii ɔ, Petro lɛɛ e biɔ sanehi. (Mat. 15:15; 18:21; 19:27-29; Luka 12:41; Yoh. 13:36-38) Lɛ ji nɔ nɛ e sume nɛ Yesu nɛ fɔ e nane he ɔ nɛ, se benɛ Yesu dla e juɛmi se ɔ, e de lɛ ke e fɔ e nine ɔmɛ a he kɛ e yi mi hulɔ!​—Yoh. 13:5-10.

Akɛnɛ Petro suɔ Yesu wawɛɛ he je ɔ, e bɔ mɔde kaa e ma plɛ e yi mi konɛ Yesu ko ya na nɔ́ nɛ́ a gbe lɛ. Yesu dla e juɛmi ejakaa susumi nɛ e hɛɛ ɔ dɛ. (Mat. 16:21-23) Gbɔkuɛ nɛ e nɔ jena Yesu ma gbo ɔ, Petro de kaa ke bɔfo kpa amɛ ma kua Yesu po ɔ, lɛɛ lɛɛ e be lɛ kuae kɔkɔɔkɔ. Benɛ Yesu he nyɛli ɔmɛ ba nu Yesu ɔ, kã nɛ Petro ngɛ ɔ ha nɛ e kɛ klaate fã Yesu he, nɛ lɔ ɔ se ɔ, e nyɛɛ Yesu se kɛ ya osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa a kpo ɔ nɔ. Se jamɛ a nyɔ ɔ mi nɔuu ɔ, Petro kua e Nyɔmtsɛ ɔ si etɛ, nɛ lɔ ɔ se ɔ, benɛ e yɔse nɔ́ nɛ e pee ɔ e fo ya wawɛɛ.​—Mat. 26:31-35, 51, 52, 69-75.

Benɛ Yesu gbo nɛ a tle lɛ si se ɔ, bɔfo ɔmɛ ho Galilea ya, benɛ a ngɛ lejɛ ɔ, Petro de mɛ kaa e yaa wo, nɛ a ti ni komɛ kɛ lɛ ho. Benɛ Petro na Yesu nɛ e daa si ngɛ wo ɔ nya a, e tu kɛ je lɛ ɔ mi kɛ sɛ nyu ɔ mi nɛ e sle kɛ ba wo ɔ nya. Yesu sã lo ha bɔfo ɔmɛ, nɛ benɛ a ngɛ yee ɔ, Yesu bi Petro ke ji e suɔ lɛ pe “ní nɛ ɔmɛ”​—nɛ ji lo ɔ nɛ a gbe ɔ lo. Yesu ngɛ Petro he wami woe nɛ́ e hla kaa e kɛ e be tsuo maa nyɛɛ e se mohu pe nɛ́ e maa di wo hɛmi ní tsumi ɔ se.​—Yoh. 21:1-22.

Maa pee jeha 62-64 K.F.S. ɔ mi ɔ, Petro fiɛɛ sane kpakpa a ngɛ Babilon, nɛ ji he nɛ mwɔnɛ ɔ a tsɛɛ ke Iraq ɔ. Yuda bi babauu ngɛ ma nɛ ɔ mi. (1 Pet. 5:13) Petro ngma e kekleekle womi ɔ, kɛ eko ɔ e womi nɛ ji enyɔ ɔ ngɛ Babilon. Yesu “ha Petro he wami,” nɛ e ngɔ ní tsumi ko kɛ wo e dɛ, nɛ lɔ ɔ ji é “tsu bɔfo ní tsumi kɛ ha nihi nɛ a po mɛ ɔ.” (Gal. 2:8, 9) Petro kɛ kã, kɛ mi mi sami tsu ní tsumi nɛ a kɛ wo e dɛ ɔ.

YOHANE​—KASELƆ Ɔ NƐ YESU SUƆ LƐ Ɔ

Bɔfo Yohane ji Zebedeo bi, nɛ e nyɛminyumu ji bɔfo Yakobo. E ma nyɛ maa pee kaa e mami ji Salome, nɛ́ eko ɔ, e ji Yesu mami Maria nyɛmiyo ɔ. (Mat. 10:2; 27:55, 56; Maak. 15:40; Luka 5:9, 10) Enɛ ɔ he ɔ, e ma nyɛ maa ba lɛ kaa Yesu weku no ji Yohane. E ma nyɛ pee kaa Yohane weku ɔ ngɛ ní. Zebedeo wo hɛ mi ní tsumi ɔ yi ba bli, nɛ lɔ ɔ ha nɛ e ngɔ nihi apaa nɛ a tsu ní ha lɛ. (Maak. 1:20) Salome nyɛɛ Yesu se, e sɔmɔ lɛ benɛ e ngɛ Galilea a, nɛ pee se ɔ, e ngɔ tsopahi kɛ ba dla Yesu gbogboe ɔ kɛ ha pumi. (Maak. 16:1; Yoh. 19:40) Eko ɔ, Yohane ngɛ lɛ nitsɛ e we.​—Yoh. 19:26, 27.

Bɔfo Yohane nɛ e hɛɛ womi kpo.

E ma nyɛ maa ba lɛ kaa Yohane nɛ ɔ ji Yohane Nɔ Baptisilɔ ɔ kaselɔ, nɛ lɛ nɛ e kɛ Andrea daa si benɛ Yohane Nɔ Baptisilɔ ɔ na Yesu nɛ e de ke, “Nyɛɛ hyɛ, Mawu Jijɔ Bi ɔ ji nɛ ɔ nɛ” ɔ. (Yoh. 1:35, 36, 40) Lɔ ɔ se ɔ, e ngɛ heii kaa Zebedeo bi Yohane piɛɛ Yesu he kɛ ya Kana, nɛ e na kekleekle nyakpɛ nɔ́ nɛ Yesu pee ɔ. (Yoh. 2:1-11) Bɔ nɛ Yohane tsɔɔ níhi nɛ Yesu pee ngɛ lɔ ɔ se ngɛ́ Yerusalɛm, Samaria, kɛ Galilea fitsofitso ha ngɛ e Sane Kpakpa a mi ɔ tsɔɔ kaa eko ɔ, Sane Kpakpa ngmalɔ nɛ ɔ ngɛ lejɛ ɔ benɛ ní nɛ ɔmɛ ngɛ nɔ yae ɔ. Kaa bɔ nɛ e ji ngɛ Yakobo, Petro kɛ Andrea a blɔ fa mi ɔ, benɛ Yesu tsɛ Yohane kaa e ba nyɛɛ e se ɔ, oya nɔuu nɛ e si e ya a, kɛ e lɛ ɔ kɛ weku ɔ ní tsumi ɔ nɛ e ba nyɛɛ Yesu se, nɛ enɛ ɔ maa nɔ mi heii kaa Yohane ngɛ hemi kɛ yemi ngɛ Yesu mi.​—Mat. 4:18-22.

A tui Yohane he munyu fuu ngɛ Sane Kpakpa amɛ a mi kaa bɔ nɛ a tu Petro he munyu ɔ. Se kaa bɔ nɛ e ji ngɛ Petro blɔ fa mi ɔ, Yohane hu ngɛ kã, enɛ ɔ he je nɛ Yesu wo e kɛ e nyɛminyumu Yakobo biɛ ke Boanejes, nɛ́ e sisi ji, “Oslabai Bimɛ” ɔ nɛ. (Maak. 3:17) Sisije ɔ, Yohane suɔ nɛ e ná hɛ mi nyami, enɛ ɔ ha nɛ e kɛ e nyɛminyumu ɔ ya de a mami kaa e ba bi Yesu nɛ e ha mɛ he blɔ ngua ngɛ Matsɛ Yemi ɔ mi. Enɛ ɔ nɛ a pee ɔ tsɔɔ kaa a foɔ mɛ pɛ a nɔ́ mi. Se lɔ ɔ hu ha nɛ wa na kaa a ngɛ hemi kɛ yemi kaa Matsɛ Yemi ɔ ji nɔ́ ko nɛ ngɛ nitsɛnitsɛ. Hɛ mi nyami nɛ Yohane kɛ e nyɛminyumu ɔ ngɛ hlae ɔ ha nɛ Yesu ngɔ he blɔ ɔ kɛ bɔ kaseli ɔmɛ tsuo kɔkɔ ngɛ nɔ́ he je nɛ e sa kaa a ba a he si ɔ he.​—Mat. 20:20-28.

Jehanɛ hu ɔ, Yohane tsɔɔ kaa e ngɛ kã benɛ e bɔ mɔde kaa e maa tsi nyumu ko nɛ́ e nyɛɛ we Yesu se ɔ nya konɛ e ko hia daimoniohi ngɛ Yesu biɛ mi ɔ. Ngɛ be kpa ko hu mi ɔ, Yohane pee klaalo kaa e ma tsɛ la kɛ je hiɔwe nɛ́ e ba sã nihi nɛ a ngɛ Samaria kɔpe ko mi, benɛ Yesu tsɔ tsɔli kɛ ya lejɛ ɔ konɛ a ya dla níhi ngɔ to lɛ nɛ́ a ha we mɛ hɛ mi ɔ. Bɔ nɛ Yohane pee e ní ha a ha nɛ Yesu kã e hɛ mi. Benɛ be ngɛ mi pue ɔ, Yohane ba pee nɔ ko nɛ e nuɔ nɔ́ sisi nɛ e naa nɔ mɔbɔ. (Luka 9:49-56) Ngɛ gbɔjɔmihi nɛ Yohane ngɛ ɔ tsuo se ɔ, lɛ ji “kaselɔ ɔ nɛ Yesu suɔ lɛ ɔ” nɛ. Enɛ ɔ he ɔ, benɛ e piɛɛ bɔɔ nɛ Yesu ma gbo ɔ, e ngɔ e mami kɛ wo Yohane dɛ konɛ e hyɛ e nɔ.​—Yoh. 19:26, 27; 21:7, 20, 24.

Yohane se kɛ pe bɔfo kpa amɛ kaa bɔ nɛ Yesu gba kɛ fɔ si ɔ. (Yoh. 21:20-22) Yohane kɛ anɔkuale yemi sɔmɔ Yehowa maa pee jeha 70. Benɛ Yohane sɔmɔmi ní tsumi ɔ ma nyagbe, be mi nɛ Roma Nɔ Yelɔ Domitian ngɛ nɔ yee ɔ, a ngɔ Yohane nyɔguɛ kɛ ho Patmo zugba kpɔ nɛ wo bɔle lɛ ɔ nɔ ya ‘ngɛ Mawu he munyu nɛ e ngɛ tue kɛ Yesu he odase nɛ e ngɛ yee ɔ he je.’ Benɛ Yohane ngɛ lejɛ ɔ maa pee jeha 96 K.F.S. ɔ mi ɔ, e nine su ninahi nɛ́ e ngma ngɛ Kpo Jemi womi ɔ mi ɔ nɔ. (Kpoj. 1:1, 2, 9) Nɔ́ nɛ nihi fuu he ye ji kaa, benɛ a ngmɛɛ Yohane he ɔ, e je kɛ ba Efeso, nɛ lejɛ ɔ nɛ e ngma e Sane Kpakpa womi ɔ kɛ sɛ womihi nɛ ji Yohane kekleekle womi ɔ, Yohane womi nɛ ji enyɔ ɔ, kɛ Yohane womi nɛ ji etɛ ɔ ngɛ́, maa pee jeha 100 K.F.S. ɔ mi.

a Ke a ngɛ mɔtu kɛ gbɔkuɛ afɔle ɔmɛ sãe ɔ, a sɔleɔ ngɛ sɔlemi we ɔ. A sãa gbɔkuɛ afɔle ɔ ngɛ “ngmlɛfia nɛɛne ɔ,” aloo maa pee piani ngmlɛ etɛ ɔ mi.

b Hyɛ dakahi nɛ ji “Petro​—Wo Hɛlɔ Nɛ E Ba Pee Bɔfo Nɛ E Ngɛ Kã” kɛ “Yohane​—Kaselɔ ɔ Nɛ Yesu Suɔ Lɛ ɔ.”

c Hyɛ daka nɛ ji “Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa a Kɛ Osɔfo Nikɔtɔma Amɛ.”

d Eko ɔ, Farisi bi 6,000 kɛ Saduki bi bɔɔ pɛ lɛ a ngɛ Yerusalɛm ngɛ jeha 33 K.F.S. ɔ mi. Farisi bi ɔmɛ kɛ Saduki bi ɔmɛ sume nɛ he wami nɛ a ngɛ ngɛ́ ma bi ɔmɛ a nɔ ɔ nɛ e je a dɛ. Eko ɔ, enɛ ɔ ji yi mi tomi kpa ko hu he je nɛ a sume nɛ bɔfo ɔmɛ nɛ́ a ya nɔ nɛ a tsɔɔ ní ngɛ Yesu biɛ mi ɔ nɛ.

    Dangme Womihi Tsuo (2000-2025)
    Moo Je Mi
    Moo Sɛ Mi
    • Dangme
    • Kɛ Mane
    • Bɔ Nɛ O Suɔ Lɛ Ha
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • E He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Blɔ Nya Tomi
    • JW.ORG
    • Moo Sɛ Mi
    Kɛ Mane