-
“Nyɛ Maa Pee Ye We Odasefohi”“Ye Mawu Matsɛ Yemi ɔ He Odase Kɛ Pi Si”
-
-
14, 15. (a) Mɛni nɛ hiɔwe bɔfo ɔmɛ de ngɛ bami nɛ Kristo maa ba a he, nɛ mɛni nɛ a ngɛ tsɔɔe? (Hyɛ sisi ningma a hulɔ.) (b) Mɛni he je nɛ wa ma nyɛ ma de ke blɔ nɔ nɛ Kristo gu kɛ ho ɔ, “jamɛ a blɔ ɔ nɔ nɔuu” nɛ e kpale kɛ ba a?
14 Kaa bɔ nɛ wa de ngɛ yi nɛ ɔ sisije ɔ, Yesu je zugba a nɔ kɛ ho hiɔwe ya, nɛ nɔ ko nɔ ko nɛ lɛ hu. Se kɛ̃ ɔ, e bɔfo 11 ɔ daa si ngɛ lejɛ ɔ nɛ a ngɛ kɔɔhiɔ mi hyɛe. Kɛkɛ nɛ hiɔwe bɔfohi enyɔ ba je a he kpo kɛ tsɔɔ mɛ, nɛ a kɛ mi mi jɔmi de mɛ ke: “Galilea nyumuhi, mɛni he je nɛ nyɛ daa si nɛ nyɛ ngɛ hiɔwe hyɛe kikɛ nɛ ɔ? Yesu nɛ ɔ nɛ a ngɔ lɛ kɛ je nyɛ he kɛ ho hiɔwe ya a, blɔ nɔ nɛ e gu kɛ ho hiɔwe ya nɛ nyɛ na lɛ ɔ, jamɛ a blɔ ɔ nɔ nɔuu nɛ e maa gu kɛ ba.” (Níts. 1:11) Anɛ bɔfo ɔmɛ ngɛ tsɔɔe kaa Yesu maa kpale kɛ ba kɛ jamɛ a nɔmlɔ tso ɔ nɔuu kaa bɔ nɛ jami komɛ tsɔɔ ɔ lo? Dɛbi, pi jã nɛ a ngɛ tsɔɔe. Kɛ wa plɛ kɛ le kɛɛ?
15 Bɔfo ɔmɛ de kaa Yesu maa kpale kɛ ba ngɛ “jamɛ a blɔ ɔ nɔ nɔuu,” se a de we ke kɛ jamɛ a nɔmlɔ tso ɔ. b Mɛni blɔ nɔ nɛ e gu kɛ ho? Benɛ bɔfo ɔmɛ kɛ Yesu kaseli ɔmɛ ba ngɛ munyu tue ɔ, jamɛ a be ɔ mi ɔ Yesu je momo. Yesu bɔfo ɔmɛ pɛ lɛ a yɔse kaa Yesu je zugba a nɔ kɛ ho e Tsɛ ɔ ngɔ ya ngɛ hiɔwe. Jamɛ a blɔ ɔ nɔ nɔuu nɛ Kristo maa gu kɛ kpale kɛ ba. Nɛ jã nɛ e ba mi. Mwɔnɛ ɔ, nihi nɛ a nu Ngmami ɔ sisi, nɛ́ a le nɔ́ nɛ níhi nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ wa be nɛ ɔ mi ɔ tsɔɔ ɔ pɛ lɛ a yɔse kaa Yesu ngɛ nɔ yee amlɔ nɛ ɔ kaa Mawu Matsɛ Yemi ɔ nya Matsɛ. (Luka 17:20) E he hia nɛ wa yɔse odase nɛ tsɔɔ kaa Yesu ba a, nɛ́ waa ye bua ni kpahi nɛ a le kaa be nɛ e sa kaa a kɛ sɔmɔ Mawu ji nɛ ɔ nɛ.
-
-
“Nyɛ Maa Pee Ye We Odasefohi”“Ye Mawu Matsɛ Yemi ɔ He Odase Kɛ Pi Si”
-
-
b Ngɛ hiɛ ɔ, Baiblo ɔ kɛ Hela munyungu nɛ ji troʹpos, nɛ e sisi ji “blɔ nɔ ɔ” tsu ní kɛ tsɔɔ blɔ nɔ nɛ Yesu maa gu kɛ kpale kɛ ba, se pi “nɔmlɔ tso” nɛ e kɛ maa kpale kɛ ba. Ke nɔmlɔ tso nɛ́ Yesu kɛ maa kpale kɛ ba a he munyu nɛ a ngɛ tue ɔ, lɛɛ a kɛ Hela munyungu nɛ ji mor·pheʹ ɔ mohu ko tsu ní.
-