Womihi Nɛ A Tsɛ Se Ngɛ Si Himi Kɛ Sɔmɔmi Ní Tsumi Kpe ɔ He Ní Kasemi Womi ɔ Mi
SEPTEMBER 5-11
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 1 MATSƐMƐ 9-10
“Je Yehowa Yi Ngɛ E Nile ɔ He”
w99 7/1 30 ¶6
Slaami Ko Nɛ He Ba Se Nami Wawɛɛ
Benɛ Sheba manyɛ ɔ ba na Salomo ɔ, e ka lɛ kɛ “sane bimihi nɛ a he wa.” (1 Matsɛmɛ 10:1) A ma nyɛ maa tsɔɔ Hebri munyungu nɛ a kɛ tsu ní ngɛ hiɛ ɔ sisi ke “ajohi.” Se enɛ ɔ tsɔɔ we kaa manyɛ ɔ bi Salomo sanehi nɛ a he hia we. A ngɔ Hebri munyungu nɛ ɔ nɔuu kɛ tsu ní ngɛ La 49:4 ɔ kɛ kɔɔ sane bimihi nɛ a he hia nɛ kɔ yayami, gbenɔ, kɛ kpɔmi he ɔ he. Lɔ ɔ he ɔ, e ma nyɛ maa ba kaa Sheba manyɛ ɔ kɛ Salomo sɛɛ níhi nɛ a mi kuɔ ɔ a he ní konɛ e kɛ ka bɔ nɛ e nile ɔ mi kuɔ ha a. Baiblo ɔ tsɔɔ kaa manyɛ ɔ “bi Salomo munyuhi tsuo nɛ ngɛ e yi mi, nɛ Salomo ha lɛ munyu ɔmɛ tsuo a heto; ekoeko be nɛ he wa tsɔ nɛ e nyɛ we nɛ e ha heto.”—1 Matsɛmɛ 10:2b, 3.
w99 11/1 20 ¶6
Ke Kpakpa Peemi Hiɛ Babauu
Níhi nɛ manyɛ ɔ nu nɛ e na a ha nɛ e nya kpɛ e he nɛ e de ke: ‘O tsɔli ɔmɛ nɛ sɔmɔɔ mo daa, nɛ a nuɔ o nile munyu ɔmɛ ɔ, a he ba ní pɛ!’ (1 Matsɛmɛ 10:4-8) E ngɛ mi kaa Salomo tsɔli ɔmɛ ngɛ si himi kpakpa mi mohu lɛɛ, se pi lɔ ɔ he je nɛ manyɛ ɔ tsɔɔ kaa a ngɛ bua jɔmi ɔ. Mohu ɔ, akɛnɛ Mawu ha Salomo juɛmi he je ɔ, e ji jɔɔmi kɛ ha e tsɔli ɔmɛ ejakaa a maa hi e nile munyu ɔmɛ tue bue be fɛɛ be. Sheba manyɛ ɔ sane ɔ ji nɔ hyɛmi nɔ́ kpakpa kɛ ha Yehowa we bi mwɔnɛ ɔ, ejakaa wa náa juɛmi nɛ je wa Bɔlɔ ɔ nitsɛ kɛ e Bi Yesu Kristo ngɔ ɔ he se wawɛɛ!
w99 7/1 30-31
Slaami Ko Nɛ He Ba Se Nami Wawɛɛ
Benɛ Sheba manyɛ ɔ na nile nɛ Salomo ngɛ kɛ sika abɔ nɛ ngɛ e nɔ yemi ɔ mi ɔ, “e he mi po.” (1 Matsɛmɛ 10:4, 5) Ni komɛ de kaa munyu nɛ ɔ tsɔɔ kaa e “mumi ta e mi.” Ní lelɔ ko po tsɔɔ kaa e hɛli! Ke jã nɛ e ji po ɔ, manyɛ ɔ nya kpɛ e he ngɛ nɔ́ nɛ e na kɛ nɔ́ nɛ e nuɔ he. E tsɔɔ kaa Salomo tsɔli ɔmɛ ngɛ bua jɔmi kaa a nuɔ e nile munyu ɔmɛ, nɛ e je Yehowa yi kaa e wo Salomo matsɛ. Enɛ ɔ se ɔ, e ha matsɛ ɔ nike níhi nɛ a he jua wa, sika tsu pɛ nɛ e ha lɛ ɔ, ke a kɛ ba mwɔnɛ ɔ sika mi ɔ, e maa su dɔla 40,000,000. Salomo hu ha manyɛ ɔ ‘nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ e ngɛ hlae nɛ e bi lɛ ɔ.’—1 Matsɛmɛ 10:6-13.
Ngmami ɔ Mi Junehi
w08 11/1 22 ¶4-6
Anɛ O Le Lo?
Sika tsu enyɛmɛ nɛ Matsɛ Salomo ngɛ?
Ngmami ɔ tsɔɔ kaa Tiro matsɛ Hiram ngɔ sika tsu nɛ hiɛmi maa su ton eywiɛ kɛ mane Salomo, nɛ Sheba manyɛ ɔ hu ha lɛ sika tsu nɛ maa su jã nɔuu. Salomo lɛhi nɛ a tsuɔ ní ha lɛ ɔ ngɔ sika tsu nɛ hiɛ pe ton 15 kɛ je Ofir kɛ ba ha lɛ. Ngmami ɔ tsɔɔ kaa “sika tsu nɛ baa matsɛ Salomo dɛ mi daa jeha ji sika tsu kilo akpe nyingmi enyɔ kɛ etɛ,” loo nɔ́ nɛ hiɛ pe ton 25. (1 Matsɛmɛ 9:14, 28; 10:10, 14) Anɛ e ji anɔkuale lo? Sika tsu enyɛmɛ lɛ hii matsɛmɛ a dɛ blema a?
Blema ningma ko nɛ ní leli buu lɛ kaa e da a tsɔɔ kaa Egipt matsɛ nɛ ji Pharaoh Thutmose III nɛ ye nɔ maa pee jeha 3,500 ji nɛ ɔ ngɔ sika tsu nɛ maa su ton 13.5 kɛ ya Amun-Ra sɔlemi we ɔ nɛ ngɛ Karnak ɔ. Maa pee jeha 2,800 ɔ ji nɛ ɔ, Tiro bi ɔmɛ ngɔ sika tsu nɛ hiɛ pe ton 4 kɛ ya ha Asiria Matsɛ Tiglath-pileser III kaa tó, nɛ Sargon II hu ngɔ jamɛ a sika tsu yibɔ ɔ nɔuu kɛ ya ke Babilon bi ɔmɛ a mawu ɔmɛ. Amaniɛ bɔmi hu tsɔɔ kaa Makedonia Matsɛ Philip II (359-336 L.F.K.) náa sika tsu nɛ hiɛ pe ton 28 daa jeha kɛ jeɔ Pangaeum sika tsu tsuami he nɛ ngɛ Thrace ɔ.
Benɛ Philip binyumu nɛ ji Alexander Ngua a (336-323 L.F.K.) ye Persia ma nɛ ji Susa a nɔ kunimi ɔ, a tsɔɔ kaa e ngɔ sika tsu nɛ maa su ton 1,180 kɛ je Susa ma a pɛ mi, nɛ e ngɔ sika tsu nɛ maa su ton 7,000 ngɛ Persia ma a tsuo mi. Lɔ ɔ ke waa kɛ sika tsu nɛ Baiblo ɔ tsɔɔ kaa Matsɛ Salomo ngɛ ɔ to amaniɛ bɔmi nɛ ɔmɛ a he ɔ, wa naa kaa pi nɛ a ngɛ nɔ́ he zã woe.
SEPTEMBER 19-25
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 1 MATSƐMƐ 13-14
“Mɛni He Je Nɛ E Sa Nɛ O Bua Nɛ Jɔ Níhi Nɛ O Ngɛ Ɔmɛ A He Nɛ O Pee O He Humi ɔ?”
w08 8/15 8 ¶4
Yaa Nɔ Nɛ O Kɛ O Tsui Tsuo Nɛ Ye Yehowa Anɔkuale
Enɛ ɔ se ɔ, Yeroboam de gbalɔ ɔ ke, “Ha waa ho we mi ya nɛ o ya wo o nya mi nɔ́ ko. Ma wo mo nɔ́ nɛ o pee ha mi nɛ ɔ he hiɔ.” (1 Ma. 13:7) Amlɔ nɛ ɔ, mɛni gbalɔ ɔ maa pee? Anɛ e sa nɛ e kplɛɛ matsɛ ɔ nine fɔmi ɔ nɔ benɛ e jaje kojomi sɛ gbi ɔ kɛ ha lɛ ɔ se lo? (La 119:113) Aloo e maa kplɛɛ matsɛ ɔ nine fɔmi ɔ nɔ akɛnɛ matsɛ ɔ pee e ní kaa nɔ́ nɛ e pia e he ɔ lo? Ngɛ anɔkuale mi ɔ, Yeroboam ma nyɛ ma ha e huɛmɛ nike ní kpakpahi nɛ a he jua wa. Kaa Mawu gbalɔ ɔ bua jɔ he lo nya níhi a he ngɛ e tsui mi ɔ, jinɛ matsɛ ɔ nine fɔmi ɔ ko nyɛ ko pee ka ngua kɛ ko ha lɛ. Se Yehowa fã gbalɔ ɔ ke, ‘e ko ye ní, nɛ e ko nu nyu. Jehanɛ se hu, blɔ nɛ e gu nɔ kɛ ba a, e ko kpale ya gu nɔ kɛ ho.’ Enɛ ɔ he ɔ, gbalɔ ɔ de matsɛ ɔ ke: “Ke o ha mi o we ɔ fa tete po, i kɛ mo be yae; i be nɔ́ ko yee, nɛ nyu tete po i be nue ngɛ hiɛ ɔ.” Lɔ ɔ he ɔ, blɔ ɔ nɛ gbalɔ ɔ gu nɔ kɛ ya Betel ɔ, e kpale we kɛ ya gu nɔ hu. (1 Ma. 13:8-10) Mɛni wa ma nyɛ maa kase ngɛ yi mi kpɔ nɛ gbalɔ ɔ mwɔ ɔ mi kɛ kɔ anɔkuale nɛ wa maa je wa tsui mi kɛ ye ɔ he?—Rom. 15:4.
w08 8/15 11 ¶15
Yaa Nɔ Nɛ O Kɛ O Tsui Tsuo Nɛ Ye Yehowa Anɔkuale
Mɛni ji nɔ́ kpa ko nɛ wa ma nyɛ maa kase kɛ je tɔmi nɛ gbalɔ nɛ je Yuda a tɔ̃ ɔ mi? Abɛ 3:5 ɔ de ke: ‘Ngɔɔ o hɛ ngɔ fɔ Yehowa nɔ kulaa. Koo ngɔ o hɛ ngɔ fɔ nɔ́ nɛ moo o susu kaa o le ɔ nɔ.’ Ngɛ si fɔfɔɛ nɛ ɔ mi ɔ, gbalɔ ɔ ngɔ e hɛ kɛ fɔ nɔ́ nɛ e susu kaa e le ɔ nɔ mohu pe nɛ e kɛ e hɛ maa fɔ Mawu nɔ kaa bɔ nɛ e pee kɛ sɛ hlami ɔ. Nɔ́ nɛ e pee ɔ ha nɛ huɛ bɔmi nɛ ngɛ e kɛ Yehowa a kpɛti ɔ puɛ nɛ e wami je e dɛ. E nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ ha nɛ wa na kaa e he hia wawɛɛ nɛ waa pee wa he humi nɛ waa ya nɔ nɛ waa kɛ anɔkuale yemi nɛ sɔmɔ Yehowa!
w08 8/15 9 ¶10
Yaa Nɔ Nɛ O Kɛ O Tsui Tsuo Nɛ Ye Yehowa Anɔkuale
E sa nɛ gbalɔ ɔ nɛ je Yuda a ko na kaa gbalɔ nɔmoyo ɔ ngɛ lɛ sisie. E sa nɛ e ko bi e he ke, ‘Mɛni he je nɛ Yehowa maa tsɔ bɔfo kɛ ya nɔ kpa ngɔ konɛ e kɛ blɔ tsɔɔmi ehe nɛ ba ha mi ɔ?’ Gbalɔ ɔ ko nyɛ bi Yehowa nɛ e ti blɔ tsɔɔmi ɔ mi kɛ ha lɛ, se Ngmami ɔ de we nɔ́ ko nɛ tsɔɔ kaa e pee jã. Mohu ɔ, e “kɛ gbalɔ nɔmoyo ɔ kpale kɛ ho we mi ya, nɛ e ya ye ní, nɛ e nu nyu ngɛ lejɛ ɔ.” Yehowa bua jɔɛ nɔ́ nɛ e pee ɔ he kulaa. Benɛ gbalɔ ɔ nɛ a sisi lɛ ɔ kpale kɛ yaa Yuda a, jata ko kɛ lɛ ya kpe nɛ e gbe lɛ. Hyɛ bɔ nɛ e ní tsumi kaa gbalɔ ɔ ba nyagbe ngɛ aywilɛho mi ha!—1Ma. 13:19-25.
Ngmami ɔ Mi Junehi
w10 7/1 29 ¶5
E Hlaa Ní Kpakpahi Ngɛ Wa Mi
Nɔ́ nɛ pe kulaa a, 1 Matsɛmɛ 14:13 ɔ tsɔɔ wɔ nɔ́ ko nɛ sa kadimi wawɛɛ ngɛ Yehowa kɛ nɔ́ nɛ e kɛ e juɛmi ma a nɔ ngɛ wa he ɔ mi. Mo kai kaa Ngmami ɔ tsɔɔ kaa Yehowa “na” nɔ́ kpakpa ko ngɛ Abiya mi. Yehowa hla Abiya mi hluu kɛ ya si be nɛ e na nɔ́ kpakpa ko ngɛ e mi. Ke a ngɔ lɛ kɛ to e weku ɔ he ɔ, Abiya ngɛ kaa adiagba “ngɛ tɛhi nɛ a bua nya babauu a kpɛti” kaa bɔ nɛ ní lelɔ ko tsɔɔ ɔ. Yehowa bua jɔ nɔ́ kpakpa nɛ ɔ nɛ e na ngɛ e mi ɔ he, enɛ ɔ he ɔ, lɛ pɛ ji nɔ nɛ a na lɛ mɔbɔ ngɛ weku nɛ a pee ɔ yi wu tso ní ngɛ mi ɔ mi.
SEPTEMBER 26–OCTOBER 2
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 1 MATSƐMƐ 15-16
“Asa Pee Kã—Mo Hu Nɛɛ?”
w12 8/15 8 ¶4
“Ní Tsumi Nɛ Nyɛ Ngɛ Tsue ɔ, Nyɛ Ma Ná He Hiɔwo”
Kɛ je benɛ Israel mi gba kɛ wo matsɛ yemi enyɔ sisi ɔ, amaga jami ba he si wawɛɛ ngɛ Yuda maa pee jeha 20. Matsɛ we ɔ nitsɛ po, a jaa Kanaan mawuhi nɛ a susu kaa a haa nɛ nihi fɔ ɔ. Nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ hluu kɛ ya si benɛ Asa ba ye matsɛ ngɛ jeha 977 ɔ L.F.K. ɔ mi. Se nɔ́ nɛ Baiblo ɔ de kɛ kɔ Asa nɔ yemi ɔ he ɔ tsɔɔ kaa ‘e ní peepee sa Yehowa, e Mawu ɔ hɛ mi; e pee nɔ́ nɛ da, kɛ nɔ́ nɛ hi.’ Asa “jé ma se bɔ sami la tɛ ɔmɛ. E gbɛ jami he ɔmɛ; e ku amaga amɛ, kɛ amaga a nɛ a puɛ ha yo mawu ɔ nɛ a tsɛɛ Ashera a.” (2 Kron. 14:2, 3) Jehanɛ hu ɔ, Asa fiee “nyumu ɔmɛ nɛ ngɔ a he ngɔ ha ajuama bɔmi,” nɛ a kɛ a sibi nyumuhi náa bɔmi ngɛ jami kusumi ko nya a, kɛ je Yuda zugba a nɔ. Se pi ní nɛ ɔmɛ pɛ nɛ Asa pee. E wo ma a he wami kaa ‘a pee Yehowa, a nɛmɛ a Mawu ɔ suɔmi nya ní, nɛ a ye e tsɔɔmi ɔmɛ, kɛ e mlaa amɛ a nɔ.’—1 Ma. 15:12, 13; 2 Kron. 14:4.
it-1 184-185
Asa
E ngɛ mi kaa be komɛ ɔ, Asa pee we e ní ngɛ nile mi mohu lɛɛ, se su kpakpahi nɛ Asa je kpo kɛ amaga jami nɛ e kɛ e he wui mi ɔ ha nɛ Yehowa bua jɔ e he, nɛ e na lɛ kaa matsɛmɛ nɛ a ba ye nɔ ngɛ Yuda nɛ a ye anɔkuale ɔ a kpɛti nɔ kake. (2 Kron 15:17) Asa kɛ jeha 41 ye nɔ ngɛ Yuda, jamɛ a be ɔ, matsɛmɛ kakaaka kpaanyɔ ba ye nɔ ngɛ Israel. Mɛ ji: Yeroboam, Nadab, Baasha, Ela, Zimri, Omri, Tibni (nɛ́ e te si kɛ wo Omri nɛ e ye Israel ma a fã nɔ, nɛ Omri hu ye fã nɔ ɔ), kɛ Ahab. (1Ma 15:9, 25, 33; 16:8, 15, 16, 21, 23, 29) Benɛ Asa gbo ɔ, e binyumu Yehoshafat ba ye matsɛ ngɛ e se.—1Ma 15:24.
Ngmami ɔ Mi Junehi
w98 9/15 21-22
Anɛ Mawu Ngɛ Nitsɛnitsɛ Ha Mo Lo?
Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, moo kane gbami nɛ kɔɔ nɔ́ nɛ maa je Yeriko ma a nɛ nɔ ko maa to sisi ɔ mi kɛ ba a he, nɛ o hyɛ bɔ nɛ gbami nɛ ɔ ba mi ha. Yoshua 6:26 de ke: “Jamɛ a be ɔ mi ɔ, Yoshua ka kita ke, ‘Nɔ tsuaa nɔ nɛ maa ka kaa e maa ma Yeriko ekohu ɔ, Yehowa nɛ gbiɛ lɛ. Nɔ nɛ maa to sisi ɔ, e bitɛte nɛ gbo, nɔ nɛ maa gbe nya nɛ e maa ma nya agbo ɔ, e binakutso nɛ gbo.’” Gbami nɛ ɔ ba mi maa pee jeha 500 se. Wa kaneɔ ngɛ 1 Matsɛmɛ 16:34 ɔ ke: ‘Matsɛ Ahab yi nɔ ɔ, Hiel nɛ je Betel ɔ ya kpale ma Yeriko ma a ekohu. Kaa bɔ nɛ Yehowa gu Nun binyumu Yoshua nɔ de to ɔ, benɛ Hiel to Yeriko ma a sisi pɛ nɛ e bitɛte nɛ a tsɛɛ Abiram ɔ gbo, nɛ benɛ e ma agbo ɔmɛ pɛ nɛ e sekpɛ binyumu nɛ a tsɛɛ lɛ Segub ɔ hu gbo.’ Mawu nɛ e ngɛ niinɛ ɔ pɛ lɛ ma nyɛ ma ha nɛ a gba gbami ko kaa jã nɛ́ e ha nɛ e ba mi.
OCTOBER 3-9
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 1 MATSƐMƐ 17-18
“Kɛ Yaa Si Mɛni Be Loko Nyɛ Maa Pee Nyɛ Juɛmi Ngɛ Nɔ́ Enyɔ Nɛ Ɔmɛ A He?”
ia 88 ¶15
E Fã Anɔkuale Jami He
Enɛ ɔ ha nɛ “Baal gbali ɔmɛ kpa huhui wawɛɛ pe kekle ɔ. Nɛ kaa bɔ nɛ a kusumi ngɛ ɔ, a ngɔ ha kɛ klaate kɛ poo a he kɛ ya si muɔ bɔni bemi.” Se nɔ́ ko ji mi kɛ bɛ! “Heto ko bɛ, nɛ gbi ko hu pɛ́.” (1 Ma. 18:28, 29) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, pi mawu nitsɛ ji Baal. E ji nɔ́ ko nɛ Satan to he blɔ nya nɛ e kɛ ma je nihi kɛ je Yehowa he. Anɔkuale sane ji, ke wa ngɔ nɔ́ kpa ko kɛ pee wa mawu mohu pe Yehowa a, wa nine maa nyɛ si nɛ wa hɛ mi maa pue si.—Kane La 25:3; 115:4-8.
ia 90 ¶18
E Fã Anɔkuale Jami He
Loko Eliya maa sɔle ɔ, ni ɔmɛ a yi mi maa hi mɛ enyɔɔnyɔ pee kaa eko ɔ, Yehowa be nɔ hee kaa bɔ nɛ Baal hu pee ɔ. Se benɛ e sɔle ta a, a yi mi pee we mɛ enyɔɔnyɔ hu. Ngmami ɔ de ke: ‘Kɛkɛ nɛ Yehowa ha la je hiɔwe ba sã sami bɔ ɔ, kɛ lɛ́ ɔ, kɛ tɛ ɔmɛ, kɛ tabo zu ɔ, nɛ e mii nyu ɔ nɛ ngɛ muɔ ɔ mi ɔ hulɔ.’ (1 Ma. 18:38) Mɛni nyakpɛ sane po ji nɛ ɔ! Nɛ kɛ ni ɔmɛ pee a ní ha kɛɛ?
Ngmami ɔ Mi Junehi
w08 4/1 19, daka
E Hyɛ Blɔ, Nɛ E Mlɛ
Jeha Enyɛmɛ Nɛ Sapu ɔ Ye Ngɛ Eliya Be ɔ Mi?
Eliya nɛ ji Yehowa gbalɔ ɔ de Matsɛ Ahab kaa e be kɛe nɛ sapu ɔ nɛ se kɛ ɔ se maa po. Nɔ́ nɛ ɔ ba mi “ngɛ jeha etɛne ɔ mi”—e ngɛ heii kaa be ɔ kanemi ɔ je sisi kɛ je kekleekle be nɛ Eliya tu sapu ɔ he munyu ɔ nɔ. (1 Matsɛmɛ 18:1) Benɛ Eliya de kaa Yehowa ma ha hiɔmi maa nɛ ɔ, e kɛ we kulaa nɛ Yehowa ha nɛ hiɔmi ɔ nɛ. Enɛ ɔ he ɔ, eko ɔ, ni komɛ ma de kaa sapu ɔ ba nyagbe benɛ e piɛ bɔɔ nɛ jeha etɛ ɔ maa su ɔ, lɔ ɔ he ɔ, sapu ɔ sui jeha etɛ. Se kɛ̃ ɔ, Yakobo tsɔɔ kaa sapu ɔ ye “jeha etɛ kɛ nyɔhiɔ ekpa sɔuu.” (Yakobo 5:17) Anɛ enɛ ɔ tsɔɔ kaa ngmami ɔ kɛ e he kpa we gbi lo?
Dɛbi kulaa. Ngɛ blema Israel ɔ, ahlabata be ɔ se kɛɛ wawɛɛ, nɛ e ma nyɛ maa ye nyɔhiɔ ekpa. Enɛ ɔ he ɔ, benɛ Eliya tu sapu ɔ he munyu kɛ tsɔɔ Ahab ɔ, jamɛ a be ɔ mi ɔ, ahlabata a nɛ ba a nya wa nɛ e se kɛ pe bɔ nɛ e baa ha daa a. Enɛ ɔ tsɔɔ kaa sapu ɔ je sisi maa pee nyɔhiɔ ekpa momo. Lɔ ɔ ke wa kane kɛ je kekleekle be nɛ Eliya tu sapu ɔ he munyu kɛ tsɔɔ Ahab kɛ ba si “jeha etɛne ɔ mi” be nɛ e tsɔɔ kaa sapu ɔ maa ba nyagbe ɔ, jamɛ a be ɔ, sapu ɔ ye jeha etɛ kɛ fã momo. Benɛ ni ɔmɛ ba bua a he nya konɛ a hyɛ nyakpɛ nɔ ngua a nɛ maa ya nɔ ngɛ Karmel Yo ɔ nɔ ɔ, jamɛ a be ɔ, “jeha etɛ kɛ nyɔhiɔ ekpa” be momo.
Jehanɛ hu ɔ, mo susu kekleekle be nɛ Eliya kɛ ya Ahab ngɔ ɔ he nɛ o hyɛ. Ma a mi bi ɔmɛ he ye kaa Baal ji mawu “nɛ kudɔɔ bɔku ɔmɛ,” nɛ e ma ha nɛ hiɔmi maa nɛ konɛ ahlabata a se nɛ po. Ke ahlabata a se kɛ ɔ, nihi biɔ ke: ‘Jije Baal ho? Mɛni be nɛ e ma ha nɛ hiɔmi maa nɛ?’ Eko ɔ, munyu nɛ Eliya tu kaa hiɔmi loo bɔ́ be nɛe kɛ yaa si be nɛ e ma de ke hiɔmi nɛ́ nɛ ɔ maa hao Baal jali ɔmɛ wawɛɛ.—1 Matsɛmɛ 17:1.
OCTOBER 10-16
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 1 MATSƐMƐ 19-20
“Ngɔɔ O Hɛ Kɛ Fɔ Yehowa Nɔ Nɛ E Wo O Bua”
ia 103 ¶13
E Mawu ɔ Wo E Bua
Kɛ o susu kaa Yehowa nu he ha kɛɛ benɛ e ma e yi si kɛ je hiɔwe nɛ e na e gbalɔ ɔ nɛ e suɔ, nɛ e hwɔɔ si ngɛ tso ko sisi ngɛ nga kplanaa a nɔ nɛ e ngɛ sɔlee kaa e ha nɛ e gbo ɔ? Ngmami ɔ ha nɛ wa le bɔ nɛ Yehowa nu he ha. Benɛ Eliya hwɔ mahe vii ɔ, Yehowa tsɔ bɔfo ko kɛ ya e ngɔ. Bɔfo ɔ ya tsɛ̃ɛ Eliya blɛuu nɛ e de le ke: “Wlua mo nɛ o ye ní.” Eliya pee jã, ejakaa bɔfo ɔ to abolo kɛ kplu kɛ e mi nyu he blɔ nya kɛ ha le. Anɛ Eliya na bɔfo ɔ si lo? Nɔ́ nɛ ngmami ɔ de pɛ ji, e ye ní nɛ e nu ní nɛ e kpale ya hwɔ si. Anɛ e pee gbedee tsɔ̃ nɛ e be nyɛe maa tu munyu lo? Bɔ nɛ e ji lɛ ha fɛɛ ko ɔ, bɔfo ɔ kpale tsɛ̃ɛ lɛ ekohu, eko ɔ, makɛ. Si kake ekohu ɔ, bɔfo ɔ de Eliya ke, “Wlua mo nɛ o ye ní,” nɛ e kɛ tsa nɔ ke, “ejakaa blɔ nɛ ngɛ o hɛ mi ɔ he wa saminya.”—1 Ma. 19:5-7.
ia 106 ¶21
E Mawu ɔ Wo E Bua
Ngɛ si fɔfɔɛ ɔ fɛɛ ko mi ɔ, ngmami ɔ de wɔ ke, Yehowa be nyakpɛ ní ɔmɛ ekoeko mi. Eliya le kaa Yehowa be kaa lakpa mawu ko kaa Baal, nɛ nihi nɛ a jaa lɛ ɔ woɔ e hɛ mi nyami kaa lɛ nɛ e “kudɔɔ bɔku ɔmɛ” loo e haa nɛ hiɔmi nɛɛ ɔ. Yehowa lɛ bɔ adebɔ níhi tsuo nɛ he wami ngɛ a mi, nɛ a bɔle wɔ kɛ kpe ɔ nɛ, nɛ e nɔ kuɔ kulaa hu pe níhi tsuo nɛ e bɔ ɔ. Hiɔwe ɔ nitsɛ po kpi lɛ! (1 Ma. 8:27) Kɛ ní nɛ ɔmɛ tsuo nɛ Eliya na a ye bua lɛ ha kɛɛ? Mo kai kaa nɔ́ ko wo e he gbeye. Se akɛnɛ Mawu nɛ ngɛ he wami pe nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ji Yehowa a fĩ e se he je ɔ, e sɛ nɛ nɔ́ ko nɔ́ ko nɛ Ahab kɛ Yezebel maa pee ɔ nɛ wo e he gbeye!—Kane La 118:6.
ia 106 ¶22
E Mawu ɔ Wo E Bua
Benɛ la a ba se ɔ, lejɛ ɔ jɔ dii, kɛkɛ nɛ Eliya nu ‘gbi ko nɛ he jɔ blɛuu.’ E ha Eliya he blɔ konɛ e tu munyu. Eliya pee jã nɛ e de nɔ́ fɛɛ nɔ́ nɛ ngɛ lɛ haoe ɔ ekohu. Eko ɔ, lɔ ɔ ha nɛ e tsui nɔ e mi bɔɔ. E ma nyɛ ba lɛ kaa nɔ́ nɛ ‘gbi nɛ he jɔ’ ɔ de Eliya kɛ nyɛɛ se ɔ wo e bua wawɛɛ. Yehowa ma nɔ mi kɛ ha Eliya kaa e he jua wa wawɛɛ ha lɛ. Mɛni blɔ nɔ e gu kɛ pee jã? Mawu ha nɛ e le níhi fuu kɛ kɔɔ yi mi nɛ e to ngɛ nɔ́ nɛ maa ba Baal jami nɔ ngɛ Israel ɔ he. E ngɛ heii kaa Eliya ní tsumi ɔ pee we yaka, ejakaa Mawu yi mi tomi ngɛ mi bae. Eliya maa ya nɔ ma tsu ní kɛ fĩ yi mi tomi nɛ ɔ se, ejakaa Yehowa kɛ blɔ tsɔɔmi pɔtɛɛ komɛ ha lɛ nɛ e tsɔ lɛ konɛ e ya tsu ní ɔ ekohu.—1 Ma. 19:12-17.
Ngmami ɔ Mi Junehi
w97 11/1 31 ¶2
He Kɛ Afɔle Sami Kɛ Anɔkuale Yemi He Nɔ Hyɛmi Nɔ́
Mwɔnɛ ɔ, Mawu sɔmɔli hu jeɔ he kɛ afɔle sami su nɛ ɔ kpo. Ni komɛ je a “ngmɔhi” loo ngɛ blɔ ko nɔ ɔ, níhi nɛ haa mɛ sika a he konɛ a ya fiɛɛ sane kpakpa a ngɛ hehi nɛ a kɛ loo konɛ a ya sɔmɔ ngɛ Betel. Ni komɛ hu hia blɔ kɛ ya ma se konɛ a ya ye bua kɛ ma asafo ɔ tsuhi. Ni komɛ kplɛɛ nɔ nɛ a ngɛ ní tsumi nɛ nihi naa lɛ kaa e ba si ɔ tsue. Se ní tsumi nɛ nɔ fɛɛ nɔ ngɛ tsue ngɛ Yehowa sɔmɔmi mi ɔ he hia. Yehowa bua jɔɔ nihi tsuo nɛ a jeɔ a tsui mi kɛ sɔmɔɔ lɛ ɔ a he, nɛ e maa jɔɔ mɛ ngɛ a he nɛ a kɛ sã afɔle ɔ he je.—Maako 10:29, 30.
OCTOBER 17-23
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 1 MATSƐMƐ 21-22
“Moo Kase Bɔ Nɛ Yehowa Kɛ Blɔ Nya Nɛ E Ngɛ ɔ Tsuɔ Ní Ha a”
it-2 21
Yehowa Tabohiatsɛ
Benɛ Yoshua na bɔfo ɔ ngɛ Yeriko nɛ e bi lɛ ke ji e ma Israel bi ɔmɛ a he piɛɛ mi aloo e ma a he nyɛli ɔmɛ a he piɛɛ mi ɔ, bɔfo ɔ ha lɛ heto ke, ‘Dɛbi, mohu ɔ, i ba kaa Yehowa tabo ɔ nyatsɛ.’ (Yosh 5:13-15) Gbalɔ Mikaya de Matsɛ Ahab kɛ Yehoshafat ke, ‘I na Yehowa nɛ hii si ngɛ e sɛ ɔ nɔ ngɛ hiɔwe, nɛ hiɔwe tabo ɔ tsuo daa si ngɛ e kasa nya.’ Hiɔwe tabo ɔ nɛ e kɛ tsu ní ɔ daa si ha Yehowa bɔfo ɔmɛ. (1Ma 22:19-21) Hiɛhiɛɛ peemimunyu nɛ ji “Yehowa tabohiatsɛ” ɔ sa saminya, ejakaa pi nɛ a gba bɔfo ɔmɛ kɛ wo kuhi kaa kerubhi, serafhi kɛ bɔfohi a mi kɛkɛ, (Yes 6:2, 3; 1Mo 3:24; Kpj 5:11) se mohu a to a he blɔ nya pɛpɛɛpɛ kɛ wo ku nɛ ɔmɛ a mi. Enɛ ɔ he je nɛ Yesu de kaa e maa kpa e tsɛ ɔ pɛɛ nɛ e ha lɛ “hiɔwe bɔfohi asafo 12” ɔ nɛ. (Mat 26:53) Benɛ Hezekia kpa Yehowa pɛɛ kaa e ye bua lɛ ɔ, e de ke, ‘Yehowa Tabohiatsɛ Israel Mawu lee, mo nɛ o hii si ngɛ o matsɛ sɛ nɔ ngɛ kerub ɔmɛ a yi mi lokoo.’ E ngɛ heii kaa e ngɛ somi daka a kɛ kerubhi nɛ a ngɛ somi daka a yi mi, nɛ a peeɔ Yehowa matsɛ sɛ nɛ ngɛ hiɔwe ɔ he foni ɔ he munyu tue. (Yes 37:16; kɛ to 1Sam 4:4; 2Sam 6:2 ɔ he.) Benɛ Elisha sɔmɔlɔ nɛ ngɛ gbeye yee ɔ na “la okpɔngɔhi, kɛ la ta zugba lɛhi,” nɛ a piɛɛ Yehowa bɔfohi asafo ɔ he ngɛ nina mi ngɛ yoku ɔmɛ a nɔ benɛ he nyɛɛli ba sa ma a he nɛ Elisha ngɛ ɔ yi ɔ, e nɔ gbagba te.—2Ma 6:15-17.
it-2 245
Lakpa
Yehowa ngmɛɔ blɔ nɛ “susumi nɛ dɛ” baa nihi nɛ a suɔ lakpa a yi mi “konɛ a ba he lakpa a nɛ a ye” mohu pe nɛ a ma he sane kpakpa a nɛ kɔɔ Yesu Kristo he ɔ ye. (2Tɛ 2:9-12) Wa na enɛ ɔ he nɔ hyɛmi nɔ́ heii ngɛ nɔ́ nɛ ba Israel Matsɛ Ahab nɔ jeha lafahi abɔ nɛ be ɔ. Gbali komɛ nɛ a tu we anɔkuale ɔ ye lɛ lakpa nɛ a de lɛ kaa e maa ye kunimi ngɛ ta nɛ e kɛ Ramot nɛ ngɛ Gilead ɔ yaa hwu ɔ mi, se Mikaya nɛ ji Yehowa gbalɔ ɔ de lɛ kaa amanehlu maa ba e nɔ. Ngɛ nina nɛ a je kɛ tsɔɔ Mikaya a mi ɔ, Yehowa ngmɛ e bɔfo ɔ eko blɔ nɛ e ha nɛ Ahab gbali ɔmɛ tsuo ‘ye lɛ lakpa.’ Lɔ ɔ ke wa ma de ɔ, bɔfo nɛ ɔ ná gbali ɔmɛ a nɔ he wami nɛ e ha nɛ a ye lɛ lakpa, ejakaa lɔ ɔ ji nɔ́ nɛ a suɔ nɛ a ma de nɛ lɔ ɔ nɛ Ahab hu suɔ kaa e maa nu. E ngɛ mi kaa a bɔ lɛ kɔkɔ kɛ sɛ hlami mohu lɛɛ, se Ahab he lakpa a ye nɛ nyagbenyagbe ɔ, e kɛ e wami tsɔ.—1Ma 22:1-38; 2Kron 18.
Ngmami ɔ Mi Junehi
w05 8/1 9 ¶1
Otihi Nɛ Ngɛ Matsɛmɛ A Womi Nɛ Ji Enyɔ ɔ Mi
2:11—Jije ji “hiɔwe ɔ” nɛ ‘lasiogblee ɔ sá Eliya kɛ ho’ ɔ? Hiɔwe nɛ a tu he munyu ɔ tsɔɔ we bɔku ɔ se tsitsaa loo hiɔwe he nɛ Mawu kɛ e bɔfo ɔmɛ ngɛ ɔ. (5 Mose 4:19; La 11:4; Mateo 6:9; 18:10) Mohu ɔ, “hiɔwe ɔ” nɛ a ngɔ Eliya kɛ ho ɔ ji kɔɔhiɔ mi loo bɔku ɔ mi. (La 78:26; Mateo 6:26) Enɛ ɔ tsɔɔ kaa ta zugba lɛ ɔ sa lɛ kɛ be ngɛ kɔɔhiɔ ɔ mi loo bɔku ɔ mi kɛ ho ma kpa nɔ ya, nɛ lejɛ ɔ nɛ e ya tsa e si himi ɔ nɔ ngɛ be bɔɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, jeha komɛ a se ɔ, Eliya ngma sɛ womi kɛ ya ha Yuda matsɛ nɛ ji Yehoram.—2 Kronika 21:1, 12-15.
OCTOBER 31–NOVEMBER 6
JUETLI NƐ NGƐ MAWU MUNYU Ɔ MI | 2 MATSƐMƐ 3-4
Ngmami ɔ Mi Junehi
it-2 697 ¶2
Gbalɔ
“Gbali Ɔmɛ A Binyumu Ɔmɛ.” Kaa bɔ nɛ Gesenius’ Hebrew Grammar tsɔɔ (Oxford, 1952, p. 418), Hebri munyu nɛ ji ben (bi) loo benehʹ (bimɛ) ma nyɛ tsɔɔ “nɔ ko nɛ e ngɛ kuu ko mi.” Enɛ ɔ he ɔ, “gbali ɔmɛ a bi nyumu ɔmɛ” ma nyɛ maa tsɔɔ sukuu ko nɛ a tsɔseɔ nihi nɛ a tsuɔ gbali a ní tsumi ɔ ngɛ aloo e ma nyɛ ma tsɔɔ gbali a kuu ko. Ngmami ɔ tsɔɔ kaa gbali a kuu nɛ ɔmɛ eko ngɛ Betel, Yeriko, kɛ Gilgal. (2Ma 2:3, 5; 4:38; kɛ to 1Sam 10:5, 10 he.) Samuel hyɛ gbali a kuu ɔ eko nɛ ngɛ Rama a nɔ (1Sam 19:19, 20), nɛ e ma nyɛ maa ba hu kaa Elisha hyɛ kuu nɛ ɔ eko nɔ ngɛ e be ɔ mi. (2Ma 4:38; 6:1-3; kɛ to 1Ma 18:13 ɔ he.) Ngmami ɔ tu mɛ nitsɛmɛ a wehi nɛ a ma kɛ nɔ́ ko nɛ a ya ba nɛ a kɛ tsu ní ɔ he munyu, enɛ ɔ ma nyɛ maa tsɔɔ kaa a pee a si himi kpokploo. E ngɛ mi kaa a ngɛ he kake nɛ a blaa kɛ yeɔ ní mohu lɛɛ, se e ma nyɛ maa ba lɛ kaa nɔ fɛɛ nɔ nine suɔ e ní tsumi nɔ kaa gbalɔ nɛ e ya tsuɔ he ní.—1Ma 20:35-42; 2Ma 4:1, 2, 39; 6:1-7; 9:1, 2.