ƐNTƐNƐTI JI WEMADADOXU Watchtower Tɔ
Watchtower
ƐNTƐNƐTI JI WEMADADOXU
Aja
À
  • À
  • à
  • Á
  • á
  • É
  • é
  • È
  • è
  • Ɛ
  • ɛ
  • Ɖ
  • ɖ
  • Ó
  • ó
  • Ò
  • ò
  • Ú
  • ú
  • Ù
  • ù
  • Í
  • í
  • Ì
  • ì
  • Ɔ́
  • ɔ́
  • Ɔ̀
  • ɔ̀
  • Ɔ̌
  • Ӡ
  • ӡ
  • BIBLA
  • WEMAWO
  • BƆBƆWO
  • bt eta. 14
  • “Mì Pleŋ Xɔgbe”

Video ɖe deli nɔ ecɛ ci èsɔ o.

Mìɖe kuku, kɔpi nɔ video lɔ do go cukaɖa ɖeka.

  • “Mì Pleŋ Xɔgbe”
  • ‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
  • Enyɔta hwɛhwɛwo
  • Enyɔ lɔ hanwo
  • “Mawunyɔnuɖɛtɔwo Nyɔwo Can Sɔgbe do Ecɛ ji” (Edɔwawawo 15:13-21)
  • “Amɛdɔdɔ Ciwo Wocan” (Edɔwawawo 15:​22-29, NWT)
  • “Eji jɔ wo. Wema lɔ na Akɔnfa wo” (Edɔwawawo 15:​30-35)
  • Edɔ ciwo yí Edɔjikpɔha wakɔ le egbɛmɛɔ?
    Miwo yí le Yehowa dro wakɔ le egbɛmɛɔ?
  • “Wo Dɔn Enyɔ Koɖo Ŋsu Lɔwo so Enukplakpla lɔ nu”
    ‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
  • Edɔ ci “hwashi egbejinɔtɔ koɖo ŋɖɛnyatɔ” lɔ wakɔ
    Se vivi nɔ agbe lɔ sɔyi mavɔ!—Bibla kplakpla to seŋkankan ji
  • Kpla nu so Yesu nɔviɛ ɖeka gbɔ
    Jutakpɔxɔ le Yehowa Fyɔɖuxu lɔ drakɔ (Enukplakpla)—2022
‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
bt eta. 14

ETA 14

“Mì Pleŋ Xɔgbe”

Dɔjikpɔha sɔ gbeta ɖeka ci yí dɔ yí egbe le ju nɔ hamɛwo

Le Edɔwawawo 15:13-35 mɛ

1, 2. (a) Nyɔbiɔse vevi ciwo ŋci dɔjikpɔha ci yí le Ʒerusalɛmu aɖoɔ? (b) Nyi yí kpedo nɔvi lɔwo nu yí wosɔ gbeta nywitɔ lɔɔ?

1 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

2 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

3. Enukplamu ciwo yí mìakpɔ le Edɔwawawo eta 15 tɔ lɔ mɛɔ?

3 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

“Mawunyɔnuɖɛtɔwo Nyɔwo Can Sɔgbe do Ecɛ ji” (Edɔwawawo 15:13-21)

4, 5. Enyɔnuɖɛ kpukpui ciwo nu yí Ʒaki xo nuxu soɔ?

4 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

5 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

6. Lé Enuŋwlɛŋwlɛ lɔwo dre Ʒaki nyɔ lɔwo mɛ doɔ?

6 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

7, 8. (a) Enyɔ ci Ʒaki nuɔ? (b) Lé mìɖo amɔŋje Ʒaki nyɔwo mɛ doɔ?

7 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

8 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

9. Ele ciwo yí le enyɔ ciwo Ʒaki nu mɛɔ?

9 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

Albert Schroeder le nu ƒom le ƒe 1998 dukɔwo dome takpekpe aɖe me

10. Lé Edɔjikpɔha ci yí li gbɛ wakɔ dɔjikpɔha ci yí ni le exwe sanŋdi ŋkɔtɔ mɛ tɔ han doɔ?

10 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

“Amɛdɔdɔ Ciwo Wocan” (Edɔwawawo 15:​22-29, NWT)

11. Lé wonu gbeta ci dɔjikpɔha lɔ sɔ nɔ hamɛwo doɔ?

11 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

12, 13. Nunywi ci yí to le mɛ ci wosɔ (a) Ʒuda koɖo Silasi ɖaɖaɔ? (b) wema ɖaɖa dɔjikpɔha lɔɔ?

12 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

ÐOÐO SI NU DƆDZIKPƆHAA LE EGBEA

Abe ale si wònɔ le ƒe alafa gbãtɔ me Kristotɔwo gome enea, Dɔdzikpɔhaa me tɔ siwo wotsɔ gbɔgbɔ kɔkɔe si ami na lae kpɔa Yehowa Ðasefowo ƒe dɔa dzi egbea hã. Dɔdzikpɔhaa me tɔwo kpea ta kwasiɖa sia kwasiɖa. Woma ɖe kɔmiti ade siwo gbɔnaa me, eye wokpɔa dɔ vovovowo gbɔ.

  • Ðoɖowo Gbɔ Kpɔlawo Ƒe Kɔmitia ye kpɔa senyawo gbɔ eye ezãa nyadzɔdzɔgblɔmɔnuwo tsɔ ɖea habɔbɔa ƒe dzixɔsewo me ne ehiã. Ekpɔa afɔkuwo, yometitiwo kple nudzɔdzɔ kpata siwo ku ɖe Yehowa Ðasefowo ŋu le xexea me godoo la hã gbɔ.

  • Dɔwɔlawo Ƒe Kɔmitia ye wɔa ɖoɖo ɖe Betel ƒomea me tɔ siwo wɔa dɔ le Yehowa Ðasefowo ƒe alɔdzedɔwɔƒewo le xexea me godoo ƒe ŋutilãme kple gbɔgbɔme nuhiahiãwo ŋu. Tsɔ kpe ɖe eŋua, kɔmiti siae daa asi ɖe ame yeye siwo wokpe be woava wɔ dɔ le alɔdzedɔwɔƒewo la dzi.

  • Agbalẽtata Kɔmitia ye kpɔa Biblia-srɔ̃gbalẽwo tata, kple wo ɖoɖo ɖe hamewo ƒe dɔa dzi. Azɔ hã, ekpɔa agbalẽtaƒewo kple nunɔamesi siwo Yehowa Ðasefowo ƒe dɔwɔha vovovowo zãna la dzi, eye wòwɔa ɖoɖo ɖe alɔdzedɔwɔƒewo, Fiaɖuƒe Akpatawo kple Takpexɔwo tutu ŋu. Kɔmiti siae wɔa ɖoɖo ɖe ale si woazã habɔbɔa ƒe lɔlɔ̃nu faa nudzɔdzɔwo ŋu.

  • Subɔsubɔ Kɔmitia ye kpɔa gbeƒãɖeɖedɔa, hamemetsitsiwo, nutome sue dzikpɔlawo kple ɣeyiɣiawo katã ƒe gbeƒãɖelawo ƒe nyawo gbɔ. Ekpea amewo na Gilead Sukua, eye wòdea dɔ asi na wo be woavae do ŋusẽ hameawo eye woado xexea me katã ƒe dɔa ɖe ŋgɔ.

  • Nufiafia Kɔmitia ye trɔa asi le nu siwo woafia le takpekpe suewo, takpekpe gãwo kple hame ƒe kpekpewo me ŋu eye wòwɔa ɖoɖo ɖe ɔdio kple videowo ŋu. Eyae trɔa asi le nu siwo woasrɔ̃ le Gilead Suku, Mɔɖelawo ƒe Subɔsubɔ Suku kple suku bubuwo ŋu eye wòwɔa gbɔgbɔmeɖoɖo bubuwo na nɔvi siwo le alɔdzedɔwɔƒewo.

  • Agbalẽŋɔŋlɔ Kɔmitia ye kpɔa agbalẽ kple dɔwɔnu siwo míezãna le kpekpeawo me kple esiwo míezãna le gbeadzi la ƒe dɔa dzi. Kɔmiti sia ɖoa Biblia me nyabiasewo ŋu, kpɔa gbegɔmeɖelawo ƒe dɔa dzi le xexea me godoo, eye wòdaa asi ɖe dramagbalẽ kple nuƒogbalẽ siwo woazãa dzi.

Dɔdzikpɔha me tɔwo ɖoa ŋu ɖe Mawu ƒe gbɔgbɔ kɔkɔea ŋu be wòafia mɔ yewo. Womebua wo ɖokuiwo be yewoe le Yehowa ƒe amewo kplɔm o. Ke boŋ abe Kristotɔ amesiamina bubuwo enea, wodzea “Alẽvi la [Yesu Kristo] yome yia afi sia afi si wòyina.”—Nyaɖ. 14:4.

13 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

14. Lé atɛnŋ ajɔ do mɔ egbe anɔ ju nɔ Yehowa mɛwo le xexe ci yí ma mɛɔ?

14 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

“Eji jɔ wo. Wema lɔ na Akɔnfa wo” (Edɔwawawo 15:​30-35)

15, 16. Lé hamɛwo wa nu do so gbeta ci dɔjikpɔha lɔ sɔ nuɔ, yí nyi yí taɖo wowa nu ahan ɔ?

15 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

16 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

17. Lé ekán lɔ mɛ hamɛwo jikpɔtɔ egbɛ tɔwo wanɔ nu shigbe Pɔlu, Barnaba, Ʒuda koɖo Silasi nɛ doɔ?

17 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

18. Nyi Mawu mɛwo ɖo awanɔ gbɔxwe Yehowa akpɔtɔ acukɔ shi nɔ woɔ?

18 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

19, 20. (a) Nyi yí dasɛ mɔ egbe le ju nɔ hamɛ ci yí le Antiɔshi yí fafa gbele wo mɛɔ? (b) Nyi yí Pɔlu koɖo Barnaba wa kplɔɛdoɔ?

19 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

20 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

Vidada aɖe kple vianyɔnu le takpekpe eye wole agbalẽ si nye “Nya Siwo Sɔhɛwo Biana Ƒe Ŋuɖoɖo Vavãwo,” Babla 2 lia me kpɔm.

Kristotɔ siwo li egbea nana ɖoɖo nyui siwo Mawu wɔ to Dɔdzikpɔhaa kple eteƒenɔlawo dzia ɖea vi na wo

YAKOBO SI NYE “AƑETƆ LA NƆVI”

Yakobo si nye Yosef kple Maria viŋutsu ye woyɔna gbã le Yesu nɔviwo dome. (Mat. 13:54, 55) Ðewohĩ eyae dzɔ ɖe Maria ƒe vi tsitsitɔ Yesu yome. Yakobo kple Yesu wonɔ ɖevime tsi ɖekae, eya ta ekpɔ eƒe subɔsubɔdɔa teƒe, eye ne mede ɖeke oa, ekpɔ “ŋusẽdɔ” siwo Yesu wɔ alo se wo ŋu nya. Gake esime Yesu, si nye wo fo nɔ eƒe subɔsubɔdɔa wɔm le anyigba dzia, Yakobo kple nɔvia bubuawo “mexɔ edzi se o.” (Yoh. 7:5) Ðewohĩ Yakobo hã susui be Yesu ƒe “tagbɔ le gbegblẽm” abe ale si woƒe ƒometɔ mamlɛawo nɔ egblɔm ene.—Marko 3:21.

Yakobo le Ŋɔŋlɔawo xlẽm.

Gake Yakobo va trɔ susu esi Yesu ku eye wofɔe ɖe tsitre megbe. Togbɔ be woƒo nu tso Yakobo etɔ̃ bubu aɖewo ŋu le Hela Ŋɔŋlɔawo me hãa, edze ƒãa be Yakobo si nye Yesu nɔvi ye Yesu ɖe eɖokui fia le ŋkeke blaene siwo wòtsɔ nɔ anyigba dzi esime wofɔe ɖe tsitre megbe. (1 Kor. 15:7) Anɔ eme be esia na Yakobo va de dzesi ame si tututu nɔvia nye. Aleke kee wòɖale o, mede ŋkeke ewo tso esime Yesu yi dziƒo megbe oa, Yakobo, nɔa kple nɔviaŋutsuwo wɔ ɖeka kple apostoloawo woƒo ƒu ɖe dziƒoxɔ aɖe me nɔ gbe dom ɖa.—Dɔw. 1:13, 14.

Yakobo va zu ame vevi aɖe le Yerusalem hamea me, eye wobui be enye apostolo alo “amedɔdɔ” siwo le hamea mea dometɔ ɖeka. (Gal. 1:18, 19) Esia va dze ƒãa, elabe esime woɖe apostolo Petro le gaxɔ me nukutɔea, egblɔ na nusrɔ̃lawo be: “Mika nya siawo ta na Yakobo kple nɔviawo.” (Dɔw. 12:12, 17) Esi wotsɔ aʋatsotso ƒe nyaa vɛ na “apostoloawo kple hamemetsitsiawo” le Yerusalem la, Yakobo ye anya nɔ zi me na numedzodzroa. (Dɔw. 15:6-21) Eye apostolo Paulo de dzesii be Yakobo kple Kefas (Petro) kpakple Yohanes ye “wobuna sɔtiwoe” le Yerusalem hamea me. (Gal. 2:9) Le ƒe aɖewo megbe esi Paulo trɔ gbɔ tso eƒe dutanyanyuigbɔgblɔ mɔzɔzɔ etɔ̃lia mea, eyi vae ka nya ta na Yakobo eye ‘hamemetsitsiawo katã hã nɔ afi ma.’—Dɔw. 21:17-19.

Yakobo sia si Paulo yɔ be “Aƒetɔ la nɔvi” ye ŋlɔ Biblia-gbalẽ si ŋu woyɔ eƒe ŋkɔ ɖo. (Gal. 1:19) Le agbalẽa mea, megblɔ be yenye apostolo alo Yesu nɔvi o, ke boŋ egblɔ ɖokuibɔbɔtɔe be yenye “Mawu kple Aƒetɔ Yesu Kristo ƒe kluvi.” (Yak. 1:1) Yakobo ƒe agbalẽa na míekpɔe be eya hã léa ŋku ɖe dzɔdzɔmenuwo kple amegbetɔwo ƒe nuwɔnawo ŋu abe Yesu ke ene. Yakobo zã dzɔdzɔmenuwo abe ƒutsotsoe si ya ƒona, ɣletivi keklẽwo, ɣe ƒe dzoxɔxɔ, seƒoƒo siwo duduna, dzo gblẽnuwo kple lã siwo womla la tsɔ ɖe Mawu ƒe Nyaa me nyateƒewo gɔme. (Yak. 1:6, 11, 17; 3:5, 7) Mawu na wòse amewo ƒe agbenɔnɔ kple nuwɔnawo gɔme ale be wòɖo aɖaŋu nyui siwo ana ŋutifafa nanɔ amewo dome.—Yak. 1:19, 20; 3:2, 8-18.

Paulo ƒe nya siwo dze le 1 Korintotɔwo 9:5 na míekpɔe be, srɔ̃ nɔ Yakobo si. Biblia meƒo nu tso ɣeyiɣi si Yakobo ku alo ale si wòkui ŋu o. Gake Josephus gblɔ be le Porcius Festus, si nye Roma dziɖuɖua teƒenɔla le ƒe 62 K.Ŋ. me ƒe ku megbe kple hafi Albinus, ame si va xɔ ɖe eteƒe nava zia dzi la, Nunɔlagã Ananus (Anania) “kpe ta kple Sanhedrin la ƒe ʋɔnudrɔ̃lawo eye wòna wohe ŋutsu aɖe si ŋkɔe nye Yakobo, si nye Yesu si wogayɔna be Kristo nɔviŋutsu la, kple ame bubu aɖewo va wo ŋkume.” Le Josephus ƒe nya nua, Ananus “bu fɔ wo be esi woda se dzi taa, woaƒu kpe wo.”

    Wema ciwo yí le Ajagbe mɛ (2015-2025)
    To le mɛ
    Ðo mɛ
    • Aja
    • Miin
    • Cancanwo
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Yizanzan sewo
    • Amɛ ŋtɔ nyɔtakankan totowo
    • Paramètres de confidentialité
    • JW.ORG
    • Ðo mɛ
    Miin