ƐNTƐNƐTI JI WEMADADOXU Watchtower Tɔ
Watchtower
ƐNTƐNƐTI JI WEMADADOXU
Aja
À
  • À
  • à
  • Á
  • á
  • É
  • é
  • È
  • è
  • Ɛ
  • ɛ
  • Ɖ
  • ɖ
  • Ó
  • ó
  • Ò
  • ò
  • Ú
  • ú
  • Ù
  • ù
  • Í
  • í
  • Ì
  • ì
  • Ɔ́
  • ɔ́
  • Ɔ̀
  • ɔ̀
  • Ɔ̌
  • Ӡ
  • ӡ
  • BIBLA
  • WEMAWO
  • BƆBƆWO
  • bt eta. 16
  • “So [à] va Maseduani”

Video ɖe deli nɔ ecɛ ci èsɔ o.

Mìɖe kuku, kɔpi nɔ video lɔ do go cukaɖa ɖeka.

  • “So [à] va Maseduani”
  • ‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
  • Enyɔta hwɛhwɛwo
  • Enyɔ lɔ hanwo
  • ‘Mawu dɔ mì mɔ Mìwo le do Eŋɛnywi’ (Edɔwawawo 16:6-15)
  • “Amɛ Sugbɔ Fɔn gu do [wo] ji” (Edɔwawawo 16:​16-24)
  • ‘“Kaka lɔ ɔ, wo do [wo] Eshimɛ” (Edɔwawawo 16:​25-34)
  • “Wo a va ɖe mì ti le Bebemɛ a?” (Edɔwawawo 16:​35-40)
  • Éxonɔ Nuxu nɔ wo “so Mawu Nuŋwlɛŋwlɛwo nu”
    ‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
‘Ðe Kunu Kitokito Kudo Mawu Fyɔɖuxu lɔ nu!’
bt eta. 16

ETA 16

“So [à] va Maseduani”

Ci Pɔlu koɖo yi kpenawo lɔn wa dɔ ci woɖo nɔ wo yí gbedo ji le tetekpɔwo mɛɔ, woxɔ shicu sugbɔwo

Le Edɔwawawo 16:6-40 mɛ

1-3. (a) Lé gbɔngbɔn kɔkwɛ lɔ dasɛ emɔ nɔ Pɔlu koɖo yi kpenawo doɔ? (b) Enujɔjɔ ciwo nu mìaxo nuxu soɔ??

1 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

2 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

3 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

‘Mawu dɔ mì mɔ Mìwo le do Eŋɛnywi’ (Edɔwawawo 16:6-15)

4, 5. (a) Nyi yí jɔ do Pɔlu koɖo yi xlɔwo ji ci wogogo Bitiniɔ? (b) Gbeta ci nukplavi lɔwo sɔɔ, yí nyi yí to so mɛɔ?

4 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

5 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

Apostolo Paulo kple Timoteo tɔ ɖe tɔdziʋu aɖe me. Timoteo le asi fiam nane le adzɔge ɖaa esime ʋua me nɔlawo le woƒe dɔwo wɔm.

“Ale míeɖo tɔdziʋu tso Troa.”—Dɔwɔwɔwo 16:11

6, 7. (a) Nyi mìatɛnŋ akpla so ŋci yí jɔ do Pɔlu ji le yi mɔzɔnzɔn lɔ mɛɔ? (b) Lé ŋci mɛ Pɔlu to do ŋsɛn mì doɔ?

6 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

7 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

8. (a) Dre lé Filipu ju lɔ le do. (b) Ci Pɔlu ɖe kunu le “kwifan tɔxu ɖeka” ɖe, enunywi ci yí to so mɛɔ?

8 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

9. Lé amɛ sugbɔ wanɔ Pɔlu tɔ han do le egbɛ mɛɔ, yí lé Yehowa cu shi nɔ wo doɔ?

9 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

Nɔvinyɔnu eve le gbeƒã ɖem na nyɔnu aɖe le mɔdodo dzi. Ðekakpui aɖe do ta ɖa be yeakpɔ ɖa be nu ka me dzrom wole hã.

Aleke míate ŋu ‘atso ƒu ayi Makedonia’ egbeae?

“Amɛ Sugbɔ Fɔn gu do [wo] ji” (Edɔwawawo 16:​16-24)

10. Nyi yí gbɔngbɔn vɔnwo wa keŋ asɔ do cakacaka gblamɛ nɔ Pɔlu koɖo yi kpenawoɔ?

10 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

11. Ci yí gbɔngbɔn vɔn lɔ to le nyɔnuvi lɔ mɛ ɖegbɔ ɖe, nyi yí jɔ do Pɔlu koɖo Silasi jiɔ?

11 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

12. (a) Lé Kristo dokplɔtɔwo kpɔnɔ yumɛcici doɔ, yí nyi yí taɖoɔ? (b) Yumɛcici lɔkpa ci Satana koɖo yi gbɛviwo kpɔtɔ zanzan keke vaɖo egbɛɔ?

12 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

‘“Kaka lɔ ɔ, wo do [wo] Eshimɛ” (Edɔwawawo 16:​25-34)

13. Nyi yí dɔ taɖo gakpa jikpɔtɔ biɔ se mɔ: “Nyi ŋ ɖo a wa yi a gan ɔ?”

13 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

14. (a) Lé Pɔlu koɖo Silasi kpedo gakpajikpɔtɔ lɔ nu doɔ? (b) Lé Yehowa cu shi nɔ Pɔlu koɖo Silasi do ci wodo ji le tetekpɔ mɛ koɖo jijɔɔ?

14 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

15. (a) Lé Kunuɖetɔ sugbɔ wanɔ Pɔlu koɖo Silasi tɔ han do le egbɛ mɛɔ? (b) Nyi yí taɖo mìatrɔyinɔ mɛ ciwo yí le mìwo nyigbanmama mɛ gbɔɔ?

15 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

“Wo a va ɖe mì ti le Bebemɛ a?” (Edɔwawawo 16:​35-40)

16. Ci woya Pɔlu koɖo Silasi ɖe, nyi yí jɔ le yi ŋkegbuɔ?

16 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

17. Ci yí Pɔlu koɖo Silasi do ji le yumɛcici mɛ ɖe, nyi yí wowo dokplɔtɔ yoyuwo kpla le mɛɔ?

17 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

18. (a) Lé Kristotɔ ciwo yí kplɔnɔ hamɛwo wanɔ Pɔlu tɔ han doɔ? (b) Le ‘mìglɔnnɔ ta nɔ eŋɛnywi lɔ le esedɔwatɔwo gbɔ’ le egbɛ mɛ doɔ?

18 Hlin le Evegbe mɛ, Flansegbe mɛ

LUKA—AME SI ŊLƆ DƆWƆWƆWO ƑE AGBALẼA

Tso Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa ƒe gɔmedzedze va se ɖe ta 16 kpukpui 9 lia la, agbalẽa ŋlɔla mede eɖokui nudzɔdzɔa me o. Nu siwo ame bubuwo wɔ alo gblɔ ŋu koe wòƒo nu tsoe. Gake nuŋɔŋlɔa va trɔ tso Dɔwɔwɔwo 16:10, 11. Le kpɔɖeŋu me, agbalẽa ŋlɔla gblɔ le kpukpui 11 lia be: “Míeɖo tɔdziʋu tso Troa, eye míezɔ mɔ tẽe va Samotrake.” Afi siae Luka, si ŋlɔ agbalẽa, de eɖokui nudzɔdzɔa me le. Gake esi Luka ƒe ŋkɔ medze le Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa me o ɖe, aleke míewɔ nya be eyae ŋlɔe?

Luka nɔ anyi ɖe kplɔ̃ ŋu, eye wòle nu ŋlɔ̃m ɖe agbalẽ xatsaxatsa dzi.

Ne míelé ŋku ɖe Dɔwɔwɔwo kple Luka ƒe Nyanyuigbalẽa ƒe ŋgɔdonyawo ŋua, míakpɔ ŋuɖoɖoa. Edze le agbalẽ eveawo ƒe ŋgɔdonyawo me be woŋlɔe na ŋutsu aɖe si ŋkɔe nye “Teofilo.” (Luka 1:1, 3; Dɔw. 1:1) Dɔwɔwɔwo ƒe ŋgɔdonyaa gblɔ be: “Oo Teofilo, le agbalẽ gbãtɔ si meŋlɔ na wò me la, meƒo nu tso nu siwo katã Yesu wɔ kple nu siwo katã wòfia” la ŋu. Esi blema nuŋlɔɖi geɖe ɖo kpe edzi be Luka ye ŋlɔ “agbalẽ gbãtɔ” si nye Nyanyuigbalẽa taa, edze ƒãa be eya kee ŋlɔ Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa hã.

Míenya nu boo tso Luka ŋu o. Zi etɔ̃ pɛ koe woyɔ eƒe ŋkɔ le Biblia me. Apostolo Paulo yɔ Luka be “atikewɔla lɔlɔ̃tɔ la” kple yeƒe ‘hadɔwɔla.’ (Kol. 4:14; Filem. 24) Ne míelé ŋku ɖe teƒe siwo Luka de eɖokui nudzɔdzɔa me le Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa me ŋua, efia be Luka ŋutɔ nɔ Paulo ŋu tso Troa va se ɖe Filipi le ƒe 50 K.Ŋ. me, gake esi Paulo dzo le Filipi la, Luka meganɔ eŋu o. Wo ame evea gava do go le Filipi le ƒe 56 K.Ŋ. me eye wozɔ mɔ kple nɔvi adre bubuwo tso Filipi yi Yerusalem, afi si wolé Paulo de gaxɔ me le. Ƒe eve megbea, Luka gazɔ mɔ kple Paulo tso Kaisarea yi Roma esime Paulo ganɔ kɔsɔkɔsɔwo me. (Dɔw. 16:10-17, 40; 20:5–21:17; 24:27; 27:1–28:16) Esi Paulo nɔ gaxɔ me zi evelia le Roma eye wòkpɔe be yeƒe kuɣi gogoa, “Luka ɖeɖe” koe nɔ egbɔ. (2 Tim. 4:6, 11) Edze ƒãa be Luka zɔ mɔ yi didiƒewo eye wòlɔ̃ faa be yeakpe fu le nya nyuia ta.

Luka megblɔ be ye ŋutɔ yekpɔ nu siwo dzɔ ɖe Yesu dzia teƒe o. Ke boŋ egblɔ be yedze agbagba ‘ŋlɔ nu tso nudzɔdzɔ ŋutɔŋutɔwo’ ŋu abe ale si ko “ame siwo kpɔ nu siawo teƒe kple ŋku” gblɔe ene. Gakpe ɖe eŋua, Luka ‘ku nuwo katã me tsitotsito tso gɔmedzedzea me, eye wòŋlɔ wo ɖe ɖoɖo nu.’ (Luka 1:1-3) Luka ƒe nuŋlɔɖia na míekpɔe be enye numekula bibi. Ðewohĩ ebia gbe Elizabet, Yesu nɔ Maria, kple ame bubuwo be yeaxɔ nyatakakawo tso wo gbɔ. Nu siwo wòŋlɔa ɖe dzesi tso Nyanyuigbalẽ ŋlɔla bubuawo tɔ gbɔ.—Luka 1:5-80.

Paulo gblɔ be Luka nye atikewɔla. Esia ɖe dzesi le ale si wòŋlɔ nu tso ame siwo nɔ fu kpem ŋua me. Eƒe kpɔɖeŋu ʋɛ aɖewo nye esi: Luka gblɔ be esi Yesu da dɔ na ŋutsu aɖe si me gbɔgbɔ vɔ̃ lea, “edo go le eme, eye mewɔ nu vevi aɖekee o.” Egblɔ be “asrã sesẽ aɖe” lé apostolo Petro lɔ̃xo, eye wògagblɔ hã be nyɔnu aɖe si Yesu da dɔ naa nye ame si me “gbɔgbɔ vɔ̃ aɖe le, eye wòna wòzu dɔnɔ ƒe wuienyi sɔŋ; eye wòxa gobaa ale be metea ŋu dzɔna kura o.”—Luka 4:35, 38; 13:11.

Edze ƒãa be “Aƒetɔ la ƒe dɔ” nɔ vevie na Luka. (1 Kor. 15:58) Metsɔ susu ɖo ŋkɔxɔxɔ alo dɔwɔɖui si me ga geɖe lea ŋu o, ke boŋ eƒe taɖodzinue nye be yeakpe ɖe amewo ŋu woanya Yehowa eye woasubɔe.

LIDIA—AÐABƐDZRALA LA

Tiatiratɔe Lidia nye. Tiatira nɔ nuto aɖe si woyɔna be Lidia me, le Asia Sue ƒe ɣetoɖoƒe. Gake be aɖabɛdzrala Lidia ƒe dɔa nate ŋu atsɔ afɔa, eʋu va yi tsi Aegea Ƒua godo le Makedonia ƒe du xɔŋkɔ si nye Filipi me. Anɔ eme be edzraa aɖabɛnu vovovowo abe avɔ, avɔ siwo me wota nuwo ɖo, kuntruwo kple avɔ ƒe amadenuwo gɔ̃ hã. Nuŋɔŋlɔ aɖe si ŋu woke ɖo le afi si Filipi dua nɔa ɖee fia be aɖabɛsitsala gbogbo aɖewo nɔ du ma me.

Lidia lé avɔ aɖe ɖe asi.

Wogblɔ tso Lidia ŋu be enye “mawusubɔla,” eye anɔ eme be etrɔ dzi me va zu Yudatɔ. (Dɔw. 16:14) Ðewohĩ ese nu tso Yehowa subɔsubɔ ŋu esime wònɔ wo de. Togbɔ be Yudatɔwo ƒe ƒuƒoƒe menɔ Filipi o hãa, ɖe nɔ wo de Tiatira. Ame aɖewo gblɔ be nyɔnu sia ƒe ŋkɔ Lidia nye megbeŋkɔ si gɔmee nye “Lidia Nyɔnu,” si woyɔna nɛ esime wònɔ Filipi. Gake nuŋlɔɖi bubu siwo ŋu kpeɖodzi le ɖee fia be Lidia nye ŋkɔ si amewo tsɔna hã.

Tso ƒe alafa asiekelia alo enyilia Do Ŋgɔ Na Yesu me kee wonya Lidiatɔwo kple nuto ma me tɔwo be wobi ɖe aɖabɛwo wɔwɔ me. Le nyateƒe mea, Tiatira ƒe tsiwo nyo na amadede nyuiwo wɔwɔ.

Aɖabɛnuwo nya kpɔna eye woxɔa asi ŋutɔ, eya ta gatɔwo koe tea ŋu ƒlenɛ. Wotea ŋu ɖea amadede si nye aɖabɛ tso nu vovovowo me, gake nyuitɔ kekeake si wodena aklalawoe nye esi woɖena tso abɔbɔ ƒomevi aɖe si nɔa Mediterranea Ƒua mea me. Amadede sue aɖe si le abe tsigege toŋ ɖeka koe wokpɔna le abɔbɔ ɖeka me eye ahiã be woazã abɔbɔ abe 8,000 ene hafi akpɔ amadede vevi sia gram ɖeka. Eya ta mewɔ nuku o be amadede sia xɔa asi ŋutɔ.

Edze ƒãa be nu de Lidia dzi eye eƒe asitsadɔa kpɔ dzidzedze, elabe ebia ga geɖe hafi woate ŋu atsa aɖabɛ si, eye eƒe aƒea lolo vie, si na wòte ŋu xɔ ame ene siwo nye Paulo, Sila, Timoteo kple Luka wova dze egbɔ. ‘Eƒemetɔ’ siwo ŋu woƒo nu tsoe le Ŋɔŋlɔawo me ate ŋu afia be eya kple eƒe ƒometɔwoe nɔ aƒe ɖeka me alo be subɔviwo nɔ esi. (Dɔw. 16:15) Hafi Paulo kple Sila nadzo le dua mea, wokpe kple nɔvi aɖewo le nyɔnu sia si wɔa amedzro la ƒe aƒe me. Esia fia be Kristotɔ gbãtɔ siwo nɔ Filipi la zã eƒe aƒe me na kpekpeawo.—Dɔw. 16:40.

Esi Paulo va ŋlɔ agbalẽ na Filipi hamea ƒe ewo aɖewo megbea, meyɔ Lidia ŋkɔ o. Eya ta nya siwo wogblɔ tso eŋu le Dɔwɔwɔwo ta 16 lia me koe míenya.

    Wema ciwo yí le Ajagbe mɛ (2015-2025)
    To le mɛ
    Ðo mɛ
    • Aja
    • Miin
    • Cancanwo
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Yizanzan sewo
    • Amɛ ŋtɔ nyɔtakankan totowo
    • Paramètres de confidentialité
    • JW.ORG
    • Ðo mɛ
    Miin