Apotruwo ɖo kpɔwɛ daɖɛ nɔ Kristotɔ adodwiwo
1-3. (a) Nyi yí taɖo wohɛn apotruwo va ŋkɔ nɔ Sanhedrɛn ɔ, yí enu ŋtɔŋtɔ ci yí to so mɛɔ? (b) Nyi yí taɖo lé apotru lɔwo wa nu do le veviɖe nɔ mìɔ?
1 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
2 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
3 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
SANHEDRIN LA—YUDATƆWO ƑE ƲƆNUDRƆ̃ƑE KƆKƆTƆ
Togbɔ be Yudatɔwo nɔ Roma Fiaɖuƒea te hãa, Roma ɖe mɔ na Yudatɔwo be woawɔ ɖe wo de kɔnuwo dzi eye woawo ŋutɔwo naɖo ame siwo aɖu wo dzi. Wodrɔ̃a nya suesuesuewo le nutoa me ʋɔnudrɔ̃ƒewo, gake ne nya aɖe sesẽ wu ʋɔnudrɔ̃ƒe mawo la, wotsɔnɛ yina Sanhedrin la. Sanhedrin la nye Yudatɔwo ƒe ʋɔnudrɔ̃ƒe kɔkɔtɔ eye wòganye dukɔa ƒe sewɔtakpeƒe. Eɖea Yudatɔwo ƒe sewo me eye wònye nyametsoƒe mamlɛtɔ. Yudatɔ siwo le afi sia afi la dea bubu ʋɔnudrɔ̃ƒe sia ƒe nyametsotsowo ŋu.
Sanhedrin la me tɔwo kpea ta le woƒe adaŋudexɔ me, si anya nɔ gbedoxɔa ƒe akpa aɖe loo alo teƒe si te ɖe eŋu. Ʋɔnudrɔ̃la 71 ye ƒo ƒu wɔ Sanhedrin la. Ame siwo le emee nye nunɔlagã la, si nɔa zi me; nunɔla bubu siwo nye bubumewo (siwo dometɔ aɖewo nye Zadukitɔwo); ameŋkutawo kple agbalẽfiala gãwo. Ʋɔnudrɔ̃ƒe sia ƒe nyametsotsoe nyea mamlɛtɔ.
“[Yehowa] Dɔdɔla va Hun Gakpamɛ Hɔn lɔ” ( Edɔwawawo 5:12-21a )
4, 5. Nyi yí taɖo Kayifu koɖo Sadusiwo vatrɔ “ŋɔkutɔnɔ ganganwo” ɔ?
4 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
5 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
6. Miwo yí nyi amɛ ŋkɔtɔ ciwo yí cucukɔ amɛwo nɔ woaci yumɛ nɔ Yehowa mɛwo gbɛɔ, yí nyi taɖo ecɛ deɖo akpaca mìɔ?
6 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
7, 8. Nyi yí taɖo mìkando ji mɔ egbe ci Mawudɔla lɔ ɖe kpɔ ŋsɛn do apotru lɔwo jiɔ, yí nyɔ ci mìɖo abiɔ mìwoɖekiwo seɔ?
7 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
8 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
“Eya ta wokplɔ wo va tsi tsitre ɖe Sanhedrin la ŋkume.”—Dɔwɔwɔwo 5:27
9-11. Ci Sanhedrɛn nu nɔ apotruwo mɔ wo le ɖo te kunuɖeɖe ɖe, lé wowa nu doɔ, yí kpɔwɛ ci woɖo ɖɛ nɔ Kristotɔ adodwiwoɔ?
9 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
10 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
11 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
12, 13. (a) Ekpla ci Gamaliɛli na yi dɔmɛkpenawoɔ, yí lé wowɛ doɔ? (b) Lé Yehowa atɛnŋ ahwlɛn yi mɛwo gan do gbɛɔ, yí nyi ji mìatɛnŋ akando nɔ mìle “efun kpekɔ dota nɔ enu jɔjɔɛ wawa ɔ”?
12 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
13 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
14, 15. (a) Ci woxo apotru lɔwo ɖe, lé wowa nu doɔ, yí nyi yí taɖoɔ? (b) Xo nuxu so nutɔxukpɔkpɔ ci yí dasɛ mɔ Yehowa mɛwo donɔ ji koɖo jijɔ nu.
14 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
15 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
Míawo hã míeɖea gbeƒã “tso aƒe me yi aƒe me” abe apostoloawo ene
16. Lé apotru lɔwo ɖui koŋ do mɔ yewoaɖe kunuɔ, yí lé mìawɛ awa apotru lɔwo tɔ han le kunuɖeɖedɔ lɔ mɛ doɔ?
16 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
GBEƑÃÐEÐE TSO “AƑE ME YI AƑE ME”
Togbɔ be Sanhedrin la de se na nusrɔ̃lawo be woadzudzɔ gbeƒãɖeɖe hãa, woyi edzi nɔ gbeƒã ɖem eye wonɔ nu fiam ‘gbe sia gbe le gbedoxɔa me kple tso aƒe me yi aƒe me.’ (Dɔw. 5:42) Nu kae tso “aƒe me yi aƒe me” fia?
Le Helagbe gbãtɔ mea, nya katʼ oiʹkon gɔmeɖeɖe tẽe ye nye “aƒe sia aƒe.” Gbegɔmeɖela geɖe gblɔ be woate ŋu ase nya ka·taʹ gɔme le mɔ sia nu be “woakaka” nane, si fia be nusrɔ̃lawo kaka nya nyuia tso aƒe me yi aƒe me. Wozã nya sia ke le Luka 8:1, afi si wogblɔ le be Yesu ɖe gbeƒã “tso du me yi du me kple kɔƒe me yi kɔƒe me.”
Wozã nya katʼ oiʹkous, si nye agbɔsɔsɔ tɔ le Dɔwɔwɔwo 20:20. Apostolo Paulo gblɔ na Kristotɔ dzikpɔlawo be: “Nyemegbe . . . nufiafia mi le dutoƒo kple tso aƒe me yi aƒe me hã o.” Menye nufiafia hamemetsitsiawo le woƒe aƒewo me ƒe nya gblɔm Paulo le abe ale si ame aɖewo susui be edze le kpukpui si kplɔe ɖo me la ene o. Afi ma gblɔ be: “Ke boŋ meɖi ɖase na Yudatɔwo kple Helatɔwo siaa tsitotsito be woatrɔ dzi me ava Mawu gbɔ eye woaxɔ mía Aƒetɔ Yesu dzi ase.” (Dɔw. 20:21) Kristotɔ siawo trɔ dzi me eye woxɔ Yesu dzi se xoxo. Eya ta edze ƒãa be gbeƒãɖeɖe kple nufiafia tso aƒe me yi aƒe me fia ɖaseɖiɖi na dzimaxɔsetɔwo.
Mɛ ciwo yí je yí woaɖo ‘edɔ vevi ɖeka nɔ wo’ ( Edɔwawawo 6:1-6 )
17-19. Cukaɖa vevi ci gbɔ woɖo akpɔɔ, yí emɔdasɛnamɛ ci apotru lɔwo na yí asɔ kpɔ nyɔ lɔ gbɔɔ?
17 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
18 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
19 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
20. Lé Mawu mɛwo wanɔ aptruwo tɔ han do gbɛɔ?
20 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
“Mawu Nyɔ Gban do amɛ sugbɔ mɛ” ( Edɔwawawo 6:7 )
21, 22. Nyi yí dasɛ mɔ Yehowa cukɔ shi nɔ hamɛ yoyu lɔɔ?
21 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
22 Hlin le Evegbe mɛ , Flansegbe mɛ
GAMALIEL—WODEA BUBU EŊU LE RABIWO DOME
Gamaliel si ŋu woƒo nu tsoe le Dɔwɔwɔwo ƒe agbalẽa mea, nye Hillel tɔgbuiyɔvi, ame si ɖo Farisitɔwo ƒe Yuda-subɔsubɔ suku eve siwo me wofiaa nu siwo ade amewo dzi le. Gamaliel nɔ ɖoƒe kɔkɔ aɖe le Sanhedrin la me, eye wodea bubu eŋu ale gbegbe be eyae nye rabi gbãtɔ si woyɔ be “Rabban.” Yudatɔwo ƒe agbalẽ si nye Mishnah gblɔ be: “Esi Rabban Gamaliel ku la, ame aɖeke megali aɖe sea me eme nakɔ nyuie abe eya ene o.” Etrɔ asi le sea ŋu ale be wòaɖe vi na amewo. Agbalẽ aɖe gblɔ be: “Eƒe nyametsotso si ɖe dzesi wue nye esi wòɖe mɔ na nyɔnu aɖe be wòagbugbɔ srɔ̃ aɖe togbɔ be ame ɖeka koe ɖi ɖase tso eŋu be srɔ̃a ku hã.” (Encyclopaedia Judaica ) Azɔ hã, wogblɔ be ewɔ sewo be wòakpɔ nyɔnuwo ta tso wo srɔ̃ si mewɔa nu ɖe wo ŋu nyuie o, kple se siwo akpɔ ahosiwo ta tso wo vi siwo mewɔa nu ɖe wo ŋu nyuie o la si me. Eye ewɔ se siwo kpɔ egbɔ be ame dahe siwo menye Yudatɔwo o hã nate ŋu afɔ nukuwo le agblewo dzi abe ale si Yudatɔ dahewo wɔnɛ ene.