Oli Agensem Nem Blong God

AFTA long yia 100 K.T.,a i gat wan man Jiu we i skulgud, nem blong hem Hananiah ben Teradion. Plante man oli save hem from we hem i stap mekem ol miting long open ples, blong tijim ol man long hanraet ya Sefer Torah. Insaed long hanraet ya, i gat ol faef faswan buk blong Baebol. Ol man oli save Ben Teradion tu from we hem i yusum prapa nem blong God mo i tijim ol narafala blong yusum nem ya. Hem i mas mekem olsem, from we hem i tijim ol man long Torah we nem blong God i stap long hem bitim 1,800 taem.

Be, ol yia we Ben Teradion i stap laef, hemia wan hadtaem blong ol man Jiu we oli skulgud. Ol buk blong histri blong ol man Jiu, oli talem se Hae King blong Rom i stanemap wan loa se bambae hem i kilim i ded eniman we i tijim narafala long skul blong ol man Jiu, no eniman we i wosip wetem skul ya. Wan dei, ol man Rom oli holem Ben Teradion. Long taem ya, hem i stap karem hanraet ya Sefer Torah. Hem i talem stret long ol enemi ya blong hem se hem i tijim ol man long Baebol from we hemia wan oda we God i givim. Be oli no wantem save, ale oli givim panis blong ded long hem.

Bifo we oli kilim Ben Teradion i ded, oli tekem hanraet ya we hem i stap karem taem oli holem hem, oli rolem bodi blong hem long hanraet ya gogo oli kavremap fulbodi blong hem. Nao oli fasem hem long pos, mo oli bonem hem long faea. Encyclopaedia Judaica i talem se, “blong mekem se hem i harem nogud moa, oli tekem koten we i wetwet, nao oli putum koten ya long jes blong hem blong mekem se hem i no save ded kwik, taem faea i bonem hem.” Narafala panis we oli givim long hem, se oli kilim woman blong hem i ded, mo oli salem gel blong hem i kam wan woman blong rod.

I tru se, hemia ol man Rom we oli mekem ol rabis samting ya long Ben Teradion. Be Talmudb i talem se “hem i kasem panis ya from we hem i talemaot Nem blong God.” Yes, ol man Jiu nao oli ting se i wan bigfala sin blong talemaot prapa nem blong God.

Namba Tri Komanmen

Stat long yia 1 go kasem yia 200 K.T., ol man Jiu oli tekem sam giaman tingting we i mekem olgeta oli fraet blong yusum nem blong God. Buk ya Mishnah (hemia ol toktok blong ol tija, we i kam stamba blong Talmud), i talem se “man we i talemaot nem blong God,” bambae i no gat ples long Paradaes long wol we God i promes blong mekem.

?From wanem oli putum tabu long nem blong God? Samfala oli talem se ol man Jiu oli ting se nem blong God i tabu tumas mo ol sinman oli no mas yusum. Biaen, oli fraet blong raetem nem ya tu. Folem tok blong wan buk, oli fraet se sipos wan man i sakem pepa we oli raetem nem blong God long hem i go long tin doti, samting ya bambae i spolemgud tabu nem ya.

Encyclopaedia Judaica i talem se, “oli no wantem talem nem ya YHWH . . . from we oli putum rong mining long namba tri Komanmen.” Namba tri long ol Tenkomanmen we God i givim long ol man Isrel, hem i se: “Bambae yufala i no mas yusum nem blong mi long fasin we yufala i no ona long mi, from we mi mi Hae God, mi God blong yufala, mo bambae mi givim panis long man we i yusum nem blong mi long fasin olsem.” (Eksodas 20:7) Oli twistim loa ya blong God gogo oli gat rong tingting olgeta, nao oli fraet blong yusum nem blong God.

!Ating i no gat wan man tede we i save talem se God i wantem we oli fasem man long pos mo bonem hem long faea from we hem i talemaot nem blong God! Be i gat samfala we oli fraet yet blong yusum nem ya from we oli holem tingting blong ol man Jiu se nem ya i tabu tumas blong talem. Plante man oli singaot Tetragrammaton yet se “Nem ya We i No Gat Stret Tok Blong Talem.” Long sam kantri tede, ol man oli jenisim lelebet nem blong God taem oli talem, blong oli no brekem kastom blong olgeta. Olsem nao, oli no talem stret Ja no Ya we hem i sot nem blong God, be oli talem Ka. Oli no talem Aleluia be oli talem Aleluka. Samfala oli no wantem raetem tok ya “God,” oli putum wan laen long medel blong wod ya blong mekem i luk defren. Olsem nao, oli no raetem “God” be oli raetem “G-d.”

Sam Moa Samting We Oli Mekem Blong Haedem Nem Ya

I no skul blong ol man Jiu nomo we i haedem nem blong God. Tingbaot man ya Jerome we bifo hem i pris blong Katolik mo sekretari blong Pop Damasus 1. Long yia 405 K.T., Jerome i finisim wok blong hem blong tanem olgeta haf blong Baebol i go long lanwis Latin. Biaen, oli kolem Baebol blong hem se Latin Vulgate. Jerome i no putum nem blong God insaed long Baebol ya. Hem i folem wan fasin we plante man oli mekem long taem blong hem, ale hem i tekemaot prapa nem blong God mo i putum tok ya “Masta” no “God” long ples blong hem. Ale, Latin Vulgate i kam faswan Baebol we Katolik Jos i agri long hem, mo hemia nao Baebol we plante man oli yusum blong tanem i go long lanwis blong olgeta.

Wan long ol Baebol ya we oli tanem, hemia Douay Version, we ol Katolik oli wokem long yia 1610. Baebol ya hem i olsem Latin Vulgate Baebol nomo we oli tanem i go long Inglis. Taswe, prapa nem blong God i no stap long Baebol ya, nating se hem i wan impoten Baebol. Go kasem ol yia biaen long 1940, ol Katolik we oli toktok Inglis oli gat raet blong ridim Baebol ya nomo. Yes, blong plante handred yia, plante milian Katolik we oli strong long skul blong olgeta oli no save nem blong God.

I gat Baebol ya King James Version tu. Long yia 1604, James 1 we hem i king blong Inglan, i givim wok long wan grup blong man we oli skulgud, se oli mas mekem wan Baebol long Inglis. Seven yia biaen, oli finisim King James Version, we narafala nem blong hem se Authorized Version.

Long Baebol ya, oli no yusum nem blong God oltaem, oli putum nem ya long sam vas nomo. Klosap oltaem oli yusum tok ya “LORD” no “GOD” long ples we prapa nem blong God no Tetragrammaton i mas stap long hem. Biaen, plante milian man oli yusum Baebol ya. World Book Encyclopedia i talem se “afta we oli prentem King James Version, 200 yia i pas we oli no moa wokem wan impoten Baebol long Inglis. Long ol yia ya, klosap olgeta man we oli toktok lanwis Inglis oli yusum King James Version nomo.”

Long ples ya, yumi tokbaot tri Baebol we oli wokem long ol handred yia we oli pas we oli no yusum nating nem blong God, no oli yusum nem ya sam samtaem nomo. Be i gat plante narafala Baebol yet we oli no yusum nem ya tu. Yumi luksave from wanem plante man tede we oli stap talem se oli Kristin oli no singaot God long prapa nem blong hem no oli no save nating nem blong hem. I tru se, sam man blong tanem Baebol i go long narafala lanwis oli putum prapa nem blong God long Baebol we oli wokem. Be bighaf blong ol Baebol ya, oli jes wokem i no longtaem i pas, mo nating se nem blong God i stap insaed long olgeta, plante man oli gohed nomo blong folem fasin ya we oli no wantem yusum nem blong God.

Fasin Ya i Agensem Samting We God i Wantem

Fasin ya blong no wantem yusum nem blong God i stanap long kastom blong man nomo, i no stanap long ol tijing blong Baebol. Tracey R. Rich i wan man Jiu we i stap lukaot moa save, mo i putum plante save long Intenet aninit long nem ya ‘Judaism 101.’ Hem i talem se: “I no gat wan tok nating long Torah we i blokem man blong talem Nem blong God. Baebol i soemaot klia se ol man bifo oli yusum Nem blong God oltaem.” Yes, ol man we oli mekem wosip long God long taem bifo, oli singaot God long prapa nem blong hem.

I klia se sipos yumi save nem blong God mo yumi yusum nem ya, yumi mas kam klosap moa long fasin blong wosip we God i glad long hem, hemia fasin we ol man long Baebol oli bin folem. Sipos yumi yusum nem blong God, hemia faswan samting we i save pulum yumi i kam klosap long hem mo mekem se yumi frengud wetem hem. Hemia i gud moa i winim we yumi save nem blong hem nomo. Jeova God i askem long yumi blong frengud wetem hem. Hem i pulum wan man blong raetem gudfala tok ya long Baebol se: “Yufala i mas stap klosap long God, nao hem bambae i kam stap klosap long yufala.” (Jemes 4:8) Be, maet yu askem se, ‘?Olsem wanem wan sinman i save kam klosap long God ya we i Antap Olgeta?’ Nekis haf bambae i tokbaot olsem wanem yu yu save kam wan fren blong Jeova.

[Futnot]

[Bokis blong pija long pej 6]

Aleluia

?Yu yu bin harem tok ya “Aleluia”? Maet yu tingbaot nambawan singsing ya we Handel i wokem afta long yia 1700, nem blong hem “Mesaea.” Singsing ya i gat wan haf blong hem we oli singim bakegen mo bakegen, nem blong haf ya se Aleluia. Maet yu tingbaot olfala singsing ya we i leftemap kantri blong Amerika, nem blong hem “The Battle Hymn of the Republic” we narafala nem blong hem se “Glori, Aleluia.” Ating yu bin harem tok ya “Aleluia” samples. Maet yu wan yu bin yusum tok ya samtaem. ?Yu yu save mining blong tok ya?

Aleluia​—Hem i kamaot long Hibru tok ya ha·lelu-Yahʹ, we i min se “presem Ja,” no “yufala i presem Ja.”

Ja​—Sot nem blong God ya Jeova. Yumi save faenem nem ya bitim 50 taem long Baebol, plante taem yumi faenem insaed long tok ya “Aleluia.”

[Bokis blong pija long pej 7]

?Nem Blong God i Stap Insaed Long Nem Blong Yu?

Tede, plante man oli putum nem blong wan man long Baebol long pikinini blong olgeta. Long olfala lanwis Hibru, nem blong God i stap insaed long mining blong sam long ol nem ya. Hemia lis blong sam nem mo mining blong olgeta. Maet nem blong yu i wan long olgeta ya.

Joana​—“Jeova i Kaen Tumas”

Joel​—“Jeova Hem i God”

Jon​—“Jeova i Mekem i Gud Long Mi”

Jonatan​—“Jeova i Givim Presen”

Josef​—“Bambae Ja i Ademap Moa”c

Josua​—“Jeova i Sevem Man”

[Futnot]

[Bokis blong pija long pej 8]

Sam Taetel Blong God Long Baebol

I gat plante taetel blong God long Hibru hanraet blong Baebol, olsem Man We i Gat Olgeta Paoa, Man We i Mekem Olgeta Samting, Papa, mo Masta. Be prapa nem blong hem i stap plante moa taem long Baebol i bitim olgeta taetel ya tugeta. I klia se God i wantem we yumi yusum nem blong hem. Tingbaot lis blong ol taetel ya we oli stap long Hibru hanraet blong Baebol.d

Jeova​—6,973 taem

God​—2,605 taem

Man We i Gat Olgeta Paoa​—48 taem

Masta​—40 taem

Man We i Mekem Olgeta Samting​—25 taem

Man We i Wokem Yumi​—7 taem

Papa​—7 taem

Olfala We i Stap Fastaem Olgeta​—3 taem

Bigfala Tija​—2 taem

[Futnot]

[Bokis blong pija long pej 9]

God Ya We i Save Mekem Ol Samting i Hapen

Ol man we oli gat bigfala save oli no agri evriwan long mining blong nem blong God, Jeova. Be afta we oli stadi longtaem, plante long olgeta oli agri se nem ya i klosap sem mak long Hibru tok ya ha·wahʹ (kamaot), nao prapa mining blong nem ya Jeova se “Hem i Mekem i Kamaot.”

Taswe, long Eksodas 3:14 we Moses i askem long God blong talemaot nem blong hem, Baebol ya New World Translation of the Holy Scriptures,e i tanem vas ya i kam olsem: “Nao God i talem long Moses se: ‘Bambae mi soemaot mi olsem we bambae mi soemaot mi.’ Hem i gohed se: ‘Yu mas talem long ol pikinini blong Isrel se, “God ya ‘Bambae mi soemaot mi,’ hem nao i sanem mi mi kam long yufala.” ’ ”

Hemia i stret from we i no gat wan samting we i save blokem God blong mekem ol tingting blong hem oli kamtru. Hem i save mekem fasin blong hem i kam olsem hem i nidim blong mekem, mo hem i save mekem enikaen wok we hem i nidim blong mekem. Oltaem ol tingting mo promes blong hem oli kamtru. God i soemaot finis se hem i Man blong Wokem Olgeta Samting, we i gat olgeta save mo paoa blong mekem ol samting i hapen. Hem i mekem olgeta sta mo planet. Hem i wokem plante milian enjel. !Tru ya, hem i God ya we i save mekem ol samting i hapen!

[Futnot]

[Tok blong pija long pej 5]

Pija we i soemaot ded blong Hananiah ben Teradion

[Tok blong pija long pej 8, 9]

Sam Ples We Oli Makem Nem Blong God i Klia Nomo

1. Jos long Lomborg, Denmak, afta long yia 1600

2. Jos long Bern, Swiselan, we oli wokem ol windo blong hem long kala kala glas

3. Hanraet blong Ded Si, long olfala lanwis Hibru, Isrel, 30-​50 K.T.

[Credit Line]

Shrine of the Book, Israel Museum, Jerusalem

4. Mane blong Swiden, 1600

[Credit Line]

Kungl. Myntkabinettet, Sveriges Ekonomiska Museum

5. Buk blong prea long lanwis blong Jemani, 1770

[Credit Line]

From the book Die Lust der Heiligen an Jehova. Oder: Gebaet-Buch, 1770

6. Ston we oli katem tok ya long hem, Bavaria, Jemani

7. Moabaet Ston, Paris, Franis, 830 B.K.T.

[Credit Line]

Musée du Louvre, Paris

8. Pija long siling blong jos, Olten, Swiselan