NIKASEMƆ 42
LALA 44 Sɔlemɔ Kɛhã Yelikɛbuamɔ
Bɔ Ni Obaafee Okɛɛ Yehowa Nɔ Tuuntu Ni Yɔɔ Otsui Mli
“Mikɛ mitsui muu fɛɛ bo mitsɛ bo. Ao Yehowa, heremɔ mi nɔ.”—LALA 119:145.
NƆ NI WƆBAAKASE
Nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ asɔlemɔi ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli lɛ amli.
1-2. (a) Mɛni baanyɛ ahã ewa kɛhã wɔ akɛ wɔbaagba Yehowa wɔtsuiŋ saji fɛɛ? (b) Mɛni hãa wɔnaa akɛ, Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi toi jogbaŋŋ?
ANI bei komɛi lɛ, onuɔ he akɛ kɛ́ oosɔle lɛ, onyɛɛɛ okɛɛ Yehowa nɔ tuuntu ni yɔɔ otsui mli loo owieɔ wiemɔi kome too lɛ nɔŋŋ? Kɛ́ nakai ni lɛ, jeee okome. Wɔteŋ mɔ ko mɔ ko bɛ dekã. Enɛ hewɔ lɛ, bei pii lɛ, wɔsɔlemɔi lɛ yafeɔ kuku. Bei komɛi hu lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔgba Yehowa wɔtsuiŋ saji fɛɛ, ejaakɛ wɔnuɔ he akɛ jeee mɛi komɛi ji wɔ ni wɔkɛ wɔnaagbai lɛ baagba enaa.
2 Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, kɛ́ wɔnaa tse jio, wɔnaa tseee jio, jeee no baatsɔɔ kɛji Yehowa baabo wɔsɔlemɔi toi aloo eboŋ toi. Yehowa lɛ, nɔ pɛ ni ekwɛɔ ji, kɛji wɔsɔlemɔi lɛ jɛ wɔtsui mli. Biblia lɛ kɛɛ, eboɔ “mɛi ni he jɔ lɛ afaikpamɔ lɛ” toi. (Lala 10:17) Yehowa boɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔkɛɔ lɛ lɛ toi jogbaŋŋ, ejaakɛ wɔsane kã etsui nɔ.—Lala 139:1-3.
3. Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?
3 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaahã sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahetoo: Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔshashaoɔ shi akɛ wɔbaasɔle wɔhã Yehowa ni wɔgba lɛ wɔtsuiŋ saji fɛɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔsɔlemɔi anɔ wɔhã wɔ kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli awa? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yehowa tsuji anɔkwafoi lɛ asɔlemɔi ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli lɛ amli, ni mɛɛ gbɛ nɔ enɛ baaye abua wɔ? Kɛ́ wɔhao aahu akɛ wɔleee nɔ ni wɔbaakɛɛ Yehowa lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee?
ESAAA AKƐ WƆSHASHAOƆ SHI AKƐ WƆBAASƆLE WƆHÃ YEHOWA
4. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkashashao shi kwraa akɛ wɔbaasɔle wɔhã Yehowa? (Lala 119:145)
4 Kɛ́ wɔna Yehowa akɛ wɔnaanyo anɔkwafo, ni wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ eesumɔ ni ahi ahã wɔ lɛ, wɔshashaoŋ shi kwraa akɛ wɔbaasɔle wɔhã lɛ. Mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ mia ehiɛ waa akɛ ebaafee nakai. Nyɔŋmɔ tsulɔ anɔkwafo nɛɛ kɛ naagbai kpe yɛ eshihilɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi komɛi wie nibii gbohii ni bɛ mli yɛ ehe, ni lɛ diɛŋtsɛ hu etɔ̃ tɔmɔi komɛi ni hã ewerɛ ho ehe waa. (Lala 119:5, 23, 69, 78) Shi enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, eshashaooo shi akɛ ebaasɔle ehã Yehowa ni egba lɛ etsuiŋ saji fɛɛ.—Kanemɔ Lala 119:145.
5. Kɛ́ wɔnuɔ he akɛ wɔsaaa mɛi ni bɛŋkɛɔ Yehowa po lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle wɔhã lɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli.
5 Yehowa kɛɛ mɛi ni efee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ po baanyɛ asɔle ahã lɛ ni ebaabo amɛ toi. (Yes. 55:6, 7) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔnuɔ he akɛ wɔsaaa mɛi ni bɛŋkɛɔ Yehowa po lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ wɔsɔle wɔhã lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ onyiɛ koo ko mli ni olaaje. Ani ebaafee bo hiɛgbele akɛ obaabo otsɛ akɛ aleenɔ mɔ ko baanu ni ebaye ebua bo? Dabi kwraa! Nakai nɔŋŋ esaaa akɛ efeɔ wɔ hiɛgbele akɛ wɔbaasɔle wɔhã Yehowa kɛ́ wɔkɔ gbɛ ko ni ejaaa loo wɔfee esha ko po.—Lala 119:25, 176.
BƆ NI WƆBAAFEE WƆTSƆ WƆSƆLEMƆI ANƆ WƆHÃ WƆ KƐ YEHOWA TEŊ NAANYOBƆƆ LƐ MLI AWA
6-7. Kɛ́ wɔhe be wɔsusu Yehowa sui lɛ ahe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua wɔ ni wɔgba lɛ wɔtsuiŋ saji fɛɛ? Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nakai. (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.)
6 Kɛ́ wɔsɔle wɔhã Yehowa ni wɔgba lɛ wɔtsuiŋ saji fɛɛ lɛ, no hãa naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ mli waa. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔfee nakai?
7 Susumɔ Yehowa sui lɛ ahe.a Kɛ́ wɔhe be wɔsusu Yehowa sui lɛ ahe lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaagba lɛ wɔtsuiŋ saji fɛɛ. (Lala 145:8, 9, 18) Naa nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Kristine lɛ niiashikpamɔ ni kɔɔ enɛ he. Kristine gbekɛbiiashi lɛ, epapa yitsoŋ wa waa yɛ enɔ. Ewie akɛ: “Nɔ ni mitsɔ mli yɛ migbekɛbiiashi lɛ hewɔ lɛ, kulɛ, ewa kɛhã mi akɛ mikɛ Yehowa baagba sane tamɔ bi kɛ e-Tsɛ gbaa sane lɛ. Minu he akɛ mitɔmɔi lɛ ahewɔ lɛ, ekɛ mi efeŋ naanyo dɔŋŋ.” Sɛɛ mli lɛ, Kristine he be esusu Yehowa sui lɛ ahe, ni esui lɛ ateŋ ekome ko ye ebua lɛ waa. Ewie akɛ: “Misusu Yehowa suɔmɔ ni tsakeee lɛ he waa, ni no hã mibana akɛ esumɔɔ mi. Amrɔ nɛɛ, mile akɛ ebaahi mimasɛi be fɛɛ be, ni kɛ́ mitɔ̃ po lɛ, eshiŋ mi; moŋ lɛ, ebaaye ebua mi. Enɛ hewɔ lɛ, bianɛ lɛ, minyɛɔ migbaa lɛ nɔ fɛɛ nɔ; nɔ ni hãa mináa miishɛɛ jio, nɔ ni hãa miwerɛ hoɔ mihe jio.”
8-9. Kɛ́ wɔsusu nii ahe dani wɔsɔle lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ? Okɛ Aliska sane lɛ atsɔɔ mli.
8 Susumɔ nii ahe dani osɔle. Dani obaasɔle lɛ, obaanyɛ obi ohe saji komɛi koni no aye abua bo ni osɔle kɛjɛ otsuiŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ: ‘Mɛɛ naagbai pɔtɛi mikɛkpeɔ bianɛ? Ani mɔ ko etɔ̃ minɔ ni esa akɛ mikɛ ehe ake lɛ? Ani nɔ ko etsake yɛ mishihilɛ mli ni ebaabi ni mabi Yehowa ni ewa mi yɛ no hewɔ?’ (2 Maŋ. 19:15-19) Agbɛnɛ hu, obaanyɛ osusu nɔ ni obaasumɔ ni okɛɛ Yehowa yɛ egbɛ́i lɛ, e-Maŋtsɛyeli lɛ, kɛ nɔ ni eesumɔ ni afee lɛ he, tamɔ Yesu tsɔɔ wɔ lɛ.—Mat. 6:9, 10.
9 Be ni ahã nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Aliska lɛ le akɛ ewu ená kansa, ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaagbo lɛ, ehao waa ni enyɛɛɛ esɔle po. Ewie akɛ: “Mijwɛŋmɔ fɛɛ gbɛ. No hewɔ lɛ, minyɛɛɛ masusu nii ahe po ni mana nɔ ni makɛɛ Yehowa kɛ́ miisɔle.” Mɛni ye ebua lɛ? Ewie akɛ: “Dani masɔle lɛ, miheɔ be fioo ni mikɛsusuɔ nii ahe koni ekaba lɛ akɛ mi kɛ miwu lɛ he sane sɔŋŋ mawie yɛ misɔlemɔ lɛ mli. Enɛ ni mifeɔ lɛ hewɔ lɛ, agbɛnɛ lɛ, mijwɛŋmɔ kãa mi shi, ni minyɛɔ misɔleɔ jogbaŋŋ.”
10. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhe be kɛsɔle be kplaŋŋ lɛ? (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)
10 Kɛ́ oosɔle lɛ, kaaye ohe oyai. Eyɛ mli akɛ sɔlemɔi kukuji baanyɛ ahã naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa moŋ, shi kɛ́ wɔhe be kɛsɔle be kplaŋŋ lɛ, no baahã wɔnyɛ wɔgba Yehowa saji pii.b Elijah, ni ji Aliska wu lɛ, wie akɛ: “Misɔleɔ shii abɔ yɛ gbi lɛ mli, ni kɛ́ miisɔle lɛ, miyeee mihe oyai. Enɛ ehã naanyobɔɔ ni yɔɔ mi kɛ Yehowa teŋ lɛ mli ewa waa. Yehowa yɛ mihe dekã. No hewɔ lɛ, kɛ́ miisɔle lɛ, mitoɔ mitsui shi diɛŋtsɛ.” Naa ŋaawoo ko ni obaanyɛ okɛtsu nii: Taomɔ he ko ni obaanyɛ oto otsui shi osɔle yɛ ni nɔ ko nɔ ko gbalaaa ojwɛŋmɔ. Ebaanyɛ efee he ko ni kɛ́ osɔle ni eje kpo po lɛ, egbaŋ mɔ ko naa. Agbɛnɛ lɛ, too be ni oya jɛmɛ kpitiokpitio ni oyasɔle.
Too be ni oya he ko ni obaanyɛ oto otsui shi osɔle yɛ ni nɔ ko nɔ ko gbalaaa ojwɛŋmɔ (Kwɛmɔ kuku 10)
KASEMƆ NYƆŊMƆ TSUJI ANƆKWAFOI ASƆLEMƆI NI YƆƆ BIBLIA LƐ MLI LƐ
11. Kɛ́ wɔkase sɔlemɔi ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “Ani Okɛ Shihilɛi Ni Amɛkɛkpe Lɛ Eko Miikpe?” lɛ hu.)
11 Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ jɛ amɛtsuiŋ amɛsɔle amɛhã lɛ ni amɛfolɔ lalai kɛjie eyi. Aŋmala sɔlemɔi kɛ lalai nɛɛ ekomɛi yɛ Biblia lɛ mli, ni kɛ́ okase lɛ, ebaaye ebua bo ni bo hu ojɛ otsuiŋ osɔle ohã Yehowa. Agbɛnɛ hu, obaana saji komɛi ni obaanyɛ okɛjie eyi yɛ osɔlemɔi amli. Ni ekolɛ, obaana sɔlemɔi komɛi ni kɔɔ shihilɛi ni otsɔɔ mli lɛ ahe.
12. Kɛ́ okane sɔlemɔ ko ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mɛɛ saji obaanyɛ obi ohe?
12 Kɛ́ okane sɔlemɔ ko ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ, bi ohe akɛ: ‘Namɔ sɔlemɔ nɛ? Mɛni ba ni esɔle sɔlemɔ nɛɛ? Ani nibii ni ewie lɛ eko yɛ ni kɔɔ shihilɛ ko ni mikɛkpeɔ lɛ he? Mɛni sɔlemɔ nɛɛ tsɔɔ mi?’ Ekolɛ ebaabi ni otao nii amli dani obaaná sanebimɔi nɛɛ ahetoo. Shi kɛ́ ofee nakai lɛ, odeŋmegbomɔ lɛ efeŋ efolo. Hã wɔsusu sɔlemɔi nɛɛ ekomɛi ahe wɔkwɛ.
13. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Hana sɔlemɔ lɛ mli? (1 Samuel 1:10, 11) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
13 Kanemɔ 1 Samuel 1:10, 11. Be ni Hana sɔle sɔlemɔ nɛɛ, no mli lɛ, ekɛ naagbai enyɔ komɛi ni miisu etsui waa miikpe. No mli lɛ, enyɛɛɛ efɔ, ni agbɛnɛ hu, ewu lɛ ŋa kroko lɛ yeɔ ehe fɛo ni ehãa ewerɛ hoɔ ehe waa. (1 Sam. 1:4-7) Ani bo hu okɛ naagba ko ni onyɛŋ he nɔ ko ofee lɛ miikpe? Kɛ́ nakai lɛ, mɛni obaanyɛ okase yɛ Hana sɔlemɔ lɛ mli? Be ni Hana he be esɔle ehã Nyɔŋmɔ ni egba lɛ etsuiŋ saji fɛɛ lɛ, enu he tamɔ nɔ ni awó jatsu ko yɛ enɔ, ni eyeee etsui dɔŋŋ. (1 Sam. 1:12, 18) Kɛ́ wɔ hu ‘wɔshɛ wɔjatsu lɛ wɔfɔ̃ Yehowa nɔ,’ ni tsɔɔ akɛ, wɔgba lɛ naagba tuuntu ni wɔkɛkpeɔ kɛ bɔ ni ehãa wɔnuɔ he wɔhãa lɛ, Yehowa baashɛje wɔmii.—Lala 55:22.
Be ni Hana nyɛɛɛ afɔ, ni ewu lɛ ŋa kroko lɛ hu yeɔ ehe fɛo daa lɛ, ejɛ etsuiŋ esɔle ehã Yehowa ni egba lɛ nɔ fɛɛ nɔ (Kwɛmɔ kuku 13)
14. (a) Mɛɛ nɔ kroko wɔkaseɔ yɛ Hana sane lɛ mli? (b) Kɛ́ wɔhe be wɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔsɔle jogbaŋŋ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)
14 Sɛɛ mli lɛ, Hana fɔ Samuel, ni no sɛɛ afii fioo komɛi lɛ, ekɛ lɛ yahã Osɔfonukpa Eli. (1 Sam. 1:24-28) Hana na akɛ, Yehowa buɔ etsuji anɔkwafoi lɛ ahe ni ekwɛɔ amɛ jogbaŋŋ. Enɛ tsirɛ lɛ ni ejɛ etsuiŋ esɔle ehã Yehowa ni eda lɛ shi.c (1 Sam. 2:1, 8, 9) Ani enɛ tsɔɔ akɛ naagbai fɛɛ ni Hana kɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ asɛɛ fo? Dabi, etsɔɔɔ nakai. Nɔ moŋ ni etsɔɔ ji, ekɛ ejwɛŋmɔ emaaa enaagbai lɛ anɔ, shi moŋ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma nɔ ni Yehowa efee ehã lɛ lɛ nɔ. Mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli? Nɔ ni wɔkaseɔ yɛ mli ji akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma nɔ ni Yehowa feɔ ehãa wɔ lɛ nɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa.
15. Kɛ́ nɔ ko miiya nɔ ni eegba wɔnaa waa lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ gbalɔ Yeremia sɔlemɔ lɛ mli? (Yeremia 12:1)
15 Kanemɔ Yeremia 12:1. Gbalɔ Yeremia na akɛ, nibii miiya lɛ jogbaŋŋ kɛmiihã mɛi fɔji lɛ, ni enɛ gba enaa waa. Agbɛnɛ hu, enyɛmimɛi Israelbii lɛ ateŋ mɛi komɛi ye ehe fɛo ni enɛ hã enii fee ehe mɔbɔ. (Yer. 20:7, 8) Kɛ́ ona bɔ ni mɛi fɔji lɛ ahe ejɔ amɛ lɛ, ani egbaa onaa? Ni kɛ́ aye ohe fɛo lɛ, ani edɔɔ bo? Belɛ, obaanyɛ okase nɔ ko yɛ Yeremia sane lɛ mli. Eyɛ mli akɛ Yeremia hã Yehowa na faŋŋ akɛ nibii ni yaa nɔ lɛ miigba enaa waa moŋ, shi emli fuuu Yehowa akɛ efeko nɔ ko yɛ he. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa gbala ewebii lɛ atoi yɛ nibii fɔji ni amɛfeɔ lɛ ahewɔ, ni enɛ hã hemɔkɛyeli ni Yeremia yɔɔ akɛ Yehowa yeɔ jalɛsane be fɛɛ be lɛ mli wa. (Yer. 32:19) Wɔ hu kɛ́ nɔ ko miiya nɔ ni eegba wɔnaa waa lɛ, nyɛhãa wɔkɛa Yehowa yɛ sɔlemɔ mli, ni wɔhe wɔye akɛ, yɛ be ni sa mli lɛ, ebaatsu he nii.
16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Levinyo ko ni aŋɔ lɛ nom lɛ sɔlemɔ lɛ mli? (Lala 42:1-4) (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)
16 Kanemɔ Lala 42:1-4. Levinyo ko ni fó lala nɛɛ. No mli lɛ, aŋɔ lɛ nom, ni no hewɔ lɛ, enyɛɛɛ ekɛ enyɛmimɛi Israelbii lɛ afee ekome ni amɛyajá Yehowa yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ. Elala lɛ mli wiemɔi lɛ hãa wɔnaa bɔ ni enu he ehã. Ani awo bo tsuŋ yɛ ohemɔkɛyeli lɛ hewɔ? Ani nɔ ko hewɔ lɛ oka tsũ mli? Belɛ ekolɛ onuɔ he tamɔ bɔ ni Levinyo nɛɛ nu he lɛ. Bei komɛi lɛ, onuɔ he akɛ nɔ fɛɛ nɔ yɛ jogbaŋŋ, shi bei komɛi hu lɛ, ohiɛ tseɔ nyɛmimɛi lɛ waa ni no hãa owerɛ hoɔ ohe. Yɛ shihilɛi nɛɛ eko fɛɛ eko mli lɛ, ehi akɛ obaakɛɛ Yehowa bɔ ni onuɔ he lɛ. Kɛ́ osɔle lɛ, no baahã osusu nii ahe jogbaŋŋ, ni ebaawa bo ni ona akɛ nɔ ko kɛ̃ yɛ ni obaanyɛ ofee kɛwo Yehowa gbɛ́i lɛ hiɛ nyam. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Levinyo lɛ na akɛ, nɔ ko kɛ̃ yɛ ni ebaanyɛ efee kɛjie Yehowa yi yɛ shihilɛ mli ni eyaje lɛ mli. (Lala 42:5) Agbɛnɛ hu, ena akɛ Yehowa miikwɛ lɛ jogbaŋŋ. (Lala 42:8) Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle waa wɔhã Nyɔŋmɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔsusu nii ahe jogbaŋŋ, ni wɔtsɛ wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli. Ni enɛ baaye abua wɔ ni wɔfi shi.
Levinyo lɛ ni ŋma Lala 42 lɛ gba Nyɔŋmɔ etsuiŋ saji fɛɛ. Kɛ́ wɔ hu wɔgba Yehowa wɔtsuiŋ saji fɛɛ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔna akɛ wɔgbeko wɔjeŋ naa (Kwɛmɔ kuku 16)
17. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Yona sɔlemɔ lɛ mli? (Yona 2:1, 2) (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Lalai Awolo lɛ mli wiemɔi komɛi baanyɛ ashɛje wɔmii kɛ́ wɔyaje shihilɛ ko ni mli wa mli? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)
17 Kanemɔ Yona 2:1, 2. Be ni gbalɔ Yona sɔle sɔlemɔ nɛɛ, no mli lɛ, egbo Yehowa nɔ toi ni Yehowa ehã ŋshɔŋ loo agbo ko emi lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe eye waa akɛ Yehowa baabo esɔlemɔ lɛ toi. Wiemɔi ni Yona kɛtsu nii yɛ esɔlemɔ lɛ mli lɛ pii yɛ Lalai Awolo lɛ mli.d No hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, ele lalai nɛɛ amli wiemɔi lɛ jogbaŋŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ejwɛŋ wiemɔi nɛɛ anɔ, ni no hã ená hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ Yehowa baaye ebua lɛ. Kɛ́ wɔ hu wɔmia wɔhiɛ wɔkpe ŋmalɛi komɛi amli wiemɔi wɔwo wɔyitsoŋ lɛ, no lɛ, kɛ́ wɔyaje shihilɛ ko ni mli wa mli ni wɔmiisɔle lɛ, wɔbaakai ŋmalɛi nɛɛ, ni no baashɛje wɔmii.
JƐƐ OTSUIŊ OSƆLE OHÃ YEHOWA BE FƐƐ BE
18-19. Kɛ́ wɔhao aahu akɛ wɔnaaa wiemɔi ni wɔkɛbaatsɔɔ Yehowa bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Romabii 8:26, 27 lɛ baanyɛ ashɛje wɔmii? Mɛɛ gbɛ nɔ Yelena ná enɛ mli niiashikpamɔ?
18 Kanemɔ Romabii 8:26, 27. Bei komɛi lɛ, wɔhaoɔ aahu akɛ, wɔnaaa wiemɔi po ni wɔkɛbaatsɔɔ Yehowa bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa. Biblia lɛ kɛɛ yɛ bei ni tamɔ nakai amli lɛ, Yehowa yeɔ ebuaa wɔ. Ehãa emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ “wieɔ ehãa wɔ.” Mɛni no tsɔɔ? Yehowa tsɔ emumɔ lɛ nɔ ehã aŋmala sɔlemɔi pii ashwie shi yɛ Biblia lɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔnaaa wiemɔi ni wɔkɛbaatsɔɔ Yehowa bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa lɛ, Yehowa baanyɛ aŋɔ lɛ akɛ, sɔlemɔi nɛɛ ekomɛi amli wiemɔi lɛ ji nɔ ni wɔtaoɔ wɔkɛɛ lɛ lɛ, kɛkɛ lɛ, etsu he nii ehã wɔ.
19 Anɔkwa sane nɛɛ ye ebua nyɛmi yoo ko ni jɛ Russia ni atsɛɔ lɛ Yelena lɛ. Be ko lɛ, polisifoi mɔ lɛ, ni nɔ hewɔ ni amɛmɔ lɛ ji, ana lɛ ni eesɔle ni eekane Biblia lɛ. Sane lɛ hã Yelena hao aahu akɛ, enyɛɛɛ esɔle po. Shi nɔ ko ye ebua lɛ. Ewie akɛ: “Mikai akɛ, kɛ́ mifee basaa ni minaaa wiemɔi ni mikɛbaatsɔɔ Yehowa bɔ ni minuɔ he mihãa lɛ, Yehowa baaŋɔ etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ asɔlemɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ eko akɛ nɔ ni mitaoɔ makɛɛ lɛ lɛ. Enɛ shɛje mimii waa be ni minaaa nibii anaa lɛ.”
20. Kɛ́ nɔ ko wo wɔ jwɛŋmɔ waa lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee dani wɔsɔle?
20 Bei komɛi lɛ, kɛ́ nɔ ko wo wɔ jwɛŋmɔ waa ni wɔmiisɔle lɛ, wɔjwɛŋmɔ kpaa shi. Naa nibii komɛi ni wɔbaanyɛ wɔfee koni ekaba lɛ nakai. Wɔbaanyɛ wɔbo Lalai Awolo lɛ ni arikɔdi lɛ eko toi dani wɔsɔle. Aloo wɔbaanyɛ wɔŋma bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa lɛ, tamɔ Maŋtsɛ David fee lɛ. (Kwɛmɔ Lala 18, 34, 142, kɛ amɛyiteŋgbɛ niŋmai lɛ.) Nibii krokomɛi hu yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee dani wɔsɔle koni wɔjwɛŋmɔ akakpa shi. (Lala 141:2) No hewɔ lɛ, kwɛmɔ nɔ ni kɛ́ ofee lɛ no baaye abua bo, ni ofee.
21. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔgba Yehowa wɔtsuiŋ saji fɛɛ?
21 Nɔ kome ni wɔle yɛ Yehowa he ni hãa wɔnáa miishɛɛ waa ji akɛ, dani wɔbaagbele wɔnaa po lɛ, ele nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli. (Lala 139:4) Shi wɔle hu akɛ, Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, miisumɔ ni wɔkɛɛ lɛ bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa, ejaakɛ no hãa enaa akɛ wɔmuɔ wɔfɔ̃ɔ enɔ. No hewɔ lɛ, kaashashao shi akɛ obaasɔle ohã lɛ. Kasemɔ nii kɛjɛ sɔlemɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ amli. Gbaa Yehowa otsuiŋ saji fɛɛ. Hã ele nɔ ni hãa onáa miishɛɛ kɛ nɔ ni hãa owerɛ hoɔ ohe lɛ fɛɛ. Yaa Yehowa onaanyo anɔkwafo lɛ ŋɔɔ be fɛɛ be, ejaakɛ ebaabo bo toi!
LALA 45 Saji Ni Mijwɛŋɔ Nɔ Yɛ Mitsui Mli
a Kɛ́ okwɛ wolo ni ji, Ŋmalɛi Ni Waa Wɔ Ni Wɔhi Shi Akɛ Kristofoi lɛ saneyitso ni ji “Yehowa” lɛ shishi lɛ, obaana “Yehowa sui ni sa kadimɔ waa lɛ ekomɛi.”
b Bei pii lɛ, kɛ́ wɔdamɔ asafo lɛ hiɛ wɔmiisɔle lɛ, esa akɛ wɔsɔlemɔ lɛ afee kuku.
c Kɛ́ okɛ nibii ni Hana wie yɛ esɔlemɔ lɛ mli lɛ to nibii ni Mose ŋmala lɛ ahe lɛ, obaana akɛ ekomɛi je amɛhe waa. Enɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Hana he be ekane Ŋmalɛ lɛ ni ejwɛŋ nɔ. (5 Mo. 4:35; 8:18; 32:4, 39; 1 Sam. 2:2, 6, 7) Sɛɛ mli kwraa lɛ, Yesu mami Maria wie wiemɔi ni tamɔ Hana nɔ lɛ nɔŋŋ kɛjie Yehowa yi.—Luka 1:46-55.
d Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, okɛ Yona 2:3-9 lɛ ato Lala 69:1; 16:10; 30:3; 142:2, 3; 143:4, 5; 18:6; kɛ 3:8 lɛ he. Bɔ ni Yona to wiemɔi lɛ anaa yɛ esɔlemɔ lɛ mli lɛ, nakai nɔŋŋ wɔto ŋmalɛi lɛ anaa.