Nyɔŋmɔ ni Wɔkɛ Lɛ Aaanyiɛ Yɛ Yiwalɛ Je Ko Mli
“Nyɛhiɛ akakpaa enɛ nɔ: bei ni yɔɔ gbeyei baaba yɛ naagbee gbii lɛ amli.”—2 TIMOTEO 3:1, THE NEW AMERICAN BIBLE (CATHOLIC) .
1. Mɛni tsɔɔ akɛ “naagbee gbii” lɛ diɛŋtsɛ nɛ?
1 ANI okpɛlɛɛɛ nɔ akɛ bei ni yɔɔ gbeyei nɛ? Wiemɔ “gbeyei” ni yɔɔ Biblia mli ŋmalɛ ni atsɛ bianɛ lɛ mli lɛ jɛ Hela wiemɔ khalepos mli. Atsɔɔ enɛ hu shishi akɛ “ni mli wa,” “jaramɔ,” “oshara,” “tɔlɛ,” kɛ “nɔ ni mli wa waa.”a Akɛ nakai wiemɔ lɛ nɔŋŋ tsu nii byɛ Mateo 8:28 akɛtsɔɔ hii enyɔ ni daimonioi amumɔ yɔɔ amɛmli lɛ akɛ “amɛhiɛ wa” aloo “amɛyi wa# Kwɛ bɔ ni eji anɔkwale ha akɛ gbeyei kɛ yiwalɛ bei amli wɔyɔɔ bianɛ lɛ! Amɛhaa bɔfo Paulo gbalɛ ni yɔɔ yiteŋgbɛ nɛɛ ni tsɔɔ akɛ “naagbee gbii” lɛ nɛ ni ŋwanejee ko bɛ he lɛ baa mli!
2. (a) Gbɔmɛi ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ kɛ bei ni gbeyeishemɔ yɔɔ mli nɛɛ ba yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ ŋmalɛi haa wɔleɔ mɔ titri ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ haomɔi nɛɛ jɛ lɛ lɛ, ni te egbɛɛ kɛ shwamɔ lɛ yɔɔ tɛŋŋ?
2 Mɛni egbɛ eshwa bei ni yɔɔ gbeyei, “naagbee gbii” nɛɛ amli? Ani jeee shihilɛ ni Paulo gba fɔ shi akɛ: ‘Gbɔmɛi baatsɔmɔ mɛi ni sumɔɔ amɛdiɛŋtsɛ amɛhe, mɛi ni bɛ henɔyeli, mɛi ni hiɛ wa, mɛi ni sumɔɔɔ ekpakpa, sɛɛgbɛtsɔɔlɔi, yiwalɔi, henɔwolɔi, lɛ nɛ? Ni mɔ ni woɔ gbɔmɛi ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei nɛɛ ahewalɛ ji mɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ akɛ eji “nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nyɔŋmɔ,” “mɔ ni atsɛɔ lɛ Abonsam kɛ Satan, ni shishiuɔ je muu lɛ fɛɛ lɛ.” Nɔ ni ejɛ mli eba ji shihilɛ ni haa mɔ he jɔ̃ɔ lɛ ni wɔnaa ni ebɔlɛ wɔhe fɛɛ kɛkpe lɛ—yɛ nɔyeli mli, yɛ nitsumɔ je lɛ mli, yɛ jamɔ mli, yɛ adesa weku muu lɛ fɛɛ mli lɛ.—2 Timoteo 3:2-5, 13; 2 Korintobii 4:4; Kpojiemɔ 12:9, 12.
3. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ yiwalɛ eshɛ he ni abaanyɛ atsɛ lɛ tsɛŋemɔ hela lɛ?
3 Yɛ be mli ni wɔboteɔ 1980 afii lɛ amli vii lɛ, belɛ je lɛ hu kɛ yiwalɛ ni etsɔ tamɔ tsɛŋemɔ hela hu miikpe. Yɛ afi 1980 pɛ mli lɛ, abɔ amaniɛ yɛ U.S. Amerika akɛ yiwalɛ nifeemɔi loo awuyelii akpekpei 1.3 ji nɔ ni tee nɔ, eji oha mlijaa 13 fe nyɛsɛɛ afi lɛ, ni mɛi ni gbɔmɛi jeɔ gbe gbeɔ amɛ lɛ ateŋ mɛi ni fa ji mɛi ni eye kɛjɛ afii 25 kɛyashi 44. Yɛ afii nyɔŋma ni ba naagbee yɛ nakai afi lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Britania bɔ amaniɛ akɛ mɛi ni agbe amɛ lɛ ayifalɛ shɛ oha mlijaa 50, mɛi ni atutuaa amɛ ekaa naa, oha mlijaa 300, nifitemɔ, oha mlijaa 200. Yɛ France lɛ, awuyeli etee hiɛ fe oha mlijaa 260 kɛjɛ 1963. Amaniɛbɔɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ baa kɛjɛɔ je lɛŋ he fɛɛ he.
4. Shihilɛ ni adesa yɔɔ mli kɛjɛ 1914 lɛ etsake yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni enɛ teeɔ mɛɛ sanebimɔi ashi?
4 Yinɔsaneŋmalɔ Walter Lagueur bɔ amaniɛ akɛ: “Be ni yɔɔ dani klɛŋklɛŋ Jeŋ Ta lɛ ba lɛ ji be ni mɔbɔnalɛ kɛ mlihilɛ yɔɔ mli babaoo. Eedɔ mi akɛ makɛɛ akɛ adesa wala efee nɔ ni jara waaa kwraa yɛ wɔbe nɛɛ mli—ni efa ko jɛ gbɔmɛi babaoo ni agbe amɛ kɛkɛ yɛ Jeŋ Tai sɔrɔtoi enyɔ ni awuu lɛ mli lɛ. Agbɛnɛ wɔyɛ yiwalɛ he nilelɔi lɛ ni bɛ wala mli yɛ afii ohai 19 lɛ mli lɛ—gbɔmɛi ni kɛɔ akɛ yiwalɛ loo awuyeli hi ni eyɛ fɛo, ákɛ efeɔ nibii kɛhaa bo yɛ jwɛŋmɔ lɛ gbɛfaŋ, ni ákɛ awuyeli he miihia wɔ diɛŋtsɛ.” Kɛjɛ be mli ni klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ fɛ yɛ 1914 kɛbaa nɛɛ yiwalɛ efa babaoo yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Te Nyɔŋmɔ susuɔ nɛkɛ yiwalɛ loo awuyeli nɛɛ he ehaa tɛŋŋ? Te esa akɛ Kristofoi asusu he aha tɛŋŋ?
BƆ NI NYƆNMƆ BUƆ YIWALƐ EHAA
5. (a) Mɛɛ mra be mli yiwalɛ je shishi? (b) Te Yesu tsɔɔ mɔ ni yiwalɛ shishijelɔ lɛ ji mli eha tɛŋŋ?
5 Biblia lɛ tsɔɔ mra be ko yɛ yinɔsane mli, beni “awo shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ kɛ yiwalɛ.” Enɛ ba nɔ ni fe afii 4,300 ni eho nɛ, beni nakai je lɛ je shishi yɛ gbɛ gbonyo nɔ kɛ Adam kɛ Hawa toigbele lɛ ni nɔ ni nyiɛ sɛɛ ji shwiemɔ ni ashwie amɛ kɛjɛ Eden Paradeiso lɛ mli lɛ. Beni be shwieɔ mli lɛ, amɛ klɛŋklɛŋ binuu, Kain, gbe enyɛmi nuu Habel. Nɔ ni ajɛ ŋwɛi aŋma afɔ shi lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Kain jɛ mɔ fɔŋ lɛ mli ni egbe enyɛmi lɛ; ni mɛni hewɔ egbe lɛ lɛ? Ejaakɛ lɛ diɛŋtsɛ enitsumɔi lɛ efɔji ni, shi enyɛmi lɛ nɔ̃ lɛ ja.” (1 Mose 6:11; 1 Yohane 3:12) Yesu tsɔɔ akɛ nakai “mɔ fɔŋ” lɛ ji Abonsam, akɛ: “Gbɔmɔgbelɔ ji lɛ kɛjɛ teteete.” (Yohane 8:44) Kɛjɛ Eden tɔ̃ɔ Satan etswa yinɔsane ko efɔ shi ákɛ mɔ ni woɔ yiwalɛ he hewalɛ yɛ adesai ateŋ.
6. (a) Mɛɛ nibii ni haa ŋmiŋmi mɔɔ mɔ ba yɛ Henok gbii lɛ amli, ni bi ni Yehowa afee mɛni yɛ he? (b) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ ‘ŋɔ’ Henok ‘kɛtee’?
6 Beni Kain gbe Habel sɛɛ lɛ, nakai shishijee je lɛ fite kɛtee hiɛ. Atsi Kain seshinyo Lamek hu ta akɛ gbɔmɔgbelɔ (1 Mose 4:23, 24) Nakai be lɛ mli “Henok [ni jɛ Set mli] ni ji mɔ kpawo kɛjɛ Adam nɔ lɛ gba yɛ [efɔŋfeelɔi ahe] akɛ: ‘Naa! Nuŋtsɔ Yehowa miiba kɛ ekrɔŋkrɔŋbii akpei nyɔŋmanyɔŋmai abɔ, ni ebakojo mɛi fɛɛ, ni eeeka nɔshafeelɔi lɛ yɛ amɛnishai anitsumɔi fɛɛ ni amɛtsu lɛ kɛ wiemɔi wawaai fɛɛ ni eshafeelɔi Nyɔŋmɔ kwalɔi ewie yɛ ehe lɛ hewɔ.’” (Yuda 14, 15) Nyɔŋmɔ jie Henok kɛjɛ nakai je lɛŋ, koni ekɛdamɔ yiwalɛ kɛ efɔŋ ni nakai gbɔmɛi gbohii lɛ feɔ lɛ anaa dɔŋŋ. Kwɛ bɔ ni eshitee kɛmiiya toiŋjɔlɛ “shikpɔŋ hee” ni Yehowa bɔɔ lɛ mli lɛ baafee nyɔmɔwoo kpele aha lɛ!—2 Petro 3:13; Hebribii 11:5.
7. Te fee tɛŋŋ ni yiwalɛ bayi blema je lɛ mli obɔ lɛ?
7 Yɛ Henok nanakaŋsowa Noa gbii lɛ amli lɛ, ŋwɛibɔfoi ata ko bafata mɔ fɔŋ ni anaaa lɛ, Satan he. Mɛnɛɛmɛi ji Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii ni booo lɛ toi kɛtsɔ ba ni amɛba shikpɔŋ nɔ koni amɛkɛ gbɔmɛi abiyei ababote gbalashihilɛ mli lɛ nɔ, ni amɛseshibii lɛ bafee heloo sɔrɔtoi ni yeee egbɔ—Nefilim. Gbɛi nɛɛ shishi ji “Mɛi ni Tswiaa Mɛi Ashi,” ni taakɛ nakai gbɛi lɛ shishi ji lɛ, amɛtee amɛ awuyeli nifeemɔ yɛ gbɔmɛi ateŋ lɛ nɔ. “Amɛji kakalɔi ni yɔɔ gbɛi kɛjɛ blema beebe. . . . Ni Nyɔŋmɔ kɛɛ Noa akɛ: Heloo fɛɛ naagbee eba mihiɛ; ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ eyi obɔ kɛ yiwalɛ ni jɛ amɛ; ni naa, mibakpata amɛ kɛ shikpɔŋ lɛ hiɛ.”—1 Mose 6:1-13.
8. (a) Kɛ akɛ shihilɛ ni je lɛ yɔɔ mli bianɛ lɛ to Noa be lɛ mli nɔ̃ lɛ he lɛ te anaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ Noa shi eha wɔ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔna he sɛɛ kɛtsɔ esɛɛnyiɛmɔ mli?
8 Bɔfo Petro kɛɔ wɔ akɛ: “Nu ŋɔ no be lɛŋ je lɛ, ni ehiɛ kpata. . . . Shi ŋwɛi kɛ shikpɔŋ ni yɔɔ nɛɛ, lɛ [Nyɔŋmɔ] nɔŋŋ ewiemɔ akɛto amɛ aha la, ni akɛ amɛ eto kɛyashi kojomɔ kɛ gbɔmɛi ni kwa Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛkpatamɔ gbi lɛ.” Biblia gbalɛ mlibaa tsɔɔ akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ je nɛɛ ebɛŋkɛ nakai kojomɔ gbi lɛ he kpaakpa. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔje mli? Ojogbaŋŋ, mɛni Noa kɛ eweku lɛ fee? Biblia lɛ kɛɔ wɔ: “Noa kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ. Ni Noa fee nakai; bɔ ni Nyɔŋmɔ fa lɛ lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ efee.” (2 Petro 3:6, 7; 1 Mose 6:9, 22; 7:5) Enɛ fata “jalɛ shiɛlɔ” ni etsɔ lɛ he. Etsɔ ehemɔkɛyeli nɔ “ebu je lɛ fɔ.” (2 Petro 2:5; Hebribii 11:7) Ani esaaa akɛ wɔnyiɛɔ Noa kɛ eweku lɛ nɔkwɛmɔ fɛfɛo lɛ sɛɛ, yɛ be mli ni wɔtaoɔ yiwalaheremɔ kɛjɛɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ jeŋ ni “ka mɔ fɔŋ Iɛ hewalɛ mli” diɛŋtsɛ lɛ?—1 Yohane 5:19.
YIWALƐ MIIYA NƆ BABAOO
9. (a) Mɛni jɛ yiwalɛ ni tee nɔ babaoo yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ mli ba? (b) Mɛni ni tamɔ nakai nɔŋŋ hu tee nɔ yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ, ni mɛni ajɛ mli afee yɛ naagbee kwraa lɛ?
9 Yiwalɛ tee nɔ babaoo yɛ je lɛŋ dani Nu Afua Kpeteŋkpele lɛ ba—kɛyashi be mli ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ fɔbuu kojomɔ ba ni ekpata mɛi ni fiteɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahiɛ. (1 Mose 6:13, 17) Kɛjɛ Noa nanakaŋsowa Nimrod, “gbɔbilɔ kpanaa ni teɔ shi woɔ Yehowa” lɛ gbii lɛ amli kɛbaa nɛɛ, yiwalɛ etee nɔ babaoo kɛtsɔ yinɔi lɛ amli, ekolɛ eje shishi fiofio, kɛkɛ ni emli bawo wu. (1 Mose 10:1, 6, 8, 9) Be shɛ ni klante ba, kɛkɛ ni gai kɛ gaimlibii, akplɔ; ni yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, tu, okpɛlɛm kɛ tawuu nii krokomɛi. Shi Jeŋ Ta I ni je shishi yɛ 1914 lɛ kɛ yiwalɛ tawuu nii heei ni yɔɔ naakpɛɛ ba—kɔɔyɔŋ lɛlɛ, tawuu tsɔne, ebɔɔ ni akɛwoɔ kɔɔyɔŋ. Yɛ nakai ta lɛ mli lɛ, ŋshɔ shishi ta lɛji ha ŋmiŋmi mɔmɔ mɛi pii, ni tsɔnei ni akɛfee tũi gbe mɛi akpekpei abɔ.
10. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu gbalɛ ni kɔɔ nibii ni baaba yɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ nɔ” lɛ eba mli? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkpa gbɛ akɛ etsɛŋ ni Yehowa baatsu fɔbuu kojomɔ he nii lɛ?
10 Nuŋtsɔ Yesu Kristo egba nii ni tamɔ nɛkɛ ni baaba yɛ “Nuŋtsɔ lɛ gbi lɛ nɔ” yɛ he ni wɔbaje kɛjɛ 1914 lɛ efɔ shi. (Kpojiemɔ 1:10) Etsɔɔ bɔ ni ebaata okpɔŋɔ yɛŋ nɔ akɛ Maŋtsɛ ni awo lɛ ehee, ni okpɔŋɔnɔtalɔ kroko ta okpɔŋɔ tsuru ko nɔ kɛnyiɛ esɛɛ lɛ mli. Aha mɔ nɛɛ “hegbɛ koni ejie hejɔlɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛgbegbee amɛhe, ni aha lɛ klante kpeteŋkpele ko”—klante kɛha Je Muu Fɛɛ Ta. Amrɔ nɛɛ nakai okadi klante lɛ damɔ shi kɛha dɛŋdadei ni akɛyeɔ awui ni yɔɔ gbeyei fe fɛɛ eko ni gbɔmɔ efee ni egbɛ eshwa, ni nuklea osramaŋi ni amɛhewalɛ ni ábua naa lɛ baanyɛ atsumɔ adesai fɛɛ kɛjɛ shikpɔŋ nɔ shii abɔ lɛ fata he! Kɛji akɛ Nefilim asaabui loo oblaŋi, kɛ adesai anɔfɔŋfeemɔ babaoo yɛ Noa gbii lɛ amli ha Yehowa ‘kpata adesai ahiɛ ejaakɛ shikpɔŋ lɛ nɔ eyi obɔ kɛ yiwalɛ yɛ amɛhewɔ’ lɛ, enyiɛ nɔŋŋ ni esaaa akɛ wɔkpaa jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Yehowa gbɛ akɛ ‘ebaakpata mɛi ni fiteɔ shikpɔŋ lɛ ahiɛ’ ŋmɛnɛ! (1 Mose 6:4, 7, 13; Kpojiemɔ 6:1-4; 11:18) Yɛ be mli ni ewieɔ gbɔmɛi ni sheee Nyɔŋmɔ gbeyei ni yɔɔ wɔgbii nɛɛ amli lɛ ahe lɛ, Nuŋtsɔ Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Shi bɔ ni Noa gbii lɛ fee lɛ, nakai nɔŋŋ ba ni gbɔmɔ Bi lɛ eba lɛ baatamɔ. . . . Amɛkwɛɛɛ nɔ ni yaa nɔ lɛ kɛyashi nu afua lɛ ba ni ebaloo amɛ fɛɛ kɛtee.”—Mateo 24:37, 39, New World Translation.
BƆ NI KRISTOFONYO BUƆ YIWALƐ EHAA
11. (a) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ kpɛlɛ tai ni blema Israel wuu lɛ anɔ lɛ? (b) Te esa akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo abu ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tawuu lɛ amɛha tɛŋŋ? (Okɛto 2 Korintobii 10:3, 4 he.)
11 Eji anɔkwale akɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema bei amli lɛ wuu ta. Shi esa akɛ wɔkai akɛ nomɛi lɛ teokrase tai ni, nɔ ni Nyɔŋmɔ fã. Israel wuu kɛ yiŋtoo akɛ eeshwie jeŋmaji ni jaa daimonioi ni amɛfite lɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ “shikpɔŋ” lɛ nɔ, (3 Mose 18:24-27; 5 Mose 7:1-6) Ani jeŋmaji lɛ atai, titri lɛ nɔ ni áwuu kɛha jeŋ nɔyeli kɛjɛ 1914 lɛ ji tai ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ? Kɛ Katolekbii gbe Katolekbii, Protestantbii gbe Protestantbii, Budhafoi gbe Budhafoi, aloo Muslimbii gbe Muslimbii lɛ, ani amɛmiihi shi yɛ Nyɔŋmɔ ni “lá kome eŋɔfee adesai fɛɛ” lɛ suɔmɔnaa nifeemɔ naa? Te esa akɛ Kristo,‘Toiŋjɔlɛ Lumɔ lɛ abu lashishwiemɔ ni tee nɔ yɛ Kristendom teŋ beni Jeŋ Ta I kɛ Jeŋ Ta II je shishi lɛ eha tɛŋŋ? (Bɔfoi lɛ Asaji 17:24-26; Yesaia 9:5) Nyɛhaa wɔkwɛa tɛi heei ni nɔ kwɔlɔ ni Toiŋjɔlɛ Lumɔ lɛ kɛmamɔ shi eha Kristofoi dani ekɛ yiwalɛ gbele kpe nɔŋŋ lɛ.
12, 13. (a) Mɛni hewɔ Yesu kwɛ ni ekaselɔi lɛ kɛ klantei awula amɛhe lɛ? (b) Kɛkɛ ni Yesu ha mɛni fee faŋŋ yɛ teokrase tawuu he?
12 Akɛni enitsumɔ akɛ mɔ ni baaha gbalɛ aba mli lɛ yɔɔ ejwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ gbɛkɛ ni tsɔ be ni akɛmɔ lɛ lɛ hiɛ lɛ akɛ: “Mɔ ni bɛ klante lɛ, ha ni ehɔɔ etade ni ekɛhe eko. Ejaakɛ miikɛɛnyɛ akɛ, nɔ ni aŋma nɛɛ hu, ja eba mli yɛ mihewɔ, akɛ: ‘Ni abu lɛ ashi mlatɔlɔi anɔ.’” Beni amɛha hetoo akɛ, “Nuŋtsɔ, naa, klantei enyɔ nɛ” lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Efa.” (Luka 22:36-38) Efa kɛha mɛni? Koni eha Kristofoi anu nikasemɔ ko ni he hiaa waa shishi.
13 Lɛlɛŋ, yiŋtoo ko bɛ ni mli wa fe ni akɛ klante aaatsu nii ni akɛfa Nyɔŋmɔ Bi lɛ diɛŋtsɛ he! Shi ejeee Nyɔmɔ suɔmɔnaa nii akɛ aaaŋmɛɛ Yesu he yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. No hewɔ lɛ beni bɔfo Petro kɛ eklante lɛ fo osɔfo nukpa lɛ tsulɔ lɛ toi lɛ, Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Ŋɔɔ oklante lɛ oto etoohe; ejaakɛ mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ.” (Mateo 26:52, 53; Yohane 18:10, 11) No hewɔ lɛ Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ kɛjɛ nakai be lɛ nɔ kɛyaa lɛ teokrase tawuu lɛ efeŋ heloo naa nɔ̃ dɔŋŋ.
14. Taakɛ Yesu wie lɛ, mɛni yɔɔ ‘je lɛŋ ni ajɛɛɛ’ lɛ mli?
14 Enɛ kɛ nɔ ni Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ ekaselɔi lɛ nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ lɛ kpaa gbee kwraa, ákɛ abaawa amɛyi akɛni ‘amɛjɛɛɛ je lɛŋ’ lɛ hewɔ. Ekɛ Yesu sɔlemɔ kɛha e-Tsɛ lɛ yɛ nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ, nɔ̃ mli ni ekɛɛ akɛ ekaselɔi lɛ “jɛɛɛ je lɛŋ” tamɔ bɔ ni lɛ hu ejɛɛɛ je lɛŋ lɛ kpaa gbee. Ekɛ nɔ ni Yesu kɛɛ Pilato lɛ yaa pɛpɛɛpɛ: “Mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛŋ; mimaŋtsɛyeli lɛ jɛ je nɛɛ mli jikulɛ, misɔɔlɔi lɛ aaapele he koni akaŋɔ mi aha Yudafoi lɛ; shi enɛɛ lɛ, mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ biɛ.”—Yohane 15:19, 20; 17:14-16; 18:36.
15. (a) Mɛɛ ekomefeemɔ jeŋ ni atsi he kɛjɛ he lɛ kɛba? (b) Te atsɔɔ ekomefeemɔ nɛɛ mli yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ yɛ Yesaia 2:2-4 aha tɛŋŋ?
15 Ani amrɔ nɛɛ otsi ohe kɛjɛ je lɛ kɛ eyiwalɛ gbɛi lɛ ahe, tamɔ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli? Kɛji nakai ni lɛ, no Iɛ óba koni obana jeŋ fɛɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni Yehowa Odasefoi pɛ naa mli gbɛfaŋnɔ lɛ eko. Eji ekomefeemɔ ni toiboo kɛha Nyɔŋmɔ mlai kɛ esuɔmɔnaa nii kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbi nɛɛ kɛbaa. Amrɔ nɛɛ Kristofoi “asafo babaoo” ko ni jɛ “jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ majianɔ wiemɔi amli” ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ miiho yuu kɛmiiya Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ mli kɛ́ha jamɔ. (Kpojiemɔ 7:9, 10, 15) Átsɔɔ bɔ ni amɛji yɛ Yesaia 2:2-4: “Ni aaaba mli akɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ, Yehowa we lɛ gɔŋ lɛ aaama shi yɛ gɔji lɛ ayiteaŋ, ni aaawo enɔ fe gɔŋkpɔi lɛ; ni jeŋmaji fɛɛ aaaho kɛaaba he; ni majimaji pii aaatee ayakɛɛ akɛ: Nyɛbaa ni wɔyakwɔa Yehowa gɔŋ lɛ, kɛyaa Yakob Nyɔŋmɔ lɛ we lɛ, koni etsɔɔ wɔ egbɛi lɛ, ni wɔnyiɛ etempɔŋi lɛ anɔ! Ejaakɛ mla lɛ, Zion ebaajɛ, ni Yehowa wiemɔ lɛ, Yerusalem ebaajɛ. Ni eeekojo jeŋmaji lɛ ateŋ, ni eeeka maji babaoo; ni amɛkɛ amɛklantei aaasɔ̃ kɔii ni amɛkɛ amɛkplɔi hu aaasɔ̃ adedai. Jeŋmaŋ ko woŋ klante nɔ eshiŋ jeŋmaŋ ko, ni amɛkaseŋ tawuu dɔŋŋ.”
16. (a) Esoro Yehowa Odasefoi yɛ je lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni Mika 4:1-5 gbaa yɛ Nyɔŋmɔ webii ashweremɔ he, nɔ̃ hewɔ ni eba lɛ nakai kɛ nɔ ni baajɛ mli aba yɛ naagbee? (d) Mɛni haa sanebimɔ kroko teɔ shi?
16 Amɛjeee maŋhedɔlɔi ni tekeɔ nɔ, ni fɔ̃ɔ aflaŋai, shi moŋ gbɔmɛi ni amɛfee ekome ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli. Amɛji mɛi ni kɛ amɛhe wooo je ni kɛ ehe wuɔ ta nɛɛ mli, amɛdamɔɔɔ afa ko amɛshiii afa ko. Yɛ be mli ni etsɔɔ bɔ ni ‘amɛkɛ amɛklantei aaasɔ̃ kɔii’ ahã lɛ sɛɛ lɛ, Mika 4:1-5 tsɔɔ amɛmumɔŋ shweremɔ kɛ gbɛkpamɔ ni ka amɛhiɛ ákɛ amɛaahi shi daa yɛ shikpɔŋ nɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ mli, akɛ: “Ejaakɛ majimaji lɛ fɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nyiɛɔ yɛ enyɔŋmɔ gbɛi amli; shi wɔ lɛ, wɔɔnyiɛ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ gbɛi amli kɛaatee naanɔi anaanɔ.” Shi yɛ be mli ni wɔyaa nɔ wɔnyiɛɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi amli lɛ, wɔkɛ nɔnyɛɛ babaoo ni jɛ yiwalɛ je lɛ mli lɛ kpeɔ. Te esa akɛ wɔdamɔ shihilɛi ni baanyɛ ate shi lɛ anaa wɔha tɛŋŋ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ kɛ Biblia mli hetoo haa sanebimɔ nɛɛ.c
[Shishigbɛ niŋmai]
a New World Translation, King James Version, Douay Version, English Revised Version, Moffatt, The Living Bible.
b New World Translation, The New English Bible.
c (Ajie kɛjɛ July 15, 1983 Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ mli)
Mɛɛ hetooi akɛbaaha nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ:
□ Te jeŋ shihilɛ lɛ tsɔɔ akɛ wɔbe nɛɛ ji naagbee be lɛ ha tɛŋŋ?
□ Taakɛ nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ 1 Mose lɛ tsɔɔ lɛ, te Nyɔŋmɔ buɔ yiwalɛ tɛŋŋ?
□ Noa gbii lɛ kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbii nɛɛ je amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
□ Yɛ nɔ ni kɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ kɛ ewiemɔi kpaa gbee lɛ, esa akɛ Kristofoi atsi amɛhe kɛjɛ mɛni he?
□ Mɛni Yesaia 2:2-4 kɛ Mika 4:1-5 kɛɔ wɔ yɛ bɔ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ aaanyiɛ lɛ he, kɛ nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ hu he?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Yesu kɛɛ, “Mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ”
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]
“Naagbee gbii” lɛ ji “gbeyeishemɔ bei” lɛlɛŋ
Nɔ ni adafitswaa woji nɛɛ tsɔɔ ji akɛ: Gbɔmɛi 8 gboi yɛ yiwalɛ otsi lɛ naagbee mli
Yiwalɛ ákɛ tsɛŋemɔ hela
Afi 83 tamɔ yiwalɛ be ni eho lɛ pɛpɛɛpɛ