Kasemɔ Toiboo Kɛtsɔ Tsɔsemɔ Nɔkpɛlɛmɔ Nɔ
FEEMƆ he mfoniri okwɛ, ni odamɔ gɔŋ grɔŋŋ ko nɔ kɛ henumɔ akɛ oyashɛ je lɛ yiteŋ tɔŋŋ diɛŋtsɛ agbɛnɛ. Mɛɛ heyeli henumɔ ko ni haa mɔ miishɛɛ nɛ!
Shi kɛlɛ, husu diɛŋtsɛ ko yɛ oheyeli lɛ he. Graviti mla ni gbalaa nii kɛbaa shikpɔŋ lɛ tsĩɔ ohetsimɔ naa; tɔmɔ koome pɛ ni oootɔ̃ lɛ kɛ amanehulu baaba. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kwɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ akɛ ooole akɛ nakai graviti mla koome lɛ nɔŋŋ haaa ofã kɛya kɔɔyɔɔŋ ni oka jɛmɛ lɛ. No hewɔ lɛ eka shi faŋŋ akɛ ohilɛ hewɔ mla lɛ yɔɔ lɛ. Husui ni ejeɔ ewoɔ ohetsimɔ he, yɛ nakai gɔŋ lɛ yiteŋ lɛ nɔkpɛlɛmɔ he baa sɛɛnamɔ, ehereɔ oyiwala po.
Hɛɛ, bei komɛi lɛ ekolɛ mlai, kɛ toiboo ni wɔɔfee wɔha amɛ lɛ baafo wɔheyeli he husu, shi ani enɛ haa toiboo feɔ nɔ ni asumɔɔɔ?
Bɔ ni Nyɔŋmɔ Buɔ Toiboo Ehaa
Akɛ “Bɔlɔ Kpeteŋkpele” lɛ, Yehowa ji “wala nu bu” lɛ. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, eja jogbaŋŋ akɛ ebɔɔnii fɛɛ aaafee toiboo amɛha lɛ. Beni ejieɔ su ni ja jogbaŋŋ kpo lɛ, lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Nyɛbaa ni wɔbumɔa shi ni wɔjaa lɛ, ni wɔkulaa shi yɛ Yehowa wɔ Feelɔ lɛ hiɛ. Ejaakɛ lɛ ji wɔ-Nyɔŋmɔ, ni wɔ lɛ, elɛɛhe lɛ maŋ kɛ edɛŋ tooi ji wɔ.”—Jajelɔ 12:1; Lala 36:10; 95:6, 7.
Kɛjɛ shishijee mli tɔŋŋ ni Yehowa bi ni ebɔɔnii afee toiboo amɛha lɛ. Shihilɛ mli ni Adam kɛ Hawa baaya nɔ amɛhi yɛ Paradeiso mli lɛ damɔ toiboo nɔ. (1 Mose 2:16, 17 ) Nakai nɔŋŋ akpaa toiboo hu gbɛ kɛjɛɔ ŋwɛibɔfoi aŋɔɔ, eyɛ mli akɛ amɛji wala mli bɔɔnii ni nɔ kwɔlɔ fe adesai. Akɛni nɛkɛ mumɔŋ bɔɔnii nɛɛ ateŋ mɛi komɛi “booo toi, beni Nyɔŋmɔ ŋmɛ etsui shi ni emɛ amɛ aahu yɛ Noa gbii lɛ amli” lɛ hewɔ lɛ, agbala amɛtoi kɛtsɔ mɔ̃ɔmɔ ni amɔmɔ amɛ awo “gbohiiaje bu lɛ mli, ni [a]ŋɔ amɛ aha akɛ akɛ amɛ ato aha kojomɔ” lɛ nɔ.—1 Petro 3:19, 20; 2 Petro 2:4.
Kɛji wɔɔkɛɛ yɛ faŋŋ mli lɛ, Nyɔŋmɔ buɔ toiboo ni wɔɔfee lɛ akɛ taomɔ nii kɛha enɔkpɛlɛmɔ namɔ. Wɔkaneɔ akɛ: “Ani Yehowa naa shãa afɔlei kɛ gbee afɔlei ahe tsui tamɔ Yehowa gbee toiboo lo? Naa! Toiboo hi fe afɔle, ni ninumɔ hu hi fe tooi agboi afɔ.”—1 Samuel 15:22.
Esa akɛ Akase—Mɛni Hewɔ ni Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
Toiboo haa anaa jalɛ shidaamɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, no hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔkase! Taakɛ akaseɔ maŋsɛɛ wiemɔ lɛ, abaanyɛ akase su ni ji toiboo lɛ yɛ be mli ni wɔdarako. No hewɔ ni Biblia lɛ maa gbekɛbii atsɔsemɔ kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔŋŋ nɔ mi waa lɛ.—Yoshua 8:35.
Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ bii komɛi teɔ shi woɔ Biblia susumɔ nɛɛ, ni amɛkɛɔ akɛ toiboo ni abiɔ kɛjɛɔ gbekɛbii adɛŋ lɛ tamɔ jwɛŋmɔ tsakemɔ yɛ ekaa naa. Amɛkɛɔ akɛ esa akɛ aŋmɛ gbekɛbii agbɛ ni amɛkɛ amɛsusumɔi kɛ tɛi ni amɛ diɛŋtsɛ amɛfɔlɔ amɛha amɛhe ni amɛtaoɔ amɛhi shi yɛ naa lɛ atsu nii, ní onukpai jɛɛɛ sɛɛ amɛkɛ amɛhe wooo mli.
Shi yɛ 1960 afii lɛ amli beni fɔlɔi pii ná nɛkɛ jwɛŋmɔ nɛɛ, no mli lɛ Wilhelm Hansen, ni ji tsɔɔlɔ, niŋmalɔ, kɛ jwɛŋmɔ he nilelɔ lɛ kɛ amɛ kpaaa gbee. Eŋma akɛ: “Kɛha gbekɛ ni yɔɔ eshishijee beaŋ, beni wekukpaa ni ka ekɛ efɔlɔi ateŋ lɛ ka he emli wa lolo lɛ, ‘efɔŋ’ ji nɔ ni fɔlɔi lɛ guɔ, ni ‘ekpakpa’ ji nɔ ni amɛjieɔ yi akɛ esa. No hewɔ lɛ, toiboo pɛ kudɔɔ gbekɛ lɛ yɛ jeŋba kpakpa kɛ subaŋi kpakpai titrii ni he hiaa lɛ mli, ni nomɛi ni eyɔɔ lɛ nɔ wekukpaa ni baahi ekɛ jeŋba kpakpa teŋ lɛ damɔ.”—Okɛto Abɛi 22:15 he.
Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa bɔ ni ehe hiaa ni wɔkase toiboo lɛ nɔ mi. Wɔkaneɔ akɛ: “Mile, O NUŊTSƆ, akɛ jeee gbɔmɔ ko halaa lɛ diɛŋtsɛ egbɛ̀i; ni ebɛ gbɔmɔ dɛŋ akɛ eeekpɛ eyiŋ yɛ eshihilɛ gbɛ hu he.” (Yeremia 10:23, The New English Bible) Nɔkwɛmɔ nii babaoo yɛ yinɔsane mli ni tsɔɔ bɔ ni adesai ehala amɛ diɛŋtsɛ amɛshihilɛ gbɛ yɛ tɛi ni amɛ diɛŋtsɛ amɛfɔlɔ lɛ anaa ni amɛyabote naagbai ni yɔɔ hiɛdɔɔ mli yɛ nakai feemɔ hewɔ. Mɛni hewɔ enɛ fɔɔ baa nakai lɛ? Akɛni adesai bɛ ŋaalee, nilee, kɛ saneshishinumɔ ni amɛkɛaajaje amɛshihilɛ gbɛ ni mɔ ko yelikɛbuamɔ bɛ mli lɛ hewɔ. Ni nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, amɛyɛ henumɔ ko ni akɛfɔ amɛ ni haa amɛfeɔ yiŋkpɛi ni ejaaa. Yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, Yehowa wie gbɔmɔ he akɛ: “Gbɔmɔ tsuiŋ jwɛŋmɔ lɛ efɔŋ ji kɛjɛ egbekɛbiiashi.”—1 Mose 8:21.
Enɛ hewɔ lɛ, akɛ henumɔ fɔɔɔ mɔ ko akɛ ebo Yehowa toi. Esa akɛ wɔdu wɔwo wɔbii lɛ amli ni wɔya nɔ wɔkase aahu yɛ wɔshihilɛ be mli fɛɛ. Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ana su ni Maŋtsɛ David na yɛ etsui mli lɛ eko, mɔ ni ŋma akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛi lɛ, ha male otempɔŋi lɛ. Ha manyiɛ onɔkwale lɛ mli, ni otsɔɔ mi nii; ejaakɛ bo ji miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ. Bo gbɛ mikwɛɔ daa nɛɛ.”—Lala 25:4, 5.
Tsɔɔmɔ Toiboo Kɛtsɔ Toiboo Feemɔ Nɔ
Yesu nyɛ kɛ etsɛ ni lɛ lɛ lɛ le shihilɛ ni kɔɔ Yesu fɔmɔhe lɛ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ amɛyoo akɛ ebaatsu gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa he nii yɛ Yehowa yiŋtoi amlibaa mli. (Okɛto Luka 1:35, 46, 47 he.) Yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ, wiemɔ ni ji “Naa! Yehowa gboshinii ni ehaa ji bii” lɛ bana shishinumɔ krɛdɛɛ ko kɛha amɛ. (Lala 127:3) Amɛbayoo sɔ̃ kpele ni ka amɛnɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni no tsirɛ amɛ ni amɛbo Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi atoi, tamɔ beni akɛɛ amɛ akɛ amɛjo foi kɛya Mizraim, aloo sɛɛ mli beni akɛɛ amɛya Galilea lɛ.—Mateo 2:1-23.
Yesu fɔlɔi lɛ yoo gbɛnaa nii hu ni ka amɛnɔ yɛ tsɔsemɔ gbɛfaŋ. Eji anɔkwale akɛ, beni eyɔɔ shihilɛ mli ni ebatsɔko adesa lɛ, Yesu feɔ toiboo be fɛɛ be. Shi beni eyɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ, ekase toiboo yɛ shihilɛi ni yɔɔ sɔrɔto kwraa shishi. Nɔ kome ji akɛ, esa akɛ efee toiboo eha fɔlɔi ni yeee emuu ejaakɛ ehe hiaa ni gbekɛ ni eye emuu po lɛ ana tsɔsemɔ ni akɛaaha lɛ akɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛ nitsɔɔmɔ. Ni efɔlɔi kɛ enɛ ha lɛ. Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, tsɔsemɔ ni akɛaaha lɛ akɛ toigbalamɔ lɛ he ehiaaa. Yesu feɔ toiboo be fɛɛ be; akɛɛɛ lɛ nɔ kome shii enyɔ. Wɔkaneɔ akɛ: “Kɛkɛ ni ekɛ amɛ [efɔlɔi lɛ] yiŋ kɛtee shia yɛ Nazaret ni efee toiboo eha amɛ.”—Luka 2:51, Phillips.
Yosef kɛ Maria le bɔ ni amɛaafee hu ni amɛtsɔɔ Yesu nii kɛtsɔ nɔkwɛmɔ nɔ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ “daa afi lɛ efɔlɔi lɛ yaa Yerusalem, amɛyayeɔ hehoo gbijurɔ.” (Luka 2:41) Akɛni Yosef toɔ gbɛjianɔ koni ekɛ eweku lɛ afata ehe kɛya hewɔ lɛ, etsɔɔ akɛ esusuɔ amɛmumɔŋ hilɛ he jogbaŋŋ, ni ekɛ hiɛdɔɔ susuɔ Yehowa jamɔ hu he. Nakai nɔŋŋ hu fɔlɔi baanyɛ atsɔɔ amɛbii lɛ toiboo ŋmɛnɛ, kɛtsɔ toiboo ni amɛ diɛŋtsɛ amɛfeɔ yɛ jamɔ he saji amli lɛ nɔ.
Yɛ tsɔsemɔ kpakpa ni Yosef kɛ Maria kɛha yɛ jalɛ mli lɛ hewɔ lɛ, “Yesu tee ehiɛ yɛ nilee kɛ dalɛ kɛ duromɔ mli yɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ahiɛ.” Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa nɛ kɛha fɔlɔi ni ji Kristofoi akɛ amɛaanyiɛ sɛɛ ŋmɛnɛ!—Luka 2:52.
“Nyɛboa . . . Toi yɛ Nibii Fɛɛ Gbɛfaŋ”
“Nyɛ bii lɛ, nyɛboa nyɛfɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ, ejaakɛ no sa Nuŋtsɔ lɛ hiɛ jogbaŋŋ.” (Kolosebii 3:20) Yesu baanyɛ abo efɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ ejaakɛ toiboo ni amɛfeɔ amɛhaa Yehowa lɛ tsi amɛnaa koni amɛkabi nɔ ko ni kɛ Yehowa suɔmɔnaa nii kpaaa gbɛɛ kɛmiijɛ Yesu—aloo enyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ—adɛŋ.
Fɔlɔi pii hu kɛ omanyeyeli miitsɔɔ amɛbii lɛ anii ŋmɛnɛ ni amɛfee toiboo yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli. Bo tsɛmɛi etɛ, ni amrɔ nɛɛ amɛbii atsɔsemɔ afii lɛ eho etee, ni amrɔ nɛɛ amɛmiisɔmɔ yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine ko mli lɛ atoi.
Theo wie bɔ ni ekɛ eŋa tsɔse bihii enumɔ amɛha lɛ he. Ekɛɛ: “Ehe miihia ni oha gbekɛbii lɛ ale kɛjɛ shishijee kwraa akɛ wɔ onukpai lɛ hu nyɛɔ wɔtɔ̃ɔ. Mɔbɔ sane ji akɛ, wɔfeɔ nakai shii abɔ po, ni esa akɛ wɔbi wɔŋwɛi Tsɛ lɛ be fɛɛ be ni ekɛfa wɔ ni eye ebua wɔ. Wɔje gbɛ wɔŋmɛ wɔbii lɛ agbɛ koni amɛna akɛ bɔ ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkpee obalaŋtaiaŋ haomɔi anaa lɛ, wɔ hu wɔmiibɔ mɔdɛŋ ni wɔkpee onukpai ahaomɔi anaa.”
Kɛji gbekɛ ko baakase toiboo lɛ, no lɛ suɔmɔ wekukpaa ni aaaka ekɛ efɔlɔi ateŋ lɛ he miihia waa. Hermann wie yɛ eŋa he akɛ: “Jeee gbekɛbii hii lɛ anyɛ kɛkɛ ji lɛ, shi moŋ amɛnaanyo hu. Amɛna enɛ he miishɛɛ waa, no hewɔ lɛ ewaaa haaa amɛ akɛ amɛaafee toiboo.” Kɛkɛ ni ekɛ ŋaawoo krɛdɛɛ ko fata he kɛtsɔɔ bɔ ni aaafee ni fɔlɔ-kɛ-bi wekukpaa lɛ aya hiɛ, ni ekɛɛ: “Wɔje gbɛ wɔhi shi afi babaoo ni wɔbɛ tsɔne ni akɛshaa nii amli, ni tsɔɔ akɛ esa akɛ akɛ niji asha mli ni atsumɔ mli hu. Wɔkɛ emlitsuumɔ lɛ wo wɔbihii lɛ adɛŋ, ni amɛtoɔ naa amɛtsuɔ. Ebafee be ni hi jogbaŋŋ kɛha wɔkɛ amɛ trukaa sanegbaa.”
Fɔlɔ-kɛ-bi wekukpaa ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ bafeɔ wekukpaa ni sa akɛ eka Kristofonyo kɛ Yehowa teŋ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ. Rudolf tsɔɔ bɔ ni ekɛ eŋa fee ni amɛkɛye amɛbua amɛbihii enyɔ lɛ ni amɛkɛto wekukpaa ni tamɔ nɛkɛ shishi: “Wɔ nɔdaamɔ nɔ ji daa weku nikasemɔ. Wɔkɛ saneyitsei saŋŋ ni sa ha gbekɛbii lɛ koni amɛyatao mli. Wɔfeɔ wɔ Biblia kanemɔ lɛ hu kutuu ni no sɛɛ lɛ wɔsusuɔ emli sane lɛ he. Wɔbihii lɛ na akɛ Yehowa kpaa toiboo gbɛ kɛjɛɔ fɔlɔi adɛŋ, ni jeee kɛmiijɛ gbekɛbii pɛ adɛŋ.”
Fɔlɔi Kristofoi yooɔ akɛ ŋmalɛ ni jɛ mumɔŋ ni kɛɔ akɛ “Tsɔsemɔ kamɔi lɛ, wala gbɛ ni” lɛ kɔɔ amɛ hu amɛhe tamɔ bɔ ni ekɔɔ amɛbii ahe lɛ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ eyɛ mli akɛ sɔ̃ ka gbekɛbii lɛ anɔ akɛ amɛbo amɛfɔlɔi atoi yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ moŋ, shi esa akɛ fɔlɔi hu afee toiboo yɛ nibii fɛɛ ni Yehowa biɔ yɛ amɛdɛŋ lɛ gbɛfaŋ. Kɛfata fɔlɔ-kɛ-bi wekukpaa ni aaaha emli awa lɛ he lɛ, fɔlɔi kɛ bii lɛ hu baasumɔ ni amɛha wekukpaa ni ka amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli awa.—Abɛi 6:23.
Okɛ Jwɛŋmɔ Kpakpa Asusu Toiboo He
Kwɛ bɔ ni wɔɔnyɛ wɔda shi waa wɔha akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ bii atsɔsemɔ he ŋaawoo ni anyɛɔ atsuɔ he nii nɛkɛ haa! (Kwɛmɔ akrabatsa lɛ.) Bii ni kaseɔ toiboo kɛjɛɔ fɔlɔi ni tsɔseɔ amɛ yɛ jalɛ mli lɛ adɛŋ lɛ ji miishɛɛ jɛɛhe diɛŋtsɛ kɛha Kristofoi anyɛmi-feemɔ lɛ fɛɛ.
Akɛni toiboo kɛha Nyɔŋmɔ tsɔɔ wala hewɔ lɛ, esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ susumɔ ni wɔɔsusu naatsii ni Nyɔŋmɔ famɔ kɛbaa wɔ diɛŋtsɛ wɔheyeli nɔ lɛ akɛ shwɛmɔ sane—yɛ be kuku po mli lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ wɔbaanyɛ wɔtsi graviti mla lɛ wɔfɔ afa fioo. Kwɛ bɔ ni wɔɔna miishɛɛ waa akɛ wɔɔnyɛ wɔtu kɛjɛ gɔŋ ko yiteŋ kɛya shɔŋŋ yɛ kɔɔyɔɔ mli ni nɔ ko kwraa bɛ ni baatsi wɔheyeli lɛ naa! Shi mɛni baaba kɛji nibii ba bɔ ni eyɔɔ daa lɛ? Susumɔ shigbeemɔ ni mɛɔ wɔ lɛ he okwɛ!
Toiboo kasemɔ kɛtsɔ tsɔsemɔ nɔkpɛlɛmɔ nɔ lɛ yeɔ ebuaa kɛha subaŋ ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ hiɛyaa, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔleɔ wɔgbɔjɔmɔi. Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkabi babaoo tsɔ ni wɔfee mɛi ni nuuu mɛikrokomɛi agbɛfaŋ nii kɛ amɛhiamɔ nii ahe amɛhaaa amɛ. Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ yiŋkɔshikɔshi-feemɔ he. Yɛ ekukufoo mli lɛ, ekɛ miishɛɛ baa.
No hewɔ lɛ, kɛ onukpa ji bo jio, gbekɛ ji bo jio, kasemɔ toiboo kɛtsɔ tsɔsemɔ nɔkpɛlɛmɔ nɔ koni “ahi ahao” ni agbɛnɛ hu “otsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Efesobii 6:1-3) Namɔ sumɔɔ ni ekɛ gbɛkpamɔ ni eyɔɔ akɛ eeehi shi kɛya naanɔ lɛ awo oshara mli kɛtsɔ kasemɔ ni ekaseŋ toiboo kɛtsɔ tsɔsemɔ nɔ ni ekpɛlɛŋ lɛ nɔ?—Yohane 11:26.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 29]
FƆLƆI, NYƐTSƆƆA TOIBOO KƐTSƆ TSƆSEMƆ YƐ JALƐ Mll LƐ NƆ
1. Nyɛdamɔa Ŋmalɛ mli mlai kɛ shishitoo mlai anɔ nyɛkɛ tsɔsemɔ ahaa.
2. Nyɛtsɔsea, jeee kɛtsɔ toiboo ni nyɛaabi ni afee lɛ pɛ nɔ, shi moŋ kɛtsɔ nɔ hewɔ ni toiboo feemɔ ji nilee gbɛ lɛ mligbalamɔ nɔ.—Mateo 11:19b.
3. Kaatsɔ mlifu loo bolɔmɔ nɔ okɛ tsɔsemɔ miiha—Efesobii 4:31, 32.
4. Okɛ tsɔsemɔ aha yɛ suɔmɔ kɛ mɔ hesusumɔ wekukpaa mli miishɛɛ mli.—Kolosebii 3:21; 1 Tesalonikabii 2:7, 8; Hebribii 12:5-8.
5. Nyɛtsɔsea gbekɛbii lɛ kɛjɛa amɛgbekɛbiiashi.—2 Timoteo 3:14, 15.
6. Okɛ tsɔsemɔ aha daa ni etsa nɔ be fɛɛ be.—5 Mose 6:6-9; 1 Tesalonikabii 2:11, 12.
7. Tsɔsemɔ ohe klɛŋklɛŋ ni otsɔ nakai feemɔ nɔ otsɔɔ nii kɛtsɔ nɔkwɛmɔ nɔ nɔ.—Yohane 13:15; okɛto Mateo 23:2, 3 he.
8. Okɛ tsɔsemɔ aha kɛ hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ Yehowa mli, ni otsɔ sɔlemɔ nɔ okpa eyelikɛbuamɔ he fai.—Kojolɔi 13:8-10.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]
“Tsɔsemɔ kamɔi lɛ, wala gbɛ ni”