Obaanyɛ Oŋmɛ Otsui Shi Kɛyashi Naagbee
“[Nyɛhaa] wɔkɛ tsuishitoo ada foi ni kã wɔhiɛ lɛ.”—HEBRIBII 12:1.
1, 2. Ákɛ aŋmɛ tsui shi lɛ tsɔɔ mɛni?
BƆFO Paulo ŋma klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Hebri Kristofoi lɛ akɛ: “Tsuishitoo ehia nyɛ.” (Hebribii 10:36) Beni bɔfo Petro hu maa bɔ ni nɛkɛ su nɛɛ he hiaa lɛ nɔ mi lɛ, ewo Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nyɛkɛ tsuishiŋmɛɛ . . . afataa nyɛ hemɔkɛyeli he.” (2 Petro 1:5, 6, NW) Shi mɛni diɛŋtsɛ ji tsuishiŋmɛɛ?
2 Hela-Blɔfo wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko tsɔɔ Hela feemɔ wiemɔ kɛha “aŋmɛ tsui shi,” lɛ shishi akɛ “hii shi fe ni ooojo foi . . . daamɔ onajiaŋ, anyɛɛɛ aye onɔ.”[1] Wolo ko kɛɛ yɛ Hela wiemɔ kɛha “tsuishiŋmɛɛ” lɛ he akɛ: “Eji mumɔ loo su ni nyɛɔ edamɔɔ nibii anaa, jeee nɔ ko nɔkpɛlɛmɔ kɛkɛ ni awieee he, shi kɛ hiɛnɔkamɔ ni ekãa yɔɔ mli waa . . . Eji su ni hi ni haa gbɔmɔ damɔɔ enaji anaa ni eekpee kɔɔyɔɔ naa. Eji subaŋ kpakpa ni baanyɛ atsake kaa ni wa fe fɛɛ lɛ ni etsɔ anunyam nɔ̃ ejaakɛ nɔ ni enaa yɛ piŋmɔ lɛ sɛɛ ji oti ni akɛma shi lɛ.”[2] Belɛ tsuishiŋmɛɛ haa wɔnyɛɔ wɔdamɔɔ wɔ gbɛhe ni wɔnijiaŋ ejeee wui yɛ gbɛtsii nii loo piŋmɔi ahewɔ. Namɛi titri nɛkɛ su nɛɛ he hiaa?
3, 4. (a) Namɛi tsuishiŋmɛɛ ehia amɛ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi naagbee lɛ?
3 Yɛ mfonirifeemɔ gbɛ nɔ lɛ, Kristofoi fɛɛ kɛ amɛhe ewo foidamɔ ko ni biɔ tsuishiŋmɛɛ mli. Aaafee afi 65 Ŋ.B.[3] lɛ, bɔfo Paulo ŋma enaanyo nitsulɔ kɛ gbɛfalɔ hefatalɔ anɔkwafo Timoteo nɛkɛ hewalɛwoo wiemɔi nɛɛ, akɛ: “Ta kpakpa lɛ, miwuu; foidamɔ lɛ, mida migbe naa; hemɔkɛyeli lɛ, mihiɛ mli tswɛ.” (2 Timoteo 4:7) Beni Paulo kɛ wiemɔ “foidamɔ lɛ, mida migbe naa” lɛ tsu nii lɛ, no mli lɛ ekɛ eshihilɛ ákɛ Kristofonyo lɛ miito foidamɔ he, kɛjɛ shishijee kɛyashi naagbee. No mli lɛ, Paulo miibɛŋkɛ foidamɔ lɛ naagbee yɛ omanyeyeli mli, ni ekɛ hiɛnɔkamɔ miikpa gbɛ akɛ enine baashɛ nyɔmɔwoo lɛ nɔ. Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Nɔ ni eshwɛ ni kã shi ha mi ji jalɛ akekre lɛ, ni Nuntsɔ ni ji jalɛ kojolɔ lɛ baaha mi yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ.” (2 Timoteo 4:8) Paulo yɛ nɔmimaa akɛ enine baashɛ nyɔmɔwoo lɛ nɔ ejaakɛ eŋmɛ etsui shi kɛyashi naagbee. Ni wɔteŋ mɛi ni eshwɛ lɛ hu?
4 Bɔni afee ni Paulo awo mɛi ni kɛ amɛhe ewo foidamɔ lɛ mli lɛ hewalɛ lɛ, eŋma akɛ: “Wɔkɛ tsuishitoo ada foi ni kã wɔhiɛ lɛ.” (Hebribii 12:1) Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔkɛ wɔhe woɔ nɛkɛ tsuishiŋmɛɛ he foidamɔ nɛɛ mli beni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhaa Yehowa Nyɔŋmɔ kɛtsɔɔ Yesu Kristo nɔ lɛ. Kaselɔfeemɔ he foidamɔ lɛ shishijee kpakpa he miihia, shi nɔ titri ni he hiaa fe fɛɛ ji ní wɔgbe foidamɔ lɛ naa. Yesu jaje akɛ: “Mɔ ni hiɛɔ mli kɛwulaa shi lɛ, lɛ aaahere eyiwala.” (Mateo 24:13) Jweremɔ nii ni mɛɔ mɛi ni gbeɔ foidamɔ lɛ naa yɛ omanyeyeli mli ji naanɔ wala! No hewɔ lɛ, akɛni wɔyɛ oti ko yɛ wɔjwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, esa akɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi naagbee. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔnine ashɛ nakai oti lɛ nɔ?
Niyenii Kpakpa—Ehe Miihia
5, 6. (a) Kɛ́ wɔɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛba nɔ? (b) Mɛɛ mumɔŋ nibii esa akɛ wɔná he sɛɛ, ni mɛni hewɔ?
5 Maŋ ni bɛŋkɛ Korinto maŋtiase lɛ, yɛ Hela lɛ ji he ni ashwɛɔ Isthmus Shwɛmɔi ni ale waa yɛ blema beaŋ lɛ yɛ.[4] Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Paulo le akɛ Korinto nyɛmimɛi lɛ le foidamɔ he akaŋshii srɔtoi kɛ akaŋshii krokomɛi ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ. Beni egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa nɔ ni amɛle lɛ nɔ lɛ, ekai amɛ yɛ wala he foidamɔ ni amɛkɛ amɛhe ewo mli lɛ he akɛ: “Ani nyɛleee akɛ mɛi ni daa foi lɛ, amɛfɛɛ amɛdaa moŋ, shi mɔ kome kɛkɛ náa emli juromɔ nɔ lɛ? Nyɛdaa foi lɛ nakai, koni nyɛnine ashɛ nɔ.” Paulo ma bɔ ni ehe hiaa akɛ ahi foidamɔ lɛ mli ni aya nɔ kɛyashi naagbee lɛ nɔ mi. Shi mɛni baaye abua amɛ ni amɛfee nakai? Ekɛfata he akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ hu ni shiɔ akaŋ kɛ nɔmɔ lɛ, ehiɛ kãa shi yɛ nibii fɛɛ mli.” Hɛɛ, akaŋshilɔi ni kɛ amɛhe wo blema shwɛmɔi lɛ amli lɛ kɛ amɛhe wo tsɔsemɔ dɛŋdɛŋ ko mli, amɛkwɛ nɔ ni amɛyeɔ kɛ nɔ ni amɛnuɔ lɛ jogbaŋŋ, ni amɛkudɔ amɛ nɔ fɛɛ nɔ bɔni afee ni amɛye kunim.—1 Korintobii 9:24, 25.
6 Ni foidamɔ ni Kristofoi kɛ amɛhe ewo mli lɛ hu? Onukpa ko ni yɔɔ Yehowa Odasefoi asafo ko mli lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ obaanyɛ oŋmɛ otsui shi yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, no lɛ esa akɛ okwɛ omumɔŋ niyenii jogbaŋŋ.”[5] Susumɔ mumɔŋ niyenii ni Yehowa, ni ji “tsuishiŋmɛɛ . . . Nyɔŋmɔ lɛ” kɛha wɔ lɛ he okwɛ. (Romabii 15:5) He ni wɔnáa mumɔŋ niyenii titri kɛjɛɔ ji e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli. Ani esaaa akɛ wɔhiɛɔ Biblia kanemɔ he gbɛjianɔtoo kpakpa mli? Yehowa etsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ ekɛ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii ní baa yɛ amɛbe naa lɛ kɛ Biblia he woji krokomɛi eha wɔ. (Mateo 24:45) Mɔdɛŋbɔɔ ni wɔkɛaakase enɛɛmɛi lɛ baawaje wɔ yɛ mumɔŋ. Hɛɛ, esa akɛ wɔŋɔ be—‘wɔhe be’—kɛha teemɔŋ nikasemɔ.—Efesobii 5:16.
7. (a) Mɛni hewɔ esaaa akɛ Kristofoi ashishijee tsɔɔmɔi kɛkɛ ni wɔɔle lɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ “wɔfoŋ kɛya dalɛ mli”?
7 Kɛ́ wɔɔhi Kristofoi akaselɔfeemɔ he foidamɔ lɛ mli lɛ, no lɛ ehe miihia ni wɔfoŋ kɛjɛ “shishijee saji” ahe “kɛya dalɛ mli.” (Hebribii 6:1) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔná anɔkwale lɛ “lɛɛmɔ kɛ kɛlɛ kɛ mlikwɔlɛ kɛ nɔkwɔlɛ lɛ” he miishɛɛ ni wɔye ‘niyenii kpakpa, ni ji mɛi ni edara lɛ anɔ lɛ.’ (Efesobii 3:18; Hebribii 5:12-14) Ŋɔɔ Yesu shihilɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he amaniɛbɔi ejwɛ ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ—Mateo, Marko, Luka, kɛ Yohane Sanekpakpai lɛ akɛ nɔkwɛmɔnɔ okwɛ. Kɛtsɔ nɛkɛ Sanekpakpai ni aŋmala ashwie shi nɛɛ kasemɔ jogbaŋŋ nɔ lɛ, jeee akɛ wɔbaale nibii ni Yesu fee kɛ nɔ̃ gbɔmɔ ni eji pɛ kɛkɛ, shi moŋ wɔbaanu bɔ ni esusu nii ahe eha ni no tsirɛ enifeemɔi lɛ hu shishi. Kɛkɛ lɛ wɔbaanyɛ wɔná “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ eko.—1 Korintobii 2:16.
8. Kristofoi akpeei yeɔ ebuaa wɔ ni wɔŋmɛɔ wɔtsui shi yɛ wala he foidamɔ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Paulo wo nanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔyɔseyɔsea wɔhe, koni wɔhiɛ adɔ suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai ahe, ni wɔkakwa wɔhe naabuamɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi fɔɔ feemɔ lɛ, shi moŋ wɔwowoo wɔhe ŋaa, ni titri lɛ akɛni nyɛnaa akɛ gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.” (Hebribii 10:24, 25) Mɛɛ hewalɛwoo jɛɛhe po Kristofoi akpee ji nɛkɛ! Ni kwɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ waa akɛ wɔkɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ wɔhe miishɛɛ ni miisumɔ ni amɛye amɛbua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi lɛ aaahi shi! Wɔnyɛŋ wɔbu nikeenii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli nɛɛ akɛ nɔ ko bibioo. Nyɛhaa wɔtsɔa mɔdɛŋ ni wɔɔbɔ yɛ teemɔŋ nikasemɔ mli kɛ kpee ni wɔɔya daa lɛ nɔ ‘wɔfee wɔhe mɛi ni edara yɛ jwɛŋmɔ gbɛfaŋ.’—1 Korintobii 14:20.
Nikwɛlɔi ní Baakanya Bo
9, 10. (a) Nikwɛlɔi baanyɛ afee hewalɛwoo jɛɛhe yɛ tsuishiŋmɛɛ he foidamɔ ko mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni ji “odasefoi babaoo ni ebɔle wɔ tamɔ atatu” ni atsĩ tã yɛ Hebribii 12:1 lɛ?
9 Ni kɛlɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni foidalɔ ko esaa ehe jogbaŋŋ eha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nibii baanyɛ aba yɛ gbɛ lɛ nɔ ni baanyɛ aha egbee shi. Paulo bi akɛ: “Nyɛjo foi jogbaŋŋ; namɔ po tsĩ nyɛ gbɛ akɛ nyɛkabo anɔkwale lɛ toi?” (Galatabii 5:7) Eka shi faŋŋ akɛ, Galata Kristofoi lɛ ekomɛi yabɔ nanemɛi fɔji, ni nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, amɛje wala he foidamɔ lɛ mli. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, sɛɛfimɔ kɛ hewalɛwoo ni jɛ mɛi krokomɛi aŋɔɔ lɛ baanyɛ aha foidamɔ lɛ afee nɔ ni yɔɔ mlɛo. Enɛ tamɔ hewalɛ ni shwɛmɔ ko mli nikwɛlɔi baanyɛ aná yɛ shwɛlɔi lɛ anɔ lɛ nɔŋŋ. Gbɔmɛi babaoo ni yɔɔ miishɛɛ lɛ woɔ miishɛɛ ni haa shwɛlɔi lɛ náa kanyamɔ kɛjɛɔ shishijee kɛyashi naagbee lɛ mli hewalɛ. Bei pii lɛ, nikwɛlɔi lɛ oshebɔɔi ni lala gbɛɛmɔ kɛ dɛtswaa fata he lɛ baanyɛ ekɛ hewalɛwoo kroko ni he hiaa shwɛlɔi lɛ yɛ be mli ni amɛgbeɔ naa lɛ aha amɛ. Eji anɔkwale akɛ, nikwɛlɔi ni yɔɔ miishɛɛ lɛ baanyɛ aná hewalɛ kpakpa yɛ mɛi ni daa foi lɛ anɔ.
10 Namɛi ji nikwɛlɔi yɛ wala he foidamɔ ni Kristofoi kɛ amɛhe ewo mli lɛ mli? Beni Paulo etsĩ Yehowa odasefoi anɔkwafoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ agbɛi atã sɛɛ, taakɛ aŋma yɛ Hebribii awolo lɛ yitso 11 lɛ, eŋma akɛ: “No hewɔ lɛ agbɛnɛ wɔ hu, gbii abɔ ni wɔyɔɔ odasefoi babaoo ni ebɔle wɔ tamɔ atatu nɛɛ, . . . nyɛhaa . . . wɔkɛ tsuishitoo ada foi ni kã wɔhiɛ lɛ.” (Hebribii 12:1) Yɛ be mli ni Paulo kɛ okadi-feemɔ wiemɔ ni kɔɔ atatu he tsuɔ nii lɛ, ekɛ Hela wiemɔ ni tsɔɔ atatu ni husu yɔɔ elɛɛmɔ kɛ esu he lɛ tsuuu nii.[6] Shi moŋ, ekɛ nɔ ni taakɛ wiemɔ komekome shishitsɔɔlɔ W. E. Vine tsɔɔ lɛ, “etsɔɔ atatui ni bɛ su babaoo, ní ehà ŋwɛiniiaŋ.”[7] Eyɛ faŋŋ akɛ, odasefoi asafo babaoo ji nɔ ni yɔɔ Paulo jwɛŋmɔ mli—ni amɛyi fa babaoo aahu akɛ amɛtamɔ atatui babaoo.
11, 12. (a) Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, odasefoi anɔkwafoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ baanyɛ akanya wɔ koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ ada foi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná “odasefoi babaoo ni . . . tamɔ atatu” nɛɛ he sɛɛ babaoo kɛmɔ shi lɛ?
11 Ani odasefoi anɔkwafoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ baanyɛ afee ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nikwɛlɔi diɛŋtsɛ? Dabi kwraa. Amɛ fɛɛ amɛwɔ yɛ gbele mli, ni amɛmiimɛ gbohiiashitee. Ni kɛlɛ, beni amɛyɔɔ wala mli lɛ, no mli lɛ, amɛji foidalɔi ni yeɔ omanye, ni amɛ nɔkwɛmɔnii lɛ hiɛ kã yɛ Biblia lɛ baafai amli. Yɛ be mli ni wɔkaseɔ Ŋmalɛi lɛ, nɛkɛ anɔkwafoi nɛɛ bafeɔ mɛi ni yɔɔ diɛŋtsɛ yɛ wɔjwɛŋmɔi amli, ni kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ amɛnyɛɔ amɛwoɔ wɔ hewalɛ koni wɔda foi lɛ kɛgbe naa.—Romabii 15:4.a
12 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ je lɛ mli hegbɛi ka wɔ lɛ, ani bɔ ni Mose kpoo Mizraim anunyam lɛ he susumɔ kanyaaa wɔ koni wɔhi foidamɔ lɛ mli? Kɛ́ kaa ko ni wɔkɛkpeɔ lɛ tamɔ nɔ ni mli wa lɛ, kaa ni mli wa ni Abraham kɛkpe beni akɛɛ ekɛ ebi Isak ashã afɔle lɛ baawo wɔ hewalɛ koni wɔkaŋmɛɛ hemɔkɛyeli he akaŋshii lɛ he. He ni odasefoi ‘asafo babaoo’ nɛɛ kanyaa wɔ kɛyashiɔ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ damɔ bɔ ni wɔnaa amɛ faŋŋ kɛ wɔshishinumɔ hiɛŋmɛii lɛ nɔ.
13. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi lɛ kanyaa wɔ yɛ wala he foidamɔ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Agbɛnɛ hu, wɔyɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi asafo babaoo ni ebɔle wɔ. Mɛɛ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ fɛo Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ “asafo babaoo” lɛ mli hii kɛ yei efee efɔ̃ shi nɛkɛ! (Kpojiemɔ 7:9) Wɔbaanyɛ wɔkane amɛwala shihilɛ he saji yɛ wolo tɛtrɛɛ nɛɛ kɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ woji krokomɛi amli yɛ be kɛ bei amli.b Yɛ be mli ni wɔsusuɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ he lɛ, awoɔ wɔ hewalɛ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi naagbee. Ni kwɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ akɛ wɔɔná nanemɛi kɛ wekumɛi ni bɛŋkɛ wɔ kpaakpa ni amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛmiisɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwale mli lɛ asɛɛfimɔ! Hɛɛ, wɔyɛ mɛi babaoo ni baakanya wɔ yɛ wala he foidamɔ lɛ mli.
Okɛ Nilee Afamɔ Onaji Jogbaŋŋ
14, 15. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔkɛ nilee afamɔ wɔnaji jogbaŋŋ lɛ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ hiɛshikamɔ ahala otii ní wɔkɛmamɔɔ wɔhiɛ lɛ?
14 Kɛ́ foidalɔ ko miida foi kakadaŋŋ, tamɔ nɔ ni sɛɛkɛlɛ feɔ shitoi babaoo lɛ, esa akɛ foidalɔ lɛ kɛ nilee afamɔ enaji jogbaŋŋ. New York Runner wolo tɛtrɛɛ lɛ wie akɛ: “Oyaiyeli babaoo ni akɛjeɔ foidamɔ shishi lɛ haŋ oye omanye. Nɔ ni baanyɛ ajɛ mli kɛba ji naagbee shitoi babaoo lɛ naa ni aaagbe kɛ hepelemɔ loo emli ní aaaje.”[8] Foijee kakadaŋŋ mli foidalɔ ko kaiɔ akɛ: “Wielɔ ko ni miyabo ewiemɔ toi kɛha foidamɔ lɛ he saamɔ lɛ bɔ kɔkɔ yɛ faŋŋ akɛ: ‘Kaajo foi kɛmiinyiɛ foidalɔi ni joɔ foi waa lɛ asɛɛ. Da foi lɛ bɔ ni ooonyɛ. Kɛ́ jeee nakai lɛ, ebaatɔ bo ni ebaabi ni oje mli.’ Ŋaawoo nɛɛ toi ni mibo lɛ ye ebua mi ni mikɛgbe foidamɔ lɛ naa.”[9]
15 Yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ Nyɔŋmɔ tsuji diɛŋtsɛ apele amɛhe. (Luka 13:24) Shi kɛlɛ, kaselɔ Yakobo ŋma akɛ: “Nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ . . . ehiɛ kã shi.” (Yakobo 3:17) Yɛ be mli ni ekolɛ, mɛi krokomɛi anɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ baawo wɔ hewalɛ koni wɔfee babaoo lɛ, hiɛshikamɔ baaye abua wɔ koni wɔkɛ otii ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni kɛ wɔnyɛmɔi kɛ wɔshihilɛi kpãa gbee lɛ amamɔ wɔhiɛ. Ŋmalɛi lɛ kaiɔ wɔ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aka lɛ diɛŋtsɛ enitsumɔ ekwɛ, ni no dani eeená no ko yɛ lɛ diɛŋtsɛ emli kɛkɛ ni eshwã efɔ̃ nɔ, ni jeee mɔ kroko nɔ lɛ nɔ. Ejaakɛ mɔ fɛɛ mɔ aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.”—Galatabii 6:4, 5.
16. Heshibaa yeɔ ebuaa wɔ ni wɔfamɔɔ wɔnaji yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Yɛ Mika 6:8 lɛ, awieɔ wiemɔ ni haa mɔ susuɔ nii ahe nɛɛ, akɛ: “Nɔ ni Yehowa biɔ yɛ odɛŋ . . . ji . . . ni okɛ o-Nyɔŋmɔ lɛ anyiɛ yɛ heshibaa mli.” Nɔ ni fataa heshibaa he ji ní wɔɔle wɔfatɔɔi. Ani gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni baa shi loo afii ni yaa hiɛ lɛ miitsĩ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli lɛ naa? Nyɛkahaa wɔnijiaŋ jeɔ wui. Yehowa kpɛlɛɔ wɔ mɔdɛŋbɔɔi kɛ afɔleshaai ‘bɔ ni wɔyɔɔ lɛ nɔ, jeee bɔ ni wɔbɛ lɛ nɔ.’—2 Korintobii 8:12; okɛto Luka 21:1-4 he.
Ohiɛ Ahi Jweremɔ Nɔ̃ lɛ Nɔ
17, 18. Mɛni ní Yesu tee nɔ ekwɛ lɛ ye ebua lɛ ni eŋmɛ etsui shi yɛ sɛŋmɔtso nɔ piŋmɔ lɛ mli lɛ?
17 Beni Paulo tsɔɔ Korinto Kristofoi lɛ nɔ hewɔ ni ehe hiaa ní amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, etsĩ nɔ kroko ni afeɔ yɛ Isthmus Shwɛmɔi lɛ amli ni sa akɛ egbala amɛjwɛŋmɔ kɛba nɔ lɛ tã. Paulo ŋma yɛ mɛi ni kɛ amɛhe woɔ nakai shwɛmɔi lɛ amli lɛ he akɛ: “Agbɛnɛ amɛ lɛ amɛfeɔ nakai, koni amɛná akekre ni fiteɔ, shi wɔ lɛ, koni wɔná nɔ ni fiteee. No hewɔ lɛ foi ni midaa nɛɛ, midaaa lɛ butubutu; nɔmɔ ni minɔɔ nɛɛ, jeee kɔɔyɔɔ mikɛnɔɔ.” (1 Korintobii 9:25, 26) Jweremɔ nii ni akɛhaa kunimyelɔ lɛ yɛ nakai blema shwɛmɔi lɛ amli ji akekre, loo baai akekre ni akɛ blonya tso loo tso kroko baai fee, aloo akɛ jwɛi gbiŋ fee—eji “akekre ni fiteɔ” lɛɛlɛŋ.[10] Shi kɛlɛ, mɛni mɛɔ Kristofoi ni ŋmɛɔ amɛtsui shi kɛyashiɔ naagbee lɛ?
18 Beni bɔfo Paulo wieɔ wɔ Nɔkwɛmɔnɔ, Yesu Kristo he lɛ, eŋma akɛ: “Mɔ ni nyamɔ ni kã ehiɛ lɛ hewɔ lɛ emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ lɛ.” (Hebribii 12:2) Yesu ŋmɛ etsui shi kɛyashi naagbee yɛ eshihilɛ ákɛ adesa lɛ mli kɛtsɔ enyɔmɔwoo ni ekwɛ kɛteke sɛŋmɔtso piŋmɔ lɛ nɔ, ni nɔ ni fata he ji, miishɛɛ ni ená akɛ eye ebua ni akɛtse Yehowa gbɛi lɛ ahe, ni ekpɔ̃ adesai aweku lɛ kɛjɛ gbele mli, ni ebaaye nɔ akɛ Maŋtsɛ kɛ Osɔfo Nukpa beni ekɛ adesai ni feɔ toiboo lɛ baa wala ni sɛɛ efooo dɔŋŋ mli yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli lɛ.—Mateo 6:9, 10; 20:28; Hebribii 7:23-26.
19. Mɛni esa akɛ wɔhiɛ ahi nɔ beni wɔnyiɛɔ Kristofoi akaselɔfeemɔ gbɛ lɛ nɔ lɛ?
19 Susumɔ miishɛɛ ni kã wɔhiɛ beni wɔtiuɔ Kristofoi akaselɔfeemɔ foidamɔ lɛ sɛɛ lɛ he okwɛ. Yehowa kɛ nitsumɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli diɛŋtsɛ, ákɛ wɔshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ ni wɔkɛ Biblia mli nilee ni haa wala lɛ aha mɛi krokomɛi lɛ eha wɔ. (Mateo 28:19, 20) Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ wɔɔna mɔ ko ni yɔɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he miishɛɛ ni wɔye wɔbua nakai mɔ lɛ koni ebote wala he foidamɔ lɛ mli! Ni ekɔɔɔ he eko bɔ ni gbɔmɛi ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ amɛ lɛ hereɔ nɔ amɛhaa, eji hegbɛ akɛ wɔɔná nitsumɔ ni kɛ Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ yɔɔ tsakpaa mli gbɛfaŋnɔ. Kɛ́ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ shikpilikpiifeemɔ kɛ shitee-kɛ-woo ní mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ kɛbaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔnáa miishɛɛ akɛ wɔmiiha Yehowa tsui miinya. (Abɛi 27:11) Ni nyɔmɔwoo ni yɔɔ nyam ni ewoɔ wɔ shi yɛ he ji naanɔ wala. Mɛɛ miishɛɛ enɛ baaji nɛkɛ! Ehe miihia ni wɔha jɔɔmɔi nɛɛ ahi wɔhiɛ ni wɔya nɔ yɛ foidamɔ lɛ mli.
Beni Naagbee lɛ Bɛŋkɛɔ Lɛ
20. Wala he foidamɔ lɛ mli baanyɛ awa yɛ be mli ni ebɛŋkɛɔ enaagbee lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
20 Yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhenyɛlɔ kpele fe fɛɛ, ni ji Satan Abonsam awuu. Yɛ be mli ni wɔbɛŋkɛɔ naagbee lɛ, eebɔ mɔdɛŋ koni etɔ̃tɔ̃ wɔnaji loo eha wɔfee shɔ̃ɔ. (Kpojiemɔ 12:12, 17) Ni ebɛ mlɛo akɛ aaahi shi akɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi anɔkwafoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ, yɛ tai, hɔji, kɛ tsɛŋemɔ helai kɛ shihilɛi krokomɛi ni mli wawai ni kadiɔ “naagbee be lɛ” mli. (Daniel 12:4; Mateo 24:3-14; Luka 21:11; 2 Timoteo 3:1-5) Kɛfata he lɛ, bei komɛi lɛ, naagbee lɛ baafee tamɔ nɔ ni esɛɛ miitsɛ fe bɔ ni wɔsusuɔ, titri lɛ kɛji wɔkɛ afii nyɔŋmai abɔ eda foi lɛ. Kɛlɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ naagbee lɛ baaba. Yehowa kɛɛ akɛ ekpeŋ sɛɛ. Naagbee lɛ ebɛŋkɛ.—Habakuk 2:3; 2 Petro 3:9, 10.
21. (a) Mɛni baawaje wɔ beni wɔyaa nɔ yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ? (b) Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa beni naagbee lɛ bɛŋkɛɔ lɛ?
21 Belɛ, bɔni afee ni wɔye omanye yɛ wala he foidamɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔná hewalɛwoo kɛjɛ nɔ ni Yehowa ejɛ suɔmɔ mli ekɛha wɔ kɛha wɔmumɔŋ hewalɛnamɔ lɛ mli. Hewalɛwoo hu ni wɔbaanyɛ wɔná kɛjɛ wɔnanemɛi heyelilɔi ni amɛ hu amɛyɔɔ foidamɔ lɛ mli ni wɔkɛaabɔ daa lɛ mli lɛ he miihia wɔ. Kɛji yiwaa ni mli wa kɛ nibii ni aleee ni baa trukaa ha wɔfoidamɔ lɛ bafee nɔ ni wa po lɛ, wɔbaanyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi naagbee ejaakɛ Yehowa kɛ “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” haa. (2 Korintobii 4:7) Kwɛ bɔ ni ewoɔ mɔ hewalɛ waa akɛ wɔɔle akɛ Yehowa miisumɔ ni wɔgbe foidamɔ lɛ naa yɛ omanyeyeli mli! “Nyɛhaa” wɔkɛ faishitswaa ní mli wa “ada foi ni kã wɔhiɛ lɛ,” kɛ hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ akɛ, “kɛ́ wɔnijiaŋ ejeee wui lɛ, wɔbaakpa hu yɛ be ni sa mli.”—Hebribii 12:1; Galatabii 6:9.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kwɛmɔ The Watchtower, January 15, 1987, baafai 10-20 kɛha Hebribii 11:1–12:3 lɛ he susumɔ.
b Wɔbaanyɛ wɔna nyɛsɛɛ nɛɛ nɔkwɛmɔnii ni tsɔɔ niiashikpamɔi ni woɔ mɔ hewalɛ lɛ yɛ Buu-Mɔɔ ni je kpo yɛ June 1, 1998, baafai 28-31; September 1, 1998, baafai 24-28; February 1, 1999, baafai 25-29 lɛ.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni hewɔ esa akɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛyashi naagbee?
◻ Mɛɛ nibii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ɔ nɔ?
◻ Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔfamɔ wɔnaji jogbaŋŋ lɛ?
◻ Mɛɛ miishɛɛ kã wɔhiɛ yɛ be mli ni wɔkãa he yɛ foidamɔ lɛ mli lɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]
Ná hewalɛwoo kɛjɛ Kristofoi akpeei amli