-
Ekaba Kɔkɔɔkɔ Akɛ Wɔɔkpale Kɛya Hiɛkpatamɔ Mli!Buu-Mɔɔ—1999 | December 15
-
-
Ekaba Kɔkɔɔkɔ Akɛ Wɔɔkpale Kɛya Hiɛkpatamɔ Mli!
“Jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ.”—HEBRIBII 10:39.
1. Mɛɛ shihilɛi ha bɔfo Petro ŋmɛɛ ehe eha gbeyeishemɔ lɛ?
EKOLƐ bɔfoi lɛ ahe jɔ̃ amɛhe beni amɛ-Nuntsɔ, Yesu, ni amɛsumɔɔ lɛ lɛ kɛɛ amɛ akɛ amɛ fɛɛ amɛbaagbɛ amɛshwã ni amɛshi lɛ lɛ. Te aaafee tɛŋŋ ni nii ni tamɔ nɛkɛ aaaba—yɛ nɛkɛ be, ni ji eŋmɛlɛtswaa ni he hiaa waa fe fɛɛ nɛɛ mli? Petro ma nɔ mi akɛ: “Kɛji mɛi lɛ fɛɛ nane aaatɔtɔ tete lɛ, mi lɛ minane etɔtɔŋ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Petro ji nuu ekãalɔ ni tsui esa. Shi beni atsɔɔ Yesu sɛɛgbɛ ni amɔ̃ lɛ lɛ, bɔfoi lɛ—ni Petro fata he lɛ—gbɛ amɛshwã. Sɛɛ mli, beni abibiɔ Yesu saji yɛ Osɔfonukpa Kaiafa we lɛ, Petro lilaa shi ni ehao yɛ kpo lɛ nɔ. Beni gbɛkɛ fɛ̃i lɛ naa waa lɛ, ebaanyɛ efee akɛ Petro she gbeyei akɛ ekolɛ abaagbe Yesu kɛ mɔ fɛɛ mɔ ni kɛ lɛ bɔɔ lɛ. Beni mɛi ni damɔ shi lɛ ateŋ mɛi komɛi yoo Petro akɛ Yesu nanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, etsui fã waa. Ekpoo shii etɛ sɔŋŋ akɛ ekɛ Yesu bɛ nɔ ko feemɔ. Petro kɛɛ eleee lɛ kwraa po!—Marko 14:27-31, 66-72.
2. (a) Mɛni hewɔ Petro gbeyeishemɔ nifeemɔ yɛ gbɛkɛ ni amɔ Yesu lɛ efeee lɛ ‘mɔ ni kpaleɔ kɛyaa sɛɛ’ lɛ? (b) Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa?
2 No ji Petro shihilɛ be ni baa shi kwraa, be ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ edɔ lɛ yɛ ewala be ni eshwɛ lɛ fɛɛ mli. Shi ani Petro nifeemɔ yɛ nakai gbɛkɛ lɛ ha ebatsɔ feitɔ? Ani enɛ fee lɛ “mɛi” ni yɛ sɛɛ mli lɛ bɔfo Paulo tsɔɔ bɔ ni amɛji beni eŋma akɛ: “Shi wɔ lɛ, jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ” lɛ ateŋ mɔ ko? (Hebribii 10:39) Ekolɛ wɔteŋ mɛi pii baakpɛlɛ nɔ akɛ Paulo wiemɔi lɛ kɔɔɔ Petro he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Petro gbeyeishemɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ, eji be kuku mli shigbeemɔ yɛ ewala shihilɛ ni ekãa kɛ hemɔkɛyeli ni ekaaa kadiɔ lɛ lɛ mli. Nakai nɔŋŋ hu wɔteŋ mɛi pii kɛ hiɛgbele kaiɔ yɛ bei komɛi amli be ko ni eho yɛ wɔshihilɛ mli, bei ni gbeyeishemɔ nina wɔ trukaa ni ehaaa wɔkɛ ekãa adamɔ shi aha anɔkwale lɛ bɔ ni kulɛ wɔɔsumɔ akɛ wɔfee lɛ. (Okɛto Romabii 7:21-23 he.) Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ be kukuoo mli shigbeemɔi nɛɛ efeee wɔ mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli. Kɛlɛ, ehe miihia ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni wɔtsɔmɔ mɛi ni tamɔ nakai. Mɛni hewɔ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwa gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni wɔɔtsɔ?
Nɔ ni Hiɛkpatamɔ Mli ni Aaakpale Kɛya lɛ Tsɔɔ
3. Gbalɔi Elia kɛ Yona ŋmɛɛ amɛhe amɛha gbeyeishemɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Beni Paulo ŋma yɛ “mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ” ahe lɛ, no mli lɛ jeee mɛi ni ekolɛ amɛbaagbee ekãa ni laajeɔ yɛ be kuku ko mli lɛ ahe ewieɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Paulo le Petro niiashikpamɔ lɛ kɛ saji krokomɛi ni tamɔ nakai. Be ko lɛ, gbalɔ Elia ni yɔɔ ekãa ni sheee sane wiemɔ gbeyei lɛ ŋmɛɛ ehe eha gbeyeishemɔ ni ejo foi koni ekɛhere lɛ diɛŋtsɛ eyiwala yɛ gbele ni Maŋnyɛ Izebel yiwalɔ lɛ kɛwo ehe gbeyei lɛ hewɔ. (1 Maŋtsɛmɛi 19:1-4) Gbalɔ Yona kɛ gbeyeishemɔ ni mli wa waa kpe. Yehowa kɛ nitsumɔ wo edɛŋ koni efã gbɛ kɛya Ninive, yiwalɛ maŋ ni ehe gbɛi yɛ awuiyeli mli lɛ mli. Amrɔ nɔŋŋ ni Yona yata lɛlɛ ko ni miiya Tarshish lɛ mli—kɛku esɛɛ moŋ kɛtee sɛɛsɛɛ shitooi 2,200! (Yona 1:1-3) Kɛlɛ, anyɛŋ atsɔɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ gbalɔi anɔkwafoi nɛɛ loo bɔfo Petro ji mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli. Mɛni hewɔ jeee nakai amɛji lɛ?
4, 5. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ emli sane lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔleɔ nɔ ni Paulo kɛ wiemɔ ni ji “hiɛkpatamɔ” ni yɔɔ Hebribii 10:39 lɛ tsɔɔ? (b) Mɛni Paulo tsɔɔ beni ekɛɛ akɛ: “Jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ” lɛ?
4 Kadimɔ wiemɔ kuku ni Paulo kɛtsu nii lɛ fɛɛ: “Shi wɔ lɛ, jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ.” (Wɔma efã ko nɔ mi.) Mɛni ekɛ wiemɔ “hiɛkpatamɔ” lɛ tsɔɔ? Yɛ bei komɛi amli lɛ Hela wiemɔ ni akɛtsu nii lɛ kɔɔ naanɔ hiɛkpatamɔ he. Bɔ ni atsɔɔ mli aha nɛɛ kɛ emli sane lɛ kpãa gbee. No mli lɛ Paulo bɔ kɔkɔ etsɛko akɛ: “Kɛ kwa wɔkwaa wɔfeɔ esha, beni wɔná anɔkwale lɛ he nilee lɛ sɛɛ lɛ, belɛ eshai ahe afɔle ko bɛ dɔŋŋ; shi kojomɔ gbɛkwɛmɔ ni yɔɔ gbeyei kɛkɛ, kɛ la grigri ni baashã henyɛlɔi lɛ.”—Hebribii 10:26, 27.
5 No hewɔ lɛ, beni Paulo kɛɛ enanemɛi heyelilɔi lɛ akɛ, “jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ” lɛ, eetsɔɔ akɛ lɛ kɛ e-Kristofoi anɔkwafoi ni kaneɔ wolo ni eŋma lɛ etswa amɛfai shi akɛ amɛtsiŋ amɛhe kɛjɛŋ Yehowa he kɔkɔɔkɔ koni amɛkpa lɛ sɔɔmɔ. Nakai feemɔ baanyɛ ekɛ naanɔ hiɛkpatamɔ pɛ aba. Yuda Iskariot ji mɛi ni kpale kɛtee hiɛkpatamɔ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ ateŋ mɔ ko, taakɛ anɔkwale lɛ henyɛlɔi krokomɛi ni jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛte shi amɛwo Yehowa mumɔ lɛ fee lɛ. (Yohane 17:12; 2 Tesalonikabii 2:3) Aŋkroaŋkroi ni tamɔ nɛkɛ lɛ fata “mɛi ni tsui fãa” ni baaná naanɔ hiɛkpatamɔ yɛ okadi la kpaakpo lɛ mli lɛ ahe. (Kpojiemɔ 21:8) Dabi, wɔsumɔŋ ni wɔtamɔ amɛ kɔkɔɔkɔ!
6. Mɛɛ gbɛ Satan Abonsam taoɔ ni wɔtsɔ nɔ?
6 Satan Abonsam miisumɔ ni wɔkpale kɛya hiɛkpatamɔ mli. Ákɛ “ŋaatsɔɔi” atsɛ lɛ, ele akɛ bei pii lɛ gbɛ ni fiteɔ mɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ jeɔ shishi yɛ gbɛ̀i bibii anɔ. (Efesobii 6:1, NW shishigbɛ niŋmaa) Kɛji yiwaa ni akɛbaa tɛ̃ɛ nyɛɛɛ atsu nɔ ni etaoɔ lɛ he nii lɛ, etaoɔ akɛ eeefite anɔkwa Kristofoi ahemɔkɛyeli kɛtsɔ gbɛ̀i ni yɔɔ nigii nɔ. Eesumɔ ni ena akɛ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ekãa kɛ kamkam lɛ ekpa shiɛmɔ. Nyɛhaa wɔkwɛa nɔ̃ ŋaa gbɛ̀i ni ekɛtsu nii eshi Hebri Kristofoi ni Paulo ŋma amɛ wolo lɛ.
Bɔ ni Anyɛ Kristofoi Anɔ Koni Amɛkpale Kɛya Sɛɛ
7. (a) Mɛni ji asafo ni yɔɔ Yerusalem lɛ yinɔsane? (b) Mɛɛ mumɔŋ shihilɛi amli mɛi ni kaneɔ wolo ni Paulo ŋma lɛ ateŋ mɛi komɛi yɔɔ mli?
7 Odaseyeli lɛ tsɔɔ akɛ Paulo ŋma ewolo ni ekɛyaha Hebribii lɛ aaafee afi 61 Ŋ.B. Asafo ni yɔɔ Yerusalem lɛ yɛ yinɔsane ko ni tsɔɔ basabasafeemɔ be. Yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, yiwaa ko ni naa wa waa te shi, ni enyɛ Kristofoi pii ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ anɔ ni amɛgbɛ amɛshwã. Shi toiŋjɔlɛ be ko nyiɛ sɛɛ ba, ni eha Kristofoi lɛ ayifalɛ tee hiɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 8:4; 9:31) Beni afii lɛ hoɔ kɛyaa lɛ, yiwaai kɛ nibii ni mli wawai baa yɛ be kɛ bei amli. Etamɔ nɔ ni beni Paulo ŋma wolo lɛ eyaha Hebribii lɛ, no mli lɛ asafo lɛ miiná toiŋjɔlɛ mli ŋɔɔmɔ ko ni yashɛɔ he ko. Kɛlɛ, nɔnyɛɛi yɛ. Nɔ ni miihe ashɛ afii 30 eho kɛjɛ be mli ni Yesu gba Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ efɔ̃ shi lɛ. Eeenyɛ efee akɛ mɛi komɛi yɛ ni nu he akɛ naagbee lɛ sɛɛ egbala shi fe nine ni ekolɛ ebaŋ yɛ amɛwala be mli. Mɛi krokomɛi yɛ ni ba asafo lɛ mli etsɛko ni amɛkɛ yiwaa ni naa wa ekpeko, ni bɔ ni ehe hiaa ni aŋmɛ tsui shi yɛ kaa shishi lɛ ahe nɔ ko fioo ko pɛ amɛle. (Hebribii 12:4) Yɛ anɔkwale mli lɛ Satan tao diɛŋtsɛ koni ekɛ hegbɛi ni tamɔ nɛkɛ atsu nii. Mɛɛ “ŋaatsɔɔi” ekɛtsu nii?
8. Mɛɛ su Yudafoi pii hiɛ yɛ Kristofoi asafo hee ni shwereɔ lɛ he?
8 Yudafoi akutso ni yɔɔ Yerusalem kɛ Yudea lɛ kɛ heguɔgbee susu Kristofoi asafo hee ni bɛ niiashikpamɔ tsɔ lɛ he. Kɛji akɛ wɔsusu Paulo wolo lɛ mli saji lɛ ahe lɛ, wɔleɔ heguɔgbee wiemɔi ni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi hewolɔi lɛ kɛ amɛ sɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛshi Kristofoi lɛ ekomɛi. Ekolɛ amɛkɛɛ akɛ: ‘Wɔyɛ sɔlemɔtsu kpeteŋkpele lɛ yɛ Yerusalem, ni ehi shi afii ohai babaoo! Wɔyɛ osɔfonukpa anunyamtsɛ ko ni sɔmɔɔ yɛ jɛmɛ, kɛ osɔfoi bibii ní sɔmɔɔ yɛ eshishi. Ashãa afɔlei daa gbi yɛ jɛmɛ. Wɔyɛ Mla lɛ, ni atsɔ ŋwɛibɔfoi anɔ akɛha Mose kɛ okadii wuji ni fata he yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ. Nɛkɛ jamɔ kuu fã ni jeɔ shishi ehee nɛɛ, nɛkɛ Kristofoi ni amɛ́kwa Yuda jamɔ lɛ bɛ nibii nɛɛ eko kwraa!’ Ani nɔ ni ataoɔ ni ejɛ hefɛoyeli nɛɛ mli aba lɛ ye omanye? Eyɛ faŋŋ akɛ nɛkɛ tutuamɔi nɛɛ gba Hebri Kristofoi lɛ ateŋ mɛi komɛi anaa. Paulo wolo lɛ baye ebua amɛ yɛ be ni sa pɛpɛɛpɛ mli.
Nɔ Hewɔ ni Esaaa akɛ Amɛkpaleɔ Kɛyaa Hiɛkpatamɔ Mli Kɔkɔɔkɔ
9. (a) Mɛɛ saneyitso ko anaa yɛ wolo ni aŋma ayaha Hebribii lɛ fɛɛ mli? (b) Kristofoi sɔmɔɔ yɛ sɔlemɔtsu kpakpa mli fe nɔ ni yɔɔ Yerusalem lɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?
9 Nyɛhaa wɔsusua yiŋtoi enyɔ ni Paulo kɛha enyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ Yudea lɛ, ni yɛ no hewɔ lɛ esaaa akɛ amɛkpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli kɔkɔɔkɔ lɛ he wɔkwɛa. Klɛŋklɛŋ lɛ—Kristofoi ajamɔ gbɛjianɔtoo lɛ ni hi fe fɛɛ lɛ—egbɛ eshwã wolo ni eŋma eyaha Hebribii lɛ fɛɛ mli. Paulo wie saneyitso nɛɛ he ni etsɔɔ mli yɛ ewolo lɛ fɛɛ mli. Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ ji nɔ̃ pɔtɛɛ ko ni hi kɛwula shi lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kɛkɛ, Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu “ni jeee niji aŋɔfee” lɛ. (Hebribii 9:11) Nakai Kristofoi lɛ ná hegbɛ akɛ amɛaasɔmɔ yɛ nakai mumɔŋ gbɛjianɔtoo kɛha jamɔ lɛ mli. Amɛsɔmɔ yɛ kpaŋmɔ ni hi jogbaŋŋ shishi, kpaŋmɔ hee ni ajɛ jeeŋmɔ awo shi yɛ he, ni yɔɔ Teŋdamɔlɔ ko ni nɔ kwɔ fe Mose, ni ji Yesu Kristo lɛ.—Yeremia 31:31-34.
10, 11. (a) Mɛni hewɔ Yesu wekukpaa lɛ haaa efeee mɔ ni esaaa akɛ esɔmɔɔ akɛ Osɔfonukpa yɛ mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ? (b) Yesu ji Osɔfonukpa ní nɔ kwɔ fe mɔ ni sɔmɔɔ yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?
10 Nakai Kristofoi lɛ hu yɛ Osɔfonukpa ni hi fe fɛɛ, ni ji Yesu Kristo. Dabi, ejeee mɔ ni jɛ Aaron mli. Shi moŋ eji Osɔfonukpa “yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa.” (Lala 110:4) Melkizedek, ni aŋmaaa ewekukpaa afɔ̃ɔɔ shi lɛ ji blema Salem maŋtsɛ kɛ agbɛnɛ esɔfonukpa hu. No hewɔ lɛ efee Yesu, ní esɔfoyeli lɛ damɔɔɔ adesa ko ni yeee emuu lɛ wekukpaa nɔ, shi moŋ nɔ ko ni nɔ kwɔ kwraa fe nakai—Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kita nɔ lɛ he gbalɛ mfoniri yɛ gbɛ ni sa nɔ. Taakɛ Melkizedek ji lɛ, Yesu sɔmɔɔɔ akɛ Osɔfonukpa kɛkɛ shi moŋ akɛ Maŋtsɛ hu, mɔ ni gboŋ gbi ko gbi ko.—Hebribii 7:11-21.
11 Agbɛnɛ hu, ákɛ mɔ ni tamɔɔɔ osɔfonukpa ni yɔɔ Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ, ehe ehiaaa ni Yesu ashã afɔlei daa afi. Efɔleshaa lɛ ji lɛ diɛŋtsɛ ewala ni yeɔ emuu ni ekɛha shikome nyɔŋlo lɛ. (Hebribii 7:27) Nakai afɔlei lɛ fɛɛ ni ashã yɛ sɔlemɔwe lɛ ji okadii kɛkɛ, ni fee nɔ ni Yesu kɛha lɛ he mfonirii. Efɔleshaa ni yeɔ emuu lɛ kɛ nɔ ni abaanyɛ adamɔ nɔ diɛŋtsɛ ni akɛ mɛi fɛɛ ni náa emli hemɔkɛyeli lɛ ahe eshai ake amɛ lɛ ha. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ diɛŋtsɛ hu ji Paulo wiemɔi ni tsɔɔ akɛ nɛkɛ Osɔfonukpa nɛɛ ji Yesu ni tsakeee lɛ nɔŋŋ ni Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ ná amɛle lɛ lɛ. Eji mɔ ni baa ehe shi, mɔ ni mli hi, kɛ mɔ ni baanyɛ ‘anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ lɛ.’ (Hebribii 4:15; 13:8) Nakai Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaasɔmɔ akɛ osɔfoi bibii yɛ Kristo shishi! Te aaafee tɛŋŋ ni amɛaasusu kpalemɔ kɛmiiya Yuda jamɔ mli nibii ni ekpɔtɔ “ni nyɛɛɛ nɔ ko afee ni eye ohia” lɛ anɔ ekoŋŋ lɛ ahe?—Galatabii 4:9.
12, 13. (a) Mɛɛ yiŋtoo ni ji enyɔ ni Paulo kɛha no hewɔ ni esaaa akɛ wɔkpaleɔ kɛyaa sɛɛ kɔkɔɔkɔ lɛ? (b) Mɛni hewɔ Hebri Kristofoi lɛ atsutsu tsuishiŋmɛɛ he saji ni aŋmala ashwie shi lɛ baawo amɛ hewalɛ koni amɛkakpale kɔkɔɔkɔ kɛmiiya hiɛkpatamɔ mli lɛ?
12 Ákɛ nɔ ko ni tamɔ odaseyeli ni faaa lɛ, Paulo kɛ yiŋtoo ni ji enyɔ hewɔ ni esaaa akɛ amɛkpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ha Hebribii lɛ—amɛ diɛŋtsɛ amɛtsuishiŋmɛɛ he saji ni áŋmala ashwie shi lɛ. Eŋma akɛ: “Nyɛkaia klɛŋklɛŋ gbii lɛ, beni la tso yɛ nyɛnɔ lɛ, bɔ ni nyɛmia nyɛhiɛ yɛ amanehului ata babaoo mli.” Paulo kai amɛ akɛ ‘amɛtsɔmɔ kwɛmɔnii’ kɛtsɔ jɛmɔi kɛ amanehului anɔ. Awo mɛi komɛi tsuŋ; mɛi krokomɛi amusuŋ shã amɛ kɛha mɛi ni awo amɛ gboklɛi lɛ ni amɛye amɛbua amɛ. Hɛɛ, amɛjie hemɔkɛyeli kɛ tsuishiŋmɛɛ ni sa yijiemɔ kpo. (Hebribii 10:32-34) Ni kɛlɛ, mɛni hewɔ Paulo kɛɛ amɛ akɛ ‘amɛya nɔ amɛkai’ niiashikpamɔi ni yɔɔ dɔlɛ nɛɛ? Ani enɛ ejeŋ amɛnijiaŋ wui?
13 Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ‘klɛŋklɛŋ gbii lɛ kaimɔ’ baaha Hebribii lɛ akai bɔ ni Yehowa waje amɛ yɛ kaa shishi lɛ. Yɛ eyelikɛbuamɔ hewɔ lɛ, amɛ́nyɛ amɛku Satan tutuamɔi lɛ babaoo naa momo. Paulo ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ” lɛ. (Hebribii 6:10) Hɛɛ, Yehowa kai amɛ anɔkwayeli nitsumɔi lɛ fɛɛ, ni ekɛto ekaimɔ ni bɛ naagbee lɛ mli. Akaiɔ wɔ Yesu ŋaawoo akɛ wɔbɔ jwetri yɛ ŋwɛi lɛ. Julɔ ko nyɛŋ aju nɛkɛ jwetrii nɛɛ kɔkɔɔkɔ; omlɛgɛ loo ŋkanale ko nyɛŋ afite amɛ. (Mateo 6:19-21) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji akɛ Kristofonyo lɛ kpale kɛtee hiɛkpatamɔ mli lɛ, no pɛ dani abaanyɛ afite nɛkɛ jwetrii nɛɛ. No baaha jwetrii ni ekɛto yɛ ŋwɛi lɛ fɛɛ alaaje. Mɛɛ yiŋtoo ni mli wa waa po Paulo kɛha Hebri Kristofoi lɛ nɛkɛ, akɛni amɛdiii gbɛ ni tamɔ nɛkɛ sɛɛ lɛ hewɔ! Mɛni hewɔ esa akɛ amɛha afii ni amɛkɛsɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ fɛɛ afee efolo? Ebaafee nɔ ni ja kɛ nɔ ni hi babaoo moŋ akɛ amɛaaya nɔ amɛŋmɛ amɛtsui shi.
Nɔ Hewɔ ni Esaaa akɛ Wɔkpaleɔ Kɛyaa Hiɛkpatamɔ Mli Kɔkɔɔkɔ
14. Mɛɛ kaai ni tamɔ nɔ ni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ kɛkpe lɛ wɔ hu wɔkɛkpeɔ?
14 Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu yɛ yiŋtoi ni mli wawai ni haaa amɛkpale kɛya sɛɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔkaia jɔɔmɔi ni wɔyɔɔ ni ji jamɔ krɔŋŋ ni Yehowa kɛha wɔ lɛ. Taakɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ ji lɛ, be ni jamɔi ni ehe gbɛi babaoo lɛ amli bii yeɔ wɔhe fɛo ni amɛliɔ wɔ, ni amɛkɛ amɛniji tsɔɔ amɛ jamɔ tsui fɛfɛji kɛ bɔ ni amɛ blema saji etsɛ eha yɛ henɔwomɔ mli lɛ mli wɔyɔɔ lɛ. Shi, Yehowa maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ, ekpɛlɛɔ wɔjamɔ lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnáa jɔɔmɔi amli ŋɔɔmɔ ko ŋmɛnɛ ni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ naaa. Shi ekolɛ obaasusu akɛ, ‘Te aaafee tɛŋŋ ni eeeba lɛ nakai hu?’ Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛhi shi yɛ be ni mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ bɔi nitsumɔ lɛ mli. Kristo batsɔ e-Sɔfonukpa beni abaptisi lɛ yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi ena Nyɔŋmɔ Bi ni tsuɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ. Yɛ egbele sɛɛ po lɛ, naakpɛɛ nibii babaoo tee nɔ. Shi taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ, yɛ naagbee lɛ nikeenii ni tamɔ nɛkɛ sɛɛ fo.—1 Korintobii 13:8.
15. Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ miihi shi yɛ mɛɛ gbalɛ mlibaa be mli, ni mɛni no tsɔɔ kɛhaa wɔ?
15 Shi kɛlɛ, sɔlemɔwe gbalɛ kakadaŋŋ ni yɔɔ Ezekiel yitsei 40 kɛyashi 48a lɛ mlibaa be ni sa kadimɔ waa lɛ mli wɔyɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ, wɔna Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo kɛha jamɔ krɔŋŋ ni ásaa ato ama shi ekoŋŋ lɛ. Átsuu nakai mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ he kɛjɛ ejamɔŋ mujiwoo kɛ wɔŋjamɔ lɛ fɛɛ mli. (Ezekiel 43:9; Maleaki 3:1-5) Susumɔ sɛɛnamɔi ni nɛkɛ hetsuumɔ lɛ kɛha wɔ lɛ ahe.
16. Mɛɛ nifeemɔ gbɛ ko ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ kɛkpe?
16 Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, no mli lɛ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ kpakpa ko bɛ kɛha Kristofoi asafo lɛ ni ato he gbɛjianɔ lɛ. Yesu egba efɔ̃ shi akɛ ebaafee tamɔ nɔ ni ádu jwɛi awo ŋmãa ŋmɔ hee ko mli, ni ehaaa ayoo ŋmãa lɛ yɛ jwɛi lɛ ateŋ. (Mateo 13:24-30) Ni nakai eba lɛ. Beni klɛŋklɛŋ afii oha lɛ baa naagbee, ni bɔfo Yohane ni egbɔ lɛ sɔmɔɔ akɛ naagbee mɔ ni tsĩɔ fitemɔ gbɛ lɛ, no mli lɛ hemɔkɛyeli kwamɔ miishwere momo. (2 Tesalonikabii 2:6; 1 Yohane 2:18) Bɔfoi lɛ agbele sɛɛ etsɛɛɛ ni osɔfoi akuu ko ni etse ehe bate shi, ni amɛkɛ nɔnyɛɛ ba asafoku lɛ nɔ ni amɛwowoo atadei ni haa esoroɔ amɛ. Hemɔkɛyeli kwamɔ gbɛ eshwã he fɛɛ he. Kwɛ bɔ ni enɛ baaje anɔkwa Kristofoi lɛ anijiaŋ wui aha! Amɛna ni akɛ ekroko ni ekpɔtɔ ebahà gbɛjianɔ ni áto ama shi ehee kɛha jamɔ krɔŋŋ lɛ nɔ kwraa. Enɛ je shishi yɛ be ni shɛɛɛ be ni Kristo to asafo lɛ shishi lɛ sɛɛ afii oha.
17. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Kristofoi asafo lɛ etsɛ fe klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli nɔ̃ lɛ yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?
17 Agbɛnɛ susumɔ nɔ ko ni tamɔɔɔ enɛ he okwɛ. Ŋmɛnɛ, jamɔ krɔŋŋ sɛɛ etsɛ fe be ni hi shi kɛyashi be mli ni bɔfoi lɛ gboi lɛ. Kɛjɛ be mli ni afee wolo tɛtrɛɛ nɛɛ klɛŋklɛŋ nɔ̃ yɛ afi 1879 mli kɛbaa nɛɛ, Yehowa kɛ jamɔ ni ekrɔŋŋfeemɔ yaa hiɛ be fɛɛ be ejɔɔ wɔ. Yehowa kɛ Kristo Yesu ba mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ yɛ afi 1918 kɛ yiŋtoo akɛ amɛbaatsuu he. (Maleaki 3:1-5) Kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ, átee nɔ atsuu gbɛjianɔtoo kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ jamɔ lɛ he kɛtee hiɛ fiofio. Shishinumɔ ni wɔyɔɔ yɛ Biblia gbalɛi kɛ shishitoo mlai ahe lɛ mli efee faŋŋ kɛtee hiɛ. (Abɛi 4:18) Namɔ ŋɔɔ enɛ he yijiemɔ lɛ yaa? Jeee adesai komɛi kɛkɛ ni yeee emuu. Yehowa pɛ, kɛ e-Bi ni ji asafo lɛ Yitso lɛ, baanyɛ abu E-webii ahe kɛjɛ fitemɔ mli yɛ nɛkɛ fitemɔ bei nɛɛ amli. Belɛ, wɔkakpa shidaa ni wɔkɛaaha Yehowa akɛni eŋmɛ wɔ gbɛ koni wɔkɛ wɔhe awo jamɔ krɔŋŋ mli ŋmɛnɛ lɛ kɔkɔɔkɔ. Ni nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi shiŋŋ akɛ wɔkpalaŋ kɛyaŋ hiɛkpatamɔ mli kɔkɔɔkɔ!
18. Mɛɛ yiŋtoo ni wɔyɔɔ hewɔ ni wɔkpaleee kɛyaaa hiɛkpatamɔ mli kɔkɔɔkɔ lɛ?
18 Taakɛ nakai Hebri Kristofoi lɛ ji lɛ, wɔyɛ yiŋtoo ni ji enyɔ ni wɔdamɔɔ nɔ wɔkpoɔ gbeyeishemɔ kɛ kpalemɔ gbɛ lɛ—wɔ diɛŋtsɛ wɔ tsuishiŋmɛɛ he saji ni aŋmala ashwie shi lɛ. Kɛji akɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli nɔŋŋ wɔje shishi akɛ wɔmiisɔmɔ Yehowa aloo wɔtee nɔ wɔfee nakai afii nyɔŋmai abɔ hu lɛ, kɛlɛ wɔtswa Kristofoi anitsumɔi ahe saji ni aŋmala ashwie shi wɔma shi. Wɔteŋ mɛi pii ena yiwaa mli amanehulu, kɛ́ eji tsuŋwoo, naatsii, niseniianiifeemɔ, aloo wɔ nibii ni laajeɔ. Mɛi babaoo kɛ weku mli shitee-kɛ-woo, heguɔgbee, hefɛoyeli, kɛ shikpilikpiifeemɔ ekpe. Wɔ fɛɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi, ni wɔtee nɔ yɛ anɔkwa sɔɔmɔ ní wɔkɛhaa Yehowa lɛ mli yɛ shihilɛ mli nibii ni kaa mɔ kɛ kaai srɔtoi lɛ fɛɛ sɛɛ. Yɛ nakai feemɔ hewɔ lɛ, wɔtswa hiɛmiamɔ he saji ni aŋmala ashwie shi ni Yehowa hiɛ kpaŋ nɔ wɔma shi, jwetrii afiase ni yɔɔ ŋwɛi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, belɛ jeee be ni akpaleɔ kɛyaa sɛɛ kɛyaa gbɛjianɔtoo momo ni ekpɔtɔ ni wɔshi yɛ wɔsɛɛ lɛ mli nɛ! Mɛni hewɔ esa akɛ wɔha wɔnitsumɔ dɛŋdɛŋ lɛ fɛɛ afee nɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he? Ŋmɛnɛ ji be ni enɛ ebafee anɔkwale titri, beni ‘eshwɛ be fioo kɛkɛ’ dani naagbee lɛ baaba lɛ.—Hebribii 10:37.
19. Mɛni abaasusu he yɛ wɔ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?
19 Hɛɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ, “wɔ lɛ, jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ”! Shi moŋ, nyɛhaa wɔfea ‘mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.’ (Hebribii 10:39) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ wɔtamɔ bɔ ni átsɔɔ mli aha nɛɛ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua nanemɛi Kristofoi lɛ ni amɛfee nakai nɔŋŋ? Wɔ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu sane nɛɛ he.
-
-
Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ HemɔkɛyeliBuu-Mɔɔ—1999 | December 15
-
-
Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli
“Wɔji mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ.”—HEBRIBII 10:39.
1. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Yehowa tsulɔ anɔkwafo fɛɛ anɔkwafo hemɔkɛyeli jara wa lɛ?
KƐJI otee Maŋtsɛyeli Asa ko ni Yehowa jálɔi eyi mli obɔ nɔ be kroko lɛ, mɛɛ fioo ni okwɛ mɛi ni ebɔle ohe kɛkpe lɛ. Susumɔ gbɛ̀i srɔtoi ni amɛtsɔɔ nɔ amɛjieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ ahe. Obaana mɛi ni egbɔlɔ ni amɛkɛ afii nyɔŋmai abɔ esɔmɔ Nyɔŋmɔ, oblahii kɛ oblayei ni teɔ shi woɔ amɛtipɛŋfoi anɔnyɛɛ daa gbi, kɛ fɔlɔi ni bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛtsɔse bii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei. Ayɛ asafoŋ onukpai kɛ asafoŋ sɔɔlɔi ni tsuɔ gbɛnaa nii babaoo ahe nii. Hɛɛ, ekolɛ obaana mumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni eye afii srɔtoi ni yeɔ gbɛtsii nii srɔtoi fɛɛ nɔ kunim bɔni afee ni amɛsɔmɔ Yehowa. Kwɛ bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ hemɔkɛyeli jara wa ha!—1 Petro 1:7.
2. Mɛni hewɔ Paulo ŋaawoo ni yɔɔ Hebribii awolo lɛ, yitsei 10 kɛ 11 lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?
2 Adesai ni yeee emuu lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ yɔɔ ni amɛnu bɔ ni hemɔkɛyeli he hiaa ha lɛ shishi jogbaŋŋ, kɛ eko yɛ po, fe bɔ ni bɔfo Paulo nu shishi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekadi akɛ anɔkwa hemɔkɛyeli kɛ mɔ yaa ‘susuma lɛ yiwalaheremɔ’ mli. (Hebribii 10:39) Shi, Paulo le akɛ, atutuaa hemɔkɛyeli ni etãa yɛ jeŋ ni hemɔkɛyeli bɛ mli nɛɛ mli. Esusu Hebri Kristofoi lɛ ni yɔɔ Yerusalem kɛ Yudea, ni miishi mple koni amɛbaa amɛhemɔkɛyeli yi lɛ he waa. Beni wɔkwɛɔ Hebribii awolo lɛ yitsei 10 kɛ 11 lɛ fãi komɛi amli lɛ, nyɛhaa wɔkadia gbɛ̀i ni Paulo kɛtsu nii ni ekɛtswa amɛhemɔkɛyeli ema shi lɛ. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, wɔbaana bɔ ni wɔɔfee wɔtswa hemɔkɛyeli ni mli wa yɛ wɔ diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni ebɔle wɔ lɛ amli wɔma shi.
Nyɛjiea Hekɛnɔfɔɔ Kpo yɛ Nyɛnyɛmimɛi Amli
3. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Paulo wiemɔi ni anaa yɛ Hebribii 10:39 lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ enyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ amli?
3 Klɛŋklɛŋ nii ni ekolɛ wɔɔkadi ji jwɛŋmɔ kpakpa ni Paulo hiɛ yɛ etoibolɔi lɛ ahe lɛ. Eŋma akɛ: “Shi wɔ lɛ, jeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa hiɛkpatamɔ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi ji wɔ, shi moŋ wɔji mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ lɛ ateŋ mɛi komɛi.” (Hebribii 10:39) Paulo susu nɔ ni hi fe fɛɛ yɛ enanemɛi Kristofoi anɔkwafoi lɛ ahe, shi jeee nɔ ni ehiii fe fɛɛ. Kadimɔ hu akɛ, ekɛ wiemɔ “wɔ” tsu nii. Paulo ji nuu ni ja. Kɛlɛ, ekɛ henɔwomɔ ebuuu etoibolɔi lɛ akɛ mɛi ni baa shi, tamɔ nɔ ni edamɔ jalɛ kpoku ko ni nɔ kwɔ kwraa fe amɛ lɛ nɔ. (Okɛto Jajelɔ 7:16 he.) Shi moŋ, ekɛ ehe fata amɛhe. Ekɛ tsuiŋ hekɛnɔfɔɔ wie akɛ lɛ kɛ Kristofoi anɔkwafoi ni kaneɔ ewolo lɛ fɛɛ kɛ gbɛtsii nii ni haa mɔ tsui faa ni baa yɛ amɛhiɛ lɛ fɛɛ baakpe, ni ákɛ amɛkɛ ekãa baakpoo kpalemɔ ni amɛaakpale kɛya hiɛkpatamɔ mli lɛ, ni ákɛ abaana akɛ amɛji mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.
4. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ Paulo ná hekɛnɔfɔɔ yɛ enanemɛi heyelilɔi lɛ amli lɛ?
4 Te aaafee tɛŋŋ ni Paulo aaaná hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nɛkɛ? Ani enaaa Hebri Kristofoi lɛ atɔmɔi lɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛ ŋaawoo pɔtɛɛ ni baaye abua amɛ ni amɛye amɛmumɔŋ gbɔjɔmɔi lɛ anɔ kunim ha amɛ. (Hebribii 3:12; 5:12-14; 6:4-6; 10:26, 27; 12:5) Kɛlɛ, kɛ hoo lɛ, Paulo yɛ yiŋtoi kpakpai enyɔ ni nomɛi ahewɔ eyɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ enyɛmimɛi lɛ amli lɛ. (1) Ákɛ mɔ ni kaseɔ Yehowa lɛ, Paulo bɔ mɔdɛŋ ni ena Nyɔŋmɔ webii lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ. Enɛ jeee yɛ amɛtɔmɔi kɛkɛ mli, shi moŋ yɛ amɛsui kpakpai kɛ bɔ ni amɛbaanyɛ amɛhala akɛ amɛaafee ekpakpa yɛ wɔsɛɛ be mli lɛ mli. (Lala 130:3; Efesobii 5:1) (2) Paulo yɛ hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ lɛ mli. Ele akɛ gbɛtsii nii ko bɛ, adesa gbɔjɔmɔi komɛi bɛ, ní baanyɛ atsĩ Yehowa naa koni ekɛ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ” akaha Kristofonyo ko ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ eeesɔmɔ Lɛ yɛ anɔkwayeli mli lɛ. (2 Korintobii 4:7; Filipibii 4:13) No hewɔ lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni Paulo yɔɔ yɛ enyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ amli lɛ jeee nɔ ni egba afã ní shishinumɔ bɛ mli, aloo jwɛŋmɔ kpakpa ni ehiɛ lɛ ejaaa. Edamɔ shi shiŋŋ, ni Ŋmalɛ fiɔ sɛɛ.
5. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Paulo hekɛnɔfɔɔ lɛ, ni mɛni baanyɛ ajɛ mli aba?
5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, hekɛnɔfɔɔ ni Paulo jie lɛ kpo lɛ sa mɛi krokomɛi ahe. Ákɛ Paulo aaawie hewalɛwoo wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ etsɔɔ amɛ lɛ tsɔɔ nɔ ko kpele kɛha asafoi ni yɔɔ Yerusalem kɛ Yudea lɛ. Yɛ heguɔgbee ni fiteɔ nii kɛ henɔwomɔ kɛ shikpilikpiifeemɔ ni Yudafoi ni teɔ shi woɔ amɛ lɛ kɛkpeeɔ amɛ lɛ hewɔ lɛ, wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ ye ebua Hebri Kristofoi lɛ ni amɛkpɛ mli yɛ amɛtsui mli akɛ amɛbaafee mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli. Ani wɔbaanyɛ wɔfee nakai nɔŋŋ wɔha wɔhe ŋmɛnɛ? Ewaaa kwraa akɛ wɔɔna mɛi krokomɛi afatɔɔi kɛ amɛgbɔjɔmɔi ni áto naa kakadaŋŋ. (Mateo 7:1-5) Ni kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua wɔhe babaoo kɛji akɛ wɔkadi ni wɔbu hemɔkɛyeli ni ekaaa ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ lɛ akɛ ejara wa aahu lɛ. Yɛ hewalɛwoo ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ hemɔkɛyeli baanyɛ ada.—Romabii 1:11, 12.
Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ Nitsumɔ yɛ Gbɛ ni Sa Nɔ
6. Mɛɛ jɛɛhe Paulo tsɛɔ wiemɔi kɛjɛɔ beni eŋmala wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 10:38 lɛ?
6 Paulo tswa enanemɛi heyelilɔi lɛ ahemɔkɛyeli hu ema shi kɛtsɔ gbɛ ni etsɔ nɔ ekɛ Ŋmalɛi lɛ tsu nii yɛ hesaa mli lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ eŋma akɛ: “Shi jalɔ ni jɛ hemɔkɛyeli mli lɛ yi aaaná wala; ni kɛ́ ekpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ.” (Hebribii 10:38) Paulo miitsɛ gbalɔ Habakuk wiemɔi asɛɛ yɛ biɛ.a Ekolɛ mɛi ni kaneɔ Paulo wolo lɛ, ni ji Hebri Kristofoi lɛ ni le gbalɛ woji lɛ jogbaŋŋ lɛ le nɛkɛ wiemɔi nɛɛ. Kɛji akɛ wɔsusu oti ni ma ehiɛ lɛ he—ákɛ ewaje Kristofoi ni yɔɔ Yerusalem kɛ mɛi ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ ahemɔkɛyeli yɛ afi 61 Ŋ.B. gbɛ lɛ—belɛ Habakuk nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔ ni sa jogbaŋŋ ni esa akɛ ahala. Mɛni hewɔ?
7. Mɛɛ be Habakuk ŋma egbalɛ lɛ efɔ̃ shi, ni mɛɛ shihilɛi yɔɔ Yuda yɛ nakai be lɛ mli?
7 Eyɛ faŋŋ akɛ Habakuk ŋma ewolo lɛ afii nyɔŋmai enyɔ sɛɛ fioo dani Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ba yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Gbalɔ lɛ na Kaldeabii (loo, Babiloniabii), ni ji “jeŋmaŋ ko ni yi wa ni he yɔɔ oya” lɛ yɛ ninaa mli ni efã kɛ foi kɛmiiba Yuda nɔ ni eekpata Yerusalem hiɛ, ni eemi gbɔmɛi kɛ maji yɛ nakai feemɔ mli. (Habakuk 1:5-11) Shi ágba amanehulu nɛɛ afɔ̃ shi momo kɛjɛ Yesaia gbii lɛ amli, nɔ ni fe afii oha kɛtsɔ hiɛ. Yehoiakim baye Maŋtsɛ kpakpa Yosia sɛɛ yɛ Habakuk be lɛ mli, kɛkɛ ni efɔŋfeemɔ shwere ekoŋŋ yɛ Yuda. Yehoiakim wa mɛi ni wieɔ yɛ Yehowa gbɛi amli lɛ yi ni egbe amɛ po. (2 Kronika 36:5; Yeremia 22:17; 26:20-24) Belɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ gbalɔ Habakuk ni ehao lɛ aaabo akɛ: “Yehowa, mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ?”—Habakuk 1:2.
8. Mɛni hewɔ Habakuk nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ni ye ebua Kristofoi ni yɔɔ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli kɛ ŋmɛnɛ hu lɛ?
8 Habakuk leee bɔ ni Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ ebɛŋkɛ eha. Nakai nɔŋŋ hu klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ leee be mli ni Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo lɛ baaba naagbee. Ni asaŋ wɔ hu ŋmɛnɛ lɛ, wɔleee “no gbi lɛ kɛ no ŋmɛlɛtswaa lɛ” ni Yehowa kojomɔ baaba gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ nɔ lɛ. (Mateo 24:36) Belɛ, nyɛhaa wɔkadia hetoo ni bɔ he enyɔ ni Yehowa kɛha Habakuk lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ema nɔ aduatsɔ eha gbalɔ lɛ akɛ naagbee lɛ baaba yɛ ebe naa pɛpɛɛpɛ. Nyɔŋmɔ kɛɛ “ekpeŋ sɛɛ,” eyɛ mli akɛ yɛ adesa susumɔ naa lɛ, etamɔ nɔ ko ni miishashao shi. (Habakuk 2:3) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yehowa kai Habakuk akɛ: “Shi jalɔ lɛ, ehemɔkɛyeli lɛ nɔ eeetsɔ ni eyi aaaná wala.” (Habakuk 2:4) Mɛɛ anɔkwalei ni nɔ bɛ ni mli ka shi faŋŋ nɛ! Nɔ ni he hiaa titri lɛ jeee be ni naagbee lɛ baa, shi moŋ kɛji akɛ wɔmiihi shi akɛ mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.
9. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuji ni feɔ toiboo lɛ tee nɔ amɛhi shi kɛtsɔ amɛ anɔkwayeli nɔ (a) yɛ afi 607 D.Ŋ.B.? (b) yɛ afi 66 Ŋ.B. sɛɛ? (d) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ?
9 Beni abutu Yerusalem ni aha emli nibii yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Yeremia, ewoloŋmalɔ Baruk, Ebed-Melek, kɛ Rekabbii anɔkwafoi lɛ na bɔ ni shiwoo ni Yehowa kɛha Habakuk lɛ ji anɔkwale ha. ‘Amɛtee nɔ amɛhi shi’ kɛtsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ ni amɛje mli shweshweeshwe lɛ nɔ. Mɛni hewɔ? Yehowa wo amɛ anɔkwayeli lɛ he nyɔmɔ. (Yeremia 35:1-19; 39:15-18; 43:4-7; 45:1-5) Nakai nɔŋŋ hu eeenyɛ efee akɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Hebri Kristofoi lɛ bo Paulo ŋaawoo lɛ toi jogbaŋŋ, ejaakɛ beni Roma asraafoi lɛ batutua Yerusalem yɛ afi 66 Ŋ.B. ni amɛgbala amɛhe shi trukaa ni atsɔɔɔ mli lɛ, nakai Kristofoi lɛ kɛ anɔkwayeli bo Yesu kɔkɔbɔɔ akɛ amɛjo foi lɛ toi. (Luka 21:20, 21) Amɛtee nɔ amɛhi shi yɛ amɛ anɔkwayeli lɛ hewɔ. Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔbaaya nɔ wɔhi shi kɛ ana wɔ akɛ anɔkwafoi beni naagbee lɛ baa lɛ. Mɛɛ yiŋtoo ni he hiaa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔwaje wɔhemɔkɛyeli bianɛ po nɛ!
Hemɔkɛyeli he Nɔkwɛmɔnii ni Atsɔɔ Mli Faŋŋ
10. Te Paulo tsɔɔ Mose hemɔkɛyeli lɛ mli eha tɛŋŋ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Mose yɛ enɛ gbɛfaŋ?
10 Paulo tswa hemɔkɛyeli hu ema shi kɛtsɔ nɔkwɛmɔnii ni ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nɔ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni okaneɔ Hebribii yitso 11 lɛ, kadimɔ bɔ ni etsɔɔ Biblia mli gbɔmɛi lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ amli faŋŋ eha lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛɔ akɛ, Mose “mɔ mɔ ni anaaa lɛ lɛ mli tamɔ nɔ ni eena lɛ.” (Hebribii 11:27, wɔma efã ko nɔ mi.) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Yehowa ji mɔ ni yɔɔ pɔtɛɛ kɛha Mose akɛ efee tamɔ nɔ ni enyɛɔ enaa Nyɔŋmɔ ni anaaa lɛ lɛ. Ani abaanyɛ awie nakai nɔŋŋ yɛ wɔhe? Ewaaa akɛ aaawie wekukpaa ni kã mɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ he, shi ákɛ aaatswa nakai wekukpaa lɛ ama shi ni awaje lɛ lɛ biɔ nitsumɔ. No ji nitsumɔ ni esa akɛ wɔtsu! Ani Yehowa ji mɔ ni yɔɔ pɔtɛɛ kɛha wɔ akɛ wɔsusuɔ ehe yɛ be mli ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ, ni nɔ ni tamɔ yiŋkpɛɛ bibii po fata he lɛ? Hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai baaye abua wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ shitee-kɛ-woo ni naa wa fe fɛɛ po mli.
11, 12. (a) Ekolɛ mɛɛ shihilɛi ashishi aka Henok hemɔkɛyeli akwɛ yɛ? (b) Mɛɛ nyɔmɔwoo ni woɔ mɔ hewalɛ Henok nine shɛ nɔ?
11 Agbɛnɛ hu, susumɔ Henok hemɔkɛyeli lɛ he. Ewa akɛ wɔɔsusu shitee-kɛ-woo ni ekɛkpe lɛ he. Esa akɛ Henok kɛ kojomɔ shɛɛ sane ko ni tsurɔɔ mɔ waa aha gbɔmɛi ni yɔɔ wala mli yɛ nakai be lɛ mli lɛ. (Yuda 14, 15) Yiwaa ni wo nuu anɔkwafo nɛɛ he gbeyei lɛ ehiii kwraa, ni awuiyeli yɛ mli waa akɛ Yehowa “ŋɔ lɛ kɛtee,” eŋɔ lɛ kɛjɛ shihilɛ mli kɛtee gbele wɔɔ mli koni ehenyɛlɔi lɛ anine akashɛ enɔ. No hewɔ lɛ, Henok enaaa gbalɛ ni ejaje lɛ mlibaa. Shi kɛlɛ, enine shɛ nikeenii ko, ni yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ lɛ, ehi kwraa moŋ lɛ nɔ.—Hebribii 11:5; 1 Mose 5:22-24.
12 Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Dani aaaŋɔ [Henok] kɛya lɛ, aye ehe odase akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Hebribii 11:5) Mɛni enɛ tsɔɔ? Dani Henok aaawɔ yɛ gbele mli lɛ, ekolɛ ena ninaa ko, ekolɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni etsɛŋ ní ehiɛ baatsɛ kɛba mli gbi ko lɛ. Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, Yehowa ha Henok le akɛ E-hiɛ esɔ enɔkwayeli gbɛ lɛ jogbaŋŋ. Henok eha Yehowa tsui enya. (Okɛto Abɛi 27:11 he.) Henok wala shihilɛ lɛ hesusumɔ taa mɔ tsuiŋ waa, aloo jeee nakai? Ani obaasumɔ ni okɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ ahi shi? Belɛ susumɔ nɔkwɛmɔnii ni tamɔ nɛkɛ he; esa akɛ ona amɛ akɛ gbɔmɛi diɛŋtsɛ. Tswaa ofai shi akɛ okɛ hemɔkɛyeli baahi shi, daa gbi. Kaimɔ hu akɛ, mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ damɔɔɔ be buu loo be ni ato ama shi ni Nyɔŋmɔ kɛbaaha eshiwoi fɛɛ aba mli lɛ nɔ amɛsɔmɔɔɔ Yehowa. Shi moŋ, wɔkpɛ mli akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa kɛya naanɔ! Nakai feemɔ tsɔɔ shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli kɛ nɔ ni baaba lɛ mli.
Bɔ ni Ooofee ni Ohe Awa Waa yɛ Hemɔkɛyeli Mli
13, 14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo wiemɔi ni aŋmala ashwie shi yɛ Hebribii 10:24, 25 lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni eha wɔkpeei afee miishɛɛ bei? (b) Mɛɛ yiŋtoo titri yɔɔ Kristofoi akpeei asɛɛ?
13 Paulo tsɔɔ Hebri Kristofoi lɛ gbɛ̀i srɔtoi ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni amɛbaanyɛ amɛtsɔ nɔ amɛwaje amɛhemɔkɛyeli. Nyɛhaa wɔsusua enyɔ pɛ he wɔkwɛa. Eyɛ faŋŋ akɛ wɔle eŋaawoo ni ekɛha yɛ Hebribii 10:24, 25, ni woɔ wɔ hewalɛ ni wɔbua wɔhe naa daa yɛ wɔ Kristofoi akpeei ashishi lɛ jogbaŋŋ. Shi kaimɔ akɛ, Paulo mumɔ naa wiemɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ etsɔɔɔ kɛkɛ akɛ wɔtara shi kɛkɛ yɛ kpeei nɛɛ ashishi ni wɔkɛ wɔhe wooo mli. Shi moŋ, Paulo tsɔɔ kpeei amli akɛ hegbɛi ni wɔnaa koni wɔlelee wɔhe, koni wɔkanya wɔhe ni wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni wɔwowoo wɔhe hewalɛ. Wɔyɛ jɛmɛ akɛ wɔkɛ nɔ ko baaha, jeee ni wɔhe kɛkɛ. No yeɔ ebuaa ni ehaa wɔkpeei lɛ feɔ miishɛɛ bei.—Bɔfoi lɛ Asaji 20:35.
14 Shi titri lɛ, wɔyaa Kristofoi akpeei koni wɔjá Yehowa Nyɔŋmɔ. Wɔfeɔ nakai kɛtsɔɔ sɔlemɔ kɛ lala ni wɔkɛ wɔhe woɔ mli, kɛtsɔ sane toiboo jogbaŋŋ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ “naabui ni jajeɔ egbɛi lɛ ayibii”—ni ji wiemɔi ni jieɔ Yehowa yi yɛ hetooi ni wɔhaa kɛ gbɛfaŋnɔ ni wɔnaa yɛ kpee lɛ mli lɛ anɔ. (Hebribii 13:15) Kɛji akɛ wɔha nakai otii lɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli ni wɔkɛtsu nii yɛ kpee fɛɛ kpee shishi lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebaatswa wɔhemɔkɛyeli ema shi be fɛɛ be.
15. Mɛni hewɔ Paulo wo Hebri Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛmɔ amɛsɔɔmɔ lɛ mli kpɛŋŋ lɛ, ni mɛni hewɔ nakai ŋaawoo lɛ nɔŋŋ sa jogbaŋŋ ŋmɛnɛ lɛ?
15 Gbɛ kroko ni atsɔɔ nɔ atswaa hemɔkɛyeli amaa shi ji kɛtsɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛhaa wɔmɔa wɔhiɛnɔkamɔ jajemɔ lɛ mli ni awaa ni ekagbugba, ejaakɛ mɔ ni wo shi lɛ anɔkwafo ni.” (Hebribii 10:23) Obaanyɛ owo mɛi krokomɛi ahewalɛ ni amɛmɔ nɔ ko mli kpɛŋŋ kɛ amɛtamɔ mɛi ni ebaje oshara mli ni kɛ nijiaŋwujee miiŋmɛɛ he. Eyɛ faŋŋ akɛ Satan miinyɛ nakai Hebri Kristofoi lɛ anɔ koni amɛŋmɛɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he, ni eenyɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ ŋmɛnɛ hu. Mɛni esa akɛ wɔfee, yɛ nɔnyɛɛ ni tamɔ nɛkɛ shishi? Susumɔ nɔ ni Paulo fee lɛ he.
16, 17. (a) Te fee tɛŋŋ ni Paulo ná ekãa kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛjianɔ esa akɛ wɔto kɛji akɛ wɔna akɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fã ko woɔ wɔhe gbeyei lɛ?
16 Paulo ŋma wolo eyaha Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ akɛ: “Wɔná ekãa yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mli, ni wɔkɛjaje Nyɔŋmɔ sanekpakpa lɛ wɔtsɔɔ nyɛ yɛ pelemɔ babaoo mli, tsɛ wɔna nɔ̃ daa, ni afee wɔ niseniianii hu yɛ Filipi, bɔ ni nyɛle lɛ.” (1 Tesalonikabii 2:2) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ afee Paulo kɛ enanemɛi lɛ “niseniianii” yɛ Filipi? Taakɛ woloŋlelɔi komɛi tsɔɔ lɛ, Hela wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii lɛ tsɔɔ jɛmɔ, ahorabɔɔ, loo nifeemɔ ni yiwaa yɔɔ mli. Nɔyelɔi ni yɔɔ Filipi lɛ kɛ kpãi yi amɛ, ni ashɛrɛ amɛ awo gboklɛfoi atsuiaŋ, ni abɔ amɛ apã. (Bɔfoi lɛ Asaji 16:16-24) Te nakai niiashikpamɔ ni dɔɔ mɔ lɛ sa Paulo he eha tɛŋŋ? Ani mɛi ni yɔɔ emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ ni nyiɛ sɛɛ yɛ Tesalonika maŋtiase lɛ mli lɛ na ni Paulo kɛ gbeyeishemɔ miikpale kɛmiiya sɛɛ? Dabi, ‘ená ekãa.’ Eye gbeyeishemɔ nɔ kunim ni etee nɔ eshiɛ yɛ ekãa naa.
17 Paulo ekãafeemɔ lɛ ba kɛjɛ nɛgbɛ? Kɛjɛ lɛ diɛŋtsɛ emli? Dabi, ekɛɛ akɛ ‘ená ekãa’ “yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mli.” Wolo ko ni aŋma aha Biblia shishitsɔɔlɔi lɛ kɛɔ akɛ abaanyɛ atsɔɔ nɛkɛ wiemɔ nɛɛ shishi akɛ “Nyɔŋmɔ jie gbeyeishemɔ kɛjɛ wɔtsuii amli.” No hewɔ lɛ, kɛji akɛ onuuu ekãa ni ooofee diɛŋtsɛ yɛ osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he, aloo ákɛ efã ko woɔ ohe gbeyei lɛ, mɛni hewɔ okpaaa Yehowa fai koni efee nakai nɔŋŋ eha bo? Bi lɛ ni ejie gbeyeishemɔ lɛ kɛjɛ otsui mli. Bi ni eye ebua bo koni oná ekãa kɛha nitsumɔ lɛ. Kɛfata he lɛ, too gbɛjianɔi krokomɛi ni anyɛɔ atsuɔ he nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, too gbɛjianɔ ni okɛ mɔ ni he esa yɛ odaseyeli lɛ fã ko ni onyɛɛɛ otsu he nii jogbaŋŋ lɛ atsu nii. Ebaanyɛ efee shikpɔŋkuku ni nitsumɔhei yɔɔ jɛmɛ, gbɛjegbɛ nɔ odaseyeli, trukaa odaseyeli, aloo tɛlifoŋ nɔ odaseyeli. Ekolɛ mɔ ni fata ohe lɛ baasumɔ ni etsu enɛ he nii klɛŋklɛŋ. Kɛji nakai ni lɛ, kwɛmɔ lɛ ni okase lɛ. Shi yɛ no sɛɛ lɛ ná ekãa koni oka efeemɔ okwɛ.
18. Mɛɛ jɔɔmɔi ekolɛ wɔnine baashɛ nɔ kɛji akɛ wɔná ekãa yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli?
18 Susumɔ nɔ ni baajɛ mli aba, kɛji akɛ oná ekãa lɛ he. Kɛji akɛ okã he, ni ohaaa onijiaŋ aje wui lɛ, ebaanyɛ eha oná niiashikpamɔi ni ŋɔɔ yɛ anɔkwale ni ogbaa mɛi krokomɛi lɛ mli, niiashikpamɔi ni ekolɛ onyɛŋ oná. (Kwɛmɔ baafa 25.) Otsui baanyɔ omli akɛ ooole akɛ ofee nii ni sa Yehowa hiɛ kɛtsɔ nɔ ko ni efeemɔ wa kɛha bo lɛ ni ófee lɛ nɔ. Onine baashɛ ejɔɔmɔ kɛ yelikɛbuamɔ nɔ yɛ ogbeyeishemɔi ni oyeɔ nɔ kunim lɛ hewɔ. Ohemɔkɛyeli mli baawa fe tsutsu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, onyɛŋ otsu nii ni okɛtswa hemɔkɛyeli owo mɛi krokomɛi amli ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ otswaaa bo diɛŋtsɛ ohemɔkɛyeli.—Yuda 20, 21.
19. Mɛɛ nyɔmɔwoo ni jara wa waa ásaa ato kɛha “mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli” lɛ?
19 Eba akɛ oooya nɔ owaje ohemɔkɛyeli kɛ mɛi krokomɛi ni ebɔle ohe lɛ ahemɔkɛyeli. Obaanyɛ ofee nakai kɛtsɔ bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi krokomɛi ni oootswa amɛ oma shi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ nitsumɔ yɛ hesaa mli lɛ nɔ, kɛtsɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ kasemɔ kɛ amɛkɛ nitsumɔ diɛŋtsɛ nɔ, kɛtsɔ hesaamɔ kɛha Kristofoi akpeei kɛ he ni akɛwoɔ mli lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ hegbɛ ni jara wa waa ni ji maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni ooomɔ mli kpɛŋŋ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni ofeɔ nɛkɛ nibii nɛɛ lɛ, ná nɔmimaa akɛ, oji ‘mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ’ ateŋ mɔ ko diɛŋtsɛ. Kaimɔ hu akɛ, mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɛ nyɔmɔwoo ni jara wa waa. Amɛji “mɛi ni kɛ hemɔkɛyeli náa amɛsusuma yiwalaheremɔ.”b Eba akɛ ohemɔkɛyeli aaaya nɔ ada, ni eba akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ aaabaa oyi kɛya naanɔ!
[Shishigbɛ niŋmai]
a Paulo tsɛ wiemɔ sɛɛ kɛjɛ bɔ ni Septuagint lɛ tsɔɔ Habakuk 2:4, ni wiemɔ kuku ni ji, “ni kɛ́ mɔ ko kpa yɛ misɛɛ lɛ, misusuma naŋ ehe tsuijurɔ” lɛ fata he lɛ shishi eha lɛ mli. Nɛkɛ wiemɔ nɛɛ ejeee kpo yɛ Hebri ŋmalɛ ni akɛ niji ŋmala ni yɔɔ lolo bianɛ lɛ eko kwraa mli. Mɛi komɛi susuɔ akɛ Septuagint lɛ damɔ blema Hebri ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala ni ekomɛi bɛ dɔŋŋ lɛ anɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Paulo kɛfata he yɛ biɛ, yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kanyamɔ naa. No hewɔ lɛ eyɛ ŋwɛi sɛɛfimɔ.
b Yehowa Odasefoi afi ŋmalɛ kɛha afi 2000 lɛ baafee: “Wɔjeee mɛi ni kpaleɔ kɛyaa, . . . shi moŋ wɔji mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli.”—Hebribii 10:39, NW.
-