-
Kasemɔ Itai Anɔkwayeli LɛBuu-Mɔɔ—2009 | May 15
-
-
mli bɔni afee ni no aye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔye anɔkwa. Mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Itai, Gatnyo lɛ.
‘Gbɔ ni Afã Lɛ yɛ Emaŋ’
Eeenyɛ efee akɛ Itai jɛ Filistibii amaŋ ni ehe gbɛi ni ji Gat lɛ mli, he ni nuu oblaŋ ni atsɛɔ lɛ Goliat lɛ kɛ Israelbii ahenyɛlɔi krokomɛi jɛ lɛ. Beni awie Itai ni ji tabilɔ ni he esa jogbaŋŋ nɛɛ he klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Biblia lɛ mli ji be mli ni Absalom te shi ewo Maŋtsɛ David lɛ. No mli lɛ Itai kɛ Filisti hii 600 ni fata ehe lɛ eyabɔ mɔfro yɛ Yerusalem niiaŋ.
Ekolɛ Itai kɛ ewebii lɛ asane lɛ ha David kai beni ekɛ Israel tabilɔi 600 yaba abo yɛ Filistibii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛyaje Gat, he ni maŋtsɛ Akish yɔɔ lɛ. (1 Sam. 27:2, 3) Mɛni Itai kɛ ewebii lɛ fee beni Absalom te shi ewo etsɛ David lɛ? Ani amɛfi Absalom sɛɛ, ani amɛkɛ amɛhe wooo sane lɛ mli, loo amɛkɛ David kɛ ewebii lɛ tsa yaa?
Feemɔ shihilɛ lɛ he mfoniri okwɛ. Naa David ni eejo foi kɛmiishi Yerusalem, ni eyawo etsui fioo yɛ he ko ni atsɛɔ jɛmɛ akɛ Beth-merhak, eshishi ji “Tsũ ni Yɔɔ Klotia lɛ.” Ekolɛ kɛ ojɛ Yerusalem kɛmiiya Mu Gɔŋ lɛ nɔ gbɛ lɛ, no ji tsũ ni obaana naagbee kwraa dani obaafo Kidron Jɔɔ loo Faa lɛ. (2 Sam. 15:17) David damɔ shi yɛ jɛi ni ekwɛ etabilɔi lɛ fɛɛ ekomekome beni amɛfoɔŋ yɛ ehiɛ lɛ. Naa! Jeee Israelbii anɔkwafoi pɛ kɛ lɛ tee, shi Keretifoi kɛ Peletifoi lɛ fɛɛ. Agbɛnɛ hu Gatbii lɛ fɛɛ ni ji Itai kɛ etabilɔi 600 lɛ hu fata ehe.—2 Sam. 15:18.
David nu he eha Itai kɛjɛ etsuiŋ tɔŋŋ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Mɛɛba ni bo hu okɛ wɔ yaa? Kuu osɛɛ ni okɛ maŋtsɛ lɛ [eka shi faŋŋ akɛ Absalom] ayahi shi; ejaakɛ gbɔ jio ni afão yɛ omaŋ. Kolɛ nyɛ̀ kpaakpa nyɛ̀ ní oba nɛɛ, kɛkɛ lɛ ŋmɛnɛ hu misaa mihã okɛ wɔ ayatsomlo lo? Shi mi lɛ miiya he fɛɛ he ni miná. Kuu osɛɛ ní okɛ onyɛmimɛi lɛ aya; Yehowa mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwayeli kɛo ahi shi!”—2 Sam. 15:19, 20.
Nɔ ni Itai wie lɛ tsɔɔ akɛ ekpaŋ yɛ David sɛɛ gbi ko gbi ko. Eha hetoo akɛ “Gbii abɔ ní Yehowa hiɛ kã ni minuŋtsɔ maŋtsɛ hu hiɛ kã nɛɛ, he fɛɛ he ní minuŋtsɔ maŋtsɛ aaahi lɛ, gbele mlio, wala mlio, kɛjeee jɛi otsulɔ aaahi fĩ!” (2 Sam. 15:21) Enɛ baanyɛ aha David akai nɔ ni enaakansowa Rut wie lɛ. (Rut 1:16, 17) Itai wiemɔ lɛ ta David tsuiŋ waa, ni David kɛɛ lɛ akɛ: “Jogbaŋŋ, ba ni obaho” kɛfo Kidron Faa lɛ. Ni “Itai, Gatnyo lɛ, kɛ ehii lɛ fɛɛ kɛ gbekɛbii lɛ fɛɛ ní fata ehe lɛ baho.”—2 Sam. 15:22.
“Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Nitsɔɔmɔ Hewɔ Aŋma Ato”
Romabii 15:4 lɛ kɛɛ akɛ: “Nibii abɔ ní aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato.” No hewɔ lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi akɛ mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Itai nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli? Susumɔ nɔ ni ekolɛ no tsirɛ lɛ ni ha eye David anɔkwa lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ Itai ji Filistinyo ni eyabɔ mɔfro moŋ, shi eyɔse akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni ákɛ David ji mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu. Itai haaa béi ni yɔɔ Israelbii lɛ kɛ Filistibii lɛ ateŋ lɛ ashwila lɛ. Itai haaa gbe ni David gbe Filistibii atatsɛ Goliat kɛ Filistibii krokomɛi lɛ afee oti yɛ ejwɛŋmɔ mli. (1 Sam. 18:6, 7) Itai na David akɛ eji mɔ ko ni sumɔɔ Yehowa ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ eyɔse David sui kpakpai ni sa kadimɔ waa lɛ. David hu na bulɛ waa eha Itai. Beni yɛ naagbee lɛ David kɛ Absalom tabilɔi lɛ wu nɔ ni ji naagbee nɔ lɛ eŋɔ etabilɔi lɛ “mlijai etɛ̃ mli ekome” po ‘ewo Itai dɛŋ’!—2 Sam. 18:2.
Esa akɛ wɔ hu wɔbɔ mɔdɛŋ ní wɔkaha maŋ nɔ ni mɔ ko jɛ, ehewolo nɔ su, loo emaŋ wiemɔ ha wɔná hetsɛ̃ loo nyɛ̃ɛ wɔha lɛ, shi esa akɛ wɔyɔse sui kpakpai ni mɛi krokomɛi yɔɔ lɛ moŋ. Wekukpãa ni bakã David kɛ Itai teŋ lɛ haa wɔnaa faŋŋ akɛ kɛ́ wɔkase Yehowa he nii ni wɔná suɔmɔ wɔha lɛ lɛ, no baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ nyɛ̃ɛ kɛ hetsɛ̃ ni wɔɔná wɔha mɛi ni jɛ maji krokomɛi anɔ lɛ he.
Be mli ni wɔsusuɔ Itai nɔkwɛmɔnɔ lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani mikɛ mihe ebadɔmɔ Kristo Yesu ni ji David Kpeteŋkpele lɛ, ni miyeɔ lɛ anɔkwa? Ani mihaa anaa minɔkwayeli lɛ kɛtsɔ ekãa ni mikɛwoɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ nɔ?’ (Mat. 24:14; 28:19, 20) ‘Ani maye anɔkwa daa?’
Kɛ́ weku yitsei hu jwɛŋ Itai anɔkwayeli he nɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ lɛ ebaaye ebua amɛ. Itai he ni eŋɔdɔmɔ David kɛ eyiŋ ni ekpɛ akɛ ekɛ maŋtsɛ ni Nyɔŋmɔ efɔ lɛ mu lɛ aaatee lɛ sa ewebii lɛ ahe. Nakai nɔŋŋ yiŋ ni weku yitsei kpɛɔ kɛfiɔ anɔkwa jamɔ sɛɛ lɛ saa amɛwekui lɛ ahe, ni enɛ baanyɛ ekɛ fimɔ po aba yɛ be kukuoo ko mli. Kɛlɛ, Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Yehowa, mɛi ni yeɔ bo anɔkwa lɛ, bo diɛŋtsɛ oyeɔ amɛ anɔkwa.”—Lala 18:25, Ga Biblia hee lɛ.
Ŋmalɛ lɛ ewieee Itai he dɔŋŋ yɛ David kɛ Absalom ta lɛ sɛɛ. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, bɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ wie ehe kuku beni David yaje shihilɛ ni mli wa mli lɛ haa wɔleɔ nɔ̃ gbɔmɔ ni eji. Itai he sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Yehowa na, ni ewo anɔkwayeli ni tamɔ nakai lɛ he nyɔmɔ.—Heb. 6:10.
-
-
Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Onyiɛ “Kristo Lɛ” Sɛɛ?Buu-Mɔɔ—2009 | May 15
-
-
Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Onyiɛ “Kristo Lɛ” Sɛɛ?
‘Kɛji mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛ misɛɛ lɛ, ha ni ekwa ehe, ní enyiɛ misɛɛ daa.’—LUKA 9:23.
1, 2. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔsusu nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔnyiɛ “Kristo lɛ” sɛɛ lɛ he lɛ?
YEHOWA mii shɛɔ ehe waa akɛ eeena nyɛ, ni nyɛ ji mɛi heei, kɛ oblahii kɛ oblayei lɛ akɛ nyɛbafata ejálɔi babaoo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe! Beni nyɛyaa nɔ nyɛkaseɔ Biblia lɛ, ni nyɛyaa Kristofoi akpeei daa, ni nyɛnáa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale ni hereɔ mɔ yiwala lɛ he nilee babaoo lɛ, esa akɛ nyɛkɛ hiɛdɔɔ asusu Yesu ninefɔ̃ɔ nɛɛ he akɛ: “Kɛji mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛ misɛɛ lɛ, ha ni ekwa ehe, ní ewó esɛŋmɔtso lɛ etere daa nɛɛ kɛnyiɛ misɛɛ.” (Luka 9:23) Yesu miitsɔɔ akɛ kɛji oosumɔ ni onyiɛ esɛɛ lɛ, esa akɛ okwa ohe. Belɛ, ehe miihia waa ni wɔsusu nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔnyiɛ “Kristo lɛ” sɛɛ lɛ he.—Mat. 16:13-16.
2 Ni wɔteŋ mɛi ni miinyiɛ Yesu Kristo nanemaahei asɛɛ lɛ hu? Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ní ‘wɔteke nɔ fe tsutsu lɛ.’ (1 Tes. 4:1, 2) Wɔbale anɔkwale lɛ etsɛ jio, etsɛko jio lɛ, kɛ́ wɔsusu yiŋtoi ahewɔ ni esa akɛ wɔnyiɛ Kristo lɛ sɛɛ lɛ ahe lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ Paulo ŋaawoo nɛɛ atsu nii ní wɔnyiɛ Kristo lɛ sɛɛ daa ní wɔteke nɔ fe tsutsu lɛ. Nyɛhaa wɔsusua yiŋtoi enumɔ ahewɔ ni esa akɛ wɔnyiɛ Kristo lɛ sɛɛ lɛ ahe wɔkwɛa.
-