Tóm Gbò E Jíízọ̀s Beè Lẹ̀ẹ̀là
17 Ba beè gbóó tení Àmfípolìs nè Àpọ̀lónìà kil Tẹ̀sàlónaikà, ea dú kĩée e ene kà tọ bõ̀ònaló fã̀ pá Júù beè dì. 2 Vó à naa, dì belí bé e Pọ́ọ̀l ólò naa naa, a beè gbóó bã tọ lóó va vaá tú taà deè bõ̀séi zọ̀ọ̀mà va loá bel boo Kpá Káí. 3 A beè baatẽ́ vaá kolí gbò dọ̀ Kpá Káí ea zógè kọọ̀ a beè dú bíi kọọ̀ Kráìst á mòn tã̀àgã̀ vaá kẽ̀èà aa kemà ú. A beè kọọ̀: “Jíízọ̀s ní ea dú Kráìst e nda gé kọ́ nú ea kilíé ló neií ẽ́.” 4 Vó beè naa kọọ̀ sìgà ọ̀và á dú gbò nyòòne nvée vaá gbaaá ló Pọ́ọ̀l nè Sáílàs, vaá gã́bug pá Gríìs e bà ólò fã̀ Bàrì bií ló sìgà gbò bia e gbò nen ólò nvèè ka ló beè gbaaá vá ló nagé.
5 Sõò pá Júù beè gbóó bẹ́ nyíe vaá bõonè ló sìgà gbò gbóò togó e bà géè kyã̀à tení ló kẽ gbẹá kèki, naa ní e bà nveè tã̀àgã̀ boná. Ba beè tú bá kpóó bã̀àma tọọ̀ Jésìn vaá gbĩ́ gè sii Pọ́ọ̀l nè Sáílàs má gbò e ba beè bõonè lóá. 6 Tṍó e bà náa moń va, bà gbóó dùùlà Jésìn nè sìgà pá vígà siimá ló gbò e bà gé bẹl boná vaá kọọ̀: “Gbò e bà ólò nvèè tã̀àgã̀ kọ̀láá kĩée e bà ínáá a íná nágé kĩí, 7 vaá Jésìn à gbóó tú va nvee tọ. Dénè gbòí ólò naa nú ea bé uú boo log Sízà. Bà kọ́ọ̀ à íe dõona kà méné ea dì ea dú Jíízọ̀s.” 8 Tṍó e dénè gbòa nè gbò e bà gé bẹl boná dã́ gbò belí, súng beè gbóó palàge bã̀ va, 9 vaá tṍó e ba ni tú kpègè áàbá lọl bá Jésìn nè nagbòa lọ̀l, bà gbóó sọ̀va bá kọ bà á àà.
10 Tṍó e dee ni bílá, pá vígà beè gbóó gbẹá boo lẹ̀ẹ̀là Pọ́ọ̀l nè Sáílàs kilma Bẹ̀ríà. Tṍó e bà íná, bà gbóó bã tọ bõ̀ònaló fã̀ pá Júù. 11 A beè palàge tàn gbòí gè nó moǹ bel Bàrì èlmà gbò e bà di Tẹ̀sàlónaikà, boo béè kọ ba beè di kpènà ló gè tú gbò nú e kọ́ọ̀ nèva, vaá ba beè tú ọ̀ẹ̀ dẽe ẹ̀bmà mm̀ Kpá Káí buù dee ge nyimá beè gbò nuí dú kà-kà. 12 Vó beè naa kọọ̀ gã́bug ọ̀và á dú gbò nyòòne nvée, bii nágé ló sìgà gbò bia nè gbò gbálà e bà dú Gríìs, e gbò nen ólò nvèè ka ló. 13 Sõò tṍó e pá Júù e ba di Tẹ̀sàlónaikà dã́ kọọ̀ Pọ́ọ̀l a ló nágé moǹ bel Bàrì nè gbò e bà di Bẹ̀ríà, bà gbóó du nágé kĩá gé ló bel ea kyọ nyíè gbò nen naa ní e súng bã́ va. 14 Tẽ̀ènè tṍóá, pá vígà à gbóó gbẹá boo tulè Pọ́ọ̀l tẹlẹ gã́ múú, sõò Sáílàs nè Tímotì beè gbẹá kĩá. 15 Sõò sìgà ọ̀và beè tulè Pọ́ọ̀l imá Átèns, vaá gbóó òòa kẽ tṍó e Pọ́ọ̀l ni kọ́ nèva kọ bà á kọ́ nè Sáílàs nè Tímotì kọ bà á vàlẹ̀ bá dù.
16 Boo tṍó e Pọ́ọ̀l géè elá bànà va gbẹá Átèns, súng beè gbóó bã̀e tṍó ea mon kọọ̀ áá ńbàlì e bà náàmà bá ní ea di ḿ-má boná ẽ́. 17 Vó à naa, a beè gbóó dààmà togó gè tõó mm̀ tọ bõ̀ònaló fã́ pá Júù noomà nuù pá Júù nè dõona gbò e bà ólò fã̀ Bàrì, vaá kọ̀láá dee, á ólò tõó kèki noomà nuù gbò ea mon. 18 Sõò sìgà gbò e bà ólò nyoone nvéè nòòmànù Ẹ̀pìkórọ̀s nè sìgà gbò e bà ólò nyoone nvéè nòòmànù Zínò beè gbóó dààmà togó gè zọ̀ẹ tàlà bel, vaá sìgà ọ̀và géè kọọ̀: “Éé ní e ńbelí nvaàí gé gbĩ́ gè kọ̀ ẹ?” Dõona gbò à kọọ̀: “À bélí kọ níà nen ea ólò kọ́ nú ea kil ló ńbàlì pá dõona kà dó.” Níí dú boo béè kọ à géè vee lé kpẹ̀a ea kil ló Jíízọ̀s nè kẽ̀èà aa kemà ú. 19 Bà gbóó faaláẹ kilma Àrìópagọ̀s* vaá bĩináe kọọ̀: “É kọ èé láá nyimá nú ea kil ló nakà ãa nòòmànù eo gé kọ́ nú ea kil lóí? 20 Boo béè kọọ̀ sìgà gbò nú eo gé kọ́í dú ãa deè tṍ beele, vaá è gbĩ́ gè nyimá nú e gbò nuí tõó dọ̀.” 21 Mm̀ kà-kà, dénè pá Átèns nè gbò kyáà e bà ólò tõó kĩá náa ólò tú ba tṍó bõ̀séi naamá tọ́ọ̀ nu èlmà ge loomá bel nè ge gbànmà tṍ ló nú ea dú ãa. 22 Pọ́ọ̀l à gbóó elá èlá èèlè nyíè zẹ̀ẹ̀ gbò bèèla e bà di Àrìópagọ̀s vaá kọọ̀:
“Nda monì kọọ̀ booló pá Átèns dúì gbò eo ólò fãi kele-kele íb ńbàlì elmai dõona gbò. 23 Dì belí nu dòòmà bá, tṍó em géè tení vaá tú ọ̀ẹ̀ dẽe ẹ̀bmà gbò nú eo ólò nei fã̀, m̀ monì gbàni e bà émí bée ló kọọ̀ ‘Níí Dì Nè Bàrì E Née Nyímá Ló.’ Vó à naa, nú e nóo nyímàí ló eo gé fãiá ní e nda gé kọ́ nú ea kil ló nèi ẽ́. 24 Bàrì ea beè dèm bàlà booí nè dénè nú ea di m, ea dú Nen Ea Íe káála nè kunukẽ̀, náa ólò tõó mm̀ tọọ̀ káí e ba beè tú bá tìbmà. 25 Náa ẹb dẽesĩ́ kọ gbò nen á tú bá siimàè tóm neèe, boo béè kọ tọ́ọ̀ nu náa biíe, boo béè kọọ̀ ẹlẹ ní ea beè tú dùm nè séi nè kọ̀láá kà nu nè dénè nen ẽ́. 26 Vaá tení dú ló enè nen ní ea beè naa kọọ̀ dénè dó ea di boo kunukẽ̀í á dì e. A beè noo tṍó nè kùbmà kĩée e gbò nen é tõo. 27 A beè naa vó kọbé bà gbĩ́èe vaá be bà kilsĩ́ gè gbĩ́e, bà é moníe, boo béè kọọ̀ á gé kpã́á aa ló buù bẹ̀ì. 28 Boo béè kọọ̀ ẹlẹ ní ea náa kọ é ié dùm vaá kyã̀à vaá dì e. Bã̀àna sìgà bọọ gbò émì kpá beè kọọ̀, ‘Boo béè kọ beele dú nàgé pá a nvín.’
29 “Vó à naa, tã́gíní bé e dúù gbò nvín Bàrì a, náa bọ́ló kọ é bugi togó kọọ̀ Bàrì bélí nóò kpé àbèè ẹ́ẹ́ kpé àbèè dem, àbèè nú e neǹ kalì beè dèmà bá. 30 À dú kà-kà kọọ̀ Bàrì beè lọ̀l dẽesĩ́ nú e gbò nen beè naa tṍó ea kil nvéeá, boo béè kọ bà náa beè nyimá. Sõò kátogóí, à gé kọ́ nè gbò e bà aa kọ̀láá ketõ̀ò kọ bà á ọgá. 31 Boo béè kọ a noo dee e nen ea beè íbá ló é béélá bel ló gbò e bà di boo kunukẽ̀í mm̀ sĩ́deè ea lelà, vaá a náa kọọ̀ dénè nen a àgala boo tení dú ló gè kẽée lọl kemà ú.”
32 Tṍó e bà dã́ nú ea kil ló kẽ̀èà aa kemà ú, sìgà gbò à gbóó dààmà togó gè màngã̀e, boo tṍó e sìgà gbò beè kọọ̀: “È gbĩ́ì kọ ó kpáá ló bel ea kil ló níí nèí dõona tṍó.” 33 Pọ́ọ̀l beè gbóó àà vá ló àà, 34 sõò sìgà gbò beè gbaaáẹ́ ló vaá dú gbò nyòòne nvée. Sìgà gbò e ba beè gbaaáẹ́ lóí dú Dàìònísìọ̀s ea ólò beelá bel gbẹá Àrìòpagọ̀s, nè ene kà ńnváá ea kọlà Dámarìs nè dõona gbò.