-
Mósĩ́ Deè Ní E Gé Vee Lé Kpẹ̀aí É?Dé Kpéè Ló Dùm Dọ̀ọ̀mà Dè-dè!—Kpá Gè Zọ̀ọ̀mà Nen Noá Kpá Káí
-
-
21 NU GÈ NÒ
Mósĩ́ Deè Ní E Gé Vee Lé Kpẹ̀aí É?
Pọ́ì ńkem̀ tṍó àla, Jìhóvà é lọl dénè bẹẹ tã̀àgã̀ tení dú ló a Boǹ Méné. Níí dú lé kpẹ̀a ea palàge dú bíi kọọ̀ kọ̀láá nen á dã́. Jíízọ̀s gbĩ́ kọọ̀ gbò e bà gé nyoonìèe nvée á vee lé kpẹ̀aí nè kọ̀láá nen! (Máátìù 28:19, 20) Mósĩ́ deè ní e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ólò gbàntṍ ló log e Jíízọ̀s beè nèí ẽ́?
1. Mósĩ́ deè ní e kpá Máátìù 24:14 gé ḿḿ-má deè nieí é?
Jíízọ̀s beè gbẹẹ́ sĩ́ kọọ̀: “Bàé vee Lé Kpẹ̀a ea kil ló lẹ̀ẹ̀là bel [‘Boǹ Méné,’ NW] Bàrìí nvee dénè ketõ̀ò ea di bàlà booí.” (Máátìù 24:14) Nyíè Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ólò ẹẹ gè sí nakà tóm ea palàge bọọí. È gé vee lé kpẹ̀aí beeá ló bàlà booí mm̀ nú ea sígá ló 1,000 dém bel! Tóm gè vee lé kpẹ̀aí palàge bọọ vaá à bĩ́íná sìà kpóó ló nè ge noo nu boo kúu kọbé è láá sì. Née gáẹ̀ láá sí nakà tómí be níì nvèè bá Jìhóvà nì.
2. Éé ní e ólò naa kọbé è láá kọ́ kpẹ̀a nè gbò nen ẽ?
È ólò kọ́ kpẹ̀a kọ̀láá kiẽ́e e monì gbò nen. Dì belí gbò nyòòne nvéè Kráìst mm̀ túá gbò gbááá, è ólò kọ́ kpẹ̀a nè gbò nen gbẹá mm̀ ba “tọ.” (Tóm 5:42) Ge kọ́ kpẹ̀a mm̀ na sĩ́deèí a náa kọọ̀ é láá kọ́ kpẹ̀a nè gã́bug gãà gbò nen buù gbáá. Boo béè kọọ̀ gbò nen náa ólò bọọgẹ̀ di tọ, è ólò kọ nágé kpẹ̀a kiẽ́e e gbò nen bọọ. È ólò gbĩ́ nèà deè ge kọ́ nú ea kil ló Jìhóvà nè gbò a tóm̀ bùlà nè dõòna gbò.
3. Bà mée ní e bàé vee lé kpẹ̀aí é?
Dénè kà kà gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst íè ge vee lé kpẹ̀aí nè dõòna gbò. È ólò palàge tú tómí kolmá nu. È ólò kọ́ kpẹ̀a dẹ̀ẹ̀a boo bé e bẹẹ kpóó sim tùlà naa boo béè kọ è nyímà kọọ̀ àé duulà dùm gbò nen. (Bugi 1 Tímotì 4:16.) Bà náa ólò kpẽ́ kpègè nèi ló tómí, boo béè kọọ̀ Kpá Káí kọ́ọ̀: “Nóo zálìì kpóóí, vóá ó gá kọi ki ló.” (Máátìù 10:7, 8) Níì dénènen ní ea ólò pãanéi tṍ ló tṍó e gé kọ́ kpẹ̀a ẹ́ nì, sõò è ólò kilsĩ́ gè kọ́ kpẹ̀a boo béè kọọ̀ à dṹùnà bẹẹ fã̀ vaá à ólò naa kọọ̀ nyíè Jìhóvà á ẹẹ.
KPÁÁ NÓ BỌ̀Ọ̀VẸ̀
Nó gã́bug nú ea kil ló bé e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà gé piigà ge kọ́ kpẹ̀a beeá ló bàlà booí naa, vaá ò mon bé e Jìhóvà gé nveè bá nèi
Ge kọ́ kpẹ̀a beeá ló bàlà booí: (A) Costa Rica, (B) United State, (C) Benin, (D) Thailand, (E) Yap, (F) Sweden
4. È ólò pììga boo gè kọ́ kpẹ̀a nè kọ̀láá nen
Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ólò palàge pììgà ge vee lé kpẹ̀aí imá kọ̀láá kiẽ́e e gbò nen dì. Bìlà VÍDIÒÍ, vaá ò gbóó aalai bíb ea nyoone.
Éé ní ea palàge leemá ni ea kil ló bé e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà gé piìga boo gè kọ́ kpẹ̀a naa ẽ́?
Bugi Máátìù 22:39 nè Róm̀ 10:13-15, vaá ò gbóó aalai gbò bíbví:
Mósĩ́ deè ní e bẹẹ sìtóm kọ̀ kpẹ̀a zógè kọọ̀ è vulè gbò nen ẽ́?
Jìhóvà ólò ẹ̀b gbò e bà gé vee lé kpẹ̀aí naa vàẹ?—Ẹ̀b 15 gã́bel.
5. È ólò zọ̀ Bàrì siá tóm
Gã́bug nú ea ni nááá zógè kọọ̀ Jìhóvà gé túlè bẹẹ tóm. Dì belí nu dòòmà bá, gbẹá New Zealand, ene kà vígà págbálà ea bée kọlà Paul beè mòn ene kà ńnváá tṍó ea géè kọ́ kpẹ̀a aa tọ dọ tọ enè deè fèèbe. Kà lèlà bom̀ deè deeá, ńnvááá beè tã̀àgã ló Bàrì vaá kolí béè Bàrì ea kọlà Jìhóvà, vaá bànie kọ á lẹ̀ẹ̀là nen ea é nóòmàèe Kpá Káí domá. Paul kọ́ọ̀: “Taà kà ávà aa ló tṍóá, m beè gbóó kọ́ kpẹ̀a iná a tọ.”
Bugi 1 Kọ́rìnt 3:9, vaá ò gbóó aalai nakà bíbví:
Mósĩ́ deè ní e gbò nú ea beè nááá, dì belí íb ní ea nááá gbẹá New Zealandá zógè kọọ̀ Jìhóvà gé túlè tóm kọ̀ kpẹ̀aí é?
Bugi Tóm 1:8, vaá ò gbóó aalai nakà bíbví:
Éé ní ea náa vaá è ié bíi ló nvèè bá ea aa bá Jìhóvà kọbé è láá kọ̀ kpẹ̀aí leevè e?
O beè nyimá gé?
Buù sè gbẹá bẹẹ nònù èèlè nyíè zẹ̀ẹ̀ sè, è ólò ié búma ea é nveè bá nèi kọ é láá kọ́ kpẹ̀a. Be o beè sí enè deè nònùí, ò monì búma e bà néi naa vàẹ?
6. È ólò gbàntṍ ló log Bàrì ea kọ́ é kọ́ kpẹ̀a
Mm̀ túá gbò gbááá, gbò nàà uú boo beè piiga boo gè kùb gbò nyòòne nvéè Kráìst lọl ló gè kọ́ kpẹ̀a. Gbò nyòòne nvéè Kráìst mm̀ túá gbò gbááá beè “kpènà Lé Kpẹ̀aí” gbẹá tọ bèèla. (Fílipaì 1:7) Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà deè nieí ólò naa nagé vó.a
Bugi Tóm 5:27-42, vaá ò gbóó aalai nakà bíbví:
Éé ní ea náa née é ooà aa ló gè kọ́ kpẹ̀a ẹ́? —Ẹ̀b 29, 38, nè 39 gã́bel.
NEN É LÁÁ BĨINÁ KỌỌ̀: “Éé ní ea náa vaá Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ólò kọ́ kpẹ̀a aa tọ dọ tọ ẹ́?”
Òó láá aalá naa vàẹ?
NÚ E NI NÓ
Jíízọ̀s beè kọọ̀ pá a gbò nyòòne nvée á vee lé kpẹ̀aí imá dénè dó. Jìhóvà dì ea gé nveè bá nè pá a gbò kọ bàá láá sí tómí.
Ge Òòa Boo
Mósĩ́ deè ní e gé vee lé kpẹ̀aí beeá ló bàlà booí é?
Mósĩ́ deè ní e bẹẹ sìtóm kọ̀ kpẹ̀a zógè kọọ̀ è vulè gbò nen ẽ́?
É kọ ò bulà kọọ̀ sìtóm kọ̀ kpẹ̀a é láá naa kọ é ié ẹ́ẹ́ nyíe? Ló éé?
KPÁÁ GBĨ́ TẼ́ LÓ
Ẹ̀b bé e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ólò kọ́ kpẹ̀a nè gbò e bà di pọ̀b bon naa.
Kele Íb Sĩ́deè Ge Kọọmá Kpẹ̀a Kiẽ́e E Gbò Nen Bọọ Gbẹá Paris (5:11)
Éé ní e Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà ni náa gè nvèèmà bá nè gbò e bà di ól tee é?
Ge Naa Kọọ̀ Gbò E Bà Di Ól Tee Á Láá Nó Nu Ea Kil Ló Jìhóvà (5:59)
Pãane tṍ tṍó e nen gé baatẽ́ bé ea íe ẹ́ẹ́ nyíé lọl ló gè tú dénè a dùm siimá tóm kọ̀ kpẹ̀a naa.
Nyimá nú ea kil ló gbò bel ea beè leèi gbẹá tọ bèèla ea náa kọ á valíí ló gè kọ́ kpẹ̀a.
“Kingdom Preachers Take Their Case to Court” (God’s Kingdom Rules!, 13 togó)
a Bàrì ní ea lẹẹlài kọ é kọ́ kpẹ̀a ẹ́. Vóà naa, Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà náa íe bíi ló tènma ea aa bá kpóó ea gé bẹl besĩ́ bà kálá kọ́ kpẹ̀a.
-
-
Ge Dììa Múú—Dú Kà Lé Nu Gè Sẹ̀ẹ̀a Sĩ́!Dé Kpéè Ló Dùm Dọ̀ọ̀mà Dè-dè!—Kpá Gè Zọ̀ọ̀mà Nen Noá Kpá Káí
-
-
23 NU GÈ NÒ
Ge Dììa Múú—Dú Kà Lé Nu Gè Sẹ̀ẹ̀a Sĩ́!
Jíízọ̀s beè noòmà kọọ̀ gbò e bà gé nyoonìèe nvée é íè ge dììa múú. (Bugi Máátìù 28:19, 20.) Sõò, éé ní e ge diia múú kọlà ẹ? Vaá éé ní e nen é náa kọbé à láá sìm tùlà ge dììa múú ẽ́?
1. Éé ní e ge diia múú kọlà ẹ?
Moǹ bel ea kọlà “dììa múú” aa mm̀ moǹ bel Gríìk ea tõó dọ̀ ge “diilé” mm̀ múú. Tṍó e Jíízọ̀s beè dììa múú, ba beè túe diilé mm̀ Pène Jọ́dàn, vaá à gbóó “kyã̀à aa mm̀ múúá.” (Máàk 1:9, 10) Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèá, kà kà gbò nyòòne nvéè Kráìst ólò dììa múú tení dú ló gè dììa mm̀ múú.
2. Éé ní e nen tẹ́lẹ bàlà kẽ tṍó ea diia múú ẽ́?
Tṍó e nen diia múú, à zógè kọọ̀ a beè kinìè lóó neè Jìhóvà Bàrì. Mósĩ́ deè ní e nen é láá kìn lóó nè Bàrì e? Besĩ́ à kálá dììa múú, áá ẹ̀ẹ̀ é tãàgã ló Jìhóvà vaá kọ́ neè kọọ̀ à gbĩ́ gè fãèe dọ̀ọ̀mà dè-dè. Àé zigà kọọ̀ áá Jìhóvà ní ea é fãèe vaá gè naa a bùlà ní ea é palàge bọọlìèé ló mm̀ dùm ẽ. Àé bééláfùl ge ‘sọ̀ bá dénè nu vaá di kpènà ló ge nyoone’ nvéè gbò nòòmànù nè nu dòòmà bá Jíízọ̀s. (Máátìù 16:24) A gè kìn lóó nè Bàrì vaá dììa múú é náa kọọ̀ á ié kà lé gbaa ló kilma ló Jìhóvà nè pá vígà mm̀ bõ̀ònatõ̀ò.
3. Éé ní ea dú bíi kọọ̀ nen á náa kọbé à láá dììa múú ẽ́?
Besĩ́ ò kálá dììa múú, àé dú bíi kọ ó zẹ́ẹ́ nó nú ea kil ló Jìhóvà vaá iée zìgà m. (Bugi Híbrù 11:6.) Bé eo nyìmànù nè zìgà gé bọọ naa, níà bé eo vulè kilma ló Jìhóvà é bọọ nagé naa ẽ́. Tṍóá, àé gbóó tàn ni ge kọ́ kpẹ̀a ea kilíé ló nè ge tõó boo gbò a nòòkúu. (2 Tímotì 4:2; 1 Jọ́ọ̀n 5:3) Tṍó e nen ‘tõó dùm ea é nveè ka ló Jìhóvà vaá leemáe mm̀ kọ̀láá sĩ́dee,’ àé gbóó láá beeláfùl ge kìn lóó nèe vaá dììa múú.—Kọ́lọsì 1:9, 10.a
KPÁÁ NÓ BỌ̀Ọ̀VẸ̀
Nyimá nú eé láá nó lọl ló bé e Jíízọ̀s beè dììa múú naa nè bé e nen é láá kpoogá dee ló nyòòmà nakà béèlàfùl ea dú bíií naa.
4. Èé láá nó nu lọl ló bé e Jíízọ̀s beè dììa múú naa
Bugi Máátìù 3:13-17 kọbé ò kpáá nyimá gã́bug nú ea kil ló bé e Jíízọ̀s beè dììa múú naa, vaá ò gbóó aalai gbò bíbví:
É kọọ̀ Jíízọ̀s beè dììa múú gbẹá pá nvín?
Jíízọ̀s beè dììa múú naa vàẹ? É kọ a beè èèà múú ból?
Jíízọ̀s beè dààmà togó ge sí kele íb tóm e Bàrì beè nèe tṍó ea diia múú lọ̀l. Bugi Lúùk 3:21-23 nè Jọ́ọ̀n 6:38, vaá ò gbóó aalai nakà bíbví:
Tṍó e Jíízọ̀s diia múú lọ̀l, mókà tóm ní ea beè palàge bọọẹ́ ló é?
5. Dììa múú dú nu sẹ̀ẹ̀a sĩ́ eo é láá teá tùlà
Ge kìn lóó nè Bàrì vaá dììa múú é láá siimà ni pọ̀. Sõò, bé eo gé sim kilsĩ́ naa, níà bé eo é láá àgala boo gè nè béèlàfùl ea palàge dú bíií naa ẽ́. Kọbé ò mòn bé e sìgà gbò beè náa naa, bìlà VÍDIÒÍ.
Bugi Jọ́ọ̀n 17:3 nè Jém̀z 1:5, vaá ò gbóó aalai nakà bíbví:
Éé ní ea é láá nvèè bá nè nen kọ á gbĩ́ gè dììa múú ẽ́?
È ólò kìn lóó nè Jìhóvà tení dú ló gè kọ́ nèe kọọ̀ èé fãèe dọ̀ọ̀mà dè-dè
Tṍó e gé diìa múú, è náa kọọ̀ gbò nen á nyimá kọọ̀ e beè kìn lóó nè Bàrì
6. Ge dììa múú é náa kọ é dũunà pá tọọ̀ Jìhóvà
Tṍó e diià múú, è dṹùnà pá tọọ̀ Jìhóvà e bà gbááá ló beeá ló bàlà booí. Náa kal ló béè kọọ̀ è aà kele-kele dó vaá bé e ba beè bumái naa à dú kele-kele, dénè bẹ̀ì ólò ziga ló tẽ̀ènè kà nu vaá tõó boo tẽ̀ènè kà nòòkúu. Bugi Psalm 25:14 nè 1 Pítà 2:17, vaá ò gbóó aalai nakà bíbví:
Mósĩ́ deè ní e gè dììa múú ólò tọá ló gbaa ló e nen íe kilma ló Jìhóvà nè dõòna gbò e?
SÌGÀ GBÒ KỌ́Ọ̀: “À gáà lee tṍó em é diia múú.”
Be níà bé ea ólò tõó ni ló naa ẽ́, é kọ ò bulà kọọ̀ dììa múú dú kà lé nu gè sẹ̀ẹ̀a sĩ́?
NÚ E NI NÓ
Jíízọ̀s beè noòmà kọọ̀ gbò e bàé nyoonìèe nvée é íè ge dììa múú. Kọbé nen láá sìm tùlà nakà nu sẹ̀ẹ̀a sĩ́í, àé íè ge ié zìgà mm̀ Jìhóvà, tõó boo gbò a nòòkúu, vaá kìn lóó nèe.
Ge Òòa Boo
Éé ní e ge dììa múú kọlà ẹ, vaá éé ní ea náa vaá à dú bíi é?
Mókà gbááá ló ní ea di zẹ̀ẹ̀ ge kìn lóó nè Bàrì nè ge diia múú ẽ́?
Éé ní ea dú bíi kọ nen á naa kọbé à láá kìn lóó nè Bàrì vaá dììa múú ẽ́?
KPÁÁ GBĨ́ TẼ́ LÓ
Nyimá nú e gè dììa múú kọlà nè nú e bè náa kọlà.
Kpáá bugi gbò nú e nen é náa kọbé à sim tùlà ge diia múú.
“Vulè Nè Ṍà Zaa Eo Íè Kilma Ló Jìhóvà É Náa Kọ Ó Dììa Múú” (Kpá Tọ Kùdẽe Ló, March 2020)
Bugi nú ea kil ló bé e béèlàfùl ge dììa múú e ene kà gbálà beè nè náa beè dẹ̀ẹ̀a boo pọ́ì tọa ló naa.
“They Wanted Me to Prove the Truth to Myself” (Kpá Tọ Kùdẽe Ló, February 1, 2013)
Bugi togó boo nú ea náa vaá gè dììa múú à dú kà lé nu gè sẹẹ̀a sĩ́, nè bé eo é láá kpoogá dee ló nyòòmà naa.
“Should I Get Baptized?” (Questions Young People Ask—Answers That Work, Volume 2, 37 togó)
a Beè nen beè zẹ́ẹ́ diia múú mm̀ dõòna kà bõ̀ònaló fã̀, àé dú bíi kọ á kpáá dììa múú. Ló éé? Boo béè kọọ̀ bõ̀ònalóá náa géè noòmà kà kà bel ea di mm̀ Kpá Káí.—Ẹ̀b Tóm 19:1-5 nè 13 Nu Gè Nò.
-