Gbò Ketõ̀ò E Bà Kólí Nyòòmà Dùm nè Kpá Bõ̀ònaló Sìtóm Kọ̀ Kpẹ̀a
FEBRUARY 6-12
GYỌ́-GYỌ́ LÓ NU EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | ÀÌZÁÍÀ 47-51
“Ge Gbàntṍ Ló Jìhóvà Ólò Màn Tã́áná Dee Bá”
(Àìzáíà 48:17) Níì nu e Jìhóvà kọ́ẹ́, Nen ea beè kpáá Zalíi, Neǹ Káí Ízràẹ̀l: “Ndá, Jìhóvà, ní em dúù bọọ Bàrìe, Nen ea gé nóòmài kọ ó dọi bélè nei bọọ bá, Nen ea gé náa kọọ̀ ó kyãanií boo èèlè ea bọ́ló kọ ó kyãanii.
ip-2 131 ¶18
Jìhóvà Ólò Noòmài Nu Kọbé Nu Léeí Ló
“Palàge Gbàntṍ Ló Gbò Ńdáà Log!”
18 Tení aa ló sìà kpóó ló ea aa bá nyómá Jìhóvà, neǹ kọ́ọ̀ bùlà Bàrìa beè kọọ̀: “Jìhóvà ea bọọ lọ̀l vaá à leeá ní ea lẹẹlàm mé, bii ló a nyómá. Níì nú e Jìhóvà beè kọ́ẹ, Nen ea beè kpáá Zalíi, Neǹ Káí Ízràẹ̀l: ‘Ndá, Jìhóvà, ní em dúù bọọ Bàrìe, Nen ea gé nóòmài kọ ó dọi bélè nei bọọ bá, Nen ea gé náa kọọ̀ ó kyãanií boo èèlè ea bọ́ló kọ ó kyãanii.’” (Àìzáìà 48:16b, 17) Nakà bel ea zógè kọọ̀ Jìhóvà gé ẹb nu ea kilíí lóá beè nvèè nyíé gbàà dó Ízràẹ̀l kọọ̀ Bàrì é dùùlà va lọl Bábilọ̀n. À dú nen ea beè kpáá Zalí va. (Àìzáíà 54:5) Tàn ea beè di bùlà Jìhóvà beè dú gè kọọ̀ gbaa ló ea beè di gbà gbá pá Ízràẹ̀l nè ẹ̀ẹ̀a á kpáá kilsĩ́ vaá bàá palàge gbanèè tṍ ló gbò a log. Kà kà fã̀ dẹẹ̀a boo ge gbàntṍ ló gbò tùle ea aa bá Bàrì. Áá pá Ízràẹ̀l náa gé láá labví láb ea lelà áá beè kọọ̀ bà nóòmà va ‘láb ea bọ́ló kọ bàá labví.’
(Àìzáíà 48:18) Be ò palàge gbanii tṍ ló gbò ńdáà log! Bọọ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló é gbóó belí kòòla múú Vaá bọọ lé lab dògò é bélí kpo kpoò múú ea di sĩ́ pène.
ip-2 131 ¶19
Jìhóvà Ólò Noòmài Nu Kọbé Nu Léeí Ló
19 Tóm̀ bùlà Jìhóvà kọ pá a gbò á òòà aa ló tã̀àgã̀ vaá bà dé kpéè ló dùm palàge dọa bàlà kẽ mm̀ nakà tã́á belí: “Be ò palàge gbanii tṍ ló gbò ńdáà log! Bọọ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló é gbóó belí kòòla múú, vaá bọọ lé lab dògò é bélí kpo kpoò múú ea di sĩ́ pène.” (Àìzáíà 48:18) Ẹ̀b bé e bel ea aa gã́ Neǹ Dèm Nù ea bọọ èl dénè nuá dú lé naaà! (Dìtolónomì 5:29; Psalm 81:13) Tãa vó e bà bã́ kèbá síí sii, pá Ízràẹ̀l é láá dé kpéè ló fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló ea é ḿmá kẽ belí kòòla múú ea gé ọ́ví. (Psalm 119:165) Ba láb lé lab dògò é bọọ́ tõ̀ò naa ní e bà náa gé láá bugi belí kpo kpoò múú ea di sĩ́ pène. (Émòs 5:24) Dì belí nen ea palàge ié va lèèmá m, Jìhóvà lọlọ́ ló kẽ bàn pá Ízràẹ̀l mm̀ bá vulè, vaá dò bá èèlè e bàé kyãa boo nè va. É be à gá náa bàé gbantṍ ló!
(Àìzáíà 48:19) Bọọ gbò nvín é bọọ́ tõ̀ò belí sãa Vaá bọọ mana mana é bélí kpã́gã́ sãa. Ba bée náa gé gyuà àbèè kọọ̀ bàé kyọ́va sĩ́ lọ̀líḿ kè sĩ́.”
ip-2 132 ¶20-21
Jìhóvà Ólò Noòmài Nu Kọbé Nu Léeí Ló
20 Mókà gbò tã́áná dee bá ní ea é silà aa m mé, é beà gá náa pá Ízràẹ̀l à ọgá ẹ́? Jìhóvà kọ́ọ̀: “Bọọ gbò nvín é bọọ́ tõ̀ò belí sãa vaá bọọ mana mana é bélí kpã́gã́ sãa. Ba bée náa gé gyuà àbèè kọọ̀ bàé kyọ́va sĩ́ lọ̀líḿ kè sĩ́.” (Àìzáíà 48:19) Jìhóvà beè kẽeé vá nyíe ea kil ló ńlẹ́ẹ̀ zìgà nù ea beè zìgà kọọ̀ pá nvín Ébràhàm é bọọ́ tõ̀ò, “belí gyã́à káála nè kpã́gã́ sãa ea di nù gã́ pène.” (Jénesìs 22:17; 32:12) Kọ̀láá bé ea dì naa, nakà gbò pá nvín Ébràhàmí beè dú gbò lọ̀l togó kèbá, vaá náa lèlànà vá ló ge ié m̀m̀-mé ea nyoone nvéè nakà zìgà nùí. Mm̀ kà kà, ba beè dú pọ́lọ́ naa ní e kilma kiẽ́e Log Jìhóvà dì, à bọ́ló kọọ̀ bàá kyọ̀gàlà sĩ́ nakà dóí lọ̀l. (Dìtolónomì 28:45) Náa kal ló béè vó, Jìhóvà náa gbĩ́ kọọ̀ bàá kyọ̀gàlà sĩ́ pá a gbò, vaá náa gbĩ́ nágé gè sã̀ànà va bá ló gbẹẹ́ kẽ.
21 Gbò nòòkúu e bà ló bel nyòòmà mm̀ nakà tã́á belí lóá nágé bel nyòòmà gbò e bà gé fã Jìhóvà deè nieí. Jìhóvà ní ea dú Kpò Kúm di dùm me, vaá à palàge nyimá bé èé láá tú bẹẹ dùm siimá tóm naa èlmà kọ̀láá nen. (Psalm 36:9) Gbò tùle ea néi, níì boo béè ge tãagẽ bẹẹ ẹ́ẹ́-ẹẹ̀ nyíe nì, sõò kọbé è íe dọ̀ bélè. Kà kà gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst ólò gbàntṍ ló níí tení dú ló gè gbĩ́ kọọ̀ Jìhóvà á lelèè va dee bá. (Máíkà 4:2) Gbò a lèlè dee bá ólò kpènà bẹẹ gè nèe fã̀ bií ló bẹẹ gbaa ló kilma kiẽ́e ea dì, vaá à kpenà nài gé lọl bá gbò pọ́lọ́ láb ea aa bá Sétàn. Tṍó e nveè ka ló gbò nòòkúu ea di nvéè gbò log Bàrì, èé gbóó mòn kọọ̀ Jìhóvà ólò noòmài nu kọbé nu léeí ló. È gbóò kẽ̀èa boo kọọ̀ “a lẹ̀ẹ̀là náa tavàlà ge sẹlẹ.” Vaá bà náa gé kyọ́i sĩ́ lọ̀l.—1 Jọ́ọ̀n 2:17; 5:3.
Kpó tẽ́ Gbò Lé lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
(Àìzáíà 49:6) A beè kọọ̀: “Ge kọọ̀ ọ̀ọ̀ nà gyóòlo Eo é dalà tẽ́ gãà Jékọ̀b lọl boo Nè ge òòma kẽè gbò e ba beè sigá gbàà pá Ízràẹ̀l gáà gbõoma. Nda beè tú ni naamá ẹ́ẹ́ deè gbò dó àla, Kọbé nà dùùà láá iná dénè ketõ̀ò ea di ló boo kunukẽ̀í.”
w07 1/15 9 ¶8
Ge Kọ́ Kà Ea Di Mm̀ Kpá Àìzáíà—II
49:6—Mósĩ́ deè ní e Mèzáíà dú “ẹ́ẹ́ dee nèà dénè dó,” náa kal ló béè kọọ̀ a sìtóm kọ̀ kpẹ̀a tṍó ea beè di boo kunukẽ̀íá beè gbẹá ló áá pá nvín Ízràẹ̀l ẹ? Níí beè naaá naa vó boo béè nú ea beè naaá tṍó e Jíízọ̀s ni ú lọ̀l. Kpá Káí tú Àìzáíà 49:6 loomá bel nyòòmà pá a gbò nyòòne nvée. (Tóm 13:46, 47) Deè nieí, gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst e ba beè tṍ va nóo ból, e pọ̀b gònò naanà bólá gé nveè va sãa kúm-má, dì e bà gé sí tóm belí “ẹ́ẹ́ deè gbò dó àla,” mm̀ ge noòmà nu gbò nen “dénè ketõ̀ò ea di bàlà booí.”—Máátìù 24:14; 28:19, 20.
(Àìzáíà 50:1) Nee nú e Jìhóvà kọ́í: “Ãàe ní e kpá zààlà dóm nè va bọọ kà, e nda beè kpòa dì e? Àbèè kọọ̀ mée ní ea ólò zalím nu bá ní e nda beè tú boolo oolá ẹ́? Ẹ̀b! A beè dú boo béè bọọ gbò pọ́lọ́ láb ní ea beè naa kọ ḿ oói é, Vaá boo béè bọọ náàkyọ̀ ní em beè di boo kpó bọọ kà ààmàe.
it-1 643 ¶4-5
Zààlà Dóm Nè Va
Ge Tú Zààlà Dóm Nè Va Loomá Bel Dòòle Ló. Bà tú gbaa ló ea di mm̀ ílà dóm nè va loomá bel dòòle ló mm̀ Kpá Káí. (Àìz. 54:1, 5, 6; 62:1-6) Bà kólí nágé nyòòmà bug ea doà bá zààlà dóm nè va, àbèè ge kpó va lọa ló.—Jèr. 3:8.
Ba beè bé boǹ Júdà èlbá vaá kyọ̀gàlà sĩ́ Jèrúsalẹ̀m mm̀ gbáá 607 B.C.E., ba beè sii dénè nen ea beè di boo kunukẽ̀a kilma Bábilọ̀n. Mm̀ gbò gbáá ea kil nvéeá, Jìhóvà beè kọ́ tenmá gã́ neǹ kọ́ọ̀ bùlà Bàrì kilma ló pá Júù e bàé beè bã kèbá síí siiá kọọ̀: “Ãàe ní e kpá zààlà dóm nè va bọọ kà, e nda beè kpòa dì e?” (Àìz. 50:1) Ba beè kpó ba “kàí,” àbèè bõ̀ònaló gbò dó, boo nu ea náa, níì boo béè kọọ̀ Jìhóvà a gbáálá a log vaá dààmà togó ge tú bel zààlà dóm nè va nvee kẽ nì, sõò boo béè a pọ́lọ́ láb ea náa uú boo Log ea dẹẹ̀a boo zílá. Sõò kẽ̀èa boo kọọ̀ pá Ízràẹ̀l e bà sígáá beè ọgá vaá bàn kọọ̀ Jìhóvà á kpáá zọẹ̀ va tõ̀òà belí ba dóm gbẹá boo ba kunukẽ̀. Jìhóvà beè di boo béè a bée, kpáá òòma kẽè pá a gbò kilma boo ba kunukẽ̀ dì belí bé ea beè zìgà naa, kà lèlà mm̀ gbáá 537 B.C.E., boo tṍó e 70 gbáá kyọ̀à sĩ́á ni íná kùbmà.—Ps. 137:1-9; ẹ̀b MARRIAGE.
Bugì Kpá Káí
(Àìzáíà 51:12-23) “Nda ní Nen ea gé nveèni nyíé gbààẹ. Éé ní ea náa kọọ̀ pọ̀ á sií ni ló gbò nen e bàé ú Nè gbò nvín nen e bàé ú belí bṹú-bṹú sĩ́ vílé? 13 Éé ní ea náa Jìhóvà ea dú Nen ea beè Dèm ni à tá ní nyíe ẽ́, Nen ea beè nììnà gbàn deè káála vaá à dò díí kẽè boo kunukẽ̀íé? Pọ̀ géè sii olo kọ̀láá dee kilma ló súng ea di gbàà gbò e bà gé bíìgè ni ló, Belí kọọ̀ bà íe kpóó e bàé láá kyọ̀ọ̀mà ni sĩ́. Ãàe ní e súng gbò e bà géè biìgè ni lóá dì e? 14 Pọ́ì ńkem̀ tṍó bàé sọbá kọ̀láá nen e ba beè tú kpọ́gọ́lọ́ kpàmàe; Náa é ú naa ní e bàé líe, Àbèè kọọ̀ gyã́á gè dè é náníe. 15 Sõò nda ní Jìhóvà bọọ Bàrìe, Nen ea ólò naa kọọ̀ múú á bù vaá naa kọ kpoò múú ea dúé ló á bọọ́ kpo é —a bée kọlà Jìhóvà Bàrì gbò bé. 16 Nda é tú nà moǹ bel nvèè ní gã́, Nda é tú ùù-úù ea dú ló nà bá uumá ni, Kọbé m̀ náa gbàn deè káála vaá m̀ do díí kẽè boo kunukẽ̀í Vaá m̀ gbóó kọ́ nè Záíòn kọọ̀, ‘Boolo dúì pá ńdáà gbò.’ 17 Dií zìle! Dií zìle! Aalíí boó, E Jèrúsalẹ̀m, Boólo eo ni ṍi lọlíí mm̀ gbag súng ea aa bá Jìhóvà. Boólo o ṍi lọlíí mm̀ a gbag gè õomá míí; Nu eo ṍì lọlíí mm̀ a gbagá a náa kọọ̀ lóói á ọọ naa ní eo lẹ́gàì dọ. 18 Tọ́ọ̀ kà nvín ea di gbàà gbò nvín ea beè màn á géé ló ge tulèe, Vaá tọ́ọ̀ kà gbàà gbò nvín ea beè bumá gáà nvèè bá nèe. 19 Níì bàà kà nu ea ni náa ní lóé. Mée ní ea é tóni sàne? Kyọ̀à sĩ́ nè bììla nyíe, kíi nè gẹ̀ bé! Mée ní ea é nveè ni nyíé gbààẹ? 20 Pá o nvín a gbaaà. Bà di gbana kú kọ̀láá kà èèlè Dì belí nom̀ kọ̀l ea di dáà gyã̀ì. Súng nè kọ́ọ̀ kyọ̀ ea aa bá Jìhóvà bọọ Bàrì dì vá boo.” 21 Sóo sóo pãane tṍ ló níí, Oló pábia eo di kèbá tã̀àgã̀ nè tènè míí dẽe, náa kal ló béè kọọ̀ nóò ṍ míí. 22 Nee nu e Nen Ea Íe boólo ea kọlà Jìhóvà ea dú Bàrì ea ólò kpènà pá a gbò kọ́í: “Ẹ̀b! Nda é tú gbag ea gé náa kọ ó lẹgá dọá lọ̀l ní bá, Ea dú nà gbag súng; Vaá nóo gé kpáá onai tọ́ọ̀ dee. 23 M̀ gé gbóó tú nvee bá gbò e bà gé bíì gèi lóá, Gbò e ba beè kọ́ nè boólo kọ́ọ̀, ‘Maí kẽ mè èé kyãà teníí boo!’ Vó beè naa kọ ó tui boo gbàà maameí kẽ, naa ní e bà kyãà teníí boo kpò nvée belí boo èèlè.”
FEBRUARY 13-19
GYỌ́-GYỌ́ LÓ NU EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | ÀÌZÁÍÀ 52-57
“Kráìst Beè Mònii Tã̀àgã Boo”
(Àìzáíà 53:3-5) Gbò nen beè gbẹ́ẹ vaá kìnee, Nen ea beè mòn tã̀àgã̀ vaá nyimá ló nú e zọ̀ kpáló kọlà. Aẹ̀ belí kọọ̀ bà gṍe sĩ́ lọ̀líí ló. Ba beè gbẹ́ẹ, vá à beele née nyímà ló nu e bà élá boo naáe vó. 4 Mm̀ kà kà, ẹlẹ beè tú bẹẹ zọ̀ ló lọ̀l, Vaá tuá bẹẹ nyaaló. Sõò e beè ẹ̀bvie dì belí nen e tã̀àgã̀ bã́é ló, dì belí nen e Bàrì kpọ́ẹ té ló vaá biigèe ló. 5 Sõò ba beè tú kṍò tìbmàe boo béè bẹẹ náàkyọ̀; Ba beè fẹ́ẹ boo béè bẹẹ pọ́lọ́. Ẹlẹ beè tuá kpọ̀té kọbéè beele íe fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló, Vá à beele beè gbóó ié bóa boo béè gbò kom e ba beè nvèèé ló.
w09 1/15 26 ¶3-5
“Ba Beè Tú Kṍò Tìbmà” Gyóòlo Jìhóvà “Boo Béè Bẹẹ Náàkyọ̀”
“Ba Beè Gbẹ́ẹ” Vá À “Née Nyímà Ló Nu E Bà Élá Boo Naáe Vó”
3 Bugi Àìzáíà 53:3. Zẹ́ẹ́ ni bugi togó boo nú ea beè láá kọ̀là kilma kiẽ́e áá kà Sã́áná Bàrì ea vulèa dì, kọ à sọbá zààvà ea beè ié mm̀ ge zọ̀ a Tẹ̀ siá tóm vaá dú boo kunukẽ̀í gé tú a didùm vaamá gyọ́ọ boo béè ge dùùlà gbò nen lọl bá náàkyọ̀ nè ú! (Fíl. 2:5-8) Bùlà ea beè di nvéè a vààa gyọ́ọí beè dú gè mm-mè kàà ge ia ló pọ́lọ́, e gè tú nom vaamá gyọ́ọ mm̀ Log e Bàrì beè nè tenmá bá Mózìsa beè dòà báá. (Híb. 10:1-4) É kọọ̀ náa gáẹ̀ bọ́ló kọọ̀ pá Júù e bà géè élá bànà ẹẹ Mèzáíà ea beè dú gè zìgà nu kilma lóá, á tú lé bá nè ka tuumáe? (Jọ́ọ̀n 6:14) Tãavó, pá Júù “beè gbẹ́ẹ” vaá bà náa beè “nyimá ló nu e bà élá boo naáe vó,” dì belí bé e Àìzáíà beè kọ́ gbẹẹ́ kẽ naaá. Neǹ tóm Jọ́ọ̀n beè emí kọọ̀: “À íná ló pá ńlẹ vaá bà náa túe.” (Jọ́ọ̀n 1:11) Neǹ tóm Pítà beè kọ́ nè pá Júù kọọ̀: ‘Bàrì bẹẹ gbò nómá tẹ̀ . . . a náa kọọ̀ a gyóòlo Jíízọ̀s á tú ka, nen e boólo beè amaíe sàn gbẹá kèsĩ́ Páílẹ̀t bãana tṍó ea beè gbĩ́ gè sọ̀ẹ bá kọ á kìl. O beè amai sàn Jíízọ̀s nen ea di káí vaá à tõo lèlà a.’—Tóm 3:13, 14.
4 Àìzáíà beè kọ nágé gbẹẹ́ sĩ́ kọọ̀ Jíízọ̀s é “nyímá ló nú e zọ̀ kpáló kọlà.” Tṍó e Jíízọ̀s géè sí tóm boo kunukẽ̀íá, à íe tṍó e lóóe beè iè ge ọọ, sõò náa íe tọ́ọ̀ kà nú ea beè zogè tẹlẹ bàlà kẽ kọọ̀ kpálóe beè zọ̀. (Jọ́ọ̀n 4:6) Kọ̀láá bé ea dì naa, ẹlẹ beè palàge nyimá nu ea kil ló zọ̀ ló ea di ló gbò e ẹlẹ beè kọ́ kpẹ̀a nè. Ba beè dúe sàn nyíe naa ní ea bó gbele tõ̀ò ọ̀và. (Máàk 1:32-34) Vóà naa, Jíízọ̀s beè mm-mè kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea kọ́ọ̀: “Mm̀ kà kà, ẹlẹ beè tú bẹẹ zọ̀ ló lọ̀l; vaá tuá bẹẹ nyaaló.”—Àìz. 53:4a; Máát. 8:16, 17.
Dì Belí Kọọ̀ “Bàrì Kpọ́ẹ Té Ló”
5 Bugi Àìzáíà 53:4b. Gbele tõ̀ò gbò e ba beè di mm̀ deè Jíízọ̀sa náa beè nyimá kà lèlà nú ea náa bà biigèe ló vaá fẹ́ẹ. Ba beè bugi togó kọọ̀ Bàrì géè kpọ́ẹ té ló, belí gè kọọ̀ à tú gbele pọ́lọ́ kom tẹlẹ̀ẹ́ ló. (Máát. 27:38-44) Pá Júù beè kpọ́ kyáá bel ló Jíízọ̀s kọ à on Bàrì. (Máàk 14:61-64; Jọ́ọ̀n 10:33) Mm̀ kà kà, Jíízọ̀s náè bèè neǹ pọ́lọ́ àbèè nen ea ólò òn Bàrì. Sõò dẹ̀ẹ̀a boo íb gbò agẹbá vulè ea íe kilma ló a Tẹ̀, bug ge kọọ̀ à on Bàrì beè láá zoolè a nyaaló belí Gyóòlo Jìhóvà. Náa kal ló béè vó, a beè di kpènà ló ge kọọ̀ bùlà Jìhóvà á naaá.—Máát. 26:39.
(Àìzáíà 53:7, 8) Ba beè biigèe ló vaá à mòn tã̀àgã̀, Sõò náa beè ló tọ́ọ̀ bel tẹlẹ dẽe. Ba beè fááláẹ dì belí nvín naanà ból e bàé gé kèl, dì belí nvín naanà ból e bàé gé kọ̀ọ̀là kpá lọl ló, Sõò náa beè ló tọ́ọ̀ bel tẹlẹ dẽe. 8 Boo béè bíígá ló nè bèèla bel ní e ba beè túe ààma boo é; Mée ní ea beè di gbàà gbò e ba beè di tṍó ea beè di dùm ní ea é láá nootẽ́ a sĩ́deè tomà dùm me? Boo béè kọọ̀ ba beè fẹ́ẹ lọl èèlè nyíè zẹ̀ẹ̀ gbò e bà di dùm; Boo béè náàkyọ̀ pá nà gbò ní e ba beè fẹ́ẹ́ booé.
w09 1/15 27 ¶10
“Ba Beè Tú Kṍò Tìbmà” Gyóòlo Jìhóvà “Boo Béè Bẹẹ Náàkyọ̀”
“Ba Beè Faaláẹ Dì Belí Nvín Naanà Ból E Bàé Gé Kèl”
10 Bugi Àìzáíà 53:7, 8. Tṍó e Jọ́ọ̀n Ea Ólò Tú Nen Diilé Múú beè mòn Jíízọ̀s ea gé dúé ló, a beè gbóó kọọ̀: “Neenii Nvín Naanà Ból Bàrì ea tóólá náàkyọ̀ bàlà boo lọ̀la la!” (Jọ́ọ̀n 1:29) Ge ló bel nyòòmà Jíízọ̀s dì belí Nvín Naanà Ból, beà sẹlẹ moǹ bel e Àìzáíà beè kọ̀a é láá dìé nyíe, é ní ea kọ́ọ̀: “Ba beè faaláẹ dì belí nvín naanà ból e bàé gé kèl.” (Àìz. 53:7, ékk.) “A beè ù,” dì belí bé e Àìzáíà beè kọ́ naaá. (Àìz. 53:12) Mm̀ ẹ́ẹ́-ẹẹ̀ nyíe, kà lèlà bílá deè deé e Jíízọ̀s beè tú Sẹ̀lẹ̀ Nù Ge Kẽ̀èa Boo a ú nvee kẽá, a beè tú gbag e míí di m nè 11 kà pá a gbò tóm e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo vaá gbóó kọọ̀: “Níì nà mii e Bàrì zílmá zíl gbaa ló; ea eeà boo gbele tõ̀ò nen ló ge ia ló ba pọ́lọ́ nè va.”—Máát. 26:28.
(Àìzáíà 53:11, 12) Boo béè a mòn tã̀àgã̀, àé mon vaá à gbõomáé ló. Tení domá ló a nyìmànù, ńdáà gyóòlo ea dú neǹ lé lab dògòa, É tú gbele tõ̀ò nen naamá neǹ lé lab dògò, Vaá àé túá ba pọ́lọ́. 12 Boo béè vó nda é née dõò ńlẹ e èèlè nyíè zẹ̀ẹ̀ gbele tõ̀ò nen, Vá à ẹlẹ é zọ gbò e kpóó di ló dõ̀ònà gyọ́í, Boo béè kọọ̀ a beè ú vá boo Vaá bà bugíe nvee gbàà gbò náàkyọ̀; A beè tú pọ́lọ́ gbò nen lọ̀l, Vaá à ban boo gbò náàkyọ̀.
w09 1/15 28 ¶13
“Ba Beè Tú Kṍò Tìbmà” Gyóòlo Jìhóvà “Boo Béè Bẹẹ Náàkyọ̀”
Ẹẹ Gyóòloá “Tú Gbele Tõ̀ò Nen Naamá Neǹ Lé Lab Dògò”
13 Bugi Àìzáíà 53:11, 12. Jìhóvà beè kọ́ nyòòmà Gyóòlo ea beè sàa kọọ̀: “ńdáà gyóòlo ea dú neǹ lé lab dògòa, é tú gbele tõ̀ò nen naamá neǹ lé lab dògò.” Mósĩ́ deè e? Ke kùbmà a 12 gã́bel néi nú ea é nveè bá nèi kọ é nyimá ààla ea kuu níí. “Vaá boo gbò náàkyọ̀ ní e ẹlẹ [ẹẹ Gyóòloá] beè ban booé.” Dénè gbò nvín ea mèà aa mm̀ Ádàm dú gbò pọ́lọ́, àbèè “gbò náàkyọ̀,” boo béè vó, bà gbóó ié “kpẽ̀ kòm pọ́lọ́” ea dú ú. (Róm̀ 5:12; 6:23) À palàge dú bíi kọọ̀ gbaaló á di zẹ̀ẹ̀ Jìhóvà nè gbò nen e bà dú gbò náàkyọ̀í. Kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea di mm̀ kpá Àìzáíà 53 togó palàge baatẽ́ sĩ́deè bé e Jíízọ̀s beè bã gbàà àbèè ge ‘ban boo’ gbò náàkyọ̀ naa, tṍó ea kọ́ọ̀: “Ẹlẹ beè tuá kpọ̀té kọbéè beele íe fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló, vá à beele beè gbóó ié bóa boo béè gbò kom e ba beè nvèèé ló.”—Àìz. 53:5.
Kpó tẽ́ Gbò Lé lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
(Àìzáíà 54:1) Jìhóvà kọ́ọ̀: “Ọlí sọ́l mm̀ záá-zaà ló, e oló pábia eo gáà màn nvín! Nyíé ni á ẹẹ vaá ò ọ́lí sọ́l mm̀ zààvà, oló e gbàà nvín gáà zọ̀ ni, Boo béè kọọ̀ gbò nvín ea dú gbàà pábia e bè náa íe nvíní bọọ́ tõ̀ò Èlmà gbò nvín ea dú gbàà pábia e dóm di ló.”
w06 3/15 11 ¶2
“Bel Dòòle Ló” Ea Palàge Dú Bíi Kìlmàí Ló
Beè vóà, mée ní e “pábia ea di pọ́ì” ea náámá Sérà nè a nvín Áízìk tõó dọ̀ ẹ? Pọ́ọ̀l beè kọọ̀ Sérà ea dú “pábia ea gáà màn nvíní,” tõó dọ̀ vaà Bàrì, ea dú a bõ̀ònaló ea di káála. Nakà pábia ea di káálaí gáà beè màn nvín mm̀ ge kọọ̀ besĩ́ì Jíízọ̀s à kálá dú boo kunukẽ̀í, pábiaí náa beè ié tọ́ọ̀ kà “nvín” e Bàrì beè tṍ nóo ból ea di boo kunukẽ̀í. (Gàlésìà 4:27; Àìzáíà 54:1-6) Kọ̀láá bé ea dì naa, kà lèlà mm̀ deè Péntìkọ̀st 33 C.E., nyómá káí beè dọ boo kélè gbò gbálà nè gbò bia ea náámá gbò e bàé kpáá mèà belí gbò pá nvín ea dú gbàà pábia ea di káálaíá. Gbò pá nvín e nakà bõ̀ònalóí maní gbóó dú gbò e Barì tú belí pá ńlẹ́ẹ̀ nvín e bàé zọ Jíízọ̀s Kráìst kèbá ẹẹ ãa zíl gbaa lóá bẹ̀l. (Róm̀ 8:15-17) Ge kọọ̀ neǹ tóm Pọ́ọ̀l dṹùnà gbò pá nvíní, beè naa kọ á láá emí kọọ̀: “Nakà Jèrúsalẹ̀m ea di gbàn deèí dì belí pábia e bè á gé kèbá díí bọ́b gyóòloí, vaá ẹlẹ ní ea dú beélè kà ẹ.”—Gàlésìà 4:26.
(Àìzáíà 57:15) Níì nu e Gbele Nen ea Bọọ Lọ̀l Vaá À Lee kọ́ẹ́, Nen ea dì lee vaá a bée à kọ̀là káí: “Nda ólò tõó kiẽ́e ea bọọ́ gã boo nè kiẽ́e ea di káí, Sõò m̀ ólò dìnàgé ló gbò e bà íé tã̀àgã̀ bùlà nè gbò e bà kil kẽ, Ge naa kọọ̀ lóó gbò e bà kil kẽ Nè gbò e bà íé tã̀àgã̀ bùlà á dĩ̀ìnà.
w05 10/15 26 ¶3
Zogè Kìlmà Kpá Ló Kẽ Ea Aa Ní Bùlà
Kà Lé Nu Dòòmà Bá Ea Tõo Lọ̀l Vaá À Lee Ea Kil Ló Kìlmà Kpá Ló Kẽ
3 Jìhóvà dú nen ea bọọ lọ̀l vaá à lee, sõò “a dẽe dì ea gé bééá tení ló boo kunukẽ̀í ge zogè a kpóó boo gbò e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo kìlmàé ló.” (2 Krónikòl 16:9) Éé ní e Jìhóvà ólò gbóó naaé tṍó ea ni mon gbò e bà gé fã́e e bà di kèbá tã̀àgã̀ bùlà boo béè gbò tã̀àgã̀ e bà gé téní báẹ́? Dì belí bé ea beè kọ́ naaá, à ólò “dìnàgé ló” íb gbòí tení domá ló a nyómá káí kọbé à náa “kọọ̀ lóó gbò e bà kil kẽ nè gbò e bà íé tã̀àgã̀ bùlà á dĩ̀ìnà.” (Àìzáíà 57:15) Vóá, gbò e bà ólò nèe fã̀ ea ni náa kọọ̀ lóó va á dĩ̀ìnàí é gbóó kpáá kilsĩ́ gè sí tóm nèe mm̀ záá-zaà ló. Ẹ̀b kà dùm kìlmà kpá ló kẽ e Bàrì íe à!
Bugì Kpá Káí
(Àìzáíà 57:1-11) Gbò lé lab dògò a ú, Sõò tọ́ọ̀ nen náa bulà nu ea kil ló. Gbò nen e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo gé ú, E tọ́ọ̀ nen náa nyímá kọọ̀ gbò lé lab dògò gé ú Boo béè tã̀àgã̀. 2 Àé íe fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló. Kọ̀láá nen ea tõo lèlà é bṍséi mm̀ bànà ú. 3 “Sõò boolo, dũuai dui, E boóló gbò nvín neǹ nàà zọ, Boolo gbò pá nvín neǹ kúnà gã̀ nè neǹ kyãa ól: 4 Mée ní boólo gé túi bilmai bílé? Mée ní e boolo gé ãanai gbele gbàà gã́ vaá miinai dém nyoomai ẽ́? É kọọ̀ boolo níì gbò nvín náàkyọ̀, Gbò nvín kẹ̀lẹ̀, 5 Gbò e bà kúmí sĩ́ kẽ nè gbele gbò gàlà té, Gbẹá kè kẽè kọ̀láá kà té ea palàge bọọ́ gàlà, Gbò e bà tú ba gbò nvín vaamá gyọ́ọ gbẹá kolo kolo kẽ, Gbẹá kè kẽè kọ̀láá kà gù ea íe kolo é nì? 6 Õ̀òa ló báà dém ea di mm̀ kolo kolo kẽ ní ea dú bọọ gbò ńbàlì e. Ẽei, gbò níí ní ea dú boólò ìè nù ẽ. Ò túì míí eelaí kẽ neí va naamá vààla gyọ́ọ eo neì va. É kọọ̀ níí é láá gbõomáḿ ló? 7 Boo gbò gù ea bọgí gã boo ní e boolo sẹlẹ̀ì bọọ vái é, Ò aalìì kilíí kĩá gé nei vààla gyọ́ọ. 8 Nvéè bọọ bũ nè boo bọọ kpò nùtọ ní e boolo sẹlẹ̀ì bọọ sĩ́ nyómáé. Ò aà ḿ ló àà gé uulá nu lọa lóó ni; Ò aà sì gé naa kọọ̀ o vái á bọọ́ gbàà. Vaá ò gbóó zọ̀va bã̀àa mm̀ zíl. À kpé ní ló ge zọ̀va màà ã kẽ, Vaá ò gbóó gọl ló kè tẽ́ págbálà ẹ̀b. 9 Ò fáàlà gbele kpée kpéè nù ló nóo siimá Melʹech. Ò lẹẹlà pá o gbò lẹ̀ẹ̀la tóm kilma kpã́á deè, Kọbé ò aà gé Ù. 10 O beè ié ọ́ọ́-ọọ̀ ló mm̀ ge nyoone nvéè gbò o sĩ́deè èèlè, Sõò nóo kọ́ọ̀, ‘Níà kóló mm̀ nu!’ Ò kpáà ié kói. Níà nú ea náa vaá nóo ooà ẹ. 11 Mée ní e boolo síìàì pọ̀ ló Naa ní e boolo daamàì togó gè kpọi kyáá bel é? Nóo kẽeàì mí boo. Nóo bulàì tọ́ọ̀ nu. É kọọ̀ nda gáà beè pĩi vaá òòà aa ló gbò nu em gáẹ̀ beè naa? Níà nu ea náa nóo síìàì mi pọ̀ ló é.
FEBRUARY 20-26
GYỌ́-GYỌ́ LÓ NU EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | ÀÌZÁÍÀ 58-62
“Vee Gbáá Lébùlà Jìhóvà”
(Àìzáíà 61:1, 2) Nyómá Jìhóvà Ea Bọọ Lọ̀l Vaá À Leeá dìḿ ló, Boo béè kọọ̀ Jìhóvà beè sàm kọ ḿ vee lé kpẹ̀a nè gbò sàn. A beè lẹ̀ẹ̀làm kọ ḿ bó gbò e bà íe zọ̀ nyíe, Ge vee dì pọ́ì nè gbò e bà di kèbá síí sii, Nè ge vee nè gbò e bà di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́ kọ bàá aa tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́, 2 Ge vee gbáá lébùlà Jìhóvà Nè deè súng beléè Bàrì, Boo béè ge nvèè nyíé gbàà kọ̀láá nen ea gé bãagã̀,
ip-2 322 ¶4
Lé Lab Dògò Dọ́ Bàlà Kẽ́ Mm̀ Záíòn
“Gbáá Lébùlà”
4 Àìzáíà beè emí kọọ̀: “Nyómá Jìhóvà Ea Bọọ Lọ̀l Vaá À Leeá dìḿ ló, boo béè kọọ̀ Jìhóvà beè sàm kọ ḿ vee lé kpẹ̀a nè gbò sàn. A beè lẹ̀ẹ̀làm kọ ḿ bó gbò e bà íe zọ̀ nyíe, ge vee dì pọ́ì nè gbò e bà di kèbá síí sii, nè ge vee nè gbò e bà di tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́ kọ bàá aa tọọ̀ kpọ́gọ́lọ́.” (Àìzáíà 61:1) Mée ní e Bàrì beè lẹ̀ẹ̀là kọ á gé vee lé kpẹ̀aí é? Beà sẹlẹ, kà túá ból aẹ̀ bèè Àìzáíà ní e Bàrì beè túe emá lé kpẹ̀a ea kil ló pá Júù e ba beè di kèbá síí sii mm̀ dó Bábilọ̀n nae. Kọ̀láá bé ea dì naa, Jíízọ̀s beè ló bel nyòòmà kà lèlà m̀m̀-meè níí tṍó ea tú moǹ bel Àìzáíà loomá bel kilma ló a bá. (Lúùk 4:16-21) Ẽei, Bàrì beè lẹ̀ẹ̀là Jíízọ̀s kọ á gé vee lé kpẹ̀aí nè gbò sàn, vaá dee deè nvée ba beè tú nyómá káí tõomáe nóo ból tṍó ea géè dììamúú.—Máátìù 3:16, 17.
(Àìzáíà 61:3, 4) Ge gbĩ́ nu nè gbò e bà gé bãagã boo Záíòn, M̀ gé né va nu gè bọá ból tãa vó em neè va bùùlù, M̀ gé né va nóo ṍò kààgà tãa vó em neè va bã̀àgã̀, M̀ gé né va kàn ka tãa vó em neè va nyómá bììla nyíe. Vaá bàé kólí va pọ̀b gàlà té lé lab dògò, E Jìhóvà beè fò, kọbé à nvee nèèe ka ló. 4 Bàé kpáá tìbgì gbò nu e ba beè kũuná deè kéléá; Bàé dalà nómá ketõ̀ò e ba beè kyọ̀a ele èla, Vaá bàé kpáá tìbgì gbò pọ̀b bon e ba beè kyọ̀sĩ́á, Gbò kiẽ́e ea beè kũuá lọl kúúlí tẹlẹ kúúlíá.
ip-2 326-327 ¶13-15
Lé Lab Dògò Dọ́ Bàlà Kẽ́ Mm̀ Záíòn
13 Lọ̀l gé Péntìkọ̀st 33 C.E. naaá ààmà, Bàrì beè fó tẽ̀ènè íb “pọ̀b gàlà té lé lab dògò” ea náámá gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst e bà síá kpóó ló vaá ba beè tṍ va nóo ból mm̀ gbaa ló kilma kiẽ́e e ẹẹ ãa dó, ea dú “Ízràẹ̀l Bàrìa” dì. (Gàlésìà 6:16) Mm̀ gbò gbáá ea kil nvéeá, nakà “gbò téí” beè gbá toolá 144,000, ea gé mumígi lé ból súú, àbèè kọọ̀ bà gé tú ka nè Jìhóvà Bàrì. (Kùùà Nù 14:3) Dee deè nvéè gbò e ba dṹùnà “gbò téí” beè palàge sìm kilsĩ́ lọ̀l gé tã́gíní mm̀ gbáá 1919, tṍó e Jìhóvà beè kpáá òòma kẽè gbò e ba beè sigá èèlè nyíè zẹ̀ẹ̀ Ízràẹ̀l Bàrìa lọl kèbá ńkpulu dẽè tṍó e bà náa géè si ná tómá. Tení domá ló ge olòó nè va múú dùm, Jìhóvà a náa kọọ̀ gbò té lé lab dògòí a dùm dì belí kọ̀l vaá mumígi lé lé ból súú.—Àìzáíà 27:6.
14 Ge nvèè kà mm̀ tóm e gbò e bà bélí “gbò téí” gé sí, Àìzáíà beè kpáá kọọ̀: “Bàé kpáá tìbgì gbò nu e ba beè kũuná deè kéléá; bàé dalà nómá ketõ̀ò e ba beè kyọ̀a ele èla, vaá bàé kpáá tìbgì gbò pọ̀b bon e ba beè kyọ̀sĩ́á, gbò kiẽ́e ea beè kũuá lọl kúúlí tẹlẹ kúúlíá.” (Àìzáíà 61:4) Dẹ̀ẹ̀a boo log ea aa bá Méné Sáírọ̀s ea géè bẹ̀l Pésìà, pá Júù e baẹ̀ bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo e ba beè ooà aa Bábilọ̀n beè kpáá gé tìb Jèrúsalẹ̀m nè a tọọ̀ káí, e baẹ̀ sọ̀bá gbẹẹ́ kẽ tṍó e bà kṹúná lọ̀l mm̀ gbele begè dẽè tṍóá. Nàànù ge kpáá tìbví é doà nàgé bá gbáá 33 C.E. nè 1919.
15 Mm̀ 33 C.E., Nyíè gbò e bà géè nyoone nvéè Jíízọ̀s beè palàge bììlà boo béè kọọ̀ bà sííe, biigèe ló, vaá fẹ́ẹ. (Máátìù 26:31) Kọ̀láá bé ea dì naa, sĩ́deè bé e bà géè ẹ̀b nu naa beè nyaaá tṍó ea beè kẽ̀èà aa kemà ú vaá à sìlà vá ló. Tẽ̀ènè tṍó e nyómá káí dọ́ gé vá booá, ba beè gbóó dààmà togó ge vee lé kpẹ̀aí lọl “mm̀ boǹ Jèrúsalẹ̀m tẹlẹ dénè Judíà nè Sámérìà nè ke kùbmà bàlà booí.” (Tóm 1:8) Vóá, ba beè gbóó kpáá òòma kẽè õ̀òa fã̀ nvee kẽ. Mm̀ tẽ̀ènè áá báá, lọ̀l gé mm̀ gbáá 1919 kilma sĩ́, Jíízọ̀s Kráìst beè naa kọọ̀ gbò e bà dṹùnà gbò e ba beè tṍ nóo ból e bà di dí boo kunukẽ̀íá á kpáá tìbgì “gbò kiẽ́e ea beè kũuá lọl kúúlí tẹlẹ kúúlíá.” Mm̀ gbò gbáá ea kil nvéeá boo béè kọọ̀ gbò tẹ̀ sĩ́ bõ̀ònaló kyáá fã̀ náa beè láá noòmà nyìmànù Jìhóvà gbò nen, beè naa kọ bàá tú nòòmà nù gbò nen nè gbò nu e Kpá Káí náa nóòmà nyaamági ló. Gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst e ba beè tṍ va nóo bólí beè õ̀ònà lọl mm̀ ba gbò bõ̀ònatõ̀ò gbò nàànù e bõ̀ònaló kyáá fã̀ ni nvee kẽ kọbé õ̀òa fã̀ ea ni bã́ kẽí láá kilsĩ́ lee. Ba beè gbóó dààmà togó gè vee kele íb vèènù e gbò e bà di bàlà booí ni nyímá ló.—Máàk 13:10.
(Àìzáíà 61:5, 6) “Gbò kyáà é kudẽe ló bọọ gbò naanà ból, Gbò kyáà ní e bàé sí tóm boo bọọ ól vaá sí tóm ló bọọ gbò té vã́ìn ẽ. 6 Sõò kilma kiẽ́e e boolo dii, bàé kólíi gbò vààla gyọ́ọ̀ Jìhóvà; Bàé kólíí gbò e bà gé sí tóm nè beélè Bàrì. Òó ṍi má gbò dó àla, Vaá boolo é kaagaí boo ba ka.
w12 12/15 25 ¶5-6
“Gbò Kyáà” Gbááa Vá Dẽe Mm̀ Kà Kà Fã̀
5 Boo dõona bá, nen é láá ló bel nyòòmà nú ea di mm̀ 61 togó ló kpá Àìzáíà, ea fáálá kọ́ọ̀ bùlà Bàrì e bõ̀ònatõ̀ò gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst é ḿm̀-mè. A 6 gã́bel ea di ló a 61 togóí kọ́ nu ea kil ló gbò e bàé sí tóm belí “gbò vààla gyọ́ọ̀ Jìhóvà.” A 5 gã́bel, kọ́ nágé nú ea kil ló “gbò kyáà” e bà gbáá ló vaá zọ̀ “gbò vààla gyọ́ọí” siá tóm. Èé dã́tẽ́ ló níí naa vàẹ?
6 È dã́à tẽ́ ló kọọ̀ “gbò vààla gyọ́ọ̀ Jìhóvàí” dú gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst e ba beè tṍ va nóo ból e bà di gbàà gbò e bàé zẹ́ẹ́ kẽ̀èà, nè gbò e “bàé dú gbò vààla gyọ́ọ̀ Bàrì nè Kráìst, vaá zọ̀ẹ bẹ̀l dì belí méné e mm̀ enè tõ̀ò gbáá.” (Kùùà. 20:6) Gbá ló níí, à íe gbele tõ̀ò gbò e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo e bà gé nyoone nvéè Kráìst e bà íe ẹ̀b dẽesĩ́ ge tõó boo kunukẽ̀í. Baálaí e bà ólò zọ̀ nàgé gbò e bàé kil káála naaá nu mm̀ bá nè báí, ní e bà dú gbò kyáà e gé ló bel nyòòmàí ẽ́. Bà ólò zọ̀ “gbò vààla gyọ́ọ̀ Jìhóvàí,” nvèè sãá kúm ẹẹ sìtómí dì belí gbò e bàé “sí tóm boo ba ól” vaá “sí tóm ló bọọ gbò té vã́ìn,” dì belí bé ea beè dì naa. Ẽei, bà nveè bá naa nú ea lelà kọbé à nveè ka ló Bàrì, ge siè kpóó ló nè ge kolígi gbò nen. Mm̀ kà kà, gbò e ba beè tṍ va nóo ból nè “na gbò gònò naanà bólá” dì e bà gé gbĩ́ gbò nen vaá tú bá vulè faamá gbò kìlmà bùlà kẽ ea tań va ge sí tóm nè Bàrì dọ̀ọ̀mà dè-dè.—Jọ́ọ̀n 10:16.
Kpó tẽ́ Gbò Lé lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
(Àìzáíà 60:17) Tãavó em neèi kọ́pà m̀ gé néi nóò kpé, Vaá tãávó em neèi kpọ́gọ́lọ́ m̀ gé néi ẹ́ẹ́ kpé, tãávó em neèi kã́áni, m̀ gé néi kọ́pà, Vaá tãávó em neèi kpò dem, m̀ gé néi kpọ́gọ́lọ́; Vaá nda é náa kọọ̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló á dú bọọ gbò neǹ kùdẽe ló, Vá à lé lab dògò é dú gbò e bàé dõo tóm nèi kọ ó sii.
w15 7/15 9-10 ¶14-17
Sí Tóm Mm̀ Ge Nvèè Sãátẽ́ Fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ Ló Ea Di Mm̀ Bõ̀ònatõ̀ò
14 Gbò gbáá ea kil nvéeá, gbò e baa ni dú kànen mm̀ dee e bà dìí zẹ̀ẹ̀ a mon gi bé e nyààa bá ló nu ni bã́ mm̀ bõ̀ònatõ̀ò ea kpáá tẹlẹ̀ bá ló ge náa kọọ̀ bõ̀ònatõ̀ò Jìhóvà ea di boo kunukẽ̀í á kpe dẽe naa. Bàé kẽ̀èa boo tṍó e bõ̀ònatõ̀ò beè olòó ié ene kà gyóòlo ea ólò ẹb nu ea kil ló bõ̀ònatõ̀ò e bè níì bõ̀ònaló gbò kànen nì, tṍó e buù kà dó beè olòó ié ene kà gyóòlo ea ólò ẹb nu ea kil ló tóm mm̀ dóá e bè níì Gbò E Bà Gé Ẹb Nu Ea Kil Ló Tóm Mm̀ Dóá nì, nè tṍó e lè-lè dee bá beè olòó aa bá nen ea di togó Watch Tower Society e bè níì Gbò E Bà Gé Túlè Tóm Gbò Neǹ Ditõ̀ò Jìhóvà nì. Náa kal béè kọọ̀ gbò gbálà e ba beè kìn lóó nèi géè ié nvèè bá ea aa bá dõona gbò e bà bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo, áá tẽ̀ènè nen ní ea beè kuu bá ge nè béèlafùl mm̀ bõ̀ònatõ̀ò, gbẹá kọ̀láá kà tọ nàà tóm, nè gbẹá nágé níí ea di togó tọ nàà tóm ea di zivèkà bàlà booí é. Mm̀ gbò gbáá 1970 a, ba beè nyaaná bá ló nu naa ní e dọ̀ tóm ge ẹ̀b nu ea kil ló bõ̀ònatõ̀ò é dí bá bõ̀ònaló gbò kànen e bè níì bá áá tẽ̀ènè nen nì.
15 É kọọ̀ gbò nyààa bá ló nuí dọ gé bélè nèi? Ẽei, kà lèlà vó. Ló éé? Boo béè kọọ̀ gbò nyààa bá ló nuí beè dẹ̀ẹ̀a boo bé e bẹẹ nyìmànù ea kil ló gbò nòònù ea di mm̀ Kpá Káí kpáá palàge dọ ló naa. Tãavó e enè nen lẹẹlà bel ló zivèkà bõ̀ònatõ̀ò, gbò lé-lé kpãa ea di mm̀ dénè “dõò nù” e Jìhóvà ne gbò nená é gbóó dọ̀ bélè nè zivèkà bõ̀ònalóí.—Ẹ́fẹ. 4:8; Pró. 24:6.
16 Zẹ́ẹ́ ni bugi nagé togó boo gbò ãa nyààa bá ló nu, dì belí bé e bẹẹ kpá meà naa, gbò nu ea di m, nè bá ge nèèmà bẹẹ gbò kpá. Ẹ̀b bé ea dú lé ge nè kpá ea síá tóm, kpe dẽe, vaá kolí bùlà nen nèà gbẹá ól tóm kọ̀ kpẹ̀a naaà! Nè tṍó e túù nú e gbò sã́ìns ni náa siimá tóm mm̀ ge vee kà kàí, dì belí jw.org website, è tẹ́lẹ̀ bàlà kẽè lèèmá e Jìhóvà íe mm̀ ge naa kọọ̀ gbò nen e bà di dénè ketõ̀ò á ié tùle ea géè naní gã́bug ọ̀và sõò à palàge dú bíiá.
17 Néé ẹb tẹlẹ̀ nyìmànù ea di nvéè nyààa bá ló nu ea náa kọ é ié nòònù Fã̀ Pá Tọ ea ólò sẹ̀ẹ̀a boo ló èlà àbèè ge ié gã́bug tṍó eé nóómá nú boo bẹẹ lóóí. Nyíéi ólò ẹẹ nagé ló gbò ãa-ãa nu ea é kpáá dọ ló bẹẹ nòònù kilma ló gbò ńkem nè pọ̀bkà bõ̀ònalóí. È ólò bọọgẹ̀ kọọ̀ à palàge dú lé gbááí! Vaá nyíéi ólò ẹẹ́ nágé ló gbò búma e gé íe lọl ló gbò tọọ̀ kpá ea di kèbá búma Jìhóvàa. Mm̀ kọ̀láá kà gbò nyààa bá ló nuí, è palàge mòngì nvèè bá ea aa bá Jìhóvà. Ẹlẹ lọló ló kẽ naa kọọ̀ a bõ̀ònaló á kpáá palàge kpe dẽe bií nágé ló fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló e gé dé kpéè ló mm̀ bõ̀ònatõ̀ò kátogóí!
(Àìzáíà 61:8, 9) Ndá Jìhóvà, vulè lé bèèla; nda ọ́bvì dùm zib nè pọ́lọ́ lab dògò. Nda é néva kpẽ́ mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo, Vaá nda é zọ́va bã̀àa mm̀ zíl ea é di lee. 9 Dénè dó é nyímá ló pá a nvín Vaá gbò nen é nyímá ló pá a maní maní. Kọ̀láá nen ea moń va é nyímá va ló, Kọọ̀ ọ̀vàà gbò pá nvín e Jìhóvà beè tãànè deè bá.”
w07 1/15 11 ¶5
Ge Kọ́ Kà Ea Di Mm̀ Kpá Àìzáíà—II
Ààla Gbò Bíb Ea Di Mm̀ Kpá Káí:
61:8, 9— Éé ní ea dú “zíl ea dì leeí é,” vá à bà mée ní ea dú “gbò nvín ea meà àà ẹ́ m mé”? Níì ãa zíl e Jìhóvà beè zọ̀ gbò nyòòne nvéè Kráìst ea beè dú gè tṍ va nóo ból bã̀a m. Na “gbò nvíní” níà na gbò gònò “naanà ból”—e bà dú gã-gãà gbò nen e ba beè pãane tṍ ló ba lẹ̀ẹ̀la tóm.—Jọ́ọ̀n 10:16.
Bugì Kpá Káí
(Àìzáíà 62:1-12) Boo béè Záìòn nda ním gé pĩ́i gã́, Vaá boo béè Jèrúsalẹ̀m nda ním gé gbá gã́ Dọ̀ọ̀mà tṍó ea lé lab dògò é mo õ̀òà belí ẹ́ẹ́ dee Vaá a dùùà bẹ́ belí té sã́. 2 “Gbò dó é mon ńlóò lé lab dògò, E oló pábia, Vaá gbò méné é mon ka ea dì ní ló. Vaá bàé tú ãa bée kolmá ni, E níí e Jìhóvà é tú ńlẹ́ẹ̀ gã́ kolmá ni. 3 Òó dú pẹ̀gẹ̀lẹ̀ ka ea di bá Jìhóvà, Báà nu e gbò méné ólò bọá ból gbẹá kè ká bá ńlóò Bàrì. 4 Bà náa gé kpáá kolná ni pábia e bà sọbá gbẹẹ́ kẽ, Vaá bà náa gé kpáá kolná boo ńlóò kunukẽ̀ kólíe ketõ̀ò kyọ̀à. Sõò bàé kólí ni Ńdáà Lèèma, Vaá bàé kolí boo ńlóò kunukẽ̀ kolíe Nen Ea Ni Íá Dóm. Boo béè kọọ̀ Jìhóvà é íé ni lèèmá m, Vaá boo ńlóò kunukẽ̀ e gbóó belí nen ea ni íá dóm. 5 Dì belí bé e nvín ãa gbálà ólò ilí pábia ea gáà si ló págbálà naaá, Níà bé e pá ńlóò nvín é ilí ni naaé. Bé e nyíè dóm ólò ẹẹ́ ló a va naaá, Níà bé e nyíè Bàrì e ẹ́ẹ́ ló olo naaé. 6 Boo gbò o gbọọ, E oló Jèrúsalẹ̀m, ní e nda beè íbá ló gbò kùdẽe ló sẹlẹẹ́. Bílá dee nè ẹ́ẹ́ èlà, bàá kilsĩ́ e bà náa gé pĩi gã́. Boólo eo gé kolii béè Jìhóvà, Ó gá sẹẹai, 7 Vaá ó gá zìgà kọ á sẹ̀ẹ̀à dọ̀ tṍó ea é tú agẹbá tìbmà Jèrúsalẹ̀m, Dọ̀ọ̀mà tṍó ea é náa kọọ̀ kọ̀láá nen ea di boo kunukẽ̀í á nvèèe ka ló.” 8 Jìhóvà a tú a agẹbá ea dú a bálè zilmá zíl kọọ̀: “Nda ním gé túná bọọ gyã́á nè nà bọọ gbò ọ́b kọ bàá dè, Àbèè ge kọọ̀ bọọ gbò ọ́b é kpáá ṍ bọọ míí eo beè monii tã̀àgã booá. 9 Sõò gbò e bà gé sí tóm ló ní e bàé déé, vaá leelà Jìhóvà; Kọ̀láá gbò e bà gé bṍònè ló é tõó mm̀ nà gbabe ea di káíá ṍ míí.” 10 Tenii, tenii mm̀ gbò gbànsĩ́í. Õonai èèlèá nei gbò nen. Sii tóm ló, sii tóm ló ẹẹ pọ̀b gbàà èèlèa. Tui kọ̀láá kà gbò kpò dem lọlíí boo. Dalai báà nu e kpíi di dẽe nè boo kọbé gbò nen mon. 11 Ẹ̀bvé! Jìhóvà a vee imá kọ̀láá kiẽ́e gbò nen ólò tõó boo kunukẽ̀í kọọ̀: “Kọi nei gbò bià Záíòn kọọ̀, ‘Ẹ̀bvé! Bọọ neǹ dùùà gé dú. Ẹ̀bvé! À fáálá kpẽ́ ea é ne buu buù nen domá, vaá kpẽ́ ea é kpẽ́ nè buu buù nen dìé bá.’” 12 Bàé kólí va gbò e bà di káí, gbò e Jìhóvà beè kpáá zalí va òòma kẽ, Bàé gbóó kolí ni: Nu Lèèma Dénè Nen, Pọ̀b Bon E Bà Náa Sọbá Gbẹẹ́ Kẽ.
FEBRUARY 27–MARCH 5
GYỌ́-GYỌ́ LÓ NU EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | ÀÌZÁÍÀ 63-66
“Ãa Káála Nè Ãa Kunukẽ̀ É Náa Kọ É Palàge Ṍ Kààgà”
(Àìzáíà 65:17) Ẹ̀bvé! Nda gé dem ãa káála nè ãa kunukẽ̀; Vaá Néé kpáá kẽ̀èa na boo gbò nómá nu ea beè dì a, Àbèè kọọ̀ bàé kpáá dú bã̀í nyíe.
ip-2 383 ¶23
“Palàge Ṍ Kààgà Lee-lee Boo Béè Nú E Nda Gé Dem”
23 Kpá Kùùà Nù baatẽ́ mòà nù dẽe e neǹ tóm Jọ́ọ̀n beè mòà ea kuu bé e deè Jìhóvà é dú naa, tṍó ea é lọl nakà nòòkúù nuí. Tṍó e níá ni nááá lọ̀l, bàé gbóó sii Sétàn nvee mm̀ bànà ábiìs. (Kùùà Nù 19:11–20:3) Ge nyoone nvéè bààtẽ́á, Jọ́ọ̀n beè gbóó kpáá kọ́ tẽ̀ènè kà moǹ bel kọ́ọ̀ bùlà Bàrì ea di mm̀ kpá Àìzáíà ea kọ́ọ̀: “M beè gbóó mòn ãa káála nè ãa kunukẽ̀.” Gbò gã́bel ea kpáá dì bẽene nvéè nakà mòà nù dẽeí kọ́ nu ea kil ló tṍó e Jìhóvà Bàrì é aadeè nyaaná bá ló gbò dìtõ̀ò ea di boo kunukẽ̀í naamá kà lé. (Kùùà Nù 21:1, 3-5) Mm̀ kà kà, zìgà nù ea di mm̀ kpá Àìzáíà ea kuu “ãa káála nè ãa kunukẽ̀” é íe kà pọ̀bkà m̀m̀-me mm̀ ãa bàlà boò Bàrì ea gé dú sĩ́á! Kèbá nakà ãa bẹ̀l ea é aa káálaí, gbò e bàé tõó boo ãa kunukẽ̀í é gbóó dé kpéè ló kàà Páradaìs ea é dí boo kunukẽ̀í. Kà bel nvèà nyíé gbàà níà zìgà nù ea kọ́ọ̀ “Néé kpáá kẽ̀èa na boo gbò nómá nu [zọ̀ kpáló, mòn tã̀àgã̀, nè dénè na gbò tã̀àgã̀ e gbò nen gé mongi] ea beè dì a, àbèè kọọ̀ bàé kpáá dú bã̀í nyíe.” Kọ̀láá kà nú èé láá bugi togó boo tṍóá náa é dú gbò nu ea é tãagẽ́i bùlà, àbèè ge zọ̀ni, dì belí bé ea gé náa gã́bug gbò nen e kátogóí naaá.
(Àìzáíà 65:18, 19) Boo béè vó, ṍ kààgà lee-lee boo béè nú e nda gé dem. Ẹ̀bvé! Nda gé náa Jèrúsalẹ̀m ea é náa kọ boolo ó õi kaagai Vaá pá a gbò é náa kọọ̀ nyíè boolo á ẹẹ. 19 Vaá nda é gbóó tõó Jèrúsalẹ̀m ṍ kààgà nè ge naa kọọ̀ pá ńdáà gbò á dààa boo; Bà náa é kpáá daná moǹ tó àbèè tã̀àgã̀ e mm̀ Jèrúsalẹ̀m.”
ip-2 384 ¶25
“Ṍ Kààgà Lee-lee Boo Béè Nú E Nda Gé Dem”
25 Deè nieí, Jìhóvà a náa nagé kọọ̀ Jèrúsalẹ̀m á “naa kọ é ṍ kààgà.” Mósĩ́ deè e? Dì belí bé e beè mòn naaá, gã́bug gbò e bà tóólá 144,000 ní e bàé zọ Jíízọ̀s bẹ̀l mm̀ ãa káála ea beè bã kẽ mm̀ gbáá 1914 nae, baálaí íe dọ̀ ge bìlà mm̀ bẹ̀l ea di káálaí. Níí ní e bà baatẽ́ mm̀ kọ́ọ̀ bùlà Bàrì naamá “Ãa Jèrúsalẹ̀m me.” (Kùùà Nù 21:2) Aẹ̀ bèè nyòòmà ãa Jèrúsalẹ̀m ní e Bàrì beè kọọ̀: “Kĩí ní e nda gé náa Jèrúsalẹ̀m ea é náa kọ boolo ó õi kaagai vaá pá a gbò é náa kọọ̀ nyíè boolo á ẹẹ ẹ́.” Ãa Jèrúsalẹ̀mí ní e Bàrì é tú naamá kọọ̀ kà tõ̀ò tã́áná dee bá e bè néé láá kọ̀, á di ló gbò nen e bà gbantṍ ló é. Bà náa é kpáá daná moǹ tó àbèè bã̀àgã̀ e mm̀ Jèrúsalẹ̀m, boo béè kọọ̀ Jìhóvà a ḿm̀-mè “dénè [bẹẹ] bíi.”—Psalm 37:3, 4.
(Àìzáíà 65:21-23) Bàé tibgi tọ vaá bà tõó m, vaá bàé fógági té vã́ìn vaá bà dé gbò ból súú ea dú bè. 22 Bà náa é tib tọ vaá dõona nèn tõó m, Àbèè kọọ̀ bàé fó nu vaá dõona nèn dé. Boo béè kọọ̀ deè pá ńdáà gbò é di belí deè té, Vaá pá ńdáà gbò é dé gbõ̀òme kpéè lọl ló tóm e ba beè tú ba bá siimá. 23 Bà náa é sí tóm mm̀ zọ̀là pọ́ì, Àbèè ge kọọ̀ bàé man nvín mm̀ nyaaló, Boo béè kọọ̀ ba nvín nè ọ̀và dú gbò e Jìhóvà beè tãanè va dee bá.
w12 9/15 9 ¶4-5
Fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ Ló Ea É Dí Mm̀ Enè Tõ̀ò Gbáá—Naaá Dọ̀ Dè-dè!
‘BÀÉ TIBGI TỌ VAÁ FÓGÁGI TÉ VÃ́ÌN’
4 Mée ní e bè náa gé léémáe gè ié ńlẹ́ẹ̀ be, e pá a tọ nè ẹ̀ẹ̀ é tõo vaá ié dĩ̀ìnè ló nè kpènà ẽ? Kọ̀láá bé ea dì naa, deè nieí, ge ié tọ ea é dĩiné ni ló palàge dú tã̀àgã̀. A náa kọọ̀ gbò nen á palàge bììlà gbẹá mm̀ gbò pọ̀b bon. Gã́bug nen a ĩimà vaá tõó mm̀ tọọ̀ báà là-là e kiẽ́e múú ólò bã̀ vaá à palàge dú dĩ́ ló. Ge kọọ̀ baala é láá ièè baálà tọ tõó vá ló belí gyáálá.
Kèbá bẹ̀l Boǹ Ménéí, ní e tàn ea di nyíè kọ̀láá nen ge ié ńlẹ́ẹ̀ be é gbóó mm-máé, boo béè kọọ̀ Àìzáíà beè kọ́ gbẹẹ́ kẽ kọọ̀: “Bàé tibgi tọ vaá bà tõó m, vaá bàé fógági té vã́ìn vaá bà dé gbò ból súú ea dú bè.” (Àìz. 65:21) Sõò, ge ié buù kà bẹẹ be níì áá nú e gé ẹbmà dẽé nì. Kọ̀láá bé ea dì naa, sìgà gbò nen e bà dìí zẹ̀ẹ̀ deè nieí íe baálà be, pọ́ì ńkem̀ gbò ní e bà íe kà zivè gbàà àbèè õ̀òa ló be é. Sõò bà íe tã̀àgã̀ bùlà kọọ̀ bàé láá oolèè beí beà gá náa kpègè à taẹ̀vá bá, àbèè ge kọọ̀ gbò zib é láá baa bã m vaá zìb nu—àbèè ní ea el vó—é láá naaá. Ẹ̀b bé e dénè nu é dú kele e kèbá bẹ̀l Boǹ Méné Bàrì naaà! Neǹ kọ́ọ̀ bùlà Bàrì Máíkà beè emí kọọ̀: “Buù nen é ĩìtẽ́ kè kẽè ńlẹ́ẹ̀ té vã́ìn nè ńlẹ́ẹ̀ té fíìg e tọ́ọ̀ nen náa gé síìmà va pọ̀.”—Máí. 4:4.
Kpó tẽ́ Gbò Lé lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
(Àìzáíà 63:5) M beè ẹ̀b, sõò ním beè mòn tọ́ọ̀ neǹ nvèè bá; A beè bọọ́ ḿ ló kọọ̀ ním monì tọ́ọ̀ nen ea nveèm sãá kúm. Vó beè naa kọọ̀ nà bá á naa kọ ḿ bé èlbá, Vaá nà súng à nvèèm sãá kúm.
w07 1/15 11 ¶6
Ge Kọ́ Kà Ea Di Mm̀ Kpá Àìzáíà—II
63:5—Mósĩ́ deè ní e súng Bàrì ólò nvèèe sãa kúm mé? Súng Bàrì dú tọa ló ea di kèbá ńlẹ́ẹ̀ lẹ̀ẹ̀là bel, à dú a súng lé lab dògò. A súng ólò nvèèe sãá kúm mm̀ ge kọọ̀ à ólò naa kọọ̀ á beelá bel mm̀ lé lab dògò.
(Àìzáíà 64:8) Sõò kátogóí, E oló Jìhóvà, olo ní eo dúù bẹẹ Tẹ̀ẹ. Beele dúù loobã́, vaá olo ò dú bẹẹ Neǹ Dèm bã́; Déne bẹ̀ì dúù gbò tóm eo beè tú o bá siimá.
w13 6/15 25 ¶3-5
Sọ̀tọ́ Deè Kọọ̀ Dùùlà Bá Deè Tṍ Ea Aa Bá Jìhóvà Á Lelèè Ni Dee Bá
SĨ́DEÈ BÉ E NEǸ DÈM BÃ́ ÓLÒ TÚ A KPÓÓ SIIMÁ TÓM NAA
3 Ge baatẽ́ bé e Jìhóvà íe kpóó boo buu buù nen nè gbò dó àla mm̀ ge tú nu doolé ló nu naa, Àìzáíà 64:8 kọ́ọ̀: “Oló Jìhóvà, olo ní eo dúù bẹẹ Tẹ̀ẹ. Beele dúù loobã́, vaá olo ò dú bẹẹ Neǹ Dèm bã́; déne bẹ̀ì dúù gbò tóm eo beè tú o bá siimá.” Neǹ dèm bã́ íe dénè kpóó ge tú loobã́ ea dìé bá dèmmà kọ̀láá íb mèà bã́ ea gbĩ́ì ge dèm. Loobã́ náa é láá lẹ̀ẹ̀la bel ló nu ea é náaé ló. Bé ea dì naa ló nen nè Bàrì e. Gbò nen náa é láá zọ̀ Bàrì tàlà dì belí bé e loobã́ náa gé láá naa gbẹá bá neǹ dèm bã́ ea gé demée naaá.—Bugi Jèrèmáíà 18:1-6.
Jìhóvà beè zogè a kpóó tẹlẹ bàlà kẽ nyòòmà pá Ízràẹ̀l deè kéléá dì belí bé e neǹ dèm bã́ ólò naa nyòòmà loobã́ naaá. Sõò à íe kele ea di zẹ̀ẹ̀. Neǹ dèm bã́ é láá tú loobã́ dèmmà kọ̀láá íb bã́á sãa ea kpóó sim tùlà. É kọọ̀ aa mm̀ bùló ní e Jìhóvà beè dèm gbò nen àbèè gbò dó ge naa kọọ̀ sìgà á dú lé vá à sìgà dú pọ́lọ́ ẹ́? Kpá Káí áálá kọọ̀ ẽ́èe. Jìhóvà beè tú kà lé nènù nè gbò nen, níí dú nènù íè lóó. Náa ólò tú a kpóó siimá tóm mm̀ bá ea bé uú boo a nènùí. Gbò nen é íè ge sà kọọ̀ Jìhóvà ea dú bẹẹ Neǹ Dèm Nù á lelèè va dee bá.—Bugi Jèrèmáíà 18:7-10.
Vaá beà gá náa gbò nen à kìn ge kọọ̀ Gbele Neǹ Dèm Bã́ á lẹẹlàẹ̀ va bel ló boo béè ba gbóò togó à? Mósĩ́ deè ní e ẹlẹ ólò gbóó tú a kpóó ea bọọ lọ̀l vá à leeá siimá tómé? Bugi togó boo nú ea ólò naaá ló loobã́ be à gá náa, náa léé ló nú e bà géè gbĩ́ gè túe naamá. Neǹ dèm bã́í é láá túe dèmmà dõona kà ńbã́á sãa àbèè kọọ̀ à tobvíe gbẹẹ! Bà ólò bọọgẹ̀ kọ́ bel neǹ dèm bã́ tṍó e loobã́ kyọà iná kiẽ́e bà náa é láá tuná siimá tóm. Sõò bẹẹ Neǹ Dèm Bã́ á gé naa vó. (Dìt. 32:4) Tṍó e nen náa tú tùle ea aa bá Jìhóvà, kọ̀bèl ea dú ló ólò di ból áá ẹ̀ẹ̀. Jìhóvà ólò tú a kpóó siimá tóm boo gbò nen dì belí neǹ dèm bã́, à ólò dũ̀ùnà bá lọl ló bé ea ólò zọ̀ gbò nen naaá nu naa boo béè bé e bà sọtọ́ deè kọ á le lèè va dee bá naa. Kọ̀láá gbò e bà sọtó deè kọ á lẹẹlàẹ̀ va bel ló ólò ié kàà lé dọ̀ bélè ea aàẹ́ bá. Dì belí nu dòòmà bá, gbò e bà gé nyoone nvéè Kráìst e Bàrì beè tṍ va nóo ból dú “gbò ea íe sàn nyíé ló” ea beè dèm va naamá ‘gbò ge nvèè ka ló.’ Boo dõona bá, kọ̀láá gbò e bà íe agẹ togó vaá kìn gbò tùle ea aa bá Bàrì é di belí “gbò ea é tú a súng beemá va bel ló, e bà bọ́ló kọọ̀ Bàrì á kyọ̀va sĩ́.”—Róm̀. 9:19-23.
Bugì Kpá Káí
(Àìzáíà 63:1-10) Níì mée ea nveà gbele õ̀òa deè kọ̀là ló ea gé kyãà aa deè Bọ́zrà ea di Ẹ́dòm dùi la, Ea nveà kà lé dẽè kọ̀là ló, Vaá kyã̀à ea gé dú mm̀ kà dũ̀ùnè kpóóí é? “Níà nda, é Nen ea gé ló bel mm̀ lé lab dògò, Nen ea íe gbele kpóó ge dùùmà nen.” 2 Éé ní ea náa kọọ̀ o kọ̀là ló á dú mii-mii ẽ́, Vaá éé ní ea náa kọọ̀ o kọ̀là ló á belí níí gbò e bà ólò zàgà míí ẽ́? 3 “Áá m̀m̀ ní em géè zàgà míí ã́é. Tọ́ọ̀ nen náa beè dìḿ ló. M beè kilsĩ́ gè tú súng zàgmà va, Vaá m beè kilsĩ́ ge zàgà va aa mm̀ súng ea dìḿ gbàà. Ba mii beè gbóó pĩ̀à uuá dẽè nà kọ̀là ló, Naa ní e ba mii ḿmá dénè dẽè nà kọ̀là ló. 4 Boo béè kọọ̀ deé em gé kpẽ́ pọ́lọ́ dìḿ bùlà, Vaá ẹẹ gbáá pá ńdáà gbò em beè aalá va á a íná kẽ. 5 M beè gbóó ẹ̀b, sõò ním beè mòn tọ́ọ̀ neǹ nvèè bá; A beè bọọ́ ḿ ló kọọ̀ ním monì tọ́ọ̀ nen ea nveèm sãá kúm. Vó beè naa kọọ̀ nà bá á naa kọ ḿ bé èlbá, Vaá nà súng à nvèèm sãá kúm. 6 M beè zàgà gbò nen mm̀ nà súng, M beè naa kọọ̀ nà súng á tení va dẽe Vaá m̀ tú ba mii èèla kẽ.” 7 Nda é kọ́ nu ea kil ló vulè Jìhóvà ea kyãa mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá, Gbò bá tóm ea leelà Jìhóvà, Boo béè dénè nu e Jìhóvà ni náa nè beele, Gã́bug lé lé nu ea ni náa nè pá tọọ̀ Ízràẹ̀l, kilma ló a gbele vulè nè sàn nyíe ea kyãa mm̀ bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá. 8 Boo béè kọọ̀ a beè kọọ̀: “Mm̀ kà kà baalaà pá ńdáà gbò, gbò pá nvín e bà náa gé lọlím togó kèbá.” Boo béè vó, à gbóó dú ba Neǹ Dùùà. 9 Mm̀ dénè ba tṍó tã̀àgã̀ a beè tãagẽ nagé ẹlẹ. Vaá kà lèlà ńlẹ́ẹ̀ nvín lẹ̀ẹ̀la tóm ní ea beè tení domá ló dùùlà vaẹ́. A vulè nè tóè sàn ní e ẹlẹ beè kpáá zalmá vaẹ́, Ẹlẹ beè dàlà vá boo vaá faalá va mm̀ dénè gbò gbáá ea kil nvéeá. 10 Sõò ba beè lọ̀lẹẹ togó kèbá vaá naa nuù súng nè a nyómá káí. Vó beè naa kọ á dú ba neǹ ọ́b, vaá bé uú vá boo.