Gbò Ketõ̀ò E Bà Kólí Nyòòmà Dùm Nè Kpá Bõ̀ònaló Sìtóm Kọ̀ Kpẹ̀a
JANUARY 4-10
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | LÌVÍTIKỌ̀S 18-19
“Olòó Tõó Dùm Ea Õoà”
w19.06 28 ¶1
Ge Ié Kàà Kpènà Aa Bá Gyẽ̀ì Sétàn
Tṍó e Jìhóvà gé kọ́ gbò pọ́lọ́ láb e gbò dó ea dú pá Ízràẹ̀l ólò labví, a beè kọ́ nè va kọọ̀: “Nóó íè ge naanii gbò nú e pá Kénaàn ólò naa, ea dú boo kunukẽ̀ e nda é túi nvee booá. . . . Boo kunukẽ̀á náa õoà, vaá nda é néva kpọ̀té boo béè ba pọ́lọ́.” Kilma kiẽ́e e Bàrì pá Ízràẹ̀l ea di káíá dì, bé e pá Kénaàn beè tõó dùm naa beè palàge dú pọ́lọ́ naa ní e ba kunukẽ̀ náa beè õ̀òà vaá àé láá kyọ̀ gbò e bà tõó boo.—Lìv. 18:3, 25.
w17.02 20 ¶13
Jìhóvà Ólò Tulè Pá A Gbò
13 Ẹ̀b bé e gbò méné e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booí beè dú kele ló gbò e bà géè bẹl boo dõòna kà gbò dó, e ba beè tú nyìmànù gbò nen naamá nu vaá bà náa beè nyimá nú ea é nááá dì deèsĩ́ naaà! Mm̀ bẹ̀l pá Kénaàn, gbò nen géè labví láb kyọ̀à lóó ea dì belí gbaa ló màkẽ ea di zẹ̀ẹ̀ bàà dúà ló, págbálà ea kúná págbálà àbèè pábia ea kúná pábia, nè ge kuná nom, ge tú ba nvín vaamá gyọ́ọ, nè ge fã̀ gbò ńbàlì e bà náàmà bá. (Lìv. 18:6, 21-25) Bọọ èlmà tõ̀ò, gbò tùlè pá Bábilọ̀n nè pá Íjèpt náa beè olòó tõó boo log e Jìhóvà beè nè pá Ízràẹ̀l ea kil ló õ̀òa ló e gbò sã́ìns nveè nàgé sãa kúm. (Nóm. 19:13) Ge dú kele ló níá, gbò níí Bàrì deè kéléá beè mòn bé e ba gbò tùle e ba beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé booá beè naa kọ bàá zọ̀ Bàrì ié kà lé gbaa ló, naa nú ea dú lé, nè ge tõó dùm ea õoà naa. À dọa bàlà kẽ kọọ̀ Jìhóvà géè tulè va.
w14 7/1 7 ¶2
Éé Ní E Bàrì É Náá Ló Gbò Pọ́lọ́ Ẹ́?
Éé ní ea é nááá ló gbò e bà náa gbĩ́ gè nyaaná ba pọ́lọ́ dùm vaá bà kilsĩ́ gè naa nú ea dú pọ́lọ́ ẹ́? Bugi togó boo nakà zìgànù ea válí gè dã́tẽ́ lóí: “Áá gbò e bà tõo lèlà ní e bàé tõó boo kunukẽ̀í ẽ́, vaá gbò e bà náa íe kọ̀bèl ní e bàé tõó booé. Kilma ló gbò pọ́lọ́, àé dú gè kyọ̀va sĩ́ lọl boo kunukẽ̀í, vaá gbò kẹ̀lẹ̀ é kyọasĩ́.” (Próvẹẹ̀b 2:21, 22) Dénè pọ́lọ́ láb gbò nen é gbóó iná kùbmà. Kèbá nakà fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló dìtõ̀òá, ńkem-kem, gbò nen e bà gbantṍ ló Bàrì é beè gbóó di pọ́ì aa bá náa gbõoma.—Róm̀ 6:17, 18; 8:21.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
w06 6/15 22 ¶11
“Nda Palàge Vùlè O Log!”
11 Ní ea égè bàà kà gá ea di ló Log Mózìs ea zógè bé e Bàrì íe tọa ló kilma ló pá a gbò naa beè dú gè nè va deè kọ bàá láá bõònè ló kpá kyàlà. Jìhóvà beè kọọ̀ tṍó e pá Ízràẹ̀l buulà nú e ba beè fó mm̀ ba ọ́l, bàá aa ló gbò tãa kọ bàá tú ní e gbò e bà géè bùùlà nuá beè gbẹẹ́ kè ól. Bàrì beè kọ gbò kìl ól á gá bùùlà dénè nú e ba beè fó ba tã́á deè ọ́l, àbèè ge bõònè ló dénè grape àbèè ólìv. Bà á gá tuná gbò kpá kyàlà ea beè tává nyíe gbẹá kè ól. Nakà nòònù ea kyãa mm̀ vulèí, beè dì nè gbò tãa, gbò kyáà, gbò nvín tãa, nè gbò vaà tãa. Mm̀ kà kà, tóm ge bõònè ló kpá kyàlàí beè dú kà agẹ tóm gè sì, sõò, vó ní ea é náa kọ bàá gá bàn nu ẽ́.—Lìvítikọ̀s 19:9, 10; Dìtolónomì 24:19-22; Psalm 37:25.
JANUARY 11-17
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | LÌVÍTIKỌ̀S 20-21
“Jìhóvà Ólò Naa Kọọ̀ Pá A Gbò Á Di Kele”
w04 10/15 11 ¶12
Pálàdàis—Dìgé Nè Olo?
12 À íe nagé nú e náa bọ́ló kọ é ẹ̀b tẹlẹ kẽ. Bàrì beè kọ́ nè pá Ízràẹ̀l kọọ̀: “Òé íè ge sẹlẹi dénè log em gé néí nieí, kọbé ò íei agẹ ló vaá ò bãí boo kunukẽ̀ em beè zìgà nèiá.” (Dìtolónomì 11:8) Kpá Lìvítikọ̀s 20:22, 24, kọ́ nágé nú ea kil ló áá kà kunukẽ̀a kọọ̀: “Òé íè ge sẹlẹi dénè nà lẹ̀ẹ̀là nè dénè nà log vaá ò náanii, kọbé boo kunukẽ̀ em ge túi nvee booá náa kpọ́i lọa gã́. Vóà naa, m̀ kọ́ọ̀ nèi kọọ̀: ‛Booló boo bọọ lóó é tõo níí boo ba kunukẽ̀, vaá ndá boo nà lóó é néi kunukẽ̀á kọ ó tõo níí boo, à dú kunukẽ̀ e múú má láo nè nóò záá-zóó gé ọ́ví boo.’ ” Mm̀ kà kà, kọbé bà láá bã boo Kunukẽ̀ Zìgà Nùa, bàé íe kà lé gbaa ló kilma ló Jìhóvà Bàrì. Boo béè kọ́ọ̀ pá Ízràẹ̀l náa beè gbàntṍ ló Bàrì ní ea beè naa kọ á sọ̀tọ́ deè kọ pá Bábilọ̀n á bé va èlbá vaá tú va lọl boo ba kunukẽ̀e.
it-1 1199
Ìè Nù
À dú kọ̀láá kà gyọ́ e nen ú aa ló vaá à gbóó dú ní a nvín àbèè à dú níí gbò ea beè kọ bàá nè; nè kọ̀láá kà nú e nen íe lọl bá a nómá tẹ̀ àbèè nen ea beè zẹ́ẹ́ tõó kĩá besĩ́ ẹlẹ à kalá tõo. Moǹ bel Híbrù e bà tú loomá bel kĩí dú na·chalʹ (noun, na·chalahʹ). À bãàa mm̀ ge nè àbèè ge ié gyọ́ àbèè ìè nù lọl bá dõòna nen ea beè zẹ̀ẹ̀ di bá. (Nóm. 26:55; Èzí. 46:18) Bà ólò tú moǹ bel ea kọlà ya·rashʹ loomá bel tṍó e “nvín tú gyọ́ a tẹ̀,” sõò à ólò bọ̀ọ̀gẹ̀ loá bel nyòòmà tṍó e nvín “tú gyọ́” a tẹ̀ tṍó ea tẹ̀ gáà ù. (Jén. 15:3; Lìv. 20:24) À tõó nágé dọ̀ ge “tú bá kpóó tuumá gyọ́ lọl bá nen; ea bãàa mm̀ ge tú gbò bé kpoomá nen.” (Dìt. 2:12; 31:3) Gbò moǹ bel Gríìk ea kọlà kleʹros, ólò loá bel nyòòmà ìè nù ea tõó dọ̀ “ge uuá ńnóm” ea dú “gè dõo nu” nè “ìè nù.”—Máát. 27:35; Tóm 1:17; 26:18.
it-1 317 ¶2
Gbò Ńnóm
Tṍó e tù múúá nááá lọ̀l, Nóà beè tú “gbò ńnóm ea õoà” bií ló dõòna kà gbò nom vaamá gyọ́ọ. (Jén. 8:18-20) Lọl tṍóá ààmà, Bàrì beè gbóó sọ̀tọ́ deè kọọ̀ gbò nen á bà ńnóm, sõò bàá gá bà a mii. (Jén. 9:1-4; doolé ló Lìv. 7:26; 17:13.) Ge kọ bà géè tú sìgà gbò ńnóm vaamá gyọ́ọ tṍóá beè zogè kọ Bàrì ténmá kọ bà ‘õoà,’ dì belí bé e Kpá Káí kọ́ naa, ge kọ ba beè bà gbò ńnómí zógè kọ bà náa beè ẹ̀b kọ á gé “õ̀òa” dọ̀ọ̀mà tṍó e Log Mózìs bã́ kẽ. (Lìv. 11:13-19, 46, 47; 20:25; Dìt. 14:11-20) Kpá Káí náa aa deè kọ́ gbò nú e gbò nen élá boo vaá kọọ̀ gbò ńnóm náa “õoà.” Boo tṍó e gã́bug gbò ńnóm e bà kọ́ nú ea kil lóá ólò dè àbèè ge bà íí nu, níì dénè gbò ńnóm ní e bà ólò naa vóé nì. (Bugi HOOPOE.) Ge kọ sìgà gbò ńnóm náa õoà beè íná kùbmà tṍó e Bàrì beè tú ãa zíi gbaa ló nvee kẽ, dì belí bé e mòà nù dẽe ea beè zogè Pítàa tẹ́lẹ bàlà kẽ naa.—Tóm 10:9-15.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
it-1 563
Ge Nvèà Kom Ló
Log Bàrì palàge kọ́ bel ló ge nvèà kom ló boo béè íí nen. (Lìv. 19:28; 21:5; Dìt. 14:1) Bug ea beè di nvée dú kọọ̀, pá Ízràẹ̀l beè dú gbò e bà di káí nè Jìhóvà, bà dú kẹlẹ íb íè nù. (Dìt. 14:2) Boo béè vó, a beè bọ́ló kọ pá Ízràẹ̀l á gá fã̀ tọ́ọ̀ kà gbò ńbàlì e bà náàmà bá. Nagé, ge bã̀àgã̀ zelmá kẽ naa vó vaá nvèà kom ló náa beè bọ́ló gbò ea bà nyímá dìtõ̀ò gbò e bà ni ú, vaá ié ból dẽesĩ́ kọọ̀ gbò e bà ú é beè kẽ̀èà. (Dán. 12:13; Híb. 11:19) Nagé, log ge kọ bàá gá nvèà kom ló gáẹ̀ beè naa kọ pá Ízràẹ̀l á nvèè ka ló dèmnù Bàrì, ea dú nom̀ kpáló gbò nen.
JANUARY 18-24
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | LÌVÍTIKỌ̀S 22-23
“Nú E Gbò Sẹ̀lẹ̀nù Ea Ólò Sẹ̀ẹ̀a Buù Kpò Tṍó Tõó Dọ̀ Kilma Ló Beele”
it-1 826-827
Sẹ̀lẹ̀nù Ge Dé Fétúlú E Nú Ea É Gbuuve Á Gé Gbàà
Bà ólò bõoná túá deè Sẹ̀lẹ̀nù Ge Dé Fétúlú E Nú Ea É Gbuuve Á Gé Gbàà, ea dú nágé deè bõ̀séi. Ní ea égè bàà dee, ea dú Nísàn 16, bà ólò bõònè ló gbò barley e níà túá tṍó ea gé múmí ẽ́, mm̀ dọ́ Palestine, bà ólò tú gbò túá ból súú barley ea múmí má gbò vààla gyọ́ọ. Be bà gáà naa nàkà sẹ̀lẹ̀nùí lọ̀l, bà náa ólò taa tọ́ọ̀ kà ãa kpá kyàlà, fétúlú, àbèè kpá kyàlà e bà ã́àa fùl vaá ọ́ví. Neǹ vààla gyọ́ọá ólò tú gbò túá ból súúí nè Jìhóvà tení dú ló gè viige bọ́b barley kilma sĩ́ nè nvée, bà ólò tú nvín naanà ból e tọ́ọ̀ kà bo á gé ló ea ni dú enè gbáá bií ló gbò kpá kyàlà e ba beè tú nóo nè míí tṍ ló vaamá gyọ́ọ. (Lìv. 23:6-14) Tọ́ọ̀ kà log náa beè kọ bàá tú sã́ taamá gbò kpá kyàlà àbèè dúu ea dú ló gbẹá boo gbàni vaalá gyọ́ọ, dì bélí bé e gbò vààla gyọ́ọ beè naa tṍó e tṍó téníá. Níì áá gè kọọ̀ gbò nen àbèè dóá é tú túá ból súú vaamá gyọ́ọ ní e ba beè olòó naaé nì, sõò nèà deè beè dì kọọ̀ buù kà pá tọ, nè kọ̀láá nen ea íe gyọ́ mm̀ Ízràẹ̀l é ne vààla gyọ́ọ̀ ṍàa zaa tṍó sẹ̀lẹ̀nùí beè di kẽ.—Ẹ́xọ. 23:19; Dìt. 26:1, 2; bugi FIRSTFRUITS.
Nú Ea Tõó Dọ̀. Ge dé fétúlú e nú ea é gbuuve á gé gbààí beè gbaaá ló log e Jìhóvà beè nè Mózìs ea di mm̀ kpá Ẹ́xọdọ̀s 12:14-20, vaá a 19 gã́bel à kọ́ nú e bàá gá naa, tṍó ea kọ́ọ̀: “Tọ́ọ̀ kà fétúlú e nú ea ólò gbuuve nu di gbàà ágá di bọọ tọ ní ea égè àlàbà dee.” À dú gè kolí fétúlú e nú ea e gbuuve á gé gbàà mm̀ kpá Dìtolónomì 16:3, kolíe “fétúlú mòn tã̀àgã̀,” vaá a beè ólò kẽeé nyíè pá Júù bé e ba beè tú gbala-gbala ààma Íjèpt naa (tṍó e bà náa beè láá tú nu ea é gbuuve tẹlẹ gbàà [Ẹ́xọ. 12:34]). Vó beè naa kọọ̀ pá Ízràẹ̀l á kẽ̀èa boo dénè tã̀àgã̀ nè díí bọ́b e Bàrì beè dùùlà va lọl bá, dì belí bé e Jìhóvà boo a lóó beè kọ́ naaá kọọ̀, “kọbé kọ̀láá deé mm̀ bọọ dùm, ò ólòó kẽeaí boo deé eo beè aalíí Íjèpt.” Ge kẽ̀èa boo bé e bà íe dì pọ́ì mm̀ ba dó naa, nè ge nyimá bé e Jìhóvà beè dùùlà va naa ní e túá kà taà kà sẹ̀lẹ̀nù e pá Ízràẹ̀l beè olòó sẹlẹá beè dẹ̀ẹ̀a boo é.—Dìt. 16:16.
it-2 598 ¶2
Péntikọ̀st
Bá e ba beè olòó sẹ̀ẹ̀mà túá mumí wheat beè dú kẹlẹ ló bé e ba beè olòó sẹlẹ túá mumí barley naa. Ba beè olòó tú bàà boo òb ketõ̀ò nu gè dòòmà nu ea kọlà ephah gè dòòmà flour ea dú ló wheat (4.4 L; 4 dry qt) bií ló nú ea ólò gbuuve fétúlú dènmà bàà kpò fétúlú. Ba beè kọ bàá tú “lọl mm̀ ba tọ” ea tõó dọ̀ kọ a dú fétúlú e pá tọá ólò dè e bà náa beè naa kọ á di káí. (Lìv. 23:17) Vààla gyọ́ọ̀ tàà sã́ nè vààla gyọ́ọ̀ úù pọ́lọ́ beè dì nàgé ló, bií ló bàà kà dom láo ge vaamá gyọ́ọ̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló. Neǹ vààla gyọ́ọá ólò gbóó viige gbò fétúlúá nè gbò láoá kèsĩ́ Jìhóvà tení dú ló gè tú báẹ nvee kè kẽè gbò fétúlúá nè gbò láoá vaá gbóó viige kilma sĩ́ nè nvée, ea zógè kọ ba beè domá kèsĩ́ Jìhóvà. Tṍó e ba ní tú gbò fétúlúá nè gbò láoá vaamá gyọ́ọ lọ̀l, neǹ vààla gyọ́ọá ólò gbóó dé gbò ní ea sígá ló naamá vààla gyọ́ọ̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló.—Lìv. 23:18-20.
w14 5/15 29 ¶11
É Kọ Ò Gé Zọ Bõ̀ònatõ̀ò Jìhóvà Gbá Tọ?
11 Bõ̀ònnatõ̀ò Jìhóvà gé kọ́ gbò nú ea é léeí ló tṍó ea síèi kpóó ló kọ é gbàntṍ ló dùùlà bá deè tṍ neǹ tóm Pọ́ọ̀l ea kọ́ọ̀: “Naanii é bulà nu e a kil ló ene, kọ bé à tãagii bá nvee m vulà súú dẽe ló nè ge sí lé tóm. Naanii é gá gbẹma nvée ge olòó bõona, belí bé e sìgà gbò gé náa naa. Tãa vó, naanii é kpáá palà ge nvee kpóó ló ene, tã́gíní bé e o nyímàì kọ Dee e bẹẹ Dõò é dú a íná ku ló.” (Híb. 10:24, 25) Gbò sẹ̀lẹ̀nù ea ólò sẹ̀ẹ̀a buù gbáá nè dõòna kà gbò sẹ̀lẹ̀nù e ba beè olòó sẹlẹ mm̀ ge fã̀ Bàrì beè naa kọ pá Ízràẹ̀l á ié kà lé gbaa ló kilma ló Bàrì. Bọọ èlmà tõ̀ò, gbò sẹ̀lẹ̀nùí, dì belí Sẹ̀lènù Tọọ̀ La ea beè sẹ̀ẹ̀a mm̀ deè Nèhèmáíàa beè olòó naa kọ nyíé va á ẹẹ. (Ẹ́xọ. 23:15, 16; Nèh. 8: 9-18) È ólò ié íb gbò ẹ́ẹ́ nyíeí lọl bẹẹ gbò nònù, àssémblì nè pọ̀bkà bõ̀ònaló. Naanii e kilsĩ́ gè ié bélè lọl ló gbò nòònù ea é náa kọ e ié kà lé gbaa ló kilma ló Bàrì vaá à néi ẹ́ẹ́ nyíeí.—Táítọ̀s 2:2.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
w19.02 3 ¶3
Olòó Bọ́ló Dẹ̀lẹ̀ Nyíé Boo!
3 Tṍó ea lóá bel kilma ló gbò gyóòlo Bàrì, ge bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo dú vulè ea aàí nyíe nè ge fã̀ Jìhóvà e tọ́ọ̀ nu náa gé láá kpega deè, naaní eé tú gè naa a bùlà naamá túá kà nú mm̀ bẹẹ dùm. Bugi togó boo sìgà nú e gè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo dú. Kpá Káí baatẽ́ “bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo” naamá nú ea gbõoma, nú e bo á gé ló, àbèè zivèkà. Dì belí nu dòòmà bá, pá Ízràẹ̀l beè olòó tú gbò nom vaamá gyọ́ọ̀ nè Jìhóvà, vaá log beè kọọ̀ bo á gá di ló gbò nom e bà é váámá gyọ́ọ. (Lìv. 22:21, 22) Log náa beè sọ̀tọ́ deè kọ gbò níí Bàrì á tú nom ea íe ene kà kpóó tọ, ene kà tṍ, áá bá dẽe; àbèè ní ea kom di mmá ló vaamá gyọ́ọ. Jìhóvà beè palàge gbĩ́ kọ nomá á gbõoma, bo á gá di ló, vaá dú zivèkà. (Mál. 1:6-9) Èé láá dã́ tẽ́ ló nú ea náa vaá Jìhóvà beè kọ bàá tú nom e bo á gé ló àbèè ní ea gbõoma vaamá gyọ́ọ. Tṍó e zálì nu, be à sẹlẹ ból súú té, kpá, àbèè nu gè siimá tóm, née ólò gbĩ́ gè zalí ní e deè di ló àbèè ní ea dú báàsĩ́. Tãa vó, è ólò gbĩ́ gè zalí ní ea gbõoma, õ̀òa ló, àbèè nú e tọ́ọ̀ kà pọ́lọ́ á gé ló. Níà bé e Jìhóvà gbĩ́ kọ bẹẹ vulè nè bọ́ọ̀ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo kilmàè ẽ́ ló á dì nàgé naa ẽ́. Àé íè ge gbõoma, õ̀òa ló, àbèè ge dú zivèkà.
JANUARY 25-31
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | LÌVÍTIKỌ̀S 24-25
“Gbáá Dì Pọ́ì Nè Dì Pọ́ì Eé Íé Dì Deèsĩ́”
it-1 871
Dì Pọ́ì
Bàrì Ea Ólò Naa Kọ É Di Pọ́ì. Jìhóvà dú Bàrì ea ólò naa kọ é di pọ́ì. A beè dùùlà zivèkà dó Ízràẹ̀l lọl bá díí bọ́b mm̀ Íjèpt. A beè kọ́ nè va kọ be bà kilsĩ́ ge gbàntṍ ló dénè gbò a lẹ̀ẹ̀là, bà é dí pọ́ì vaá tọ́ọ̀ nu náa é bií va. (Dìt. 15:4, 5) Dévìd beè kọọ̀ “fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló” á di ló gbò e gbọọ̀ Jèrúsalẹ̀m bééá tení vá ló. (Ps. 122:6, 7) Sõò, Logá beè kọọ̀ be à gá náa vaá nen à dọ̀ tãa, àé láá tú a lóó naamá gyóòlo kọbé à láá ẹ̀b nú ea kil ló a bá nè pá a tọ. Logá beè temá kọọ̀ neǹ Híbrù ea beè dú gyọ́ọ̀lóí á di pọ́ì mm̀ ní ea égè àlàbà gbáá. (Ẹ́xọ. 21:2) Mm̀ gbáá dì pọ́ì (ea ólò naaá kọ̀láá kà 50 gbáá), bà ólò vee kọ kọ̀láá nen ea beè dú gyọ́ọ̀lo ea di dóa a dí pọ́ì. Kọ̀láá neǹ Híbrù ea beè dú gyọ́ọ̀lo ólò di pọ́ì, vaá buù nen ólò gbóó òòà kìl a bon.—Lìv. 25:10-19.
it-1 1200 ¶2
Ìè Nù
Tã́gíní bé e kunukẽ̀ dú ìènù e pá tọá íe aa kúúlí dọ kúúlíá, bàá gá oo loa bá. Bàrì beè kọ bàá bẹlẹ kunukẽ̀ dẹ̀ẹ̀a boo bé ea ólò mumè nu naa, kpègè e bà é kpẽ́ ló ólò dẹ̀ẹ̀a boo gã́bug gbáá ea sígá besĩ́ gbáá dì pọ́ì kálá lee, ea dú tṍó e tẹ̀ íe ólò gbóó tú a kunukẽ̀, kọbèè à gáà beè aalá dọ̀ tṍó e gbáá dì pọ́ìa lée. (Lìv. 25:13, 15, 23, 24) Gbò tọ ea di bon e bà náa be gbọọ tenmá ló, naamá boo bàlà ól beè bã̀àà nàgé mm̀ nakà nòònùí. Kilma ló gbò tọ ea di bon e bà bè gbọọ tenmá ló, bà ólò láá kpáá zalí enè gbáá aa ló tṍó e ba beè zalí, vaá tṍóá, à ólò gbóó dú gyọ́ nen e ea beè zalíá. Kilma ló gbò tọ ea di gbò bon e pá Lívaì ólò tõo, bà ólò kpẽ́ kpègè ló lee boo béè kọọ̀ pá Lívaì náa íe tọ́ọ̀ kà kunukẽ̀.—Lìv. 25:29-34.
it-2 122-123
Gbáá Dì Pọ́ì
Tṍó e dóa gbantṍ ló log ea kil ló gbáá dì pọ́ìa, a beè kpènà va lọl bá gbò pọ́lọ́ nú ea gé nááá mm̀ gã́bug bon deè nieí, ea ié bàà íb gbò, naamá gbò ea palàge bã̀ méné nè gbò ea palàge dú tãa. Buù nen ea di dóá beè ié bélè lọl ló logá, boo béè kọọ̀ bá tọ́ọ̀ nen náa beè bọọgẹ̀ kil kẽ naa ní e bà náa íé nu ge tõ̀òma dùm, tãa vó, dénè nen beè láá tú ba kalì nè nyìmànù siimá tóm ea beè naa kọ nu á leé ló dénè nen ea di dóá. Tã́áná dee bá ea aa bá Jìhóvà beè naa kọọ̀ gbò nú e bà fó á digí, vaá tṍó e bà tõó boo gbò búma ea né va, ba beè ié lé kpènà e áá bẹ̀l Bàrì ní ea é láá nèva ẹ́.—Àìz. 33:22.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
w09 9/1 22 ¶4
Tṍó E Nen Sí Ni Pọ́lọ́
Log beè temá kọọ̀ be à gá náa vá neǹ Ízràẹ̀l à bòm nen váa tiilá dẽe lọ̀líẹ́ ból, bàá nèe kpọ̀té ea bã́ dẽe. Kọ̀láá bé ea dì naa, níì nen e ba beè síe pọ́lọ́á àbèè pá ba tọ ní e bàé kpẽ́ pọ́lọ́á é nì. Logá beè kọ bàá tú belá má gbò e bà íe kpóó lẹ̀ẹ̀là bel—ea dú gbò bèèla e ba beè íbá ló—kọbé bà ẹb mm̀ belá leevè. Tṍó e bà nyímá kọọ̀ nená sẹlẹ sí pọ́lọ́, bà ólò gbóó nèe kpọ̀té kọbé dõòna gbò nónu lọl ló. Sõò nú ea bọọ èl vó dì.
FEBRUARY 1-7
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | LÌVÍTIKỌ̀S 26-27
“Nú Eé Náa Kọbé È Íe Tã́áná Dee Bá Ea Aa Bá Jìhóvà”
w08 4/15 4 ¶8
Kìn “Gbò Nú E Náa É Dọ Bélè”
8 Mósĩ́ deè ní e “Gyọ́” é láá dì belí ńbàlì e? Dì belí nu dòòmà bá, bugi togó boo dem ea beè di boo bàlà ól mm̀ Ízràẹ̀l deè kéléá. Bà ólò láá tú íb gbò demí tibmà tọ àbèè ge nòòmà gbọọ. Boo dõòna bá, be bà tú tìmà “kyọ́ọ́ ea di káí” àbèè ge dèmà “nú ea léémá gbò nen ge ẹ̀b,” àé láá dú nú ea é náa kọ gbò níí Jìhóvà á dọ̀. (Lìv. 26:1) Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèá, kpègè ólò dọ̀ nàgé bélè. È íè bíi ló kọbé è láá tõ̀òma dùm, vaá èé láá tú siimá tóm nè Jìhóvà. (Ẹ̀klì. 7:12; Lúùk 16:9) Sõò, be à gá náa gè ié kpègè à bọọí ló èlmà ge sí tóm nè Jìhóvà, kpègè é gbóó dì belí ńbàlì nèài. (Bugi 1 Tímotì 6:9, 10.) À dú bíi kọ é ẹ̀b kpègè boo bá ea bọ́ló mm̀ bàlà boo e gè ié kpègè palàge bọọ́ ló gbò nen ní.—1 Tím. 6:17-19.
it-1 223 ¶3
Dũ̀ùnè
Boo béè bé e Jìhóvà beè tú Mózìs siimá tóm vaá zọ̀ẹ naaá nu naa, Mózìs beè sigági tóm dũ̀ùnè (Heb., moh·raʼʹ) gbẹá kèsĩ́ gbò níí Bàrì. (Dìt. 34:10, 12; Ẹ́xọ. 19:9) Gbò e ba beè ié zìgà beè fã̀ dẽè kpóó lẹ̀ẹ̀là bel e Mózìs beè ié. Ba beè nyimá kọọ̀ Bàrì géè ló bel tenmáé gã́. Pá Ízràẹ̀l é íè ge siiá nágé pọ̀ ló tọ kàn káí Jìhóvà. (Lìv. 19:30; 26:2) Níí tõó dọ̀ kọ bàé íè ge fã̀ dẽè tọ kàn káíá, vaá fã̀ Jìhóvà belí bé ea gbĩ́ naa nè ge tõó dùm ea gbáá ló dénè a lẹ̀ẹ̀là.
w91 3/1 17 ¶10
Naanii Kọọ̀ “Fẹ́ẹ́ Fẹẹ̀ Ló Bàrì” Á Kpènà Boo Nyie
10 Jìhóvà beè kọ́ nè dó Ízràẹ̀l kọọ̀: “Be ọ̀ kilíí sĩ́ gè sẹlẹi dénè nà log vaá gbanii tṍ ló dénè nà lẹ̀ẹ̀là, nda é náa kọ boo á dọọ́ boo tṍó ea bọ́ló, vaá boo kunukẽ̀á é múmè nu, naaní e gbò té eo beè foí boo bàlà ól é múmí. Nda é náa kọọ̀ fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló á di boo kunukẽ̀á, òé maí kẽ e tọ́ọ̀ nen náa é síìmài pọ̀; vaá m̀ é tú gbò nom̀ kọ̀l ea ólò nvèè kom ló nen lọ̀l, vaá bé gím náa é béá mm̀ bọọ bon. Nda é kyãà teníí zẹ̀ẹ̀ vaá zogè kọ m̀ dúù bọọ Bàrì, vaá boolo é dúi pá ńdáà gbò.” (Lìvítikọ̀s 26:3, 4, 6, 12) Pá Ízràẹ̀l é gbóó láá ié fẹ́ẹ́-fẹẹ̀ ló vaá di pọ́ì aa bá pá ba gbò ọ́b, ié gã́bug gyọ́, vaá ié kà lé gbaa ló kilmà ló Jìhóvà. Sõò gbò nuí é dẹẹ̀a boo bá gè gbàntṍ ló gbò Log Jìhóvà.—Psalm 119:165.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
it-2 617
Pọ́lọ́ Kom
Pọ́lọ́ Kom Beè Dọ̀ Vá Boo Boo Béè Kọ Bà Náa Beè Sẹlẹ Log Bàrì. Bàrì beè kọ́ nè pá Ízràẹ̀l kọ be bà náa sẹlẹ̀ẹ̀ a log, àé ‘túè pọ́lọ́ kom nveenìè vá zẹ̀ẹ̀.’ (Lìv. 26:14-16, 23-25; Dìt. 28:15, 21, 22) Mm̀ Kpá Káí, ge ié válá ló, kọbèè gbaa ló e íè kilma ló Bàrì, àbèè mm̀ nom̀ kpá ló, ólò loá bel kilma ló tã́áná dee bá e íè lọl bá Bàrì (Dìt. 7:12, 15; Ps. 103:1-3; Pró. 3:1, 2, 7, 8; 4:21, 22; Kùùà 21:1-4), boo tṍó e pọ́lọ́ kom ólò loá bel kilma ló náàkyọ̀ nè náa gbõoma. (Ẹ́xọ. 15:26; Dìt. 28:58-61; Àìz. 53:4, 5; Máát. 9:2-6, 12; Jọ́ọ̀n 5:14) Vóà naa, à dọa bàlà kẽ kọọ̀ sìgà tṍó Jìhóvà Bàrì ólò tú pọ́lọ́ kom tẹlẹ boo nen mm̀ gbala-gbala, dì belí bé ea beè tú kom̀ kulè tẹlẹ ló Miriam, Uzziah, nè Gehazi naaá (Nóm. 12:10; 2 Kró. 26:16-21; 2 Kíǹg 5:25-27), à bélí kọọ̀ gbò pọ́lọ́ kom ea bã́ ló nen e bà náa beè láá bòí, ólò bã ló gbò nen àbèè gbò dó ea sí pọ́lọ́. Bà buulà nú e ba beè fò; ba kpá ló ólò gbóó mòn tã̀àgã̀ ea dú ló ba pọ́lọ́ dùm. (Gàl. 6:7, 8) Kilma ló gbò e bà bã́ mm̀ dùm kúnàgã̀, neǹ tóm Pọ́ọ̀l beè kọọ̀ Bàrì “sọ̀va bá gbẹẹ m dùm e bè náa õoà, vaá naa ní e áá ọ̀và tú ba kpá ló zọ̀mà ene naamá nu kẹ́ẹ . . . vaá gboó dọ bá kpọ̀ té e a zọ ló ba kyọ̀à lóí gbõ̀ònà.”—Róm̀ 1:24-27.
FEBRUARY 8-14
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | NÓMBÀ 1-2
“Jìhóvà Ólò Bõònè Ló Pá A Gbò”
w94 12/1 9 ¶4
Bé Ea Bọ́ló Kọ É Fã̀ Jìhóvà Naá Mm̀ Dùm
4 Be ò doomà dẽe ló kiẽ́e pá Ízràẹ̀l beè bõoná gbẹá boo kpáà bàlà ólá, éé ní eo é moné? Òé mon gã́bug, tọ kàn e bà tibgí boo tã́á e nú ea é láá dú taà gãà nen àbèè à el vó di m, e bà bṍóná mm̀ taa taà tẽ́ gã ea di boo gù, boo kpọ̀lọ̀-kpọ̀lọ̀, deè báà nàànì, nè dọ̀ọ̀mà tẽ́ nàànì. Be ò kpáá dũ̀ùà bã ló, òé mon nagé dõòna gbò e bà bṍóná zẹ̀ẹ̀ gbòa. Mm̀ ténì kà ńkem-kem̀ tọ kàní ní e pá gãà Lívaì beè tõo ẽ́. À íe kẹlẹ íb tọ, e ba beè tú kàn beemá tenmá ló ea beè di zẹ̀ẹ̀ kiẽ́e gbò nen bééá tení lóá. Níí beè dú “tọ bõ̀òna ló,” àbèè tọ kàn káí, e gbò e Jìhóvà beè nè vá “nyìmànù” beè tìb dì belí bé e Jìhóvà beè kọ bàá tìb naa.—Nómbà 1:52, 53; 2:3, 10, 17, 18, 25; Ẹ́xọdọ̀s 35:10.
it-1 397 ¶4
Kiẽ́e E Bà Bṍóná
Pá Ízràẹ̀l e ba beè bõonáí beè palàge bọọ́ gã́bug. Gbò e ba beè nvèè béeí beè toolá 603,550 gbò bé, bií ló gbò pábia nè gbò pá nvín, gbò kànen nè gbò e bò di ló, 22,000 pá Lívaì, nè “gã́bug gãà gbò kyáà”—e beà sẹlẹ bà é láá toolá 3,000,000 àbèè à el vó. (Ẹ́xọ. 12:38, 44; Nóm. 3:21-34, 39) Née aà deè nyimá bé e kiẽ́e e gbòí beè tõo beè bọọ́ gbàà naa; nú e gbò nen kọ́ kilma ló gbàà kiẽ́e e ba beè tõo dú kele-kele. Tṍó e ba beè bõoná lèlà sĩ́ Jérìkò ea di boo Kpáà bàlà ól Móàb, bà baatẽ́ kọ ba beè bõoná lọl “Beth-jeshimoth dọ Abel-shittim.”—Nóm. 33:49.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
it-2 764
Ge Nvèè Bée
Bà ólò nvèè bée, tení dú ló ge emí béè tẽ́ gã àbèè tọ e nen aà. À bọọ èl pọ́ì ge bugi nen àbèè gbò togó boo tọ. Kpá Káí kọ́ọ̀ kele-kele tóm̀ bùlà ní ea ólò naa kọ zivèkà dó á nvèè bée e, dì belí ge kpẽ́ kpègè gbáá, ge sí tóm bé, àbèè (kilma ló pá Lívaì) ge íva bá ló nyòòmà ge sí tóm mm̀ tọọ̀ káíá.
FEBRUARY 15-21
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | NÓMBÀ 3-4
“Tóm E Pá Gãà Lívaì Ólò Sì”
it-2 683 ¶3
Neǹ Vààla Gyọ́ọ
Kèbá Zíl Gbaa Lóá. Tṍó e pá Ízràẹ̀l beè di kèbá gyóòlo gbẹá Íjèpt, Jìhóvà beè tú kọ̀láá kà túá sĩ́ nvín pá Ízràẹ̀l naamá ńlẹ, vaá à tú ní ea égè òb kà kpọ̀téá kyọ̀ọ̀mà sĩ́ gbò túá sĩ́ nvín pá Íjèpt. (Ẹ́xọ. 12:29; Nóm. 3:13) Gbò túá sĩ́ nvíní beè di nè Jìhóvà, kọbé à tú va siimá kele íb tóm. Bàrì gáẹ̀ láá tú dénè túá sĩ́ nvín Ízràẹ̀l naamá gbò vààla gyọ́ọ nè gbò ge kùdẽe ló tọ kàn káí. Sõò a beè tú dénè gbò gbálà ea dú gãà Lívaì siimá nakà tómí. Vó beè naa kọ á tú gbò gbálà e bà dú gãà Lívaì nyaamá ló dénè gbò túá sĩ́ nvín ea dú 12 tẽ́ gãà Ízràẹ̀l (ba beè bugi pá nvín Jósẹ̀f ea dú Ífrèm nè Mànásà naamá bàà tẽ́ gã). Ba beè bugi 273 gbò túá sĩ́ nvín e náa dú gãà Lívaì lọl boo enè ẽ́ kilma gbàn deè èlmà gbò gbálà e bà dú gãà Lívaì, vó beè naa kọ Bàrì á kọ́ bàá kpẽ́ vòò kà shekel ($11) boo buù nen ea tóólá 273 nená, nè Érọ̀n nè pá a nvín. (Nóm. 3:11-16, 40-51) Besĩ́ à kalá dọ̀ tṍóá, Jìhóvà beè zẹ́ẹ́ sà gbò gbálà lọl tọọ̀ Érọ̀n e bà dú gãà Lívaì naamá gbò vààla gyọ́ọ mm̀ dó Ízràẹ̀l.—Nóm. 1:1; 3:6-10.
it-2 241
Pá Gãà Lívaì
Gbò Tóm Ge Sì. Pá gãà Lívaì dú gbò e bà aa taà kà tọ, ea dú pá tọọ̀ Gershon (Gershom), pá tọọ̀ Kóhàt, nè pá tọọ̀ Merari. (Jén. 46:11; 1 Kró. 6:1, 16) Ba beè kọọ̀ buù kà pá tọí á tõó kuló tọ kàn káí ea beè di boo kpáà bàlà ólá. Pá tọọ̀ Kóhàt ea dú nvín Érọ̀n beè tõó deè sĩ́ tọ kàn káíá ea dú deè báà nàànì. Sìgà pá tọọ̀ Kóhàt beè tõó deè boo kpọ̀lọ̀-kpọ̀lọ̀, pá tọọ̀ Gershon beè tõó deè dọ̀ọ̀mà tẽ́ nàànì, váá pá tọọ̀ Merari à tõó deè boo gù. (Nóm. 3:23, 29, 35, 38) Pá gãà Lívaì ní e bà ólò sí tóm ge noo, ge làb, nè ge dàlà tọ kàn káíá ẹ́. Tṍó e bàé gé àà, Érọ̀n nè pá a nvín ní e bà ólò kaalá báà kàn e bà ólò kpègmà Kiẽ́e Ea Di Káí lọl ló Kiẽ́e Ea Di Káí Lọ̀l Vaá À Leeá ẹ́ vaá tú nu kọ̀lmà kpó zíl, gbò gbàni vààla gyọ́ọ, nè dõòna kà gbò nuù tóm ea di káí. Pá nvín Kóhàt ólò gbóó dàlà gbò nuí. Pá nvín Gershon ólò faalá gbò báà nu ge kọ̀lmà tọ kàn káíá, gbò báà kàn ge kọ̀lmà tọọ̀ káíá, gbò nu ge uú deè tọọ̀ káíá, gbò nu ge emá tọọ̀ káíá, nè gbò díí (ea dú díí tọọ̀ káíá), vaá pá nvín Merari ólò ẹb nú ea kil ló gbò báà té e bà émá tọ kàn káíá, gbò bã̀, gbò nú e bà tú bã̀ ĩgẽ boo, gbò ńgà ge siimá tọ kàn káí bií kẽ nè gbò díí (naamá gbò díí e bà ólò lùl beemá ló boo beè tọ kàn káíá).—Nóm. 1:50, 51; 3:25, 26, 30, 31, 36, 37; 4:4-33; 7:5-9.
it-2 241
Pá Gãà Lívaì
Mm̀ deè Mózìsa, tṍó e nen ea dú gãà Lívaì ni tóólá 30 gbáá ní ea ólò gbóó láá sí dénè tóm e bà néé mm̀ tọọ̀ káíá ẹ́, dì belí ge dàlà tọ kàn káíá nè gbò nú ea ólò di m tṍó e bà gé kyãà. (Nóm. 4:46-49) Bà ólò láá sí sìgà tómí lọl boo 25 gbáá, sõò níì gbò tóm ea gbólí nen, dì belí ge dàlà tọ kàn káíá nì. (Nóm. 8:24) Mm̀ deè Dévìda, ba beè fùl gbááá kìlmà kẽ naamá 20 gbáá. Bug e Dávìd beè nè dú kọọ̀ ba beè tú (tọọ̀ káí nyaamá ló) tọ kàn káíá, vaá bà náa é fáálá kyã̀àmà nà. Nen ea ni dú 50 gbáá náa ólò siná tóm mm̀ tọọ̀ káíá. (Nóm. 8:25, 26; 1 Kró. 23:24-26; bugi AGE.) A beè dú bíi kọ pá gãà Lívaì á palàge nyimá gbò Log Bàrì, boo béè kọọ̀ bà ólò bọọgẹ̀ kolí va kọ bàá bugi vaá noòmà dõòna gbò nú e logá kọ́.—1 Kró. 15:27; 2 Kró. 5:12; 17:7-9; Nèh. 8:7-9.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
w06 8/1 23 ¶13
Nyimá Nu—Vaá Ò Sííá Pọ̀ Ló Bàrì!
13 Ge kọọ̀ Dévìd beè ié nvèè bá ea aa bá Jìhóvà mm̀ a tṍó tã̀àgã̀ beè naa kọ á palàge siiá pọ̀ ló Bàrì vaá dẹlẹ́ẹ nyíé boo. (Psalm 31:22-24) Taà tóm e Dévìd náa beè bọ́ló dẹ̀lẹ̀ nyíé boo, vaá a beè mòn tã̀àgã̀ ea dú ló a pọ́lọ́ láb. Túá tóm beè dú tṍó ea noo kọ bàá tú kpó zíl Jìhóvà nvee boo faà bé kilma Jèrúsalẹ̀m, tãa vó ea kọ́ọ̀ pá gãà Líveì á dala boo ba gànàgì dì belí bé e Log Bàrì beè kọ́ naa. Tṍó e Uzzah, ea géè dòbá kiẽ́e e faà béá é téní, bũunà kpó zílá kọ bé náa dọ, a beè ú tẽ̀ènè tṍóá boo béè a “láb e bè náa bọ́lọ́í.” Uzzah beè sí kà agẹ bá pọ́lọ́, sõò boo béè kọọ̀ Dévìd náa beè gbàntṍ ló Log Bàrì ní ea beè naa kọ nakà pọ́lọ́ nuí á naaá ẽ́. Ge siiá pọ̀ ló Bàrì tõó dọ̀ ge naa nú ea kọ́.—2 Sámuẹ̀l 6:2-9; Nómbà 4:15; 7:9.
FEBRUARY 22-28
GYỌ́-GYỌ́ EA DI MM̀ MOǸ BEL BÀRÌ | NÓMBÀ 5-6
“Mósĩ́ Deè Ní Eo É Láá Nó Gbò E Ba Beè Kolí Va Nazirite E?”
it-2 477
Nazirite
A beè ié taà kà log e gbò e bà zílá zíl ge kọ̀là Nazirite é íè ge tõó boo: (1) Bà náa é ṍ míí ea ólò tení dẽè nen; àbèè ge dé tọ́ọ̀ kà nú e bà tú súú té vã́ìn naamá, kọbèè à dú ńbṹú, ní ea ni ẹ́ẹ, ní ea ni kã́a, àbèè míí ea dú gbàà, á leemá à dú ní e bà ã́àa naa, ní ea ni nyímí, àbèè ní ea ni dú nómá. (2) Bàá gá kpọá gyáa. (3) Bàá gá daa bá ló íí nen, kọ̀bèè nen ea dṹùnà va—tẹ̀, kà, vígà pá gbálà, àbèè vígà pábia.—Nóm. 6:1-7.
Kele Íb Zíl. Nen ea zílá nakà zílí ólò gbóó di gbàà gbò e bà kólí va “Nazirite [naamá ge kìn lóó nè, ge tõó kele] nè Jìhóvà” e bè náa é náa nú ea é léémá gbò nen àbèè ge ẽegã́. Tãa vó, “kọ̀láá deé ea tõó dùm dì belí nen e bà kólíe Nazirite, àé dí káí nè Jìhóvà”—Nóm. 6:2, 8; doolé ló Jén. 49:26, ekk.
Gbò nú ea dú bíi kọ nen ea di gbàà gbò e bà kólí va Nazirite á naaí, íe kele íb nú ea tõó dọ̀ mm̀ ge fã̀ Jìhóvà. Dì belí bé e pọ̀b neǹ vààla gyọ́ọ, ea tóm di káí náa é daa bá ló íí nen, kọ̀bèè nen ea dúé ló naaá, níà bé e nen ea di gbàà gbò e bà kólí va Nazirite dì nàgé naa ẽ́. Boo béè bé e tóm pọ̀b neǹ vààla gyọ́ọ nè gbò vààla gyọ́ọ palàge agabá naa, Bàrì beè kọ bàá gá ṍ míí àbèè ní ea ólò tení dẽè nen tṍó e bà gé sí ba tóm ea di káí nè Jìhóvà.—Lìv. 10:8-11; 21:10, 11.
Bọọ èlmà vó, nen ea di gbàà gbò e bà kólí va Nazirite (Heb., na·zirʹ) “á zogè kọ à diè káí tení dú ló ge sọ̀bá a gyáa kọ á bọọ,” naaní ea é bélí pẹ̀gẹ̀lẹ̀ gbẹáẹ́ ból, kọbé kọ̀láá nen ea moníe nyímá kọ ẹ̀ẹ̀ neǹ Nazirite ea di káí. (Nóm. 6:5) Bà ólò tú bel Híbrù ea kọlà na·zirʹ loomá nágé bel nyòòmà gbò té vã́ìn ea “sí aa kẽ” Tṍó Bõ̀séi ea di káíá nè gbò gbáá dì pọ́ì. (Lìv. 25:5, 11) Ndõòna kà dú kọọ̀ ba beè kẹví bée ea kọ́ọ̀ “Dì Káí kuu Jìhóvà,” boo nú e bà tú nóò kpé naamá ea ólò di deè sĩ́ nú e pọ̀b neǹ vààla gyọ́ọ ólò bọá ból, e bà kólíe “kpíi ea di káí ea zógè kọọ̀ a beè kìn lóó nè [Heb., neʹzer, ea dú nagé na·zirʹ].” (Ẹ́xọ. 39:30, 31) Mm̀ tẽ̀ènè sĩ́deèá, nuù bọ́à ból àbèè pẹ̀gẹ̀lẹ̀ méné e gbò méné Ízràẹ̀l ólò uuá, kọlà nàgé neʹzer. (2 Sám. 1:10; 2 Kíǹg 11:12; bugi CROWN; DEDICATION.) Mm̀ bõ̀ònatõ̀ò Bàrì, neǹ tóm Pọ́ọ̀l kọ́ọ̀ Bàrì tú begè gyáa nè gbò pábia nyaamá ló nu gè uuá ból. À dú nú ea é ólòó kẽeé nyíe kọ à dúè kele ló págbálà; à bọ́ló kọ á olòó kìlmà lóó kẽ vaá tõó kẽè nòònù Bàrì. Gbò nú ea dì belí ge—sọ̀bá gyáa sẹ̀ẹ̀a ból (e náa bọ́ló págbálà), ge kpòòlà lóó lọl ló gè ṍ míí nè ge di õ̀òe e tọ́ọ̀ nu náa é kyọ́ ni—e nen ea ne lóó gè kọ̀là Nazirite é tõó booí ólò tẹlẹ bàlà kẽ a kìn lóó nè vaá tõó dùm ge naa bùlà Jìhóvà.—1 Kọ́r. 11:2-16; bugi HAIR; HEAD COVERING; NATURE.
Gbò Lé Nu Ea Di Mm̀ Kpá Káí
w05 1/15 30 ¶2
Gbò Bíb E Gbò E Bà Bugi Bĩ́íná
Samson beè dú kọ̀là Nazirite mm̀ dõòna sĩ́deè. Besĩ́ Samson à kalá mèà, nyómá tóm Jìhóvà beè kọ́ nè a kà kọọ̀: “Ẹ̀b! òé nííná gbàà, vaá màn nvín págbálà, ó gá tú tọ́ọ̀ nu kpọọmáe gyáa, boo béè kọ àé kọlà Nazirite, [ea dú nen ea beè kìn lóó nè] Bàrì aa gbàà kà; vaá ẹlẹ ní ea é duulà pá Ízràẹ̀l lọl bá pá Fìlístìà e.” (Jọ́jìs 13:5) Samson náa beè zilá zíl ge di gbàà gbò e bà kólí va Nazirite. Bàrì ní ea beè túe naamá Nazirite e, vaá àé kọ̀là Nazirite dọ̀ deé ea é ú. Log ea beè kọ bàá gá daa bá ló íí nen náa beè dì nè ẹlẹ. Be logá beè dì nèe vaá à daa bá ló íí nen tṍó e náa beè noo, mósĩ́ deè ní ea gáè beè láá kpáá kọ̀là Nazirite boo tṍó ea beè kọ̀là Nazirite aa gbàà kà ẹ? Vóà naa, à palàge dọa bàlà kẽ kọọ̀ ge kọ̀là Nazirite aa gbàà kà dú kele mm̀ sìgà sĩ́deè ló nen ea ne lóó ge kọ̀là Nazirite.