15 Jehova, ősapáik Istene folyton figyelmeztette őket a követei által, újra meg újra, mert könyörületet érzett népe és lakhelye iránt. 16 Ők azonban folyamatosan csak gúnyt űztek az igaz Isten követeiből,+ megvetették szavait,+ és csúfolták prófétáit,+ egészen addig, hogy már nem volt remény a gyógyulásra. Jehova haragja aztán lesújtott rájuk.+

Hát nem Jehova, aki ellen vétkeztünk?

Ez felemésztett mindent körülöttük, de oda sem figyeltek.+

Ez tombolt ellenük, de semmit sem szívleltek meg.+

15 Nagyon haragszom a gondtalan nemzetekre,+ mert én csak kicsit haragudtam,+ de ők tetézték a bajt.+’«