November 16., vasárnap
„Jobb a türelmes ember annál, aki erős, és aki uralkodik magán, annál, aki várost foglal el” (Péld 16:32).
Milyen érzés, amikor az osztálytársaid vagy a kollégáid kérdezgetni kezdenek a hitedről? A legtöbben ilyenkor meglehetősen izgulni szoktunk. De a kérdéseik azt tárják fel, hogy hogyan gondolkodnak, vagy miben hisznek. Így pedig lehetőségünk adódhat arra, hogy megosszuk velük a jó hírt. Azonban előfordulhat, hogy valaki kötekedő stílusban kérdez minket. Ebben persze semmi meglepő sincs. Sajnos sok téves információ kering rólunk (Csel 28:22). És azt is tudjuk, hogy „az utolsó napokban” sokan „nem… készek semmilyen megegyezésre”, sőt „vadak” (2Tim 3:1, 3). Talán most ezen gondolkodsz: „De hát, hogyan maradhatok higgadt és kedves, ha mások kötekedni akarnak velem?” Úgy, ha szelíd vagy. Egy szelíd ember képes uralkodni magán, amikor mások vitatkozni akarnak vele, vagy ha nem tudja, mit feleljen. w23.09 39:1-2
November 17., hétfő
„Fejedelmekké teszed őket az egész földön” (Zsolt 45:16).
Jehova szervezetétől sokszor kapunk tanácsot, hogy óvakodjunk az anyagiasságtól és mindentől, ami oda vezethet, hogy megszegjük Isten törvényeit. Ezek az útmutatások megvédenek minket (Ézs 48:17, 18; 1Tim 6:9, 10). Jehova a nagy nyomorúság idején és az ezeréves uralom alatt is embereket fog felhasználni, hogy irányítást nyújtson. Akkor is készségesen követjük majd az útmutatásokat? Sokkal könnyebb lesz így tennünk, ha már most mindenben követjük Jehova irányítását. Határozzuk el, hogy mindig engedelmeskedünk az útmutatásainak, beleértve azokat is, amelyeket a kinevezett férfiakon keresztül nyújt (Ézs 32:1, 2; Héb 13:17). Minden okunk megvan rá, hogy bízzunk Jehovában. Ő biztos vezetést nyújt nekünk, és segít, hogy elkerüljük a hitünkre leselkedő veszélyeket. Ha odafigyelünk rá, el fogunk jutni az úti célunkig, az új világig. w24.02 8:17-18
November 18., kedd
„Ki nem érdemelt kedvességnek köszönhetően mentettek meg titeket” (Ef 2:5).
Pál apostolnak boldog, tartalmas élete volt Jehova szolgálatában, de számos nehézséget és próbát is el kellett viselnie. Gyakran hosszú utakat tett meg, pedig akkoriban az utazás meglehetősen viszontagságos volt. Nem egyszer került veszélybe a folyók vagy az útonállók miatt. Többször előfordult az is, hogy az ellenségei bántalmazták (2Kor 11:23–27). Ezenkívül a keresztény hittársai sem mindig fejezték ki az értékelésüket azért, amit értük tett (2Kor 10:10; Flp 4:15). Mi segített Pálnak, hogy mindezek ellenére állhatatosan szolgálja Jehovát? Az, hogy a saját élményeiből és a szent Írások tanulmányozásából jól megismerte Jehova Istent. Meggyőződött róla, hogy nagyon szereti őt (Róma 8:38, 39; Ef 2:4, 5). És ő is szívből megszerette Jehovát. Ez a szeretet pedig arra indította, hogy kitartóan szolgáljon „a szenteknek”, vagyis a hittársainak (Héb 6:10). w23.07 30:5-6