November 2., vasárnap
„Ne aludjunk tovább, mint a többiek, hanem maradjunk ébren, és maradjunk meggondoltak” (1Tessz 5:6).
Szeretetre van szükségünk, hogy éberek és meggondoltak maradjunk (Máté 22:37–39). A Jehova iránti szeretet segít kitartanunk a prédikálásban, még ha emiatt bajba is kerülhetünk (2Tim 1:7, 8). És mivel szeretjük azokat az embereket is, akik nincsenek velünk egy hiten, kitartóan tanúskodunk nekik telefonon és levélben is. Abban reménykedünk, hogy még sokan közülük jó útra térnek (Ez 18:27, 28). A testvéreinket is nagyon szeretjük, és ezt úgy tudjuk kifejezni, hogy állandóan bátorítjuk és építjük őket (1Tessz 5:11). Olyanok vagyunk, mint a katonák, akik egymás oldalán harcolnak, és erősítik egymást. Nem bántjuk meg egymást tudatosan, és nem fizetünk sérelemmel a sérelemért (1Tessz 5:13, 15). Azzal is kifejezhetjük a szeretetünket, ha tiszteljük azokat, akik irányítást nyújtanak a gyülekezetben (1Tessz 5:12). w23.06 26:6, 10-11
November 3., hétfő
„Vajon mond olyasmit [Jehova], amit nem tesz meg?” (4Móz 23:19).
A hitünk erősítésének egyik módja az, ha elmélkedünk a váltságáldozaton. A váltság garancia arra, hogy Jehova minden ígérete valóra fog válni. Ha belegondolunk, hogy miért gondoskodott Jehova a váltságról, és hogy ez milyen nagy áldozat volt a részéről, az meggyőz minket, hogy el fog jönni az új világ. Miért volt olyan nagy áldozat Jehova részéről a váltság? Jehova az elsőszülött Fiát küldte el a földre, azt, aki a legközelebb áll hozzá. Bár Jézus tökéletes ember volt, sokféle nehézséget kellett átélnie. Végül pedig gyötrelmes halált halt. Ez nagyon fájhatott Jehovának. Szerető Istenünk biztosan nem fizetett volna ekkora árat csak azért, hogy egy rövid ideig jobb életünk lehessen (Ján 3:16; 1Pét 1:18, 19). Tehát az, hogy Jehova kész volt meghozni ezt az áldozatot, azt bizonyítja, hogy el fogja hozni az új világot, ahol örökké élhetünk. w23.04 19:8-9
November 4., kedd
„Ó, halál, hol vannak fullánkjaid?” (Hós 13:14).
Kétségtelen, hogy Jehova fel akarja támasztani a halottakat. Több bibliaírót is arra ihletett, hogy jegyezzék le az erre vonatkozó ígéretét (Ézs 26:19; Jel 20:11–13). És ő mindig megtartja a szavát (Józs 23:14). Sőt, már alig várja, hogy feltámassza a halottakat. Figyeljük meg, mit mondott Jób. Biztos volt benne, hogy ha meg is kell halnia, Jehova vágyni fog rá, hogy életre keltse (Jób 14:14, 15). Szerető Istenünk ugyanígy érez minden egyes szolgája iránt, aki már meghalt. Azt akarja, hogy újra éljenek, méghozzá egészségesen és boldogan. És mit mondhatunk arról a több milliárd emberről, akiknek a haláluk előtt nem volt lehetőségük megismerni az igazságot Jehováról? Égi Atyánk őket is fel akarja támasztani (Csel 24:15). Lehetőséget szeretne adni nekik arra, hogy a barátai legyenek, és örökké éljenek a földön (Ján 3:16). w23.04 16:5-6