Minden kereszténynek abban a megtiszteltetésben van része, hogy az idejével, erejével és anyagi javaival Jehova imádatát támogathatja. Ha a legjobbat adjuk Jehova szolgálatában, azzal a hálánkat mutatjuk ki ezért a megtiszteltetésért. Pál apostol megemlített néhány dolgot, melyeket nem szeretnénk elhanyagolni (Héb 10:22–25). Például, hogy imádkozzunk, nyilvánosan beszéljünk a reménységünkről, legyünk ott az összejöveteleken, és bátorítsuk egymást, annál inkább, minél inkább közeledni látjuk Jehova napját. A Jelenések könyvének a végén pedig Jehova angyala a nyomatékosság kedvéért kétszer is a következőre szólít fel: „Istent imádd!” (Jel 19:10; 22:9). Bárcsak sosem felejtenénk el, milyen mély tanításokat rejtenek a nagy jelképes templom részei! És mindig tartsuk elménkben, milyen páratlan megtiszteltetés fenséges Istenünket, Jehovát imádni! w23.10 45:17-18

Mindannyiunknak az a célunk, hogy „továbbra is szeressük egymást”. De ne feledjük, hogy Jézus arra figyelmeztette a követőit, hogy „a legtöbb emberben kihűl majd a szeretet” (Máté 24:12). Persze ezzel nem a tanítványai szeretetére célzott. De ha nem vigyázunk, hatással lehet ránk ez a szeretet nélküli világ. Ezért most vizsgáljuk meg a következő kérdést: Hogyan állapíthatom meg, hogy szívből szeretem-e a testvéreimet? Ha megfigyeljük, hogyan reagálunk bizonyos élethelyzetekben, sokat megtudhatunk arról, hogy mennyire őszinte és erős a testvéreink iránti szeretetünk (2Kor 8:8). Péter apostol ezt írta erről: „Mindenekelőtt mélységesen szeressétek egymást, mert a szeretet bűnök tömegét fedezi el” (1Pét 4:8). Tehát egy gyakori élethelyzet, amelyből felmérhetjük, hogy mennyire mély a szeretetünk az, amikor szembesülünk a testvéreink hiányosságaival. w23.11 47:12-13

Vannak, akik közelebb állnak hozzánk a gyülekezetben, és ez nem baj, hiszen Jézusnak is volt egy olyan tanítványa, akit különösen szeretett (Ján 13:23; 20:2). De Péter apostol arra int, hogy mindenki iránt olyan szeretettel legyünk a gyülekezetben, amilyen a családtagok között van (1Pét 2:17). Arra ösztönöz, hogy buzgón, szívből szeressük egymást (1Pét 1:22). A „buzgón szeret” kifejezés arra utal, hogy még olyankor is mutassunk szeretetet, amikor az nem jön természetesen. Például, ha egy testvér megbánt minket, lehet, hogy az jönne ösztönösen, hogy mi is úgy bánjunk vele, ahogyan ő bánt velünk. De Péter azt tanulta Jézustól, hogy Jehovának nem tetszik, ha visszavágunk (Ján 18:10, 11). Ezért ezt tanácsolja: „Ne fizessétek vissza sérelemmel a sérelmet, vagy sértegetéssel a sértegetést. Inkább áldással viszonozzátok” (1Pét 3:9). Tehát, ha buzgón szeretjük a testvéreket, kedvesek és figyelmesek leszünk. w23.09 41:9-11