Szeptember 23., kedd
„Helytálltál a nevemért” (Jel 2:3).
Igazán boldogok vagyunk, hogy ezekben a zűrzavaros, utolsó napokban Jehova népéhez tartozhatunk. Bár a világ széthullóban van, mi sok-sok testvérünkkel együtt egységesen imádjuk Jehovát (Zsolt 133:1). Ezenkívül szerető Istenünk segít, hogy szoros, meghitt kapcsolatban legyünk a családtagjainkkal (Ef 5:33–6:1). A tőle jövő bölcsesség által pedig belső békénk lehet. Mindennek ellenére keményen kell dolgoznunk azon, hogy kitartsunk Jehova mellett. Előfordulhat, hogy mások megbántanak minket. Vagy időnként a saját gyengeségeink miatt csüggedhetünk el, főleg, ha újra meg újra beleesünk ugyanabba a hibába. Ki kell tartanunk Jehova mellett akkor is, ha 1. megbánt minket egy hittársunk, 2. fájdalmat okoz nekünk a házastársunk, és 3. csalódunk önmagunkban. w24.03 11:1-2
Szeptember 24., szerda
„Ahogyan már eddig is előrehaladást tettünk, úgy továbbra is haladjunk előre” (Flp 3:16).
Jehova Isten imádói mindig is vágytak rá, hogy többet tegyenek a szolgálatban (Csel 16:9). Hallhatunk olyan testvérekről, akik elvégezték a királysághirdetők iskoláját, vagy szükségterületre költöztek. Neked is elérhető ezek közül valamelyik cél? Akkor mindenképp törekedj rá! De ha jelenleg nem vagy abban a helyzetben, hogy fokozd a szolgálatodat, ne gondold, hogy nem vagy olyan jó testvér. A legfőbb célunk, hogy mindvégig kitartsunk az életért folyó versenyben (Máté 10:22). Ha a saját képességeidhez és körülményeidhez mérten adod Jehovának a legjobbat, akkor nagyon boldoggá teszed őt, és engedelmeskedsz annak a parancsnak, hogy állandóan kövesd Jézust (Zsolt 26:1). w24.03 10:11
Szeptember 25., csütörtök
„Kedvesen megbocsátotta minden vétkünket” (Kol 2:13).
Jehova megígéri, hogy megbocsát nekünk, ha megbánjuk a bűneinket (Zsolt 86:5). Bízz benne, hogy állja a szavát! Ha őszintén sajnálod, amit tettél, ne kételkedj, mert megbocsátott neked. Ő nem egy szigorú, észszerűtlen Isten. Nem vár el többet, mint amire képesek vagyunk. Ha megtesszük, ami tőlünk telik – bármennyi legyen is az –, azt nagyon értékeli. Gondolj azokra az imádóira, akik teljes szívükből szolgálták őt. Például Pál apostol sok éven át több ezer kilométert utazott, rengeteget prédikált, és gyülekezeteket alapított. De aztán változtak a körülményei, és ezek nagyban korlátozták őt. Vajon Jehova elégedetlen volt vele emiatt? Egyáltalán nem! Továbbra is megáldotta (Csel 28:30, 31). Tehát bármilyenek is a körülményeink, Jehovának elsősorban nem az számít, hogy mennyit tudunk tenni, hanem az, amit a szívünkben lát. w24.03 13:7, 9