Forrásanyagok az Életünk és Szolgálatunk – Munkafüzethez
© 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
NOVEMBER 10–16.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉNEKEK ÉNEKE 3–5
Mitől lesz valaki igazán szép?
w15 1/15 30. o., 8. bek.
Létezik el nem múló szerelem?
8 Szerelmes szavaikkal nem csak egymás külsejét dicsérik. A pásztorfiúnak például nagyon tetszik, hogy a lány kedvesen beszél másokkal. (Olvassátok fel: Énekek éneke 4:7, 11.) „Lépes méztől csepegnek ajkaid” – mondja neki. Miért fogalmaz így? A lépes méz jobb ízű és édesebb, mint a levegővel érintkező méz. Tehát amikor azt mondja, hogy „méz és tej van nyelved alatt”, arra utal, hogy a lány beszéde jó és kellemes, akárcsak a méz és a tej. Világos tehát, hogy a pásztorfiú nem csak a lány fizikai szépségére gondol, amikor azt mondja neki: „Mindenestül szép vagy. . . semmi hibád sincsen!”
w00 11/1 11. o., 17. bek.
Isten szerinti nézőpont az erkölcsi tisztaságról
17 Egy harmadik személy, aki megőrizte feddhetetlenségét, egy sulamita hajadon volt. Fiatalságával és szépségével nemcsak egy pásztorfiúban ébresztett vonzalmat, hanem Izrael gazdag királyában, Salamonban is. Az Énekek Énekében olvasható gyönyörű történetben Sulamit végig tiszta maradt, s ezzel kivívta a környezetében élők tiszteletét. Bár visszautasította Salamont, a király ihletést kapott, hogy feljegyezze a történetét. A lányt szerelme, a pásztor is tisztelte tiszta viselkedéséért. Egyszer azon merengett, hogy Sulamit olyan, mint egy „berekesztett kert” (Énekek Éneke 4:12). Az ókori Izraelben a gyönyörű kerteket sokféle zöldség, illatos virág és fenséges fa tette kellemes látvánnyá. Ezeket a kerteket általában sövény vagy fal vette körül, és csak egy bezárható kapun keresztül lehetett bejutni a kertbe (Ézsaiás 5:5). A pásztor szemében Sulamit erkölcsi tisztasága és bája olyan volt, mint egy ilyen rendkívül szép kert. A lány teljesen tiszta volt. Gyöngéd vonzalmát egyedül a jövendőbeli férjének adja majd.
Szellemi kincsek
w15 1/15 31. o., 11. bek.
Létezik el nem múló szerelem?
11 Az Énekek énekéből az egyedülálló keresztények is sokat tanulhatnak, különösképpen azok, akik társat keresnek. Sulamit nem volt szerelmes Salamonba. Esküvel kötelezte Jeruzsálem lányait: „ne próbáljátok fölébreszteni és fölkelteni bennem a szerelmet, míg az nem akarja!” (Ének 2:7; 3:5). Miért mondta ezt? Egyszerűen azért, mert nem helyénvaló csak úgy bárki iránt gyöngéd érzéseket táplálni. Egy egyedülálló keresztény, aki szeretne házasságot kötni, bölcsen teszi, ha türelmesen vár, míg meg nem találja azt a személyt, akit szívből tud majd szeretni.
NOVEMBER 17–23.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉNEKEK ÉNEKE 6–8
Ne olyan legyél, mint egy ajtó, hanem mint egy fal
w15 1/15 32. o., 15. bek.
Létezik el nem múló szerelem?
15 (Olvassátok fel: Énekek éneke 4:12.) Miért mondja azt a pásztorfiú a lányról, hogy olyan, mint egy „elzárt kert”? Mert egy fallal vagy kerítéssel körülzárt kertbe nem mehet be akárki. Csak az juthat be oda, akit beengednek a kapun. Sulamit egy ilyen kerthez hasonló, és a szíve kapuját egyedül a pásztorfiúnak, a vőlegényének tárta ki. Nem enged a király csábításának, ezért olyan, mint egy „fal”, nem pedig, mint egy „ajtó”, mely tárva-nyitva áll (Ének 8:8–10). Hozzá hasonlóan a házasság előtt álló keresztény férfiak és nők kizárólag a jövendőbelijük iránt táplálnak gyöngéd érzéseket.
yp 188. o., 2. bek.
Mi a helyzet a házasság előtti szexszel?
Az erkölcsös magatartás azonban nemcsak megvédi a fiatalt a szörnyű következményektől, hanem ennél többet is tesz. A Biblia beszél egy fiatal lányról, aki erkölcsös maradt annak ellenére, hogy nagyon szerette fiúbarátját. Ennek eredményeként büszkén mondhatta: „Kőfal vagyok, és az én emlőim, mint a tornyok.” Ő nem volt ’csapóajtó’, amely könnyen ’kinyílt’ volna az erkölcstelen nyomás alatt. Erkölcsösségében egy megmászhatatlan falakkal rendelkező erődítmény megközelíthetetlen tornyaihoz hasonlított! Megérdemelte, hogy ’szűziesnek’ nevezzék, és azt mondhatta a jövendőbeli férjéről: „Olyanná lettem az ő szemében, mint aki békességet nyer.” Saját elméjének ékessége hozzájárult kettőjük elégedettségéhez (Énekek Éneke 6:9, 10 [6:6, 7, Károli]; 8:9, 10).
NOVEMBER 24–30.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉZSAIÁS 1–2
Vigasz azoknak, akiket leterhelnek a bűneik
ip-1 14. o., 8. bek.
Egy édesapa és lázadó fiai
8 Ézsaiás erőteljes szavakkal folytatja Júda nemzetéhez szóló üzenetét: „Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megútálták az [Izrael] Szentjét, és elfordultak tőle” (Ézsaiás 1:4). A gonosz tettek annyira elszaporodhatnak, hogy nyomasztó teherré válhatnak. Ábrahám napjaiban Jehova úgy jellemezte Szodoma és Gomorra bűneit, hogy azok ’igen súlyosak’ (1Mózes 18:20, Úf). Valami hasonló látszik most Júda népénél, ugyanis Ézsaiás azt mondja, hogy a nép „hamissággal megterheltetett”. Ezenfelül még „gonosz magnak, nemtelen fiaknak” is nevezi őket. Igen, a júdaiak olyanok, mint a bűnös gyermekek. „Elfordultak” Atyjuktól, illetve a Káldi fordítás szavai szerint „elidegenedtek”.
DECEMBER 1–7.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉZSAIÁS 3–5
Jehova megérdemli és el is várja az engedelmességet
ip-1 73–74. o., 3–5. bek.
Jaj a hűtlen szőlőnek!
3 Függetlenül attól, hogy Ézsaiás tényleg énekli-e hallgatóinak ezt a példázatot vagy sem, biztosan megragadja figyelmüket. Többségük valószínűleg ismeri a szőlőültetés munkáját, és Ézsaiás leírása élénk és valósághű. A mai szőlőtermesztőkhöz hasonlóan a szőlő tulajdonosa nem szőlőmagvakat, hanem „nemes”, vagyis értékes „vesszőt” ültet — egy másik szőlőtőről levágott hajtást, vagyis venyigét. Ezt a szőlőt helyénvalóan „termékeny domboldalra” ülteti, olyan helyre, ahol a szőlő szépen növekszik.
4 Sok munkát igényel, hogy egy szőlő termővé váljon. Ézsaiás beszél róla, hogy a gazda „felásta [a talajt] és megtisztítá kövektől” — ez egyhangú, kimerítő munka! A nagyobb köveket valószínűleg felhasználja, és ’tornyot épít’ belőlük. Az ókorban ezekben a tornyokban posztoltak az őrök, akik védték a termést a tolvajoktól és az állatoktól. Falat is épít kőből, hogy bekerítse a szőlő teraszait (Ézsaiás 5:5). Ezt többnyire azért tették, nehogy elhordódjon a létfontosságú termőtalajréteg.
5 Miután a gazda ilyen keményen dolgozott, hogy megvédje szőlőjét, teljes joggal arra számít, hogy termést fog hozni. Ezért szőlőprésnek való helyet vág. De vajon tényleg valósággá válik a remélt szüret? Nem, a szőlő vadszőlőt terem.
ip-1 75–76. o., 8–9. bek.
Jaj a hűtlen szőlőnek!
8 Ézsaiás a ’kedvesének’ nevezi Jehovát, a szőlő gazdáját (Ézsaiás 5:1). Ézsaiás csak azért beszélhet Istenről ilyen meghitt szavakkal, mert szoros kapcsolatot ápol vele. (Vesd össze: Jób 29:4, Úf; Zsoltárok 25:14.) A próféta Isten iránti szeretete viszont elhalványul, ha összehasonlítjuk Istennek a „szőlője” (az általa ültetett nemzet) iránt tanúsított szeretetével. (Vesd össze: 2Mózes 15:17, Úf; Zsoltárok 80:9, 10.)
9 Jehova elültette nemzetét Kánaán földjén, és ellátta törvényeivel és előírásaival, melyek falként szolgáltak, hogy megvédjék más nemzetek ártalmas befolyásától (2Mózes 19:5, 6; Zsoltárok 147:19, 20; Efézus 2:14). Jehova még bírákat, papokat és prófétákat is adott a nemzet oktatására (2Királyok 17:13; Malakiás 2:7; Cselekedetek 13:20). Amikor Izraelt katonai támadás fenyegette, Jehova szabadítókat támasztott (Héberek 11:32, 33). Jehova joggal kérdezi: „Mit kellett volna még tennem szőlőmmel; mit meg nem tettem vele?”
w06 6/15 18. o., 1. bek.
„Viseld gondját e szőlőnek”!
Ézsaiás ’Izrael házát’ egy olyan szőlőskerthez hasonlította, amely végül „vadszőlőt”, azaz silány gyümölcsöt termett (Ézsaiás 5:2, 7). A vadszőlő sokkal kisebb, mint a nemes szőlő, és az egész szőlőszem szinte csak magból áll, alig van benne gyümölcshús. A vadszőlőből nem lehet bort készíteni, és étkezésre sem alkalmas, jól szemlélteti ezért a hitehagyott nemzetet, mely inkább törvényszegést termett mintsem igazságosságot. Ez a hasztalan gyümölcs nem a Szőlőműves hibája volt. Jehova minden tőle telhetőt megtett, hogy a nemzet gyümölcsöző legyen. Ezt kérdezte: „Mit kell még tenni szőlőskertemért, amit nem tettem meg benne?” (Ézsaiás 5:4)
w06 6/15 18. o., 2. bek.
„Viseld gondját e szőlőnek”!
Mivel Izrael szőlőtője nem hozott gyümölcsöt, Jehova figyelmeztette őket, hogy le fogja dönteni a védelmező falat, melyet népe köré épített. Jelképes szőlőtőjét nem fogja többé megmetszeni vagy a földjét megkapálni. A tavaszi esők, melyektől a termés függ, elmaradnak majd, és tövisbokor és gyom növi be a szőlőföldet (Ézsaiás 5:5, 6).
DECEMBER 8–14.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉZSAIÁS 6–8
„Itt vagyok én! Küldj engem!”
ip-1 95. o., 15–16. bek.
Jehova Isten ott van szent templomában
15 Jehova most felvázolja, mit kell Ézsaiásnak mondania, és milyen lesz a reagálás: „Menj, és mondd ezt e népnek: Hallván halljatok és ne értsetek, s látván lássatok és ne ismerjetek; kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon” (Ézsaiás 6:9, 10). Vajon ez azt jelenti, hogy Ézsaiásnak nyersen és tapintatlanul kell viselkednie, le kell dorongolnia a zsidókat, fenntartva nézeteltérésüket Jehovával? Szó sincs ilyesmiről! A zsidók Ézsaiás saját népe, amely iránt vonzalmat táplál. Jehova szavai viszont azt jelzik, hogyan reagál majd a nép az üzenetére, függetlenül attól, mennyire hűségesen látja el feladatát Ézsaiás.
16 A felelősség a népé. Ézsaiás újra és újra beszél majd velük, de ők nem fogadják el üzenetét, és nem tesznek szert értelemre. A többség csökönyös és érzéketlen lesz, mintha teljesen vak és süket lenne. Azáltal, hogy Ézsaiás ismételten elmegy hozzájuk, „e népnek” módja nyílik arra, hogy kimutassa, nem akar érteni a szóból. Bebizonyítják, hogy értelmüket és szívüket bezárják Ézsaiás — sőt Isten — hozzájuk szóló üzenete előtt. Mennyire ráillik ez a mai emberekre! Oly sokan elutasítják közülük azt, hogy meghallgassák Jehova Tanúit, amikor Isten közeledő Királyságának jó hírét prédikálják.
ip-1 99. o., 23. bek.
Jehova Isten ott van szent templomában
23 Azáltal, hogy Jézus idézte Ézsaiás szavait, rámutatott, hogy a prófécia egyik beteljesedése azokban a napokban zajlott. A népnek egészében véve olyan volt a szívbéli magatartása, mint az Ézsaiás napjaiban élt zsidóknak. Vakká és süketté tették magukat üzenetére, és nekik is pusztulás lett az osztályrészük (Máté 23:35–38; 24:1, 2). Ez akkor történt, amikor a Titus hadvezér vezetése alatt álló római seregek i. sz. 70-ben Jeruzsálem ellen jöttek, és lerombolták a várost, illetve a templomot. Voltak viszont néhányan, akik figyeltek Jézusra, és a tanítványai lettek. Jézus azt mondta róluk, hogy ők ’boldogok’ (Máté 13:16–23, 51). Tájékoztatta őket arról, hogy amikor látják, „hogy Jeruzsálemet letáborozott seregek veszik körül”, akkor „kezdjenek a hegyekbe menekülni” (Lukács 21:20–22). Ezáltal megmenekült a „szent mag”, amely hitet gyakorolt, és már szellemi nemzetté, „Isten Izraelévé” formálódott (Galácia 6:16).
DECEMBER 15–21.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉZSAIÁS 9–10
Jövendölés a nagy világosságról
ip-1 128. o., 18–19. bek.
A békesség fejedelméről szóló ígéret
18 A világosságra reagálóknak sok okuk volt az örvendezésre. Ézsaiás így folytatta: „Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak” (Ézsaiás 9:3). Jézus és követői prédikálótevékenységének hatására a tiszta szívűek előjöttek, kimutatva vágyukat, hogy szellemmel és igazsággal imádják Jehovát (János 4:24). Nem egészen négy év alatt tömegek lettek kereszténnyé. I. sz. 33 pünkösdjének a napján háromezren keresztelkedtek meg. Röviddel ezután „a férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett” (Cselekedetek 2:41; 4:4). Mivel a tanítványok buzgón tükrözték a világosságot, „a tanítványok száma igencsak sokasodott Jeruzsálemben, és a papoknak nagy sokasága kezdett engedelmeskedni a hitnek” (Cselekedetek 6:7).
19 Jézus követői örvendeztek a növekedésnek, hasonlóan azokhoz, akik örülnek a gazdag aratásnak, vagy boldogan osztják el az értékes zsákmányt egy nagy katonai győzelem után (Cselekedetek 2:46, 47). Idővel Jehova előidézte, hogy a nemzetek között is ragyogjon a világosság (Cselekedetek 14:27). Így hát mindenfajta ember örvendezett azon, hogy Jehova megnyitotta neki az utat, melyen közeledhet hozzá (Cselekedetek 13:48).
ip-1 128–129. o., 20–21. bek.
A békesség fejedelméről szóló ígéret
20 A Messiás tevékenységének hatásai maradandóak, ahogyan ez Ézsaiás következő szavaiból is kitűnik: „Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint a Midián napján” (Ézsaiás 9:4). Századokkal Ézsaiás ideje előtt a midiániták összeesküdtek a moábitákkal, hogy bűnbe csábítsák Izraelt (4Mózes 25:1–9, 14–18; 31:15, 16). A midiániták később rettegésben tartották az izraelitákat, ugyanis hét éven keresztül rá-rátörtek falvaikra és birtokaikra, és kifosztották őket (Bírák 6:1–6). De akkor Jehova a szolgája, Gedeon révén megfutamította Midián seregeit. A „Midián [eme] napja” utáni időből semmi sem utal arra, hogy Jehova népe valamikor is újra szenvedett volna a midiániták kezétől (Bírák 6:7–16; 8:28). Jézus Krisztus, a nagyobb Gedeon a közeljövőben halálos csapást mér Jehova népének modern kori ellenségeire (Jelenések 17:14; 19:11–21). Ezután, „mint a Midián napján” a győzelem teljes és tartós lesz, de nem emberi vitézség, hanem Jehova hatalma által (Bírák 7:2–22). Isten népe soha többé nem szenved majd az elnyomás igája alatt!
21 Az isteni hatalom megnyilvánulásai nem a hadakozás dicsőítését jelentik. A feltámasztott Jézus a Béke Fejedelme, ellenségeinek megsemmisítése által pedig örök békét hoz el. Ézsaiás ezután úgy beszél a katonai felszerelésekről, mint amelyek teljesen megsemmisülnek a tűzben: „a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen” (Ézsaiás 9:5). Soha többé nem lehet majd érezni azt a rázkódást, melyet a menetelő katonák lépéseinek robaja okoz. Nem lehet majd látni a harcokban megkeményedett harcosok véres egyenruháit. Nem lesz több háború (Zsoltárok 46:10).
2025. DECEMBER 29. – 2026. JANUÁR 4.
GYÖNGYSZEMEK ISTEN SZAVÁBÓL | ÉZSAIÁS 14–16
Isten népének ellenségei nem kerülhetik el a büntetést
ip-1 194. o., 12. bek.
Jehova határozata a nemzetek ellen
12 Mikor teljesedik ez a prófécia? Hamarosan. „Ez a beszéd, a melyet szólott az Úr Moáb felől már régen. És most szól az Úr, mondván: Három esztendő alatt, melyek, mint napszámos esztendői, megaláztatik Moáb dicsősége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erőtelen lészen” (Ézsaiás 16:13, 14). Ezzel összhangban régészeti bizonyíték van arra, hogy az i. e. nyolcadik században Moábot borzalmas csapások érték, és sok területe elnéptelenedett. III. Tiglát-Piléser megemlítette, hogy a moábi Salamanu egyike volt azoknak az uralkodóknak, akik sarcot fizettek neki. Sénakhérib sarcot kapott Kammusunadbitól, Moáb egyik királyától. Esárhaddon és Assur-bán-apli asszír uralkodók úgy utaltak Musuri és Kamasaltu moábi királyokra, mint alattvalóikra. A moabiták már évszázadokkal ezelőtt megszűntek létezni népként. A moabiták városainak gondolt városok romjait megtalálták, de ez idáig kevés kézzelfogható bizonyítékot tártak fel Izraelnek ezzel az ellenségével kapcsolatban, amely egykor oly hatalmas volt.