1Királyok

21 Ezek után a következő történt: A jezréeli Nábótnak volt egy szőlője Jezréelben+, Szamária királyának, Ahábnak a palotája mellett. 2 Aháb pedig beszélt Nábóttal, és ezt mondta neki: „Add nekem+ a szőlődet+, hogy veteményeskert+ legyen az nekem, hisz közel van a házamhoz. Adok egy jobb szőlőt helyette! Vagy ha jónak látszik szemedben,+ hát pénzben adom meg az árát.” 3 De Nábót ezt mondta Ahábnak: „Jehova szemszögéből+ nézve el sem tudom képzelni+, hogy neked adjam ősatyáim örökségét.”+ 4 Aháb ezért bement a házába rosszkedvűen és leverten a beszéd miatt, amellyel a jezréeli Nábót szólt hozzá, ezt mondva: „Nem adom neked ősatyáim örökségét.” Lefeküdt az ágyára, arcát elfordította,+ és nem evett kenyeret.

5 Végül a felesége, Jezabel+ bement hozzá, és beszélt vele: „Miért vagy rosszkedvű,+ és miért nem eszel kenyeret?” 6 Ő így válaszolt: „Mert beszéltem a jezréeli Nábóttal, és azt mondtam neki: »Add nekem a szőlődet pénzért. Vagy ha úgy látod jobbnak, adok helyette egy másik szőlőt!« De ő azt mondta: »Nem adom neked a szőlőmet.«”+ 7 Erre a felesége, Jezabel így szólt hozzá: „Nem te uralkodsz most királyként Izraelben?+ Kelj föl, egyél kenyeret, és vigadjon a szíved! Én majd neked adom a jezréeli Nábót szőlőjét.”+ 8 Akkor leveleket írt+ Aháb nevében, és lepecsételte annak pecsétjével.+ Aztán elküldte a leveleket azoknak a véneknek+ és előkelőségeknek, akik Nábóttal e g y városban laktak. 9 A levelekben pedig ezt írta:+ „Hirdessetek böjtöt, és ültessétek Nábótot a nép élére. 10 Ültessetek eléje két embert,+ semmirekellőket,+ és így tanúskodjanak ellene:+ »Átkoztad Istent és a királyt!«+ Azután vigyétek ki, és kövezzétek halálra.”+

11 Városának emberei, a városában lakó vének és előkelőségek erre úgy cselekedtek, ahogy megüzente nekik Jezabel, ahogy írva volt a levelekben, amelyeket elküldött nekik.+ 12 Böjtöt hirdettek,+ és Nábótot odaültették a nép élére. 13 Akkor bement a két semmirekellő ember, és leült eléje. A semmirekellők tanúskodni kezdtek ellene, vagyis Nábót ellen a nép előtt, ezt mondva: „Nábót átkozta Istent és a királyt!”+ Azután kivitték őt a város külterületére, és köveket vetettek rá, úgyhogy meghalt.+ 14 Akkor elküldtek Jezabelhez ezekkel a szavakkal: „Nábótot halálra kövezték.”+

15 És történt, hogy amint meghallotta Jezabel, hogy Nábótot halálra kövezték, rögtön így szólt Jezabel Ahábhoz: „Kelj fel, vedd birtokba a jezréeli Nábót szőlőjét,+ amelyet nem akart odaadni neked pénzért; mert nem él már Nábót, hanem halott.” 16 És történt, hogy amint Aháb meghallotta, hogy Nábót halott, azonnal felkelt Aháb, hogy lemenjen a jezréeli Nábót szőlőjébe, hogy birtokba vegye.+

17 Jehova szava+ pedig így szólt a tisbei Illéshez+: 18 „Kelj fel, menj le Izrael királya, Aháb elé, aki Szamáriában van.+ Íme, Nábót szőlőjében van, ahová azért ment le, hogy birtokba vegye. 19 Így beszélj hozzá: »Ezt mondja Jehova: ,Gyilkoltál,+ és még birtokot is szerzel?’«+ Így beszélj hozzá: »Ezt mondja Jehova: ,Amely helyen+ a kutyák felnyalták Nábót vérét, ugyanott nyalják fel a kutyák a te véredet is!’«”+

20 És Aháb ezt mondta Illésnek: „Ó, hát megtaláltál, ellenségem?”+ Ő így felelt: „Megtaláltalak. »Mivel arra adtad magadat, hogy azt tedd, ami rossz Jehova szemében,+ 21 íme, veszedelmet hozok rád.+ Bizony alaposan kisöprök utánad.+ Kiirtok Ahábtól minden falra vizelőt,+ és a magára hagyottat és az értéktelent Izraelben. 22 Olyanná teszem a házadat, mint Jeroboámnak+, Nébát fiának a házát, és mint Baásának+, Ahija fiának a házát a bosszantás miatt, amellyel bosszúságot okoztál, aztán bűnbe vitted Izraelt.«+ 23 Jezabelre nézve is szólt Jehova, ezt mondva: »A kutyák fogják megenni Jezabelt Jezréel földdarabján.+ 24 Akije a városban hal meg Ahábnak, azt a kutyák eszik meg, és aki a mezőn hal meg, azt az egek szárnyasai fogják megenni.+ 25 Senki, de senki nem volt olyan, mint Aháb+, aki arra adta magát, hogy azt tegye, ami rossz Jehova szemében, és akit a felesége, Jezabel+ ösztökélt+. 26 Nagyon utálatosan cselekedett, a mocskos bálványok után járva,+ egészen úgy, ahogy az amoriták tették, akiket Jehova kiűzött Izrael fiai elől.«”+

27 És történt, hogy amikor Aháb meghallotta ezeket a szavakat, megszaggatta ruháit, és zsákruhát+ öltött testére. Böjtölni kezdett, zsákruhában feküdt le, és leverten járt.+ 28 Jehova szava pedig így szólt a tisbei Illéshez: 29 „Láttad-e, mennyire megalázkodott Aháb előttem?+ Mivel megalázkodott előttem, nem az ő napjaiban hozom el a veszedelmet,+ hanem a fiának a napjaiban hozom el a veszedelmet házára.”+