33 Most tehát, kérlek, hadd maradjon inkább a te rabszolgád a fiú helyett az én uram rabszolgájaként, hogy visszamehessen a fiú a testvéreivel.+

17 Így szólt Dávid az igaz Istenhez: „Nemde én mondtam, hogy vegyék számba a népet, és én vagyok az, aki vétkeztem, és bizony rosszat tettem?+ Ezek a juhok+ mit tettek? Ó, Jehova Istenem, engem sújtson a kezed, kérlek, és apám házát, de ne a népedre+ mérj csapást!”