2 A király minden szolgája, aki a király kapujában volt,+ mélyen meghajolt és leborult Hámán előtt, mert a király így parancsolt felőle. Márdokeus viszont nem hajolt meg és nem borult le.+

4 Később a király így szólt: „Ki van az udvarban?” Ugyanis Hámán jött a király házának külső udvarába,+ hogy megmondja a királynak: akassza Márdokeust az oszlopra+, amelyet készített számára.