10 Így hát áldotta+ Dávid Jehovát az egész gyülekezet+ szeme előtt, és így szólt Dávid: „Áldott légy,+ ó, Jehova, atyánknak, Izraelnek Istene+, időtlen időktől fogva időtlen időkig!

10 Ujjongva ujjongok Jehovában.+ Örül a lelkem Istenemben,+ mert a megmentés ruháiba öltöztetett engem;+ az igazságosság palástját terítette rám,+ mint a vőlegényre, aki papi módon fölteszi fejdíszét,+ és mint a menyasszonyra, aki fölékesíti magát díszeivel.+