3 Mindjárt másnap az asdódiak fölkeltek kora reggel, és íme, Dágon ott feküdt, arccal a földre esve Jehova ládája előtt.+ Felvették hát Dágont, és visszaállították a helyére.+
7 Az asdódi emberek látták, hogy így áll a dolog, és ezt mondták: „Ne maradjon Izrael Istenének ládája nálunk, mert ő kemény kézzel bánik velünk és istenünkkel+, Dágonnal.”