34 Utálatosságaikat elhelyezték abban a házban, amely az én nevemet viseli, hogy beszennyezzék.+

11 »Azért hát élek én — ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése —, hogy mivel az én szentélyemet szennyezted be minden undokságoddal+ és minden utálatosságoddal+, azért majd én is kisebbé teszlek,+ és nem szánakozik majd a szemem,+ és könyörülni sem fogok.+

5 Ekkor így szólt hozzám: „Embernek fia, kérlek, emeld föl szemeidet észak felé.” Én erre fölemeltem a szemeimet észak felé, és íme, az oltár kapujától északra ott volt a féltékenységnek e jelképe+ a kapubejáróban.