12 Amikor még távol voltak és fölemelték szemeiket, nem ismertek rá. Fennhangon sírva fakadtak, mindnyájan megszaggatták+ a palástjukat, és port hintettek az ég felé a fejükre.+
19 És port hintettek fejükre,+ kiáltoztak sírva és keseregve,+ és ezt mondták: »Milyen kár! Milyen kár a nagy városért, melyben mindazok meggazdagodtak+ a pompájából, akiknek hajóik vannak a tengeren,+ mert egyetlen óra alatt elpusztult!«+