11 És ez történik majd azon a napon: Jehova ismét kinyújtja a kezét, másodszor,+ hogy megszerezze népe maradékát, amely megmarad Asszíriából+ és Egyiptomból+, Pátroszból+ és Kúsból+, Elámból+ és Sineárból+, Hamátból és a tenger szigeteiről.+

10 „Te pedig ne félj, ó, szolgám, Jákob — ez Jehova kijelentése —, és ne rettenj meg, ó, Izrael!+ Mert íme, megmentelek téged a messzeségből, és leszármazottaidat fogságuk földjéről.+ Visszatér Jákob, nem lát háborúságot, gondtalanul él majd, és nem lesz, aki rémületet keltene.”+

37 »Íme, egybegyűjtöm őket minden országból, ahova szétszórtam őket haragomban, dühömben és nagy felháborodásomban,+ és visszahozom őket erre a helyre, és gondom lesz rá, hogy biztonságban lakjanak.+

42 »És megtudjátok, hogy én vagyok Jehova,+ amikor beviszlek titeket Izrael földjére,+ arra a földre, amelyre nézve esküre emeltem a kezemet, hogy ősatyáitoknak adom.

13 Kihozom őket+ a népek közül, egybegyűjtöm őket az országokból, beviszem őket földjükre,+ és legeltetni fogom őket Izrael hegyein, a folyómedrek mellett és az ország minden lakóhelyénél.+

24 Kiveszlek benneteket a nemzetek közül, és egybegyűjtelek titeket minden országból, és beviszlek titeket földetekre.+

12 Ezért prófétálj, és mondd meg nekik: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Íme, én megnyitom sírhelyeiteket,+ és felhozlak benneteket sírhelyeitekből, ó, népem, és beviszlek titeket Izrael földjére.+

14 Visszahozom azokat, akik népem, Izrael közül foglyok,+ és felépítik az elhagyatott városokat, és lakják azokat;+ szőlőket ültetnek, és isszák azok borát; kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.«+