11 „Sajnálom,+ hogy Saulnak királyi uralmat adtam, mert elfordult+, és nem követ engem. Nem teljesítette szavaimat.”+ Ez lesújtotta Sámuelt,+ és egész éjjel Jehovához kiáltott.+
4 Jaj a bűnös nemzetnek,+ a vétekkel terhelt népnek, a gonosztevő magnak,+ az elvetemült fiaknak!+ Elhagyták Jehovát,+ tiszteletlenül viselkedtek Izrael Szentjével,+ hátat fordítottak neki.+
17 Ezért még ifjaiknak sem fog örülni Jehova,+ és nem irgalmaz apátlan fiúiknak és özvegyeiknek sem; mert mindnyájan hitehagyottak+ és gonosztevők, és minden száj ostobaságot beszél. Mindezzel nem fordult el haragja; keze még ki van nyújtva.+
13 mert két gonoszságot cselekedett az én népem: elhagytak engem,+ az élő vizek forrását,+ hogy aztán víztárolókat, repedezett tárolókat vájjanak maguknak, amelyek nem tartják a vizet.«