6 Jehova elhaladt előtte, és kijelentette: „Jehova, Jehova irgalmas+ és könyörületes+ Isten, türelmes*+, odaadóan szeret,+ és mindig hűséges*+.

17 Nem akartak figyelni,+ és nem emlékeztek rendkívüli tetteidre, amelyeket véghez vittél közöttük, hanem makaccsá váltak*, és vezetőt választottak maguknak, hogy visszatérjenek egyiptomi rabszolgaságukba+. De te olyan Isten vagy, aki kész megbocsátani,* könyörületes és irgalmas, türelmes*, olyan, aki odaadóan szeret,+ ezért nem hagytad el őket+.

2 Ezért így imádkozott Jehovához: „Jaj, Jehova, hát nem éppen ettől tartottam, amikor még a saját földemen voltam? Emiatt akartam először Társisba menekülni!+ Tudtam én, hogy könyörületes és irgalmas Isten vagy, aki türelmes*, odaadóan szeret,+ és sajnálatot érez a csapás miatt!