11 Asa ekkor Istenéhez, Jehovához kiáltott,+ és ezt mondta: „Ó, Jehova, neked nem számít, hogy akiknek segítesz, sokan vannak-e, vagy erőtlenek-e.+ Segíts meg minket, ó, Jehova Istenünk, mert rád támaszkodunk,+ és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen.+ Ó, Jehova, te vagy a mi Istenünk! Ne engedd, hogy a halandó ember győzedelmeskedjen veled szemben!+”

12 Ó, Istenünk, hát nem ítélkezel felettük?+ Hisz erőtlenek vagyunk e nagy tömeggel szemben, amely ellenünk jön. Nem tudjuk, mit tegyünk,+ csak rád tekintenek szemeink.+”

8 Ővele emberi erő* van, de mivelünk Jehova Istenünk, hogy segítsen nekünk, és megvívja csatáinkat.”+ A nép pedig bátorságot merített Ezékiásnak, Júda királyának a szavaiból.+