11 Asa ekkor Istenéhez, Jehovához kiáltott,+ és ezt mondta: „Ó, Jehova, neked nem számít, hogy akiknek segítesz, sokan vannak-e, vagy erőtlenek-e.+ Segíts meg minket, ó, Jehova Istenünk, mert rád támaszkodunk,+ és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen.+ Ó, Jehova, te vagy a mi Istenünk! Ne engedd, hogy a halandó ember győzedelmeskedjen veled szemben!+”

5 Akkor Josafát felállt a Júdából és Jeruzsálemből összegyűltek között Jehova házában, az új udvar előtt, 6 és ezt mondta:

„Ó, Jehova, ősapáink Istene! Hát nem te vagy az Isten az égben,+ és nem te uralkodsz a nemzetek minden királysága felett?+ A te kezedben van az erő és a hatalom, és senki sem állhat ellened.+