MÁTÉ
Magyarázó jegyzetek – 21. fejezet
Betfagéba: Ennek az Olajfák hegyén található falunak a neve héber eredetű, és valószínűleg azt jelenti, hogy ’a korai fügék háza’. A hagyományok szerint Jeruzsálem és Betánia között helyezkedett el az Olajfák hegyének délkeleti lejtőjén, a hegy csúcsának közelében, mintegy 1 km-re Jeruzsálemtől (Mr 11:1; Lk 19:29; lásd az A7-es függ. 6. térképét).
egy megkötött szamarat, és vele egy csikót: Csak Máté beszámolója említi meg a szamarat és a csikót is (Mr 11:2–7; Lk 19:30–35; Jn 12:14, 15). Nyilvánvaló, hogy mivel Jézus csak a csikón ült, Márk, Lukács és János csak egyetlen állatról ír. (Lásd a Mt 21:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
hogy beteljesedjen, amit Isten mondott a próféta által: A Mt 21:5-ben található idézet első része kétségkívül az Ézs 62:11-ből van, a második fele pedig a Za 9:9-ből. (Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Sion lányának: A Bibliában a városok gyakran nőkként vannak megszemélyesítve, vagy jelképesen nőnemű kifejezésekkel utalnak rájuk. Ebben a kifejezésben a „lánya” szó talán magára a városra vagy a város lakosaira vonatkozik. A Sion nevet sokszor Jeruzsálem városára használták.
szelíden: Vagy: „alázatosan”. (Lásd a Mt 5:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
szamárháton, igen, csikón: Habár a Mt 21:2, 7 két állatot említ meg, a Za 9:9-ben található prófécia úgy utal a királyra, mint aki csupán egyetlen állaton ül. (Lásd a Mt 21:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
a szamarat meg a csikóját: Lásd a Mt 21:2, 5-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.
azokra ült: Vagyis a felsőruhákra.
Mentsd meg, kérünk: Szó szerint: „hozsánna”. A görög szó egy héber kifejezésből származik, melynek jelentése ’mentsd meg, kérünk’ vagy ’mentsd meg, könyörgünk’. Itt abban az értelemben szerepel, hogy megmentést vagy győzelmet kérjenek Istentől, és úgy is lehetne fordítani, hogy „kérünk, adj neki megmentést”. Később imákban és dicséret kifejezésére használták. A héber kifejezés megtalálható a Zs 118:25-ben, mely része a hallelzsoltároknak. Ezeket rendszeresen énekelték a pászka idején, ezért érthető, hogy az emberek ezt a kifejezést használták Jézus köszöntésére. Isten egyebek közt úgy válaszolt erre a kérésre, hogy feltámasztotta Jézust a halottak közül. A Mt 21:42 szerint Jézus idézte a Zs 118:22, 23 szavait, és a Messiásra alkalmazta őket.
Dávid fiát: Ezzel a kifejezéssel elismerték, hogy Jézus Dávid leszármazottja, és hogy ő a megígért Messiás. (Lásd a Mt 1:1, 6; 15:25; 20:30-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
Jehova: Ez az idézet a Zs 118:25, 26-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)
felbolydult: Vagy: „felkavarodott (felháborodott)”. A város lakosainak a feldúltsága egy olyan görög igével van visszaadva, mely szó szerint egy földrengés vagy vihar hatásait írja le (Mt 27:51; Jel 6:13). Az ezzel rokon görög szei·szmoszʹ főnevet úgy is lehet fordítani, hogy „vihar” vagy „földrengés” (Mt 8:24; 24:7; 27:54; 28:2).
a templomba: Minden bizonnyal a templom pogányok udvarának nevezett részére utal. (Lásd a B11-es függ.-et.)
kiűzte mindazokat, akik adtak és vettek: Lásd a Lk 19:45-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
pénzváltók: Sokféle érmét használtak akkoriban, de úgy tűnik, csak egy bizonyos fajta érmével lehetett befizetni az éves templomi adót, illetve megvásárolni az áldozatra szánt állatokat. Vagyis a Jeruzsálembe utazó zsidóknak át kellett váltaniuk a pénzüket, hogy elfogadják azt a templomban. Jézus nyilvánvalóan úgy érezte, hogy a pénzváltók által kiszabott díj irreálisan magas volt, és a tettük felért a zsarolással.
rablók barlangjává: Vagy: „tolvajtanyává”. Jézus itt a Jr 7:11-re utal. Nyilván azért hívta a kereskedőket és a pénzváltókat rablóknak, mert jogtalan haszonhoz jutottak az áldozatra szánt állatok eladásából, illetve túl magas díjat számoltak fel a pénzváltásért. Amiatt is dühös volt Jézus, hogy Jehova imádati helyét, az imádság házát kereskedelmi tevékenység székhelyévé változtatták, amit nem lett volna szabad.
a templomban: Valószínűleg a pogányok udvarára utal. (Vesd össze a Mt 21:12-höz tartozó magyarázó jegyzettel.) Csak Máté beszámolója említi, hogy vakok és sánták is odamentek Jézushoz a templomban, és meggyógyította őket, mint ahogy azt korábban is tette (Mt 15:30). Egyesek azt állítják, hogy a zsidó hagyomány szerint a vakok és a sánták nem léphettek be a templom egyes részeibe, noha a Héber iratokban nem található konkrétan ilyen tilalom. Mindenesetre Máté beszámolója azt mutatja, hogy Jézus buzgalma a földi szolgálatának utolsó napjaiban nemcsak a templom megtisztítására terjedt ki, hanem arra is, hogy meggyógyította a vakokat és a sántákat, akik odamentek hozzá. (Lásd az A7-es függ.-et.)
Mentsd meg, kérünk, Dávid fiát: Lásd a Mt 21:9-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
Betániába: Az Olajfák hegyének keleti-délkeleti lejtőjén fekvő falu, mely kb. 3 km-re található Jeruzsálemtől (Jn 11:18, lábj.). Itt lakott Márta, Mária és Lázár, és a jelek szerint náluk volt Jézus bázisa a júdeai szolgálata során (Jn 11:1). Ma egy kis falu található ezen a területen, melynek az arab neve azt jelenti, hogy ’Lázár helye’.
nem talált rajta semmi mást, csak leveleket: Bár szokatlan volt az évnek ebben az időszakában, hogy egy fügefa gyümölcsöt teremjen, de a fán voltak levelek. A levelek általában azt jelezték, hogy korai fügék teremtek a fán. Mivel a fán nem volt egyéb, csak levél, Jézus tudta, hogy nem fog termést hozni, és így a fa ránézésre megtévesztő volt. Megátkozta, amiért nem volt termékeny, így az elszáradt.
Biztosak lehettek benne: Vagy: „higgyétek el”. (Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
magas rangú papok: Lásd a Mt 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
vénei: Lásd a Mt 16:21-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
Ez így válaszolt: »Nem megyek«: Némelyik görög kézirat más sorrendben tünteti fel az ebben a példázatban (Mt 21:28–31) szereplő két fiú válaszát és reakcióját. (Lásd az Új világ fordítás korábbi kiadásában szereplő megfogalmazást.) A mondanivaló ugyanaz, de a jelenlegi sorrendet több kézirat támasztja alá.
adószedők: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
szemléltetést: Vagy: „példázatot.” (Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
tornyot: Egy kilátóhely volt, ahonnan észre lehetett venni a tolvajokat és az állatokat (Ézs 5:2).
kiadta: Ez megszokott volt az I. századi Izraelben. Ebben az esetben a tulajdonos sok mindent előkészített, ezért még inkább számítani lehetett a visszajövetelére.
szörnyű pusztulást: Vagy: „gonosz pusztulást”. A görög szöveg egy szójátékkal él. Ugyanannak az alapszónak a különböző formái szerepelnek benne, ami még inkább nyomatékot ad az ítéletüzenetnek: „Mivel gonoszak, gonosz pusztulást hoz rájuk.”
az Írásokban: Gyakran az ihletett Héber iratok egészére utal.
a fő szegletkő: Vagy: „a legfontosabb kő”. A Zs 118:22-ben szereplő héber kifejezés és az itt használt görög kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’a szeglet feje’. Bár többféle elképzelés is van róla, feltehetően a legfelső kőre utal, melyet két fal találkozásánál helyeztek el, hogy összetartsa őket. Jézus idézte és magára alkalmazta ezt a próféciát. Éppen úgy, ahogy egy épület legfelső köve jól látható, úgy Jézus Krisztus is a záróköve a felkentekből álló keresztény gyülekezetnek, mely egy templomhoz hasonló.
Jehovától: Ez az idézet a Zs 118:22, 23-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)