Prédikálás házról házra

Jézus tanítványai az i. sz. 33 pünkösdje utáni időszakban is elvitték a jó hírt az emberek otthonaiba. Bár megparancsolták nekik, hogy „ne beszéljenek többé”, az ihletett beszámoló azt írja, hogy „a templomban és házról házra mindennap szakadatlanul folytatták a tanítást és a jó hír hirdetését a Krisztusról, vagyis Jézusról” (Cs 5:40–42). Kb. i. sz. 56-ban Pál apostol ezt mondta az efézusi véneknek: „nem vonakodtam attól, hogy. . . nyilvánosan és házról házra tanítsalak benneteket” (Cs 20:20). Pál arról beszélt, hogy milyen erőfeszítéseket tett, hogy prédikáljon nekik, amikor még nem voltak hívők, és hallaniuk kellett arról, hogy „Istenhez kell térniük, valamint hinniük kell Jézusban, a mi Urunkban” (Cs 20:21). Amikor olyan személyeket talált, akik szívesen tanultak Istenről, nyilvánvalóan visszatért hozzájuk, hogy tanítsa őket, illetve amikor már hívőkké lettek, hogy erősítse a hitüket. (Lásd a Cs 5:42; 20:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)