Füttynyelv – A „beszélgetés” leleményes módja

AZ ÉBREDJETEK! MEXIKÓI ÍRÓJÁTÓL

◼ A mexikói Oaxaca hegyláncain élő mazaték indiánoknak nincs se mobil-, se vezetékes telefonjuk. Ennek ellenére két kilométerre vagy még távolabbra is tudnak üzeneteket küldeni, például, amikor a hegyoldalak kávéültetvényein dolgoznak. Mi a titkuk? A mazatékok már réges-régen kifejlesztették a nyelvük füttyjelekből álló változatát. Egy fiatal mazaték indián, Pedro ezt mondja: „A mazaték nyelv tonális nyelv. Ezért amikor fütyülünk, a beszélt nyelv tónusát és ritmusát utánozzuk. És csakis az ajkainkkal fütyülünk, nem használjuk az ujjainkat.”a

Pedro barátja, Fidencio elmondja, milyen előnyei vannak a tagolt fütyülésnek: „A gondolatközlésnek ezt a módját nagy távolságok esetén használjuk, és általában rövid beszélgetésekhez. Például előfordulhat, hogy egy apa elküldi a fiát a boltba tortilláért, de elfelejti megkérni, hogy vegyen paradicsomot is. Ha a fiú túl messze van ahhoz, hogy hallja az apja szavait, akkor az apa fütyülve adhat neki utasításokat.”

Időnként Jehova Tanúi is fütyülve kommunikálnak egymással. Pedro ezt mondja: „Amikor elszigetelt területre megyek és szeretném megkérni az egyik Tanú-társamat, hogy kísérjen el, akkor nem kell elmennem egészen az otthonáig, csak fütyülök neki.”

Pedro így folytatja: „Abból tudjuk, hogy ki »beszél«, hogy mindegyikünknek egyedi a fütyülése. Általában a mazatékok körében csak a férfiak használják a füttynyelvet. A nők talán értik, sőt lehet, hogy használják is a családban, de akármelyik férfival nem kommunikálnának így, ugyanis nem lenne illő.”

A füttyjelekből álló beszédet nem csupán a mazatékok használják, hanem más népcsoportok is, például a Kanári-szigeteken, Kínában és Pápua Új-Guineán. Jellemző módon a füttynyelvet használó emberek hegyvidékeken és sűrű erdősségekben élnek. Vélhetően több mint 70 füttynyelv létezik, és ezek közül legalább 12-t már tanulmányoztak.

Csak ámulni tudunk azon, hogy az ember milyen leleményes. Ha ez a találékonyság a gondolatközlés égő vágyával párosul, akkor a kommunikációnak csakis az emberi képzelőerő szabhat határt, az pedig, úgy tűnik, szinte határtalan.

[Lábjegyzet]