ABISAI

(feltehetően: ’az atya van [létezik]’):

Cérujának, Dávid nővérének vagy féltestvérének a fia, Joábnak és Asáhelnek a testvére (2Sá 2:18; 1Kr 2:15, 16).

Abisai kitűnt hősiességével a közül a 30 vitéz közül, akiknek ő volt a vezére, és noha hírnevében vetekedett Dávid három legerősebb emberével, hiszen egyszer egymaga megölt 300 ellenséges harcost, „azért az első hárommal nem ért fel” (2Sá 23:18, 19).

Abisai lojálisan támogatta nagybátyját, Dávidot minden hadjáratában, de hajlamos volt a lobbanékonyságra és kegyetlenségre, ezért időnként vissza kellett fogni őt. Például amikor az éj leple alatt Dáviddal beosontak Saul katonai táborába, ha Dávid nem tartja vissza őt, akkor földhöz szegezte volna az alvó Sault, ’Jehova felkentjét’ annak saját lándzsájával (1Sá 26:6–9). Absolon lázadásakor meg azért kellett kétszer is megfékezni, nehogy végezzen a királyt átkozó Simeivel. Abban viszont nem tudta Dávid megakadályozni, hogy közreműködjön Ábner meggyilkolásában (2Sá 3:30; 16:9–11; 19:21–23).

Abisai azzal szerzett hírnevet, hogy ő vezette a sereget, amikor megöltek 18 000 edomitát, valamint amikor megfutamították az ammonitákat. Ezenkívül részt vett egy semmirekellő benjáminita, Seba lázadásának a leverésében is. Dávid utolsó, feljegyzésre került csatájában, ha nincs ott Abisai, akkor Dávidot megölte volna egy megtermett filiszteus (1Kr 18:12; 19:11–15; 2Sá 20:1, 6; 21:15–17).