Színhelyek az Ígéret földjéről

Geraza, ahol zsidók és görögök találkoztak

PÁL apostol azt írta, hogy Ábrahám igaz magva között „nincs sem zsidó, sem görög” (Galátzia 3:26–29). Igen, a nemzetiségi háttér, vagy kultúra nem játszott szerepet abból a szempontból, hogy Isten elfogadhatónak tekint-e valakit, vagy sem.

Ezek a szavak helyénvalónak tűnhetnek, mivel a keresztények olyan római tartományokban is szétszóródtak, mint amilyen például Galátzia tartománya, ahol zsidókból, görögökből, rómaiakból és a helyi lakosokból álló emberek éltek. De vajon mi volt a helyzet magával Izrael területeivel, például Gileáddal?

Ez a terület a Jordán keleti részén található, a Sós- (Holt-) tenger és a Galileai-tenger között. Ennek a termékeny síkságnak a közepe táján ömlik a Jabbók folyó a Jordánba. A fenti fénykép Geraza, mai nevén Jaras, mély benyomást keltő romjai közül mutat be néhányat, melyek a felső Jabbók közelében fekszenek.

Egy ősi észak—déli kereskedelmi út, ’a király útja’ keresztezte Gileád területét. Amikor Jákob és családja elhagyta Háránt, valószínűleg ezen az úton jöttek a Jabbók folyóhoz. Jákób itt birkózott egy angyallal, és annak a területnek a közelében találkozott Ézsauval, ahol később Geraza épült fel (1Mózes 31:17–25, 45–47; 32:22–30; 33:1–17). Egy későbbi időben az izraeliták a király útján jöttek fel délről, amikor az Ígéret földje felé haladtak. Két és fél törzs telepedett le a Jabbók északi és déli részén, a kereskedelmi út mentén (4Mózes 20:17; 5Mózes 2:26, 27).

Eljutottak-e erre a területre görögök, és ha igen, akkor hogyan? Igen, akkor kerültek ide, amikor Nagy Sándor meghódította ezt a vidéket. Gerazát a hagyománynak megfelelően, hadseregének kiszolgált katonái részére létesítette. A görög hatás fokozatosan megszilárdult. A gyarmatvárosok közül tíz a Jordán és a Galileai-tenger keleti részén államszövetséget alkotott, mely Dekapolis néven ismert. Talán már ismered ezt a nevet abból a bibliai beszámolóból, amely elmondja, hogy „nagy tömegek kísérték őt [Jézust], akik Galileából, Dekapolisból, Jeruzsálemből és Júdeából, valamint a Jordán másik oldaláról jöttek”. Geraza egyike volt a Dekapolist alkotó városoknak (Máté 4:25).

’[Nagy] Sándor tervei közé tartozott az is, hogy letelepítse a görögöket birodalma minden területén. Mivel alsó Szíria [beleértve a Dekapolist is] az egyik stratégiai központ volt, különösen nagyszámú hellén lakosságot fogadott be. Mind a mai napig a keleti világ egyetlen területén sem található annyi szembeszökő görög rom, mint a Jordán keleti részén fekvő országban. A görög városok felületesen bár, de bemutatták a görög intézményrendszerek és szokások teljes meghonosodását — a görög isteneknek és istennőknek épített pompás templomok, tornacsarnokok, nyilvános fürdők, évenként megünnepelt játékok, és sok esetben filozófiai iskolák és akadémiák’ (Hellenism — Norman Bentwich).

Ha ellátogatsz Geraza romjaihoz, mindennek bőséges bizonyítékaira találsz. A város északi bejárata közelében található egy kör alakú fórum, vagy piac, ez látható a fényképen is. Biztosan rácsodálkozol a fürdőkre, templomokra, színházakra és középületekre is, melyek közül sokat oszlopokkal szegélyezett, kikövezett utcák kötöttek össze. A városon kívül kilométerköveket vagy jelzőköveket láthatsz az ősi út mentén, mely összekötötte Gerazát a többi várossal, melyek Dekapolist alkották, valamint a földközi-tengeri kikötőkkel.

A hellén jellegzetességek még azután is fennmaradtak, miután Róma i. e. 63-ban leigázta Gerazát. Biztosan el tudod képzelni, hogy ez a befolyás mekkora hatással volt a Gerazában és a környéken élő zsidókra. A Hellenism című könyv ezt a megfigyelést teszi: „Lassan, de biztosan, a zsidók kezdtek a körülöttük élő népek vallási eszméihez hasonulni, és ezen eszmék hatása alatt vélekedtek az Írásokról.”

Noha Jézus talán nem prédikált ebben a városban, de járt Geraza vidékén, mely a Galileai-tengerig terjedt. Ezen a területen űzött ki démonokat egy férfiból, és megengedte nekik, hogy disznókba menjenek (Márk 5:1–17). Korai tanítványai valószínűleg prédikáltak a zsidóknak Dekapolis városaiban, és i. sz. 36 után a Jóhírt a Gerazában élő görögökkel is megoszthatták. A keresztény hitet elfogadó személy előzőleg lehetett akár a judaizmus szigorú gyakorlója, akár a görög hatás alatt élő zsidó, akár görög, Ábrahám szellemi magvának a részeként elfogadhatóvá válhatott az igaz Isten előtt.

[Térkép a 24. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Dion

Geraza (Jaras)

Filadelfia (Rabbah)

Királyok útja

Sós-tenger

Jeruzsálem

Jordán

Jabbók

Pella

Szkitopolisz (Bét-Seán)

Gadara

Galileai-tenger

[Forrásjelzés]

A Pictorial Archive (Near Eastern History) Est. and Survey of Israel szerzői joggal védett térképe alapján készült.

[Kép a 24. oldalon]

A fenti fénykép Jehova Tanúi 1992. évi naptárá-ban nagyításban látható.

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.