„Szükség van . . . becsületes emberekre”

A MAI világban ritka a becsületesség. Ez mégis alapvető követelmény a keresztények számára. Pál ezt írta: ’igyekezzünk mindenekben tisztességesen forgolódni’ (Zsidók 13:18). Wilma, Jehova Faenzában (Olaszország) élő egyik Tanúja is ezt akarta tenni.

Az Il Resto del Carlino című lap elmondja, hogy amikor a városában levő egyik élelmiszer-áruház előtt Wilma talált egy pénztárcát, benne egy hatalmas pénzösszeggel, „habozás nélkül” átadta azt a rendőrségnek, s a tárca így visszakerülhetett a tulajdonosához.

Amikor ez a polgármester fülébe jutott, azon nyomban küldött Wilmának egy rövid köszönőlevelet. „A város nevében szívből köszönöm ezt a nemes gesztust — írta. — Előkelő városunkban, Faenzában szükség van jó és becsületes emberekre.”

Akár tudomást szereznek mások a jó cselekedetekről, akár nem, mindig arra kellene törekednünk, hogy becsületesek legyünk. Ahogy a Szentírás buzdít minket: „jóra igyekszünk nemcsak Isten előtt, hanem az emberek előtt is” (2Korinthus 8:21, Káldi fordítás).