Királyság-hírnökök jelentik

Az igaz Isten keresése jutalommal jár

JÚDA kéttörzs-királyságában az i. e. tizedik században elterjedt a hamis imádat. E féktelen bálványimádás közepette azonban élt egy ember, akinek a szíve egyenes volt Isten iránt. A neve Jósafát volt. Jéhu próféta ezt mondta róla: „volt benned valami jó is, mert . . . állhatatos szívvel kerested az Istent” (2Krónika 19:3, Újfordítású revideált Biblia). Ehhez hasonlóan napjainkban, ezekben a „nehéz időkben” milliók ’szíve állhatatos’ abban, hogy keresse az igaz Istent, Jehovát (2Timótheus 3:1–5). Ezt támasztja alá a következő tapasztalat, amely a nyugat-afrikai Togóból származik.

Casimir katolikus iskolába járt, és kilencéves korában volt első áldozó. De mire 14 éves lett, Casimir abbahagyta a templomba járást. Ezért félelemben kellett élnie, mert azt gondolta, hogy ha nem jár misére, akkor a tüzes pokolba vagy legalábbis a tisztítótűzbe fog kerülni.

Az iskolában Casimir csatlakozott egy fiatalokból álló csoporthoz, és hetente egyszer összejöttek, hogy tanulmányozzák a Bibliát. Ezenkívül elkezdte maga is olvasni a Bibliát. Egyik alkalommal Casimir egy rettenetes vadállatról olvasott a Jelenések könyvében, amely a tengerből jön elő (Jelenések 13:1, 2). Amikor megkérdezte erről a bibliatanulmányozó csoport vezetőjét, ő azt mondta, hogy ez egy igazi vadállat, és hogy tényleg a tengerből fog feljönni. Ez a magyarázat felkavarta Casimirt, mivel nem messze lakott az Atlanti-óceán partjától. Biztos volt abban, hogy ő lesz a vadállat első áldozatainak egyike.

Casimir elkezdett pénzt félretenni, hogy elmenekülhessen messze északra a sivatagba, és így elkerülje a vadállatot. Beszélt az egyik osztálytársának a terveiről. Mivel ez az osztálytársa Jehova Tanúja volt, megnyugtatta Casimirt afelől, hogy egyetlen szó szerinti vadállat sem fog feljönni a tengerből. Röviddel ezután meghívta Casimirt az összejövetelekre a Királyság-terembe. Casimirnak tetszettek az összejövetelek, és kezdett rendszeresen eljárni azokra. Majd elfogadta a házi bibliatanulmányozást is.

Ahogy Casimir előrehaladt a tanulmányozásban, a családja kezdett ellenségessé válni. Ők az ősök imádatát gyakorolták, és áldozatokból megmaradt ki nem véreztetett húst fogyasztottak. Amikor Casimir tisztelettudóan elutasította, hogy egyen a húsból, megfenyegették, és azt mondták neki, hogy hagyja el a házat. Casimir nyugodt maradt, és a fenyegetéseket nem váltották be. Három hónapon keresztül azonban csak ilyen húst kínáltak fel a családi étkezéseken. Casimirnak nehézséget okozott, hogy nem volt elég ennivalója, de kitartott ebben a helyzetben és más nehézségekben is.

Casimir további szellemi előrehaladást tett, eljutott az önátadásig és a megkeresztelkedésig. Idővel kinevezték kisegítőszolgának, és részt vett a Szolgálati Kiképző Iskola negyedik osztályában Togóban. Jelenleg önkéntes munkát végez a fiókhivatalban.

Igen, számtalan példában igaznak bizonyulnak Dávid király szavai: „Hogyha őt [Jehovát] keresénded, megtalálod” (1Krónika 28:9).

[Képek a 8. oldalon]

Casimir (jobbra) önkéntes munkát végez a fiókhivatalban