Milyen alapra építsünk?

EGY épület maradandósága nagyrészt az alapozáson múlik. A Biblia időnként ezt a sarkigazságot jelképes értelemben használja.

Ézsaiás próféta például úgy utal Jehova Istenre, mint aki „lerakja a föld alapját” (Ézsaiás 51:13). Ez a jelképes alap Isten örök érvényű törvényeit jelenti, melyek meghatározzák a föld mozgását, illetve a helyén tartják bolygónkat (Zsoltárok 104:5). Isten Szava, a Biblia olyan ’alapokról’ is beszél, melyeken az emberi társadalom áll. Ezek az igazságszolgáltatást, a törvényt és a rendfenntartást jelentik. Amikor ezeket az igazságtalanság, a korrupció vagy az erőszak ’ledönti’, vagyis aláássa, akkor elkerülhetetlen a társadalmi rend összeomlása (Zsoltárok 11:2–6; Példabeszédek 29:4).

Ez a sarkigazság egyénekre is érvényes. Jézus Krisztus ezekkel a szavakkal zárta híres hegyi beszédét: „mindazt, aki hallja e beszédeimet, és cselekszi azokat, értelmes férfihoz fogják hasonlítani, aki sziklára építette a házát. És ömlött az eső, jöttek az árvizek, fújtak a szelek, és nekivágódtak annak a háznak, de nem dőlt össze, mivel sziklára alapozták. Továbbá mindazt, aki hallja e beszédeimet, és nem cselekszi azokat, bolond férfihoz fogják hasonlítani, aki homokra építette a házát. És ömlött az eső, jöttek az árvizek, fújtak a szelek, és nekiütköztek annak a háznak, úgyhogy az összedőlt, teljesen összeomlott” (Máté 7:24–27).

Milyen alapra épüljön az életünk? Vajon az istentagadó emberi filozófia ingatag homokjára, melyen végül összeomlik az életünk? Vagy a Jézus Krisztus beszédei iránti engedelmesség sziklaszilárd talajára, amely segít átvészelnünk az élet jelképes viharait?