Tudtad?
Ki volt a bibliai Eszter könyvében Ahasvérusnak nevezett perzsa király?
▪ Eszter könyve beszámol arról, hogy Ahasvérus egy Eszter nevű zsidó hajadont választott királynénak, és hogy Eszter megakadályozta, hogy a népét kiirtsák. Sokáig vitatott volt, hogy melyik perzsa király lehetett Ahasvérus. De úgy tűnik, mára a rejtély megoldódott azoknak a háromnyelvű feliratoknak köszönhetően, melyeket néhány perzsa műemléken találtak. Ezek alapján szinte biztos, hogy Ahasvérus I. Xerxész volt, I. Dareiosznak (Dareiosz Hüsztaszpésznak) a fia. A perzsa feliraton szereplő Xerxész névnek a héber átírása szinte teljesen egyezik az Eszter könyvében található héber formával.
Eszter könyve teljes egészében alátámasztja, hogy Ahasvérus I. Xerxész volt. Ez a perzsa király, aki Média ura is volt egyben, az Elám tartományban lévő fővárosból, Szúzából (Susánból) uralkodott. Birodalma Indiától a Földközi-tenger szigeteiig terjedt (Eszter 1:2, 3; 8:9; 10:1). „Ez az összes perzsa uralkodó közül csak Xerxészre igaz – mondja Lewis Bayles Paton tudós. – Az, ahogyan Eszter könyve bemutatja Ahasvérus személyiségét, összhangban van Hérodotosznak és más, görög történetíróknak a beszámolóival.”
Mi támasztja alá, hogy az ókori Egyiptomban készítettek téglát?
▪ Mózes második könyve beszámol arról, hogy az egyiptomiak téglavetésre fogták a héber rabszolgákat. A rabszolgáknak szalmából és agyaghabarcsból mindennap meghatározott mennyiségű téglát kellett készíteniük (2Mózes 1:14; 5:10–14).
A bibliai időkben a napon szárított tégla készítése fontos munka volt a Nílus völgyében. A téglából készült ókori műemlékek a mai napig állnak Egyiptomban. Rehmiré sírjában, Thébában, egy falfestmény a téglavetést mutatja be. Az i. e. XV. századból való festmény abban az időben készült, amikor a Mózes második könyvében feljegyzett események történtek.
Egy enciklopédia így jellemzi a festményen ábrázolt jelenetet: „Vizet hoztak, az agyagra öntötték, és kapával összedolgozták, majd a vályogot olyan helyre vitték, ahol a téglavető dolgozhatott vele. A vályogot fakeretbe nyomták, majd kiborították a földre. A téglákat sorokba rendezve hagyták megszáradni a napon. Miután megszáradtak, halmokba rakták őket. A Közel-Keleten a mai napig készítenek téglát ezzel a módszerrel” (The International Standard Bible Encyclopedia).
Ezenkívül olyan papiruszok, melyek az i. e. II. évezredből valók, szintén említést tesznek arról, hogy a téglavetést rabszolgák végezték, ehhez szalmát és agyagot használtak, és meg volt szabva, mennyi téglát kell készíteniük naponta.
[Kép a 22. oldalon]
Dombormű Xerxészről (áll) és I. Dareioszról (ül)
[Forrásjelzés]
Werner Forman/Art Resource, NY
[Kép a 22. oldalon]
Részlet Rehmiré sírjának falfestményéről
[Forrásjelzés]
Erich Lessing/Art Resource, NY